MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

Átírás

1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Összeállította: Kiss Gábor Papp Zsolt Dr. Szekanecz Noémi Nincs kicsi dolog az emberek világában, minden sors egyformán fontos, mert mindegyikben az emberi lélek szenved, sóvárog, ujjong s ez mindig nagy dolog, minden érdeklődésre méltó. Csak nagyképűség és előítélet nélkül kell nézni, a maga mértékeivel mérni. Semmit sem szabad sem kicsinyelni, sem nagyítani. Schöpflin Aladár Dr. Miskolci Róbert Zimán Edvin alpolgármester Humán Főosztály főosztályvezető Egészségügyi és Szociális Osztály osztályvezető Egészségügyi és Szociális Osztály osztályvezető helyettes esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens

2 A munkacsoportban részt vett szervezetek és képviselőik Bevezetés Koczurné Bencs Ilona Kulturális Osztály, idegenforgalmi referens Hermann Marianna Informatikai Csoport, vezető főtanácsos Diczházi Mónika sport referens Palik Zoltán szakmai vezető, Nyilas Misi Alapítvány Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Civil Információs Centrum, programvezető Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület Mélyszegénység/romák Dr. Szabó-Tóth Kinga Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet, intézetigazgató Földessy Judit Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény, Módszertani Központ, igazgató Váradi Gábor Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, elnök Takács Gábor társadalmi felzárkózási referens Palik Zoltán szakmai vezető, Nyilas Misi Alapítvány Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Civil Információs Centrum, programvezető Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület Gyermekek Ragályiné Hajdú Zsuzsanna Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Miskolci Tankerület, igazgató Földessy Judit Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény, Módszertani Központ, igazgató Novákné Lapostyán Zsuzsanna Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dr. Sáfrányiné Dr. Vörösváry Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Szociális és Gyámhivatal, hivatalvezető Kovács Attiláné óvodai referens Nők Baptista Szeretetszolgálat Miskolci Női Lakóotthon Tóthné Vladár Ildikó Dialóg Egyesület Sélley Andrea Holdam Önsegítő és Ismeretterjesztő Egyesület Kardos Rita, Tuczai Rita Lorántffy Zsuzsanna Református Kismamaházért Alapítvány Gálné Ács Mária Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona Rácsok Balázs Miskolci Nőknek Is Esélyt (MINŐIES) Alapítvány Matiscsákné dr. Lizák Marianna Regionális Civil Központ Alapítvány Szendrák Dóra Kalán Néni Összefogás Egyesület Orliczkiné Bánvölgyi Bernadett Fogyatékkal élők dr. Kiss László Bukovenszkiné Borza Mária Radványi Tivadarné Jakubinyi László Zsíros Viktória Csurilla Zsuzsa Tóthné Molnár Katalin Patkó Gabriella dr. Kisida Tamás Mezősi Tamás Braun János Zimán Edvin esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens Szimbiózis a Harmonikus Együtt-létért Alapítvány Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete Vakok és Gyengénlátók B.-A.-Z. Megyei Egyesülete Észak-magyarországi Látássérült-rehabilitációs Központ Szeretet Alapítvány Csilla Bárónő Szeretetotthon Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány Éltes Mátyás Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Idősek Varga-Somogyi Istvánné Szoboszlai Ferencné Dr. Dobos László Emődiné Csapó Barbara civil- és egyházügyi kapcsolatok referense A HEP egységes és koherens rendszerben történő kialakítása Szendrák Dóra Regionális Civil Központ Alapítvány, ügyvezető Palik Zoltán Nyilas Misi Alapítvány Civil Információs Centrum, szakmai vezető Zimán Edvin esélyegyenlőségi és fogyatékosügyi referens

3 Tartalom Tartalom...2 Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...13 Célok...13 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység A nık helyzete, esélyegyenlısége Az idısek helyzete, esélyegyenlısége A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és forprofit szereplık társadalmi felelısségvállalása A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövıképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás elıkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

