TUDOMÁNYOS MOZAIK 1. kötet

Átírás

1 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 1. kötet 2004

2 ISBN Ö ISBN Kiadó: Tomori Pál Fıiskola Felelıs vezetı: Dr. Meszlényi Rózsa

3 Tomori Pál Fıiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 1. kötet Társadalom gazdaság kultúra Kalocsa, 2004

4 Szerkesztıbizottság: Tompáné Dr. Daubner Katalin Dr. Miklós György Dr. habil Szántó Zoltán Miklósné Zakar Andrea Balázs Judit Szerzık: Dános Anikó Dr. Dános Valér Dr. Feke Gyula Dr. Miklós György Süge Csongor Domboroczky Zoltán Holmár Krisztina Bánhegyi Tiborné dr. Dr. Finta József Dr. Kukorelli Katalin Miklósné Zakar Andrea Romsics Imre

5

6 Tartalomjegyzék Elıszó... 8 Dános Anikó TÁRSADALOM - SZEKCIÓ Társadalmi szerkezetváltozás a rendszerváltozás óta Dr. Dános Valér C.S.c. A gazdasági bőnözés megelızése Dr. Feke Gyula A korszerő egészségügyi ellátás társadalmi - gazdasági terhei Dr. Miklós György A nacionalizmus értelmezése és az európai társadalomszervezıdés kérdései Süge Csongor Hétköznapi tévképzetek és közgazdasági átverések Domboroczky Zoltán GAZDASÁG - SZEKCIÓ Politikai marketing fejlıdésének történeti áttekintése Holmár Krisztina A finanszírozás egyes kérdései Bánhegyi Tiborné dr. KULTÚRA - SZEKCIÓ A felsıfokú képzés helyzetének, valamint a felsıfokú képzettségőek foglalkoztatási helyzetének alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Dr. Finta József A kereszténység értékhordozó szerepe a mai európai társadalomban... 89

7 Dr. Kukorelli Katalin Az adekvát fordítás egyes kérdései Miklósné Zakar Andrea Az Európai Unió tagállamaiban mőködı köztisztviselı képzési modellek tanulságai, különös tekintettel a magyarországi köztisztviselı képzés jövıjére Romsics Imre Társadalmi hatások a kalocsai népmővészetben

8 Elıszó Nagy öröm számomra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozatában ez évben az újonnan létrehozott Tomori Pál Fıiskola is részt vesz. Ez az elsı alkalom a fıiskola számára, hogy oktatóink ilyen keretek között is bemutassák tudományos tevékenységüket, ezért úgy tervezzük, hogy minden évben csatlakozunk ehhez a nagyszerő kezdeményezéshez. A 20. század utolsó évtizedeiben a tudomány fejlıdése rendkívüli mértékben felgyorsult, átlépte a nemzeti kereteket, és szoros együttmőködésre ösztönzi a tudósokat, kutatókat. Magyarország mindig is büszke lehetett a szellemi tıkéjére, kiváló kutató, alkotó elméire, zseniális tudósaira. De ugyanígy igen büszkének kell lennünk azokra a nagyszerő mesterekre, pedagógusokra, akik kutatnak, oktatnak, és tudásuk legjavát átadva egyengetik diákjaik útját a siker felé. Elsısorban fiatal, PhD. tanulmányokat folytató kollégáinknak szeretnénk esélyt adni ezzel a kötettel is publikációs lehetıségként. A tudomány ünnepi szlogen tárgyköreinek megfelelıen három szekcióban tartottuk az elıadásokat, bár több dolgozat témája is interdiszciplinális jellegő. Reméljük, hogy kötetünkkel az elıadásokat meghallgató diákjainknak is kedvet csinálunk a tudományos kutatásokhoz. Kötetünket továbbá mindazok számára ajánljuk, akiknek érdeklıdését az általunk bemutatott témák felkeltették. Dr. Meszlényi Rózsa PhD. fıiskolai tanár fıigazgató Kalocsa, november

