E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.április VII. évfolyam 4. szám. A hónap témája. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2015.április VII. évfolyam 4. szám Tartalom A hónap témája Felkészülés a 2014-es üzleti év zárása II. rész Olvasói kérdések Eszközbeszerzésre kapott támogatás Kft. tagi kölcsöne Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! aival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: Ingatlan bekerülési értéke Társasági adó levezetése felszámolás során Devizában vezetett könyvelés Behajtási költségátalány bizonylata Az új Ptk. saját tőke követelményei Támogatás aktiválásának elszámolása Kapcsolt viszony meghatározása Egyéb vs. rendkívüli ráfordítás Egyéni vállalkozás és társaság kapcsolatának meghatározása Devizában adott előleg átértékelése Pénzeszköz átvezetése felfüggesztett banki tevékenység miatt Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Megújult honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: március 25. 1

2 A hónap témája Felkészülés a 2014-es üzleti év zárására II. rész Ismételten a 40 eurós behajtási költségátalány elszámolásáról A gyakorlatban sokan úgy értelmezik a Ptk. ide vonatkozó előírását, hogy a behajtási költségátalányból eredő követelések-tartozások a kiterheléssel állnak be. Szeretném ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy a késedelmes fizetés napjával ezek a követelések-kötelezettségek a Ptk. erejénél fogva beállnak külön terhelés nélkül is, így azokat a könyvviteli nyilvántartásokban felmerülésükkor el kellene számolni. Az előző számban felhívtam a figyelmet arra, hogy a befolyási sorrendiség miatt mivel késedelmes fizetés esetén is a pénzügyi teljesítéseket a számlakövetelésekre számolták el a gyakorlatban lenne indokolt a vevő-szállítói állomány folyószámla egyeztetéssel történő alátámasztása. A folyószámla egyeztetés azonban csak a befolyási sorrendiség alátámasztását jelenti, mást nem. A könyvelő programok által kiadott folyószámla egyeztetés azonban jellemzően csak a bejövő-kimenő számlákat tartalmazza, más követeléseket-tartozásokat nem. A behajtási költségátalányból és a késedelmi kamatból eredő követelés-kötelezettség azonban nem vevőkövetelés és szállítói tartozás, hanem egyéb követelésnek/egyéb rövid lejáratú kötelezettségnek minősül, így azokat a folyószámla egyeztetés általában nem tartalmazza. Ezért, ha a folyószámlaegyeztetőkön csak a számlák szerepelnek, akkor ez semmilyen magatartást még ráutalót sem ad a behajtási költségátalányból eredő követelésekre, kötelezettségekre. Ha a vállalkozások a behajtási költségátalányból eredő követeléseiket, kötelezettségeiket elévülés előtt meg akarják szüntetni, akkor az elengedésről külön megállapodást kell kötni, maga a folyószámla egyeztetés nem jelenti ezen követelések-kötelezettségek megszűnését. A számviteli törvény a Ptk. szabályai alapján számolja el a gazdasági eseményeket. Így az elengedett követelést-kötelezettséget akkor kell elszámolni, amikor az erre vonatkozó szerződést megkötötték (jogilag a szerződés aláírásával szűnnek meg a követelések-tartozások). Az új Ptk. saját tőke követelményei Az új Ptk. a saját tőke/jegyzett tőke arány tekintetében a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényhez (a továbbiakban: Gt.) hasonló szabályokat fogalmaz meg, bár némi eltérések tapasztalhatóak. A saját tőke követelmények továbbra is korlátolt felelősségű gazdasági társaságokra (kft., rt.) vonatkoznak, így például betéti társaságra nem. A Gt.-hez hasonlóan külön szabályok vannak a hirtelen tőkevesztésre, illetve külön szabályok vannak a lassú tőkevesztésre. Lassú tőkevesztésre vonatkozó közös szabályok (kft., rt.) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét (pl. kft. esetében a 3 millió Ft-ot), és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. A Gt.