1. sz. melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. sz. melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 1. sz. melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 Készítette: Széchenyi István Egyetem Szociális Munka Tanszék Szerzők: Azizi Zouheirné terepkoordinátor Dr. Csizmadia Zoltán egyetemi docens Kóbor Krisztina egyetemi adjunktus Dr. Nárai Márta egyetemi docens Peisser-Puli Edit egyetemi adjunktus

3 Tartalomjegyzék Bevezető Egyenlő bánásmód esélyegyenlőség: a Helyi Esélyegyenlőségi Program jogszabályi háttere Helyi Esélyegyenlőségi Program Kapcsolódó jogszabályok Az esélyegyenlőség társadalmi fontossága - a Helyi Esélyegyenlőségi Program koncepciója Egészség - méltánytalanság - esélyegyenlőtlenség A Program súlypontjai és módszertani jellemzői A Program kapcsolódása Győr város önkormányzatának a különböző szakterületek fejlesztésére megfogalmazott dokumentumaival, valamint a Győri Többcélú Kistérségi Társulás céljaival Kapcsolódás az önkormányzat koncepcióihoz, programjaihoz Kapcsolódás a Győri Kistérségi Társulás céljaival A Település bemutatása Az egyes csoportokra vonatkozó helyzetelemzések és probléma megjelölések Nők Helyzetelemzés A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága, a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségek Szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása A férfi-női részvétel aránytalanságai a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén Nőkkel szembeni erőszak A nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorítása A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség szakmai előfeltételeinek kiépítése Problématérkép

4 Megoldási javaslatok, lehetőségek Mélyszegénységben élők, romák Helyzetelemzés A cigány népesség nagyságrendje Képzettség, oktatás Foglalkoztatás, munkaerőpiac Szegénység, jövedelmi viszonyok és szociális helyzet Lakhatás Egészségi állapot Esélyegyenlőség-diszkrimináció, érdekérvényesítés Problématérkép Megoldási javaslatok, lehetőségek Fogyatékossággal élő emberek Helyzetelemzés Problématérkép Megoldási javaslatok, lehetőségek Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Helyzetelemzés Problématérkép Megoldási javaslatok, lehetőségek Idősek Helyzetelemzés Demográfiai jellemzők Jövedelem, lakhatás, egészségi állapot Problématérkép Megoldási javaslatok, lehetőségek Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek

5 Helyzetelemzés Problématérkép Megoldási javaslatok, lehetőségek Problématerületek Általános problémák Nők Mélyszegénységben élők, romák Fogyatékossággal élő emberek Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Idősek Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek Intézkedési terv Akcióterv - nők Akcióterv - mélyszegénységben élők, romák Akcióterv fogyatékossággal élő emberek Akcióterv - Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Akcióterv - Idősek Akcióterv - Pszichiátriai betegek Akcióterv - Szenvedélybetegek Az Esélyegyenlőségi Program integrációja és felülvizsgálata A társadalmi nyilvánosság, szakmai konzultáció és visszacsatolás biztosítása Irodalom, források A Melléklet - Esélyegyenlőségi glosszárium B Melléklet - Éves településstatisztikai adatok

