Magyarország agrárkülkereskedelme. Mit nevezünk agrárexportnak? Az agrárexport részesedése az. Fıbb megállapítások.

Átírás

1 Magyarország agrárkülkereskedelme Mit nevezünk agrárexportnak? Források: Palkovics Miklós: Agrárgazdaságtan elıadások elektronikus tananyag HEFOP Agrárgazdaságtan I. Juhász Anikó - Kartali János - Wagner Hartmut:A magyar agrárkülkereskedelem a rendszerváltás után Raskó György: Zsákutcában az európai agrárium. És a magyar? GKI konferencia, Bp.. november 16. Mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja Fıbb megállapítások Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. Ezt jellemzi, hogy a évi GDP-nek a 123%- át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat-európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk. Az agrárexport részesedése az összexportból (%) Export Import Agrárexportunk, illetve -importunk részesedése a teljes magyar külkereskedelembıl, millió euró Összexport Agrárexport Részarány, % Összimport Agrárimport Részarány, % Egyenleg , , , , , , Év A nyolcvanas évtized második felében 22-23% körül stabilizálódott az élelmiszergazdaság teljes nemzetgazdasági exportból képviselt aránya után azonban folyamatosan és drasztikusan csökkent az ágazat exportban elért szerepe: 7,8 7,5 6,9 6, ben már mindössze 7,5% volt. Az aránycsökkenés oka elsısorban az egyéb ágazatok kivitelének dinamikus növekedése. Az agrárágazat csökkenı exportaránya beleillik a 3,5 3,5 4,1 4,0 világtrendbe és az EU-ban tapasztalt folyamatokba

2 Az import még kisebb arányban részesedik a nemzetgazdaság teljes behozatalából. A vizsgált idıszak legelején, 1990-ben érte el csúcsát, 8,5%-ot. Azóta folyamatosan csökken, 2000-ben már csak 3,2%-ot tett ki. Ez különösen annak tükrében figyelemre méltó, hogy az élelmiszergazdaság importja növekvı irányzatú, ám a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak behozatala még gyorsabban emelkedik. Az élelmiszergazdasági külkereskedelem az ágazat termelési értékébıl a kilencvenes évtized elején 25-31% közötti arányban részesedett, míg az évtized végére növekvı: 32-36% körüli arányt ért el. Az élelmiszergazdaság maradt az egyetlen termelı ágazat, amely tartósan és folyamatosan pozitív külkereskedelmi egyenleget képes elérni, de sajnálatos módon az export ingadozó csökkenése és az import csaknem töretlen emelkedése miatt ez a pozitív egyenleg csökkenı mértékő. Agrárkülkereskedelmünk alakulása ÉV Export Import Szaldó millió USD Az export-import dinamika Agrár-külkereskedelmi egyenleg*, millió EUR * *becslés I-X. hó adatai alapján Export Import Nettó importırré váltunk az elmúlt években sertéshúsból és tejtermékekbıl Forrás: Kiss Judit () AVA3 konferencia *Mezıgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH 2

3 Uniós és más versenytársaink folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7%-kal csökkentek Élelmiszer-kivitelünknél másfélszer gyorsabban nıtt a behozatal, ezáltal: a mezıgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évrıl évre romlik ban : 1203 millió euró aktívum 2006-ban: 850 millió euró aktívum -ben: már csak millió euró aktívum A termelés volumenének csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerıre van szükség Négy év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezıgazdasági munkaerı felhasználás Az agrárexport szerkezete áruosztályonként 100% 90% 80% 41% 42% 33% 36% 37% 3 70% 60% 50% 40% 30% 26% 5% 33% 2% 30% 5% 28% 30% 2% 31% 2% I. II. III. IV. 20% 10% 28% 2 32% 32% 31% 33% 0% Állati takarmány 10% Kávé, tea, kakaó, főszer Egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény Ital Dohány 1% Élı állat 5% Hús és húskészítmény 22% Cukor, méz 6% Tejtermék és tojás Zöldség, gyümölcs 20% Gabona 20% Hal, rák, puhatestőek 0% EXPORT ÁRUSZERKEZETE (2005) 3

