Magasnyomtatás. alapelv, technikák

Átírás

1 5. tétel Mutassa be a magasnyomtatással készülő illusztrációk fajtáit, történetüket, technológiájukat és a legfontosabb alkotókat! Határozza meg, mi az eredeti grafika és az eredeti reprodukció, melyek a legfontosabb szempontrendszerek, grafikai szabályzók! Beszéljen a korai kínai és japán nyomatok kialakulásáról és jelentőségéről! Mutassa be a kortárs képalkotásban a magasnyomtatás felhasználási lehetőségeit! Magasnyomtatással készült illusztrációk az európai grafikatörténetben, legfontosabb művészek, alkotások kronológia szerint. A magasnyomtatás (fa-, linó-, papírmetszet) készítésének alapelve, nyersanyagai, a megmunkálás legegyszerűbb eszközei, eszközök karbantartása. Eszközök, festékek, prés, papírok. Kézi levonatok készítése magasnyomó formákról. A kézi nyomtatás eszközei, festékek, oldószerek. A nyomat alatti jelzések szabályai, a nyomatszám és a mű értékének összefüggései. A lapdúcmetszés, a xilográfia, a linómetszés, a cinkográfia technikája, alapanyagai, eszközök, példák. Magasnyomógépek, -berendezések működése, nyomtatás előkészítése, próbanyomtatás, nyomtatás. A távol-keleti magasnyomás kezdetei, a klasszikus kínai és japán fametszet, alkotók. Magasnyomtatási eljárásokat használó kortárs illusztrátorok, grafikusok és munkáik.

2 Magasnyomtatás alapelv, technikák

3 Magasnyomtatás A magasnyomtatás legfontosabb jellemzője, hogy a nyomóforma kiemelkedik a síkból. Ilyen az ujjlenyomat, vagy a kézibélyegző, a mintás szobafestő henger, a cipőtalp nyoma a sárban, stb. A síkból kiemelkedő részeket felfestékezzük majd a papírra nyomtatjuk. A nyomat tükörfordított képet eredményez. A legősibb sokszorosító eljárás. egy vágódeszka simaságú falapra rárajzolunk egy ábrát a vonalak, foltok körüli részeket egy vésővel bemélyítjük, azaz kimetszük a rajz fehér részeit felfestékezzük egy hengerrel a dúcot ráteszünk egy papírt, és átdörzsöljük, lenyomtatjuk a nyomatot 1 prés hengeres felülete 2 papír 3 nyomódúc

4 Fajtái Kőmetszet Fametszet (lapdúc, harántdúc) Linóleummetszet Cinkográfia Papírmetszet Gipszmetszet A nyomtatási elv teljesen megegyezik minden verziónál, az egyes típusokat a megmunkált alapanyag különbözteti meg. Az alapanyag függvényében változnak még a szerszámok is, a fedúc véséséhez erősebb vésőkre van szükség például, mint a linólap metszéséhez. Magasnyomó dúc és nyomtatott képe A nyomat mindig tükörfordított

5 Magasnyomás eszközei: vésők, festékek, festékező henger

6 Magasnyomó prések

7 Előzmények A magasnyomás első alkalmazásai a pecsétek, a kelmenyomó dúcok használata, kártyalapok illetve később a táblanyomatos könyvek. Ezekről részletesebben a könyvnyomtatás tételnél írtam. Az itt látható kelmenyomó módszer hasonlóan magasnyomó technikát használ mondjuk a szobafestők által használt mintahengerek. A nyomóforma kiemelkedik, ezt festékezik, majd a textilre nyomják.

8 Kőmetszet Mezopotámiában, Egyiptomban, Japánban és Indiában is használtak tulajdonpecséteket már időszámításunk előtt is, Kínában szignálásra is használták őket. Sima felületű puha kő volt az alapanyaguk, amibe eleinte a vonalakat vésték be, majd a pozitív rajzolat is megjelenik. Zsírkő pecsétnyomó és lenyomata

9 Pecsétnyomó kő metszése

10 Chinese stone rubbing

11 Fametszet Az általában 2,4 cm vastag (a betűdúc magasságának megfelelő) fadúc az egyik oldalán simára van csiszolva. A században a hosszmetszetű körtefára dolgoztak a fametszők, kések, vésők segítségével, ezt a technikát lapdúc-metszésnek nevezik. A harántdúc-vésés vagy favésés később alakult ki, itt puszpángfa keresztirányú metszetét, bütüfelületét munkálják meg a rézmetszők vésőjéhez hasonló szerszámokkal. A fametszetet már az ókorban is ismerték, a kínaiak már a 9. században alkalmazták. Európában biztonsággal csak a 14. században állapítható meg a fametszet használata, amely a 15. században magas művészi színvonalra emelkedett. Derrick Castle fametszete

