Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás

Átírás

1 Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLVA MÓDOSÍTVA 2011.

2 Készítette: Konyor Judit Tanügy-igazgatási szakértő Szakértői igazolás száma: SZ Encs, Deák F. út 3. 2/2 70/ Bodnárné Király Erzsébet Térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértő Szakértői igazolás száma: SZ Encs, Szabadság út 3. 70/ Adatokat szolgáltatták az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Önkormányzatai Intézményei

3 TARTALOMJEGYZÉK I. A többcélú kistérségi társulás bemutatása...7 I. 1. Jogi háttér...7 I. 2. Megalakulása, alapadatok...8 I. 3. Társulási megállapodásban vállalt feladatok...10 II. Helyzetelemzés II.1.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális, társadalmi helyzete II.1.2. Népesség, társadalmi helyzet II.1.3. A települések gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete II.1.4. A települések szerkezete, szociális és közlekedési viszonyai II.2.1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben II Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája II Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai II Intézményi struktúra, férőhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók II Az intézmények nevelési programjai II Óvodai fejlesztő program II Az intézmények humánerőforrásai, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői II Vezetők és pedagógusok II Pedagógus továbbképzés II Egyéb alkalmazottak II Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer II Az óvodás korú sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása II Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérség óvodáiban: II Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek II.2.2. Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben II Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik II Intézményi struktúra, férőhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók A 2010-es felülvizsgálat kapacitás kihasználtsági jellemzői: II Az intézmények pedagógiai programjainak sajátosságai, tanórán kívüli lehetőségek, felzárkóztatás, tehetséggondozás II Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés II Idegen nyelv oktatás II Tanórán kívüli lehetőségek II Versenyek II Napközi, Tanulószoba, Iskolaotthonos ellátás II Az intézmények humánerőforrásai, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői II Vezetők és pedagógusok II Szakos ellátottság II Pedagógus továbbképzés II Egyéb alkalmazottak II Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer II Az iskoláskorú sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása II Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben II Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek II.2.3. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben II.2.4. Diákotthon és kollégiumi ellátás

4 II.2.5. Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása II Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája II Humánerőforrás, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzői II.2.6. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: II Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása II Alapfokú művészetoktatás biztosításának körülményei II Munkaerő-gazdálkodási rendszer II Helyettesítési-rendszer II Felnőttoktatás és képzés II Iskolabusz-szolgáltatás rendszere II Erdei iskolai program II.2.7. Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai III. A közoktatási feladatellátás terén megfogalmazott szervezési és fejlesztési célok a kistérségben III.1. Fejlesztési célok, irányok, prioritások III.1.1. Szakszolgáltatás III.1.2. Szakmai szolgáltatás III.1.3. Tanügy-igazgatás III.1.4. Óvodai ellátás III.1.5. Általános iskolai ellátás III.2. Az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével (infrastrukturális és tartalmi) összefüggő elképzelések (településenkénti bontásban) III.2.1. Az Óvodák infrastrukturális és tartalmi fejlesztése 2013-ig Megvalósult fejlesztések között: III.2.2. Az iskolák infrastrukturális és tartalmi fejlesztése 2013-ig Megvalósult fejlesztések között: III.2.3. Az elkövetkezendő 5 évben tervezett közoktatási intézményi fejlesztések III.3. Az intézményrendszer átszervezésével összefüggő elképzelések (településenkénti bontásban) III.4. Kistérségi pedagógiai innováció III.5. A fejlesztési célok megvalósításának ütemezése, eszközrendszere, kapcsolat rendszere III.5.1. Ütemezés III.5.2. A megvalósítás eszközrendszere III Szabályozás és finanszírozás Törvények, rendeletek Kistérségi fejlesztési terv Társulási Tanács határozatai Központi normatíva Önkormányzati befizetések Pályázatok III Tervezés, koordináció és irányítás III Információs rendszer III Intézményi innováció iránti fogadókészség erősítése III Partneri együttműködés III Eredményesség, mérés III.5.3. A megvalósítás kapcsolatrendszere Belügyminisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Hivatal Megyei Önkormányzat