4 IMPORT ÁRUSZERKEZETE (2005) Egyéb táplálkozásra alkalmas készítmény 10% Állati takarmány 11% Ital 7% Kávé, tea, kakaó, főszer 10% Dohány Cukor, méz 3% Élı állat 5% Zöldség, gyümölcs 19% Hús és húskészítmény 12% Tejtermék és tojás 9% Hal, rák, puhatestőek 2% Gabona 8% Az agrárexport rexport szerkezete árucsoportonkéntnt HS ezer USD 01 Élı állatok ,1% 02 Hús, vágási melléktermék , 04 Tejtermékek,méz,tojás, ,0% 07 Zöldségfélék ,5% 10 Gabonafélék ,3% 12 Olajos magvak , 20 Zöldség- és gyümölcs-készítmények ,3% 23 Melléktermék és elkészített állati takarmány ,2% Az agrárimport rimport szerkezete árucsoportonként nt HS ezer USD 02 Hús, vágási melléktermék ,2% 08 Gyümölcs és dió; citrusfélék ,6% 15 Állati és növényi zsír és olaj ,6% 18 Kakaó ,3% 19 Cukrászati termékek ,9% 20 Zöldség- és gyümölcs-készítmények ,1% 21 Különbözı ehetı készítmények ,7% Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat elıállító kapacitások - Gyorsabban nı az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bıvül - Az import a gazdaság fejlıdésének megfelelıen növekedik az egyensúly felborulása nélkül 23 Melléktermék és elkészített állati takarmány ,0% Az agrárexportot befolyásoló tényezık Az agrárexportot befolyásoló tényezık 1. Exportárualap rualap 2. Exporttámogat mogatás s (EU!) 3. Exportfinanszíroz rozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmez vedelmezıség 7. Exportengedélyez lyezési rendszer 8. Kollektív v marketing 9. Külkereskedelmi K szervezet 10. Vevık k gazdasági gi helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változv ltozások 12. Fıbb F piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények 4

5 Az árualap A mezıgazdasági termelés volumene a gabonaféléket leszámítva minden ágazatbancsökkent 2006-ban a csatlakozás elıtti években ( átlaga) termelthez képest Ezen belül: A gabonafélék termelése 22%-kal nıtt A gyümölcstermelés 8%-kal csökkent A szılıtermelés 27%-kal csökkent A zöldségtermelés 5%-kal csökkent A tejtermelés 12%-kal csökkent A hústermelés 13%-kal csökkent A tojástermelés 17%-kal csökkent Az állatállomány is visszaesett: Szarvasmarha -kal csökkent Sertés 17%-kal csökkent Juh -kal nıtt Baromfi 11%-kal csökkent Állatfaj Szarvasmarha Sertés Juh Tyúkfélék Az áprilisi állatállomány alakulása gazdálkodási formák szerint év Gazdasági szervezeteknél nyilvántartott állomány 1000 db Forrás: KSH Statisztikai tükör. Budapest /19 Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány 1000 db Exportfinanszírozás Az exportfinanszírozás az exportra irányuló tevékenységének finanszírozását szolgáló, de általános finanszírozási rendszerének részét képezı, vagy ennek kiegészítését célzó pénzügyi rendszernek tekinthetı. Az exportfinanszírozás segítséget jelent az exportırnek a közvetlen hitelnyújtáson, exportelıfinanszírozáson, refinanszírozáson, vagy a kamattámogatás különbözı formáin keresztül Exporthitel-biztosítás Az exporthitel-biztosítás lényege, hogy az exportır hitelre történı kivitelének kockázatainak egy részét biztosítási szerzıdés keretében és díjfizetés ellenében áthárítja az exporthitel-biztosítóra. Az exporthitelbiztosítás olyan mértékben tölthet be exportösztönzı szerepet, hogy a különféle kereskedelmi, politikai, árfolyam-változási kockázat vállalati szinten történı áthidalásával, tervezhetı költségtényezıvé történı átalakításával olyan nagy volumenő, vagy nagy kockázati tartalmú exportügyletek is létrejöhetnek, amelyekre a vállalatok hathatós biztosítási védelem nélkül nem lettek volna képesek. Exportengedélyezési rendszer Az MVH által kiadott olyan, mezıgazdasági eredető termékek Európai Unión kívüli országokba történı kiviteléhez adott engedély, amely feljogosítja és egyben kötelezi tulajdonosát, hogy az azon feltüntetett termék, meghatározott mennyiségét az exportbizonyítvány érvényességi idején belül exportálja. Milliárd dollár Fıbb exportırök és importırök agrárkülkereskedelmi egyenlege Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 5