9 Társadalom - szekció - 9 -

10 - 10 -

11 Dános Anikó A magyar nık munkaerı-piaci helyzete, elhelyezkedési esélyeik javítása A MAGYAR NİK MUNKAERİ-PIACI HELYZETE, ELHELYEZKEDÉSI ESÉLYEIK JAVÍTÁSA Dános Anikó fıiskolai docens A nıi foglalkoztatottság Magyarországon a 90-es évek végére nagyjából az Európai Uniós átlagnak megfelelıen alakult. A gazdasági aktivitás szempontjából leginkább érintett éves korosztálynak addigra 64%-a dolgozott. Azt mondhatjuk tehát, hogy napjainkban a fiatal és a középkorú nık Magyarországon közel ugyanolyan arányban folytatnak keresı tevékenységet, mint számos más európai országban, de a jelenlegi helyzet eltérı trendek következtében alakult ki. Míg Magyarországon a 70-es, 80-as években az említett nıi korosztály foglalkoztatása 80% felett volt egyes korcsoportok esetében a 90%-ot is meghaladta -, és innen következett be a csökkenés, addig Nyugat-Európában a nıi foglalkoztatottság állandó, folyamatos bıvülése volt tapasztalható. A közel azonos foglalkoztatottsági helyzet mögött tehát igen eltérı társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok húzódtak meg. Egy nyugateurópai szerves fejlıdés áll szemben egy közép-európai felülrıl vezényelt, kierıszakolt munkaerı - piaci változással és helyzettel. Foglalkoztatási ráták az Európai Unióban és Magyarországon EU-15 (2003) EU-25 (2003) Magyarország (2004) Férfiak (15-64 évesek) 72, 5 70, 8 63, 1 Nık (15-64 évesek) 56, 0 55, 0 50, 7 Együtt (15-64 évesek) 64, 3 62, 9 56, évesek 42, 6 36, 4 23, évesek 41, 7 40, 2 31, 1 Magyarországon a volt szocialista országokhoz hasonlóan a nık tömeges munkába állása az 50-es években kezdıdött, amely folyamat nem nélkülözte a gazdasági kényszer és az ideológiai nyomás elemeit sem. Nemcsak az eszközök voltak gazdasági és ideológiai jellegőek, de a célok is: egyfelıl a nagyarányú iparosítás, másfelıl a családi kötelékek lazítása, az állam szerepének, ráhatásának növelése a gyermeknevelésben. A propaganda direkt és indirekt sugallata szerint csak a dolgozó nı volt a társadalom értékes tagja, és ebben az értékítéletben benne volt a csak anyák, csak háziasszonyok lebecsülése, negatív minısítése is. Kérdés persze, hogy az érintettek - hogyan viszonyultak ehhez a hivatalos képhez, - mennyire volt a keresı tevékenység a nık számára belsı kényszer és mennyire szükséges rossz, - hogyan tudták valóban összeegyeztetni a munkát és a családot, és - mit tettek volna, ha lett volna választási lehetıségük? Az 1990-ben megkezdıdött rendszerváltozás gazdasági hatásai legmarkánsabban a munkaerıpiacon jelentkeztek. A foglalkoztatottak száma drasztikusan visszaesett, és szinte egyik napról a másikra 700 ezer ember lett munkanélküli. A munkahelyeken feleslegessé vált emberek jelentıs része, mintegy 60%-a a munkanélküliség elıl korengedményes (rokkant-) és elı