-hez viszonyítva az új Ptk. hivatkozott szabálya abban tér el, hogy a tőkevesztésnél a tört üzleti évek beszámolói is számítanak, mert a Gt.-vel ellentétben az új Ptk. nem teljes üzleti év beszámolóit veszi alapul a tőkevesztés számításánál. Így újonnan alapított gazdasági társaságok esetében, ha például az előtársasági időszakról beszámolót kell készíteni, és ezután egy tört üzleti évről is készül beszámoló, akkor már ez a két beszámoló a tőkevesztés számításánál figyelembevételre kerül, bár lehet, hogy a gazdasági társaság még egy naptári évet sem működött. Az új Ptk. abban is eltér a Gt. szabályaitól, hogy nem ad lehetőséget arra, hogy a gazdasági társaság közbenső mérleg összeállításával bizonyítsa a saját tőkehelyzet hely- 2

3 reállását (a Gt. korábbi előírása szerint, ha a közbenső mérlegben a saját tőke/jegyzett tőke aránya helyreállt, akkor nem kellett tulajdonosi intézkedés). Így ha az előbb említett tőkevesztés bekövetkezik, akkor a tulajdonosoknak intézkedniük kell. Hirtelen tőkevesztésre vonatkozó szabályok A Gt.-hez viszonyítva az új Ptk. ide vonatkozó szabályai nem változtak. Az új Ptk. is az ilyen tőkevesztés tekintetében eltérő szabályt tartalmaz a kft.-re és az rt.-re vonatkozóan. Kft.-nél: Az ügyvezető késedelem nélkül köteles öszszehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról. Mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. Rt.-nél: Az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. A részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az előbb megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az a) pont szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Eszközbeszerzésre kapott támogatás Egy kft. az MVH-tól támogatást kapott eszközbeszerzésre (tárgyi eszköz). A támogatási szerződés tartalmazza, hogy a 23/2007 FVM rendelet szerint tőketartalékba kell könyvelni a támogatást a folyósításkor. Az MVH támogatási szerződés nem tartalmazza, hogy a kft.-nek hány évig kell a tárgyi eszköznek a tulajdonában maradnia. eink: 3

4 A tőketartalékba helyezett (könyvelt) támogatást milyen esemény bekövetkezésekor, mely esetekben lehet feloldani? Ha nem lehet feloldani, akkor a támogatás a kft. működése ideje alatt tőketartalékban marad? Ha a kft. végelszámolással megszűnne, akkor a tőketartalékban nyilvántartott támogatást milyen formában kell a vagyonfelosztási javaslatban feltüntetni, mint a tagokat megillető vagyon? A tőketartalékba kapott fejlesztési támogatást nem kell, lehet feloldani, abból sosem lesz a kft.-nek bevétele. A 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 23. -a (1) bekezdés b) pontjának az előírása szerint a támogatott beruházást, létesítményt, eszközt rendeltetésének megfelelően, a vonatkozó engedélyek és előírások betartásával kell használni, üzemeltetni (a továbbiakban: üzemeltetési kötelezettség). Az üzemeltetési kötelezettség a támogatási határozat közlésével kezdődik és az utolsó kifizetési határozat közlésétől számított 5 évig áll fenn. Mivel az FVM rendelet hivatkozott előírása 5 éves üzemeltetési kötelezettséget ír elő, ezért a tőketartalékba elszámolt támogatást 5 évig lekötött tartalékba kell helyezni. Ha az 5 éves üzemeltetési feltétel lejár, akkor a fejlesztési támogatást lekötött tartalékból vissza kell vezetni a tőketartalékba. Visszavezetés után ez a tőketartalék a kft. szabad saját tőkéje, az a működés során a jogszabályokban meghatározott jogcímekre használható fel (pl. jegyzett tőke emelésére, jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás esetén az arányos tőketartalék kivonható, a negatív eredménytartalék ellentételezhető belőle stb.). Ha a kft. végelszámolással megszűnik, akkor a tőketartalék tulajdoni arányos része mint a saját tőke minden más eleme a tulajdonosokat illeti meg. Magánszemély tulajdonos esetén ez biztos, hogy nem adózott befektetése a magánszemélynek, ezért az így kivont vagyon után szja és eho fizetési kötelezettség keletkezik. Kft. tagi kölcsöne Egy kft. nyilvántartásaiban a főkönyvi kivonat, szerződések között szerepel az X nevű tag által nyújtott tagi kölcsön (400e Ft). A kft., az X nevű tag és egy magánszemély szerződést kötnek, hogy a kft. nyilvántartásaiban (kötelezettség) nyilvántartott 400e Ft-os tagi kölcsönt (annak visszafizetését) átvállalja a magánszemély (azaz a kft. helyett a magánszemély fogja visszafizetni az X nevű tagnak a 400eFt kölcsönt). A kft. könyveiben ez rendkívüli bevételként jelenik meg. eink: A kft.