5 B.A.Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány B.A.Z. Megyei Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati és Közművelődési Intézmény Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Óvoda Egységes Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat, Bölcsőde Encs Települési Önkormányzatok A kistérség közoktatási intézményei Oktatási Munkacsoport/Bizottság Közoktatási szakreferens IV. Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv IV.1. Bevezető IV.2. Jogszabályi háttér IV.3. Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés IV.3.1. Demográfiai adatok változása IV.3.2. Népességvándorlás IV.3.3. Szociális helyzet IV.3.4. Külterületeken élők IV.4. Közszolgáltatások elérhetősége IV.4.1. A közszolgáltatások kistérségi jellemzői IV.4.2. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere IV.5. Óvodai nevelés létszámadatainak és feltételeinek változása IV.5.1. Hátrányos helyzetű gyermekek létszámadatai az óvodai csoportokban IV.5.2. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya IV.5.3. Telephelyen belüli csoportok közötti különbségek IV.5.4. A telephelyek közötti különbségek IV.5.5. Bejáró és eljáró gyermekek létszámadatai IV.5.6. Sajátos nevelési igényű gyermekek létszámadatai IV.5.7. Személyi és tárgyi feltételek IV.6. Általános iskolai nevelés-oktatás létszámadatai és feltételei IV.6.1. A telephelyek, intézmények közötti különbségek IV.6.2. Telephelyen belüli tanulócsoportok közötti különbségek IV.6.3. Más településre eljáró általános iskolás tanulók száma IV.6.4. Lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók, magántanulói státusz IV.6.5. Kompetencia mérések eredményei telephelyenként IV.6.6. Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés IV.6.7. Tanórán kívüli programokban való részvétel IV.6.8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel IV.6.9. Személyi feltételek IV Infrastruktúra és hozzáférés az egyes intézményekben IV.7. Intézményi kapcsolatrendszer IV.8. Az intézmények főbb esélyegyenlőségi intézkedései IV.8.1. Családbarát munkahely IV.8.2. Nemek közti esélykülönbségek csökkentése IV.8.3. Akadálymentesítés előrehaladása IV.8.4. Fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása IV.8.5. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása IV.8.6. Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javítása220 IV.9. Finanszírozási feltételek óvoda, általános iskola V. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv V.1. Az intézkedési terv célja V.1.1. Általános célok

6 V.1.2. Konkrét célok V.1.3. Célok a költségvetési lehetőségek függvényében V.2. Kötelezettségek és felelősség V.3. Akcióterv V.3.1. Azonnali beavatkozást követelő feladatok V.3.2. Középtávú feladatok V.3.3. Hosszú távú feladatok V.4. A problémalista intézkedési terve V.5. Megvalósítás V.5.1. Fenntartói megvalósítás V.5.2. A program megvalósítása a társintézményekkel V.5.3. A esélyegyenlőségi terv megvalósítása közoktatási intézményi szinten V.6. Várható eredmények V.7. Kockázat elemzés V.8. Monitoring és nyilvánosság V.8.1. Monitoring V.8.2. Nyilvánosság V.9. Konzultáció és visszacsatolás V.9.1. Konzultáció V.9.2. Visszacsatolás V.10. Szankcionálás VI. Az intézkedési terv összhangja a helyi és megyei szintű tervezéssel VI.1. Helyi szintű tervezés VI.2. Megyei szintű tervezés VII. Kistérségi intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának, nyilvánossá tételének szabályai Mellékletek 6

7 A tegnap gondolatainak felhasználásával szemlélni a jövőt az élet mozdulatlanságára utal. Bármi legyen is a feladatunk, Mindannyiunknak új és jobb módszereket kell keresnünk, - mivel amit ma jól csinálunk, holnap még jobban hajthatjuk végre. ( James F. Bell) I. A többcélú kistérségi társulás bemutatása I. 1. Jogi háttér A közigazgatási térszerkezet átszervezését a 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet szabályozza. Meghatározza a kistérség fogalmát, rendeltetését és alapvető jellemzőit, megváltoztatására vonatkozó rendelkezést. A területfejlesztési-statisztikai kistérség földrajzilag összefüggő területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. 7

8 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. törvény a települési önkormányzatok önkéntes társulásának elve alapján határozza meg a többcélú kistérségi társulás létrehozásának és működésének részletes szabályait. A törvény megteremti a jogi alapot a többcélú kistérségi társulások létrehozására, meghatározza működésük feltételeit, lehetőséget biztosít az ágazatoknak arra, hogy ösztönözzék az egyes feladat- és hatáskörök e társulási típusban történő ellátását. A törvény melléklete alapján az Encsi kistérséget eredetileg 35 település alkotta, de Gibárt településrész önálló településsé válásával 36 lett a települések száma. A magyar önkormányzati rendszer sajátossága, hogy számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítőképességű önkormányzattal rendelkezik. Az állampolgárok életminőségének javítása, az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében kiemelten fontos, hogy a települések között fokozatosan kiépült együttműködés mennyire képes megerősödni. Önkormányzati törvény adta lehetőség 1990 óta, hogy a kötelező és szabadon választott feladataikat az önkormányzatok önállóan, vagy más településekkel együttműködve lássák el, autonómiájuk feladása nélkül. A többcélú kistérségi társulások nem érintik a jelenleg működő önkormányzati társulásokat, a jövőben is megmarad a széleskörű társulási szabadság. A közoktatási törvény 85. (4) bekezdése előírja, hogy a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges intézkedési tervet kell készíteni. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a többcélú kistérségi társulás intézkedési terve kiválthatja az egyes helyi önkormányzatok intézkedési terve készítésnek kötelezettségét. Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás intézkedési terve úgy készült, hogy az valamennyi önkormányzatra vonatkozóan tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. A törvényi kötelezettségének tesz eleget a Társulási Tanács azzal, hogy az intézkedési terve végrehajtását kétévente értékeli, és szükség szerint felülvizsgálja. A Társulási Tanács szeptember 14-én, 23/2010. számú határozatával elfogadta a felülvizsgált intézkedési tervet. I. 2. Megalakulása, alapadatok Az önkormányzatok közös, és önkéntes elhatározásából jött létre június 23-án az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, amely az ETKT 1/2004. ( ) sz. határozatával elfogadott társulási megállapodásával vált jogszerűvé. 8

