TÁJÉKOZTATÓ. a játékvezetői elszámolásokról és a kapcsolódó adózásról. Tisztelt Játékvezető Sporttárs!

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ a játékvezetői elszámolásokról és a kapcsolódó adózásról Tisztelt Játékvezető Sporttárs! Az elmúlt években több alkalommal adtunk tájékoztatást körlevél formájában, illetve a továbbképzéseken azokról a jogszabályokról, rendelkezésekről, amelyek a játékvezetői költségek, költségtérítések elszámolásával, adóbevallással kapcsolatosak. Tavaly már egy egységes szerkezetbe foglalt körlevél került kiadásra a témában. Az idei évben az adó- és TB jogszabályok ismét változtak, ezért a korábbi körlevelet aktualizálni szükséges. Ez egyrészt azon kollégáknak is hasznos lesz, akik már korábban az országos keretben dolgoztak, hiszen ily módon a legújabb változásokról is információt kapnak, másrészt feltétlenül szükséges az új tagokat is tájékoztatni az érvényben lévő, elszámolással kapcsolatos rendelkezésekről. Hangsúlyozom a tájékoztatás kifejezést, hiszen köztudott, hogy az Elnökség feladata a tagok tájékoztatására terjed ki, sem az elszámolások, sem az adóbevallások ellenőrzését nem vállaljuk fel és nem is kívánunk ezzel foglalkozni. Mindenki saját felelősségére végzi ezt a tevékenységet. Amennyiben a csapatok részéről kétség merül fel az elszámolások jogosságát illetően, vagy egy játékvezetőt az Adóhivatal elmarasztal, mert nem az előírások szerint adózott, az illetőnek kell vállalni a következményeket. Az anyag összeállításában közreműködött a pénzügyi és társadalombiztosítási jogszabályokban járatos játékvezető kolléga, Adler László, akinek munkáját ezúton is köszönöm. Amennyiben év közben a jogszabályokban, vagy értelmezésükben bármilyen érdemi változás történik, természetesen minden érintettet tájékoztatni fogunk.. I. Személyi jövedelemadó A évi Személyi jövedelemadóról szóló törvény (továbbiakban Törvény) az elszámolás két módját teszi lehetővé: Önálló tevékenységből származó jövedelem(költség elszámolható) 1. Önálló tevékenységből származó jövedelemként tekintett bevételek elszámolása A Törvény 4.. alapján a (esetünkben a játékvezetéssel kapcsolatos) jövedelem az adóév során a (játékvezetői tevékenységgel szerzett) bevétel és az azzal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolt költség különbsége. A mérkőzésért felvett játékvezetői díj a Törvény értelmében olyan bevétel, amellyel költséget szembeállítva kell azt a jövedelmet meghatározni, amely után a személyi jövedelemadót megállapítjuk. Változatlan, hogy az utazási költségként felvett összegek is jövedelemnek számítanak, akár vonatot, akár személygépkocsit számolunk el a klubnak. Tehát ezekből az összegekből is adóelőleget kell vonnunk és a klubnál hagynunk! Emellett a jogszabályok szerint kötelezően vezetett útnyílvántartásunk szerinti évi összeg beleszámít a nyilatkozatunkban szereplő elszámolható költségekbe. Magyarázat: Ez azt jelenti ha valakinek a játékvezetői bevétele forint és emellett még felvett forint utazási költséget is, akkor a teljes jövedelme forint, és ennek az összegnek az 50 %- át számolhatja el költségként, tehát forintot. Ebből forint költsége már megvan, vagy az útnyílvántartás, vagy 1

