CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND. Csobaji Általános Iskola 3927 Csobaj Hunyadi út 29. Tel.: 47/ OM azonosító:

Átírás

1 CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIREND Csobaji Általános Iskola 3927 Csobaj Hunyadi út 29. Tel.: 47/ OM azonosító:

2 Tartalom HÁZIREND... 3 I. Bevezető rész A házirend célja A házirend hatálya A házirend nyilvánossága... 4 II. A házirend kötelező elemei Gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend Az iskolai tanulói munkarend Az egyéb foglalkozások rendje A tanulószobára vonatkozó szabályok III. A házirend nem kötelező elemei A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokra vonatkozó szabályok Az intézmény elhagyása a tanítási idő alatt A tanuló köteles a hetes beosztással járó feladatok ellátására Eljárás, ha a tanulón az iskolában való tartózkodása idején betegség jelei mutatkoznak Legitimizációs záradék... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek sz. melléklet sz. Melléklet sz. Melléklet... 28

3 HÁZIREND Az Iskola házirendje a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII 31.) EMMI rendelet, a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény meghatározza a házirend témakörébe tartozó szabályokat. Intézmény adatai: Csobaji Általános Iskola Címe: 3927 Csobaj Hunyadi út 29. Tel.: 47/ címe: szabadkane@gmail.com csobajaltisk@gmail.com OM azonosító: I. Bevezető rész 1. A házirend célja A házirend célja, hogy - többek között - megállapítsa: - az egyes tanulói jogok gyakorlásának módját, - az egyes tanulói kötelezettségek teljesítésének módját, - az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 2. A házirend hatálya 2.1. A házirend személyi hatálya kiterjed: - az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, - az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, illetve meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére A házirend időbeli hatálya: - a tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart, - kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is, A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló, e házirendben meghatározott jogait az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja.

4 2.3. A házirend területi hatálya: A házirend előírásait az intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is - az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében - az intézmény területén kívül is alkalmazni kell A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet az iskolaigazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az igazgató írja alá. 3. A házirend nyilvánossága A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ennek hiányában a házirendet: - ki kell függeszteni: - a központi faliújságra, - valamennyi tanteremben, - rendelkezésre kell bocsátani a könyvtár számára is. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - a diákönkormányzat képviselőjének, - valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. II. A házirend kötelező elemei 1.Gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások - A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. - A tankötelezettség miatt a tanulóknak betegség miatti hiányzásukról orvosi igazolást kell hozniuk. - A hiányzás után az első tanítási naptól számított három napon belül kell az igazolást benyújtani. - A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell.

5 A) A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha: a) a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő előzetes írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő: - hivatalos kikérőt írásban kell benyújtani, melyet: - az osztályfőnök, az iskolaigazgató (ha a kikérés 1-3 napig terjed), illetve - az iskolaigazgató (ha a kikérés 3 napon túl terjed) hagy jóvá, - a döntésről a tanulót, illetve a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell, - a döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. b) a tanuló beteg volt, s ezt az alábbiak szerint igazolja, a betegség miatti mulasztás igazolására orvosi igazolás szükséges annak érdekében, hogy igazolt legyen az a tény is, hogy a tanuló ismét egészséges, és látogathatja az intézményt. Az igazolást az ellenőrzőbe kell beíratni a betegséget igazoló orvossal. c) a tanuló hatósági intézkedés miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A tanuló hiányzását a hatóság által kiállított igazolással kell igazolni. d) a tanuló egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, hiányzását a szülő igazolhatja, tanévenként három tanítási napig. Az igazolás az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel történik. A szülő nem köteles indokolni a tanuló hiányzásának okát. e) Ha a távolmaradást a tanuló nem igazolta, akkor a mulasztás igazolatlan. f) - A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20 %-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. - Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a magatartás osztályzatot is befolyásolja. - Az iskola vezetője kezdeményezi a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. B) A késések és azok igazolása Ha a tanuló tanórai foglalkozások kezdetére nem érkezik meg, a késését igazolnia kell. A késéseknél nem kell figyelembe venni azokat a késéseket, melyek: - a rendkívüli időjárási körülmények miatt következtek be pl.: a nagy havazás, ónos eső, - a tanuló önhibáján kívüli körülmények miatti következtek be pl.: vidéki menetrend szerinti tömegközlekedési járat kimaradása, menet közbeni meghibásodása stb.