12 Tudományos Mozaik 1. TPF nyugdíjazásba menekült. A konszolidáció jelei 1998-tól mutatkoznak. Azóta tapasztalható, hogy nı a foglalkoztatottak és csökken a nem-foglalkoztatottak száma. A munkanélküliek egyre nagyobb arányban kerülnek vissza a munkaerıpiacra, nem kényszerülnek a végleges inaktivitást választani. A munkanélküliség, illetve a tömeges inaktívvá válás nem kímélte meg a munkaképes korú nıi népességet sem és 2000 között az aktív korban lévı nık esetében az inaktívak aránya 22%-kal nıtt, és napjainkra a nık foglalkoztatási aránya mindössze 54%-os. Ha a gyesen és a gyeden lévı nıket az aktívak közé soroljuk, az aktív nık aránya 62%-ra emelkedik. Még azonban ez a kozmetikázott adat is jelentısen elmarad a 70-es, 80-as évekre jellemzı 80% feletti foglalkoztatási arányoktól. A rendszerváltozás óta eltelt évek anyagi és munkaerı-piaci bizonytalanságai abban erısítették meg az embereket, hogy egy családnak két pilléren kell állnia ahhoz, hogy valamelyikük munkanélkülivé válása ne lehetetlenítse el teljesen a család megélhetését, egzisztenciáját. A kétkeresıs családmodellt a többség azonban nem tekinti ideálisnak, és inkább csak kényszerbıl fogadja el. I. Helyzetértékelés A magyar munkaerıpiac legfontosabb jellemzıje az alacsony munkaerı-piaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatottság (56, 8%) relatíve alacsony munkanélküliséggel (6, 1 %) és magas inaktivitással (39, 5%) párosul ben éves átlagban a foglalkoztatottak száma fı volt, ami a foglalkoztatottság stagnálását jelenti az elızı évek enyhe növekedése után ben a munkanélküliek száma ra nıtt, ami 6, 1 %-os munkanélküliségi rátát jelent. A munkanélküliek között a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezık felül- (31, 1%), a fıiskolát, egyetemet végzettek alulreprezentáltak (7, 5%), a munkaerıpiacon jelen lévı teljes sokasághoz képest. A foglalkoztatottak 85, 8%-a volt 2004-ben alkalmazott, közülük határozott idejő szerzıdéssel 6, 8% dolgozott. A foglalkoztatottak 4, 4%-a vallotta magát részmunkaidısnek. A munkaképes (15-64 éves) korúak száma fı volt, közülük an nem voltak sem foglalkoztatottak, sem munkanélküliek 2004-ben. Többségük ( fı) nem is kívánt dolgozni. Azoknak az aránya, akik szerettek volna munkát vállalni, de ennek érdekében semmilyen konkrét lépést nem tettek, 2004-ben nem érte el a 15%-ot sem. Az inaktívak 41, 6%-a nyugdíjas, 27, 4%-a nappali tagozatos tanuló, 10%-a gyermekgondozási segélyben részesülı volt. Közülük 392 ezren szerettek volna dolgozni, de ebbıl fı ún. passzív (vagy elbátortalanodott) munkanélküli, azaz azért nem folytatott aktív álláskeresést, mert kora, képzettsége (pontosabban annak hiánya), illetve a lokális munkaerıpiac korlátai miatt reménytelennek tartotta azt. Az inaktivitás elsısorban a középkorú és az idısebb népességet, a szakképzetleneket és a hátrányos helyzetőeket köztük a roma népességhez tartozókat érinti. A gazdasági átalakulás egyenlıtlenségei jelentıs regionális munkaerı-piaci egyenlıtlenségeket eredményeztek, különösen kistérségi és helyi szinten ban a éves népességben a nık aránya 51, 2 százalék volt, míg az összes foglalkoztatott között arányuk 45, 8%-os volt. Magyarországon nem a nık férfiakhoz viszonyított foglalkoztatási deficitje jelenti a súlyosabb problémát, hanem az általában vett, mindkét nemet egyformán sújtó foglalkoztatási szint. A nıi munkanélküliségi ráta 2003-ban 5, 6% volt, 0, 5%-kal kedvezıbb, mint a férfiaké (6, 1%). A nık munkanélküliségi mutatója

13 Dános Anikó A magyar nık munkaerı-piaci helyzete, elhelyezkedési esélyeik javítása ben elérte a férfiakét, ami összefügg a munkanélküliek összetételében bekövetkezı változással: egyrészt, a munkanélküliek között nıtt a tanulmányaik befejeztével állást keresık aránya, másrészt, a nyugdíjkorhatár növekedésével és egységesülésével az idısebb generáció helyzete nemétıl mind függetlenebbé vált. Munkanélküliségi ráták az Európai Unióban és Magyarországon EU-15 (2004. november) EU-25 (2004. november) Magyarország (2004, éves átlag) Munkanélküliségi ráta, % 7, 9 8, 8 6, 1 A rendszerváltást követı években a nık munkaerı-piaci részvételének visszaesését a nıi munkavállalással kapcsolatos konzervatív attitődök terjedése is kísérte, a nık körében is. Ez csak az utóbbi idıben látszik megváltozni, különösen a magasan iskolázott fiatal nık körében. A foglalkoztatási ráták az Európai Unióban és Magyarországon, korcsoportok szerint, ban, (Forrás: Eurostat) EU-15 HU Eltérés Férfiak évesek 42, 5 29, 8 12, évesek 86, 5 80, 1 6, évesek 51, 6 37, 8 13, 8 Nık évesek 36, 7 23, 8 12, évesek 67, 8 67, 4 0, évesek 32, 2 21, 8 10, 4 I. 1. A gyermeket gondozó szülık munkavállalásával kapcsolatos problémák Az alacsony szintő foglalkoztatás részben a kiterjedt, gyermekgondozással és a hozzátartozók gondozásával kapcsolatos ellátási rendszerre is visszavezethetı. A gyermekneveléshez kötıdı támogatásokat túlnyomó részt nık veszik igénybe. (2003-ban a GYES -t igénybe vevık 6 %-a, a GYED -et igénybe vevık 0, 7%-a volt férfi.) Ez hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal nık évekre kimaradnak a munkaerıpiacról, és ez alatt készségeik megkopnak, ismereteik elavulnak, amely megnehezíti a késıbbi visszatérést. A 6-10 éves gyermeket nevelı nık aktivitása alacsonyabb, mint a gyermektelen, vagy idısebb gyermeket nevelı nıké. A magasabb iskolai végzettségő nık még több gyermek születése után is nagyobb sikerrel térnek vissza a munkaerıpiacra, mint alacsony végzettségő társaik. (Például a három gyermeket nevelı, felsıfokú végzettséggel rendelkezı anyák 63%-a dolgozik, szemben az általános iskolát végzett anyák 17%-ával.)