9 A cél, hogy az önkormányzatok együttműködése során megvalósuljanak a közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól készült kormányhatározat prioritásai: minden állampolgár számára legyenek elérhetőek a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Régió: Kistérség neve: KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat Ssz. A kistérség települései ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ENCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KSH kód ENCS Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) Ssz. A kistérség települései Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) 1. Abaújalpár I 19. Hernádpetri I 2. Abaújkér I 20. Hernádszentandrás I 3. Alsógagy I 21. Hernádvécse I 4. Baktakék I 22. Ináncs I 5. Beret I 23. Kány I 6. Büttös I 24. Keresztéte I 7. Csenyéte I 25. Krasznokvajda I 8. Csobád I 26. Litka I 9. Detek I 27. Méra I 10. Encs I 28. Novajidrány I 11. Fáj I 29. Pamlény I 12. Fancsal I 30. Pere I 13. Felsőgagy I 31. Perecse I 14. Forró I 32. Pusztaradvány I 15. Fulókércs I 33. Szalaszend I 16. Gagyapáti I 34. Szászfa I 17. Garadna I 35. Szemere I 18. Hernádbűd I 36. Gibárt I Különösen fontosnak tartja a kistérségi társulás a közoktatási feladatok mindhárom területének szak-, szakmai szolgáltatás és tanügy-igazgatás kistérségi szintű megszervezését, összehangolását, mert úgy látja, hogy ez elengedhetetlenül fontos a minőségi nevelő-oktató munkához. Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás döntésének értelmében a közoktatási feladatok ellátását a megkötött együttműködési megállapodás értelmében közösen látjuk el. 9

10 I. 3. Társulási megállapodásban vállalt feladatok A Társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei a közös céloknak megfelelő hatékony és eredményes tevékenység érdekében a évi CVII. törvény, és a 65/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben szabályozott alábbi feladatok közös ellátására vállaltak kötelezettséget: Alapfeladatok: - oktatás és nevelés, - egységes pedagógiai szakszolgálat, - egészségügyi ellátás, - szociális és gyermekjóléti alapellátás, támogató szolgáltatás, - területfejlesztés, - belső ellenőrzés, - mozgó könyvtári szolgálat működtetése, - közművelődési, közgyűjteményi feladatok, Szabadon választott feladatok: - diáksport feladatok szervezése, - közös mikrotérségi, kistérségi ágazati pályázatok készítése, - környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés, - esélyegyenlőségi program megvalósítása, - foglalkoztatás, - ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz elvezetés, - közszolgáltatások szervezésének elősegítése, - településfejlesztési, településrendezési feladatok segítése. További közszolgáltatási tevékenységek folyamatosan a feltételrendszer megteremtésének függvényében, a társulásban résztvevő önkormányzatok igényeinek alapján fokozatosan szervezhetők meg és látja el a társulás. Ezek: - bűnmegelőzés, - ifjúsági referensi feladatok, - helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, - ingatlan- és vagyongazdálkodás, - kommunális szolgáltatások, - szennyvíztisztítás, elvezetés, - területrendezés, - gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, diákturizmus, erdei iskola fenntartása, - állat- és növényegészségügy 10

11 II. Helyzetelemzés II.1.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése, infrastrukturális, társadalmi helyzete Az Abaúji régió természetföldrajzi szempontból két nagy régióhoz tartozik, az Északiközéphegység és az Alföld területéhez. A terület egységei szerkezeti, alaktani sajátosságok alapján mező és mikrorégiókra tagolhatók: Zempléni hegység-hegyláb Hernád-völgye Csereháti dombság Abaúj vármegye a Honfoglalás idején szerveződött az évezredek óta lakott Hernád-völgyben Abaúj központtal. Eleinte magába foglalta Heves, Sáros, Torna részét is. A XIV. század elején alakult ki öt századon át fennmaradt formája. Központja: Kassa szabad királyi város, mely a századfordulón nyüzsgő életű közép-európai nagyváros. Ez ideig Encs csupán csak egyike a Hernád-völgy településeinek. Kereskedelmi szerepe a Budapest-Kassa vasútvonal megépültével nőtt ugyan, de igazi jelentőségét, fejlődését a trianoni határok meghúzásának köszönheti. Keserű fintora a történelemnek, hogy ami az országnak tragédiát jelentett, az Encsnek felemelkedést. A település Abaúj központja lett. Már a rendszerváltás előtt hozzácsatolták Gibártot, Fügödöt és Abaújdevecsert, Encshez, majd, 1984-ben várossá nyilvánították. A évi helyhatósági választások alkalmával Gibárt újra önálló településsé vált. Encs egy nagyobb térség gazdasági, kereskedelmi és általános ellátó központja. Az apró falvak többnyire körjegyzőségeket alkotnak egymással. Ahol jelentős számban élnek roma lakosok, ott megalakultak a cigány kisebbségi önkormányzatok. A megyeszékhely Miskolc, átlagban 45 km távolságra van a kistérségtől. Az elmúlt évtizedekben Encs lakossága sokszorosára nőtt. Hatalmas feladatot jelentett a településnek, hogy alkalmassá váljon központi szerepének ellátására. Napjainkban ez az élet számos területén sikerült is. A kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyének az északi részén fekszik, az Abaúj-Hegyközi és a Szikszói kistérséggel határos, illetve egy szakaszon országhatár is húzódik. A kistérségben egyetlen egy város található: Encs 11

