EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság /2150(INI) VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT): helyzetkép és kilátások (2014/2150(INI)) A vélemény előadója: Othmar Karas AD\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PA_NonLeg PE v /9 AD\ doc

3 JAVASLATOK A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat: 1. tudomásul veszi a REFIT-közleményt és a Bizottságnak a jogalkotás tökéletesítésére irányuló menetrend iránti folyamatos elkötelezettségét; hangsúlyozza, hogy a REFITközleményben előirányzott munkát állandó folyamatnak kell tekinteni, amely biztosítja, hogy a hatályos európai szintű jogszabályok a célnak megfelelők legyenek, és elérjék a jogalkotók által közösen kitűzött célokat, illetve teljesítsék a polgárok, a vállalkozások és más érdekeltek elvárásait; hangsúlyozza, hogy a REFIT-programnak a jobb szabályozásra kell összpontosítania és nem áshatja alá a nemek közötti egyenlőséget, a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normákat, illetve a környezet- és fogyasztóvédelmet; 2. úgy véli, hogy amikor egy fellépés szükségességét uniós szinten egyértelműen meghatározták, illetve egy ilyen fellépés összefér a szubszidiaritás és az arányosság elvével, gondosan mérlegelni kell, hogy nem jogalkotási vagy jogalkotási eszköz és jogalkotási eszköz esetén melyik volna-e a legalkalmasabb a kitűzött politikai cél elérésére, különös hangsúlyt fektetve az európai hozzáadott értékre; úgy véli, hogy egy új jogszabály hatásának jobb felmérése érdekében mutatókat kellene alkalmazni, amelyek meghatározzák, hogy milyen adminisztratív költségekkel jár annak teljes megfelelősége; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy megfelelően értékelni lehessen az uniós szintű fellépésnek vagy a fellépés elmaradásának a következményeit, e mutatóknak egyértelmű, átfogó, számszerűsíthető (adott esetben) és többdimenziós kritériumokon többek közötti szociális, gazdasági és környezeti szempontokon kell alapulniuk; 3. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy következetesebben mérjék fel a jövőbeni és a meglévő szabályozás kkv-kra, és általánosságban a versenyképességre gyakorolt hatását; úgy véli, hogy a versenyképességre gyakorolt hatás értékelésének a hatásvizsgálati folyamat lényeges részét kell képeznie; úgy gondolja, hogy a felülvizsgált útmutató tervezetének iránymutatást kellene nyújtania a versenyképességre gyakorolt hatás értékelésének és végleges elemzés során való súlyozásának módjával kapcsolatban; támogat egy olyan állandó vélelmet, hogy jelentős, nem mérhető, jótékony hatásra vonatkozó bizonyítékok hiányában el kell utasítani a versenyképességre negatív hatást gyakorló javaslatokat; 4. hangot ad csalódottságának amiatt, hogy a jelentést kísérő eredménytáblán felülvizsgálatra kijelölt intézkedések korántsem újak, inkább azon intézkedések listáját tartalmazza, amelyeket a Bizottság a korábban elfogadott jogszabályok felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseinek lejárta miatt köteles meghozni; ambiciózusabb hozzáállást vár el az új Bizottságtól a REFIT-közleményben szereplő célkitűzéseket, különösen olyan kemény kérdések kezelését illetően, amelyeket a kkv-kkal folytatott TOP 10 konzultáció is kiemelt; 5. úgy véli, hogy az eredményjelző tábla fogalmát felül kell vizsgálni, amelynek inkább két dokumentumot kellene tartalmaznia: az egyik a munkatervet vázolja, egy másik, új dokumentum pedig mennyiségileg kifelezett formában részletezi a Bizottság által elért haladást; kéri, hogy az előző jogalkotási évben elfogadott javaslatok igazgatási és AD\ doc 3/9 PE v02-00