6 Vesztésre áll az EU mezıgazdasága. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013-ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenı mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%-ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékő vám- és belsı támogatás-leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48%-kal csökkenhet A belsı támogatásokat a fejlett országoknak 31-80%-kal kell csökkenteniük Az EU-ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem) Kifizetett exportszubvenció az Európai Unióban között Millió USD Termék Tej-és tejtermék Marhahús Cukor Takarmánygabona Búza+liszt Sertéshús Baromfihús Bor Egyéb termékek EU-15 exporttámogatás összesen WTO tagok által kifizetett összes exportszubvenció n.a. Eu-15-ök a világ %-ában. 89,9 89,9 87,0 76,3 - Forrás: WTO-nak jelentett exporttámogatások. CBO Congress paper June A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* között Az átlagos hazai támogatás* aránya között Ország Milliárd USD EU-15 81,5 USA 70,2 Japán 28,4 Dél-Korea 6,9 Brazília 2,8 Ausztrália 1,0 Új-Zéland 0,1 Világ összesen 221,9 *Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington June. Forrás: CBO Congress paper. Washington June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support. A termelıi támogatottság alakulása (PSE) % Intézményi ár, közvetlen támogatás: USA és EU Növény Garantált ár USA:2004- $/t Intervenciós ár EU: /t Közvetlen jövedelemtám. USA:2002- $/ref.hozam t EU: /ref.hozam t USA:2004- $/ref.hozam t Célárak USA */ref.hozam t Búza 101,3 101,31 19, ,02 102,87 Kukorica 76,77 101,31 11, ,54 73,96 Cirok 76,77 101,31 13, ,18 72,27 Árpa 84,97 101,31 11, ,88 73,49 Zab 91,63 101,31 1, ,21 70,86 Szójabab 183,70-16, ,09 152,21 Olajnövények 205,02-17, ,66 159,04 Forrás: OCED: Agricultural policy indicators,. Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. MTA Doktori értekezés. * 1,4 $/ árfolyamon számítva 6

7 Az agrárkülkereskedelem országcsoportonkénti bontásban Az agrárexport, -import megoszlása az egyes földrajzi területek szerint, 2004/2005 EXPORT IMPORT Összes ország 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Európa 91,8% 91,9% 68,1% 70,6% Ázsia 6,1% 6,3% 6,1% 5, Afrika 0,7% 0,2% 3,2% 2,6% Észak-Amerika 1,3% 1, 4,8% 3,7% Latin-Amerika 0,1% 0,1% 17, 17, Ausztrália és Óceánia 0,0% 0,0% 0,3% 0,3% EU országok 48,0% 50,0% 46,9% 49,0% CEFTA országok 20,2% 18,1% 16,3% 17,2% BFTA államok 1,7% 1, 0,2% 0,0% FÁK országok 8,3% 8, 1,6% 0,8% EU-25 EU-15 Új EU tagországok Egyéb Európa Egyéb Export 69% 53% 16% 25% 7% Import 87% 6 23% 6% 7% GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o óta tagja Körtárgyalások, idıszakosan mőködött GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltetı tanács 7

8 Az URUGUAY-i forduló eredményei ( 1994 április ) Támogatások csökkentése (6 év): - exporttámogatás: 36%-kal - volumenek: 21 %-kal - belsı (termelıi) támogatások: 20%- kal Vámcsökkentés: 36%-kal (fejlıdı 2) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, késıbb 5% Megengedett támogatások: Green box a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttıl teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekbıl fogyasztók számára nem lehet többletkiadás Megengedett támogatások: Green box Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenırzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi élelmiszersegély Állami (biztonsági) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok Még megengedett támogatások: Blue box Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttıl, de mégsem kellett (még) csökkenteni Még megengedett támogatások: Blue box EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések USA különbözetfizetési járadék (1996-ban megszőnt) Dohai Forduló (2002 jan-) Piacra jutás további csökkentése Belsı agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay-i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szőkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong 8

9 WTO: támogatáscsökkentési mértékek I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Uruguay-i Forduló Fejlett ( ) Fejlıdı ( ) Doha-i Forduló (Hong Kong) Fejlett ( ) Fejlıdı ( ) Vámok (átlag), % Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) Speciális termékvám (%) Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belsı támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés % Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis (%) ,5 0,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése Leépül(2013) - Mi várható Agrárvámok csökkentése piacvédelmi szint csökkenése; csökkenı, 2013-tól megszőnı exporttámogatások erısödı verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak energianövények kereslet föld és víz iránt. Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 9