2. oldal (3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetv

Átírás

1 1. oldal évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1 A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény szabályozási köre 1. E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre és oktatásra, a kollégiumi nevelésre és oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre. Alapelvek 2. (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. (2) A közoktatás intézményeiben - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. (3) A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. 3. (1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jogosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok. (2) Óvodát, iskolát, kollégiumot, pedagógiai szakszolgálatot, valamint pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt az állam, a helyi önkormányzat - a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényben meghatározottak szerint - a kisebbségi önkormányzat, az egyházi jogi személy, a gazdálkodó szervezet, az alapítvány, az egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn. 1 A törvényt az Országgyűlés az július 12-i ülésnapján fogadta el.

2 2. oldal (3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvényben foglaltak szerint ingyenes az óvodai nevelés, a középiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is. 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. (2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkormányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. (3) Az iskolában gondoskodni kell az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Az állami és a helyi önkormányzati iskolák tananyagában biztosítani kell a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. (4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a szülő vallási meggyőződésének megfelelően a tanuló az iskolában és a kollégiumban, továbbá az óvodai foglalkozásokhoz csatlakozóan a gyermek az óvodában az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítvány kiadása az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges technikai és adminisztrációs lehetőségeket. (5) Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Az állam és a helyi önkormányzat azonban ilyen óvodák, iskolák és kollégiumok alapítására és fenntartására nem köteles. (6) Az állam és az önkormányzat anyagi támogatást nyújt a nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézménynek olyan arányban, amilyen arányban ezek - e törvényben foglaltak szerinti megállapodással - állami, illetve önkormányzati feladatot vállalnak át. (7) A közoktatásban fajhoz, nemhez, nemzethez, nemzeti vagy etnikai csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyőződés, származás, vagyoni helyzet, valamint az iskolafenntartó jellege alapján tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés. 5. Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul részesülhetnek óvodai nevelésben, valamint iskolai nevelésben és oktatásban. Az oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

3 3. oldal A tankötelezettség 6. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles. A tankötelezettséget az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő ismeretek elsajátításával kell teljesíteni. (2) A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. (4) Az iskola igazgatója dönt a) a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján, illetőleg, ha a gyermek nem járt óvodába vagy óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra, a nevelési tanácsadó véleménye alapján, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, továbbá más fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján; b) a tankötelezettség meghosszabbításáról, a nevelőtestület, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. 7. (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. (3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. A nevelés és oktatás tantervi alapjai 8. Az óvodai nevelés kötelező pedagógiai irányelveit az Országos óvodai nevelési program határozza meg. E programnak irányelveket kell megállapítania az óvodai foglalkozási program meghatározásához, a gyermekről való gondoskodás, önállóságra szoktatása, harmonikus fejlődése érdekében az iskolai nevelésre és oktatásra való felkészítését szolgáló szakmai feltételekről. Az Országos óvodai nevelési program e törvény preambulumában, 4. -ának (1)-(3) bekezdésében, 10. -ának (1)-(3) bekezdésében és 13. -ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül. Az Országos óvodai nevelési programot - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.

4 4. oldal 9. (1) A nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit - a szakképzés szakmai követelményeit kivéve - e törvény preambulumával, 4. -ának (1)-(3) bekezdésével, 10. -ának (1)-(3) bekezdésével, 13. -ával összhangban - a Nemzeti alaptanterv határozza meg. A Nemzeti alaptanterv a Tantervi alapelvekből és a Tantervi követelményekből áll. A Tantervi alapelveket a Kormány, a Tantervi követelményeket - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára - a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. (2) A Tantervi alapelvek tartalmazzák: a) a közoktatás általános célkitűzéseit; b) a közoktatás tartalmi szabályozásának elveit; c) a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatásának elveit; d) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók speciális nevelésének, oktatásának elveit; e) az általános képzés területeit és azok alapvető célkitűzéseit. (3) A Tantervi követelmények tartalmazzák a hazai iskolarendszer összehangolt működéséhez és az iskolaváltáshoz szükséges követelményeket, meghatározzák az általános képzési területeken a tantervi követelmények szintjeit a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyam végén. (4) A Tantervi alapelvekkel és Tantervi követelményekkel összhangban, az egyes iskolatípusokra kerettantervek készülnek. A kerettanterveket az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. A kerettantervek tartalmazzák: a) az egyes évfolyamok ajánlott tantárgyait és tananyagtartalmát, illetve ezek változatait; b) az ajánlott óraszámokat, illetve ezek változatait; c) azokat a követelményeket, amelyeket az adott iskolatípus utolsó évfolyamának befejezéséig el kell sajátítani; d) az átjárhatóság biztosítékait. (5) Az iskolában folyó nevelő és oktató munka a kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik. Helyi tanterv készítésére a nevelési-oktatási intézmény nem kötelezhető. II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei 10. (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

