Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 2. oldal (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jelzálog-

Átírás

1 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 1. oldal évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról 1 A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, a különadó- és járadékfizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja. Általános rendelkezések 1. 2 (1)3 A 4. -ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. -ban, 4/B. -ban és a 4/D. -ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett. (2) A járadékból és a különadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. (3) Az (1) bekezdésben említett járadék és különadó adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései az irányadók A magánszemély adókötelezettsége A társas vállalkozás adókötelezettsége A hitelintézetek járadéka (1)8 A hitelintézet az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján az adóévben kamat és kamatjellegű bevételként (ideértve a külön jogszabály szerint jelzálog-levéllel finanszírozott hitelek kamattámogatását is) elszámolt - az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján, külön jogszabály előírása szerint a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között elszámolt, az állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési kötelezettséggel csökkentett - összeg után 5 százalékos mértékkel járadékot állapít meg és fizet. 1 Kihirdetve: VII Megállapította: évi XC. törvény Hatályos: IX. 27-től. 3 Megállapította: évi LXXIV. törvény 51.. Hatályos: I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. b). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. c). Hatálytalan: I. 1-től. 6 Megállapította: évi CXXIII. törvény Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CXXVI. törvény 63.. Hatályos: I. 1-től. Ekkortól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni. A adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni. 8 Módosította: évi LXIX. törvény

2 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 2. oldal (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a jelzálog-hitelintézetnél bevételként elszámolt állami kamattámogatás után a járadékot a finanszírozásban részesülő hitelintézet köteles megfizetni, ha a jelzálog-hitelintézet annak összegéről a hitelintézetet írásban tájékoztatja. (3) A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításához elkülönített nyilvántartást vezet. (4) A hitelintézet a járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig, az utolsó negyedévi adóelőleget az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig fizeti meg az adott negyedévben kamat és kamatjellegű bevétel címén elszámolt összeg után. (5)1 A pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Gyűjtőszámlahitel tv.) 2/A. (1) bekezdése alapján az állam által a tárgyévre megtérített összeg 50%-ával megegyező összegű járadékot állapít meg és fizet a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrész után. A pénzügyi intézmény a járadékot negyedévente, az államot a negyedévre terhelő megtérítési kötelezettség teljesítésére jogszabályban előírt határidőt követő hó utolsó napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az állam által a Gyűjtőszámlahitel tv. alapján megtérített mentesített követelésrészre és az államnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt felmerült, a legmagasabb árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettségére tekintettel a gyűjtőszámlahitelek és az azok alapjául szolgáló devizakölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak. (5a)2 A pénzügyi intézmény által az (5) bekezdés alapján az elszámolás napját megelőzően megfizetett járadék összegét nem érinti a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény szerinti elszámolás. (6)3 A Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. -a alapján az állam által az üzleti évre (az adóévre) megtérített összeget a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevétele alapulvétele alapján fizetendő adó és más hasonló fizetési kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá a Gyűjtőszámlahitel tv. 2/A. (2) bekezdése alapján az állam által a tárgyévre megtérített összeg mentes az (1)-(4) bekezdésben meghatározott járadék alól. (7)4 Az állam által a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra, továbbá az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján nyújtott támogatásra tekintettel a támogatással érintett kölcsönök az (1)-(4) bekezdés értelmében nem minősülnek állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül érintett hitelállománynak. 1 Megállapította: évi CLXXVIII. törvény 66.. Módosította: évi LXXIV. törvény , évi CLXXXVII. törvény Beiktatta: évi XL. törvény 50.. Hatályos: XI. 1-től. 3 Megállapította: évi CLXXVIII. törvény 66.. Módosította: évi LXXIV. törvény , évi CLXXXVII. törvény Megállapította: évi CLXXVIII. törvény 66.. Hatályos: I. 1-től.

3 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 3. oldal Pénzügyi szervezetek különadója1 4/A. 2 (1)3 A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. (2)4 A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti. (3)5 A között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet, a december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti. (4) A különadó alapja 1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg; egyéb pénzügyi szervezetnél: a)7 pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített évi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított aa) kamateredmény, valamint ab) díj- és jutalékeredmény összevont összege; b) befektetési vállalkozásnál a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel, c) tőzsdénél a tőzsdék és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel, d) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél a évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel, e)8 (5)9 (6) A különadó mértéke 1 Beiktatta: évi XC. törvény Hatályos: IX. 27-től. 2 Beiktatta: évi XC. törvény Hatályos: IX. 27-től. 3 Megállapította: évi LXXXI. törvény 16. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi LXXXI. törvény 16. (1). Hatályos: I. 1-től. 5 Megállapította: évi LXXXI. törvény 16. (1). Hatályos: I. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi CII. törvény 9. a). Hatálytalan: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CLVI. törvény 390. (2). Hatályos: I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: évi LXXIV. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 9 Hatályon kívül helyezte: évi CXXIII. törvény Hatálytalan: I. 1-től.