6 Késésnek minősül, ha a tanuló a becsengetést követően: - nem tartózkodik a tanteremben, illetve - zárva tartott (az óraközi szünetekben és a használaton kívüli időben) tanteremben tartandó tanórák esetében a tanterem előtt. A tanár a késést a naplóba - a késés percben kifejezett időtartamával együtt - bejegyzi. A tanuló, illetve a tanuló szülője a késések igazolására vonatkozó igazolást a késést követő 3 tanítási napon belül írásban, az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel nyújthatja be. Igazolás elfogadásáról a szaktanár, illetve ha ő nem fogadta el az igazolást, akkor az osztályfőnök dönthet. A szülő is igazolhatja a késést, figyelembe véve azt, hogy a szülő által igazolható késések és mulasztások együttes értéke nem haladhatja meg a 3 tanítási napnak megfelelő óraszámot. A késések idejét a tanévben össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról. C) A bejáró tanulók a menetrend szerinti busz indulása előtt, csak a szülő írásbeli kérelme alapján vagy a szülő kíséretével hagyhatja el az intézményt. 2. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A menzai étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a tanulókkal ismertetésre kerülnek. A térítési díj fizetési módja: - készpénz, postai sárga csekk A térítési díj befizetésének határidejét havonta ismertetni kell!

7 3.A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 3.1.Tanulói jogok: - Tájékozódási joga kiterjed érdemjegyeire, tanulmányi előmenetelére, az iskolai élet tanulókat érintő területére, az iskola pedagógiai programjára, helyi tantervére. - Részvételi joga alapján tagja lehet az iskola működő tanulóközösségeinek, részt vehet tanulói, tanári, diákköri foglalkozásain, rendezvényein, versenyein, vetélkedőin, kirándulásain és pályázatain. - Véleményezési és javaslattételi joga szerint hallathatja hangját az iskola működését érintő kérdésekben. Mindezt megteheti a diákönkormányzat hivatalos fórumain, osztályfőnöki órákon, a havi értékelések alkalmával. - Védelmi jog: tiszteletben tartsák az emberi jogaikat, személyes tulajdonhoz való jogot, védelmet biztosítson a fizikai és lelki erőszakkal szemben. - Választójoga alapján választó és választható lehet minden felsős tanulói, tanulóközösségi, DÖK tisztségre. - Egyetértési jog illeti meg: o az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadásakor és módosítása esetén. - Mint tanulóközösség tagja döntési jogkört gyakorolhat - a nevelőtestület véleményezésének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében a tisztségviselők megválasztásában. - Minden tanulónak joga van: A tanuló és tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. - Joga van megismerni az iskola pedagógiai programját, helyi tantervét és házirendjét. - Joga van a kötelező tanórai foglalkozásokon részt venni! Joga van a nem kötelező / választható / tanórai foglalkozásokon és a tanórán kívüli foglalkozásokon részt venni. - Részt vehet az iskola által meghirdetett szakkör, sportkör, korrepetálás foglalkozásain a kerettanterv keretei között választott tantárgyakra, ha vállalja annak feltételeit. A vállalt programban egész évben részt kell venni. - A szabad vallásgyakorlás. A tanuló joga különösen, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti etnikai önazonosságát tiszteletben tartsa, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. - Iskolán kívüli tevékenységet végezni, azt rendszeresen csak az osztályfőnök, különösen jelentős esetben az igazgató tudtával végezheti. Ha a tevékenység a tanulmányi munka rovására megy, akkor azt szülői beleegyezéssel szüneteltetni kell. - A rendszeres egészségügyi, felügyeletben és ellátásban részesüljön./ Az SZMSZ-ben leírtak szerint./ - Hogy orvosi javaslatra igénybe vegye a gyógytestnevelési órákat. - Hogy szülői egyeztetés után részt vegyen a választható tanórai foglalkozásokon. - Hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja.