5 5. oldal a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) szülei vallási meggyőződésének megfelelően nem állami, illetve nem önkormányzati iskolában részesüljön nevelésben és oktatásban, továbbá, hogy szülei vallási vagy világnézeti meggyőződésének megfelelően az állami, illetve önkormányzati iskolában a közoktatás egész tartama alatt hit- és vallásoktatásban részesüljön. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napköziotthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek - ha törvény másképp nem rendelkezik -, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen, érdemi választ kapjon; h) kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; i) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; j) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; k) választó és választható legyen a diákképviseletbe; l) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; m) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.

6 6. oldal (2) A szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola tanulóját a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18., 19., 21., 22. (1)-(2) bekezdés, 24. (1) bekezdés, , 102. (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja, 128. (2) bekezdés]. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. 12. A tanuló kötelessége különösen, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének; c) megtartsa a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzési hely rendjét, az iskola szabályzatainak rendelkezéseit; d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; f) tiszteletet és megbecsülést tanúsítson nevelői, tanárai iránt. A szülő jogai és kötelességei 13. (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján minden érdekelt adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. (2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati óvodát, iskolát válasszanak, továbbá - az e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek. (3) A szülő joga igényelni, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítsék, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati iskolában a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

7 7. oldal (4) A szülő joga, hogy gyermeke állandó lakóhelyén a polgármester segítségét kérje gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolai felvételéhez, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek szülője, gyermeke állandó lakóhelyén, a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a szükséges feltételeket a településen megteremtsék. 14. (1) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról; b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon; c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon; d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze (ez lehet világnézeti alapon szervezett foglalkozás is); e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon; f) részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó, s mint megválasztható személy; g) kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. (2) A szülő kötelessége különösen, hogy a) gondoskodjon arról, hogy gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vegyen részt, illetve tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének eleget tegyen; b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében; c) minden tőle elvárhatót megtegyen gyermeke fejlődéséért; d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. III. FEJEZET A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK A közoktatásban alkalmazottak köre 15. (1) A nevelő és oktató munkát az e törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkezők (a továbbiakban: pedagógusok) végzik. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik. (2) A pedagógiai szakszolgálatokat (34. ) és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (36. ) szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi.

8 8. oldal (3) A nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását felsőfokú végzettségű és más végzettségű szakember segíti. A nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg. (4) A közoktatási intézmények feladatainak ellátásában gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak vesznek részt. (5) A közoktatási intézményben végzett munka jellegén, illetve természetén nem változtat az a körülmény, hogy a közoktatási intézménynek ki a fenntartója. Alkalmazási feltételek, a munkavégzés egyes szabályai 16. (1) A közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. (2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel; b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. (3) A pedagógus az óvodai nevelő munka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka keretében végzett tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy. (4) A nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a pedagógus munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. 17. (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai) végzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek a következők: a) óvodában óvodapedagógusi; b) az iskolai oktatás első négy évfolyamán tanítói; c) a középiskola kivételével az iskolai oktatás ötödik és hatodik évfolyamán a tantárgynak megfelelő szakkollégiumot végzett tanítói vagy tanári; d) a középiskola kivételével az iskolai oktatás hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik évfolyamán a tantárgynak megfelelő tanári; e) középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik, a készségtárgyak kivételével -, a tantárgynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, a kilencedik évfolyam alatti évfolyamokon, emellett a korosztálynak megfelelő főiskolán szerzett tanári vagy pedagógiai; f) a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusnak - középiskolában a szakiránynak megfelelő egyetemen szerzett tanári, szakiránynak megfelelő egyetemen folyó tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolán szerzett tanári, szakiránynak megfelelő tanárképzés hiányában szakiránynak megfelelő egyetemi, ilyen képzés hiányában szakiránynak megfelelő főiskolai,