12 A települések lakosságszámát tekintve az alábbi megoszlást mutatja a kistérség: 100 fő alatti lakosú 7 (Abaújalpár, Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Litka, Pamlény, Perecse) fő közötti lakosú 18 (Alsógagy, Beret, Büttös, Csenyéte, Detek, Fáj, Fancsal, Felsőgagy, Fulókércs, Garadna, Gibárt, Hernádbűd, Hernádpetri, Hernádszentandrás, Pere, Pusztaradvány, Szászfa, Szemere) fő közötti lakosú 5 (Abaújkér, Baktakék, Csobád, Hernádvécse, Krasznokvajda) fő közötti lakosú 4 (Ináncs, Méra, Novajidrány, Szalaszend) fő közötti lakosú 1 (Forró) 5001 fő feletti lakosú 1 (Encs) Földrajzi, területi meggondolás indokolta hogy a jelenlegi 36 településen belül 5 mikro-térséget alakítsunk ki, a következő központokkal: Encs, Felsőgagy, Szászfa, Pere, Szalaszend. A térség gazdasági helyzete az elmúlt tíz évben nem változott meg. Néhány kisebb jelentőségű munkahelyteremtő beruházástól eltekintve más jelentős fejlődés nincs, sőt bizonyos ágazatokban még mindig a visszafejlődés a jellemző, egyébként a pangás, a stagnálás tapasztalható. A népesség megélhetését, munkalehetőségét, a közintézmények, néhány közepes termelőüzem, kevés számú életképes kisvállalkozás, a közhasznú foglalkoztatás, a még mindig leépülő, esetleg vegetáló mezőgazdaság adja. A kereseti viszonyokra jellemző, hogy a bérek alacsonyak, a fő foglalkozásból nem lehet megélni, ezért még mindig jelentős a második, harmadik gazdaság (barack-, szedertermelés stb.). 12

13 Magas a megyében és az országban is a legmagasabb a munkanélküliek aránya melynek oka, a megyeszékhely (Miskolc) nehéziparának tragikus összeomlása és a térség néhány termelőüzemének bezárása, a jól működő TSZ-ek felszámolása, megszűnése; valamint Miskolc munkaerő felszívóképességének dinamikus csökkenése; másrészt a jelenlegi segélyezési rendszer teljesen leszoktatta a munkanélkülivé vált emberek nagyobb hányadát a munkáról. Térségünkben magas a cigánynépesség aránya, akik nagy százalékban a segélyekből akarnak megélni. Sajnos nem partnerek az óvoda, iskola nevelőmunkájában, másrészt a szülők gyermekeik iskoláztatására nagyon keveset tudnak áldozni egyes rétegek még a legszükségesebbet sem, ezért az oktatás csak az állami, önkormányzati finanszírozásból él meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága fő, ez alapján az ország második legnépesebb megyéje, a népesség 7,3 %-a él itt. Magyarország egészéhez hasonlóan a megye lakossága az utóbbi két évtizedben több tízezer fővel csökkent, melynek egyik oka az elvándorlás (ami évi fős csökkenést jelent), másik oka pedig a természetes fogyás, az élveszületések száma jellemzően kisebb a halálozási mutató értékénél. Kistérségünk összes lakosa a Magyar Államkincstár január 1-jei állapota szerint fő, mely a megye 3,35%-a. Egyes településünket a népességcsökkenés, és az elöregedés jellemzi; illetve ahol stagnálás vagy növekedés tapasztalható ott a kisebbség, a cigány származású lakosok számának növekedése produkálja azt. A kistérség népsűrűsége (54,8 fő/km2) ennek megfelelően jóval a megyei (102 fő/km 2 ) és az országos (89/km 2 ) átlag alatt van. A népesség száma a teljes térségre vonatkozóan az utóbbi 3 évben kis mértékben, de növekedett. Egyes településein viszont az elöregedés és a lélekszám fogyása a meghatározó. Az öregedési index a térségben 85,4 %. Ez is erős szélsőségeket mutat: 8 település eléri a kritikus 200 %-ot: Keresztéte, Perecse, Abaújalpár, Kány, Gagyapáti, Hernádbűd, Litka és Büttös. Az első kettő 1500 %- nál is magasabb indexszel rendelkezik. 75 % alatti indexszel bírnak: Méra (73,75 %), Hernádvécse (72,64 %), Hernádszentandrás (67,57 %), Krasznokvajda (65,41 %) és Fulókércs (63.16 %). A legfiatalabb települések: Forró (55,79 %), Fáj (35,04%) és Csenyéte (12,11 %). Ez utóbbiakban a roma populáció nagy, a 60 év felettiek száma az egyéb populációkhoz képest jelentősen alacsony. A legnagyobb lélekszámú Encs 6 773, a legkisebb Keresztéte 33 fővel. 13