4 szabályozási hatását illetően e második dokumentum alapján készítsék el a vállalkozásokra háruló új költségek éves kimutatását egy olyan könnyen értelmezhető, tartozik/követelˮ típusú beszámoló vagy főkönyv formájában, ami sokkal hasznosabb volna, és jelezné, hogy a Bizottság megérti, hogy gyakran a szabályozás kumulatív költsége jelenti a problémát; 6. ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályoknak különleges figyelmet kell fordítaniuk a kkv-kra; felszólítja a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy bizonyíték legyen az uniós fellépés hozzáadott értékére, valamint annak költségeire és előnyeire, ismerje el a gondolkozz először kicsiben elvet, és a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutatóba foglaljon bele egy kötelező kkv-tesztet és a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát, továbbá a javasolt jogszabályok szociális, környezetvédelmi és gazdasági hatásait mélyrehatóan elemezze; 7. rámutat, hogy a bizottsági javaslat biztosi testület általi elfogadásának a Hatásvizsgálati Testület kedvező véleményén kell alapulnia, megjelölve, hogy a megfelelő hatásvizsgálatot kielégítő módon elvégezték; 8. emlékeztet a mikrovállalkozások uniós jogszabályok alóli általános mentességére vonatkozó álláspontjára, amelyet A kis- és középvállalkozások (kkv-k): versenyképesség és üzleti lehetőségek című október 23-i állásfoglalásában 1 és a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről szóló, november 27-i állásfoglalásában 2 már megfogalmazott, miszerint a mentességet a bizonyítási teher megfordításával kapcsolatos politika érvényesítése érdekében eseti alapon minden javaslat tekintetében külön értékelni kell, azaz a mikrovállalkozásokat ki kell zárni a javaslatok hatálya alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a javaslatnak rájuk is ki kell terjednie; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy az e területen elért eredményekre építve folytassa a jogszabályi előírások által a mikrovállalkozásokra és kkv-kra háruló költségek csökkentését; felhívja a figyelmet a témával foglalkozó november 27-i állásfoglalásában szereplő ajánlásokra; 9. megjegyzi, hogy a TOP 10 konzultációs folyamatról és a kkv-kra háruló uniós szabályozási terhek csökkentéséről szóló, április 17-i állásfoglalásában 3 ezzel kapcsolatosan kialakított parlamenti álláspont az volt, hogy a foglalkoztatási jogszabályokból eredő terheket csökkenteni kell és alapjaiban át kell dolgozni a munkaidő-irányelvet, mivel az rugalmatlan a mikrovállalkozások és a kkv-k tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy a fent említett állásfoglalásban a Parlament javasolta, hogy az egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok jelentette teher csökkentése érdekében a kisebb kockázatú társaságok számára ne írják elő írásos egészségügyi és biztonsági értékelések vezetését; 10. megjegyzi, hogy az uniós jogalkotással kapcsolatos adminisztratív terhek harmada a nemzeti végrehajtási intézkedésekből származik, és megismétli annak fontosságát, hogy biztosítsák a jogszabályok gyors és egységes átültetését, végrehajtását és érvényre juttatását, valamint hangsúlyozza a javasolt egyszerűsítéseket és a túlszabályozás 1 HL C 68. E, , 40. o. 2 Elfogadott szövegek, P8_TA(2014) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0459. PE v /9 AD\ doc

5 elkerülésére irányuló igényt; felszólítja a Bizottságot, hogy tüntesse fel a túlzott nemzeti végrehajtási intézkedések értékelésére vonatkozó kritériumokat annak érdekében, hogy az EU szabályozói eredménytábláján egyértelműen meg legyenek nevezve a nemzeti túlszabályozások esetei, illetve a tagállamok által bevezetett további újításokat ennek minősítsék; hangsúlyozza, hogy ezeknek a meghatározásoknak tiszteletben kell tartaniuk a tagállamok azon jogát, hogy szigorúbb szabályokat fogadhassanak el, amennyiben az uniós jog csak minimális harmonizációt biztosít; 11. véleménye szerint az elsődleges és a másodlagos jogalkotásnak egyaránt követnie kell a jobb szabályozás elveit; felszólítja a Bizottságot és adott esetben ügynökségeit, hogy a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokhoz csatoljon kötelező hatásvizsgálatot, amely tartalmazza az érdekelt felekkel folytatott konzultációt is, valahányszor a tőlük kapott visszajelzések jelentősnek tekinthetők; felszólít ennek kapcsán a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó iránymutatásoknak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó általános iránymutatásokkal összhangban történő módosítására; hangsúlyozza, hogy az elsődleges jogalkotás során a társjogalkotóknak a lehető legpontosabban kell megfogalmazniuk a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok által elérendő célokat; megjegyzi, hogy az uniós szabályozás célravezetőségéről, a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló február 4-i állásfoglalásában 1 az Európai Parlament sürgette a Bizottságot, hogy fokozza az arányosság elve alkalmazásának felülvizsgálatát, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokról szóló 290. és 291. cikkének alkalmazása tekintetében; 12. támogatja az értékeléseknek az intelligens jogalkotás központi elemeként való javítására irányuló európai bizottsági szándékot; rámutat arra, hogy az értékelések megbízható információkat nyújtanak arról, milyen tényleges hatást gyakorolnak a jogszabályok azok címzettjeire, ezzel összefüggésben felszólít az érintett címzettek érdekképviselőinek az értékelési folyamatba való formális és teljes körű bevonására; 13. felszólít a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás újratárgyalására és naprakésszé tételére annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a Lisszaboni Szerződést, valamint a Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodást, továbbá hogy kifejlesszék és megerősítsék a bevált gyakorlatokat az olyan területeken, mint a jogalkotási tervezés, a hatásvizsgálat, az uniós jogszabályok módszeres utólagos értékelése, illetve a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok végrehajtása és kezelése; 14. felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be módszert az adminisztratív terhek csökkentésének számszerűsített céljaira európai szinten; tudomásul veszi a néhány tagállamban tapasztalható pozitív gyakorlatokat, ahol nettó csökkentési célkitűzéseket állapítottak meg az alacsonyabb megfelelési költségek érdekében; kéri, hogy e módszert vitassák meg az adminisztratív terhekkel foglalkozó, újonnan javasolt magas szintű munkacsoportban, illetve elfogadása esetén vegyék figyelembe a jövőbeli hatásvizsgálatok során; 15. kéri az érintett felek beleértve a szociális partnerek, vállalkozói szövetségek, 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0061. AD\ doc 5/9 PE v02-00