14 Tudományos Mozaik 1. TPF I. 2. A gyermekek és más hozzátartozók napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások helyzete A három évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátását a bölcsıde, a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet biztosítja. A bölcsıdei férıhelyek száma 1990-tıl elıbb drasztikusan, majd enyhébb ütemben csökkent ben a megfelelı korosztály 10, 1%-a járt bölcsıdébe. A bölcsıdei férıhelyekre jutó gyermekek aránya 2002-ben 120% volt, de a bölcsıdék rendszeres napi kihasználtsága 80% körül mozog. Rugalmas ellátásra lenne igény, de alig vannak a munkát vállaló szülık igényeihez jól alkalmazkodó gyermekgondozási formák. Jelentısek a területi egyenlıtlenségek a napközbeni gyermekellátáshoz való hozzáférés tekintetében. A 3-6 éves gyermekek napközbeni ellátása a közoktatási rendszerhez tartozó óvodákban történik. Magyarország jól kiépült óvodai hálózattal rendelkezik, az óvodába járók aránya európai viszonylatban is magas, megközelíti a 90%-ot. Ugyanakkor a hátrányos helyzető csoportok körében ez az arány alacsonyabb az átlagnál. Megoldatlan, különösen vidéken, a fogyatékos gyermekek napközbeni ellátása. A gyermekintézmények jelenlegi kihasználtsága mellett és a szőkös erıforrások miatt kevés intézmény vállalja fel sérült gyermekek integrált ellátását között jelentısen átalakult a szociális alap- és szakellátások, valamint a lakóhelyi szociális szolgáltatások rendszere, azért, hogy a rászorulók lehetıleg a saját lakókörnyezetükben kapjanak minél több segítséget, illetve a családok nagyobb mértékben mentesüljenek az ápolási feladatok alól. Ennek keretében új, az alapellátásokhoz tartozó szolgáltatásként létrejött a támogató szolgálat és a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, valamint sor került a fogyatékos személyek nappali intézményeinek továbbfejlesztésére és a fogyatékos emberek fejlesztı központjainak kialakítására. I. 3. A munka és a család összeegyeztetésével és a munkaerıpiacra való visszatéréssel kapcsolatos problémák A munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének támogatására 2000 óta minden évben meghirdetésre kerül a Családbarát Munkahely díj, amelyet a kiemelkedı családbarát intézkedéseket megvalósító vállalatok és intézmények nyerhetnek el. A pályázat fı célkitőzése azoknak a már meglévı intézkedéseknek, jó példáknak a megismerése és terjesztése, amelyek célja az alkalmazottak segítése a munka és a családi élet összehangolásában. A nık munkaerı-piaci re-integrációját között PHARE Program támogatta. A 4 millió eurós program keretében twinning partneri együttmőködés és pályázati alap szolgálta a nık munkavállalásra történı felkészítését és az önfoglalkoztatás támogatását. A program célja a nık és a férfiak közötti munkaerı-piaci esélyegyenlıség erısítése volt, az inaktív nık reintegrációjának és késıi integrációjának támogatásával. A munkaügyi központok által indított munkaerı-piaci programok között rendszeresen szerepelnek kifejezetten a nıi célcsoportokra irányuló programok, amelyek a szolgáltatások, képzés és támogatott foglalkoztatás, a célcsoport igényeihez alkalmazkodó, együttes alkalmazásával hatékonyan segítik a nık munkavállalását. I. 4. Szegregáció, bérkülönbségek A nık foglalkoztatását egyaránt jellemzi a horizontális és a vertikális szegregáció. A horizontális szegregációra utal a nıi munkaerınek néhány, az átlagosnál rosszabbul fizetı szektorokban és foglalkozásokban való felülreprezentáltsága. Az egészségügyben és az oktatásban foglalkoztatottak több mint háromnegyede nı, ami részben e szektorok alacsony bérei