14 A demográfiai adatok az önkormányzatok közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél figyelembe kell vennünk az elemzések eredményét. A 0-6 éves korosztály az összlakosság 8,16 %-a, a 7-14 éves korosztály 12,32 %-a, a éves korosztály 6,34 %-a, a 60 év fölöttiek a 17,6 %-át teszik ki. Az intézményeket fenntartó önkormányzatok állami normatíván túli bevételei csekélyek, ezért nagyon nehezen tudják kiegészíteni ezeket, így szinte csak a központi támogatásból tartják fenn azokat. Vannak természetesen ettől eltérő gyakorlatot folytató önkormányzatok, akik jelentős összeget biztosítanak a normatíván felül is, illetve bármi áron is fenntartják a saját kisiskolájukat. Összegezve: kistérségünkben jó hagyományai vannak a közös (társulásos) feladat ellátásnak, hiszen az aprófalvas kistérségünk önkormányzatai belátják, hogy egyedül nem, hanem csak közös összefogással lehet megvalósítani bizonyos közszolgáltatásokat. A jövőben már megalapozottabbnak látják a rendszer működtetését, bíznak abban, hogy a kistérségi együttműködés tovább fog élni. II.1.2. Népesség, társadalmi helyzet A kistérség településhálózata a települések népességnagyság-kategóriák szerinti megoszlása alapján egyenletes eloszlásúnak mondható (egyaránt vannak 500 fő alatti, fő közötti és fő feletti népességszámú községek), igaz, a legnagyobb település népességszáma sem éri el az főt. Települések Lakosságszám Települések Lakosságszám Abaújalpár 90 Hernádbűd 155 Abaújkér 687 Hernádpetri 242 Alsógagy 122 Hernádszentandrás 485 Baktakék 767 Hernádvécse 892 Beret 293 Ináncs 1302 Büttös 234 Kány 72 Csenyéte 488 Keresztéte 33 Csobád 729 Krasznokvajda 581 Detek 306 Litka 66 Encs 6773 Méra 1834 Fáj 354 Novajidrány 1480 Fancsal 368 Pamlény 73 Felsőgagy 182 Pere 382 Forró 2601 Perecse 43 Fulókércs 386 Pusztaradvány 221 Gagyapáti 34 Szalaszend 1117 Garadna 461 Szászfa 173 Gibárt 363 Szemere

15 Az állandó népesség számot településenként, korcsoportok szerinti (fő) bontásban a 1. sz. melléklet tartalmazza. Encsi Kistérség 0-2 évesek 3-6 évesek 7-10 évesek száma száma száma évesek száma évesek száma évesek száma évesek száma évesek száma évesek száma 80-X évesek száma Összesen A kistérségre az elöregedés nem jellemző, hiszen a 60 év fölöttiek 4362 fő, az összlakosság 17,6%-át, az óvodás és iskoláskorúak 5776 fővel 23,31%-át alkotják. A legutóbbi statisztikai adatokból azt állapíthatjuk meg, hogy az állandó népességszám kismértékű csökkenést mutat, de a közoktatás szempontjából vizsgálva a korcsoportonkénti eloszlást, a fiatalabbak száma növekszik. A 60 év fölöttiek száma 4272 fő, a 3-18 évesek száma 5818 fő év év 15

16 Az alábbi táblázatból látható, hogyan változott az utóbbi 6 évben a kistérségben született gyermekek száma, illetve a felülvizsgálat 2 évében. Született gyermekek 2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben száma Kistérségi összesen Kistérségi szinten 2005-ben születet a legtöbb gyermek, míg a legkevesebb 2006-ban, de a különbség nem szignifikáns; azóta azonban ismét növekedés tapasztalható. A gyermeklétszám változása minimális, hiszen vannak olyan települések, ahol nem csökkenés, hanem növekvés mutatható ki. A vizsgált 6 éves időszakban 11 településen nem érte el a született gyermekek száma a 10 főt. A születési adatok településenkénti kimutatását a 2. sz. mellékletben tekinthető meg. A térség foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen: nagyon alacsony a gazdasági aktivitási ráta, magas viszont a munkanélküliségi ráta értéke. A termelőszövetkezetek és a nagy cégek által működtetett melléküzemágak megszűnésével gyakorlatilag eltűntek a munkahelyek, ebből ered a magas munkanélküliségi ráta. A munkanélküliek között az iskolai végzettségben meghatározó az általános iskolai vagy szakiskolai végzettség. Ez alapján is beszűkült az elhelyezkedés lehetősége, mivel a távolabb található nagyobb cégek, ahová ezek az emberek dolgozni járhatnának, a kvalifikáltabb munkaerőt keresik. Foglalkoztatási szempontból meghatározóvá vált az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, amely szinte egyetlen lehetőség a szegénység visszaszorítására, sok családnál gyakorlatilag ez az egy jövedelem áll rendelkezésére, ez biztosítja a megélhetésüket. A kistérségben elsősorban cigány kisebbség él, más nemzetiségiek jelenléte nem jellemző. Cigányok szinte minden településen élnek, arányuk a lakosságon belül jelenleg kb. 25 %, de ez a demográfiai változás miatt évről-évre emelkedik. 16