4 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Miskolc az észak-magyarországi régió közigazgatási, gazdasági, oktatási, tudományos központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A város a Bükk-hegység kapujában, folyóvölgyek és tájegységek találkozásánál fekszik. Kevés olyan város van, amelynek el sem kell hagyni a területét ahhoz, hogy remek kirándulásokat tegyünk, és közben felfedezzük több tízezer éves múltját. A város szívében emelkedő Avas hegyen talált leletek az első ember jelenlétét évre visszamenőleg bizonyítják. A magyarság több mint egy évezrede érkezett erre a tájra, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a 11. századtól lett a központja. A mai belváros történelmi magja a 15. század végére alakult ki. Miskolc iparosodása 1770-ben kezdődött, amikor a würzburgi származású Fazola Henrik Ómassán felépítette az első vasolvasztó kemencét. A város, jelentős műemlékei is a 18. századi nagy fellendülés idején épültek. A következő évszázadban előbb hatalmas tűzvész, majd árvíz is elpusztította Miskolcot. Lakóinak szorgalma azonban minden természeti csapás és háború okozta kár fölött diadalmaskodott. A lüktető életű nagyváros múltjának sokszínűségét templomaiban is őrzi. Közöttük valóságos gyöngyszem az Avasi református templom Magyarország egyik legjelentősebb késő gótikus emléke az egykori bortermelés emlékét őrző avasi pincesorok tövében. A templom 13. századi elődje 1544-ben a török pusztítások áldozata lett, s két évtizeddel később ma látható, puritánabb formájában építették újjá. Mennyezetét a 18. században festett fakazettákkal borították, amelyek a maguk nemében a legszebbek közé tartoznak. A templom mellett álló, fagalériás, 16. századi harangtorony órája harangjátékkal figyelmeztet az idő múlására. Az Avasi templom épülete és a különálló harangtorony Miskolc jelképei is egyben. A belváros panorámájára tekinthetünk le az 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