-nek a szerződés évében rendkívüli bevételként jelentkezik a 400e Ft tagi kölcsön átvállalás, vagy a visszafizetéskor keletkezik rendkívüli bevétele a kft.- nek (de ezt alapesetben a kft. nem tudja)? A kft. az adózás előtti eredményét csökkenthet-e (a szerződés megkötése évében) a 400e Ft-tal, mivel magánszemély az átvállaló? Ha csökkentheti az adózás előtti eredményét, akkor tudnia kell, hogy a magánszemély mely időpontokban fizet az X nevű tagnak? A kérdésből nem derül ki, hogy a magánszemély ellentételezéssel, vagy ellentételezés nélkül vállalja-e át a kft. tartozását. Ha a magánszemély a kft. tartozását ellentételezés nélkül vállalja át, akkor a tartozásátvállalási szerződés megkötésekor a kft.- nél az átvállalt tartozást rendkívüli bevételként kell elszámolni. Az így elszámolt rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény része, azzal társasági adóalapot nem lehet csökkenteni (így a kft.-nek nem kell tudnia arról, hogy a magánszemély mikor fizet az X nevű tagnak). Ha a tartozásátvállalás ellentételezéssel történik, akkor a kft. tartozása nem szűnik meg, a tartozás változatlanul fennáll, csak nem az X taggal szemben, hanem a tartozást átvállaló magánszeméllyel szemben. Ez a könyvelésben csak annyit jelent, hogy a kötelezettségeken belül egyik számláról a másik számlára vezetik át a tartozást, így bevétel sem, és társasági adóalap sem keletkezik. 4

5 folytatása Az alábbi kérdéseink lennének még (a már megküldött kérdés kiegészítéseként és a megkapott válasz értelmezése után): ellentételezéssel történő tartozás átvállalása esetén kell e bármelyik félnek illetéket (akár ajándékozási) fizetni? ellentételezés nélküli tartozás átvállalása esetén kell e bármelyik félnek illetéket (akár ajándékozási) fizetni? Az előző válaszban leírtak szerint ellentételezéssel történő tartozás átvállalás esetén a kftnek a tartozása továbbra is fenn fog állni, ezért ajándékozás nem valósul meg, a kft nem vagyonosodik, így ajándékozási illeték fizetési kötelezettség senki részéről nem merül fel. Ellentételezés nélküli tartozás átvállalás esetén viszont a kft. tartozása megszűnik, így az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget valóban el kell bírálni. Az illetékekről szóló évi XCIII. tv a (1) bekezdése n) pontjának előírása szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is útján történő megszerzése. Mivel a kérdésben leírtak szerint magánszemély vállalja át visszteher nélkül a kft. tartozását, ezért a kftnél ajándékozási illetékfizetési kötelezettség fog felmerülni. Ingatlan bekerülési értéke Társaságunk 2012-ben telephelyének közvetlen szomszédságában beépített ingatlant vásárolt 18000e Ft értékben. A telek 5000e Ft, épület 13000e Ft az ingatlanbecslés szerint. Fizetett illeték 720e Ft. Mivel a telephely fejlesztéséhez területre volt szükségünk, a két önálló hrsz-on nyilvántartott telket a vásárlás után öszszevonattuk egy hrsz. alá. A Földhivatalnak fizetett díj 140e Ft volt. Az épületet nem használtuk ben a telephely további korszerűsítése miatt a 2012-ben vásárolt, használaton kívüli épületet lebontattuk, hogy egy új, a gazdálkodás célja szerint használható épületet építtessünk a helyére. A bontási munkákat vállalkozó végezte 6 000e Ft-ért, aki a bontásból származó hasznosítható anyagot lezúzta, a többi anyagot az előírásoknak megfelelően elszállította. A keletkezett zúzalékot társaságunk értékesítette. Az új épület