A kertészeti termesztés erő- és munkagépei

Átírás

1 Szarka Anna A kertészeti termesztés erő- és munkagépei A követelménymodul megnevezése: Kertészeti alapismeretek A követelménymodul száma: A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT

2 A KERTÉSZETI TERMESZTÉS ERŐGÉPEI ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Ahhoz, hogy a különböző kertészeti, mezőgazdasági munkákat elvégezzük, szükséges megismernünk a gépek lelkét, az erőgépet működtető: motort, az indító berendezést, erőátviteli szerkezetet, a járó- és kormányszerkezetet, a vonó- és függesztőszerkezetet, a teljesítmény leadó tengelyt (TLT-t), fékszerkezet és a járművillamosságot. Egy kertészeti üzem dolgozójaként azzal a feladattal bízták meg, hogy a tavaszi talajművelési munka elvégzéséhez válassza ki a leghatékonyabb erőgépet (gazdaságosságot figyelembe véve). Végezze el a munka megkezdése előtti teendőket, a baleset és munkavédelmi előírásoknak megfelelően. Miként tesz eleget feladatának? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A mezőgazdaságban előforduló gépeket, berendezéseket két nagy csoportra oszthatjuk: a meghajtó (erőgép), és a meghajtott (munkagép) gépekre. Erőgép: - traktor Munkagépek: - eke - tárcsa - borona - simító - henger - permetező - műtrágyaszóró - szervestrágyaszóró 1

3 Ezeket az erőgép hajtja meg a tengelyen keresztül. A MEZŐGAZDASÁGI ERŐGÉPEK FŐ RÉSZEI A kertészeti termelésben, napjainkban, leginkább a kerekes traktorokat alkalmazzuk. A kerekes traktor fő részei: - motor, indítóberendezéssel - erőátviteli szerkezetek - járó- és kormányszerkezetek - vonó- és függesztőszerkezetek - teljesítményleadó tengely (TLT) - fékszerkezet - járművillamosság - vezetőfülke 1. ábra. Kerekes traktor 1 1. A MOTOR Motorok lehetnek: 1. Villanymotorok (ezek elektromos árammal működnek). 2. Belső égésű motorok, ezen belül 1 ( ) 2

4 - külső keverékképzésű Otto-motorok, ezek benzinnel működnek, - belső keverékképzésű dízelmotorok, ezek gázolajjal működnek. Ezeket még tovább csoportosíthatjuk: - 2 ütemű - 4 ütemű motorokra. A begyújtás alapján megkülönböztetünk: - kompresszió begyújtású, - szikrabegyújtásos motorokat. A 4 ütemű Otto-motor működése Működésük közben négy ütem játszódik le, ezek a következők: 1. szívás (kompresszió), 2. terjeszkedés (munka üteme), 3. sűrítés, 4. kipufogás. Az Otto-motorok benzin-levegő keveréket szívnak a hengerekbe, ezt a keveréket a porlasztó állítja elő.. 2. ábra. 4 ütemű Otto-motor működése ( ) 3

5 1. Szívás üteme A dugattyú a felső holtpontból lefelé halad, kialakul egy szívó hatás a dugattyú feletti térben, a nyitott állapotban lévő szívószelepekben. Beszívja a benzin-levegő keveréket. A kipufogószelep ilyenkor zárva van. 2. Sűrítés üteme A dugattyú felfelé mozog, a szelep bezár, és szikrát kap a végén. 3. Terjeszkedés üteme Az égés következtében kialakuló nyomás az alsó holtpont felé löki a dugattyút, a szelepek zárva vannak. 4. Kipufogás A dugattyú az alsó holtpontból felfelé halad, a kipufogószelep kinyílik, és maga előtt kinyomja a dugattyú az égésterméket a szabadba. A 2 ütemű Otto-motor működése A 4 ütemből 2-2 egyszerre játszódik le, ezért csak 2 ütemről beszélünk. A gázcserét a dugattyú végzi, itt nincsenek szelepek. Keverékolajozású motoroknak nevezzük, mert 95-ös benzin és motorolaj keverékével működik. 4

6 3. ábra. 2 ütemű Otto-motor működése 3 A dugattyú a felső holtponthoz közeledik, ekkor a felette lévő benzin-levegő keveréket összesűríti. A forgattyúházban légritkulás keletkezik. Az összesűrített keverék a gyújtógyertya szikrájának hatására meggyullad. A dugattyú fölött meggyulladt keverék lefelé halad. Közben a forgattyúházban összesűríti az újonnan beszívott keveréket. Az alsó holtponton a dugattyú szabaddá teszi a kipufogócsatornát, ezen kiáramlik az összesűrített keverék. Ilyenkor az átömlőcsatornán az összesűrített keverék a dugattyú fölötti térbe áramlik. 3 ( ) 5