6 Bevezető A Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásának egyik legfontosabb reális közösségi indítéka (a jogszabályi és pályáztatási követelmények mellett) az, hogy empirikus kutatásokkal is alátámasztható hazánkban az egyre növekvő társadalmi megkülönböztetés és diszkrimináció, amely különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében az esélyegyenlőség csorbulásához és társadalmi integrációjuk gyengüléséhez vezet. A program célja, a településen jelentkező esélyegyenlőségi problémákra történő reagálás és beavatkozás megtervezése, konkrétan a Győrben élő, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, életminőségének javítása, társadalmi részvételének biztosítása, ezekkel együtt egy mindenki számára elérhető, élhető város megteremtése reális, megalapozott, a valós intézményi és finanszírozási feltételekre épülő, sikeresen kivitelezhető intézkedések, fejlesztések révén. Bár elméleti, értékrendi síkon a társadalmi megkülönböztetésnek, az esélyek egyenlőtlenségének, a diszkriminációnak minden formája elkerülendő, az ezzel kapcsolatos konkrét beavatkozások szintjén érdemes kiemelni azt a sajátosságot, melyre a legfrissebb hazai szociológiai kutatások világítottak rá. A személyes diszkrimináció előfordulási valószínűsége leginkább a munkakereséssel és munkavállalással összefüggésben, illetve a szociális és egészségügyi ellátásban a legmagasabb. Érdemes kiemelten kezelni ezeket az intézmény-rendszereket és mechanizmusokat az esélyegyenlőségi program kidolgozása során is. A társadalmi megkülönböztetéseknek rengeteg változata létezik, így az esélyek egyenlőtlensége, a társadalmi hátrányok is nagyon sokféle formában bukkanhatnak fel (lásd Az esélyegyenlőség társadalmi fontossága fejezet). Annak érdekében, hogy kezelhető léptékű, jól célzott, reális és a helyi problémákra, sajátosságokra fókuszáló program legyen kidolgozva a leginkább veszélyeztetett, kiemelt célcsoportokból (nők, mélyszegénységben élők, romák, fogyatékossággal élők, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, idősek) indult ki a munka. Az egyes célcsoportok köré szerveződik a helyzetelemzés, a probléma analízis és a megoldási javaslatok rendszerezése is. Felépítés szempontjából a program logikája a következő: a jogi és szervezeti indokoltság után először az esélyegyenlőség társadalmi fontosságáról esik szó (kitérve az esélyegyenlőség kapcsán javasolt alapvető értékekre és elvekre). A súlypontok és módszertani kérdések részben a program kidolgozásának logikája és módszertana van összefoglalva. A helyzetelemzés célcsoportonként mutatja be a társadalmi hátrányok és esélyegyenlőségi problémák legfontosabb helyi sajátosságait a korlátozottan rendelkezésre álló, nagyon hiányos adatok, valamint a megalapozott helyzetelemzéshez készített friss szakértői interjúk, fókuszcsoportos megbeszélések eredményei alapján. A program legfontosabb részét a beazonosított problémák és lehetőségek áttekintése, illetve az ezek enyhítését, megszüntetését célzó konkrét fejlesztési javaslatok (intézkedések, beavatkozások) rendszerezett, időtáv, lehetséges források nagysága és az érintett célcsoport szerint is specifikált kidolgozása alkotja. 6

7 1. Egyenlő bánásmód esélyegyenlőség: a Helyi Esélyegyenlőségi Program jogszabályi háttere A diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés minden történelmi korban és társadalmi rétegek között megtalálható volt az emberek csoportjai, tagjai között. Az egyenlőtlenség és a különbségtétel a társadalom számára megoldandó problémát jelentett és jelent, amely ellen a mai napig küzdelem folyik. A diszkrimináció tilalmának elve a közösségi jog alapja, amelyet szinte valamennyi nemzetközi emberi jogi egyezmény tartalmaz. Az egyenlő bánásmód elvének betartása mind az Európai Unió, mind a hazai társadalom elvárása. Az egyenlőtlenségek felszámolása Magyarország számára is alapvető feladatot jelent. Az antidiszkriminációs szabályozást már az Alaptörvény is rögzíti, amely kimondja, hogy minden ember számára biztosítani kell az alapjogokat, bármely megkülönböztetés nélkül (XV. cikk (2)). Az alapjogok biztosításán túl az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmát szolgáló jogszabályok létezését követeli meg. A hazai jogrendben mindezt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) szabályozza. A diszkrimináció hátrányos megkülönböztetést jelent, olyan megkülönböztető bánásmódot (cselekedetet, tevékenységet, viselkedést, kijelentést és elmulasztott tettet), amely az érintett egyén vagy csoport esélyegyenlőségére hat. Egy többnyire tudatos, kirekesztő cselekedet, amely az egyenlő bánásmód elvével ellentétes és esélyegyenlőtlenséget teremt. Az egyenlő bánásmód követelménye a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálása, vagyis a kötelezettek tartózkodjanak az olyan magatartástól, amely egyes személyek vagy azok csoportjaival szemben, bizonyos tulajdonságaikkal összefüggésben, hátrányos megkülönböztetést eredményez/eredményezhet. A jogszabály 19 ún. védett tulajdonságot nevesít (pl. nem, életkor, nemzetiség, fogyatékosság, családi állapot, bőrszín ), amelyek a kedvezőtlenebb bánásmód alapjául szolgálhatnak, valamint nyitva hagyva a felsorolást, egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző alapján is érhet valakit hátrányos megkülönböztetés. Az Ebktv. felsorolja azokat a magatartásokat, amelyek megvalósítása esetében hátrányos megkülönböztetés valósul meg: közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés (szegregáció), megtorlás (viktimizáció), 7