tervezési, engedélyeztetési, építési költsége 37000e Ft, a munkákat kizárólag külső vállalkozók végezték. Hogyan kell megállapítani a telek, illetve új épület bekerülési értékét, mi a helyes, számviteli törvény szerinti eljárás? A kérdésben leírtak szerint a 2012-ben megvásárolt ingatlant nem használták, így a megvásárolt épületet 2014-ig a beruházások között kellett nyilvántartani (nem került üzembehelyezésre). A vásárláshoz kapcsolódóan fizetett 720eFt illetéket a bekerülési érték arányában rá kellett osztani, aktiválni a telekre és az épületre, ugyanígy a telekösszevonáshoz kapcsolódóan fizetett 140e Ft illetéket is a telek bekerülési értékében kellett aktiválni. A számviteli törvény 47. -a (5) bekezdésének az előírása szerint építési telek (földterület) és rajta lévő épület egyidejű beszerzése esetén, amenynyiben az épületet rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. Így a 6000e Ft-ért végzett épületbontási munkákat elsősorban a telek bekerülési értékét növelő tételként kell elszámolni, mindaddig míg a telek a helyi viszonyok szerinti üres telek piaci értékét el nem éri. Az e fölötti bontási költségeket az új épület bruttó értékében kell 5

6 figyelembe venni. A beruházások között kimutatott, 2012-ben vásárolt régi épület előbbiek szerint meghatározott bekerülési értékét a bontáskor terven felüli értékcsökkenés elszámolásával ki kell selejtezni. Az új épület tervezési, engedélyeztetési, építési költségeit, azaz a 37000e Ft-ot az új épület bekerülési értékében kell figyelembe venni. Társasági adó levezetése felszámolás során Egyezséggel zárult felszámolásból a társaság március 27-ével ismételten tovább működik. A felszámolás előtti időszakról 40380e Ft elhatárolt veszteséget tart nyilván. A december 31-ei zárása során az adózás előtti eredménye 632eFt. Megnevezés 1 variáció 2 variáció Tao. tv. 17. (13) Adózás előtti eredmény Számvitel szerint elszámolt écs. 632e Ft 7411e Ft 44826e Ft 632e Ft 7411e Ft Bírság 458e Ft 458e Ft Tao. tv. 16. (6a) 46851e Ft 46851e Ft Adótörvény szerinti écs e Ft -7472e Ft Adóalap 47880e Ft 92706e Ft Elszámolható veszteség Tovább vihető veszteség Veszteséggel korrigált adóalap e Ft e Ft 16440e Ft 23940e Ft 0e Ft 52326e Ft = 92706/2 = 46353e Ft-tal csökkenthető, de az elhatárolt veszteség 40380e Ft. A társasági adótörvény 16. -a (6) bekezdésének az előírása szerint amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett. A saját tőke növekedett 46851e Ft-tal és ez az összeg tartalmazza a 44826e Ft összeget is, mely összeg a felszámolás során az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt) kötelezettség. A Tao. tv a (13) bekezdésének az előírása szerint: a (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként = 92706/2= 46353e Ft-tal csökkenthető lenne veszteség leírás címén, de az elhatárolt veszteség 40380e Ft. Véleményem szerint ezzel kétszer veszem figyelembe az adóalapnál a felszámolás során az egyezségre tekintettel elengedett rendkívüli bevételként elszámolt összegeket, mivel a felszámoló könyvelte le a hitelezői egyezséggel elengedett kötelezettséget, és az így a saját tőke növekedéseként a nyitó mérlegben megjelent. Kérem szíveskedjen megerősíteni, illetve cáfolni, hogy jól gondolom-e? A társasági adó levezetésénél melyik számítás a helyes? 6

7 Szerintem egyik sem, illetve a második akkor, ha az elengedett kötelezettség 44826e Ft-os összege nincs benne még a 632e Ft eredményben. Az új 1. variáció az alábbi: Megnevezés 1 variáció 2 variáció Tao. tv. 17. (13) Adózás előtti eredmény Számvitel szerint elsz. écs. 632e Ft 7411e Ft 44826e Ft 632e Ft 7411e Ft Bírság 458e Ft 458e Ft Tao. tv. 16. (6a) 46851e Ft 46851e Ft Adótörvény szerinti écs -7472e Ft -7472e Ft Adóalap 47880e Ft 92706e Ft Elszámolható veszteség Tovább vihető veszteség Veszteséggel korrigált adóalap e Ft e Ft 0e Ft 7500eFt* 0e Ft 52326e Ft *Adóalap: = = 7500e Ft. Veszteség címen egyébként levonható