7 A 4 ütemű Dízelmotorok működése Felépítése hasonló az Otto-motorokéhoz, de működésük eltér, hajtóanyaga gázolaj. 4. ábra. 4 ütemű Dízelmotor 4 A gázolaj és a levegő a dugattyús térben keveredik össze, ezért nevezzük belső keverékképzésű motornak. A sűrített levegőbe befecskendezett gázolaj önmagától meggyullad. Az ütemek ugyanazok. Szívás A szívószelep kinyílik, a dugattyú lefelé mozog, a dugattyú feletti térbe levegő áramlik. Sűrítés A szívószelep bezár, a dugattyú az alsó holtpontból elindul a felső holtpont felé, összesűríti a levegőt. A sűrítési ütem végén a befecskendező szivattyú az apró cseppekre bontott gázolajat befecskendezi a sűrített levegőbe. A sűrített levegő és a gázolaj összekeveredik, és öngyulladás történik. Terjeszkedés Az égés hatására keletkező nagy nyomás a dugattyút az alsó holtpont felé löki, a szelepek zárva vannak. A hajtókar mozog meghajtja a forgattyútengelyt. Kipufogás A dugattyú az alsó holtpontból felfelé halad. Kitolja maga előtt a hengerből a kinyíló kipufogószelepen keresztül az égésterméket a szabadba. 4 ( ) 6

8 MOTOROK FŐBB SZERKEZETI RÉSZEI - dugattyú gyűrűkkel - hengertömb - hengerfuratok - dugattyúcsap - forgattyús tengely - hajtókar - hengerfej - forgattyútengely - olajteknő - lendítőkerék fogaskoszorúval Forgattyús hajtómű Feladata a dugattyú egyenes vonalú, váltakozó irányú mozgását körmozgássá alakítani. A gázcserevezérlés Négyütemű motorok esetében úgynevezett szelepvezérlést alkalmazunk, ennek részei a következők: - vezérműtengely hajtással - szelepemelő - tolórúd - szelephimba - szelep A kétütemű Otto-motoroknál úgynevezett dugattyúvezérlés létezik. A tüzelőanyag-ellátó berendezés Biztosítja a belső égésű motorok működéséhez szükséges hajtóanyagot. Levegőszűrők A mezőgazdasági munkák sajátossága, hogy a munkavégzés során por, illetve különböző szilárd szennyeződések kerülnek a levegőbe. Ha ezek a motorba kerülnének, komoly károsodásokat okozhatnak pl.: kopások az egymással érintkező alkatrészeknél. A levegő megtisztítására alkalmazható berendezések a következők: - fémszövet-betétes légszűrő - ciklonszűrő - olajfürdős levegőszűrő - kombinált légszűrő 7

9 5. ábra. Levegőszűrő 5 A kipufogó Elvezeti az égéstermékeket, megakadályozza az égéssel járó szikra és láng szabadba jutását. Hűtés A motorok hűtésére azért van szükség, mert üzem közben rengeteg felesleges hő keletkezik. Ez akár káros is lehet a motor működésére. Ezt a hőmennyiséget el kell vezetni. Erre levegő vagy vízhűtést alkalmazunk. Levegőhűtés: Ebben az esetben a motorok hengereit és a hengerfejeket bordákkal látják el, így nő a felület, ami a levegővel érintkezik. A hűtés létrejöhet a menetszél által vagy ventilátor segítségével. Vízhűtés: A hengertömbben és hengerfejben képezett üregben hűtővíz található, ami a felesleges hőt elvezeti. Az ilyen motoroknál a hűtővíz mennyiségét folyamatosan ellenőrizni kell, emellett tekintettel kell lenni a fagyáspontjára is. Ezért a téli üzemeltetés csak fagyálló hűtőfolyadékkal lehetséges. 5 ( ) 8

10 Kenés Feladata az üzem közben egymáson elmozduló alkatrészek kopásának, melegedésének megakadályozása. Ezen túl a kenőanyagoknak tömítő hatásuk is van, a kenésre motorolajat használunk. A kenési módok aszerint különböznek, hogy az olaj miként jut el a kenés helyére. Négyütemű Otto-motoroknál az olajozás lehet: merítő olajozás, kombinált olajozás, nyomó olajozás. A kétütemű Otto-motoroknál a motor működéséből adódóan keverékolajozást alkalmazunk. A nyomó olajozást alkalmazzuk leginkább a mezőgazdasági gépeknél. Ennek típusai: betétes szűrő, centrifugál szűrő, fésűs és olajszűrő. A motorolaj szintjét minden indítás előtt ellenőriznünk kell, ha elfogyott, pótlás szükséges, illetve időszakonként teljesen lecseréljük, mert dermed, koszolódik (fáradt olaj). 2. AZ ERŐÁTVITELI SZERKEZETEK Feladata: a motor által előállított hajtóerőt (hajtóenergiát) eljuttatja a járószerkezethez (kerekekhez), és a teljesítményleadó tengelyhez (TLT). Részei: - tengelykapcsoló - sebességváltó (nyomatékváltó) - kiegyenlítőmű - véglehajtás A tengelykapcsoló: Feladata, hogy a motor forgattyús tengelyét kapcsolja össze a sebességváltóval. Az üzem közbeni össze- és szétkapcsolást teszi lehetővé, pl.: egytárcsás tengelykapcsoló. Használjuk elindításkor és sebességváltáskor. Járműveknél általában az üzem közben oldható, súrlódásos tengelykapcsolókat alkalmazzák, ami lehet egytárcsás, kéttárcsás, többtárcsás. A traktorokon gyakran alkalmazzuk a kettős működésű kéttárcsás tengelykapcsolót, ennek az előnye, hogy külön tudja meghajtani a TLT-t és a sebességváltót. A tengelykapcsolók működésük alapján lehetnek: - mechanikusak, - hidraulikusak és - automatikus tengelykapcsolók. 9