15 Dános Anikó A magyar nık munkaerı-piaci helyzete, elhelyezkedési esélyeik javítása vel, részben a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása szempontjából kedvezıbb munkafeltételeivel magyarázható. Miközben az összes foglalkoztatott között a nık aránya 45%, addig az irodai foglalkozásokban 96%, a felsıfokú végzettséget igénylı, kisegítı jellegő munkakörökben 65%. A vertikális szegregációt jelzi, hogy a magánszektorban a foglalkozási hierarchia csúcsát jelentı vezetıknek csak mintegy egytizede, a vállalkozóknak pedig mindössze 30%-a nı. A jellegzetesen nıi foglalkozásokban a nıknek kevesebb lehetıségük van jobban fizetett munkakörök, prémium, mőszakban végzendı munka vagy egyéb többletkereset megszerzésére. Az ilyen strukturális kérdések további munkaerı-piaci hátrányokat jelentenek a nık számára. Magasabb képzettségi szintjük ellenére, a nık átlagos bruttó keresete 19%-kal (EU: 28), nettó átlagkeresete 16%-kal alacsonyabb. Összehasonlítható munkakörökben az egyenlı értékőnek tekinthetı munkáért a nık a köz- és a magánszférában egyaránt átlagosan 13-14%-kal kevesebb bért kapnak. Ezek a különbségek alacsonyabbak az EU -átlagnál. A foglalkozási szegregáció és a bérkülönbségek között összefüggés van: a nıi munkavállalók felülreprezentáltak a hagyományosan alacsonyabban fizetett közszférában. Ugyanakkor az alacsonyabb fizetések miatta közszféra kevésbé vonzó a férfiak számára, ami tovább erısíti bizonyos szakmák elnıiesedését. A családbarát politikák hiánya gátolja a nıket, a munkahelyi és családgondozási feladataik közötti egyensúly kialakításában. A nık úgy érzik, hogy a gyermekgondozási szabadság az egyetlen lehetıségük arra, hogy elkerüljék a családi és a munkahelyi kötelezettségek kettıs terhét. Sajnálatos módon a férfiak általában nem vesznek részt a háztartási feladatok ellátásában, és ez szintén akadályozza a nık gazdasági és szakmai egyenlıségének megteremtését. A 90-es években a bölcsıdei ellátás visszaesett ben a 3 év alatti gyermekeknek csupán 10 százalékát gondozták bölcsıdékben. Az óvodai ellátottság megfelelı, a 3-6 éves gyerekek 87%-a jár óvodába. A munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetését az is nehezíti, hogy Magyarországon a nık csupán 5-6%-as dolgozik részmunkaidıben, és az egyéb rugalmas munkavégzési lehetıségek (például bedolgozás, munkakör-megosztás) is ritkák. A nık iskolai végzettsége magasabb a férfiakénál, de nem rendelkeznek olyan képesítéssel, amely lehetıvé tenné számukra az egyenlı munkapiaci versenyt, különösen a nem hagyományos ágazatokban és foglalkozásokban. A leginkább keresett készségek a nyelvismeret, a vezetési, számítógépes és technológia-alapú készségek. A nık foglalkoztatási lehetıségeinek javításához és a szegregáció leküzdéséhez biztosítani kell a nık ilyen típusú képzésekben való részvételét, és felkészülésüket az új gazdaságban végzendı munkakörökre. Emellett a nık vállalkozóvá válásának elısegítése érdekében biztosítani kell számukra az olyan vállalkozói készségek elsajátítását, mint a marketing, a költségvetés-készítés, a számvitel és az üzleti tervezés. Az egyes generációk képzettségi szintje eltérı. A probléma leküzdésére támogatni kell az élethosszig tartó tanulás gyakorlati megvalósulását, amelybe egyaránt be kell vonni mind a foglalkoztatottakat, mind pedig a munkakeresıket és a munkaerıpiacra visszatérni kívánókat. A felnıttképzési programoknak különösen a hátrányos munkaerı-piaci helyzető 40 év feletti nıkre kell összpontosulniuk. A férfiak és a nık rezervációs bére közötti különbség jelzi, hogy a munkaerıpiacra visszatérı munkanélküli nık hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak. A nık érdekképviselete ál

