EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2017

Átírás

1 EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTÉSE Célnyelvi mérés, 2017

2 Tartalom Bevezető... 2 A mérésről... 2 A mérés tartalma... 2 A mérés lebonyolítása... 3 A mérésben érintett feladatellátási helyek és tanulók... 4 A feladatellátási helyek és a tanulók száma 2014 től 2017 ig... 4 A feladatellátási helyek és a tanulók településtípus szerinti megoszlása... 7 A feladatellátási helyek és tanulók területi megoszlása... 8 A mérés eredményei A mérésben részt vevő tanulók A tanulók által elért eredmények Az eredmények nemek és településtípus szerinti bontásban Az eredmények a feladatellátási helyek szempontjából Összefoglalás Táblázatok Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke... 24

3 BEVEZETŐ A 2016/2017 es tanévben az Oktatási Hivatal negyedik alkalommal szervezett célnyelvi mérést a két tanítási nyelvű nevelési oktatási intézményekben. A mérés a két tanítási nyelvű képzésbe járó 6. és 8. évfolyamos tanulókat 2014 óta minden évben, míg a 10. évfolyamos tanulókat csak 2015 ben és 2016 ban átmenetileg érintette. Az Oktatási Hivatal 2015 óta a normál tantervű nyelvoktatásban részt vevő tanulók számára is évente szervez nyelvi mérést, amelyet idegen nyelvi mérésnek neveznek. A 6. és 8. évfolyamos tanulók túlnyomó többsége az idegen nyelvi mérésen vesz részt, míg a célnyelvi mérés a tanulók kis részét érinti. A célnyelvi mérés jogszabályi hátterét a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 135., illetve 136., továbbá az aktuális tanév rendjéről szóló rendelet adja. Az alábbiakban a 2017 ben lezajlott célnyelvi mérés eredményeit foglaljuk össze. Először összefoglaljuk a mérés főbb jellemzőit, aztán a mérésben érintett intézményekre és tanulókra vonatkozó adatokat közlünk. Ezt követi a részvételi arányok leírása, majd a mérés eredményeinek összefoglalása. A 2017 es célnyelvi mérésből származó adatokat bizonyos ábrákon összevetjük a korábbi évek célnyelvi méréseiből, illetve a 2017 es idegen nyelvi mérésből származó adatokkal. A főszövegben az adatokat ábrákon mutatjuk be. Az ábrák alapjául szolgáló táblázatok a függelékben találhatóak. A MÉRÉSRŐL A mérés tartalma A célnyelvi mérés azt méri, hogy a két tanítási nyelvű iskolák tanulóinak nyelvtudása megfelel e a tantervi követelményekben előírt KER (Közös Európai Referenciakeret) szerinti szinteknek. A 2017 es célnyelvi mérés angol, német és kínai nyelvi részmérésből, és azon belül 6. évfolyamos és 8. évfolyamos mérésekből állt. 6. évfolyamon a tanulók A2 es szintű, 8. évfolyamon B1 es szintű feladatlapot töltöttek ki. A kínai nyelvi mérésen a feladatlapok a KER szerinti szinteknek megfelelő HSK (Hanyu Shuiping Kaoshi) szinteket mérték, azaz 6. évfolyamon HSK 2 es, 8. évfolyamon HSK 3 as szintű feladatlapot töltöttek ki a tanulók. A célnyelvi mérés három alapkészségen keresztül (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, íráskészség) méri a nyelvtudást, ennek megfelelően a feladatlapok három részből álltak, és a tanulók mindegyik részben 20 pontot, összesen 60 pontot érhettek el. A 6. évfolyamos kínai nyelvi mérés feladatlapja csak két részből állt (hallott szöveg értése és olvasott szöveg értése), és a tanulók mindegyik részben 30 pontot érhettek el. A feladatlap első két részében (Hallott szöveg értése, Olvasott szöveg értése) csak zárt feladatok szerepeltek, a feladatlap harmadik részében (Íráskészség) a tanulóknak szövegeket kellett alkotniuk, amelyeket a javító tanárok javítási értékelési útmutató alapján pontoztak. A feladatlapok összeállításánál fontos szempont volt az egységesség. Az angol és német nyelvi feladatlapok esetében az egységes szerkezeten túl a feladatok típusai és az egyes évfolyamokon az íráskészség feladatok Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