5 Avasi kilátóból, mely Miskolc egykor boráról és borpincéiről híres szőlőhegyének csúcsán áll. A város legértékesebb műemlékei közé tartozó, a 18. században emelt, késő barokk stílusú Görögkeleti ortodox templom az itt letelepedett görög kereskedők emlékét őrzi. 16 méter magas, gazdagon díszített ikonosztáza Közép-Európa legnagyobb és egyik legszebb képfala. A Kazáni Fekete Mária-kegykép II. Katalin orosz cárnő ajándéka volt. A legnagyobb görögkeleti ortodox gyűjtemény is Miskolcon található, a Magyar Ortodox Egyházi Múzeumban. A kéttornyú Minorita templomban rokokó szószék és pompás padok vonják magukra a tekintetet. A város egyik jellegzetes, református temploma az erdélyi jellegű, rönkfából ácsolt Deszkatemplom. A népiesen Kakas-templomnak nevezett belvárosi református templom gazdagon díszített 52 méter magas harangtornyában függ a megye legnagyobb harangja, a 28 mázsás Eszter-harang. A templom a régió legnagyobb református temploma. A neoromán-moreszk Zsinagóga pedig a legnagyobb működő egyházi épület a régióban. Háromhajós belső tere Magyarország egyik legszebb zsinagógai enteriőrje. Az építési munkálatok között zajlottak. Az épület közeli rokona az ugyancsak Ludwig Förster, ismert bécsi építész műveként ismert Bécs-Leopoldstadti zsinagóga. Miskolc belvárosának legfőbb kulturális nevezetessége a Miskolci Nemzeti Színház, mely ötszínpados létesítményével Közép-Európa egyik legkorszerűbb színházi épületegyüttese. Elődje az 1823-ban épült kőszínház volt, mely az országban elsőként játszott magyar nyelven. Kihagyhatatlan látnivaló a színház szomszédságában a vidék egyetlen Színháztörténeti- és Színészmúzeuma, mely a nagy múltú miskolci színjátszás történetét mutatja be. A Herman Ottó Múzeum kiállítási épületében többek között Szász Endre világhírű képzőművész állandó kiállítása tekinthető meg, mely az idei évben bővült a Szemere Bertalan várostörténeti, és Dömötör Zoltán korok, képek, kamerák fotográfiatörténeti állandó kiállításokkal. Képtárában a magyar festészet legnagyobb vidéki gyűjteménye látogatható. A Rákóczi-házban működő Miskolci Galéria több országos jelentőségű kiállítás mellett évtizedek óta otthont ad az ország legnagyobb múltú grafikai seregszemléjének, a Miskolci Grafikai Triennálénak. Miskolcon saját múzeuma van a helyi egyetemnek, a vasgyártásnak, a kohászattörténetnek és a papírgyártásnak is. Az Egyetemtörténeti Gyűjtemény és Selmeci Műemlékkönyvtár egyik fő feladatának tekinti a hagyományok megőrzését a későbbi diáknemzedékek számára. Az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum Kohászati Múzeuma a magyarországi és egyetemes kohászattörténetet mutatja be. A Miskolc-Újmassán található Massa Múzeumban a diósgyőri vasgyártás története elevenedik meg 1770-től 1870-ig. De megtekinthető itt Magyarország első ipari műemléke, a faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén az úgynevezett őskohó, - amely még ma is működőképes -, egy vasverőhámor és skanzen is. A Papíripari Múzeum papírgyári gyűjteménye végigkíséri a papírkészítés, illetve a gyár történetét. A 18. századi papírmerítő műhelyben korhű berendezések között a látogató is kipróbálhatja a mesterséget. A város szívében a Szinva terasz modern formái és bensőséges hangulata miatt kedvelt találkozóhely. A többszintes, sziklakertekkel és díszkivilágítással ellátott sétaterek természetes kővel burkoltak, a Szinvapatakban kis vízesést és "zuhogót" alakítottak ki. A csókváltó padok a fiatalok törzshelyei, a Miskolci lányok szoborcsoporttal előszeretettel fényképeztetik magukat a turisták. A Szinva terasz szomszédságában állítottak szobrot Mancsnak, a híres miskolci mentőkutyának, aki a közelmúltban világszerte több földrengés alkalmával sikeresen közreműködött az életmentésben. A számos természeti és történelmi látványosság mellett a város színes kulturális élete is nemzetközi vonzerőt jelent. A belváros utcái, terei és kulturális intézményei szolgálnak helyszínül a legtöbb miskolci rendezvénynek. Hazánk egyik legjelentősebb komolyzenei rendezvénye, a júniusi Bartók Plusz Nemzetközi Operafesztivál. A nyugat-, a kelet-európai és a magyar komolyzenei 4