11 A sebességváltó: A munkagépek eltérő haladási sebességet, vonóerőt igényelnek, ezért a motor és a hajtott kerék közé sebességváltóművet kell beépítenünk. A sebességváltómű biztosítja a haladási sebesség és a nyomaték megváltoztatását, a hátramenetet és az üres menetet. A mezőgazdasági gépeknél általában fogaskerekes váltót alkalmazunk. A kiegyenlítőmű és véglehajtás: Kanyarodás közben a járművek kerekei eltérő ívben mozognak, ezért a különböző kerekek kanyarodás közben leírt sugara eltérő. Ha ugyanolyan fordulatszámon működnének, akkor nem tudnánk kanyarodni, ezért a kerekek közé olyan hajtóművet kell beszerelni, ami lehetővé teszi, hogy az egyik kisebb, a másik pedig nagyobb fordulatszámon működjön. Ezt a feladatot látja el a kiegyenlítőmű vagy differenciálmű. A nem meghajtott kerekek szabadon forognak. Az erőgépek sebességének csökkentésére és a nyomaték növelésére véglehajtást alkalmazunk. Ez egy fordulatszám-csökkentő nyomatékáttétel. 3. JÁRÓ- ÉS KORMÁNYSZERKEZET Feladata, hogy kapcsolatot biztosítson a talaj és a jármű alváza között. Lehetővé teszi, hogy az erőgép kifejtse a szükséges vonóerőt, biztosítja a fékezést, hordja a gép tömegét. 1. Járószerkezet: Többségük 4 kerekes kivitellel készült. Vannak meghajtott kerekek, ezek biztosítják az erőgépek haladását és a vonóerőt. Felépítése: hátsó kerék, mellső kerék, amit csapszeggel rögzítenek az alvázhoz. Ez a csuklós csatlakozás miatt lehetővé teszi az összes kerék jó felfekvését a talajon, tehát a hátsó futómű merev, az első rugózott. 2. Kormányszerkezet: Feladata a haladási irány megváltoztatása. A kormány elfordítására a kormányzott kerekek fordulnak el. Az erőgépeken általában a mellső kerekek kormányozhatók. 10

12 6. ábra. Kormányszerkezet 6-1. kormánykerék - 2. kormányoszlop - 3. kormánymű - 4. kormánykar - 5. tolórúd - 6. irányítókar - 7. nyomtávrúd - 8. trapézkar A kormányzás történhet: - tengelycsonk kormányzással, - ízelt kormányzással. Az összkerékkormányzás a tengelycsonkkormányzás egyik változata. Működése lehet: - mechanikus, - hidraulikus, - kombinált. 4. AZ ERŐGÉPEK VONÓ- ÉS FÜGGESZTŐSZERKEZETE Az erőgép és a munkagép közötti kapcsolatot biztosítják. A munkagépek kapcsolódási módja lehet: 6 ( ) 11

13 - vontatott, - félig függesztett, - függesztett. 7. ábra. 3 pont felfüggesztés 7 Az erőgépet ezért el kell látni vonó- és függesztőszerkezettel egyaránt, ezek lehetnek a következők: - vonóhorog, - vonóléc, - függesztőszerkezet. Függesztett munkagépek A mezőgazdasági gépeknél általában a 3 pont felfüggesztést alkalmazzák. Felépítése: - 2 állandó hosszúságú alsó kar - egy változtatható hosszúságú felső kar A függesztésnél figyelembe kell venni, hogy a gép súlypontja megváltozik. Ezért a baleset elkerülése érdekében ellensúlyokat szerelünk fel. A függesztőszerkezet működését a hidraulikus szerkezet biztosítja. Vontatott munkagépek Itt az erő- és a munkagép közötti kapcsolatot a vonóléc és a vonóhorog biztosítja. A vonórúd és a vonószem összekötésére csapszeg szolgál, ezt minden indulás előtt ellenőrizni kell! 5. AZ ERŐGÉPEK FÉKSZERKEZETE A közlekedés alapfeltétele, hogy az erőgépet üzem közben le tudjuk állítani és lassítani, álló helyzetben pedig rögzíteni tudjuk. 7 ( ) 12