4 témái is megegyeztek. Megjegyezzük, hogy a kínai nyelvi feladatlapok a feladattípusok tekintetében eltértek a többi feladatlaptól. A célnyelvi mérésen annak a tanulónak a nyelvtudása felelt meg az adott KER szerinti vagy HSK szintnek, aki a feladatlapon elérhető maximális pontszám 60 százalékát elérte. A mérésen tanulói eredménynek tekintjük a tanuló által elért pontszámot, illetve a pontszám alapján kapott megfelelt/nem felelt meg minősítést. A mérés lebonyolítása Az Oktatási Hivatal 2016 őszén az Országos mérések adatbegyűjtő és kezelő rendszerének segítségével begyűjtötte a két tanítási nyelvű nevelés oktatást folytató intézményektől a létszámadatokat, továbbá megrendelte a feladatkészítő bizottságoktól a méréshez szükséges feladatlapokat. A megfelelő példányszámban kinyomtatott feladatlapokat és hanganyagokat tartalmazó CD ket az érintett intézmények a mérés időpontja előtt néhány nappal becsomagolva kapták meg. A csomagokat a mérés napján lehetett felbontani. A kiöltött feladatlapokat az iskola munkatársai gyűjtötték össze. Az írásfeladatok pontozása után az intézmények munkatársai az Országos mérések adatbegyűjtő és kezelő rendszerében rögzítették a tanulók adatait, a zárt kérdésekre adott tanulói válaszokat és az írásfeladatra kapott pontszámokat. Az alábbi összesítés az így rögzített adatok, illetve a szoftver által kiszámított tanulói eredmények alapján készült. Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

5 A MÉRÉSBEN ÉRINTETT FELADATELLÁTÁSI HELYEK ÉS TANULÓK A feladatellátási helyek és a tanulók száma 2014 től 2017 ig Az alábbiakban az elmúlt négy év 6. és 8. évfolyamos célnyelvi méréseinek adatait hasonlítjuk össze, tehát az ábrákon nem jelennek meg a 2015 ös és 2016 os célnyelvi mérés 10. osztályos résztvevőire vonatkozó adatok és 2017 között a célnyelvi mérésben érintett intézmények és feladatellátási helyek száma több mint 30 százalékkal nőtt (1. ábra). Néhány feladatellátási hely kimaradt a mérésből, ugyanakkor a kimaradóknál nagyobb számban léptek be a mérésbe új feladatellátási helyek (ld. 2. táblázat). A mérésből kimaradó feladatellátási helyek esetében feltételezhető, hogy egy ideje már nem indítanak két tanítási nyelvű csoportot, a belépő iskolák esetében pedig feltételezhető, hogy csak néhány éve indították az első ilyen osztályukat, amely most érte el a mérésben érintett évfolyamokat. 1. ábra: A célnyelvi mérésben érintett intézmények és feladatellátási helyek száma 2014 től 2017 ig A mérésben érintett összes tanuló száma 2014 és 2017 között körülbelül másfélszeresére nőtt (2. ábra). 2. ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként 2014 től 2017 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

6 A mérésben érintett tanulók közül az angolul tanulók száma nagyobb mértékben nőtt, mint a németül tanulóké (3. ábra). 3. ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2017 ig Az egyedi mérési azonosítók segítségével nyomon követhető, hogy a 2015 ös 6. évfolyamos mérésben illetve a 2017 es 8. évfolyamos mérésben érintett populáció között mekkora átfedés van. A évi 6. évfolyamos célnyelvi mérésben érintett tanulók 81 százaléka a évi 8. évfolyamos célnyelvi mérésben is érintett volt (4. ábra). A két tanítási nyelvű képzésből kilépő tanulók helyére részben új tanulók léptek be, így összességében 6. évfolyamról 8. évfolyamra körülbelül 14 százalékkal csökkent a tanulók száma. 4. ábra: A évi 6. évfolyamos és évi 8. évfolyamos célnyelvi mérések közül mindkettőben, illetve csak az egyikben érintett tanulók száma nyelvenként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