8 Magántanulói jogok: - Magántanulói jogviszony létesítésének kérelmét a szülő írásban nyújtja be az iskola igazgatójának. A kérelmet minden esetben indokolni kell. - A magántanulói jogviszony létesítésének kérelmét minden tanév elején, legkésőbb augusztus 25-ig kell benyújtani. A tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik. - Rendkívüli esetben tanév közben is - külön kérvény formájában kérheti a szülő gyermeke magántanulói státuszát. - A magántanuló a tanulmányi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán ad számot. Az osztályozó vizsgák időpontjáról az iskola írásban értesíti a tanulót. Az osztályozó vizsga halasztása a szülő, nagykorú tanuló írásbeli kérvénye alapján történhet, az osztályozó vizsga kezdete előtt egy héttel. A kérvény elfogadásának feltétele, hogy az osztályozó vizsga halasztásának indokai; kórházi kezelés, vagy súlyos betegség orvosi igazolása) írásban igazolják. - Ha a magántanuló indok és előzetes kérvény nélkül nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, a minősítése elégtelen. Az adott tantárgyból javító vizsgát tehet. - A magántanuló az iskolai foglalkozásokon való részvételt az igazgatóhoz címzett kérelemben kérvényezheti. Amennyiben engedélyt kapott, úgy a foglalkozásokon a házirend betartása mellett részt vehet. Amennyiben megsérti a házirendet, úgy az iskola látogatásától eltiltható! - A magántanuló a házirendben leírtak szerint igénybe veheti az iskola egyéb szolgáltatásait is (könyvtár,) 3.2 Tanulói kötelességek: A tanuló kötelessége, hogy 1. részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a óráig tartó egyéb foglalkozásokon 2. eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, 3. életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyeletével, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, 4. megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához, tartozó területek használati rendjét, az iskola, szabályzatainak előírásait, 5. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, 6. megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

9 7. az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, A tanulókkal szemben támasztott általános magatartási szabályok és kötelességek: Sportfoglalkozásra vonatkozó elvárások: 1. a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat 2. sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai ruházat helyett sportfelszerelést kell viselniük 3. sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek órát, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert 4. Informatikai teremben való viselkedési elvárások: 5. az informatikai teremben tanuló csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat 6. az informatika teremben kitűzött terem szabályzatot a tanuló betartsa 7. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésének megfelelően kell használni. Az iskola helyiségének használói felelősek: 8. az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért 9. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért 10. a tűz és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok betartásáért 11. a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért 12. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 13. Az iskolában az alábbi tanulói felelősek működnek: 14. osztályonként egy hetes 15. tantárgyi felelősök 16. A hetes nevének szerepelnie kell az osztálynaplóban. 17. A hetes feladatai: 18. A tanítás, a tanulás feltételeinek biztosítása /kréta, szivacs../ 19. Ügyeljen a rendre, a rendbontókat, szemetelő tanulókat szólítsa meg és jelentse az osztályfőnöknek. 20. Rendkívüli esemény /balesetveszély/ jelentése a tanárnak ill. az osztályfőnöknek, iskolavezetésnek. 21. Ha nincs tanár az órakezdést követő 10 perccel a tanteremben, akkor a hetes köteles a tanári szobában ill. az igazgatói irodában azt jelenteni. 22. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős pedagógusnak és az általa kijelölt tanulóknak kell közreműködni. 23. Ismerje és fegyelmezetten tartsa meg a HÁZIRENDET, a balesetvédelmi szabályokat. 24. A pedagógusok nevelői útmutatásait szívlelje meg és fogadja el segítségüket. 25. Az iskola minden dolgozóját tisztelettudóan, a napszaknak megfelelően köszöntse. 26. A terembe belépő nevelőt, látogatót néma felállással üdvözli. 27. Az ügyeletes tanárok utasításait hajtsa végre. 28. Védje az iskola becsületét, óvja a közösségi tulajdont /iskola épületét, bútorokat, taneszközöket/ 29. Aktívan vegyen részt az iskola, az osztály közösségi életében. 30. Javaslataival, a feladatok vállalásával és maradéktalan teljesítésével segítse elő a közösség és a társai fejlődését. 31. Ápolja és tartsa meg környezete, személye tisztaságát, az egészség védelmében, ügyeljen a mosdók, WC-k tisztaságára, tartsa be az egészségügyi és higiéniés szabályokat!