6 élet meghatározó társulatai, zenei együttesei és művészei mutatják be a Bartók életművet és Európa zenéjének változatosságát a számtalan ismert és kevésbé ismert zenei remekmű felvonultatásával. A Miskolci Tél-Kocsonyafesztivál rendezvény alapötlete egy régi mondásra épül: Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka. A téli, rendszerint februárban megrendezett kulturális és gasztronómiai programsorozat látványos felvonulásokkal, ételbemutatókkal, gazdag kulturális eseményekkel vonzza a turisták tízezreit. A Cinefest Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja minden év szeptemberében nemzetközi versenyprogramot hirdet, amit a nagyközönség is megtekinthet. Miskolc fesztiválvárosként is megállja a helyét, hiszen az előbbieken kívül számos fesztivált rendez: Nemzetközi Ásványfesztivál, Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál, Borsodi Fonó Folkfesztivál, Miskolci Fröccsfesztivál, Diósgyőri Várfesztivál, Miskolci Lecsó- és Pecsenyefesztivál, Miskolci Sörfesztivál ben a város jelentősen gazdagodott, ugyanis ekkor csatolták hozzá a ma már településrészként emlegetett Diósgyőrt, Görömböly-Tapolcát és Lillafüred-Hámort. A Diósgyőri vár Nagy Lajos király uralkodása ( ) alatt épült, és 1424-től száz esztendőn át a királynék vára volt, amelyben nem katonás, hanem lantpengető, kedélyes élet folyt. A 18. században lerombolt várat gondosan helyreállították, s ma az ország egyik legjelentősebb középkori műemléke. A Vármúzeumhoz tartozó kazamatákban Közép-Európa legnagyobb Történelmi Panoptikuma tekinthető meg, ahol csaknem száz életnagyságú figura között sétálva elevenedik meg a történelem. A vár bástyái fölött nyaranta szabadtéri fesztiválok hangjai szállnak. Itt zajlik az egész nyáron át tartó Várfesztivál, azon belül is a Borsodi Fonó, a Királynék Tavasza, a Középkori Forgatag, és a nyári Színházi Esték rendezvényei. A Bükk lábánál található Miskolci Állatkert és Kultúrparkban több mint 20 hektárnyi területen, 150 állatfaj félezernél is több egyedét láthatja az érdeklődő természetes környezetben. Jó idő esetén látványetetéssel, állatsimogatóval, lovaglási lehetőséggel is várják a látogatókat. Csoportok részére szakvezetést is biztosítanak. Miskolc olyan csodálatos közvetlen természeti környezettel rendelkezik, mint egyik magyar város sem. A cseppkő- és mésztufabarlangokban, karsztformákban, növény- és állatvilágban egyedülállóan gazdag Bükki Nemzeti Park határa a városon húzódik keresztül. Lillafüredre vadregényes szerpentinen visz az út, mely az ország első klimatikus gyógyhelye és egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Híres természeti látványossága a Szinva-patak 20 méter magasból alázúduló vízesése, mely Magyarországon a legmagasabb. A Palotaszálló neo-reneszánsz impozáns épületegyütteséből különleges látványt nyújt a festői szépségű Hámori-tó. Maga a tó nem természetes, a Garadna-patak visszaduzzasztásával jött létre 1813-ban, amikor a Fazola család elkezdett foglalkozni a vasolvasztással, és a vasgyártáshoz nagy mennyiségű vízre volt szüksége. A szállót lépcsőzetes függőkert és nagy kiterjedésű park övezi. A függőkert falában nyílik az Annabarlang, amelynek mésztufa képződményei néhol szinte anatómiai pontossággal mutatják az egykori növényzet megkövesedett gyökereit, levelek lenyomatait, állati maradványokat. A nemzetközi viszonylatban is különleges természeti látványosság a barlangot alkotó mésztufakőzettel egy időben keletkezett. A cseppköveiről nevezetes Szent István-barlang 170 m hosszú szakaszon látogatható. A nagyközönség számára 1931-ben nyitották meg. Benn a hőmérséklet télen-nyáron egyaránt 10 C. Klímája a légúti megbetegedésekben szenvedőkre gyógyhatással van. 5