14 Erre a következő fékszerkezetek alkalmasak, amiknek egymástól függetlenül is működőképeseknek kell lenniük: - üzemi fék, - rögzítő fék. A fékszerkezeteket csoportosíthatjuk a súrlódást létrehozó szerkezeti elemek szerint: - dobfék, - szalagfék, - tárcsafék, a súrlódó elemek működése szerint: - mechanikus, - hidraulikus, - pneumatikus. Az erőgépek fékszerkezetéhez csatlakoztatni lehet a pótkocsi fékrendszerét. Minden indítás előtt ellenőriznünk kell a fékolajszintet a biztonságos közlekedés érdekében! 6. AZ ERŐGÉPEK JÁRMŰVILLAMOSSÁGA A járművek üzemeltetéséhez olyan kiegészítő berendezésekre van szükség, amelyek elektromos energiát igényelnek. Áramforrások: - dinamó - akkumulátor - generátor Fogyasztók: - gyújtóberendezés - önindító - világítás - jelzőberendezések Akkumulátor: Olyan berendezés, ami töltéskor az elektromos energiát átalakítja vegyi energiává. Általában savas akkumulátort alkalmazunk a gépjárművekben. A sav vízzel hígított kénsav. Az akkumulátor kezelésénél a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartása szigorúan kötelező, mert a kénsav veszélyes, erősen maró folyadék! 13

15 8. ábra. Akkumulátor 8 Egyenáramú generátor, dinamó: Ezek olyan berendezések, amelyek a mozgásenergiát alakítják át elektromos energiává. Meghajtásukat a motor főtengelyéről, ékszíjjal kapják. Gyújtóberendezés: Az Otto-motorok működtetéséhez szükséges szikrát biztosítja. Önindító: Egyenáramú villanymotorok, ezek az akkumulátort nagyon igénybe veszik. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1 feladat Látogassa meg tanműhelyét, sorolja fel az ott található erőgépeket? 8 ( ) 14

16 2. feladat Keressen a világhálón olyan cégeket, amelyek mezőgazdasági kistraktorok forgalmazásával foglalkoznak! 3. feladat Mérje fel, hogy lakóhelyén hol foglalkoznak akkumulátor árusításával és átvételével a környezeti előírásokat figyelembe véve! 15

17 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorolja fel a kerekes traktor fő részeit! 2. feladat Egészítse ki a következő mondatot! Az Otto-motorok keveréket szívnak a hengerekbe, ezt a keveréket a állítja elő. 3. feladat Sorolja fel, milyen ütemek vannak a 4 ütemű Otto-motoroknál! 16

18 4. feladat Döntse el, hogy igaz-e az állítás! Válaszát aláhúzással jelölje! A kertészeti termelésben, napjainkban, leginkább a kerekes traktorokat alkalmazzuk. Igaz Hamis 5. feladat Írja a megfelelő fogalom mellé a hozzá tartozó igaz állítás betűjelét! 1. 2 ütemű Otto-motor: 2. 4 ütemű Otto-motor: 3. Dízelmotor: 4. Villanymotor: A: Tiszta benzinnel működnek. B: Elektromos árammal működik. C: A gázcserét a dugattyú végzi, itt nincsenek szelepek. D: A belső keverékképzésű motorban öngyulladás történik. 6. feladat Döntse el, hogy igaz-e az állítás! Válaszát aláhúzással jelölje! A mezőgazdasági munkák során por-, illetve különböző szilárd szennyeződések kerülnek a levegőbe. Ha ezek a motorba kerülnek, nem okoznak komoly károsodásokat. Igaz Hamis 7. feladat Egészítse ki a következő szöveget! A motorok hűtésére azért van szükség, mert üzem közben rengeteg felesleges keletkezik. Ez akár is lehet a motor működésére. Ezt a hőmennyiséget el kell vezetni, erre vagy alkalmazunk. 17

19 8. feladat Sorolja fel az erőátviteli szerkezetek fő részeit! 9. feladat Írja le a tengelykapcsolók feladatát! 10. feladat Egészítse ki a következő szöveget! A sebességváltómű biztosítja a haladási sebesség és a megváltoztatását, a és az menetet. A mezőgazdasági gépeknél általában váltót alkalmazunk. 18

20 11. feladat Pótolja a megfelelő szavakat az alábbi szövegben! Kanyarodás közben a járművek kerekei eltérő mozognak, ezért a különböző kerekek kanyarodás közben leírt eltérő. Ha ugyanolyan fordulatszámon működnének, akkor nem tudnánk, ezért a kerekek közé olyan hajtóművet kell beszerelni, ami lehetővé teszi, hogy az egyik kisebb, másik nagyobb fordulatszámon működjön. Ezt a feladatot látja el a vagy differenciálmű. 12. feladat Sorolja fel a munkagépek kapcsolódási módjait! _ 19

21 MEGOLDÁSOK 1. feladat - motor, indító berendezéssel - erőátviteli szerkezetek - járó- és kormányszerkezetek - vonó- és függesztőszerkezetek - teljesítményleadó tengely (TLT) - fékszerkezet - járművillamosság - vezetőfülke 2. feladat Az Otto-motorok benzin-levegő keveréket szívnak a hengerekbe, ezt a keveréket a porlasztó állítja elő. 3. feladat - szívás - sűrítés - terjeszkedés - kipufogás 4. feladat Igaz 5. feladat 1. C 2. A 3. D 4. B 6. feladat Hamis 20