4 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 4. oldal a)1 hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,24 százalék 2016-ban, b)2 c) egyéb pénzügyi szervezet esetén: ca)3 pénzügyi vállalkozásnál a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka, cb) befektetési vállalkozásnál 5,6 százalék, cc) tőzsdénél 5,6 százalék, cd) árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél 5,6 százalék, ce)4 (7)5 A hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadónak a (6) bekezdés a) pontja szerint, a (11)-(37) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összegét, legfeljebb annak mértékéig csökkenti az általa az üzleti évre (adóévre) hitelintézetek különadója címén fizetett (fizetendő) összeg. (8)6 A jogutód a jogutódlással január 1-jét követően megszűnő adózó - a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint megállapított - különadó fizetési kötelezettségét - első ízben a jogutódlást követő adóévben - március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti. (8a)7 A (8) bekezdéstől eltérően a hitelintézet a (8) bekezdés rendelkezéseit a december 31-ét követő jogutódlással történő megszűnésre alkalmazza, figyelembe véve a (11) bekezdésben foglaltakat is. (9)8 A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet a különadóval összefüggő minden olyan adókötelezettségét, amelynek teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le, a megszűnését, illetőleg a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti. (10) A különadó bevallás mellékleteként nyújtja be az adóhatósághoz: a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást, b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást, c)9 d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltató az éves beszámolóban szereplő értékesítés nettó árbevételéből az árutőzsdei szolgáltatásból származó árbevételt tartalmazó kimutatást, e)10 1 Megállapította: évi CCXVII. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi CII. törvény 9. a). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Megállapította: évi CLVI. törvény 390. (3). Hatályos: I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi LXXIV. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 5 Megállapította: évi CXCIII. törvény 185. (1). Módosította: évi LXIX. törvény Megállapította: évi CLXXVIII. törvény 67.. Hatályos: I. 1-től. 7 Beiktatta: évi CLXXXVII. törvény Hatályos: I. 1-től. 8 Megállapította: évi CXXIII. törvény 141. (4). Hatályos: I. 1-től. 9 Hatályon kívül helyezte: évi LXXIV. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 10 Hatályon kívül helyezte: évi CII. törvény 9. a). Hatálytalan: I. 1-től.

5 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 5. oldal (11)1 Az a hitelintézet, amely az adóévben befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt, ezen tevékenységek vonatkozásában külön adókötelezettséget állapít meg a (4) bekezdés 3. pontjának és a (6) bekezdés c) pontjának megfelelő alkalmazásával az adóévi beszámoló adataira figyelemmel. Ezen tevékenységek vonatkozásában a különadót a hitelintézet az adóévet követő adóév szeptember 10-ig állapítja meg, vallja be és két egyenlő részletben - szeptember 10-ig és december 10-ig - megfizeti. (12)-(37)2 (38)3 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)-(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba az adóévben befizetett összeggel, ha az önkéntes intézményvédelmi alap és tagjai együttesen megfelelnek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel. (39)4 A 575/2013/EU rendelet 400. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, készpénz-elszámolási műveletekért felelős hitelintézet csökkentheti a különadó alapját képező módosított mérlegfőösszeg összegét az általa, mint levelező tartalékköteles hitelintézet által a Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett levelezett tartalékköteles hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékával. A hitelintézetek különadója5 4/B. 6 (1)7 A hitelintézet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. (2)8 A különadó alapja az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye, növelve az annak terhére a pénzügyi szervezetek különadója címén fizetett (fizetendő) összegének megfelelően ráfordításként elszámolt összegével. (3) A különadó mértéke 30 százalék, de a hitelintézet által e alapján az adóévre fizetendő különadó összege nem haladja meg a hitelintézetet pénzügyi szervezetek különadója címén az adóévre terhelő, a 4/A. (7) bekezdésében foglaltak figyelmen kívül hagyásával kiszámított összeget. (4) A hitelintézet a különadót a társasági adóra vonatkozó bevallás benyújtásának határidejéig megállapítja, külön nyomtatványon bevallja és megfizeti. 1 Megállapította: évi LXXXI. törvény 16. (4). Hatályos: I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXI. törvény 20. a). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Beiktatta: évi CCVIII. törvény 47.. Módosította: évi CC. törvény 40. e), évi CCXXXVI. törvény 70. a). 4 Beiktatta: évi CCVIII. törvény 47.. Módosította: évi CCXXXVI. törvény 70. b). 5 Beiktatta: évi CXXIII. törvény Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXXIII. törvény Hatályos: I. 1-től. 7 Módosította: évi LXXIV. törvény , évi CLXXXVII. törvény 122. a). 8 A évi CLIII. törvény 77. (2) szerinti szöveggel lép hatályba.