7 A Diósgyőrből induló Erdei Kisvasút nyitott kocsijai Lillafüred érintésével az ország legnagyobb viaduktján, több alagúton keresztül viszik az utasokat 14 km hosszan Garadnáig. A sebes pisztráng legnagyobb hazai génbankjában, a garadnai Pisztrángtelepen nemcsak tudományos, tenyésztői munka folyik, hanem tavasztól őszig a bükkfával füstölt vagy frissen sütött pisztráng is megkóstolható. Miskolc másik nevezetes kirándulóhelye és üdülőövezete Miskolctapolca, amely a természeti szépségekben bővelkedő Hejő-patak völgyében helyezkedik el. Védett ősparkjában a páradús levegőjének köszönhetően jellegzetes növényzet öleli körül a Csónakázó-tavat. A Barlangfürdő és Aquaterápia a város fő turisztikai vonzereje, amely Európában is egyedülálló természeti képződmény. A kristálytiszta mikroklímával rendelkező barlangi sziklaüreget a Bükk karsztrendszerének C-os vize táplálja. Tavi-fürdő, szauna-park, kagylómedence, és további élményfürdő-elemek, gyógy- és wellness szolgáltatások kényeztetik a fürdő vendégeit. Városkapuk Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu és Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca, illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett. Különleges a Sötétkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése. Címer Miskolc város első pecsétlenyomata egy július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, körirata Sigillum Civitas Miskolcz, ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, kezeiben jogarral és országalmával. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelenik meg a király alakja helyett egy hajdú egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az eddigi pecsétképek összevonásával alkották meg. Gazdaság Bár Miskolc a köztudatban a nyolcvanas évek iparvárosaként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a kohászat is már több évszázados múltra tekint vissza a városban. Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, papírgyára, sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére 19. század 6

8 elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A Fazola Henrik által 1770 körül épített kohó sajnos nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma őskohó néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett. A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagykohó épült (a második legnagyobb az országban), rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre. A barnakőszénbányászat is sokat fejlődött. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, ill. 1950), mely csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, mely az 1980-as években tetőzött, a több mint főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a nehézipari cégek adtak munkát. A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző szuburbanizációs folyamat is hatással volt). A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott. A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltató szektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, melyben nagy lehetőségek rejlenek végén az M30-as autópálya is elért a városig, amely az M3-as autópályához csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével, ez újabb lendületet adott a fejlődésnek. Sport Miskolc városában pezsgő sportélet zajlik. Több csapatunk is szerepel a nemzeti bajnokságok első osztályaiban, ilyen például a Diósgyőri Futball Klub, a DVTK- Vénusz női futsal csapata, a Diósgyőri Kosárlabda Sport Klub, a Miskolci Jegesmedve Jégkorong Klub, a Miskolci Vasutas Sport Club röplabdás lányai és cselgáncsozói, a Miskolci Floorball Klub, a Miskolci Steelers és a Miskolc Renegades amerikai futball csapatok. Birkózó és cselgáncs sportágban olimpikonjaink vannak, kajak-kenu utánpótlás korú versenyzőink világversenyeket nyernek. A MVSI Miskolc Városi Sportiskola neveli a város utánpótlás sportolóit 14 sportágban, nagy sikerrel. Senior sportolóink is sikeresek atlétikában, tájékozódási futásban és birkózásban egyaránt. A hagyományos, tradicionális sportágakon kívül híres városunk a salakmotor sportjáról, az extrém sportokról, de ne feledkezzünk meg a téli sportokról sem, hiszen a Bánkúti síterep minden évben idevonzza a síelni vágyókat. A diákolimpiai és szabadidős versenyek az egész tanév során mozgásban tartják a diákokat. A kötelező úszásoktatás szervezettsége is egyedinek mondható az országban. Különféle pályázati formákkal támogatja város a kisebb sportegyesületeket működés címén és a sportrendezvények szervezésében. 7