lenne 23940e Ft /2 = 46353e Ft, de összesen van 40380e Ft elhatárolt veszteség, tehát a teljes összeg levonható, feltéve, hogy a 44826e Ft elszámolásával lett az adózás előtti eredmény 632e Ft, és a 44826e Ft az elengedett teljes összeg. Ha az eredményben nincs benne a 44826e Ft, akkor jön a másik variáció, ahol az adózás előtti eredmény már 44826eFt + 632eFt = 45458e Ft. Devizában vezetett könyvelés A vállalkozás euróban vezeti könyveit, de forintban kapott fejlesztési támogatást. A támogatás utalásának napján euróban könyvelem le a támogatást, majd elhatárolom. Év végén az elhatárolás visszavezetésénél már nem kell figyelni a mérlegfordulónapi árfolyamot? A zárlat keretében a tárgyévi költségek, ráfordítások ellentételezésére feloldott fejlesztési támogatást a könyv szerinti árfolyamán ami a befolyáskor, euróra átszámolt árfolyamot jelenti kell feloldani, így a feloldáshoz kapcsolódóan árfolyamkülönbözet nem keletkezhet. Megjegyzem, hogy a passzív időbeli elhatárolások között a feloldás után megmaradó bevétel elhatárolást sem kell a mérlegfordulónapi árfolyamra átértékelni, mert ez a passzív időbeli elhatárolás nem minősül kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolásnak (ebből az elhatárolásból már nem keletkezik a következő üzleti években kötelezettség). Behajtási költségátalány bizonylata Behajtási költségátalánnyal kapcsolatos kérdésem lenne. Ha kiküldjük az egyenlegközlőket december 31-ei állapottal a szállítónak, és ő visszaigazolja, akkor egyúttal azt is elismeri, hogy nincs egyéb követelése velünk szemben. Felfoghatjuk-e ezt közvetett bizonyítéknak és nem könyveljük a behajtási költségátalányt évre? Természetesen ekkor minden érintett szállítónak kiküldjük az egyenlegközlőket. Feltételezem, hogy a szállítói egyenlegközlő csak a nyitott, ki nem fizetett szállítói számlákat tartalmazza, így az csak a számlatartozásokra vonatkozik, más jogcímen fennálló tartozásokra nem. Ebben az esetben a visszaigazolás nem jelenti azt még közvetetten sem, hogy más jogcímen pl. behajtási költségátalány, késedelmi kamat, kölcsön stb. nem áll fenn a két céggel szemben követelés-tartozás. Ettől még a behajtási költségátalányból, késedelmi kamatból eredő követelése-kötelezettségek fennállnak. Megjegyzem, hogy a szállítói tartozások késedelmes fizetéséből adódó behajtási költségátalány tartozást az egyéb ráfordítások közé el kell számol- 7

8 ni (könyvelni kell) abban az esetben is, hogyha azt a másik fél elengedi. Elengedéskor az elengedett tartozás összegét rendkívüli bevételként el kell számolni (azaz bruttó módon el kell számolni, és a kérdésben leírtakkal ellentétben nem azt jelenti, hogy ezeket a könyvelésben nem kell szerepeltetni). Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy követeléstartozás elengedését akkor lehet elszámolni, amikor az erre vonatkozó megállapodást megkötötték. Így, ha a késedelmes fizetés 2014-ben bekövetkezett, akkor a behajtási költségátalányból származó tartozást 2014-re el kell számolni, viszont ha az elengedésére vonatkozó megállapodást 2015-ben kötötték meg, akkor a rendkívül bevételt 2015-re kell elszámolni (ebben az esetben a mérlegkészítés időpontja nem mérvadó). Az új Ptk. saját tőke követelményei Egy egyszemélyes kft november 20-án alakult 1 millió Ft törzstőkével, fő tevékenysége gazdasági tanácsadás ban bevétele nem volt, csak az alapítással kapcsolatos költségek és a munkaviszonyban ellátott ügyvezető munkabére és járulékai jelentkeztek. A 2013-as évet így 300e Ft veszteséggel zárta. A évben sem lesz nyereséges, várhatóan szintén 300e Ft veszteséggel zárja az évet. Mi a teendője a Ptk. szerinti tőkevédelmi szabályok szerint? Két egymást követő üzleti évnek minősül-e ebből a szempontból a kft. tevékenysége, egy évnek számít-e az alapítás év másfél hónapja? A kérdés megválaszolásához először is azt kell tisztázni, hogy a kft.