10 32. A ruházata legyen tiszta, az alkalomhoz illő, az iskolai ünnepségek alkalmával: sötét alj, fehér ing, blúz. 33. Lépjen fel a tanulói követelmények lebecsülése, a verekedés, a durva beszéd, a tiszteletlenség ellen. 34. A tájékoztató füzeteket naponta hozza magával s a nevelő kérésére adja át, a bejegyzéseket írassa alá. 35. Becsülje az idősebbeket, legyen velük szemben udvarias és előzékeny. Bánjon gyengéden a kisebbekkel. 36. A felszereléseket pontosan készítse be minden nap a foglalkozásokra. A házi feladatát rendszeresen és maradéktalanul készítse el. 37. Az utcán, közlekedési eszközön, színházban, kirándulásokon udvariasan, kulturáltan viselkedjen, az alkalomhoz illően öltözködjön. 38. Az iskolába hozott értékeiért (ékszerek, készpénz, karóra, mobiltelefon, laptop, tablet, stb ), a tanuláshoz szükséges eszközeiért anyagi felelősséget NEM VÁLLALUNK! 39. Mobiltelefont az iskola területén használni nem lehet. A tanórán szigorúan kikapcsolt állapotban lehet. Ellenkező esetben büntetést von maga után (a szülővel egyeztetett feltételek szerint.) 40. Az internet használata közben tartsa tiszteletben társai és nevelői személyiségi jogait. 41. Nem hozhat magával az iskolába szotyolát, tökmagot, rágógumit, és a pálcikás nyalóka használata sem megengedett! 42. A fiatal szervezetet károsító drogok, alkohol, cigaretta fogyasztása és terjesztése súlyos következményekkel járó fegyelemsértések! Az iskolában és az iskola által szervezett rendezvényeken, programokon dohányozni, alkoholt és kábítószert tartalmazó szereket fogyasztani, illetve ezeket vásárolni, árusítani tilos! Ezeket a törvény bünteti! Azonnal jelezni kell az iskola pedagógusának. Ennek ellenőrzése minden tanuló, tanár és technikai dolgozó kötelessége. A tanulók anyagi felelőssége: 1. a tanuló az iskola tanulmányai folytatásával összefüggésben az oktatási intézmények jogellenesen okozott károkért anyagi felelősséggel tartozik. 2. az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni 3. ha a vizsgálat megállapításai szerint a tanuló okozta a kárt, a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőt, haladéktalanul tájékoztatni kell 4. a tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére 5. ha a felszólítás nem vezet eredményre vagy a szülő a károkozás tényét, mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója pert indíthat a szülő ellen 6. a tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal, hogy a kárt nem térítette meg. 7. Tartsa tiszteletben mások emberi-, állampolgári, - és gyermeki jogait! 8. Vigyázzon a folyosók, a termek dekorációjára, virágokra, bútorokra és egyéb berendezési tárgyakra! A tanári asztalon lévő tárgyakhoz nem nyúlhat! 9. A váltócipő használata kötelező a laminált lappal burkolt tantermekben és a tornateremben, a többi tanteremben pedig rossz és hideg időjárás esetén javasolt a váltócipő használata Tanulók egészségének megóvását szolgáló szabályok 1.A testnevelési órákra, (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a. a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat,

11 b. a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük, c. a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 2. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátást az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 3. Az iskolai védőnő rendszeresen elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. 4. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: - két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 4. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A) A tanuló véleménynyilvánításának rendje, formája 1. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről. 2. A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja. 3. Az iskola a tanulók számára a következők szerint biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát: - A tanuló a vélemény-nyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.) - A tanuló véleményt nyilváníthat az egyéb foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között. - A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat az iskola erre a célra létrehozott, erre alkalmat adó fórumain, az adott fórumon meghatározott, szabályozott módon.