17 II.1.3. A települések gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete 1. Abaújalpár A települési Önkormányzat a közigazgatás feladatait az abaújkéri körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Abaújkér, Abaújalpár, Hernádbűd és Pere települések alkotnak. A jelenlegi gazdasági helyzet féloldalasnak mondható, mivel a gabona és gyümölcsfejlesztésre korlátozódik. A település határa szőlő-és gyümölcstermesztésre, extenzív állattartásra, valamint turisztikai hasznosításra alkalmas. A szőlőterületek és a turizmus szorgalmazása a település gazdaságának egyik gerince lehetne. A lakosok részére a fog-, gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városban van biztosítva. A településen gyermekei óvodába és iskolába Abaújszántóra járnak. 2. Abaújkér A települési Önkormányzat a közigazgatás feladatait az abaújkéri körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Abaújkér, Abaújalpár, Hernádbűd és Pere települések alkotnak. A településen 19 vállalkozás van, amelyből 14 egyéni vállalkozás, 3 betéti társaság, 2 pedig korlátolt felelősségű társasági forma szerint működik. A jelenlegi gazdasági helyzet féloldalasnak mondható, mivel a gabona és gyümölcstermesztésre korlátozódik. A település határa szőlő-és gyümölcstermesztésre, extenzív állattartásra, valamint turisztikai hasznosításra alkalmas. A szőlőterületek és a turizmus szorgalmazása a település gazdaságának egyik gerince lehetne. A településen a háziorvosi szolgáltatás és a védőnői tanácsadás a hét minden napján működik. A lakosok részére a fog-, gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városban van biztosítva. A településen társulási keretek között napközi otthonos óvoda működik. Az önkormányzat a kulturális feladatok ellátására művelődési házat és könyvtárat működtet. A településen az időjárásbiztos út, az elektromos-, az ivóvíz-, a csapadékcsatorna-, a szennyvíz-, és a gázhálózat kiépült. 3. Alsógagy 4. Baktakék Közigazgatási területe 18,79 km 2, napjainkban a településen található mintegy 290 lakásban 767-en élnek. A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait a baktakéki körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Baktakék, Beret, Detek és Gagyapáti települések alkotnak. A település nagy szerepet játszik a megalakult többcélú kistérségi társulás szervezetében, hiszen a Keleti-Cserehát egyik meghatározó települése. A település lakosságszerkezete optimálisnak mondható, annak ellenére is, hogy van elvándorlás. Az aktív korú (18-62 éves) lakosságnál az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek aránya, ezáltal sok a szociális járulékra szorulók száma. A talapülés önálló háziorvosi rendelővel rendelkezik, ahol ellátás a hét minden munkanapján van. A településen a fogorvosi ellátás helyben biztosított. A lakosok részére gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A település gyermekei részére óvodai és általános iskolai ellátás biztosított. A napköziotthonos óvodát és az általános iskolát a települési önkormányzat társulás keretében tartja fenn, hiszen fogadja azon környékbeli kistelepülések iskolakötelezett gyermekeit, ahol az intézmények fenntartása gazdasági okokból nem lehetséges. A települési önkormányzat a közművelődés feladatainak végrehajtása érdekében 17