9 9. oldal - szakmunkásképző iskolában, szakiskolában a szakiránynak megfelelő tanári vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai; g) középiskolában, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak a szakiránynak megfelelő tanári, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói vagy a szakiránynak megfelelő egyetemi vagy főiskolai; h) napköziotthonban, kollégiumban a nevelőtanárnak tanítói, tanári vagy pedagógiai; i) alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti ágnak megfelelő tanári vagy a művészeti területen felsőfokú iskolai; j) iskolai, kollégiumi könyvtárosnak könyvtáros-tanári, illetve felsőfokú könyvtárosi vagy középfokú könyvtárosi szakképesítéssel kiegészített tanítói, tanári; k) ifjúsággondozónak pedagógus, szociálpedagógus, pszichológus vagy szociális munkás végzettség. (2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári végzettséggel rendelkezik. (3) A kizárólag fogyatékosokat nevelő és oktató nevelési-oktatási intézményben, tagozaton, osztályban, csoportban a fogyatékos gyermek óvodai nevelésével, iskolai oktatásával foglalkozó pedagógusnak a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, a konduktornak konduktori képesítéssel kell rendelkeznie. Ha a fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelését, iskolai oktatását a többi gyermekkel, tanulóval együtt végzik, a nevelő és oktató munkát az (1) bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező pedagógus is elláthatja, ha a nevelő és oktató munkáját a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti. (4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, akinek neveléspszichológusi vagy pszichológusi és pedagógus képesítése van. (5) Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére, vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és a szaknak megfelelő nevelő-oktató munkában eltöltött, legalább ötéves szakmai gyakorlata van. (6) A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában vagy iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, iskolai tanítási órájával kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá a pedagógusok továbbképzésében a vezető tanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító) részt vehet a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása; b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás; c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás alapján. (7) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a megbízóval kötött megállapodás alapján lehet részt venni. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei 18. (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

10 10. oldal a) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú iskolai pedagógus-szakképesítés, középiskolában egyetemen szerzett tanári képesítés; b) legalább öt év szakmai gyakorlat - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az előírt képesítésnek megfelelő pedagógus-munkakörben; c) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás, illetve a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre szóló alkalmazás. (2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag kisebbségi nyelven folyik, illetőleg a tanulók több mint fele két nyelven - kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki beszéli a kisebbség nyelvét. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. (3) A kizárólag fogyatékos gyermekek, illetőleg tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkezik. (4) Szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola vezetésével a szakiránynak megfelelő egyetemi végzettségű, nem pedagógus-képzettségű szakember is megbízható abban az esetben, ha a pedagógus-szakképesítés megszerzésére kiegészítő felsőfokú képzés keretében nincs lehetőség. (5) Szakmai gyakorlatként óvodában óvodapedagógus munkakörben, más nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszonynak, illetve munkaviszonynak harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. (6) Az intézményvezetői állás betöltésénél szakmai gyakorlatnak minősül továbbá a) a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben; b) művészeti szakközépiskolai és alapfokú művészetoktatási intézmény esetében - ha a pályázó rendelkezik legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött idővel - a művészi pályán eltöltött idő. (7) Többcélú intézményben vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott közoktatási feladatra létesíthető közoktatási intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike egyetemi végzettséget ír elő, a vezetői megbízáshoz erre van szükség. (8) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pedagógus jogai és kötelességei 19. (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) a gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse; b) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; c) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;

11 11. oldal d) nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa; e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben. (2) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy a) a foglalkozási, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza; b) a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket; c) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját; d) minősítse a tanulók tudását; e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez; f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat; g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában; h) szakmai egyesületek, kamerák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában; i) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. IV. FEJEZET A KÖZOKTATÁS RENDSZERE A közoktatás intézményei 20. A közoktatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakmunkásképző iskola, szakiskola (a továbbiakban együtt: szakiskola); d) gimnázium, szakközépiskola (a továbbiakban együtt: középiskola); e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény [a továbbiakban a b)-f) pont alattiak együtt: iskola]; g) diákotthon és kollégium [a továbbiakban: kollégium; az a)-g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]. 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: - gyógypedagógiai tanácsadó, szűrő, korai fejlesztő és gondozó központ; - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság; - nevelési tanácsadó, - beszédjavító intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény. 22. (1) Pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények: a területi és az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények. (2) Szolgáltató intézmények: a központi műhelyek.