-re vonatkoznak-e az új Ptk. szabályai, vagy a régi Gt. szabályai szerint működik még. Amennyiben a kft.-t 2013 novemberében alapították, és március 15-e óta nem volt társasági szerződés módosítása, akkor a kft. még a régi Gt. előírásai szerint működik. A régi Gt. lassú tőkevesztés -hez kapcsolódó tőkevédelmi szabályánál két teljes 12 hónapra vonatkozó üzleti év beszámolóját kell alapul venni. Így a tőkevédelmi szabálynál a 2013-as üzleti évről készült beszámolót mivel az tört üzleti évre vonatkozik nem kell figyelembe venni. Az első teljes üzleti év a 2014-es beszámoló lesz, de ezzel meg még nincs meg a két teljes üzleti év, így nem kell tulajdonosi intézkedést hozni. Ha március 15-e után volt társasági szerződésmódosítás, akkor viszont már a kft. az új Ptk. szabályai szerint működik (de ekkor viszont nem lehetne a törzstőke 1 millió Ft). Az új Ptk. előírása szerin a tört üzleti évek beszámolói is számítanak a tőkevédelemnél, így a 2013-as tört üzleti évről készített beszámolót is figyelembe kell venni, ezért a 2014-es beszámoló elfogadásával már megvan a két üzleti évről készült beszámoló, amely alapján a tulajdonos(ok)nak intézkedni kellene a saját tőke rendezése tekintetében. Támogatás aktiválásának elszámolása Erdőtelepítési támogatást kaptunk, mely az ide vonatkozó támogatási határozat szerint tőketartalékba helyezendő. Az eddig összegyűlt költségeket beruházásként tartom nyilván. Mikor aktiválhatom a felmerült költségek alapján az erdőt, és a tőketartalék hogyan kerül kivezetésre az aktiválás során? A felmerült költségek a telepítésből, fenntartásból és művelésből adódnak. A kérdésben hivatkozott erdőtelepítésre kapott fejlesztési támogatás feltételezhetően a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet hatálya alá tartozó EMVA forrásból származó támogatás, mert csak ebben az esetben kerülhet tőketartalékba elszámolásra [az FVM rendelet 20. -ának (1) bekezdése mondja ki, hogy ezeket a fejlesztési támogatásokat a tőketartalék javára kell elszámolni]. Az erdőberuházást akkor lehet aktiválni, amikor azt az arra illetékes hatóság, azaz az erdészeti hatóság átveszi. Mindaddig, míg az erdészeti hatóság át nem veszi, addig a felmerült költségeket a beruházás számlán kell gyűjteni (telepítés, ápolás, egyéb az erdő művelésével kapcsolatosan felmerülő költségek). Az aktiválást követően azonban a számviteli törvény 52. -a (5) bekezdésének előírása 8

9 szerint az erdő után nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Az aktiválással egyidejűleg viszont a tőketartalékba elszámolt támogatás nem kerül kivezetésre, az a vállalkozás saját tőkéjében marad. Megjegyzem, hogyha a támogatásból megvalósított tárgyi eszköz után a számviteli törvény előírása alapján terv szerinti értékcsökkenési leírást lehetne elszámolni, akkor sem kerülne a tőketartalékba helyezett támogatás aktiváláskor kivezetésre. Fel kell azonban arra hívni a figyelmet, hogy a hivatkozott FVM rendelet előírása szerint a támogatásból beszerzett eszközöket 5 évig üzemeltetni (használni) kell, így a tőketartalékba elszámolt támogatást 5 évig lekötött tartalékba át kell vezetni, majd az üzemeltetési feltételek teljesülésekor lehet a támogatást lekötött tartalékból tőketartalékba visszavezetni. A tőketartalékba történő visszavezetés után ez a támogatás a vállalkozás szabad saját tőkéjének minősül, így ez a tőketartalék bármilyen tőkeműveletre felhasználható, amit a jogszabályok (Ptk., számviteli törvény) megengednek. Kapcsolt viszony meghatározása Kapcsolt vállalkozás minősítésében, eldöntésében kérném a segítségét: A cégben férj 25%-ban tulajdonos és ügyvezető. B cégben feleség 50%-ban tulajdonos, de nem ügyvezető. B cég számláz A cégnek. Mindkét cég kft. formában működik., hogy az A és B cégek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Feltételezem, hogy a tulajdonosok szavazati joga a kérdésben szereplő részesedési arányokkal azonos, és a kérdésben szereplő cégekben nincs más