22 7. feladat A motorok hűtésére azért van szükség, mert üzem közben rengeteg felesleges hő keletkezik, ez akár káros is lehet a motor működésére. Ezt a hőmennyiséget el kell vezetni, erre levegő- vagy vízhűtést alkalmazunk. 8. feladat - tengelykapcsoló - sebességváltó (nyomatékváltó) - kiegyenlítőmű - véglehajtás 9. feladat A motor forgattyús tengelyét kapcsolja össze a sebességváltóval. Az üzem közbeni össze- és szétkapcsolást teszi lehetővé, pl.: egytárcsás tengelykapcsoló. Használjuk elindításkor és sebességváltáskor. 10. feladat A sebességváltómű biztosítja a haladási sebesség és a nyomaték megváltoztatását, a hátramenetet és az üres menetet. A mezőgazdasági gépeknél általában fogaskerekes váltót alkalmazunk. 11. feladat Kanyarodás közben a járművek kerekei eltérő ívben mozognak, ezért a különböző kerekek kanyarodás közben leírt sugara eltérő. Ha ugyanolyan fordulatszámon működnének, akkor nem tudnánk kanyarodni, ezért a kerekek közé olyan hajtóművet kell beszerelni, ami lehetővé teszi, hogy az egyik kisebb, másik nagyobb fordulatszámon működjön. Ezt a feladatot látja el a kiegyenlítőmű vagy differenciálmű. 12. feladat - vontatott - félig függesztett - függesztett 21

23 A KERTÉSZETI TERMESZTÉS MUNKAGÉPEI A mezőgazdasági munkák elvégzéséhez meg kell ismernünk a különböző feladatok (talajmunkák, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, öntözés) elvégzésére szakosodott munkagépeket. Egy üzem dolgozójaként tavaszi talajmunkák elvégzésével bízták meg. Felkeresi munkahelyének gépműhelyét, ahol ki kell választania a munkálatok elvégzésére legalkalmasabb munkagépeket, hogy a munkáját a legnagyobb hatékonysággal, a legkisebb anyagi ráfordítással tudja elvégezni a munkáltatója számára. Hogyan tesz eleget a kérésnek? SZAKMAI IFORMÁCIÓTARTALOM A TALAJMŰVELÉS GÉPEI A kertészeti munkák első és egyik legfontosabb feladata a talaj megfelelő víz-, levegő-, hő-, és tápanyag-gazdálkodásának szabályozása, a termeszteni kívánt növény igényeinek kielégítését szem előtt tartva, a talaj általános tulajdonságait figyelembe véve. A különböző talajművelési alapműveleteket más és más gépekkel végezzük el: - a forgatást ekével és ásógéppel végezhetjük, - a keverést tárcsával, talajmaróval, boronával, - a lazítást talajmaróval, kultivátorral, - az aprítást, porhanyítást boronákkal, tárcsákkal, - a tömörítést hengerekkel, - a felszínalakítást simítókkal. Ezek egy menetben több műveletet is elvégezhetnek. EKE Az ekét a talaj forgatására használjuk, munkája során az alsó talajréteg a felszínre kerül, a felső réteg, a rajta lévő növényi maradványokkal és különböző trágyafélékkel, alulra. Az eke fő feladata a forgatás. Ezen kívül lazítja, porhanyítja és keveri is a talajt. Az ekék általános szerkezeti felépítése a következő: 22

24 - csoroszlya - szántóvas (ekevas) - kormánylemez - ekenád - csúszótalp - előhántó - mélylazító - eketörzs - gerendely (keret) 9. ábra. Az eke felépítése 9-1. eketest - 2. ekegerendely vagy keret - 3. függesztőoszlop - 4. csoroszlya - 5. távtartó Működése során a szántóvas a talajszelvényt vízszintes síkban kihasítja, megemeli, majd a kormánylemezre továbbítja. A kormánylemez átfordítja a talajszelvényt. A kormánylemez talajtípusonként különböző, lehet: - hengeres, - univerzális, - félig csavart, - csavart. 9 ( ) 23