12 12. oldal (3) A közoktatás tanügyi igazgatásának intézményei: a tankerületi oktatásügyi központok. (4) A közoktatási intézmény - a tankerületi oktatásügyi központok kivételével - több különböző típusú intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a alattiak együtt: közoktatási intézmény). 23. A művelődési és közoktatási miniszter a ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve intézmény alapítását is engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan iskola alapítását, amely nem készít fel alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával, tevékenységével, az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az egyes közoktatási intézmények Az óvoda 24. (1) Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. (2) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - ötödik életévének betöltésétől kezdve óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. (3) Az iskolai életmódra felkészítő foglalkozások ideje legfeljebb napi négy óra. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai 25. (1) A tanulók rendszeres oktatása, alapvizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történő felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetőleg egyéni vállalkozók. (2) A tanuló alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. Az alapvizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történő felkészülést az iskola a nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti. (3) Az iskolai évfolyamok számozása - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános iskola első évfolyamától kezdődően a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos. (4) Az iskolai oktatásban az első évfolyamtól kezdődően, a tizedik évfolyamig bezárólag - az alapfokú művészetoktatási intézmény kivételével, és függetlenül attól, hogy az iskolai nevelést és oktatást milyen iskolatípusban végzik - a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó, alapvizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.

13 13. oldal (5) Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) a tankötelezettség megszűnését, az alapvizsgát, illetve az utolsó középiskolai évfolyamot, vagy az érettségi vizsgát követően felkészít szakmai vizsgára, vagy munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket oktat. A szakképzésben az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik. A szakképzésben az évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az általános iskola 26. (1) Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Az általános iskolának tíz évfolyama van. Általános iskolaként működik az iskola akkor is, ha tíznél kevesebb évfolyama van. (2) Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás az ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban és a szakközépiskolában, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakiskolában is teljesíthető. (3) Az általános iskolában folyó nevelés és oktatás lehetővé teszi a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. A választható tanórai foglalkozások a személyiség gazdagodását, a művelt emberré válást, a továbbtanulást, pályaválasztást segítik. (4) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. (5) A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A szakiskola 27. (1) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után felkészít szakmai vizsgára, illetve a munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismereteket nyújt. (2) A szakiskolában a szakképzést megelőzően - általános iskolai oktatás keretében - az általános műveltséget megalapozó kilencedik és tizedik évfolyam is elvégezhető. (3) A kilencedik és a tizedik évfolyamon a tanuló felkészülhet az alapvizsgára. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (4) A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát. A gimnázium 28. (1) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra felkészítő nevelés és oktatás folyik. (2) A gimnázium a nevelést és oktatást az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdi, és a tizenkettedik évfolyammal - a (4) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyammal - fejezi be.

14 14. oldal (3) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (4) A gimnáziumban - indokolt esetben tizenharmadik évfolyammal bővülve - idegennyelvi, humán, természettudományos vagy más szakirányú osztályok szervezhetők. (5) A tanuló az utolsó évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. (6) A gimnáziumban a középiskolai nevelés és oktatás követelményeinek teljesítésével egyidejűleg a választható tanórai foglalkozás keretében munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozás is tartható. A szakközépiskola 29. (1) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. (2) A szakközépiskola a nevelést és oktatást a kilencedik évfolyamon kezdi, és a középiskolai oktatást a tizenkettedik évfolyammal - a (4) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyammal - fejezi be. Az ezt követően kezdődő szakképzési évfolyamok számát a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (3) A tanuló a tizedik évfolyamon folytatott tanulmányai befejezése után alapvizsgát tehet. A tizedik évfolyamról kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. (4) A szakközépiskolában - indokolt esetben tizenharmadik évfolyammal bővülve - szakirányú nyelvi és más, a szakirányú képzést növelő osztályok szervezhetők. (5) A tanuló az utolsó középiskolai évfolyamon folytatott tanulmányainak befejezése után tehet érettségi vizsgát. A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. (6) A szakközépiskola az utolsó középiskolai évfolyamot vagy az érettségi vizsgát követően készít fel szakmai vizsgára. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai vizsgát. (7) A tanuló dönthet úgy is, hogy csak érettségi vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik - csak szakmai vizsgát tesz. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség 30. (1) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai vagy konduktív pedagógiai ellátásban, állapotának megfelelő óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították.

15 15. oldal (2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek nevelésére és oktatására óvodát, óvodai csoportot, iskolát, iskolai tagozatot, osztályt, csoportot, kollégiumot a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képtelen tanulók részére a tizedik évfolyam elvégzése, illetve a tankötelezettség megszűnése után speciális szakiskola és munkára felkészítő iskola, tagozat, csoport szervezhető. (3) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló - függetlenül attól, hogy külön az e célra létrehozott nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban - olyan nevelési-oktatási intézménybe íratható be, amely rendelkezik a sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. (4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola]. (5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési-oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani. (6) Ha a tanuló a tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, a szakértői véleményben meg kell határozni - a tankötelezettség fennállása alatt - a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlődését (a továbbiakban: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a (3) bekezdésben meghatározott szakértői bizottság dönt. Az alapfokú művészetoktatási intézmény 31. (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapvizsga letételére. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon történik. (3) Az alapfokú évfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítvány továbbképző évfolyamokra, illetve művészeti szakközépiskolába jelentkezésre jogosít.

16 16. oldal A kollégium 32. A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, a) akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzeti vagy etnikai kisebbségi nyelven, illetve gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve b) akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A többcélú intézmény 33. (1) A többcélú intézmény lehet a) közös igazgatású intézmény; b) általános művelődési központ. (2) A többcélú intézmény szervezeti egységei nem rendelkeznek jogi személyiséggel. (3) A közös igazgatású közoktatási intézmény a különböző tevékenységet folytató intézmény feladatait szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek keretében vagy - a kollégium, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény kivételével - szakmai tekintetben egységes szervezet keretében látja el. A közös igazgatású intézmény elláthat önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatokat is. (4) Az általános művelődési központ a különböző tevékenységet folytató közoktatási intézmény feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el. Az általános művelődési központ az önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok közül legalább egyet ellát. (5) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi intézmény feladatának ellátásához biztosítva vannak. A többcélú intézményben ellátott önálló kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (6) Az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. A pedagógiai szakszolgálatok 34. A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; b) a nevelési tanácsadás; c) a logopédiai ellátás; d) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;

17 17. oldal e) a konduktív pedagógiai ellátás; f) a gyógytestnevelés. 35. (1) A korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó szolgálat feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, beszéd- vagy fogyatékosság megállapításának időpontjától tanácsadó, fejlesztő gyógypedagógiai tevékenység, a szülő bevonásával. (2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell - a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján - szakértői vélemény keretében szakértői javaslatot tenni a gyermek óvodai nevelésére, beiskolázására, rehabilitációs célú foglalkoztatására, illetve a képzési kötelezettségre. (3) A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. (4) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. (5) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a gyermek sajátos adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. (6) A konduktív pedagógiai szolgáltatás feladata a speciális mozgássérült intézményekből kikerülő mozgássérültek fejlesztése, gondozása. (7) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. (8) Pedagógiai szakszolgálatot az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban előírt feltételekkel. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 36. (1) A nevelési-oktatási intézmény és a pedagógus munkáját pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a) a szaktanácsadás, amelynek feladata oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; b) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata szakmai információk, tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek, tanügyi rendelkezések stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; c) a pedagógusok önképzésének szervezett segítése. (3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni. (4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel.

18 18. oldal (5) A művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a munkaügyi miniszter és a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: a munkaügyi miniszter kivételével szakképesítésért felelős miniszter) - azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik - határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. A művelődési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter és - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn. V. FEJEZET A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE A működés általános szabályai 37. (1) A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy. (2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatás szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat, bejegyzett cég esetén a cégjegyzékmásolat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából, be kell jelenteni, költségvetési szerv esetén a Pénzügyminisztériumnak, más intézmény esetén a székhely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének. (3) A nyilvántartásba vétel jogszabálysértés esetén tagadható meg. (4) A közoktatási intézmény - az alapító okirata aláírásának napjára visszamenő hatállyal - a nyilvántartásba vétellel jön létre. (5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, feladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, a székhelyet, a székhelyen kívül működő intézményegység (tagintézmény) telephelyét. (6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat harminc napon belül be kell jelenteni. A jegyző a bejegyzésekről és a bekövetkező változásokról értesíti a tankerületi oktatásügyi központot. (7) Ha a közoktatási intézményt a jegyző vette nyilvántartásba, székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell venni abban az esetben, ha a jegyző illetékessége is megváltozik. Az ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti. (8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - megszűnik. (9) Ha a közoktatási intézményt állami szerv vagy helyi önkormányzat tartja fenn, alapító okiratának tartalmára, nyilvántartásba vételére és törlésére jogszabály további rendelkezéseket állapíthat meg.