8 az ezek bármelyikére adott utasítás. Ezen magatartásokon kívül idevágó hátrányos megkülönböztetés valósulhat meg abban az esetben, ha a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban az érintettek elmulasztják az akadálymentesítési kötelezettségüket. A törvényi szabályozás azonban nem garantálja az esélyegyenlőséget, hiszen a társadalmi és gazdasági különbségekből adódó hátrányokat nem szünteti, nem szüntetheti meg. Az esélyegyenlőségi politika a jogegyenlőségen túl tehet többet az élet különböző területein mindazért, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen, hogy mérséklődjenek a társadalmi különbségek például az oktatásban, a munkaerőpiacon vagy a szolgáltatások igénybevételekor. Ahhoz, hogy mindezek a gyakorlatban is megvalósuljanak, előnyben részesítő intézkedésekre van szükség. Ezek egyrészről megerősítő (bizonyos csoportok számára kvóták alkalmazása), valamint esélykiegyenlítő intézkedések (akadálymentesítés) lehetnek Helyi Esélyegyenlőségi Program Az Ebktv. 31. (1) bekezdése alapján minden települési önkormányzatnak ötévente, öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadnia, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetét, majd a feltárt problémákra reagálva meghatározza az esélyegyenlőséget elősegítő célokat és tevékenységeket. Az esélyegyenlőség mindenki számára érték, így az önkormányzatoknak is érdeke, hogy a fent megnevezett célok megvalósuljanak, így Győr városa a törvényi előírásoknak is megfelelve megalkotja Helyi Esélyegyenlőségi Programját (a továbbiakban: Program). A Program célja a településen élő, hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőtlenségének csökkentése, hátrányaik megszüntetése támogató intézkedések révén. A hatékony megvalósítás érdekében a programnak figyelmet kell fordítania a következőkre: a helyi önkormányzat döntéshozatalában az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket, területi és lakóhelyi szegregáció megelőzésére, meglévők megszüntetésére, a település lakóinak érzékenyítésére, szemléletformálására. 8

9 A Program első része a helyzetelemzés a helyi viszonyokat figyelembe véve amely a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, szociális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi és lakhatási helyzetéről szól. A helyzetfelmérés során feltárt problémákra intézkedési terv épül, amely a komplex kezelés irányait szabja meg, a felelősök és a források megjelölésével. A városban vizsgált esélyegyenlőségi célcsoportok: nők, mélyszegénységben élők, romák, fogyatékossággal élők, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, idősek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek Kapcsolódó jogszabályok évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 10/2006. (II. 16.) OGY. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól Az Európa Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításról Nők és férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia Irányok és Célok /2010. (I. 21.) Korm. határozat 9

10 2. Az esélyegyenlőség társadalmi fontossága a Helyi Esélyegyenlőségi Program alapkoncepciója Az utóbbi években a magyar társadalomban növekedett a hátrányos megkülönböztetés, a diszkrimináció mértéke, ezt támasztják alá a Diszkrimináció az Európai Unióban 2009 (Special Eurobarometer 317) felmérés eredményei. Az említett és más felmérések eredményei is azt mutatják, hogy az etnikai hovatartozás, a fogyatékosság, a nem és az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés a leggyakoribb, az esélyegyenlőség sérülése szempontjából ezek a különösen érintett, veszélyeztetett csoportok. A hátrányos helyzetben lévő csoportok megfelelő helyzete, számukra az esélyegyenlőség biztosítása a társadalom integrációjának feltétele. A program alapját és egyben törvényi kereteit Magyarország Alaptörvénye, valamint az Ebktv. határozza meg. A program elkészítéséhez szükséges alapkoncepciónkban az említett törvények fókuszában álló, alapvető emberi jogokra és az emberi méltóság tiszteletben tartására épül. Cél a településen élő, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, életminőségének javítása, társadalmi részvételének biztosítása, ezekkel együtt egy mindenki számára elérhető, élhető város megteremtése. A Programban megjelenő társadalompolitikai értékek: szabadság, szolidaritás, biztonság, egyenlőség, mint alapértékek. Az egyenlőség értékén belül: esélyegyenlőség, feltételek egyenlősége, bánásmód egyenlősége, kimenetek egyenlősége. A szolidaritás értékén belül: a tolerancia és elfogadás értéke. A demokratikus, egyenlő részvételt, egyenlő hozzáférést biztosító társadalom az emberi jogokon alapul. Magyarországon az Alaptörvény szerint az emberi jogok mindenkit megilletnek. Az alapjogaikban sértett vagy veszélyeztetett, hátrányos helyzetű csoportok a diszkrimináció, szegregáció áldozatai. 10