közeli hozzátartozó (ezekre vonatkozóan nincsenek információk a kérdésben). Tekintve, hogy A és B cégben sincs többségi befolyással 50%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkező személy, továbbá az ügyvezetés azonossága sem áll fenn a két cégben, ezért ha B kft. számláz A kft. felé, úgy a megállapodott ellenérték kapcsán nem vizsgálandó a szokásos piaci ártól való eltérés, miután A és B cég nem kapcsolt vállalkozások [Tao. tv pont egyetlen alpontja alapján sem]. Egyéb vs. rendkívüli ráfordítás Szeretnék választ kapni az alábbiakra: évben látvány-csapatsport támogatást adtunk, minden igazolás, átutalás, bejelentés határidőben megtörtént. A számviteli elszámolás nem egyértelmű a rendelkezésemre álló anyagból. A támogatás összege 2100e Ft, ebből az 1% öszszege kétfelé utalva 14000e Ft és 7000e Ft. Ezen kívül van a kiegészítő támogatás, melynek összege Ft. em az, hogy ezekből az összegekből mi számít rendkívüli ráfordításnak és mi egyéb ráfordításnak? A számviteli törvény előírása alapján a látványcsapatsport támogatás alapösszege és a kiegészítő támogatás összege is pénzeszköz végleges átadásnak minősül, így mindkettőt a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. Azért minősül pénzeszköz végleges átadásnak, mert a támogatást adó vállalkozás nem határozhatja meg, hogy a sporttámogatást mire költhetik. A támogatottnak jogszabályok írják elő, hogy a támogatást mire használhatják fel, és nem a támogató. Egyéb ráfordításként olyan adott támogatást lehetne elszámolni, ahol a támogató általa megkötötten költségráfordítás ellentételezésre adná a támogatást. 9

10 Egyéni vállalkozás és társaság kapcsolatának meghatározása Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa és ügyvezetője egyben egy magánszemély, aki a társaságnál alkalmazott is. Ettől függetlenül van egy egyéni vállalkozása is, amelyet nem főállásban folytat. A kérdés az, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a társaság az egyéni vállalkozással? Az egyszemélyes kft. amelynek egyszemélyi tulajdonosa X magánszemély és ugyanezen X magánszemély mint egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozásnak minősül a Tao. tv pont b) alpontja alapján. E szerint ugyanis kapcsolt vállalkozás az adózó (kft-) és az a személy (X magánszemélyszemély), amely az adózóban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (jelen esetben közvetlenül rendelkezik 50%-ot meghaladó szavazati joggal). A leírtak szerinti minősítést nem befolyásolja az, hogy egyébként a Tao. tv pont új (2015-től hatályos) f) alpontja alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem kapcsoltak, mert az ügyvezetés (a Ptk. szerint) egyéni vállalkozónál nem értelmezhető. Az a tény azonban, hogy a felek a Tao. tv pont b) alpontja alapján kapcsoltak nem feltétlenül keletkeztet adóalap-korrekciót. Amennyiben van ügylet (adás-vétel, szolgáltatás-nyújtás, kölcsön-adás stb.) közöttük, úgy ha az nem a szokásos piaci áron köttetett, csak akkor kell a cégnek (kft.) az adózás előtti eredményét megnövelni, ha az egyéni vállalkozóval kötött ügylete kapcsán alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna (a szerződéses ügylet során kevesebb bevételt realizált, vagy több költséget számolt el a kft.). Tehát csak adóalap növelő korrekció merülhet fel [Tao. tv. 18. (1) bekezdés b) pont]. Társasági adóalap csökkentési lehetősége a kftnek nincs [Tao. tv. 18. (1) bekezdés a) pont]. A kapcsolt viszony bejelentésére a kft. az Art. 23. (4) bekezdés b) pontja szerint a szerződéskötéstől számított 15 napon belül köteles (15T201T nyomtatványon). Amíg nincs szerződés, nem kell bejelenteni semmit. Devizában adott előleg átértékelése Devizában adott előleg értéke mérlegfordulónapon átértékelésre került, majd meg lett nyitva re ben az előleg sztornózva lett és visszafizetve. A sztornó számla könyvelésekor mi a helyes eljárás az árfolyam kiválasztásakor? A sztornó