2 a vasúti jegyek ÁFÁ-s számlái alapján. Csak a maradék forintról kell ÁFÁ-s számlát gyűjtenie. Ebben az esetben olyan bevételnek tekinti a kifizetést a játékvezető, amellyel költséget állít szembe és a tényleges jövedelem (bevétel-költség különbözete) után állapítja meg az adót. Magyarázat: A jogszabály alapján lehetőség van a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása között választani. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy egy adóévben csak egyfajta költségelszámolás alkalmazható bármely önálló tevékenység után. Ez azt jelenti, hogy ha a játékvezető munkáltatójától, vagy bármely más kifizetőtől olyan bevételhez jut, amely után 10%-os költséghányadot alkalmaz, akkor a játékvezetői elszámolásoknál is ezt kell figyelembe vegye. Költségnek csak a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő, a tevékenység folytatása érdekében kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül, számlával alátámasztva Magyarázat: Ez azt jelenti, hogy az eddigiekhez hasonlóan továbbra is elszámolható a játékvezetői egyenruha (nadrág, trikó, tornacipő, táska) beszerzése, (ha biztosított, hogy ezek kizárólag a játékvezetéshez használtak), valamint az ezek tisztítása. Költségként elszámolható továbbá a mi esetünkben a játékvezetői testületi tagdíj és továbbképzés költségének összege. Törvény. 3.sz melléklete) A Törvény 11.. alapján a magánszemélynek (játékvezetőnek) önadózóként meg kell állapítania a különböző tevékenységekből származó jövedelmei alapján az összevont adóalapját, az adót be kell vallania és meg kell fizetnie következő év május 20-ig. (aki egyéni vállalkozó is egyidejűleg, annak február 15-ig) A Törvény 46.. alapján a kifizetőnek (a klub) a kifizetett adóalapot képező jövedelemből 36 %-ot kell adóelőlegként levonnia. Amennyiben a magánszemély (játékvezető) a tételes költségelszámolást választotta és nyilatkozik arról, hogy a kifizetés összege maximum 50%-ig a tevékenységgel (játékvezetéssel) összefüggő kiadásai fedezésére szolgál, akkor a kifizető ezt figyelembe veszi és a maradék 50% után vonja le a 36%-ot adóelőlegként és havonta az adóhatóságnak befizeti. Példa: egy játékvezető a mérkőzésért Ft játékvezetői díjat vehet fel. Utazási költségként elszámolhat 3512 Ft-ot. Adóelőleg: ( Ft x 50%) x 36% =2.792 Ft Felvehető: =12720 Ft Nagyon fontos azonban a Törvény. 49 (18) bekezdése, amely arról rendelkezik, hogy ha az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett becsült 50%-nyi jövedelem helyett nagyobb jövedelem keletkezik (vagyis nem sikerül 50 %-os költséget igazolni, akkor a különbözet 12 %-át külön adóként, valamint a 11%-át EHO-ként meg kell fizetni Ha ez a különbözet azonban nem haladja meg az adóelőlegek megállapításához figyelembe vett költségek 5 %-át, akkor a külön adót nem kell megfizetni. Példa: egy játékvezető az év során az adóelőlegek megállapításához arról nyilatkozott, hogy összesen Ft költséget fog tudni elszámolni. Az év végén azonban kiderül, hogy számlával csak forintot tud számlával igazolni. Ekkor a = Ft x 0,12 = 780 forintot külön adóként, valamint a Ft x 0,11=715 forintot EHO-ként be kell vallani és meg kell fizetni. Ha a számlával igazolt költség év végén Ft, akkor mivel a = 500 Ft kisebb mint * 0,05 = 900 Ft, akkor a külön adó megfizetése elmarad. 2

3 Mindezek ismeretében a költségelszámolásokat az alábbiak szerint kell végezni: - A jelenlegi jogszabályok szerint a kifizetés akkor jogszerű, ha az megbízási szerződés keretében történik. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, iratokat a klubnak kell biztosítania a mérkőzés előtti kifizetésnél. Ebből 2 példányt kell kitölteni azért, hogy egy a játékvezetőnél maradjon, másrészt csak a nyilatkozatot kell kitölteni és otthagyni a kifizetőnél. Természetesen ilyenkor elszámolási nyugtát nem tölt ki a játékvezető. Amennyiben a klub nem ragaszkodik a fenti eljáráshoz, akkor elszámolást az erre a célra rendszeresített nyugtatömbben kell végezni. - Az elszámolási nyugtán a személyi szám helyett az ún. adóazonosító szám feltüntetése kötelező. A jogszabály szerint az adóazonosító szám közlésének elmulasztása miatt a kifizetőnek joga van a kifizetést megtagadni! -.A játékvezetők költség bevételi- és kiadási naplót kötelesek vezetni, (ezt nem kell hitelesíteni) és naptári év végén önadózni. (bevételi bizonylatok nyugták másolatai, kiadási bizonylatok a játékvezető működésével kapcsolatos és a nevére szóló ÁFA-s számlák). A játékvezetői bevételeket a főfoglalkozásban kapott éves és az egyéb tevékenységből származó jövedelemhez kell adni, ezekkel szembe kell állítani a bizonylatolt kiadásokat és a levont adóelőlegek figyelembe vételével az együttes évi jövedelem után kell adózni. II. Elszámolás egyéni vállalkozóként Abban az esetben, ha a játékvezető egyéni vállalkozó és tevékenységi körébe felvette a játékvezetést egyébként erre egyre több példa van akkor választhatott: - vagy alanyi adómentességet kért (5 M Ft értékhatárig). Ebben az esetben az illetőnek nem kell ÁFA- t felszámolni, vagyis nem számolhat fel ÁFA t és nem is igényelhet vissza. - Amennyiben ÁFA alanyiságra jelentkezett be, úgy ÁFA-t kell felszámolnia, amelynek mértéke 20 % és annak alapja az MRSZ Elnöksége által az adott bajnoki évre meghatározott játékvezetői díj. Az egyéni vállalkozóként működő játékvezetőknek célszerű adótanácsadó ill. könyvelő igénybevétele. III. Saját személygépkocsi költségtérítésének elszámolása A saját személygépkocsi használatára fizetett költségtérítések az igazolás nélkül elszámolható költségek közé tartoznak. ( Törvény 3. sz. melléklet II.6. pont és IV.3.pont) A saját személygépkocsi használatára fizetett költségtérítés összegéből az eseti belföldi kiküldetésben meghatározott kilométer-távolság szerint a közúti gépjárművek üzem- és kenőanyag fogyasztása, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség) igazolás nélkül elszámolható ( az érvényben lévő kormányrendeletben foglaltak alapján). Példa a személygépkocsi utazási költség elszámolására (ehhez természetesen a JT által küldött "Személygépkocsi elszámolható" feliratú küldőlap, illetve NB I-ben es küldés szükséges!) 3

4 Távolság : 150 km (egyszeri út) Üzemanyag fogyasztási norma: 9 liter/ 100 km Üzemanyag ára: 300 Ft Elszámolható: 300 Ft/liter x 9 liter = 27 Ft 100km + 9 Ft =36 Ft x 2 x 150 km = Ft A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy a játékvezető 9 Ft-nál többet számoljon el általános személygépkocsi normaköltségre (amortizáció), amely esetben a 9 Ft feletti rész adóköteles, azonban az MRSZ és a JT vezetése egyértelműen a 9 Ft kötelező alkalmazása mellett döntött. Ezért az ettől eltérő elszámolás fegyelmi eljárást von maga után! A személygépkocsi költségelszámoláshoz az SZJA törvény 5.sz. melléklet II.7.pontja alapján szükséges járművenként külön útnyilvántartás vezetése, amely az alábbi adatokat tartalmazza: - gépjármű típusa, forgalmi rendszáma, fogyasztási normája - utazás időpontja, - év első és utolsó napján a kilométeróra állása. - utazás célja (honnan-hová ) - csapat neve - közforgalmú útvonalon megtett km-k száma IV. Társadalombiztosítási járulék Az elmúlt években módosított társadalombiztosítási jogszabályok jelentősen bővítették azon tevékenységek körét, amelyeknél valamilyen TB járulék fizetése kötelező. Ezek a szabályozások csak azokra vonatkoznak, akik nem vállalkozóként folytatják játékvezetői tevékenységüket. Sajnálatos módon azonban a TB hatóságok korábbi állásfoglalásával ellentétesen a játékvezetői, versenybírói tevékenységek is már ebbe a kategóriába tartoznak. Ennek megfelelően tehát járulékok terheli azt az összeget, amit a játékvezető, versenybíró a mérkőzésért kap. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998.évi LXVI.törvény 4. szakasza értelmében minden olyan kifizetés után, amelyből nem vonnak nyugdíjjárulékot és nem fizettek utána 29 % TB járulékot, a kifizető 11% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. A járulék adó jellegű. Ez a jogszabály a játékvezetőket anyagilag nem érinti kedvezőtlenül, a számára kifizetett játékvezetői díj levonása nem növekszik. Jogszabály szerint a klub minden kifizetés után be kell fizetnie a megfelelő TB járulékot, amely a játékvezetői díjat nem terheli. Ez bármely típusú kifizetésre érvényes. A törvény szerint a játékvezetői díjat nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség is terheli, ha a kiküldő és a kifizető személye megegyezik. Ez azt jelenti, hogy amikor a Magyar Röplabda Szövetség a kifizető, akkor a kifizetésből 9.5% nyugdíjjárulékot és 4% egészségbiztosítási járulékot is vonni kötelesek. Ezért kell megadni a TAJ számokat, valamint nyilatkozni magánnyugdíj pénztártagságról. Ezeket az összegeket akkor is le kell vonni, ha valaki heti 36 óra munkaidőt meghaladó alkalmazásban áll. Eltérő elszámolás 4

5 vonatkozik a klubok kifizetésére, ugyanis ekkor a kiküldő és a kifizető személye nem azonos, ezért az SZJA levonáson felül SEMMILYEN MÁS JÁRULÉKOT NEM KELL levonni a játékvezetőtől. Összegzésül felsorolnánk azokat az adatokat, amelyet a kifizető kérésére a játékvezetői díj és költségtérítés átvétele alkalmával a kifizetőnek kötelezően meg kell adni, amennyiben azt kéri. - TAJ szám, - születési idő, - születési hely, - lánykori név, - anyja neve. (Az adóigazolási számot eddig is rá kellett írni a nyugtára, tehát ez nem többletadat.) - magánnyugdíj pénztári tagságról nyilatkozat Ezért amennyiben a kifizető kéri fenti adatok közlését a játékvezetőtől, (esetleg egy nyomtatványon), akkor azokat meg kell adni. V. A játékvezetői elszámolással kapcsolatos egyéb tudnivalók 1. Ismeretes, hogy az autópályákon a matricás rendszer működik. Eszerint az autópályát négy napos, 10 napos, havi vagy éves matricával lehet igénybe venni. A játékvezetői elszámolásokban csak a négy napos matrica árát lehet érvényesíteni. A vásárlásánál kapott ÁFÁ-s számlát meg kell őrizni, és az szja bevalláskor költségként elszámolni. Ilyenkor az autópálya matrica díját fel kell tüntetni a játékvezetői elszámoláson. Ha a klub ragaszkodik hozzá, hogy az ÁFÁ-s számlát ott kell hagyni náluk, akkor ebben az esetben, a játékvezetői elszámoláson az autópályadíj összegét nem kell feltüntetni. Az érvényességi idő alatt más klubnál nem lehet elszámolni a matrica árát! Természetesen bármely esetben a játékvezetőnek rendelkeznie kell gépkocsis küldéssel. 2. A bajnokság és a Magyar Kupa Versenykiírása rögzíti, hogy a játékvezetők költségeit a mérkőzés előtt kell kifizetni. Amennyiben a klub erre valamilyen ok miatt nem hajlandó és ez az ok nem a játékvezető hibájából merül fel (pl. késői érkezés, vagy rossz elszámolás) akkor a Versenykiírásra hivatkozva a mérkőzés levezetését meg kell tagadni. Ez a rendelkezés arra az esetre is érvényes, ha ilyen probléma az adott mérkőzés nem minden játékvezetője esetében merül fel. Budapest, január Játékvezetői Testület 5