6 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 6. oldal (5) A hitelintézet a (4) bekezdés rendelkezései szerinti bevallásában rendelkezik a pénzügyi szervezetek különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallásának a 4/A. (7) bekezdésének megfelelő módosításáról, valamint az e módosítás következtében a módosító adóbevallás benyújtásának napjával, de legkorábban a (4) bekezdés szerint a módosító adóbevalláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettsége esedékességének napjával keletkezett adótúlfizetésének az állami adóhatóság által az e szerinti különadóról vezetett adószámla javára ugyanezzel a nappal történő átvezetéséről. (6)1 Ha az adózó a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan benyújtott adóbevallását a különadóra vonatkozó bevallásának benyújtását követően módosítja, az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles a már benyújtott különadó-bevallását is módosítani, vagy - ha önellenőrzésre már nem jogosult - ismételt ellenőrzés megindítása iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezni fizetendő különadójának módosítását is. (7)2 Az állami adóhatóság a pénzügyi intézmények különadójára vonatkozóan utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatában, ha az a pénzügyi intézmények különadója fizetendő összegét módosítja, rendelkezik a különadónak a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő módosításáról is. A jogkövetkezmények megállapításánál az egyik különadóra vonatkozóan megfizetett összeget a másik különadóra megfizetett összegként kell figyelembe venni. 4/C. 4 Hitelintézeti hozzájárulás3 A forgalmazó és a befektetési alap különadója5 4/D. 6 (1) Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező a) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír, b) befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye. (2) Az adó alanya: a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a forgalmazó, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési alap. (3) Az adó alapja 1 Beiktatta: évi CXCIII. törvény Hatályos: XII. 29-től. Lásd: évi CXXX. törvény 7. (1)-(2). 2 Beiktatta: évi CXCIII. törvény Hatályos: XII. 29-től. Lásd: évi CXXX. törvény 7. (1)-(2). 3 Beiktatta: évi CC. törvény 38.. Hatályos: XII. 29-től. 4 Hatályon kívül helyezte: ugyane törvény 11.. Hatálytalan: XII. 31-től. 5 Beiktatta: évi LXXIV. törvény 52.. Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi LXXIV. törvény 52.. Hatályos: I. 1-től.

7 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 7. oldal a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett - a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított - értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét; b) a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. (4) Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka. (5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás). (6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és - a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót - fizeti meg (adóbeszedés). (7) A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a különadó-kötelezettséget negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. (8) Amennyiben a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat a befektetési alapkezelő forgalmazza és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla vezetést is végez, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerint adóalany, és e tevékenysége körében megfelelően alkalmaznia kell az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit. Vegyes rendelkezések 5. (1)1 (2)2 A 4. alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni. A 4/A. alapján megállapított és bevallott különadót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni, azzal, hogy a felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett pénzügyi szervezetnek az éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia. A 4/B. alapján megállapított és bevallott hitelintézeti különadó üzleti évre (adóévre) fizetett (fizetendő) összegét a társasági adó számviteli elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell kimutatni. A hitelintézet által az adóévre (üzleti évre) fizetendő társasági adó alapjának megállapításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összege. 1 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. d). Hatálytalan: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXIII. törvény Hatályos: I. 1-től. A évi CLIII. törvény 77. (3) szerinti szöveggel lép hatályba. A negyedik mondat szövegét megállapította: évi CXCIII. törvény 187. (1). Hatályos: XII. 29-től. Lásd: évi CXXX. törvény 7. (1)-(2).