11 Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. Cikke keretében rendelkezik a diszkrimináció kérdéskörével, kimondva, hogy általános jelleggel tilos minden megkülönböztetés, így különösen: a nem, a faj, a szín, az etnikai vagy társadalmi származás, a genetikai tulajdonság, a nyelv, a vallás vagy meggyőződés, a politika vagy más vélemény, a nemzeti kisebbséghez tartozás, a vagyoni helyzet, a születés, a fogyatékosság, a kor vagy a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. A diszkrimináció Magyarországon elsősorban a veszélyeztetett társadalmi csoportokat sújtja, de az élet számos területén jelen van. Az oktatás, a szolgáltatások igénybe vétele, a lakhatás körülményei mellett a foglalkoztatásban tapasztalható diszkriminációnak a legsúlyosabbak az egyéni és társadalmi hatásai. A diszkrimináció elleni harcban három tényező szerepe elengedhetetlenül fontos: 1. az állam a megfelelő Alaptörvény, illetve jogszabályi háttér biztosításával, 2. a társadalom felelősségvállalással és elfogadó/befogadó szemlélettel, 3. az egyén jogtudatosságával. A veszélyeztetett társadalmi csoportok problémájának emberi jogi alapokon történő kezelése négy fő területen valósulhat meg: 1. az oktatás, 2. az egészségügy, 3. a szociális ellátás, 4. a foglalkoztatás területén. 11

12 Az EBH TÁMOP-5.5.5/08/1 programja keretében, az MTA Szociológiai Kutatóintézete által végzett Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek áprilisában készült kutatási zárójelentése szerint a személyes diszkrimináció gyakoriságának százalékos aránya a munkahelyen, illetve a szociális és egészségügyi ellátásban a legmagasabb. Az Ebktv. 8. -a az alábbi védett tulajdonságokról rendelkezik: nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglakoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. A helyi esélyegyenlőséget előmozdító program megalkotásában az alábbi alapelveknek kell megvalósulniuk: 1. antidiszkriminációs elv egyenlő bánásmód elve előnyben részesítés elve a negatív megkülönböztetéssel szemben a jog szerint mindenkit megillető egyenlő bánásmód, az előnyben részesítés megvalósulása, 1 A megváltozott szexuális orientációra vonatkozó mozaikszó: leszbikus, meleg, biszexuális, transzvesztita emberek 12