12 Fametszet metszési folyamata jól látható a tükörfordított betű, illetve a nem nyomó részek kivésésének folyamata

13 Fametszet készítése

14

15 Többszínes metszetnél minden szín külön dúcra kerül Tugboat Print Shop

16

17 Linóleummetszet A fadúc helyett 1895 körül próbálkoztak először a puhább, homogén szerkezetű anyaggal, a linóleummal. A linóleummetszet dúca az ún. művészlinó a parafa és lenolaj felhasználásával előállított linóleumlap. Ez a fánál jóval könynyebben és gyorsabban munkálható meg. Emelett a régi típusú, nem szivacsos rétegű sima padló linóleumba is lehet faragni, de ennek felülete csúszósabb. A nyomtatás menete megegyezik a fametszetével, faragáshoz U és V alakú vésőket használnak. A fánál egyszerűbb, könnyebb a linó megmunkálása. Linómetszet készül: vésők a mintán, alul a kimetszett hulladék

18

19 Cinkográfia A cinkográfia a XIX. században kifejlesztett technika. Az egyetlen vegyi úton készülő magasnyomó eljárás. A rézkarc fordítottjának is tekinthető: nem a rajz vonalait maratják bele a lemezbe, hanem a felesleget maratják ki, így magasnyomó formát hoznak létre. Kezdetben a dúcot a művész rajzolta fel, később fotomechanikai úton vitték át a rajzot a cinklemez felületére. Első alkalmazója William Blake. Kozma Lajos: A költőnő álma, 1909, cinkográfia

20 Cinkográfiai klisé fatáblán

21 Papírmetszet A papírmetszet készítésekor vastag kartonpapírt használunk dúcként. Megmunkálásához elegendő egy nagy olló és egy sniccer (tapétavágó kés). Természetesen a papírmetszet hatása más, mint a favagy linómetszeté, mert ennél a technikánál kerüljük a finom, érzékeny vonalakat, tónusátmeneteket sem hozhatunk létre. Inkább nagy, összefüggő fekete-fehér foltokból építjük föl a kompozíciót.

22

23

24 Gipszmetszet Ennél az eljárásnál valamilyen formába öntött gipszdarabot mintáznak meg késekkel, tűkkel, stb. A nyomtatás menete ugyanaz mint a fa, papír vagy linómetszetnél. Tóth Arnold gipszmetszete

25 Gipszmetszet és lenyomata. Bal felül a festékező henger, amivel egyenletesen fel lehet festékezni a dúc felületét.

26

27 A magasnyomás kiemelkedő alkotói

28 Fametszet A fametszetet már az ókorban is ismerték, a kínaiak már a 9. században alkalmazták. Európában biztonsággal csak a 14. században állapítható meg a fametszet használata, amely a 15. században magas művészi színvonalra emelkedett. A legrégibb dátummal ellátott fametszet 1418-ból való, ám ez valószínűleg egy későbbi nyomat visszadátumozva. A legrégebbi hiteles európai dátumozott fametszetnek igazából a jobb oldalon látható Szent Kristófot ábrázoló képet tartják 1423-ból. A15. századi fametszeteket stílusuk szerinti korszakokra oszthatjuk fel. Az elsőbe, mely körülbelül 1430-ig tartott, a legkorábbi fametszetek tartoznak. Ezekre a karcsú alakok, a lágyan redőzött ruhák jellemzők. Az üres vagy ornamentikus háttér előtt lévő alakok a lap nagy részét kitöltik, ezért monumentálisnak hatnak. A vastag, törés nélküli vonalak gyakran visszakanyarodva hurokban végződnek és csak a körvonalat adják, eleve számítva a kézi kifestésre.