7 A korábbi évfolyamok esetében ugyancsak 14 százalékos csökkenési rátát feltételezve a 2014 es és 2015 ös mérésekben érintett 8. évfolyamos tanulók száma alapján megbecsülhető a 2012 ben és 2013 ban két tanítási nyelvű képzésben részt vevő 6. évfolyamos tanulók száma (5. ábra). Az így kiegészített ábra azt mutatja, hogy 2012 től 2017 ig nagyjából megkétszereződött a két tanítási nyelvű képzésbe járó 6. évfolyamos tanulók száma, azaz 2006 és 2011 között nagyjából megkétszereződött a két tanítási nyelvű képzésbe beíratott általános iskolás gyerekek száma. 5. ábra: A 6. évfolyamos tanulók száma 2012 től 2017 ig (2012 re és 2013 ra vonatkozó becsült adatokkal) A 2017 es mérésben érintett tanulók 78 százaléka angolul, 20 százaléka németül, közel 2 százaléka kínaiul tanul (6. ábra), az angolul tanulók aránya a 6. évfolyamon kicsit magasabb, mint a 8. évfolyamon. 6. ábra: Az érintett tanulók százalékos megoszlása a nyelvek között évfolyamonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

8 A feladatellátási helyek és a tanulók településtípus szerinti megoszlása A célnyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek egynegyede Budapesten, egyharmada megyeszékhelyeken, egyharmada pedig kisebb városokban található (7. ábra). A mérésben érintett iskolák között nagyon kevés a községi iskola, miközben a nyelvi mérésekben érintett 2777 iskola 43 százaléka községekben található. 7. ábra: Az érintett feladatellátási helyek százalékos megoszlása településtípus szerint 2014 és 2017 között minden településtípuson nőtt a mérésben érintett feladatellátási helyek és tanulók száma (8. és 9. ábra), azaz 2006 és 2011 között minden településtípuson nőtt a két tanítási nyelvű képzésbe beíratott tanulók száma. A növekedés a kisebb városokban volt a legnagyobb mértékű, ahol az érintett feladatellátási helyek száma másfélszeresére, az érintett tanulók száma pedig közel kétszeresére nőtt. 8. ábra: A feladatellátási helyek száma településtípusonként 2014 től 2017 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

9 9. ábra: A tanulók száma településtípusonként (az iskola és nem a lakóhely településtípusa alapján) 2014 től 2017 ig A feladatellátási helyek és tanulók területi megoszlása A célnyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek negyede Budapesten található (10. ábra), míg az összes idegen nyelvi és célnyelvi mérésben érintett iskolának csak a 12,4 százaléka található Budapesten (ld. 8. táblázat). Az érintett feladatellátási helyek száma 2014 és 2017 között szinte mindegyik régióban nőtt, a növekedés a Dél Alföldi és az Észak Alföldi régióban volt a legnagyobb mértékű. 10. ábra: A feladatellátási helyek száma régiónként 2014 ben és 2017 ben Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

10 Az érintett tanulóknak a harmada Budapesten tanul (11. ábra), míg az összes idegen nyelvi és célnyelvi mérésben érintett tanulónak csak a 16 százaléka jár Budapesten iskolába (ld. 8. táblázat). Az érintett tanulók száma 2014 és 2017 között mindegyik régióban nőtt, a növekedés a Közép Dunántúli, a Közép Magyarországi és a Dél Alföldi régióban volt a legnagyobb mértékű. 11. ábra: A tanulók száma régiónként 2014 ben és 2017 ben (az iskola és nem a lakóhely régiója alapján) Az angolul tanulók aránya a Dél Dunántúli régióban a legalacsonyabb és a Közép Dunántúli régióban a legmagasabb (12. ábra). 12. ábra: A különböző célnyelveken tanulók százalékos aránya régiónként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

11 Budapesten kívül Borsod Abaúj Zemplén megyében található a legtöbb érintett feladatellátási hely és jár iskolába a legtöbb érintett tanuló (13. és 14. ábra). 13. ábra: A feladatellátási helyek száma megyénként 14. ábra: A tanulók száma megyénként (az iskola és nem a lakóhely megyéje alapján) Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