12 Ilyenek: a diákönkormányzat, a szülői szervezet, valamint egyéb iskolai közösségek fórumai. Ezek működését saját működési szabályzatuk határozza meg, melyek nyilvánosak 4. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő az 1. pontban meghatározott jogokat - szóban: - az iskolai fórumokon, illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - írásban az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. 5. A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. 6. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. 7. A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló nem sértheti - az iskola alkalmazottjainak, - a többi tanulónak a személyiségi jogait, emberi méltóságát. B) A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 1. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: - tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, így az érdemjegyeiről az - ellenőrzőjébe bejegyezve - tájékoztatást kapjon a pedagógustól, - megismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal), - megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről előre tájékoztatást kapjon figyelembe véve a helyi tanterv erre vonatkozó rendelkezéseit, - írásbeli dolgozatát annak megírásától számított 10 munkanapon belül, a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse, - tanulmányairól tájékoztatást kapjon úgy, hogy tantárgyanként és félévenként legalább a heti óraszámmal megegyező, de legalább két érdemjegye legyen. 2. A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai pedagógiai programról, és a helyi tantervről. 3. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. 4. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő az 1. pontban meghatározott jogokat - szóban: - az iskolai fórumokon, illetve

13 - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - az iskolaszék vonatkozásában az iskolaszék ülésein, illetve az iskolaszék által meghatározott időpontokban; - írásban az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. 5. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - az osztályfőnök, - az oktató-nevelő munkát végző pedagógus. 6. A tájékoztatás rendje a következő: - az iskola nyilvános dokumentumai: - az SZMSZ, - a pedagógiai program mindenki számára elérhető helyen elhelyezésre kerülnek, - a házirend a faliújságon folyamatosan megtekinthető, illetve annak egy példányát a tanulónak, illetve a szülőnek át kell adni. 7. Az iskola köteles a 6. pontban meghatározott dokumentumokról szóbeli tájékoztatást is adni a dokumentumok elfogadása, valamint módosítása esetén. 8. A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki. 9. Az intézmény zárva tartására vonatkozó tájékoztatás megtörténik a szülői értekezleteken, a tanulók tájékoztató füzetébe, ellenőrzőjébe való bejegyzéssel, valamint a tájékoztatás iskolai hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, ill. az iskola internetes közösségi oldalán történő bejegyzéssel. 5. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom,

14 - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális tevékenység, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sporteredmény, illetve tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan, az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység. A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet: - egyénileg, tanulónként, illetve - csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára. 2. A tanulók jutalmazásának formái A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret,

15 - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret. - nevelőtestületi szóbeli dicséret, - nevelőtestületi írásbeli dicséret, Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv, oklevél - közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatás stb.) 6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 1. Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti- vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. Az intézkedések formái: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - igazgatói megrovás - tantestületi figyelmeztetés - tantestületi intés - tantestületi megrovás Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatai meghatározásánál elsősorban az osztályfőnök dönt a szaktanárok véleménye kikérését követően. A szaktanárok fegyelmező intézkedésként szaktanári szóbeli figyelmeztetést adhatnak annak a tanulónak, akinek magatartása, fegyelme órájukon huzamosabb ideig nem kielégítő. 2. Vétkes és súlyos kötelességszegés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi,(agresszió, másik tanuló bántalmazása, dohány, szeszesital, drog iskolába hozatala, fogyasztása, átadása tanulótársnak, szándékos károkozás ) fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni. Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái: - megrovás, - szigorú megrovás,

16 - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), - áthelyezés másik iskolába (ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott), - eltiltás az adott iskolában a tanév lefolytatásától (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható), - kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható). 3. Az egyes büntetési fokozatok kirovási sorrendje és a kirovás okai Szaktanári figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha: - zavarja a tanórát, - a szaktanárral szemben tiszteletlenül viselkedik, Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha: - már kapott második szaktanári figyelmeztetést és újabb büntetést kell kiszabni, - ismétlődően tiszteletlen viselkedést mutat, - a tanórát mobiltelefonnal megzavarja, - késését harmadik alkalommal nem tudja igazolni, igazolatlan órája van. Osztályfőnöki intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha: - ismételt osztályfőnöki figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, igazolatlan órája van, Osztályfőnöki megrovásban lehet részesíteni a tanulót akkor, ha: - ismételt osztályfőnöki intés után újabb büntetést kell kiszabni, Igazgatói figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha: - ismételt osztályfőnöki megrovás után újabb büntetést kell kiszabni, Igazgatói intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha: - ismételt igazgatói figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, 7. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 1. Az osztályozó vizsga követelményei Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti részletes követelményeit az iskola pedagógiai programja határozza meg. 2.Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az osztályozó vizsgára történő jelentkezés írásban, az intézmény által elkészített formanyomtatványon "Jelentkezési lap osztályozó vizsgára" történik. Egy jelentkezési lapon csak egy osztályozó vizsgára lehet jelentkezni.