13 2. társadalmi érzékenyítés elve megvalósítása a település valamennyi lakosa számára kellő mennyiségű és minőségű információ átadását, veszélyeztetett csoportokkal kapcsolatos szemléletének alakítását jelenti, 3. az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növelésének elve általános hiányosság, hogy az emberek nincsenek tisztában azokkal a jogaikkal, amelyek emberi méltóságunk megőrzése érdekében megilletik őket. Az esélyegyenlőségi programnak központi feladata, hogy különösen a veszélyeztetett csoportok esetében változtasson ezen Egészség méltánytalanság esélyegyenlőtlenség Egészség-méltánytalanság alatt olyan, az egészségi állapotban megfigyelhető különbségek értendők, amelyek adott időben és társadalmi kontextusban nem szükségszerűek és csökkenthetők, vagy megszüntethetők. Az egészség és társadalmi helyzet közötti összefüggés azt jelenti, hogy egészségi állapot szorosan összefügg a körülvevő társadalmi-gazdasági feltételekkel. Bár a születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik, a tehetősebbek helyzete kedvezőbb, mint a kevésbé jómódúaké, ez az egészség-méltánytalanságok szempontjából növekvő szakadékhoz vezet a gazdagabbak és a szegényebbek között. A társadalmi-gazdasági létra alján lévők számára kétszer olyan magas a súlyos betegség és a korai halálozás kockázata, mint a létra tetején elhelyezkedők esetében. Az a tény, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet, amelybe beleszületik az ember, az egészsége erőteljes meghatározója és befolyásolja a jövőbeli lehetőségeit, ellentmond annak, hogy egyenlő esélyek vannak. Az egészség-méltánytalanságok humánerőforrásbeli veszteséget jelentenek, pedig az egészség-méltánytalanságok csökkentése költség-hatékonyabb befektetés, mint a betegségekből és a munkaerő-kiesésből adódó költségek finanszírozása. Célok, üzenetek az egészség társadalmi meghatározóinak kezelése és az egészségméltánytalanságok csökkentése érdekében: elsőbbséget élvezzen az egészség-méltánytalanságok meghatározóinak kezelése. Az egészség-méltánytalanság a teljes lakosságot érintő kérdés. Adatok gyűjtése az egészség-méltányosságról, amelyek értelmezhetőek, összehasonlíthatóak és kezdeményezésre ösztönöznek. Egészséghatás vizsgálatok, gazdasági elemzések rendszerszerűbb alkalmazása. Ismeretek terjesztése, támogatása, gyarapítása az egészség méltányosság kapcsán. Információcsere, kapacitásnövelés, a média és a nyilvánosság nagyobb mérvű bevonása. Egészség Kép- Egészségfejlesztési Terv, Idősek Egészségképe- Idősek életminőségének javítását célzó koncepció 13

14 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi program készítésével párhuzamosan elemzi a lakosság egészségi állapotára és az azt befolyásoló tényezőkre vonatkozó adatokat. Adatforrások: adatbázisokból nyerhető adatok, önkormányzat 14 stratégiai dokumentumának elemzéséből nyert következtetések, iskolai egészségnevelési tervek dokumentum elemzése, a tervek végrehajtására vonatkozó tapasztalatok kérdőíves felmérése, lakossági fórum 9 városrészben, szakemberek megkérdezése 4 fókuszcsoportban, bizottsági elnökökkel készült interjú, 2600 fős reprezentatív minta alapján készült lakossági felmérés. Az adatok összegyűjtéséből, elemzéséből készült helyzetfelmérés képezi az alapját az Idősek életminőségének javítását célzó koncepció és a városi Egészségfejlesztési Terv kidolgozásának. E dokumentumok készítésének fontos eleme az egészségi esélyegyenlőtlenségek felmérése és a csökkentés lehetőségeinek számbavétele. Ezért is fontos, hogy az Esélyegyenlőségi Programmal összhangban készüljenek a fentiekben említett helyzetelemzések, stratégiai dokumentumok. 14

15 3. A Program súlypontjai és módszertani jellemzői A program kidolgozásának alapját a társadalmilag hátrányos helyzetű kiemelt célcsoportok (nők, mélyszegénységben élők, romák, fogyatékossággal élők, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, idősek, pszichiátriai és szenvedélybetegek) köré rendeződő, párhuzamos, azonos elveket követő helyzetfeltáró és programalkotó munka jelentette. Ez egybevág a programozáshoz kapcsolódó módszertani elvárások logikájával, a szerteágazó problémakör szétesésének megakadályozásával, az összehasonlíthatóság biztosításával, és a minél konkrétabban célzott beavatkozási, intézkedési irányok megtervezésének igényeivel is. A jogszabályban meghatározott adatok felhasználása mellett, az újonnan végzett feltáró jellegű primer kutatás gerincét a célcsoportonként szervezett fókuszcsoportos megbeszélések, szakértői interjúk, valamint írásos formában megválaszolható szakértői kérdőívek és kismintás online célcsoportos kérdőívek alkották (1. táblázat). 1. táblázat A primer feltáró kutatás módszerei és a bevont szervezetek és szakemberek száma Módszer Fókuszcsoportos megbeszélések résztvevői Írásos reakció a kérdéseinkre (szakértői kérdőív) Egyéni szakértői interjú Összes bevont szakember száma Bevont, megkérdezett szervezetek száma összesen Online kérdőív (női célcsoport) Fő / db 37 fő 21 fő 13 fő 71 fő 43 db 59 fő A helyi szakmai mezőben végzett feltáró munka az alábbi kérdéskörökre összpontosított: 1. Sorolja fel, szervezete/intézménye mely célcsoportokkal áll kapcsolatban, elsődlegesen melyik társadalmi csoporttal/csoportokkal összefüggésben válaszol a kérdésekre? 2. Ön szerint a városi esélyegyenlőségi programnak mi legyen a legfontosabb célkitűzése, stratégiai és koncepcionális alappillére? 3. Az adott célcsoport(ok) esélyegyenlőségével kapcsolatban melyek a legfontosabb aktuális problémák ( égető kérdések ) a városban? 4. Milyen hiányosságokat, elmaradásokat lát az adott célcsoport(ok) esélyegyenlőségét segítő, támogató eddigi programok kapcsán? 5. Hogyan, milyen intézkedésekkel, programokkal, fejlesztésekkel lehetne erősíteni és javítani az adott célcsoport(ok) esélyegyenlőségét? 15