12 A MÉRÉS EREDMÉNYEI A mérésben részt vevő tanulók A 2017 es célnyelvi mérésen a 4807 érintett tanuló közül 4571 en vettek részt (15. ábra). A résztvevők közé soroltuk azt a 12 tanulót is, akik késés vagy részleges felmentés miatt a mérés három része közül csak egyen vagy kettőn vettek részt. 15. ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya A 8. évfolyamos tanulók körében kicsit magasabb volt a hiányzók és alacsonyabb a résztvevők aránya, mint 6. évfolyamon (16. ábra). 16. ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya évfolyamonként A tanulók által elért eredmények Az alábbiakban a mérésen részt vevő 4571 tanuló eredményeit foglaljuk össze. Az ábrák egyik része a tanulók által elért pontszámokat mutatja be. Ezeknél az ábráknál annak a 4559 tanulónak az eredményét jelenítjük meg, akik a mérésen 60 pontot érhettek el, azaz a teljes mérésen részt vettek. Az ábrák másik része a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos arányát mutatja be. Ezeknél az ábráknál azt a 4568 tanulót tekintjük alapsokaságnak, akik a mérésnek legalább két részén részt vettek, azaz a mérésen megfelelt vagy nem felelt meg minősítést szereztek. Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

13 A 4571 részvevő tanuló közül 3 an csak a mérés egyik részén vettek részt. Ők egyetlen mért készség alapján nem szereztek a célnyelvi mérésen minősítést, eredményüket csak a részpontszámokat bemutató ábrán jelenítjük meg. Az angol és a kínai célnyelvi mérésen mindkét évfolyamon 50 és 55 pont között, míg a német célnyelvi mérésen mindkét évfolyamon 40 és 45 pont között volt a tanulók által elért átlagos pontszám (17. ábra). A két évfolyam eredménye között a német nyelvi mérés esetében volt a legnagyobb különbség, a 8. évfolyamos tanulók magasabb átlagpontszámot értek el. 17. ábra: Az elért pontszámok átlaga (szórással) évfolyamonként és nyelvenként A 2014 és 2017 között elért átlagpontszámokat vizsgálva hasonló képet kapunk: a 6. és 8. évfolyamos angol nyelvi mérésen minden évben 47 és 52 pont közötti átlagpontszámot értek el a tanulók, a 6. évfolyamos német nyelvi mérésen az átlagpontszám mindegyik évben pont körül, a 8. évfolyamos német nyelvi mérésen pedig 45 és 47 pont között volt (18. ábra). Megjegyezzük, hogy a kínai nyelvi mérésen 2014 és 2016 között nem 60 pontot lehetett elérni, ezért az alábbi ábrán nem szerepelnek a kínai nyelvi mérésre vonatkozó adatok. 18. ábra: Az elért pontszámok átlaga (szórással) évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2017 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

14 A megfelelt minősítést szerző, azaz a maximális pontszám 60 százalékát elérő tanulók aránya a legtöbb mérési csoportban kis ingadozást mutatott a négy év során (19. ábra). Az angol nyelvi és a 6. évfolyamos kínai nyelvi mérésen minden évben 90 százalék felett, a 8. évfolyamos kínai nyelvi mérésen 85 százalék felett, a 8. évfolyamos német nyelvi mérésen 75 és 85 százalék között, a 6. évfolyamos német nyelvi mérésen kicsivel 70 százalék felett volt a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya. 19. ábra: A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya 2014 től 2017 ig nyelvenként és évfolyamonként A 2017 es célnyelvi mérésen az elért pontszámok között az 57 től 59 ig terjedő pontszámok fordultak elő leggyakrabban (20. ábra). A 4559 tanuló közül 412 tanuló nem érte el a megfelelt minősítéshez szükséges 36 pontot, közülük csak 45 en kaptak 18 pontnál (az elérhető pontszám 30 százalékánál) is kevesebb pontot. 20. ábra: Az elért pontszámok gyakoriságai a 2017 es mérésen résztvevő tanulók körében Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