6 fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és szociális szervezetek, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok mélyrehatóbb részvételét a szubszidiaritási és arányossági vizsgálatokban, az adminisztratív terhekre irányuló értékelésekben (többek között a pozitív hatások és a jogszabályi megfeleléssel járó költségek tekintetében), a jogalap megválasztásának vizsgálatában, a célravezető szabályozásra irányuló és az utólagos értékelésekben, valamint az uniós jogszabályok nemzeti szintű végrehajtásának és megerősítésének felügyeletében; úgy véli, hogy ezeket az vizsgálatokat és értékeléseket a tagállamok általi kölcsönös felülvizsgálat alkalmazása révén javítani lehetne; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy új, a szabályozás javításával foglalkozó, érdekelt felekből és független nemzeti szakértőkből álló magas szintű munkacsoportot hoz létre, amely a felelős alelnök felügyelete alá tartozna; javasolja, hogy eredményes és független tanácsadó szervvé válása érdekében e csoport erőteljes megbízatást kapjon; 16. véleménye szerint a nem kiegyensúlyozott vagy hiányos hatásvizsgálatot vagy a hatásvizsgálat hiányát jogalapnak kell tekinteni valamely hatályos uniós jogszabály esetleges hatályon kívül helyezésére vagy felülvizsgálatára a REFIT-program keretében; 17. hangsúlyozza a dereguláció alulról építkező megközelítésének szükségességét; kéri ezért a Bizottságot, hogy hozza létre a szabályozás javításával és a bürokrácia mérséklésével foglalkozó érdekeltek európai fórumát azzal a mennyiségi céllal, hogy az adminisztratív terhek 2020-ra 25%-kal csökkenjenek; hangsúlyozza, hogy a fórumnak az érdekelt felekből, többek között a szociális partnerek, a fogyasztói szervezetek és a vállalkozói közösség képviselőiből kell állnia; kiemeli, hogy a fórum által előterjesztett javaslatokat a Bizottságnak aktívan mérlegelnie kell és a betart vagy indokol elv szerint kell kezelnie; úgy véli, hogy a nemzeti vagy európai szinten dolgozó vállalkozások vagy kollektív csoportok számára a fórum platformként szolgálhatna közvetlen input nyújtásához, ami támogatja a jobb szabályozás elveit, illetve hozzájárul annak eléréséhez, hogy mérséklődjön a bürokrácia az ágazatukban alkalmazandó szabályozásban; 18. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az érintett felekkel folytatott konzultációk átláthatók és jól időzítettek legyenek, az eredményeket pedig mind mennyiségileg, mind minőségileg elemezzék annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a kisebbségi vélemények megfelelő figyelembevételét; döntő jelentőségűnek tartja, hogy az érdekelt felek a jogalkotási folyamat legkorábbi szakaszaiban lehetőséget kapjanak arra, hogy egy nyilvánosságra hozott ideiglenes hatásvizsgálat révén a végleges jogalkotási javaslatot és értékelést megelőzően például a szabályozás javításával foglalkozó szakértők jövőbeli, magas szintű csoportjának bevonásával észrevételeket tegyenek a Bizottság javaslatainak szükségtelenül terhes szempontjaival kapcsolatban a Hatásvizsgálati Testületnek; 19. kéri a Bizottságot, hogy alakítsa és kapcsolja a REFIT-eljárást a Bizottság munkaprogramja és kiemelt prioritásai meghatározásának és végrehajtásának szélesebb összefüggéseihez; 20. sürgeti a Bizottságot, hogy a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése során fokozza az érdekeltekkel és ezen belül a fogyasztókkal folytatott mind nyilvános, mind zárt körű konzultációt annak vizsgálata céljából, hogy miként lehetne az előkészítő szakaszban jobban felhívni a figyelmet a javaslatokra; szilárd PE v /9 AD\ doc