16 Tudományos Mozaik 1. TPF talánosságban gyengébb, ennél fogva a nemek szerinti esélyegyenlıség elımozdítása kulcsfontosságú a rezervációs bérkülönbségek csökkentéséhez. A statisztikai adatokkal megragadható munkaerı-piaci esélyhátrányok mellett a nık bizonyos csoportjai esetében közvetett diszkrimináció is kimutatható. Leginkább a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nık esetében tapasztalható a hátrányos megkülönböztetés. A gender mainstreaming, azaz a nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésére, vagy a nık munkaerı-piaci helyzetének javítására tett intézkedések hatásai még nem követhetık nyomon a statisztikában. E területen további fejlıdésre és a folyamatok értékelésére van szükség, hogy a nemek közötti egyenlıség az egyes szakpolitikák minden szintjén és minden szakaszában jelen legyen. A nık és a férfiak közötti egyenlıség a magyar jogrendszer egyik alapelve, amelynek érvényesülését szolgálja a közösségi jognak teljes mértékben megfelelı évi CXXV. Törvény Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıségrıl. A törvény célja, hogy fellépjen a különbözı csoportokat, köztük a nıket érintı hátrányos megkülönböztetés és egyenlıtlen bánásmóddal szemben a társadalmi élet számos vonatkozásában. Kihívások: - hatékonyan fel kell lépni a nıkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formája ellen, - elı kell segíteni a nık munkaerı-piaci részvételét, - fejleszteni kell a nappali ellátásokat, - csökkenteni kell a szegregációt. II. Válaszlépések A nıkkel szembeni diszkrimináció elleni fellépés Az esélyegyenlıségi törvényben lefektetett számos intézmény a közeljövıben alakul meg: január elsején kezdte meg mőködését a pénzbírságolási joggal felruházott országos hatáskörő szerv, - a Kormány idén indította el a Köztársasági Esélyegyenlıségi Programot (KEP), amely összefoglalja a tárcák és az országos hatáskörő szervek által indított esélyegyenlıségi programokat, többek között a nık és a férfiak közötti esélyegyenlıség megvalósulását szolgáló programokat. A KEP keretében országos felmérés és stratégia készül a bérkülönbségekrıl és azok csökkentésérıl, a munkaadók megfelelı tájékoztatást és támogatást kapnak a munkahelyi tervek elkészítéséhez és megvalósításához, különös tekintettel a közszférára. A Program ösztönzi a munkáltatókat, hogy mérjék fel a nık és a férfiak közötti bérkülönbséget, különös tekintettel az alkalmazott munkaértékelési rendszerre és az egyenlı értékő munkát végzıkre, - munkahelyi szinten az állami intézmények és vállalatok számára kötelezı esélyegyenlıségi terv tartalmazza a munkáltató intézkedéseit, amelyek más munkavállalói csoportok mellett a nık esélyegyenlıségének javítására irányulnak. A terv kiterjed a bérkülönbségek, a munkakörülmények, a képzésekhez való hozzáférés javítását szolgáló munkáltatói intézkedésekre. A nık munkaerı-piaci részvételének elısegítése A nık munkapiaci esélyeinek növelése érdekében a kormány az alábbi területeket érintıen hozott intézkedéseket:

17 Dános Anikó A magyar nık munkaerı-piaci helyzete, elhelyezkedési esélyeik javítása 1. Családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása, a részmunkaidıs foglalkoztatás támogatása. 2. A 45 év feletti nıket az általánosnál kedvezıbb feltételek illetik meg egyes támogatások esetében év felettiek járulékkedvezménye. 4. Egészségügyi hozzájárulás fokozatos megszüntetése. 5. EQUAL Közösségi Kezdeményezés. 6. Humánerıforrás Operatív Programja. A családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása érdekében: - A gyermek 12 hónapos korától lehetıség van a GYES, GYET, illetve ápolási díj folyósítása mellett részmunkaidıben (otthoni munkavégzés esetén teljes munkaidıben) munkát vállalni. A GYES, GYET -ben részesülı foglalkoztatottak után a munkaadóik tıl mentesülnek az EHO megfizetése alól - Az ellátásokat mindkét szülı azonos feltételekkel veheti igénybe. A gyermek 1 éves korától a nagyszülınek is átadható a GYES. - Gyermekgondozás ideje alatt térítésmentesen szerezhetnek az anyák újabb szakképesítést, vagy vehetnek részt felsıfokú képzésben óta a gyermekgondozási támogatásban részesülık is bekapcsolódhatnak munkaerı-piaci képzésbe. A munkáltatók ösztönzésének eszközei: októberétıl támogatás nyújtható azoknak a munkáltatóknak, amelyek olyan személyek részmunkaidıben történı foglalkoztatását vállalják, akik háztartásukban legalább egy 14 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek, vagy ápolási díjban részesültek január 1-jétıl alanyi jogon 50%-os társadalombiztosítási járulékkedvezményt vehetnek igénybe azok a munkáltatók, amelyek olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik gyermekük gondozását, illetve családtagjuk ápolását követıen kívánnak elhelyezkedni, akár részmunkaidıben. A 45 és 50 év felettiek elhelyezkedésének támogatása: - A képzések, a foglalkoztatást bıvítı támogatás, valamint a közhasznú foglalkoztatás esetében a 45 év felettieket az általánosnál kedvezıbb támogatási feltételek illetik meg tıl az 50 év feletti munkanélkülit alkalmazó munkáltatók számára 50%-os járulékkedvezmény adható. - Az 50 év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén a munkáltatónak nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. EQUAL Közösségi Kezdeményezés Az EQUAL az EU tagállamaiban biztosít arra lehetıséget, hogy bármilyen szempontból hátrányos helyzetőek sorsa jobbra forduljon között 10 milliárd forint értékő támogatást jelent hazánknak. A nık esélyegyenlıségét javító programok: - Egyenlı munkáért egyenlı bért, - Modellértékő támogató-rendszer kiépítése - Társulás a pályakezdı anyákért - Nı az esély! - Az Esély Bölcsıdéje