15 A feladatlapok mindhárom részén 20 pont volt a maximális elérhető pontszám a 6. évfolyamos kínai nyelvi feladatlap kivételével, amely két részből állt, és mindkettőn 30 pontot lehetett elérni. A feladatlap részeken elért pontszámok átlagainak kiszámításakor azoknak a tanulóknak a pontszámait vettük figyelembe, akik az adott részen részt vettek. A mérés különböző részein elért pontszámok között általában 2 3 pont volt a legnagyobb különbség a 8. évfolyamos angol nyelvi mérés kivételével, ahol a három átlagos részpontszám között alig volt különbség (21. ábra). A 6. évfolyamos kínai nyelvi mérés két részből állt, és mindkét részen 30 pontot lehetett elérni, ezért ezeknek az átlagpontszámoknak a 2/3 szorosát jelenítjük meg az ábrán. 21. ábra: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga nyelvenként és évfolyamonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

16 Az eredmények nemek és településtípus szerinti bontásban A lányok és fiúk által elért átlagpontszámok között a német nyelvi mérési csoportokban 3 4 pontos, a többi mérési csoportban legfeljebb 1 pontos különbség volt (22. ábra). 22. ábra: A lányok és a fiúk által elért pontszámok átlaga nyelvenként és évfolyamonként A nagyobb településtípusokhoz tartozó iskolák tanulóinak átlagpontszámai magasabbak (23. ábra), a különbség a németül tanulók esetében jóval nagyobb, mint az angolul tanulók esetében. Ez akkor is igaz, ha csak a városokra, megyeszékhelyekre és Budapestre vonatkozó adatokat vesszük figyelembe, hiszen az érintett tanulók közül nagyon kevesen járnak községekben iskolába (ld. 5. táblázat). Megjegyezzük, hogy a kínai nyelvi mérésben érintett egyetlen feladatellátási hely Budapesten található, így az alábbi ábrán nem szerepelnek a kínai nyelvi mérésre vonatkozó adatok. 23. ábra: A különböző településtípusokon tanulók által elért pontszámok átlaga nyelvenként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

17 Az eredmények a feladatellátási helyek szempontjából A feladatellátási helyek között 5 olyan volt, amelyben a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya nem érte el az 50 százalékot (24. ábra), és 77 olyan, ahol a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya 90 százalék felett volt. 24. ábra: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint iskolatípusonként ÖSSZEFOGLALÁS A célnyelvi mérés a két tanítási nyelvű képzést folytató iskolákat és az ilyen képzésben részt vevő tanulókat érinti. Az adatok alapján megállapítható, hogy a mérésben érintett tanulók és iskolák száma 2014 és 2017 között folyamatosan nőtt (ld. 1. és 2. ábra), azaz 2006 és 2011 között a szülőknek egyre nagyobb része tartotta fontosnak a nyelvtanulást, és látott lehetőséget abban, hogy gyermekét speciális nyelvi képzést nyújtó osztályba írassa (ld. 5. ábra), az iskolák pedig igyekeztek megfelelni a szülői igényeknek. A nyelvtudás jelentőségének növekedése tükröződik a 2020 ban bevezetésre kerülő új nyelvi követelményekben, amelyek a felsőfokú tanulmányok megkezdésének feltételéül B2 es szintű nyelvtudást írnak elő ben a célnyelvi mérésben érintett iskolák között az országos aránynál jóval magasabb volt a budapesti és megyeszékhelyi iskolák aránya (ld. 7. ábra), ugyanakkor az érintett iskolák és tanulók száma 2014 és 2017 között a kisebb városokban nőtt leginkább (ld. 8. és 9. ábra). Tehát a fent leírt szülői igényekre vonatkozó tendencia 2006 és 2011 között a kisebb városokban tanuló gyerekek szüleit érintette a legerősebben. A 2017 es célnyelvi mérésben érintett tanulók 78 százaléka angolul, 20 százaléka németül és 2 százaléka kínaiul tanult (ld. 6. ábra) és 2017 között az angol nyelvi méréseken megfelelt minősítést szerző tanulók aránya minden évben meghaladta a 90 százalékot (ld. 19. ábra), míg a 6. évfolyamos német nyelvi méréseken kicsivel 70 százalék felett, a 8. évfolyamos német nyelvi méréseken pedig 75 és 85 százalék között volt a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya. Az elmúlt négy tanévben a 6. évfolyamos kínai nyelvi méréseken a tanulóknak több mint 90 százaléka, a 8. évfolyamos kínai nyelvi méréseken a tanulóknak több mint 85 százaléka szerzett megfelelt minősítést ben az érintett iskolák közül mindössze öt olyan volt, ahol a tanulóknak kevesebb, mint a fele szerzett megfelelt minősítést, míg az iskolák kétharmadában a megfelelt minősítést szerző tanulók aránya meghaladta a 90 százalékot (ld. 24. ábra). Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