8 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 8. oldal (3)1 A pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságot a 4/A. (11)-(30) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés vagy adójóváírás összegét a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaság a Tao törvény 26. -ának (10) bekezdésében meghatározott adóelőleg-kiegészítési kötelezettségének teljesítésekor az adóévi várható fizetendő társasági adójának alapját képező számított adóalap megállapításánál nem köteles figyelembe venni. (4)2 A magánszemély (a fogyasztó) és a pénzügyi intézmény által a 4/A. -ban meghatározott különadóalap-csökkentés vagy adóvisszatérítés alapjául szolgáló tartozás-elengedés, szerződésmódosítás a) révén megszerzett vagy juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás, járulék, illeték és más közteher (ideértve különösen a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, valamint a vagyonszerzési illetéket) alól, b) következtében a pénzügyi intézmény által az üzleti év (adóév) adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítás a társasági adó szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, valamint az elszámolt bevételeket a pénzügyi intézménynél az üzleti év (ár)bevételén alapuló adó megállapításánál és más hasonló fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni, azzal, hogy amennyiben a pénzügyi intézmény által elengedett összeg meghaladja a követelés 25%-át, akkor a jelen bekezdés rendelkezései a különadóalap-csökkentés vagy az adóvisszatérítés alapjául nem szolgáló elengedett összegre is vonatkoznak. 6. (1)-(2)3 (3)4 Az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a hitelintézetnek a 4. szerinti járadék várható összegének a már megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét meg kell fizetnie. E rendelkezés nem vonatkozik arra a hitelintézetre, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. (4)5 A 4. szerinti járadékot az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvényben a társasági adóra előírt határidőben - az adóévben a Hpt. hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a 4. szerinti járadékot a kikerülést követő 90. napig - kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (5)-(6)6 (7)7 (8)8 Fogalmak 1 Megállapította: évi CXCIII. törvény 187. (2). Lásd: évi CXXX. törvény 7. (1)-(2). Módosította: évi CXCIII. törvény 188., évi CC. törvény 40. g). 2 Megállapította: évi LXIX. törvény 50.. Hatályos: VI. 20-tól. 3 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. e). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXVI. törvény 64. (1). Módosította: évi LXXVII. törvény 189. e). 5 Megállapította: évi CXXXI. törvény 22.. Módosította: évi LXXVII. törvény 189. e), évi CC. törvény 40. h). 6 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. e). Hatálytalan: I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 8 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény Hatálytalan: I. 1-től.

9 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 9. oldal 7. 1 E törvény alkalmazásában 1.2 közvetlenül érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít és ezen ügyletek tekintetében az állami kamattámogatást a hitelintézet közvetlen módon az állammal elszámolja; 2. közvetetten érintett hitelállomány: azon kölcsönügyletek összessége, amelyek tekintetében a hitelintézet a finanszírozó forrást jelzálog-hitelintézettől önálló jelzálogjog eladása és egyidejű visszavásárlása útján biztosítja, és erre tekintettel a kölcsönügylet adósa részére kedvezményes ügyleti kamat- és díjmértéket érvényesít; 3.3 pénzügyi szervezet: a hitelintézet és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is; 4.4 hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet; egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő; 8.7 pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, ide nem értve a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 44. cikk b) pont (ii) alpontja alapján felmerülő feladatok ellátására létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást; 9. befektetési vállalkozás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás; 10. tőzsde: a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tőzsde; 11. árutőzsdei szolgáltató: a Bszt. szerinti árutőzsdei szolgáltató; 12.8 kockázati tőkealap-kezelő: Kbftv. szerinti kockázati tőkealap-kezelő; 13.9 befektetési alapkezelő: a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a kockázati tőkealap-kezelőt; módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve a) a bankközi hitelből eredő, belföldön székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel, b) a belföldön székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint a belföldön fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral, c) a belföldön székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel, 1 Megállapította: évi XC. törvény Hatályos: IX. 27-től. 2 Módosította: évi LXIX. törvény Módosította: évi CII. törvény 9. b). 4 Módosította: évi CC. törvény 40. i). 5 Hatályon kívül helyezte: évi CII. törvény 9. a). Hatálytalan: I. 1-től. 6 Módosította: évi LXXIV. törvény Megállapította: évi CLIII. törvény 53.. Módosította: évi CC. törvény 40. j). 8 Módosította: évi LXXIV. törvény Megállapította: évi LXXXI. törvény 18. (2). Hatályos: I. 1-től. 10 Megállapította: évi CXXIII. törvény Hatályos: I. 1-től.

10 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 10. oldal d) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, belföldön székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is), e) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel, f) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral, g) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel, h) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is), figyelembe véve, hogy i) az e)-h) pontok alapján az adóalany a mérlegfőösszeget csak akkor csökkentheti, ha rendelkezik az e)-h) pontban említett adós, illetőleg hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által az adóbevallás benyújtására előírt határidő letelte előtt írásban megtett, a j)-k) pont szerint meghatározott nyilatkozattal, j) az i) pont szerinti nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő megnevezését, székelyét (ideértve a nyilatkozattévő fióktelepet is), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, hatóság megnevezését, valamint a nyilatkozattevő k) pontban meghatározott eszközeinek az adóalany beszámolója mérlegfordulónapján fennálló együttes értékét (akkor is, ha az nulla), k) a j) pont szerinti eszközök a következők: ka) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió tagállamának nem minősülő államban (a továbbiakban: harmadik államban) székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelések, valamint a bankközi hitelből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelések, kb) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a harmadik államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kc) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények,