18 Tudományos Mozaik 1. TPF A programok célja: - innovatív módon fellépni a nık hátrányos megkülönböztetésével szemben a bérezés és a foglalkoztatás terén, - a szolgáltatások javítása, - a kisgyermekes anyák munkaerıpiacra való visszatérésének segítése, - a nık és a férfiak esélyegyenlıségének biztosítása a munkaerıpiacon, a vertikális és a horizontális szegregáció csökkentése. A Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Programja A Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Programja 191 milliárd forintos támogatási kerettel rendelkezik. Célja a nık munkaerı-piaci részvételének támogatása, valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolásának elısegítése. A pályázati kiírásra eddig 72 projektterv érkezett be, 26 került elfogadásra, amelyek összesen 600 millió Ft támogatásban részesülnek Irodalomjegyzék A nık munkaerı-piaci helyzete Magyarországon /Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ, Budapest, április/ Fülöp Edit: A nık munkapiaci helyzete, elhelyezkedési esélyeik javítása /Foglalkoztatás politikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2005./ Galasi Péter: Nıi-férfi kereseti különbségek Magyarországon /Országos Munkaügyi Kutatóés Módszertani Központ, Budapest, 2000./ Kertesi Gábor Köllı János: Reálbérek és kereseti egyenlıtlenségek /A bérszerkezet átalakulása Magyarországon. Közgazdasági Szemle, sz., o./ Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv Magyarország /Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2004./ Vincze Imre: A foglalkoztatási kedvezmények és támogatások várható munkaerı-piaci hatásai /Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 2005./

19 Dr. Dános Valér A gazdasági bőnözés megelızése A GAZDASÁGI BŐNÖZÉS MEGELİZÉSE Dr. Dános Valér C.Sc. tanszékvezetı fıiskolai tanár Elıadásom címéül azt is választhattam volna: paradigmaváltás a gazdasági berendezkedésben paradigmaváltás a gazdasági bőnözésben. Hogy a tétel elsı fele igaz-e, erre a kérdésre a közgazdászok hivatottak korrekt választ adni. A kriminológus viszont határozottan állíthatja, a gazdasági bőnözésben az elmúlt közel másfél évtizedben látványos paradigmaváltás történt. Minthogy a gazdasági bőnözés mélyen beleágyazódik a mindenkori gazdasági életbe, alaposan feltehetı, hogy paradigmaváltás a járulékos jelenségben csak akkor következhet be, ha magában az alapjelenségben is végbemegy. A paradigma egy erıteljesen redukált fogalmát akként definiálhatnánk, hogy az egy adott korszakban a vizsgálat alá vont terület alapelveirıl, tárgyáról, módszereirıl szóló közmegegyezés, egységes nézetrendszer, egyszerőbben szólva látásmód. Talán nem is létezik olyan bőnözési kategória, mint a gazdasági bőnözés, amelyben ennyire szembetőnıen jelentkezne a bőnelkövetık rendkívüli gyorsasággal történı deviáns alkalmazkodása a megváltozott jelenségekhez, társadalmi, de mindenek elıtt a gazdasági viszonyokhoz. Ha összevetjük a rendszerváltást megelızı idıszak gazdasági bőnözését a jelenkor gazdasági bőnözésével, látható, hogy a bőnelkövetıknek sokkal nagyobb mozgásterük van a piacgazdaság keretei között, mint a paternalista államban. A tervgazdálkodás, az egyszintő bankrendszer szinte teljességgel kizárta azokat a bőnelkövetéseket, amelyek a piacgazdaság kialakulásával igen gyorsan megjelentek és mára meggyökeresedtek hazánkban is. Az informatika fejlıdése, a bankkártyák és az értékpapírok megjelenése, az üzleti titok értelmet nyerı fogalma, mind olyan tényezıkké váltak, amelyek magukkal hoztak eddig ismeretlen bőncselekményeket, ismeretlen bőnelkövetési módokat. Az un. tervbőncselekményektıl így juthatunk el az off shore bőnözésig, avagy a szervezett bőnözést lehetıvé tévı pénzmosásos bőnözésig. Úgy tőnik, napjaink legaggasztóbb kriminális jelensége kétségkívül a pénzmosás. Magának a szervezett bőnözés kialakulásának lehetıségét is az teremti meg, hogy létezik olyan legális vállalkozás (egyéni vagy társulásos), amelyet igénybe lehet venni a bőncselekménnyel szerzett vagyoni elıny tömeges és folyamatos legalizálására. Ugyanis a szervezett bőnözı csoport hosszabb mőködésének legszükségesebb feltétele, hogy legalizálni lehessen a bőnös úton megszerzett pénzt, vagyontárgyat. Ehhez mindenképpen olyan legális vállalkozásra van szükség a már hivatkozott folyamatossághoz, ahol a bőnös pénzt tisztára lehet mosni. Ez megvalósulhat egyéni vagy kisebb társulásos vállalkozás mellett is, de a szervezett bőnözést inkább a tıkés vállalkozási jelleg reprezentálja. Ez esetben már a szervezett bőnözést finanszírozó szervezet vagy egyén közremőködésérıl van szó. Mindez nyilvánvalóan csak azokban a társadalmakban valósulhat meg, ahol nagy számban vannak tıkés kis- és nagyvállalkozások, gazdasági társaságok. Mint láthattuk, ezért is nem alakulhatott ki Magyarországon a korábbi évtizedekben a mai szervezett bőnözéshez hasonló jelenség. Mit is értük pénzmosás alatt? A pénzmosás azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát és legális forrásból származóként tünteti azt fel