25 A talajviszonyok függvényében különböző szántóvasat alkalmazunk, ezek lehetnek: - orros, - trapéz, - vésős szántóvasak. Az orros típusúakat elsősorban kötött, szélsőséges talajokon használjuk. Az ekék fajtái Ágyekéknek nevezzük azokat az ekéket, amelyeknek az ekefejei jobbra forgatnak. A váltvaforgató ekéken belül megkülönböztetünk váltóekét, ikerekét és billenő ekét. A váltvaforgató ekéknél az eketestek két sorban helyezkednek el, jellemzőjük, hogy egyik a másiknak a tükörképe. Az ikerekéknél a jobbra és balra forgató eketestek külön gerendelyen vannak. A billenő ekéknél az egymással szemben álló jobbos és balos eketestek egy gerendelyen helyezkednek el. A két oldalra forgató ekék lehetnek töltögető-árokhúzó ekék. A haladási irányra szimmetrikusan, kettős szántóvassal és kormánylemezzel készülnek, a barázdaszeleteket ellentétes irányba forgatják. TÁRCSÁS TALAJMŰVELŐ GÉPEK A tárcsás boronákat a szántás elmunkálására és a magágy előkészítésére alkalmazzuk. Feladatuk a talajfelszín javítása, szármaradványok, gyomok összevágása, talajba forgatása, munkájuk során porhanyítanak, kevernek. Művelőelemeik a tárcsalapok, melyek gömbsüveg alakúak, szélük lehet: sima és csipkézett. A tárcsalapokat tengelyre fűzik, közöttük távtartó hüvelyekkel, így alakíthatók ki a tárcsatagok, ezek együtt forognak a tengellyel. Lehetnek: - egysorosak: V alakban, - kétsorosak: V vagy X alakban, vagy oldalazó kivitelben. Az egysoros tárcsás borona a laza vagy középkötött talajok művelőszerszáma, míg a kötött talajokon kétsoros tárcsás boronákat alkalmazunk. Az oldalazó tárcsa a kétsoros tárcsás borona egyik speciális változata, ez egyenletesebb talajelmunkálást tesz lehetővé. A tárcsatagok egymáshoz való, illetve a haladási irányhoz viszonyított szögállása állítható, a művelési mélységet pedig a pótsúlyokkal szabályozhatjuk. 24

26 10. ábra. Tárcsás borona 10 ÁSÓBORONA Az ásóborona annyiban különbözik a tárcsás boronától, hogy itt a művelőeszközök kereszt alakú kések. Munkájuk során aprítást, rögtörést, keverést végeznek. TALAJMARÓ Aktív művelőeszközük a traktor teljesítményleadó tengelyéről kapja a hajtást. A kések szeleteket vágnak ki a talajból, ezek a burkolólemezhez ütközve szétesnek. Rögmentes, laza talajt hoznak létre. KISMOTOROS ROTÁCIÓS KAPA Munkájuk a talajmaróéhoz hasonlít, termesztőberendezésekben és a házikertekben leggyakrabban előforduló, alkalmazható talajművelő eszköz. A talaj forgatására, palántaágy elmunkálásra használhatjuk ( ) 25

27 11. ábra. Rotációs kapa 11 KULTIVÁTOROK Ezek az eszközök passzív művelőeszközök, használatukkal többféle művelet végezhető el. Munkájuk során lazítanak, porhanyítanak, kevernek és felszínt alakítanak. Gyomtalanításra, műtrágya bedolgozására, vetőágy előkészítésére használjuk. Megkülönböztetünk: - sorközművelő kultivátorokat, - szántóföldi kultivátorokat (lehet könnyű vagy nehéz kultivátor). Művelőeszközei lehetnek: - egyszárnyú sarabolókapák, - kétszárnyú sarabolókapák, - univerzális kapák, - dárda alakú kapák, - lándzsa alakú kapák, - véső alakú kapák (lazítófogak) ( ) 26

28 KOMBINÁTOROK A kultivátor és a hengerborona összeépítésével készülnek a magágy előkészítésére alkalmasak. BORONÁK Munkájuk során rögtörést, porhanyítást, talajegyengetést végeznek. A fogas boronák alkalmasak magtakarásra. A fogas boronák között megkülönbözetünk: - könnyű, - középnehéz, - nehéz, - igen nehéz boronákat. HENGEREK Munkájuk során tömörítik, egyengetik a talaj felszínét, javítják, helyreállítják a talaj vízháztartását, csökkentik a talajban lévő levegő mennyiségét. Felületük lehet: sima, profilos, csipkézett. A TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS GÉPEI A növények életműködéséhez elengedhetetlen a tápanyagok visszapótlása a talajba. Ez történhet szerves, illetve műtrágya formájában. SZERVESTRÁGYÁZÁS GÉPEI Az istállótrágya kiszórására szórószerkezettel ellátott pótkocsit alkalmaznak. A szórószerkezet állhat vízszintes vagy függőleges tépődobokból, ehhez egy végtelenített lánc, a kaparólánc (ami menetirányra mindig merőlegesen halad) juttatja el a szerves trágyát, amit az egymás felett elhelyezett fogas vagy késes dobok aprítanak, szórnak szét. A területre kijuttatott szerves trágya mennyiségét a kaparólánc sebességével és a haladási sebességgel tudjuk szabályozni. A szervestrágyaszóró adapterek lehetnek: - vízszintes, kétdobos, - vízszintes, egydobos, - vízszintes, tépőcsigás-szóródobos, - függőleges, több tépődobos, - függőleges, alternáló tépődobos, - a haladási irányra merőlegesen szóró. 27