9 Sportlétesítmények tekintetében jól ellátottnak mondható városunk, hiszen van futball stadionunk, sportcsarnokunk, fedett és nyitott jégpályánk, 2 db uszodánk, és több tornacsarnokunk, amik oktatási intézmények használatában vannak. Gyakran nemzetközi sportrendezvényeknek adunk otthont, amit a sportszerető lakosság előszeretettel látogat. A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban. Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A Diósgyőri VTK az NB1-ben játszik, az MVSC a megyei első osztályban. A város jégkorongcsapata, a Miskolci Jegesmedvék is az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől már Miskolc új Jégcsarnokában fogadhatják az ellenfeleiket. A salakmotor terén is nagy múlttal rendelkezik Miskolc. Pár évnyi kihagyás után 2004-ben felújították a város szívében található sportlétesítményt, melyben, azóta számos világversenyt bonyolítottak le, Speedway Miskolc néven a Salakmotoros Lengyel Liga II. osztályában, immár 2005 óta. Miskolc legnagyobb sportlétesítménye a DVTK stadion és a hozzá tartozó edzőpályák ra fejeződött be a tribün korszerűsítése, amely során a tetőszerkezet egy részét, valamint az eddigi ülőhelyeket modern, műanyag székekre cserélték, ezenkívűl felújították a tribün homlokzatát. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról. A 2005-ben felújított Miskolc Városi Sportcsarnok neve 2010 elejétől Generali Aréna. A mellette lévő Jégcsarnokban 1500 hely várja a szurkolókat. Közlekedés A Szinva patak szűk völgyében fekvő Miskolc közlekedés-földrajzi adottságai nem kifogástalanok. A Tiszántúl és a Felvidék keleti részét összekapcsoló két forgalmi tengelytől (Sajó- és Hernád-völgye) némileg távolabb eső város a 18. században nem volt a postakocsiútvonalak metszéspontjában. A városban 1790-ben nyílt meg a postaállomás, 1859-ben érkezett meg Szerencs irányából a vasút ben omnibuszok jártak a belváros és Tapolcafürdő, valamint a Tiszai vasútállomás és Diósgyőr között. Az első pormentes járdát a Széchenyi utcában építették 1879-ben és 1929 között jelentős útépítési programot hajtottak végre ban három viszonylatban 22 km vonalhosszon jártak a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat autóbuszai. Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú MVK Zrt. gondoskodik, ami 36 autóbusz- és 2 villamosvonalat tart fenn. Az első villamos július 10-én indult el, az országban harmadikként, míg menetrendszerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon június 8-án. A 2007-es átalakításokig és járatcsökkentésekig a miskolci tömegközlekedés volt az egyik legjobban szervezett az országban. Több taxitársaság működik a városban. A városnak két pályaudvara van, a Tiszai és a Gömöri pályaudvar. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), ami turisztikailag jelentős. A városban egy kisebb repülőtér is található füves kifutópályával, ám ez a nagyközönség számára nem nyitott, és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet. Oktatás Miskolc első ismert iskolája már a 15. században létezett. Legrégebbi múltra a Földes Ferenc Gimnázium tekint vissza, mely két, több évszázados múltú intézmény, a református és a katolikus gimnázium összevonásával jött létre. Ezen a két felekezeten kívül még több másiknak is volt 8

10 iskolája már a században: az ortodox görögkeletieknek és a zsidóknak is. A fiúiskolák mellett már a 19. században létrejöttek a leányiskolák is. Miskolc egyeteme országos viszonylatban a fiatalabbak közé tartozik egy 1949-es törvény rendelkezett az alapításáról, de jogelődje, a selmecbányai főiskola révén több évszázados múltra tekint vissza. Az egyetem eredetileg nehézipari képzést nyújtott, az 1980-as évektől kezdve azonban több más karral is bővült. Zeneoktatás is több intézményben folyik, legfontosabb a Zenepalota, melynek épületében főiskola is működik. Általános helyzetkép, demográfia Miskolc város lakónépessége között fővel fogyatkozott. Ez 2,5 %-os csökkenést jelent. A népességfogyás a város egyik legsúlyosabb, és egyen a legösszetettebb problémája, melyet sajnos az 1980-as évek második fele óta nem sikerül orvosolni számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás (%) Változás (fő) % % % % % 857 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 1.1. számú ábra - A lakónépesség számának alakulása A lakónépesség számának alakulása Az állandó népességből a nők aránya 53% ( fő). A férfiak a város állandó lakosságának 47%- át ( fő) alkotják. Mindkét nem esetében a középkorosztályok vannak többségben. Ha a népszámlálás adatai alapján korcsoportonként vizsgáljuk a középkorosztályokat, azt láthatjuk, hogy az idősebb középkorúak vannak többségben. Sőt a nyugdíjazás álló korcsoport a legnépesebb. Ez kedvezőtlen a helyi társadalom, alkalmazkodási, megújulási képessége és a foglalkoztatás szempontjából. Másrészt megköveteli a szociális szolgáltatási és támogatási 9