17 A jelentkezési lapon meg kell adni: - a tanuló nevét, osztályát, - azt a tantárgyat, melyből osztályozó vizsgát kíván tenni, - az osztályozó vizsgával érintett tantárgy azon évfolyamait, melyből vizsgázni kíván, - a jelentkezéskor a tantárgyat tanító pedagógus nevét. A jelentkezési lapon a szaktanár feltüntetni azt, hogy a tanuló részére az osztályozó vizsgát javasolja, vagy nem javasolja. A jelentkezési lapot a szülőnek is alá kell írnia. A jelentkezést írásban le lehet mondani az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt 60 nappal. Ezt követően a vizsgát lemondani már nem lehet. A vizsgára történő jelentkezést az intézmény nevében az igazgató fogadja el és engedélyezi. 8. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend 1. Az intézmény munkarendje az egészséges életmód támogatása szempontjai szerint kerül kialakításra, melyre vonatkozó szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 2. A kötelező órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni: Tanítási óra sorszáma A tanóra időtartama perc perc perc perc perc perc perc 3. Az iskolaigazgató a rendkívül indokolt esetekben rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 4. A tanulóknak az első óra előtt 10 perccel az intézményben kell tartózkodniuk. 9. Az iskolai tanulói munkarend A./ Az intézményben alkalmazott oktatás munkarendje: nappali oktatás munkarendje. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától délután óráig vannak nyitva.

18 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába tanulóknak reggel 7.20 órára kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: óra: óra: óra: óra: óra: óra: Általános rendelkezések: 1. Minden reggel gyülekezés az alsó folyosón. A termekbe való bevonulás a pedagógus engedélyével történik. Minden szünetben /kivéve a második/ a tanulók az udvarra vonulnak /kivéve rossz idő esetén/. Rossz idő esetén a folyosón kulturáltan viselkednek. Csengőszót követően sorakozás és a pedagógus engedélyezi a bevonulást. 2. A második óraközi szünet a tízórai szünet, amelyet a tanulók az osztálytermekben töltenek minden esetben a helyükön ülve és a tízórait fogyasztva. Folyosón tartózkodni TILOS! 3. Az utolsó óra után a tanulók - amennyiben nincs délutáni elfoglaltságuk-, minél hamarabb hagyják el az iskola épületét. A bejáró tanulók részére a tanszoba a 6. órában kötelező, csak szülői engedéllyel távozhatnak el. A hazaút, illetve a buszmegállóban történő várakozás kulturált módon történjen. 4. A délutáni órákban céltalan bolyongás az iskola területén és az épületen belül TILOS! 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. 6. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet az iskola igazgatója határoz meg. 7. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 8. Az iskola épületében szülők külön engedély nélkül csak a tanuló reggeli bekísérésekor illetve gyermekük utolsó tanítási órájának befejezése előtt 10 perccel tartózkodhatnak. 9. Tanterem-váltáskor a tanulók viszik magukkal a táskájukat. 10. A szertárakba diákok csak nevelővel együtt léphetnek be. Engedély nélkül a tanuló a nevelői szobába, a titkári szobába és az igazgatói irodába nem léphet be, a könyvtárba, az informatika terembe táskát nem vihet be. 11. A tornaterembe vonuló osztályok a szünet végén és csengetés után vonulnak az öltözőbe. Testnevelési óra után sorban kell visszavonulni az udvarra.