29 12. ábra. Szervestrágyaszóró 12 A MŰTRÁGYÁZÁS GÉPEI A tápanyagigény kielégítésére a műtrágyaszóró gépek az ideálisak. A műtrágyákat kijuttathatjuk a vetés, telepítés előtt, a vetéssel egy menetben vagy a vegetációs időszakban; a talaj felszínére vagy a talajba. A műtrágyaszóró gépek egyéb berendezésekkel is kombinálhatók. Kertészetben a szilárd műtrágyák kiszórására leggyakrabban a röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépet alkalmazzuk. Felépítése a következő: - műtrágyatartály - szóró-szabályzó szerkezet - boltozódásgátló szerkezet - hajtószerkezet - gépváz - járó-, vonó- és függesztőszerkezet Az utóbbiból kiderül, hogy a műtrágyaszóró berendezések, mind vontatott, mind pedig függesztett kivitelben a rendelkezésünkre állnak szervestragyaszoro-1900-egyeb-mezogazdasagi-gep-elado html ( ) 28

30 13. ábra. Műtrágyaszóró 13 A műtrágyaszóró a működéséhez szükséges hajtást a teljesítményleadó tengelyről (TLT), vagy a hidromotorról kapja. Műtrágyázásnál a munkavédelmi, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályok fokozottan szigorú betartása kötelező! VETŐGÉPEK Feladatuk a különböző formájú és nagyságú magok egyenletes és sérülésmentes talajba juttatása a növény tenyészterület-igényére jellemző sor- és tőtávolságban, a megfelelő és egyenletes mélységben. Megkülönbözetünk: - sorba vető, - szemenként vető, - szórva vető gépeket. A vetőszerkezet működése szerint lehet: - mechanikus, - pneumatikus, - kombinált. A zöldségtermesztésben elterjedten alkalmazzuk a szalagos vetőgépet, ami a szemenkénti vetőgép speciális változata ( ) 29

31 14. ábra. Szalagos vetőgép 14 ÜLTETŐ- ÉS PALÁNTÁZÓGÉPEK ÜLTETŐGÉP A burgonyagumó ültetésére használjuk. Ültetés előtt a gumókat méret szerint osztályozni, válogatni kell, csak az egészséges gumók alkalmasak szaporítóanyagnak. Az ültetőgép feladata a gumó egyenletes mélységű és tőtávolságú, sérülésmentes talajba juttatása. Megkülönböztetünk: - merítőkanalas, - szorítóujjas ültetőgépeket. PALÁNTÁZÓGÉP Feladata a magról nevelt szálas vagy tápkockás palánta sérülésmentes kiültetése a növény igényének megfelelő tőtávolságra. Az ültetőelemük szerint megkülönböztetünk: - szorítótárcsás és - fogóujjas palántázógépeket. A szorítótárcsás ültetőgép ültetőeleme két hajlékony műanyag vagy gumitárcsa, ezek közé kell behelyezni lombjukkal befelé a palántákat ( ) 30

32 15. ábra. Szorítótárcsás palántázógép palánta - 2. fogószerkezet (fogóujj) - 3. dolgozó - 4. adagolóberendezés - 5. simító - 6. gerendely - 7. sornyitó - 8. szorítótárcsák - 9. tömörítőkerék A fogóujjas palántaültető lehet: - láncos, - tárcsás kivitelű. A láncos fogóujjas palántázógépnél a palántákat a gép fogóelemeibe kell adagolni, a meghajtását pedig egy tömörítőkerékről kapja. A tárcsás fogóujjas palántaültető annyiban különbözik az előzőtől, hogy a fogóelemek egy vízszintes tengelyű tárcsán helyezkednek el ( ) 31

33 A NÖVÉNYVÉDELEM GÉPEI A növényvédelem gépeinek feladata a kórokozókkal, kártevőkkel szembeni hatékony fellépés, a már meglévő betegségek, káresetek kezelése, illetve ezek megelőzése. A növényvédelem gépeit tárgyalva általában vegyszeres (kémiai) védekezési módokra gondolunk. Megkülönböztetünk: - permetező-, - porozó-, - ködképző, - talajfertőtlenítő és csávázógépeket. Ezek lehetnek továbbá: - önjáró, - függesztett, - vontatott, - háti, - repülőgépre vagy helikopterre szerelt permetezőgépek. A kertészeti termesztésben leginkább a háti, kézi és a motoros permetezőgépekkel fogunk találkozni, ezért ezeket tárgyaljuk részletesen. Háti és kézi permetezőgépek: A háti permetezők permetlétartályában helyezkedik el a légüst, ide nyomja a permetlevet a szivattyú, majd a permetlevet úgy továbbítja a szórófejhez, hogy a cseppképzéshez szükséges folyadéknyomás biztosítva legyen. A kézi permetező működése megegyezik a háti permetezőével, csak méreteiben különbözik attól. Háti kismotoros permetezőgép: Működését egy könnyű csővázra szerelt kétütemű vagy négyütemű benzinmotor biztosítja. Mivel főbb részei műanyagból vannak, ezért a berendezés könnyű. A motor forgattyús tengelyén, egy radiál ventilátorcsövön keresztül nagy nyomású levegőt fúj ki. A létrejövő porlasztás hatására egyenletes cseppekben juttatja ki a permetlétartályból gravitációs erő útján a légvezetékbe kerülő permetlevet. 32

34 16. ábra. Motoros háti permetező 16 A növényvédő szerek alkalmazásánál szigorúan be kell tartani a munka- és balesetvédelmi, egészségvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat! AZ ÖNTÖZÉS GÉPEI Az öntözés jelentősége a megfelelő minőségű és mennyiségű kertészeti termékek előállításában rejlik. A megfelelő terméshozam csak öntözés mellett érhető el. Az öntözőberendezések felépítése a következő: - szivattyú - csővezetékek - szórófejek 16 ( ) 33

35 A szivattyú feladata az öntözővíz kiemelése és szállítása. A szivattyú lehet elektromos, belső égésű Otto-motor vagy dízelmotor által meghajtott. A kertészetben általában centrifugálszivattyúkat alkalmazunk. A csővezetékek feladata, hogy a vízkivétel helyétől a felhasználás helyéig eljuttassa az öntözővizet. Anyaguk lehet horganyzott acél, alumínium vagy műanyag. Az egyszerű össze- és szétszerelés érdekében a csőtagokat gyorskapcsolókkal látják el. A szórófejek alakítják át a megfelelő nyomású vizet vízsugárrá, ami a levegő ellenállása és a gravitációs erő hatására cseppekre bomlik. Megkülönböztetünk: álló és forgó szórófejeket. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Keresse fel iskolájának géptanműhelyét, és írja össze, milyen munkagépeket talál! 2. feladat Keressen a világhálón, lakóhelye közelében lévő olyan cégeket, amelyek permetezőgépek forgalmazásával foglalkoznak, és sorolja fel ezeket! 34

36 35

37 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, milyen munkagépeket ismer! 2. feladat Írja le, milyen feladatai vannak az ekének! 3. feladat Írja a megfelelő fogalom mellé a hozzá tartozó igaz állítás betűjelét! 1. tárcsás borona: 2. kultivátor: 3. henger: 4. borona: A. Gyomtalanításra, műtrágya bedolgozására, vetőágy előkészítésére használjuk. B. Fogas kivitelben magtakarásra is alkalmas. C. Létezik egysoros V alakban, kétsoros V vagy X alakban, vagy oldalazó kivitelben. D. Tömörítik, egyengetik a talaj felszínét. 36

38 4. feladat Sorolja fel, milyen szervestrágyaszóró adaptereket ismer! 5. feladat Milyen vetőgépeket különbözetünk meg? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 6. feladat Egészítse ki az alábbi szöveget! A palántaültető gép feladata a magról nevelt vagy palánta sérülésmentes kiültetése a növény igényének megfelelő. Az ültetőelemük szerint megkülönböztetünk: és palántázógépeket. 37

39 MEGOLDÁSOK 1. feladat - eke - tárcsa - borona - simító - henger - permetező - műtrágyaszóró - szervestrágyaszóró 2. feladat - forgatás - lazítás - porhanyítás - keverés 3. feladat 1. C 2. A 3. B 4. D 4. feladat - vízszintes, kétdobos - vízszintes, egydobos - vízszintes, tépőcsigás-szóródobos - függőleges, több tépődobos - függőleges, alternáló tépődobos - a haladási irányra merőlegesen szóró 5. feladat - sorba vető - szemenként vető - szórva vető gépeket 38

40 6. feladat A palántaültető gép feladata a magról nevelt szálas vagy tápkockás palánta sérülésmentes kiültetése a növény igényének megfelelő tőtávolságra. Az ültetőelemük szerint megkülönböztetünk: szorítótárcsás és fogóujjas palántázógépeket. 39

41 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Koltay Zoltán - Dr. Sztachó-Pkáry István: Traktorok, a talajművelés és a tápanyagvisszapótlás gépei. KÉE-KFK, Kecskemét, Dr. Sztachó-Pekáry István: Műszaki alapismeretek.kée-kfk, Kecskemét, Kannár Lászlóné: Kertészeti alapismeretek. Agrár-szakoktatási Intézet, Budapest, ( ) AJÁNLOTT IRODALOM Szendrő Pál: Mezőgazdasági géptan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, Kiss Kálmán: Mezőgazdasági műszaki ismeretek. VM VKSZI, Budapest,

42 A(z) modul 007 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése Dísznövénykertész Faiskolai munkás Faiskolai termesztő Növényházi dísznövénytermesztő Szabadföldi dísznövénytermesztő Fűszernövény-termesztő Gombatermesztő Gyógynövénytermesztő Kerti munkás Dohánykertész Gyümölcstermesztő Szőlőtermesztő Zöldségtermesztő Növénytermesztő Növényvédő és méregraktár-kezelő Vetőmagtermesztő Kertész és növényvédelmi technikus Növénytermesztő és növényvédelmi technikus Parképítő és -fenntartó technikus Golfpálya-fenntartó Kertépítő Kertfenntartó Parkgondozó Temetőkertész A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 0 óra

43 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) , Fax: (1) Felelős kiadó: Nagy László főigazgató