20 Tudományos Mozaik 1. TPF A pénzmosás különböztethetjük meg: - az elhelyezést, - a bujtatást és - az integrálást. Az elhelyezés a legegyszerőbb, ugyanakkor a legveszélyesebb fázis, ugyanis ez esetben a készpénz elsı ízben válik el az alapbőncselekménytıl. Legtipikusabb formája, amikor a bőncselekménybıl származó készpénzt más országba csempészik vagy közvetlenül, lehetıség szerint kisebb összegekben pénzintézetekben helyezik el (strukturálás), akár személyesen, akár más személyek bevonásával, ahonnan késıbb rövid idın belül továbbítják. A nyomozók szerint, ha ebben a fázisban nem sikerül a cselekményt felfedni, aligha jár eredménnyel a nyomozás további szakasza. A rendıri gyakorlatban e fázisra szokták mondani, hogy a pénzmosás egy pohár vízbe ejtett tintacsepphez hasonló, a tintacsepp lassan feloldódik, majd lassan észrevétlenné válik. A bujtatás vagy más szóval rétegezés a pénzmosás fázisai között olyan technikát jelent, amikor a bőncselekménybıl származó pénz eredete követhetetlenné válik, különösen az egymást keresztezı és fedı vásárlások vagy elektronikus úton való átutalások következtében. És itt jön be a már említett off-shore központok szerepe. Az integrálás olyan tevékenység, amely a bőncselekménybıl származó pénzt bejuttatja a gazdaságba és a továbbiakban már úgy tünteti fel, mintha az legális üzleti forrásból származó lenne. Ekkor más a pénz asszimilálódott, tisztává vált. Ezek a fázisok a gyakorlatban nem sorrendben követik egymást és nem feltétlenül valósul meg valamennyi folyamat. Ezek egymást keresztezhetik és átfedhetik, illetve egyes fázisok ki is maradhatnak. A készpénz névtelenséget biztosít a szervezett bőnözés számos formájához, így különösen a kábítószer-kereskedelemhez, a fegyver-kereskedelemhez és a terrorizmushoz. A pénzmosásból származó jövedelem szokásos közvetítı eszköz a szervezett bőnözésben, ezért nyomós érdek indokolta a pénzmosás bőncselekménnyé nyilvánítását. A szervezett bőnözés hazai és nemzetközi elterjedésével jelentıs pénzeszközök és anyagi javak halmozódnak fel a szervezett bőnözıi csoportok kezében. E csoportok a bőnös úton szerzett pénzek jelentıs részét a legális gazdaságban próbálják befektetni, amelynek célja, hogy a bőnös úton szerzett pénz azonosságát, eredetét leplezzék és legális forrásból származó eszköznek tüntessék azt fel. Ennek érdekében a piszkos pénzek megjelennek a bankok és az egyéb pénzügyi intézmények hálózatában, ezért a pénzmosás büntetendıvé nyilvánítása védi az elıbb említett intézmények, illetve a legális gazdaság törvényes mőködését, illetve a törvényes mőködésbe vetett bizalmat. A Dow Jones News szakírója szerint a pénzmosás évente a világ GDP-nek 2-5 %-át teszi ki, ami hozzávetılegesen mrd dollárt jelent. (Magyarországon kb. 100 mrd, Ft) Mibıl származhat ez az óriási tisztára mosandó pénztömeg? - kábítószerkereskedelem, - fegyverkereskedelem, - prostitúció, - terrorizmus, - korrupció, - veszélyes hulladék elhelyezése, - nagyösszegő pénzlopás, - zsarolás (hivatali),