19 12. A tanulók a tornateremben nevelő nélkül nem tartózkodhatnak. 13. A tanulók a kötelező tanítási óra után mehetnek ebédelni. Az ebédelős tanulók az ebédlő bejáratánál sorakoznak, a csoportbeosztásnak megfelelően. B/. Az iskola nyitva tartása, az ügyintézés időpontjai: - Az iskola tanév közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig: Az iskolában a tanulók és szüleik a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatás kérést) a következő időpontban intézhetik: Hétfő Csütörtök , péntek h között. C./. A tanévet követően a tanítási szünetekben az alábbiak szerint van ügyfélfogadás: minden hét szerda 9.00 h-tól h-ig 10. Az egyéb foglalkozások rendje 1. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola által szervezett egyéb foglalkozáson. Az egyéb foglalkozások formái: - rendszeres elfoglaltságok pl.: szakkör, sportkör - nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás, tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás, túra 2. A tanuló joga, hogy tagja legyen a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásoknak, részt vegyen a szervezett programokon A különböző rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások indítására a jelentkezési lehetőséget az iskola - a jelen házirendben meghatározott - a tantárgy választásához hasonlóan biztosítja. 3. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett. A rendszeres tanórán kívüli foglakozáson való részvételről kijelentkezni csak a következő évi igényfelméréskor lehet. 4. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások ingyenesek, de egyes szakkörök azok jellegétől függően térítési díjasak is lehetnek. Ennek feltételeit, a fizetendő díjakról való tájékoztatást az intézmény a jelentkezések előtt megadja, pl. művészeti iskolák által szervezett foglalkozások esetén. 5. Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. látogatás) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni. A foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője számára meg kell adni. (A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.)

20 6. A tanórán kívüli foglalkozások időpontját és helyszínét az intézmény a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó igényei figyelembe vételével állapítja meg. 7. A tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a tanulók írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatást kapnak. 11. A tanulószobára vonatkozó szabályok 1. A tanulószobai foglalkozás minden tanuló számára kötelező, kivételt képeznek azok, akik az igazgató által mentesítést kapnak a foglalkozás látogatása alól. 2. A tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután óráig tartanak. 3. A tanulószobai foglalkozásról való hiányát a szülőnek igazolnia kell. 4. A tanuló a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában a tanuló eltávozására az igazgató vagy az osztályfőnök engedélyt adhat. III. A házirend nem kötelező elemei 1. A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokra vonatkozó szabályok A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelére vonatkozóan a tanulónak be kell tartani az alábbi előírásokat. 1. Korlátozással vihetők az iskolába egyedi értéket képviselő dolgok, különösen az ékszerek. 2. Nem vihetők az iskolába olyan eszközök, melyekkel a tanulók saját, egymás, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, illetve balesetet okozhatnak. 3. Nem vihető az iskolába olyan dolog, mely alkalmas arra, hogy a tanórát, a tanítás rendjét megzavarja. Ha a tanuló az óra menetét, a tanítás rendjét megzavarja, tőle a tanítás idejére elvehető a munkát zavaró, nem engedélyezett tárgy, dolog (a tárgyat a pedagógus a tanítás után köteles visszaadni a tanulónak). 4. Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, illetve a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. A tanuló a testnevelési órák ideje alatt a pedagógus felügyeletére bízhatja azokat az értéktárgyait, melyekre a testnevelés órák alatt felügyelni nem tud. Az iskola csak azokért a tárgyakért vállal felelősséget, melyeket a diákok a tanóra megkezdése előtt az iskola dolgozói részére (pedagógus, gondnok stb.) megőrzésre átadnak.