18 TÁBLÁZATOK A növekedés mértéke 2014 től 2017 ig Intézmény ,32 Feladatellátási hely ,37 Tanuló ,53 1. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett intézmények, feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2017 ig, és a három év alatti növekedés mértéke 2014 ről 2015 re 2015 ről 2016 ra 2016 ról 2017 re Kimaradó telephelyek Belépő telephelyek táblázat: A célnyelvi mérésből kimaradó és a mérésbe belépő feladatellátási helyek száma 2014 től 2017 ig Célnyelv Évfolyam A növekedés mértéke 2014 től 2017 ig Angol Német Kínai 6. évfolyam ,51 8. évfolyam ,69 6. évfolyam ,27 8. évfolyam ,49 6. évfolyam ,59 8. évfolyam ,57 Összes 6. évfolyamos tanuló ,46 Összes 8. évfolyamos tanuló ,65 Összes tanuló ,53 3. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók száma 2014 től 2017 ig és a három év alatti növekedés mértéke nyelvenként és évfolyamonként Célnyelv Angol Német Kínai Összesen (100%) fő % fő % fő % 6. évfolyam , , , évfolyam , , , Összesen , , , táblázat: A 2017 es célnyelvi mérésben érintett tanulók száma és évfolyamukon belüli százalékos aránya nyelvenként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

19 Településtípus Célnyelvi mérésben érintett iskolák Idegen nyelvi mérésben érintett iskolák Összes iskola darab % darab % darab % Község 8 7, , ,03 Város 39 34, , ,72 Megyeszékhely 37 33, , ,86 Budapest 28 25, , ,39 5. táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek száma és százalékos aránya településtípusonként Településtípus A növekedés mértéke 2014 től 2017 ig Község ,33 Feladatellátási helyek Város ,63 Megyeszékhely ,32 Budapest ,22 Összes ,38 Község ,48 Város ,80 Tanulók Megyeszékhely ,60 Budapest ,36 Összes ,55 6. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2017 ig és a három év alatti növekedés mértéke településtípusonként Régió Célnyelvi mérésben érintett iskolák Idegen nyelvi mérésben érintett iskolák Összes iskola darab % darab % darab % Nyugat Dunántúl 12 10, , ,69 Közép Dunántúl 9 8, , ,81 Dél Dunántúl 4 3, , ,51 Közép Magyarország 7 6, , ,23 Budapest 28 25, , ,39 Dél Alföld 12 10, , ,60 Észak Alföld 20 17, , ,20 Észak Magyarország 20 17, , ,56 7. táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek száma és százalékos aránya régiónként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

20 Régió Célnyelvi mérésben érintett tanulók Idegen nyelvi mérésben érintett tanulók Összes tanuló fő % fő % fő % Nyugat Dunántúl 388 8, , ,84 Közép Dunántúl 378 7, , ,78 Dél Dunántúl 232 4, , ,70 Közép Magyarország 236 4, , ,32 Budapest , , ,67 Dél Alföld , , ,75 Észak Alföld , , ,52 Észak Magyarország , , ,43 8. táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett tanulók száma és százalékos aránya régiónként Régió A növekedés mértéke 2014 től 2017 ig Nyugat Dunántúl ,50 Közép Dunántúl ,50 Dél Dunántúl ,80 Feladatellátási helyek Közép Magyarország ,75 Budapest ,22 Dél Alföld ,40 Észak Alföld ,82 Észak Magyarország ,05 Összes ,38 Nyugat Dunántúl ,50 Közép Dunántúl ,66 Dél Dunántúl ,18 Közép Magyarország ,43 Tanulók Budapest ,31 Dél Alföld ,32 Észak Alföld ,85 Észak Magyarország ,15 Összes ,55 9. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2017 ig és a három év alatti növekedés mértéke régiónként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