29 Michael Wolgemut Német festő és grafikus. Művészeti nevelést kap, műhelyben tanul, majd ő is festő lesz illetve grafikusműhelyt alapít. Korának meghatározó fametszője, stílusa letisztult, naturalista. Lapjait könyvillusztrációként és magában is árusították. Az ő műhelyében tanul Dürer is. Az fametszet 1460-as évekig tartó szakaszában a vonalak kiegyenesednek és megvékonyodnak. Az alakok kisebbek és megkezdődik a háttér ábrázolása. A kompozíciók belső rajza gazdagabb, a formák domborodását az árnyaló vonalkák kezdik jelezni. Szent Fülöp mártíromsága, 1493, fametszet

30 Illusztráció a Nuremberg krónikából, 1493, fametszet

31 Illusztráció a Nuremberg krónikából, 1493, fametszet

32 Krisztus meggyógyítja a betegeket, 1491, fametszet Az Antikrisztus eljövetele, 1493, fametszet

33 Német fametszet Az 1480-as években a fametszés új lendületre kap, nem szorítkozik többé a körvonalak jelzésére, hanem a belső rajzot is teljesen kifejleszti, és a párhuzamos vonalkák rendszerével érezteti a testek domborodását. A legjobb művészek készítenek fametszeteket, és ez a folyamat vezet el a német fametszés virágkorához. Ekkor olyan kiváló alkotók foglalkoztak e műfajjal, mint például Dürer, Albrecht Altdorfer, id. Hans Burgkmair, id. Lucas Cranach, Urs Graf, Hans Baldung Grien. Ők teremtették meg a művészi grafika önálló rangját. Németország mellett Velencében alkották a fametszetű könyvillusztrációk legszebb példányait az 1490 és 1500 közti időszakban. A 15. századi fametszetek többsége kéziratos, vagy nyomtatott könyvekbe illesztve maradt fenn. Dürer: Rinocérosz, 1515, fametszet

34 Albrecht Dürer A német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre. Rendkívül részletgazdag fametszetei korában és később is népszerűek voltak, etalonként szolgáltak a művészek számára. Sokan másolták, és hamisították is metszeteit. Az Apokalipszis, a Mária élete, és a Nagy passió sorozatok egyaránt népszerűek lettek, és meghozták a sikert Dürer számára. Első munkáit saját maga metszette és nyomtatta, később ezt az általa kinevelt vésnökök és nyomdászok végezték, tehát az egyes folyamatokra specializálódnak a műhely dolgozói. Szent Mihály harca a sárkánnyal, 1498, fametszet

35

36 János megeszi a könyvet

37 Mária élete, 1503, fametszet Kis passió 1509, fametszet

38 Lucas Cranach Német festő és grafikus. Udvari festőként dolgozott, festőiskolát alapított, életében híres és elismert művész volt. A Dunai iskola néven ismert művészeti irányzathoz köthető. Számos fa és rézmetszetet készített. A farkasember, 1514, fametszet

39 Lucas Cranach, The Third Tournament, 1509; woodcut

40 Hans Holbein Német festő és grafikus. Apja, idősebb Hans Holbein neves táblaképfestő volt, fia az ő festőműhelyében tanulta a mesterség alapjait, azt a magas fokú rajzkultúrát, amely művészetét jellemezte. Első megbízásokat Holbein számára a nyomdák és könyvkiadók adták, ezáltal bontakozott ki művészetének egyik ága, a fametszetkészítés. Legfontosabb grafikai alkotása a Haláltánc-sorozat, amely arról tanúskodik, hogy Holbein éles szemmel és iróniával figyelte a kor visszásságait. Az eddig felsorolt művészek által fémjelzett aranykor után a fametszet hanyatlásnak indul, köszönhetően a rézmetszet majd a rézkarc előretörésének, illetve annak, hogy festmény-reprodukció eljárásként kezdték inkább alkalmazni. Az 1800-as évekig várat a technika újrafelfedezése. magára Lapok a Haláltánc-sorozatból 1526, fametszet

41 Lapok a Haláltánc-sorozatból 1526, fametszet

42 Thomas Bewick Angol fametsző, a harántdúcmetszet (xilográfia) első európai alkalmazója. A harántdúcok metszését a japánok már a XVIszázadban ismerték, Bewick ezt a technikát tökéletesítette. A kemény fába történő metszés finomabb vonalháló elkészítését tette lehetővé. Vékonyabb, a rézmetszéshez használatos eszközökhöz hasonló vésőkkel dolgozott. Tájképei és állatokról készült ábrázolásai rendkívüli megfigyelőkészségről árulkodnak. A harántdúcok szinte kizárólag könyvillusztrációként kerültek felhasználásra, mivel együtt lehetett nyomtatni a szedett betűvel. A sárga bagoly, 1797, fametszet, harántdúc