16 4. A Program kapcsolódása Győr város önkormányzatának a különböző szakterületek fejlesztésére megfogalmazott dokumentumaival, valamint a Győri Többcélú Kistérségi Társulás céljaival 4.1. Kapcsolódás az önkormányzati koncepciókhoz, programokhoz A Program az alábbi önkormányzati dokumentumokat koncepciókat, stratégiákat, fejlesztési programokat figyelembevételével készült: Győr Megyei Jogú Város Anti-szegregációs terve (2008) Győr Megyei Jogú Város Drogstratégiája (2008) Győr Megyei Jogú Város Középtávú Gyermek és Ifjúságpolitikai Koncepciója (2007) Győr Megyei Jogú Város Középtávú Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008) Győr Megyei Jogú Város Lakáskoncepciója (2007) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdasági Programja (2007) Győr Megyei Jogú Város Sportkoncepciója (2007) Győr Megyei Jogú Város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja. Akcióterv (2008) Koncepció az idősek életminőségének javítására Győr városban (2006) Szociális városrehabilitáció Győr-Újváros területén (2010) Akcióterületi terv. A Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslatai NYDOP /B pályázatra benyújtott pályázat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata (2011) Az egyes dokumentumokkal való kapcsolódások részletes kifejtése az egyes célcsoportoknál olvasható Kapcsolódás a Győri Többcélú Kistérségi Társulás céljaival Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programja több ponton is szorosan kapcsolódik a Győri Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: TKT) céljaihoz, fejlesztési irányaihoz és konkrét működési, feladat-ellátási funkcióihoz. 1. Mivel a TKT célja a kistérségi fejlesztési elképzelések összehangolása, a kistérségi területfejlesztési feladatok minél hatékonyabb és optimális ellátása, továbbá az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése, így annak tagjaként a város esélyegyenlőségi programja szorosan kapcsolódik a kistérség egészének fejlesztéséhez. 16

17 2. A legnyilvánvalóbb kapcsolódási pont az, hogy a Győri TKT lakosságszáma meghaladja a 180 ezer főt, melynek Győr lakosságszáma önmagában 70 százalékát adja. Így a város, mint székhely település, és mint a kistérség földrajzi középpontja, regionális szolgáltatási és munkaerő-piaci csomópontja jelentős szerepet tölt be a kistérség életében és az ehhez kapcsolódó esélyegyenlőségi elképzelések egyértelműen túlmutatnak a város határain, érintik Győr teljes vonzáskörzetét. 3. A Győri TKT feladatai között az alábbi kapcsolódási pontok nyilvánvalóak: Közös területfejlesztési programok kialakítása, a szolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő belső ellenőrzési feladatok ellátásának magasabb színvonalon történő hatékonyabb megszervezése. 4. Kapcsolódási pont a közös pályázati aktivitás is: a korábbi években a szociális szolgáltatások terén a szakmai együttműködések erősítése és a magasabb színvonalú minőségi munka biztosítása érdekében a kistérség települései közös pályázatokat is benyújtottak, pl. TÁMOP A kistérségi szolgáltatások fejlesztése az önkormányzatok és a képző intézmények közötti kapcsolatok erősítésével címmel. Az esélyegyenlőségi program kapcsán a következő öt évben is várható hasonló konzorciális fejlesztési megoldások kidolgozása a Város és a TKT között. 17