7 meggyőződése, hogy az érdekelt felek közreműködésének fokozására irányuló ezen erőfeszítések jobb jogszabályokat eredményeznek; e tekintetben üdvözli az előzetes szabályokról vagy szabványokról zajló konzultációs folyamatok más joghatóságok területén alkalmazott hasonló folyamatokkal való, bevált gyakorlat kialakítása érdekében történő összevetésére irányuló lehetséges kezdeményezéseket; 21. úgy véli, hogy az érintett feleknek, a helyi és regionális hatóságoknak és a tagállamoknak aktívabban részt kellene venniük a helyi, regionális és nemzeti szintű végrehajtással kapcsolatos specifikus nehézségek azonosításában és visszajelzést kellene küldeniük a Bizottságnak; felszólít olyan mutatók használatára, amelyek a megfelelési költségeket és a szabályozás mellőzésének költségeit mérik (az európai fellépés hiányából fakadó költségekkel együtt); felszólít arra, hogy ezek a mutatók legyenek átfogóak, továbbá a lehetséges előnyök és hátrányok, illetve az egységes piaci megközelítésből származó költségek és megtakarítások mind minőségi, mind mennyiségi értékelése szempontjából megfelelőbbek; 22. véleménye szerint a REFIT és a szabályozás javítására irányuló további erőfeszítések értékelésének követniük kell a gazdaság, a társadalom és a közigazgatás digitalizációja irányába történő elmozdulást; véleménye szerint a REFIT-eszköz kiterjedt használata, valamint a célravezetőségi vizsgálatok alkalmazása hozzá tudna járulni a szabályozási területek digitális egységes piac szélesebb keretein belüli egységességének és következetességének értékeléséhez is; 23. üdvözli a belső iránymutatások várható elkészítését, amelyek arra irányulnak, hogy javítsák a konzultációk és értékelésük minőségét; úgy véli, hogy bármely adott terület szakpolitikai választási lehetőségeinek összetettségére tekintettel a szóban forgó kérdéseket az egyértelmű megértés érdekében pontosabban és jobban meg kell fogalmazni; úgy véli, hogy valamely összetett területet érintő jogszabályra irányuló javaslat esetén egy második konzultációs szakaszt is elő kell irányozni, amelynek során egy ideiglenes hatásvizsgálattal együtt közzéteszik a jogi aktus tervezetét, amelyhez valamennyi érintett érdekelt fél észrevételeket tehet; úgy véli, hogy e második szakasz további szigort kölcsönözne a Bizottság elemzésének, és erősítené az ilyen eljárás során elfogadott javaslatok ügyét; 24. emlékeztet arra, hogy Bieñkowska biztos meghallgatása során kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bizottság megfontolja minden olyan javaslat visszavonását, amely esetében a képviselők megállapítják, hogy a hatásvizsgálat hibás, vagy egyes elemek értékelése nem megfelelően történt; kéri a Bizottságot, hogy írásban is erősítse meg, hogy ez az eljárás a biztosi testület egészére érvényes; 25. hangsúlyozza az uniós tájékoztatási politika javításának szükségességét, tekintve, hogy a jobb szabályozásra vonatkozó menetrend értékes alapot jelent az uniós fellépés érthetőbbé és kézzelfoghatóbbá tételében; felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fejlessze tovább az Európa Önökért portált annak érdekében, hogy a kkvk könnyen és több nyelven hozzáférjenek a közelgő konzultációkkal, a vonatkozó uniós szabályokkal és azok tagállami alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati információkhoz; 26. üdvözli és támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy középtávon új értékeléseket és célravezetőségi vizsgálatokat indít a meglévő uniós jogszabályok hatásos szabályozási AD\ doc 7/9 PE v02-00

8 teljesítményéről és a Szerződés alkalmazásáról, többek között a késedelmes fizetésekről. PE v /9 AD\ doc

9 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye +: : 0: A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Dennis de Jong, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Antanas Guoga, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Eva Paunova, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo Lucy Anderson, Jussi Halla-aho, Kaja Kallas, Othmar Karas, Emma McClarkin, Jens Nilsson, Julia Reda, Adam Szejnfeld, Lambert van Nistelrooij, Josef Weidenholzer, Kerstin Westphal José Blanco López, Andrea Bocskor, Roger Helmer, György Hölvényi, Emilian Pavel AD\ doc 9/9 PE v02-00