21 Régió Angol Német Kínai Összesen (100%) fő % fő % fő % Nyugat Dunántúl , , Közép Dunántúl , Dél Dunántúl , , Közép Magyarország , , Budapest , , , Dél Alföld , , Észak Alföld , , Észak Magyarország , , Országosan , , , táblázat: Az egyes célnyelveken tanulók száma és százalékos aránya régiónként Megye feladatellátási hely Összesen tanuló Bács Kiskun Baranya 1 88 Békés 2 59 Borsod Abaúj Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr Moson Sopron Hajdú Bihar Heves 3 65 Jász Nagykun Szolnok Komárom Esztergom 3 72 Nógrád 1 51 Pest Somogy 2 73 Szabolcs Szatmár Bereg Tolna 1 71 Vas Veszprém 2 86 Zala 3 73 Összesen táblázat: A feladatellátási helyek és tanulók száma megyénként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

22 6. évfolyam 8. évfolyam Összesen fő % fő % fő % Részt vett , , ,09 teljesen részt vett , , ,84 részben részt vett 5 0,18 7 0, ,25 Hiányzott 111 3, , ,60 Mentesült 11 0,39 4 0, ,31 Összesen 2846 (100%) 1961 (100%) 4807 (100%) 12. táblázat: A résztvevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya Célnyelv 6. évfolyam 8. évfolyam átlag szórás átlag szórás Angol 51,36 7,94 51,98 8,09 Német 41,73 11,46 44,96 13,02 Kínai 52,66 7,25 51,57 8,18 Az elérhető maximális pontszám minden évfolyamon minden nyelvből egységesen 60 volt. 13. táblázat: A teljes mérésen résztvevő tanulók által elért pontszámok átlaga és szórása évfolyamonként és nyelvenként Célnyelv Évfolyam átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás Angol Német 6. évfolyam 47,54 9,89 49,92 8,50 49,54 8,41 51,36 7,94 8. évfolyam 49,72 10,54 50,49 9,80 50,30 8,23 51,98 8,09 6. évfolyam 40,89 12,46 41,87 12,50 41,90 13,42 41,73 11,46 8. évfolyam 46,51 10,81 46,87 10,20 46,32 10,98 44,96 13, táblázat: Az angol és a német célnyelvi mérésen résztvevő tanulók által elért pontszámok átlaga és szórása évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2017 ig Célnyelv Évfolyam Angol Német Kínai 6. évfolyam 89,70 92,59 93,41 94,90 8. évfolyam 91,21 90,72 94,46 95,40 6. évfolyam 71,40 72,15 72,13 72,10 8. évfolyam 85,87 86,26 83,10 76,40 6. évfolyam 100,00 100,00 92,00 97,60 8. évfolyam 92,31 100,00 86,36 96, táblázat: A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya nyelvenként és évfolyamonként 2014 től 2017 ig Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

23 Célnyelv Angol Német Kínai Évfolyam 1. rész 2. rész 3. rész Hallott szöveg értése Olvasott szöveg értése Íráskészség 6. évfolyam 18,59 16,39 16,37 8. évfolyam 17,48 17,32 17,17 6. évfolyam 12,72 14,91 14,10 8. évfolyam 15,98 14,72 14,22 6. évfolyam 18,18 17,05 8. évfolyam 17,77 18,33 15,47 Az elérhető maximális pontszám mindegyik részen 20, a 6. évfolyamos kínai nyelvi mérésen mindkét részen 30 volt. 16. táblázat: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként Célnyelv Évfolyam Lányok Fiúk 6. évfolyam 51,58 51,10 Angol 8. évfolyam 52,38 51,55 6. évfolyam 43,06 39,94 Német 8. évfolyam 47,00 42,46 6. évfolyam 52,76 52,55 Kínai 8. évfolyam 52,13 51, táblázat: A lányok és a fiúk által elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként Célnyelv Község Város Megyeszékhely Budapest Angol 49,72 49,68 51,79 53,35 Német 32,12 39,26 45,09 47,57 Kínai 52, táblázat: A különböző célnyelveken tanulók által elért pontszámok átlaga településtípusonként A megfelelt minősítést szerző tanulók aránya Iskolák száma 0 49% % % % % % 77 Összesen táblázat: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