előlegszámla árfolyama az eredeti számla árfolyamával egyező, vagy az átértékeléskori a helyes? Mivel a helyesbítő (sztornó számla) az eredeti teljesítési időpontra vonatkozik, ezért a devizás sztornó számla könyvelésekor a teljesítés napi (azaz az eredeti számla), számviteli politikában meghatározott árfolyamát kell a forintosításkor használni. Pénzeszköz átvezetése felfüggesztett banki tevékenység miatt Ügyfelem (egy kft.) a Széchenyi banknál vezette bankszámláit. A bank tevékenységi engedélyeit az MNB december 5-i hatállyal visszavonta, s egyúttal elrendelte a Bank végelszámolását. Az ügyfél bankszámláin ebben az időpontban több, mint 200 millió Ft volt, amit zároltak december 12-én az OBA Ft-ot utalt ki ügyfelemnek nettó kártalanítási összeg címén. Év végén megjelent a 375/2014. (XII.31.) Korm. rendelet a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. v.a. betéteseinek kártalanításáról. Ügyfelem ezen rendelkezés szerint március 25-én szerződést kötött a Magyar Állammal a kártalanításról, valamint a követelés átruházásáról és engedményezéséről. 10

11 eim: - Jól könyvelem-e a gazdasági eseményt, ha december 5-én az elszámolási betétszámlákon és lekötött betéteken szereplő összegeket átvezetem egy, az egyéb követelések között megnyitott, Követelés Széchenyi Bankkal szemben, pl főkönyvi számlára? december 12-én ezt a követelést csökkentem az OBÁ-tól befolyt pénzösszeggel; zárásakor ezzel a követeléssel már semmi teendőm sincs, mert a végelszámolás kimenetele még ismeretlen? (Az ügyfél szeretné a várható veszteséget már 2014-ben könyvelni.) március 25-én viszont könyvelem a fennmaradt követelés 49%-át a bankkal kötött megállapodásnak megfelelően engedményezésként: T 86 Engedményezett követelések K 365 Követelés Széchenyi Bankkal szemben. Végül az állam által vállalt kötelezettség megtérítésekor könyvelem az engedményezésből befolyt összeget: T 384 (Bankszámla) K Egyéb bevételek engedményezésből. A számviteli elszámolás során egyrészt abból kell kiindulni, hogy a 375/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 2. a) pontjának az előírása alapján a betétes a betéti követelés 49%-át a megtérítés fejében az államra ruházza át, másrészt abból, hogy a kft.-nek a végelszámolás megindításától függetlenül a bankkal szemben van követelése. Így a feltett kérdésekre a válasz a következő: december 5-én a kft.-nek továbbra is Széchenyi Bankkal szemben van bankszámla követelése, így azt nem kell sehova sem átvezetni (azaz marad a 384-es számlán a bankszámla követelés) december 12-én a Széchenyi Bankkal szembeni követelést csökkenteni kell az OBÁtól befolyt pénzösszeggel. A kft-nél a év zárásakor a mérlegkészítéskori információkból kell kiindulni. A Széchenyi Bank végelszámolását kezdték meg, ezért a végelszámolás során a kötelezettségeket a banknak teljesíteni kell (ha nem tudná a tartozásait rendezni, akkor felszámolásnak van helye). Ha a kft. mérlegkészítési időpontjáig volna olyan információ, hogy a Széchenyi Bank felszámolását rendelnék el, akkor a bankkal szembeni követelés várhatóan meg nem térülő részére azaz a bankkal szemben fennálló követelés 51%-ára értékvesztést kellene elszámolni (az így elszámolt értékvesztés azonban társasági adóalap növelő tétel) március 25-én viszont könyvelni kell a bankkal szemben fennmaradt követelés 49%- át engedményezésként, melynek számviteli elszámolása az alábbi: T 86. Egyéb ráfordítások (engedményezett követelések) K 384. Bankszámla követelés a Széchenyi Bankkal szemben, T 36. Egyéb követelések (államban szemben) K 96. Egyéb bevételek (engedményezett követelések). Az állam megtérítésének elszámolása: T 384. Bankszámla - K T 36. Egyéb követelések (államban szemben). In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forummedia.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VII. évfolyam negyedik szám, április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.