18 művelődési házat tart fenn, amelyben a folyamatosan jelentkező rendezvények megtartása mellett ifjúsági klub is működik. A településen 27 vállalkozás van bejegyezve, amelyből 17 egyéni vállalkozás, 7 betéti társaság, egy szövetkezet és kettő pedig korlátolt felelősségű társasági formában működik. A település területén a demokratikus rendszerváltás következtében történő kárpótlások lezárulása után megtörtént a mezőgazdasági szerkezetátalakítás, ennek következtében 220 ha gyümölcsöst telepítettek. A gyümölcsös betelepítése tervszerűen történt, benne magas a kajszibarack aránya, ami annak köszönhető, hogy a település a gönci barack tájkörzetéhez tartozik. A térség valamikori nagy és jelentős szőlőterületeiből napjainkra már csak töredék maradt meg, az is csak a zártkerti részen, kisparcellás művelésben. A település gazdasági fejlesztésének egyik iránya a szőlőterületek arányának növelése, valamint gyümölcstermesztésének és bortermelésének versenyképessé tétele. A térség változatos történelméből adódóan magas a turisztikai látványosságok aránya, amelyre komplex idegenforgalmi kínálatot lehet kiépíteni. Az önkormányzat szervezésében a nemzeti ünnepek, a szeretetnap és a falunap minden évben rendszeresen megtartásra kerülnek. A településen helyi civil szervezetként működik a Fiatalokért Alapítvány, amely egyik legfőbb célkitűzése, hogy megakadályozza az elvándorlást és azt itt született fiatalokat helyben próbálja tartani. 5. Beret Közigazgatási területe 6,78 km2 napjainkban a településen található mintegy 86 lakásban 263-an élnek. A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait baktakéki körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Baktakék, Beret, Detek, és Gagyapáti települések alkotnak. A település lakosságszerkezete elöregedő és magas a szociális ellátásban részesülők aránya. Az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladja a munkanélküliek száma. A település járóbeteg-ellátását tekintve a baktakéki körzeti orvoshoz tartozik, aki hetente egy alkalommal az önkormányzat által biztosított orvosi rendelőben rendel. A lakosok részére a fogorvosi ellátás Baktakéken, a gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában biztosított. A településhez legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában, mintegy 23 km-re található. A településen nevelési, oktatási intézmény nincsen, az óvodás korú és az iskolakötelezett gyermekek társulási szerződés alapján a baktakéki óvodába és általános iskolába járnak. A volt iskola épületében az önkormányzat teleházat alakit ki, mely otthont adna a számítástechnikai gyermek- és felnőttképzésnek, internet-hozzáférést biztosít az érdeklődőknek. A településen az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz-, a csapadékcsatorna- és a gázhálózat kiépült. Az önkormányzat tervezi a szennyvízhálózat jövőbeni kiépítését. A hírközlési hálózatból a vezetékes telefonrendszer működik, a kábeltelevízió-hálózat létrehozása folyamatban van. A mobiltelefon-hálózat lefedettsége szempontjából a terület vegyesnek mondható. A településen jelenleg egy vállalkozásnak van telephelye, amely egyéni vállalkozási formában működik. A település területe szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint extenzív állattartásra alkalmas, ennek hagyományai a településen a mai napig megtalálhatók. A gazdaság mélypontról történő kimozdítója a tájspecifikus mezőgazdaság felélesztése, valamint a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése lehet. 18

19 6. Büttös A településen nem működnek termelő üzemek, vállalkozások, a munkanélküliség magas meghaladja a 30 %-ot, vezetékes ivóvíz van; gáz, szennyvízcsatorna nincs. A lakosság elöregedő, magas a nyugdíjas korúak aránya, a születések száma évről évre csökken. 7. Csenyéte Csenyéte a Cserehát apró falvai közül talán az egyik legeldugottabb zsáktelepülése. Közigazgatási területe 9,97km 2. A községben kb. 80 lakás található. Állandó lakosainak száma 488 fő, a lakosság 99%-a roma etnikumhoz tartozik. Útjaink rosszak, közlekedési lehetőségeink beszűkültek. Csenyétén nincs működő üzem, nincsenek vállalkozások, munkalehetőséget csak az önkormányzat biztosít az itt élők részére. Közös háziorvosi körbe tartozunk Alsógagy és Felsőgagy településekkel, sajnos a háziorvosi állás 1997.évtől betöltetlen, helyettesítő háziorvos látja el a betegeket hetente két alkalommal. Önkormányzati igazgatási feladatainkat szintén Alsógagy és Felsőgagy településekkel közös Körjegyzőségben látjuk el. Oktatási feladatainknak a Baktakék székhelyű Közös Fenntartású Oktatási Intézmény keretei között teszünk eleget. Helyben működik napköziotthonos óvoda két csoporttal, alsótagozatos iskola hat tanulócsoporttal. A felsőtagozatos gyermekek Baktakéken végzik tanulmányaikat. Működtetjük a falugondnoki szolgálatot, ami elengedhetetlen az ilyen elszigetelt települések esetében. Igyekszünk ellátni a házi szociális gondozás keretében az idős embereket, ezenkívül biztosítjuk a szociális étkeztetést a rászorulóknak. Az elmúlt években igyekeztünk minden pályázati lehetőséget kihasználni, így sikerült falugondnoki gépjárművet vásárolni, orvosi rendelőt kialakítani, iskolaépületet felújítani és bővíteni, az óvoda és az önkormányzati hivatal épületét felújítani, ivóvízhálózatot bővíteni. 8. Csobád Csobád község közigazgatási területe 11,85 km 2. A településen található kb. 260 lakásban közel 730-an élnek, a település szennyvíz, ivóvíz, gázközmű és villamos energia ellátottsággal, kiépült kábeltévé, telefon illetve internet hálózattal rendelkezik, a mobiltelefon-hálózati lefedettség is jónak mondható, mivel a település a 3. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik ele. Az úthálózat a község teljes területén kiépített, időjárásbiztos. A településen 12 vállalkozás van bejegyezve, ebből 2 egyéni vállalkozás, a többi társasági formában tevékenykedik. A község területe a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek folytatására alkalmas, mivel ilyen jellegű termőföldek övezik. A demokratikus rendszerváltás utáni kárpótlási folyamatok következtében elkezdődött a mezőgazdaság szerkezetének átalakítása. Ennek során a szántóföldi növénytermesztés mellett nagyobb arányban megjelent a gyümölcstermesztés is. Korábban jelentős mértékű szőlőültetvények is voltak, melyek mára már csak a saját szükséglet kielégítésére szolgálnak, termelői értékesítésük nem jellemző. A településen régre visszanyúló hagyományai vannak az állattartásnak, ami a jelenlegi szarvasmarhaés mangalica tenyésztés alapjait is adja. A gazdaságot a jövőben a mezőgazdaság ill. állattenyésztés, -tartás újragondolt és szervezett felélesztése illetve a falusi turizmus kiépítése, működtetése élénkíthetné, lendíthetné fel. 19