24 Ábrák jegyzéke 1. ábra: A célnyelvi mérésben érintett intézmények és feladatellátási helyek száma 2014 től 2017 ig ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként 2014 től 2017 ig ábra: A célnyelvi mérésben érintett tanulók száma évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2017 ig ábra: A évi 6. évfolyamos és évi 8. évfolyamos célnyelvi mérések közül mindkettőben, illetve csak az egyikben érintett tanulók száma nyelvenként ábra: A 6. évfolyamos tanulók száma 2012 től 2017 ig (2012 re és 2013 ra vonatkozó becsült adatokkal) ábra: Az érintett tanulók százalékos megoszlása a nyelvek között évfolyamonként ábra: Az érintett feladatellátási helyek százalékos megoszlása településtípus szerint ábra: A feladatellátási helyek száma településtípusonként 2014 től 2017 ig ábra: A tanulók száma településtípusonként (az iskola és nem a lakóhely településtípusa alapján) 2014 től 2017 ig ábra: A feladatellátási helyek száma régiónként 2014 ben és 2017 ben ábra: A tanulók száma régiónként 2014 ben és 2017 ben (az iskola és nem a lakóhely régiója alapján) ábra: A különböző célnyelveken tanulók százalékos aránya régiónként ábra: A feladatellátási helyek száma megyénként ábra: A tanulók száma megyénként (az iskola és nem a lakóhely megyéje alapján) ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya ábra: Részt vevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya évfolyamonként ábra: Az elért pontszámok átlaga (szórással) évfolyamonként és nyelvenként ábra: Az elért pontszámok átlaga (szórással) évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2017 ig ábra: A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya 2014 től 2017 ig nyelvenként és évfolyamonként ábra: Az elért pontszámok gyakoriságai a 2017 es mérésen résztvevő tanulók körében ábra: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga nyelvenként és évfolyamonként ábra: A lányok és a fiúk által elért pontszámok átlaga nyelvenként és évfolyamonként ábra: A különböző településtípusokon tanulók által elért pontszámok átlaga nyelvenként ábra: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint iskolatípusonként Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,

25 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett intézmények, feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2017 ig, és a három év alatti növekedés mértéke táblázat: A célnyelvi mérésből kimaradó és a mérésbe belépő feladatellátási helyek száma 2014 től 2017 ig táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett tanulók száma 2014 től 2017 ig és a három év alatti növekedés mértéke nyelvenként és évfolyamonként táblázat: A 2017 es célnyelvi mérésben érintett tanulók száma és évfolyamukon belüli százalékos aránya nyelvenként táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek száma és százalékos aránya településtípusonként táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2017 ig és a három év alatti növekedés mértéke településtípusonként táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett feladatellátási helyek száma és százalékos aránya régiónként táblázat: A célnyelvi és az idegen nyelvi mérésben érintett tanulók száma és százalékos aránya régiónként táblázat: A célnyelvi mérésekben érintett feladatellátási helyek és tanulók száma 2014 től 2017 ig és a három év alatti növekedés mértéke régiónként táblázat: Az egyes célnyelveken tanulók száma és százalékos aránya régiónként táblázat: A feladatellátási helyek és tanulók száma megyénként táblázat: A résztvevő, hiányzó és felmentett tanulók száma és százalékos aránya táblázat: A teljes mérésen résztvevő tanulók által elért pontszámok átlaga és szórása évfolyamonként és nyelvenként táblázat: Az angol és a német célnyelvi mérésen résztvevő tanulók által elért pontszámok átlaga és szórása évfolyamonként és nyelvenként 2014 től 2017 ig táblázat: A megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya nyelvenként és évfolyamonként 2014 től 2017 ig táblázat: A feladatlap egyes részein elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként táblázat: A lányok és a fiúk által elért pontszámok átlaga évfolyamonként és nyelvenként táblázat: A különböző célnyelveken tanulók által elért pontszámok átlaga településtípusonként A megfelelt minősítést szerző tanulók aránya táblázat: A feladatellátási helyek száma a megfelelt minősítést szerző tanulók százalékos aránya szerint Eredmények összesítése Célnyelvi mérés,