43 Bewick egy dúca

44 Harántdúc-nyomat, 1789

45 Gustave Doré A francia Gustave Doré január 6-án született Strasbourgban. Önálló festményei és grafikái mellett mintegy kétszáz könyv illusztrációját készítette el. Közülük a leghíresebbek talán a La Fontaine meséit (1867), a Don Quijotét (Cervantes, 1862), az Isteni színjátékot (Dante, 1861), az Elveszett paradicsomot (Milton, 1866) és a Bibliát (1866) díszítő alkotások. Doré egész fametsző műhelyt üzemeltetett, munkáit vésnökök metszették. Rendkívül termékeny művész volt, napi 5-6 illusztrációt is elkészített. Don Quijote, 1860, fametszet, harántdúc

46 Piroska és a farkas, 1883, fametszet, harántdúc

47 Újrafelfedezés A művészi fametszet az 1800-as évek második felében kelt új életre Franciaországban, amiben nagy szerepe volt a barbizoni iskolához tartozó Jean Francois Millet fametszeteinek és az egyre nagyobb számban Európába áramló japán fametszeteknek. Ezek hatottak többek közt Paul Gauguin és Edvard Munch művészetére, akik a fa textúráját kihasználva hozták létre primitív metszeteiket. A német expresszionizmus idején ismét felelevenítették a vonalas és foltszerű fametszést. Erick Heckel, Max Pechstein, Karl Schimdt-Rottluff, Emil Nolde, Franc Marc, Vaszilij Kandinszkij és társaik munkái ismét művészi magasságba emelték a fametszés műfaját. Vizes korsót töltő nő, 1854, fametszet Pierre Millet metszete ( ) Jean-François Millet rajza után

48 Edward Munch: A sikoly, 1895, fametszet Erich Heckel: Man on a Plain, 1917, fametszet

49 Kandinszkij: Három lovas vörösben, kékben és feketében, 1911, fametszet Kandinszkij: Nagy feltámadás, 1911, fametszet

50 Paul Gauguin Human Misery (Misères humaines), Woodcut Paul Gauguin Nave Nave Fenua (Magnificent Land), Noa Noa-Suite, Woodcut

51 Franz Marc, Riding School After Ridinger, 1913, woodcut Bust of a Woman, Picasso 1958, woodcut

52 Jeles magyar alkotók

53 Magyar grafika Az 1930-as években jelentkezik az első grafikus generáció, aki fontosnak tekinti a fametszet technikát, és egyedi hangvételű lapokkal nemzetközi sikereket arat. Ide sorolható művészek: Derkovits Gyula, Kozma Lajos, Fáy Dezső, Molnár C. Pál Az 1960-as években jelentkezik a második generáció. Teljesen új szemlélet jellemzi ezt a korszakot, finom, a vonalrajzhoz jobban kötődő garfikai lapok készülnek. Ezt az időszakot szokták a magyar sokszorosító grafika aranykorának nevezni, a Graphica Hungarica kiadvány népszerűsítette a korszak alkotók munkáit. Derkovits Gyula: Dózsa-sorozat III. Kapudöngetők, 1928

54 Kozma Lajos: Leányrablás, fametszet Molnár C. Pál: Új testamentum, fametszet

55 Rékassy Csaba: Pálinkafőző, 1967 fametszet, papír

56 Kondor Béla: Ébredő Afrika illusztrációk., 1961 fametszet, papír

57 Gácsi Mihály: Noé, 1976 linómetszet, papír

58 Gyulai Líviusz: Villon-ilusztráció (Középkori városkép), 1966 linómetszet, papír

59 Kínai és japán fametszetek

60 Kínai fametszet A kínaiak a fatáblás nyomtatást i.sz. 600 körül találták fel. A kínai fametszet aranykora a XVI-XVI. Század: ekkor a színes fametszet már nemcsak illusztrációként, hanem önálló képként, vagy albumként, festészeti tankönyvként igen népszerű. A fametszet Kínából került át Japánba, s valószínűleg Európába is. A kínai grafika elmaradhatatlan tartozéka a pecsét. Minden művésznek saját pecsétje van, ami tartalmazza a művész nevét, az évszámot és egy szimbólumot. A pecsét kőből készül, piros színű zsírt használnak a pecsételéshez. A piros színt a nemesség jelének tartják, és egy-egy ilyen pecsételt jel nagy élénkséget kölcsönöz a nyomtatott felületnek. Min Qiji: The Story of the West Chamber, 1640

61 Three Oranges on Knotted Stand, woodblock print by Hu Zhengyan, ca. 1633, removed from bound volume of The Ten Bamboo Studio Manual of Calligraphy and Painting