18 5. A Település bemutatása Győr az ország legfejlettebb térségében, a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca torkolatában található település. Bécs és Budapest között félúton elhelyezkedő sokszínű város, ahol a természeti, kulturális, építészeti értékek sora ötvöződik egymással. Megyei jogú város, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. Győr a vidéki városok között az ötödik legnagyobb, népessége fő (2011.október 1. KSH.), amely Győr-Moson- Sopron megyének 29 %-a. A település népességszáma az elmúlt tíz év alatt mindössze 01%- kal nőtt, annak ellenére, hogy az utóbbi években többen költöztek a városba, amely tendencia a pozitív vándorlási egyenlegben is kimutatható. Az elmúlt évek adatai alapján a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) száma dominál. A további arányokat tekintve a 17 éven aluliak száma kisebb ( fő KSH.), mint a hatvanas éveikben járóké ( fő ksh). 2. táblázat Év Öregedési index Élveszületési ráta Halálozási index ,8 10,5 12, ,9 10,7 11, ,9 10,0 11, ,3 9,5 11, ,1 9,4 11,5 Forrás: KSH (2012). A város a térség ipari, közlekedési és kereskedelmi központja. A nyugati határ közelsége pozitív hatással van a külföldi befektetőkre is. Az Ipari Parkban letelepedett cégek jelentősen hozzájárulnak az országos átlagnál magasabb foglalkoztatáshoz. A regisztrált gazdasági szervezetek száma , amelyből vállalkozás , ebből az egyéni vállalkozások , a társas vállalkozások száma pedig (2011. december 31. adat - KSH). Az ipar területén nagy jelentőséggel bír az autó- és az elektronikai ipar. Az 1993-ban alapított Audi Hungária Motor Kft. az egyik legnagyobb külföldi befektető Magyarországon, tevékenységét több mint nyolcezer munkatárssal látja el. Közlekedés Győr és a térség fővárosai (Bécs, Budapest, Pozsony) gyorsforgalmi, vasúti és vízi közlekedési összeköttetéssel rendelkeznek. A város közelében nemzetközi repülőtér (Pér), és kikötő (Gönyű) is találhat. Győr város helyi közösségi közlekedésének kiszolgálását az érvényes Közszolgálati szerződés alapján a Kisalföld Volán Zrt. végzi. A jelenlegi menetrend szerint az autóbuszok 43 18

19 viszonylatban közlekednek, ebből 40 kifejezetten városi, 3 pedig helyközi viszonylat, amelyek Győr- Ménfőcsanak városrész kiszolgálásában vesznek részt. Az utasszállítást 105 autóbusz látja el, amelyek 41,9%-a alacsonypadlós jármű decemberétől a legújabb utasbarát fejlesztések segítik a közösségi közlekedést igénybe vevőket a Győr Megyei Jogú Város közösségi autóbusz közlekedésének átalakítása című NYDOP-3-2-1/B pályázati konstrukcióban, amely 563 M Ft-ból valósult meg. A projekt keretében 115 helyi járatú autóbusz technikai eszközt kapott (GPS alapon működő fedélzeti számítógép), 20 kiemelt buszmegállóba pedig információs táblát került kihelyezésre, amelyet 24 darab éjjel-nappal működő jegykiadó-bérletkiadó automata egészített ki. A kiépített informatikai rendszer segítségével az utazóközönség interneten és mobiltelefonon is értesülhet a járatokat érintő változásokról. Győr belváros autós forgalmának csökkentésre ingyenesen igénybe vehető Citybusz járatok közlekednek, amelyek szinte minden fontos belvárosi csomópontot érintenek, így a helyiek és a turisták számára is vonzó közlekedési forma került bevezetésre. A város kerékpáros közlekedése is fejlődött az elmúlt évek alatt, amely magában foglalja több kerékpárút kiépítését (GyőrGyirmót, Széchenyi-híd kerékpárútja, új Bácsai út és a Jedlik-híd kerékpársávjai) és a város számos pontján kerékpártárolók kialakítását. A városban a munkanélküliségi ráta alakulása a gazdasági válságot követően növekedett, főként a női álláskeresők számát tekintve, majd számuk mérsékelt csökkenésnek indult (3. táblázat). A regisztrált álláskeresők közül az alacsonyabb iskolai végzettségűek (8 osztály, középiskolai végzettség) hányada a nagyobb, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hányada a legalacsonyabb. A nyilvántartott álláskeresők kor szerinti megoszlását tekintve a év közötti munkanélküliek száma a legmagasabb (KSH december). 3. táblázat Év Munkanélküliségi ráta alakulása Munkanélküliségi ráta: regisztrált álláskereső nő éves nő (állandó népesség) Munkanélküliségi ráta: regisztrált álláskereső férfi éves férfi (állandó népesség) ,8 2, ,3 4, ,8 5, ,6 4, ,8 3,7 Forrás: TeIR KSH Győr város lakásállománya az elmúlt évek alatt folyamatosan növekedett (4. táblázat). A lakásállomány közműves ellátottsága kiemelkedő, amely jelzi a lakosság kedvező infrastrukturális ellátottságát. A vezetékes ivóvízellátás a település teljes területén minden lakásban megoldott. A közüzemi szennyvíz-csatornával való ellátottság is teljes körű. 19