11 rendszer átgondolását, felkészítését. Az ifjúsági korcsoportok (15-29 év) körében a fiatalabb korcsoportok népesebbek. Ez a közeli jövőt tekintve ugyanúgy jelenthet erőforrást, mint problémát. Ha nem sikerül komolyabb lépéseket tenni a fiatalok teljes körű munakerőpiaci és társadalmi intgrációja felé fokozódni fog az elvándorlás, a pályakezdő munkanélküliség. Ha az intgrációjóuk sikeres, akkor viszont a város kamatoztatni tudja a fiatalok generációs előnyeit (nagyobb alkalmazkodó képesség, innovációs készség, digitális írástudás, nyelvtudás, stb). A gyermek korosztályok száma csökken. Tudni kell azonban, hogy a gyermekvédelmi adatokból azért kiderül, hogy a csökkenő gyermekszám nem jelenti a köznevelési, egészségügyi, szociális rendszerek terheinek csökkenését. A gyermekkorcsoporton belül növekszik azoknak az aránya, akik fokozott figyelemre és segítségre szorulnak. A létszámcsökkenést bőven ellensúlyoznák azok a megnövekedett feladatok, amelyek a gyermekek elvárhatónak tekinthető esélyeinek biztosításával járnak. A 40 évesnél idősebb népesség körében többségben vannak a nők. A nemek aránya az idősebb korcsoportokban egyre inkább a nők irányába tolódik. Ez összefüggésben van azzal, hogy a nők születéskor várható életkora kb. 9 évvel haladja meg a férfiakét. (B-A-Z megyében 2012-ben a nők esetében 77,12 év, a férfiak esetében 68,1 év a születéskor várható életkor) 1.2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak összesen % 47% 0-2 évesek % 49% 0-14 éves % 51% éves % 51% éves % 53% éves % 43% 65 év feletti % 36% számú ábra A népesség megoszlása nemek és korcsoportok szerint a évi népszámlálás adatai alapján forrás Népszámlálás

12 A korfa hagyma formája is a népesség elöregedésére utal. Az öregedési index folyamatosan romlik ben évesnél fiatalabb gyermekre 121 időskorú lakos jutott ben már számú táblázat: Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,4% ,3% ,8% ,2% ,2% ,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 1.3. számú ábra - a 65 évnél idősebb népesség 0-14 év korú népességhez viszonyított aránya 135,0% Öregedési index (%) 130,0% 125,0% 120,0% Forrás: TEIR, KSH A vándorlási különbözet a vizsgált időszak minden évében negatív volt. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a város népessége folyamatosan fogyatkozik között fővel apadt a város népessége az elvándorlás miatt. A bevándorlások elsősorban a közeli településekről és a közeli városokról történnek. Az elvándorlás a településről jelentős, itt több célállomást is meg lehet nevezni, ahová a miskolci lakosok elköltöznek. Ezek között egy csoportként lehet értelmezni a közeli településekre és közeli városokba költözőket. E két településtípus irányába jellemzően azok a miskolci lakosok költöznek, akik munkahelye továbbra is Miskolcon található, de lakóhelyül a közeli településeket választják. A távolabbi városokba és Budapestre költözés a lakóhelyválasztás gazdasági dimenzióit is felveti, hiszen ezekben az esetekben a motiváció jellemzően a kedvezőbb munkaerő-piaci régiókban történő munkavállalás. Fontos megjegyezni, hogy a közeli városokba és településekre kiköltöző családok jellemzően Miskolcon veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat, ezen belül is a közoktatási rendszerben megjelennek a családok gyermekei 1.4. számú táblázat: Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 11