20 A települési önkormányzat közigazgatási feladatait január 1. napjától Hernádszentandrás községgel együtt körjegyzőségben látja el Csobád központtal. A településen a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás biztosított, melyet az önkormányzat által biztosított és fenntartott rendelőben háziorvosi ellátás tekintetében heti 2 alkalommal (keddenként és péntekenként) a halmaji háziorvos, míg gyermekorvosi ellátás tekintetében heti 1 alkalommal (keddenként) a forrói gyermekorvos lát el. A lakosság részére a fogorvosi ellátás Szikszó városban, a szakorvosi ellátás Szikszó és Encs városokban, míg a sürgősségi betegellátás (mentőszolgálat) Encs Városában biztosított. A községhez legközelebb eső kórház miután Szikszó városában a kórház már nem üzemel Miskolcon található, mintegy 35 km-re. A településen társulási keretek között, tagintézményként óvoda működik, mely az alapfokú nevelési feladatokat látja el. Az Ötv.-ben előírt alapfokú oktatási feladatokat az önkormányzat társulási szerződés alapján látja el az iskolaköteles gyerekek tekintetében. Ennek megfelelően a gyermekek 1-4. osztályos oktatása a csobádi tagiskolában, míg az 5-8. osztályosok, ill. az integráltan nem oktatható SNI-s gyermekek oktatása az encsi anyaintézményben történik. 9. Detek Közigazgatási területe 11,85 km2, napjainkban a településen található mintegy 134 lakásban 313-an élnek. A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait a baktakéki Körjegyzőségen keresztül látja el. A település lakosságszerkezete elöregedő és magas a szociális ellátásban részesülők aránya. Az aktív korú lakosság között az országos átlagot magasan meghaladó a munkanélküliek száma. A település háziorvosi ellátását tekintve a baktakéki körzeti orvoshoz tartozik, aki hetente egy alkalommal az önkormányzat által biztosított orvosi rendelően rendel. A lakosok részére a fogorvosi ellátás Baktakéken, a gyermek- és szakorvosi ellátás, valamint a mentőszolgálat Encs városában van biztosítva. A településhez legközelebb eső kórház (II. Rákóczi Ferenc) Szikszó városában, mintegy 22 km-re található. Az óvodás korú és az iskolakötelezett gyermekek társulási szerződés alapján a baktakéki napköziotthonos óvodába és általános iskolába járnak. A település rendelkezik kultúrházzal, de benne folyamatos, rendszeresen ismétlődő kulturális rendezvénye nincsen. A településen az időjárásbiztos út, az elektromos, az ivóvíz, a csapadékcsatorna- és a gázhálózat kiépült. Az önkormányzat tervezi a szennyvízberuházást. A hírközlési hálózatból a vezetékes telefonrendszere működik, a kábeltelevízió-hálózat kiépítése folyamatban van. A mobiltelefon-hálózat lefedettsége vegyesnek mondható, a völgyi elhelyezkedés miatt. A településen jelenleg 14 vállalkozásnak van telephelye, amelyből 9 egyéni vállalkozás, kettő betéti társasági, három pedig korlátolt felelősségű társasági formában működik. A település területe szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint extenzív állattartásra alkalmas, amelynek hagyományai a mai napig megtalálhatók. A gazdaság mélypontról történő kimozdítója a tájspecifikus mezőgazdaság felélesztése, valamint a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztés lehet. 10. Encs A települési önkormányzat a közigazgatási feladatait önálló polgármesteri hivatalon keresztül látja el, valamint építés, -gyámhatósági és okmányirodai szempontból térségi feladatokat végez. Encs Város Önkormányzata a hatékony és egyenletes munkavégzés érdekében a település részek tekintetében településrészi önkormányzatokat hozott létre. 20