62 Japán fametszet Japánban a kínai és koreai buddhista szerzetesek honosították meg a fametszés technikáját. A legrégibbi ismert japán fametszet a 891-ben készült Jizo-kép. A fadúcos nyomtatást elsősorban szöveg sokszorosítására használták, és csak a 16. század vége felé kezdtek fametszetes illusztrációkat készíteni. Az illusztrált könyvek nagy sikert arattak, főleg az írástudatlan egyszerű emberek körében körül egy illusztrátor, Hishikawa Moronobu rávette kiadóját arra, hogy képeit önállóan, szöveg nélkül hozza forgalomba. Ekkor kezdődött a fametszet önálló művészi eszközként való megjelenése. Hishikawa Moronobu: A színfalak mögött, 1673 körül

63 Japán fametszet A japán fametszetek alapja a kalligrafikus rajz és a kompozíció egyszerűsége. A kezdeti fekete-fehér nyomatokat eleinte kézzel színezték, a kétszínű nyomtatás 1744 körül jelent meg, amelyhez már két külön dúcot használtak. A két szín a rózsaszín és az almazöld volt; a kétszínű nyomatok neve - a rózsaszínt adó sáfrányfesték elnevezése után - benizuri-e. Ishikawa Toyonobu fametszete kabuki színészekről, 1750

64 Japán fametszet Két évtizeddel később már valódi színes metszeteket készítettek több nyomódúc alkalmazásával. Később megjelent az ún. mozaikdúcos technika, aminek lényege, hogy nem vésik egybe a teljes dúcot, csak az egy színnek megfelelő dúctöredékeket. Ezekből egy munkaasztalon állítják öszsze a teljes képet. Az asztalon mindig csak azokat a dúcdarabokat hagyják fenn, amik egy színhez tartoznak. Ezzel lenyomtatják az összes példányt, majd a dúcdarabokat a következő színnek megfelelő darabokra cserélik ki. így fokozatosan, színenként áll össze a fametszet. OHARA KOSON: Veréb hortenzián, színes fametszet

65 Japán fametszet A 17. századtól kezdve a fametszetek témái főleg világi ábrázolások voltak, amelyek szinte kivétel nélkül az élet gondtalan oldalát mutatták be. Gyakran ábrázoltak színházi és fürdőházi jeleneteket, prostituáltakat és mindent, ami a kellemes időtöltéshez kapcsolódott. Ez az ún. Ukiyo-e stílus jellemzője, aminek jelentése a lebegő világ képei. A japán fametszet aranykora a 18. század utolsó harmadától a 19. század közepéig tartott, amikor olyan kimagasló művészek alkottak, mint Kitagawa Utamaro ( ), Katsushika Hokusai ( ), Ando Hiroshige ( ). A japán fametszetek nagy hatással voltak az európai művészetre, főleg az impresszionistákra. Közismertek Van Gogh másolatai Hiroshige Híd az esőben és A fa című fametszeteiről. KATSUSHIKA HOKUSAI, WATANABE NO GENGO TSUNA AND INOKUMA NYŪDŌ RAIUN, FROM AN UNTITLED SERIES OF WARRIORS IN COMBAT, JAPANESE, EDO PERIOD, ABOUT

66 KITAGAWA UTAMARO: SHUNGA, 1800 A shunga nevű művészeti ág, erotikus témájú fametszetek és festmények, amiket a korabeli japánok közkedvelt díszként tartottak az otthonaikban és ajándékoztak egymásnak jeles alkalmakkor, például nászajándéknak.

67 Utagawa Hiroshige: Shono: Driving Rain, 1833

68 Hokusai: A nagy hullám, 1831

69 Finom szél tiszta reggel a Fudzsi harminchat látképéből

70 Eredeti és reprodukciós grafika, grafikai jelzések

71 Eredeti grafika Eredeti grafika az a sokszorosított mű, amely a művészi szempontok mellett a következő feltételeknek megfelel: A mintául szolgáló rajz, téma eredeti, nem egy meglévő műalkotás másolata. A művész saját kezűleg (esetleg nyomdász segítségével, például litográfia) munkálja meg a nyomóformát. A művész saját kezűleg végzi az összes példány nyomtatását, vagy legalább ellenőrzi azt. A művész minden lenyomatot hitelesít, megadva a példányszámot is. Nyomat szignálása

72 Reprodukciós grafika Reprodukciós grafika esetén ezzel szemben a művész eredeti művét grafikus szakemberek másolják a nyomóformára. Ilyenkor a cél az eredeti alkotás minél pontosabb reprodukálása nagyobb példányszámban. Nem tartozik ebbe a kategóriába a fotografikus úton készült festmény- vagy grafikai reprodukció.