21 5. Amennyiben a tanuló a Házirendben foglaltakat figyelmen kívül hagyva hoz be dolgokat az iskolába, az iskola a keletkezett kárért nem felel. 2. Az intézmény elhagyása a tanítási idő alatt A tanulók a tanítási idő alatt (amíg aznap a tanítás számukra be nem fejeződik) az iskola területét nem hagyhatják el. A kilépést kivételes esetben az igazgató, az igazgató távolléte esetén az osztályfőnök írásban engedélyezheti. 4. A tanuló köteles a hetes beosztással járó feladatok ellátására A hetest az osztályfőnök jelöli ki. A hetes: - felel az osztály rendjéért, különösen a tanórákra való becsengetést követően addig, amíg a tanár meg nem érkezik. Ha a tanár 10 perc elteltével sem érkezik meg, értesíti az iskolaigazgatót, vagy a nevelői szobában éppen tartózkodó pedagógust. - feladata: - a tanórák előtt és után az osztályterem rendjének ellenőrzése, - a rend megtartása, - a tábla letörlése, - a kréta biztosítása, - a tanterem szellőztetése, - az osztály tisztaságának megtartása, a szemét összeszedetése, a védő-óvó intézkedések betartatása. A hetes feladatokkal kapcsolatos utasításai, kérései a többi tanuló számára kötelezőek. 5. Eljárás, ha a tanulón az iskolában való tartózkodása idején betegség jelei mutatkoznak 1. Amennyiben a tanuló magán a betegség, rosszullét tüneteit észleli, haladéktalanul köteles jelezni a tanórát tartó pedagógusnak, aki a tanuló állapotáról tájékoztatja az igazgatót és az osztályfőnököt 2. Amennyiben a pedagógus a tanulón a betegség, rosszullét tüneteit észleli, haladéktalanul köteles jelezni a tényt az igazgatónak és az osztályfőnöknek. 3. Az osztályfőnök a tanuló betegségének gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, pl.: - indokolt esetben elkülöníti a tanulót a többi tanulótól úgy, hogy a tanuló felügyelete biztosított legyen és értesíti a gyermek szüleit annak állapotáról, különleges esetben az iskola védőnőjét

22

23 Mellékletek 1.sz. melléklet Az iskolában történő beiratkozás és felvétel rendje 1./ A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt) 50. (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. Ebből adódóan a tankötelesek első évfolyamra történő beiratkozásával kapcsolatos teendőket tól az állami intézményfenntartó központ látja el. 2./ A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII31.) rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 22. -a értelmében: - a kormányhivatal közleményt vagy hirdetmény köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal - Az általános iskola első évfolyamára történő beiratozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. A tanköteles korú gyermekének beíratását elmulasztó szülő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezésére is jogi lehetőség van. Az igazgató a kormányhivatal felé jelez, ha nem íratták be a körzetében élő tanulót és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. - Az Nkt (2) bekezdése szerint a szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. - A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet. - Az Nkt 50.. (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.

24 - Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még, akkor az EMMI rendelet 24.. (5) bekezdése alapján járhat el: Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található. Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

25 2.sz. Melléklet Törvényi szabályozás: ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) Az iskola minden évben köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítania köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). A költségvetés tervezése során kialakult koncepció alapján az állam várhatóan változatlanul tanulónként Ft hozzájárulást biztosít a fenntartóknak az ingyenes tankönyvvel járó törvényi kötelezettségek ellátására. Az ezzel kapcsolatos szabályozás előkészítés alatt áll az Emberi Erőforrások Minisztériumában. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen pénzbeli kiegészítő - hozzájárulás nem követelhető. Az iskolavezetők felelőssége, hogy a munkaközösségek ellenőrzésén keresztül a tankönyvcsomagok ára összhangban legyen az egy főre jutó normatív tankönyvtámogatás összegével. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt(tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak.

26 Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. A tankönyvrendelést az iskola elsősorban a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg.. Az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. A tankönyvfelelő feladatai: a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére értékesítésre átveszi, részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, valamint - anyagi, költségvetési szempontok, - annak mérlegelése, hogy adott tankönyv egy tanéven belül nem változtatható meg. Szakmai szempontok figyelembevétele: A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza) mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. A tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyveket a kiadó szabad áron értékesítheti. Amennyiben egy pedagógus a tankönyvrendelésbe olyan könyveket von be, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzéken, az iskolai szakmai munkaközösség, az iskola szülői szervezet és az iskola diákönkormányzat egyetértésével teheti azt meg. Az érintett pedagógus kötelessége az egyeztetés írásban történő lebonyolítása, és ennek folyamatáról és eredményéről az igazgató írásos tájékoztatása.