11 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 11. oldal kd) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések, valamint a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelések (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is), l) a k) pontban meghatározott eszközöknek a j) pont szerinti nyilatkozatban foglalt értéke - de legfeljebb a nyilatkozattevővel szemben fennálló követelések és a nyilatkozattévő által kibocsátott értékpapírok, részvények alapján az e)-h) pontok szerint a mérlegfőösszeg csökkentéseként elszámolt összeg - a módosított mérlegfőösszeg megállapításakor a mérlegfőösszeget növeli, m) ha a j) pont szerinti nyilatkozat az eszközök értékét devizában tartalmazza, akkor ennek átszámítása az adóalany által a mérlegfőösszeg meghatározott árfolyamnak megfelelően történik, n) a j) pont szerinti nyilatkozat hibájából eredő adóhiány és az ahhoz kapcsolódó minden jogkövetkezmény az adóalanyt terheli; 15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege; 16.1 értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla; 17.2 kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. szerinti kollektív befektetési értékpapír; korrigált nettó árbevétel: a) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei csökkentve a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításaival; b)4 tőzsdénél: a tőzsdei tevékenység bevételei növelve a számvitelről szóló évi C. törvény 77. (3) bekezdés k)-o) pontjai hatálya alá tartozó egyéb bevételeken kívüli egyéb bevételekkel; c) az árutőzsdei szolgáltatást kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél: az értékesítés nettó árbevétele; d) az árutőzsdei szolgáltatást nem kizárólagosan végző árutőzsdei szolgáltatónál az e tevékenységekből származó nettó árbevétel; 20. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is; 21. belföldi bankközi hitel: a más belföldi hitelintézetnek nyújtott hitel, alárendelt kölcsöntőke és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke, a más belföldi hitelintézetnél elhelyezett betét, valamint a más belföldi hitelintézettel szemben valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből fennálló követelés együttes összege; 22. árbevétel: a Tao. tv pontjában meghatározott fogalom; Megállapította: évi LXXIV. törvény 53.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi LXXIV. törvény 53.. Hatályos: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: évi CII. törvény 9. a). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CLXXVIII. törvény 33.. Hatályos: I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXI. törvény 20. b). Hatálytalan: I. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXI. törvény 20. c). Hatálytalan: I. 1-től.

12 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 12. oldal /A. 2 Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 8. (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdés figyelembevételével szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 2. -a (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja, továbbá (5) bekezdése, 4. -a, 7. -ának 1-2., 4. és 7-8. pontja, valamint az 5. -a (2)-(3) bekezdésének, a 6. -a (3)-(4) bekezdésének a 4. -a szerinti járadékot érintő rendelkezései január 1-jén lépnek hatályba. (3)-(8)3 (9) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény módosításáról szóló évi VIII. törvénnyel (e alkalmazásában: törvény) módosított 4/A. (19) bekezdését a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény módosításáról szóló évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4/D. -át első alkalommal a évi adókötelezettségre kell alkalmazni A Kormány a hitelintézetek 4/A. szerinti különadó-megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettsége vonatkozásában a 2019-től alkalmazandó adókulcs (adókulcsok) mértékére legkésőbb október 31-ig tesz javaslatot. 1 Hatályon kívül helyezte: évi CLXXXVII. törvény 122. b). Hatálytalan: I. 1-től. 2 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. f). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Hatályon kívül helyezte: évi LXXVII. törvény 189. g). Hatálytalan: I. 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény Hatálytalan: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi VIII. törvény 2.. Hatályos: III. 1-től. 6 Hatályon kívül helyezte: évi CLXXXVII. törvény 122. c). Hatálytalan: I. 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte: évi CLXXXVII. törvény 122. d). Hatálytalan: I. 1-től. 8 Beiktatta: évi LXXIV. törvény 54.. Hatályos: I. 1-től. 9 Beiktatta: évi LXXXI. törvény 19.. Hatályos: I. 1-től.

13 Magyar joganyagok évi LIX. törvény - az államháztartás egyensúlyát javító kü 13. oldal TARTALOMJEGYZÉK évi LIX. törvény 1 az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról 1 Általános rendelkezések 1 A magánszemély adókötelezettsége 1 A társas vállalkozás adókötelezettsége 1 A hitelintézetek járadéka 1 Pénzügyi szervezetek különadója 3 A hitelintézetek különadója 5 Hitelintézeti hozzájárulás 6 A forgalmazó és a befektetési alap különadója 6 Vegyes rendelkezések 7 Fogalmak 8 Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 12