73 Jelölések A legrégebbi ismert nyomatok szignálatlanok, az első névjelzések a 15. század közepén jelentek meg. Kezdetben ezek a képbe illesztett monogramok voltak, később a mintát készítő festő és a metsző nevét is feltüntették szorosan a rajz alsó széle alatt. A nevek után a következő rövidítések szerepelhetnek: pinx. pinxit festette del., delin. delineavit rajzolta comp. composuit komponálta, szerkesztette inv. invenit kigondolta sc., sculps. sculpsit metszette inc. incidit véste f., fe., fec. fecit készítette lith. litografálta imp. impressit nyomtatta e., ex. excudebat, excudit kiadta, kiadja Jelölések a forintos bankjegyen

74 Technikák jelzései Mélynyomású eljárások, eredeti (Chalcographia) C C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 mélynyomás acélmetszet rézmetszet rézkarc hidegtű foltmarás (aquatinta) lágyalap borzolás (mezzotinta) magasnyomó formáról készült mélynyomás (pl. linóról vagy más műanyagról) Mélynyomású eljárások, reprodukciós P3 heliogravure P4 fotomélynyomás P7 ofszet P10 maratott klisé Magasnyomású eljárások, eredeti (Xylographia) X X1 X2 X3 X4 magasnyomás fametszet (lapdúcmetszet) fametszet (száldúcmetszet) linó(leum)metszet fémmetszet, fémbe készített magasnyomású dúc, ólommetszet X5 mélynyomású dúcról készített magasnyomás, horganymetszet X6 egyéb, szintetikus anyagba készített magasnyomó dúc, plasztikmetszet X7 (kínai) kőnyomat Magasnyomású eljárások, reprodukciós T tipográfiai vagy nyomdai eljárás T1 tipográfiai vagy nyomdai magasnyomás T2 fotoxylográfia (fotómetszet) T3 gumibélyegző P1 klisényomat, vonalas klisé P2 fotocinkográfia, raszteres klisé Síknyomású eljárások, eredeti (Lythographia) L1 litográfia, kőrajz L2 autográfia, kőnyomással sokszorosítás L3 cinkográfia L4 alugráfia P8 eredeti fotó (fénykép), hologram S stencil S1 szitanyomás (serigraphia) S2 mimeográfia (stencil) S3 katazome (olajnyomat) S4 kappa (olajnyomat datolyaszilvalével) CGD számítógépes tervezésű grafika, komputernyomat

75 Nyomat számozása A 19. század végétől szokás a nyomatokat saját kezű szignóval ellátni, illetve a példányszámot és a nyomat sorszámát feltüntetni. Ezeket a jelzéseket ceruzával írják a nyomat alsó széle alá. bal oldal: mű címe, évszám középen: sorszám (az összesen nyomtatott példányból hanyadik nyomat, pl.: 1/25), illetve szerepelhet a technika megnevezése jobb: aláírás Az első nyolc nyomat E. A. jelölést kaphat (eredeti alkotás), ezek a legértékesebbek. Minél kisebb a nyomatszám az adott sszériában, annél értékesebb a nyomat. A nyomat szélétől 2-2 cm területet de inkább többet üresen szoktak hagyni, ide kerülnek a jelzések, és lesz hely a paszparunak is. A nyomatokat körbevágni tilos! Helyesen szignált és sorszámozott nyomat

76 Kortárs magasnyomtatás

77 Kortárs fa és linómetszet A fa és linómetszet készítés népszerű grafikai műfaj maradt napjainkban is. Egyszerűsége, könnyű nyomtathatósága, kis eszközszükséglete valamint a felületi megoldások végtelen variációja vonzóvá teszi mind a hivatásos grafikusok, mind a hobbi szinten alkotók számára. A Pinteresten, Facebookon, Tumblr-en rengeteg művész és csoport megtalálható, illetve számtalan kiállítás nyílik metszetekből. Hazai viszonylatban fontos seregszemle a Miskolci Grafikai Triennálé és a Székely Grafikai Biennálé, nemzetközi szinten pedig a Linocut Today. Bill Fick

78 Linocutboy

79 Agugn Prabowo

80 Grafica Mazatl

81 Samuel Casal

82 Tom Hück

83 s_k pz s-tetelek