20 4. táblázat év Lakásállomány (db) Forrás: TeIR KSH Szociális feladatok, ellátások Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális feladatokat az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (a továbbiakban: EESZI) látja el. Az EESZI működteti a Területi Gondozó Szolgálatot, az Idősek Otthonait és Átmeneti Gondozóházait, a Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthonát és az Egészségügyi Alapellátást. A városban 53 háziorvosi, 26 gyermek háziorvosi, 2 fogszabályozási, 26 fogorvosi alapellátási praxis működik területi ellátási kötelezettséggel. A város lakosságának járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátása a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban történik. Az EESZI Területi Gondozó Szolgálata a személyes gondoskodás alapszolgáltatási feladatai közül a város közigazgatási területén az alábbiakat biztosítja: étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás (12 klub)- Idősek klubja, demens klub jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a város, valamint Abda, Bőny, Dunaszentpál, Gönyű, Győrújbarát, Győrzámoly, Kunsziget, Pér települések területén. A szolgálat működésének szervezése három Gondozási Központon keresztül valósul meg. Az Idősek otthonai a város négy pontján biztosítanak tartós, bentlakásos ápoló-gondozó otthoni elhelyezést időskorúak részére. A férőhelyek száma összesen 232, amelyből a demencia kórképpel rendelkezők számára intenzív gondozást is biztosít (31 fő). Az elmúlt években a férőhelyek kihasználtsága 100 %-os volt. Az Időskorúak Átmeneti Gondozóháza két telephelyen (Répce u. 8/b, Lepke u. 37.) biztosít ideiglenes bentlakást legfeljebb egy év időtartamra, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. Védőnői szolgálatot 20 fő ifjúsági és 40 fő területi védőnő látja el. 20

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 39/2011. (V.11.) KT. sz.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat által jelenleg biztosított /kötelező / alapszolgáltatások és szakellátások formái és az ellátottak száma Az alábbi önkormányzati fenntartású intézmények

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(1) Ez a rendelet 2011. november 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének../2011. (..) önkormányzati rendelet-tervezete a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. október 10-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

I. Bevezetés. II. Általános célok, etikai elvek A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE I. Bevezetés Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebetv.) alapelvi szinten

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 1 ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1. A költségvetési szerv neve: Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye 2. A költségvetési szerv székhelye: Pápa, Barát u. 9.

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének 9/2014.(III.27.) önkormányzati rendelete a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT. (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

.. napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT IDŐSEK OTTHONÁBAN INTENZÍV GONDOZÁSI RÉSZLEG MŰKÖDTETÉSÉRE

.. napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT IDŐSEK OTTHONÁBAN INTENZÍV GONDOZÁSI RÉSZLEG MŰKÖDTETÉSÉRE .. napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT IDŐSEK OTTHONÁBAN INTENZÍV GONDOZÁSI RÉSZLEG MŰKÖDTETÉSÉRE A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelel ő adatok figyelembevételével töltend ő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására

Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO.: 1388-3/2007. Javaslat az Esélyegyenlőségi Tanács létrehozására Összeállította: Tóth Józsefné vezető főtanácsos, esélyegyenlőségi referens Egyeztetve: Dr.

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben