Magyar Állami Operaház évi szöveges beszámoló

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 2. I. Feladatkör, tevékenység bemutatása 1. Az intézmény feladatkörének, évi tevékenységének ismertetése Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásáról Vállalkozási tevékenység végzése NÉ Vegyes rendeltetésű eszközök NÉ Kiszervezett tevékenységek helyzete Gazdasági társaságokban való részesedések, a társaságok működése, eredményessége NÉ A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások, a kölcsönben részesítettek száma A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai Évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás ás annak hatásai Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása Rendkívüli események és körülmények bemutatása, pénzügyi helyzetre, eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatásuk Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása NÉ Az év során átadott és átvett feladatok bemutatása NÉ Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése 15. II. Részletes indoklás (az előirányzatok alakulása) 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Az előirányzatok alakulása, az előirányzatok és pénzforgalom egyeztetése Kiadási és bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása Konkrét célra kapott előirányzatok felhasználása Az előirányzatok évközi változása, a teljesítést befolyásoló főbb tényezők Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások alakulása Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési, felhalmozási célú pénzeszköz átadás Kamatkiadások Támogatásértékű működési, felhalmozási kiadások Beruházási és felújítási kiadások PPP konstrukcióban létrejött beruházások NÉ Az intézményi bevételek alakulása Intézményi bevételek alakulása, azokat befolyásoló főbb tényezők 23. 2

3 3.2. Bevétel beszedésével összefüggő behajtási problémák Előző évi előirányzat-maradvány átvétele Az előirányzat-maradvány feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Az előirányzat maradván alakulása, a évi előirányzat-maradvány főbb felhasználási jogcímei A évben keletkezett maradvány keletkezésének oka, összetétele Az Európai Uniós forrásból megvalósuló programok alakulása NÉ Vagyongazdálkodás, az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása A gazdálkodás ás a vagyonváltozás összefüggései A évben végrehajtott kincstári vagyonhasznosítás, a befolyt bevétel felhasználása Tulajdonosi részesedés bemutatása NÉ A követelések és kötelezettségek állományának alakulása A letéti számla pénzforgalma NÉ Befizetési kötelezettségek éves teljesítése Egyéb, az intézmény által lényegesnek tartott információk 35. 3

4 I. Feladatkör, tevékenység bemutatása 1. Az intézmény feladatkörének, évi tevékenységének ismertetése Az intézmény alapadatai: A költségvetési szerv neve: Magyar Állami Operaház Székhelye: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Telephelyei: 1061 Budapest, Hajós u. 11. (Üzemház) 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. (Erkel Színház) 1061 Budapest, Jókai u (Próbaterem) 8242 Balatonudvari, Ady Endre u. 18. (üdülő) 8220 Balatonalmádi, Balatonfüredi út 20. (üdülő) Alapításának időpontja: Előirányzat felhasználási keretszámla: Adószáma: Fejezeti irányító szerve: Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Statisztikai számjele: PIR szám: Jogállása: Kincstári körbe tartozó, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv Szakágazati főtevékenység: Előadó-művészet Irányítás szerinti besorolása: Központilag felügyelt költségvetési szerv Iratok őrzésének helye: 1061 Budapest, Andrássy út 22. Ellátott tevékenységi körök A költségvetési szerv alaptevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el: az egyetemes opera- és balett művészeti alkotások, nemzeti alapintézménynek megfelelő magas színvonalú bemutatása, repertoáron tartása, fokozott figyelemmel a magyar szerzők műveire; az opera- és balettelőadások mellett a zeneirodalom más színpadi műveinek bemutatása, zenekari koncertek és egyéb művészeti rendezvények, események rendezése; a műfaj nemzetközi jellegére tekintettel együttműködés kialakítása és fenntartása az opera- és balettművészet jelentősebb külföldi intézményeivel; tehetségkutatás és tehetség-gondozás, utánpótlásképzés folytatása fiatal ének- és táncművészek körében; nemzetközi hírű operaénekesek és balett művészek vendégszerepeltetése; az Operaház Mesterművésze díj, valamint az operaházi Örökös tagság gondozása; új művek létrejöttének elősegítése és azok bemutatása; az Operaház épületének amely a nemzeti kulturális örökség, valamint a világörökség része valamint az Operaház történetének, működésének, tevékenységének a nagyközönség számára történő bemutatása; a Magyar Állami Operaház birtokában lévő kulturális emlékek megőrzése, a műemlék épület fenntartása és gondozása; az Operaház közönségkapcsolatainak folyamatos erősítése, különös tekintettel a vidéken élőkre, a határon túli magyarokra, a külföldi látogatókra, a műfaj új közönségének kinevelésére, valamint a törzsközönség megtartására és növelésére; együttműködés a Budapesti Filharmóniai Társasággal; a nem mesterhangszer kategóriába tartozó hangszerek beszerzése, kezelése, karbantartása, leltári nyilvántartása és biztosítása; 4

5 a magyar államkincstár által beszerzett, illetve annak tulajdonában álló mesterhangszerek kezelése és karbantartása, megőrzése, valamint a használathoz kötődő nyilvántartása és biztosítása, a Magyar Állami Operaház nemzetközi és hazai hírnevének erősítése érdekében külföldi és belföldi vendégszereplések szervezése, amennyiben ezek nem gátolják az évadterv alapján teljesítendő feladatok végrehajtását; az opera- és a balettművészet utánpótlásképzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában; az ország image fejlesztése érdekében bekapcsolódás a Magyarország kulturális értékei iránt fogékony kül- és belföldi közönség számára szervezett központi finanszírozású kulturális programsorozatokba, kiadványok terjesztésébe, Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatait támogató és élénkítő akciókba. A Magyar Állami Operaház olyan, az előzőeken túlmenő feladatokat is elláthat, melyek az Operaház szellemiségével megegyező feladatok és szükséges forrás a rendelkezésére áll. A Magyar Állami Operaház felkérés szerint biztosítja a helyszínt, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat és műsort nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez. Külföldi és belföldi fellépések alkalmával amennyiben az előadásban csak a balett együttes működik közre és a Magyar Állami Operaház nevében kötött szerződés alapján lép fel a balett együttes használja a Magyar Nemzeti Balett elnevezést. Szakmai tevékenység bemutatása A Magyar Állami Operaház szakmai működését évben alapvetően befolyásolta az Erkel Színház évi újranyitása, amellyel az Operaház - immáron két játszóhellyel rendelkező színházként célul tűzte ki az opera és balett műfaj minél szélesebb rétegekkel történő megismertetését, az Operaházban megszokott magas kvalitású előadásokkal a műfaj iránt rajongók táborának növelését. Opera bemutatók január 18-án az Operaház színpadán került bemutatásra, Richard Wagner három felfonásos operája, A bolygó hollandi című produkció. A rendezés és látványtervezés, egytől egyig magyar művészek munkáját dicséri: Szikora János rendező, Szendrényi Éva díszlettervező, és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező személyében. A rendezői koncepció nyomán, a zeneszerzőtől megszokott mitikus elemektől gazdag előadás, a rendező vetítésre épülő, kortárs vizuális koncepciója által vált időtlenné március 28-án M Tóth Géza, Oszkár díjra jelölt animációs filmrendező, elképzelésében valósult meg, Johann Sebastian Bach passióinak második darabja a Máté-passió. A Krisztus szenvedéstörténetét, bematató, fájdalmasan drámai zenei motívumokkal átszőtt művet, szokatlanul, kortárs elgondolásban, mégis a témához illő puritánsággal állította színpadra a rendező, és egyben látványtervező. A statikus, koncert-szerű előadás, a háttér folyton változó, a zene érzelmi tartalmára hangolt animációjával együtt vált tökéletes egésszé május 15-én Anger Ferenc rendező elgondolásában, mutatta be az Operaház, Richard Strauss, mitológiai témájú Ariadné Naxoszban című operáját. A rendező, és Zöldy Z Gergely látványtervező által, megálmodott előadás, a kortárs produkciók kedvelőinek is maradandó élményt nyújt. A drámai téma, színes humoros motívumokkal átszőtt elemeinek sokasága ragadják ki a nézőt a megszokott klasszikus operajátszás világából június 26-án az Operaház színpadán került bemutatásra, a barokk zeneszerző Jean-Philippe Rameau: Hippolytus és Aricia című műve. A darab látványvilágát, Kael Csaba rendező, kortárs vizuális elképzelése mellett, Szendényi Éva díszlettervező, Haamer Andrea Jelmeztervező és Bordos Zsolt animáció tervező alkotta meg. A barokk műfaj vizualitásában is rendkívüli pompája által ismert világát, 5

6 egy a kortól teljesen eltérő felfogásban az Opera mitikus jelenségeinek, archaikus elemeinek, barokkos túldíszítettsége által élhettük újra. Az Operaház 2013/2104-es évadának első bemutatójaként, szeptember 21.-én Giuseppe Verdi, a szerző 200. évfordulója alkalmából színpadra állított, utolsó operáját, a Falstaff című produkciót láthatta a közönség. A francia származású rendező, Arnaud Bernard által megalkotott komikus karakterekkel, és humoros jelenetekkel tűzdelt előadást, rendkívüli mozgalmas felfogásban, az 1950-es ével Angliájának világában láthatta a közönség. Az újra nyílt Erkel Színház első előadásaként, október. 6-án egy korábban már a Debreceni Csokonai Színházban bemutatott előadást állítottunk színpadra. A Vidnyánszky Attila által rendezett, Kodály Zoltán által komponált, két felvonásos Háry János című daljáték, amely vizualitásában a klasszikus jegyeket, jelenkor aktualitásain keresztül dolgozza fel, nem csak a felnőtt hanem a gyermekközönség körében is sikert aratott november 9-én, Galambos Péter rendezésében két egy felvonásos produkció került bemutatásra. Bartók Béla: A Kékszakállú Herceg vára, hazánkon kívül is a legtöbbet játszott, magyar zeneszerző által komponált Operaelőadás. Az egy felvonásos opera társ darabja ezúttal a Thomas Mann elbeszéléséből Vajda János által operává vált Mario és a varázsló című előadás. A produkciók, kortárs módon, egységes vizuális formában jelentek meg, amely Kárpáti Enikő és Galambos Péter tervezői munkáit dicsérik november 29-én, 30-án és december 1-jén, három egymást követő napon, Giuseppe Verdi 3 korai, külön, mégis egy trilógiát alkotó darabját mutatta be az Operaház. Az Erkel Színház színpadán megvalósuló előadásokat a Kolozsvári Magyar Operaházzal vendégjátékában állítottuk színpadra. Az egységes vizuális hátér mellett megálmodott, a magyar közönség számára eddig kevéssé ismert zenedrámák, bár a Shiller-Trillógia részei, mégis külön-külön is teljes értékű előadásként valósultak meg. A koncepció, három fiatal rendező, és két alkotóművész munkáját dicséri. Zakariás Zalán (Szent Johanna), Göttinger Pál (A haramiák) Szőts Artúr (Luisa Miller). Az előadások látványa, Kiss Zsuzsa, és Csiki Csaba nevéhez fűződik. Felújítások 2013 április 20.: Seregi László: Rómeó és Júlia 2013 október19.: Richard Wagner: Tannhauser Vendégjátékok A Magyar Állami Operaház az Aida, a Trubadúr, és Rigoletto előadásokkal turnézott a Kínai Tianjinben, a Tarviata előadással pedig Japán számos városában. Balett bemutatók március 1. (2., 3.): Pas de trois (Győri Balett: Magyar Rapszódia, Pécsi Balett: A jó és a rossz kertjéből, Magyar Nemzeti Balett: Örvény közös produkciója az Erkel Színház ideiglenes újranyitásának alkalmából) május 25.: Öt tánc c. táncesten belül két premier az Erkel Színházban: Mozart - Kylián: Hat tánc (felújítás 10 év kihagyás után), Mozart - Kylián: Petite Mort október 26.: az Operaház színpadán került első ízben bemutatásra, Pártay Lilla koreográfus által megalkotott, Munkácsi Mihály életét megjelenítő, Aranyecset című balett produkció. A művésznő cselekményes balettje, hazánk egyik legnagyobb festőművészének életét, emblematikus alkotásain 6

7 keresztül mutatja be, miközben elkalauzol bennünket a művész életét meghatározó helyszínekre. jelmeztervező: Vellich Rita, díszlettervező: Horesnyi Balázs november 10.: Árnyalatok Czakó Ferenc homokrajzoló, a Magyar Táncművészeti Főiskola, Budai László tangóművész és a Honvéd Művészegyüttes közös produkciója az Erkel - Feszt (Erkel Színház nyitása) alkalmából Balett produkciók, repertoár: január: A diótörő (2 előadás) február: Don Quijote (1+6 előadás) február-március: Elfújta a szél (7 előadás ) március: Pas de trois (3 előadás) március: Anyegin (4 előadás) április: Szentivánéji álom (3 előadás) április: Rómeó és Júlia (4 előadás) április: A makrancos Kata (6 előadás) május-június: Öt tánc (1+8 előadás) június: Hófehérke és a 7 törpe (1+12 előadás) szeptember-október: Giselle (1+8 előadás) október-november: Aranyecset (1+8 előadás) november-december: A diótörő (1+25 előadás) Összesen: 102 előadás Magyar vendégfellépők: Balogh Béla (Hófehéreke és a 7 törpe) Janács Evelyn (Rómeó és Júlia) Kováts Gergely Csanád (Hófehéreke és a 7 törpe) Kováts Tibor (Hófehéreke és a 7 törpe) Kőszegi Katalin (Elfújta a szél, Anyegin, Diótörő) Nagyné Soós Erika (Elfújta a szél, Anyegin, Diótörő) Rotter Oszkár (A makrancos Kata, Diótörő, Rómeó és Júlia) Magyar vendégalkotók, balettmesterek Balettmesterek, akik éves szinten tartanak vendégként balett órákat: o Aradi Mária, Dózsa Imre, id. Nagy Zoltán, Sterbinszky László, Bacskai Ildikó, Balogh Béla, Castillo Dolores, Janács Evelyn a Magyar Táncművészeti Főiskola és a Magyar Állami Operaház közös munkáját és a növendékeket koordinálta Vendég balettmesterek: o január február: ifj. Harangozó Gyula, Pongor Ildikó Don Quijote betanítása, próbák vezetése, o február március: Pártay Lilla, Metzger Márta Az Elfújta a szél betanítása, próbák vezetése, o április május: Kaszás Ildikó, Faith Blanka A Seregi darabokból három: A makrancos Kata, a Szentivánéji Álom és a Rómeó és Júlia betanítása, próbák vezetése, o április május: Pongor Ildikó Öt tánc / A Napfény természete, Végh Krisztina Öt tánc / Petite Mort betanításon részvétel, próbák vezetésében segédkezés a külföldi balettmestereknek, 7

8 o május június: Rujsz Edit, Faith Blanka Hófehérke és a 7 törpe betanítása, próbák vezetése, o nyara, ősze: Pártay Lilla koreográfus új nagy balettet koreografált Munkácsy Mihály életéről Aranyecset, o szeptember október: Sebestény Katalin, Pongor Ildikó, Volf Katalin, Végh Krisztina Giselle betanítása, próbák vezetése, o szeptember november: Pártay Lilla, Metzger Márta, Volf Katalin Az Aranyecset betanítása, próbák vezetése, o szeptember november: Lukács András (a 2013-as Seregi-díjazott) a MÁO részére új koreográfiát készített az Újévi Koncert balett betétjére, amelyet novemberben fel is vettek, o szeptember december: Pongor Ildikó Az Etűdök betanításon részvétel, próbák vezetésében segédkezés a külföldi balettmestereknek, o október december: Dózsa Imre, Végh Krisztina, Volf Katalin A Diótörő betanítása, próbák vezetése, o december: Pongor Ildikó Az Anyegin betanításon részvétel, próbák vezetésében segédkezés a külföldi balettmestereknek. Koreográfusi munkák A Magyar Nemzeti Balett együttesének tagjai, mint koreográfusok (új operabetétek): március április: János vitéz Nádasdy András, Merlo P. Andrea, március 25.: Beatles 50! Venekei Marianna, július 20.: Balatonfüredi Anna-bál Nádasdy András, szeptember 14.: Évadnyitány, Tannhäuser Venekei Marianna, október 23.: Szabadságra Hangolva, Larcimosa Starostina Cristina, október: Tannhäuser Venekei Marianna, október november: Márió és a varázsló, Kékszakállú herceg vára Solti Csaba, november 22.: Britten: Lukrécia meggyalázása Merlo P. Andrea, november 7.: Erkel - Feszt, A Nagy Nyitány, Palotás Nádasdy András. Díjazások: Díjak A decemberében elhunyt koreográfus, balettmester Seregi László emlékére a Seregi-díj megalapítása (A díj nem vándordíj, és évente ítélik oda a kuratórium (Seregi örökösök, Kollár Eszter, MÁO főigazgató, MÁO balettigazgató, Bán Dóra, MTSZ elnök) döntése alapján, és a szobron kívül a díj egy felkérés a MÁO részéről egy új koreográfia elkészítésére) 2013 őszén balettmesterekből alakult egy szakmai zsűri (Solymosi Tamás, Nagy Iván, Venekei Marianna, Pártay Lilla, Kövessy Angéla, Pongor Ildikó, Volf Katalin, Merlo P. Andrea) akik a Kortárs Koreográfusok estjén a Magyar Nemzeti Balett koreográfusai közül a legjobbat díjazta, aki aztán 2014 tavaszán, a TáncTrend esten, az Erkel Színházban kapott fellépési lehetőséget Díjátadás: május: 1. Seregi-díj átadás, nyertes: Lukács András, június: a 2. Etoile-díj átadás, nyertes: Tanykpayeva Aliya, június: jubilálók (25 év szolgálat): Nagyszentpéteri Miklós, Várkonyi Zoltán, Nádasdy András, Vontszemű Gabriella, Hreblay Hanna, Dienes Ilona részére, június: a 2012/2013-as évad kartáncosa díj átadás, nyertesek: Antal Tünde, Morvai Kristóf, október: Kortárs Koreográfusok Estjének nyertese: Jellinek György. 8

9 A Magyar Nemzeti Balett tagjai a következő díjakban, kitüntetésekben részesültek: Kövessy Angéla, vezető balettmester (2013. március 14. Magyar Érdemrend Lovagkereszt, polgári tagozat), Komarov Alekszandr, címzetes magántáncos (2013. március 14. Harangozó-díj), Apáti Bence, magántáncos (2013. április 29. Az évad férfi táncművésze díj), Medvecz József (2013. november Junior Príma díj), Popova Aleszja, első magántáncos (2013. december 15. Halhatatlanok Társulata tagság), Bajári Levente, első karakter magántáncos (2013. december 15. Halhatatlanok Társulata tagság). Próbatánc, új tagok Meghirdetett csoportos próbatánc illetve egyénileg szervezett privát próbatáncok alapján felvettük az együtteshez az alábbi, kiváló adottságokkal és képzettséggel rendelkező művészeket: Babácsi Benjamin, tánckari tag (az MTF végzős növendéke), Horányi Adrienn, tánckari tag (az MTF végzős növendéke), Szabó Barbara, tánckari tagtánckari tag (az MTF végzős növendéke), Róna András, tánckari tag (az MTF végzős növendéke visszautasította), Crnić Nika, horvát tánckari tag (az MTF végzős növendéke), Darab Dénes, tánckari tag (az MTF növendéke), Simon István, első magántáncos (az MTF növendéke, a Drezdai Semperoper Balett-ből szerződött át). Meghirdetett csoportos próbatánc illetve egyénileg szervezett privát próbatáncok alapján felvettük az együtteshez az alábbi, kiváló adottságokkal és képzettséggel rendelkező művészeket (a felvétel sorrendjében): Sarkissova Karina orosz-osztrák (címzetes magántáncosnak vettük fel, évad végén előléptettük első magántáncosnak), Marculesco Vlad, román tánckari tag, Taravillo Carlos, spanyol tánckari tag, Gould Danielle, kanadai tánckari tag, Karube Mikino, japán tánckari tag, Myasnikov Boris, orosz tánckari tag, Takahashi Yuya, japán tánckari tag, Vila Ricardo, spanyol tánckari tag, Lagunov Evgeniy, ukrán tánckari tag, Balaban Cristina, moldáv tánckari tag, Crnić Nika, horvát tánckari tag, Simon István, a Drezdai Semperoper Balett magyar származású szólistája, többszörös vendégművészünk főszerepekre; első magántáncos pozícióba vettük fel, Nakamura Shoko, a Berlini Állami Balett világhírű japán szólistája, első magántáncos pozícióba vettük fel, Matiashvili Nino, grúz tánckari tag, Kikalishvili Murman, grúz tánckari tag, Timofeev Dmitry, orosz, címzetes magántáncos pozícióba vettük fel. A Magyar Nemzeti Balett egyéb fellépései június 16.: Marton 70 Gála, Duett: Felméry Lili, Apáti Bence, 9

10 2013. június 17.: IX. Győri Táncfesztivál Magyar Nemzeti Balett: Petite Mort, június: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Milano Fashion Week alkalmából a MNB művészei mutatták be a ruhákat a kifutón, és mutatták be Jellinek György koreográfiáját, július 20.: Balatonfüredi Anna-bál, szeptember 14.: Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége MÁO Évadnyitó ünnepség, Jellinek György: Árnyalatok c. koreográfiájának bemutatója, szeptember 20.: Pécsi Tánctalálkozó Felméry Lili, Bakó Máté Duett, október 10.: Balett Nyílt nap (Kőszegi Katalin és Radina Dace vezetésével, több, mint 250 látogató), október 26.: Pártay Lilla: Aranyecset Hangoló előadás a Székely Bertalan teremben, december: Kanada, Táncverseny: Kozmér Alexandra, Bajári Levente. Vendégsztárok: Balett nemzetközi projektek február 27, 28 - Anna Tsygankova, az amszterdami HET National Ballet szólistája: Scarlett / Elfújta a szél Vendég alkotók, balettmesterek: 2013 májusában Némethy Sándor magyar származású, nemzetközi hírű óraadó balettmester dolgozott itt Zürichből, április-május: Elke Schepers, Yvan Dubreuil és Cora Bos Kroese betanította a Kyliándarabokat a májusi bemutatóra, 2013 májusában az Öt tánc balett esten belül előadott A napfény természete c. darabot a koreográfus asszisztense, Timothy Couchman próbálta be, 2013 áprilisában Ronald Hynd, A víg özvegy c. balett koreográfusa ideutazott előzetes szereposztást csinálni a 2014 februári bemutatóhoz, 2013 szeptemberében Tamas Detrich balettmester ideutazott, hogy összeállítsa az Anyegin új szereposztásait 2014 januárjára, 2013 novemberében ismét Némethy Sándor dolgozott velünk Zürichből, 2013 szeptemberében és decemberében Johnny Eliasen betanító és színpadra állító balettmester próbálta az Etűdök c. darabot a márciusi premierhez, 2013 októberében Kirk Bookman amerikai világítástervező dolgozott az Operaházban az Aranyecset premier világításán, 2013 októberében és decemberében Peter Docherty, A víg özvegy díszlet-jelmeztervezője dolgozott a produkción a szcenikai és jelmezműhelyekben, 2013 decemberében Tamas Detrich próbált az Anyegin -ben 2014 januárjában debütáló új szereposztásokkal Az év folyamán végrehajtott szervezeti, szervezési, egyszerűsítési, takarékossági intézkedések okairól és azok gazdálkodásra gyakorolt hatásáról A Magyar Állami Operaház legutóbbi Szervezeti és Működési Szabályzata szeptember 5-én lépett hatályba, melyben az intézmény szervezeti struktúrája a hatékonyabb működtetés érdekében néhány helyen átalakításra került. Megszűnt az ügyvezető-műszaki igazgatói státusz, a pozícióhoz kapcsolt műszaki tárak, illetve az üzemeltetésben feladatokat ellátó osztályok jelentős száma miatt nehezen kezelhetővé vált a napi működés mindenre kiterjedő biztosítása, ezért a műszaki igazgatói és főigazgató helyettesi státusz került 10

11 meghatározásra a feladatok elosztása végett. A főigazgató-helyettesi pozícióhoz kerültek besorolásra azok a szervezeti egységek, amelyek a napi feladataik során jogszabályi előírásoknak, a MÁO főigazgatója által kiadott utasításoknak megfelelően látják el feladataikat (Humánerőforrás-gazdálkodási Osztály, Beszerzési Osztály, Jogi Iroda, Rendezvényszervezés, Orvosi Szolgálat, Nézőtéri Felügyelet, Erkel Programiroda, Szervezési Osztály.), a műszaki igazgatóhoz kizárólag a produkciós gyártóműhelyek, a színpadi műszak szervezeti egységei, illetve az egyes létesítmények üzemeltetéséért felelős szervezeti egységek kerültek besorolásra. A évi SZMSZ-ben új elemként megjelent a művészeti igazgatói státusz, amely a főigazgató, főzeneigazgató, balett igazgató művészeti munkatársaként felelős az Operaház művészeti programjainak művészi megvalósításáért, lebonyolításáért és szervezéséért, melyhez hatáskörben a produkciók művészeti színpadra állításáért és szervezéséért felelős szervezeti egységeket kerültek hozzá A szervezeti változtatások legfőbb indoka a hatékonyabb működés elérése, a jogszabályi feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodás, a vezetői feladatok szétválasztása a döntések gyorsabb megvalósíthatósága érdekében, valamint egyértelmű feladat és felelősség strukturálás az egyes felsővezetői pozíciókhoz Vállalkozási tevékenység végzése A Magyar Állami Operaház 2013-ban kizárólag az alaptevékenységek szerinti tevékenységeket folytatta, vállalkozási tevékenységet bár erre az alapító okirat szerint jogosult lenne 2013-ban nem végzett Vegyes rendeltetésű eszközök Az Operaház valamennyi eszközét alaptevékenységeihez használja, az értékcsökkenések a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 30. (2) bekezdése szerint megállapított leírási kulcsokkal kerültnek megállapításra. A Magyar Állami Operaház évben kizárólag alaptevékenysége szerint működött, vállalkozási tevékenységet nem folytatott Kiszervezett tevékenységek helyzete A Magyar Állami Operaház 2000-től szervezte ki egyes, az alaptevékenységhez, az üzemeltetéshez szükséges tevékenységeit, úgymint a nézőtéri és ruhatári feladatok ellátása, takarítási feladatok, vagyonvédelem ellátása. A kiszervezett tevékenység esetében a gazdasági hatékonyság vizsgálata folyamatosan zajlik. A főbb kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos kifizetéseket az alábbi táblázat tartalmazza. adatok BRUTTÓ forintban évi évi évi Megnevezés évi kifizetések kifizetések kifizetések kifizetések Őrzés-védelem kiadásai Takarítás kiadásai Nézőtéri és ruhatári szolgáltatás kiadásai A kiszervezett tevékenységekkel kapcsolatos évi kifizetések kapcsán meg kell jegyezni, hogy az Erkel Színház megnyitásával jelentősen nőttek a kiszervezett tevékenységeinkkel kapcsolatos kiadásaink az előző évekhez képest, így ezen tevékenységek csak korlátozottan összehasonlíthatóak az előző évek kifizetéseivel. Általánosságban elmondható, hogy az Erkel Színház évi újranyitása a tavalyi év folyamán az egyes kiszervezett tevékenységeket illetően figyelembe véve, hogy az Erkel Színház a felújítás miatt évben csak korlátozottan működött mintegy százalékos költségnövekedést jelentett az egyes tevékenységek kapcsán (kivételt képez ez alól az őrzés-védelem kiadásai, amelynek az az oka, hogy az Erkel Színházban a felújítást és a megnyitást megelőzően is állandó őrzés-védelem volt biztosítva). 11

12 1.5. Gazdasági társaságokban való részesedések, a társaságok működése, eredményessége A Magyar Állami Operaház semmilyen gazdasági társaságban nem rendelkezek részesedéssel A dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására fordított kiadások, a kölcsönben részesítettek száma A Magyar Állami Operaház 1989-ben hozta létre a Lakástámogatási Alapot, melynek keretében támogatni kívánta a közalkalmazottai számára az otthonteremtést, a lakásvásárlást és a lakásépítést. A munkáltatói lakásépítési alap számla az OTP Banknál került megnyitásra. A lakástámogatási alapról szóló szabályzat alapján az Operaház közalkalmazottai részére legfeljebb forint/fő/év támogatást nyújthat évben nem került sor új támogatás megítélésére. Összességében 8 személy rendelkezett év végén tartósan adott kölcsön tartozással forintértékben, melyből a évben várhatóan megtérülő tartozások összege melyek átvezetésre kerültek a számlacsoporton belül a dolgozók lakásépítésre, vásárlásra nyújtott kölcsönök mérlegfordulónapot követően esedékes állománya számlára forint volt A Kincstári Egységes Számlán (KESZ) kívül lebonyolított pénzforgalom alakulása A Magyar Állami Operaház a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számláin kívül az alábbi pénzforgalmi bankszámlákkal rendelkezik: MEGNEVEZÉS Munkáltatói Lakásépítési Alap számla Oláh G. közérdekű alap pénzforgalmi számla Ferencsik J. közérdekű alap pénzforgalmi számla Závodszky közérdekű alap pénzforgalmi számla PÉNZFORGALMI JELZŐSZÁM PÉNZINTÉZET ZÁRÓEGYENLEG (forint) OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt OTP Bank Nyrt A közérdekű alap céljaira létrehozott pénzforgalmi számlákra magánszemélyek és társaságok teljesíthetnek befizetéseket, melyekből egyedi megítélések alapján egyes művészek támogathatóak. A Magyar Állami Operaház 2013-ban nem támogatta anyagi eszközökkel ezeket az alapokat A kincstári finanszírozás továbbfejlesztése, az előirányzat gazdálkodási rendszer tapasztalatai A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a kiadási és bevételi előirányzatuk különbözeteként havi időarányos támogatási keretet nyit, melyet havonta utal át az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A felhalmozási kiadások finanszírozása teljesítményarányosan történik. Tekintettel arra, hogy az intézmény nettó finanszírozási körbe tartozik a támogatási keretnyitás feltétele a beküldött adóbevallás, mely alapján a terhelést a Kincstár teljesíti. Az Operaház évadterv alapján látja el feladatait. Az évadterv időben elválik a költségvetési évtől, a produkciók költségvetésének kiadásai eltérnek az 1/12-ed finanszírozás alapján nyújtott támogatási keretektől. 12

13 Az intézmény jelentős részben támogatásból finanszírozza működését. A produkciók, bemutatók kiadásai nem időarányosan jelentkeznek, viszont az időarányosan nyújtott támogatási keret nehezíti a gazdálkodást, esetlegesen 30 napon túli tartozásállományok is felhalmozódnak. Az intézmény bevételei sem igazodnak a produkciók kiadási üteméhez, hiszen a kiadásokat követően realizálható bevétel. Az intézmény részére nyújtható államháztartáson kívülről érkező átvett pénzeszközök megszerzése bizonytalan, csak az év végén várhatók a vállalkozásoknál az eredmény megállapítását követően. Ennek következtében a kötelezettségvállalásokban a kiadások tervezésében az ütemezettség nem biztosítható. A Magyar Állami Operaház tapasztalatai szerint a központosított illetményszámfejtésről szóló 172/2000. (X. 18.) kormányrendeletben, a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló 37/2001. (X. 25.) PM rendeletben foglalt kötelezettségeknek és egyéb jogszabályi követelményeknek a Magyar Államkincstár Központosított Illetményszámfejtési Rendszere (továbbiakban: KIR3) nem tud maradéktalanul eleget tenni. Ebből kifolyólag 2013-ban rendszeresen zavarok adódtak a MÁO munkáltatói és kifizetői működésében. Számos témában mutatkoztak rendszerhiányosságok a KIR3-at illetően, melyből kifolyólag a munkavállalói jogok, és az intézményi gazdálkodás jogszabályi követelményei is sérültek. A problémákat a MÁO évben rendszeresen jelezte a MÁK felé. Az MÁO előadó-művészeti intézmény speciális igényeit jobban kiszolgálná egy saját üzemeltetésű rendszer a centralizált illetményszámfejtés helyett Évközi intézmény-, illetve gazdasági vezetőváltás és annak hatásai január 01-jén a Magyar Állami Operaház (továbbiakban: MÁO) átlagos statisztikai létszáma 780 fő volt. A közalkalmazottakon kívül egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban 1122 főt foglalkoztatott a MÁO. Ókovács Szilveszter szeptember 01-től kezdődő, főigazgatói feladatok helyettesítéssel történő ellátására irányuló megbízását Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere február 14. hatállyal visszavonta. Az eredményes pályáztatást követően február 15. napjától az Emberi Erőforrások Minisztere 5 év határozott időre február 14. napjáig Ókovács Szilveszterrel kötött munkaszerződést az Operaház főigazgatói feladatainak ellátására. Az Emberi Erőforrások Minisztere egyetértésével január 01-jétől május 29-ig a munkaerőgazdálkodási osztályvezetői feladatok ellátása mellett, majd május 30. napjától - az osztályvezetői feladatok ellátása nélkül - a gazdasági vezetői feladatokat a pályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb december 31. napjáig Pércsy Ákos látja el január 1. napjától a munkaerő-gazdálkodási osztályvezető beosztás betöltetlen. Az eredményes pályáztatást és az Emberi Erőforrások Miniszterének egyetértését követően július 01-jétől 5 év határozott időre június 30-ig Solymosi Tamással a korábbi megbízott balettigazgatóval kötött munkaszerződést a Munkáltató. Az eredményes pályáztatást követően a Munkáltató Dr. Turkovics Mónika Valéria korábbi megbízott marketing és kommunikációs igazgatót határozatlan idejű jogviszonyban július 01-jétől 5 év határozott időre június 30-ig bízta meg a marketing és kommunikációs igazgatói feladatok ellátásával augusztus 01-től a karigazgatói pályázat eredményes lebonyolításáig, legfeljebb július 31-ig karigazgatói megbízatást kapott Strausz Kálmán. Héja Domonkos mb. főzeneigazgató határozott idejű munkaszerződése augusztus 22. napján járt le. Az Emberi Erőforrások Minisztere egyetértésével augusztus 23. napjától augusztus 31. napjáig Halász Pétert bízta meg a Munkáltató a főzeneigazgatói feladatok ellátásával. 13

14 Eredményes pályáztatást követően a Munkáltató Kovách Balázs Iván informatikai szakelőadót határozatlan idejű jogviszonyban augusztus 15-étől 5 év határozott időre augusztus 14-ig bízta meg az informatikai osztály vezetői feladatainak ellátásával. Kovács Brigitta művészeti főtitkári határozott idejű vezetői beosztásának szeptember 30. napján történő lejártát követően október 01. napjától Soós Emese látta el a művészeti főtitkári beosztás feladatait. Az eredményes pályázatot követően december 01. napjától 5 év határozott időre december 01. napjáig Soós Emese kapott vezetői megbízást. Balog Zoltán az emberi erőforrás minisztere 2013.szeptember 05. napján jóváhagyta a MÁO Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) módosítását, melynek hatályba lépésével a május 09. napján jóváhagyott SZMSZ hatályát vesztette. A SZMSZ-ben szeptember 05-ei hatállyal az alábbi vezetői beosztások újonnan kerültek létrehozásra: szeptember 10. napjától a főigazgató-helyettesi feladatok ellátásával Dr. Főző Virág Zsuzsanna vezető jogtanácsost bízta meg a munkáltató. Az Emberi Erőforrás Minisztere egyetértését követően október 15. napjától a főigazgató-helyettes pályázat eredményes elbírálásáig, legfeljebb július 31. napjáig a Főigazgató Dr. Főző Virág Zsuzsannával kötött határozott idejű munkaszerződést a főigazgató-helyettesi feladatok ellátására. A Munkáltató szeptember 10-i hatállyal a műszaki igazgatói feladatok ellátásával a korábbi ügyvezető-műszaki igazgató Mozsár Istvánt bízta meg a pályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb december 31. napjáig. A Munkáltató szeptember 24-én pályázatot hirdetett műszaki igazgató beosztás ellátására november 04-én a pályázat eredménytelenül zárult tekintve, hogy egyetlen pályázó sem nyerte el a szakmai bizottság többségének támogatását. Mozsár István vezetői megbízása november 15-i hatállyal visszavonásra került november 16. napjától Reményi Katalin beruházó építész többletfeladat elrendeléssel látta el a műszaki igazgatói feladatokat az ismételten kiírásra kerülő műszaki igazgatói pályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb január 31. napjáig október 10. napjától a Munkáltató Anger Ferenc Viktor játékmestert helyettesítéssel bízta meg a művészeti igazgatói feladatok ellátásával, majd az Emberi Erőforrások Minisztere egyetértését követően november 01 napjától mb. művészeti igazgató munkakörben az eredményes pályázat lezárultáig legfeljebb július 31. napjáig határozott idejű munkaszerződést kötött vele a Munkáltató. A Jelmeztár és a Balett Jelmeztár szervezeti egységek összevonásával a jelmeztár vezetői feladatok ellátásával október 17. napjától július 31. napjáig a Munkáltató Bodó Lajosné volt balett jelmeztár vezetőt bízta meg. A Munkáltató december 01. napjától Heizer Balázs Attilát bízta meg színpadfelügyelő beosztás ellátásával a színpadfelügyelő beosztás ellátására kiírt pályázat elbírálásáig, legfeljebb július 31-ig. Az Erkel Programiroda vezető feladatainak ellátására szeptember 10. napjától az álláspályázat eredményes lezárultáig, legfeljebb szeptember 10. napjáig dr. Kiszely Noémi Erkel Projekt referens kapott vezetői megbízást. Az emléktár vezetői beosztással október 30. napjától Karczag Mártont bízta meg a Munkáltató 5 év határozott időre, október 30. napjáig. A Munkáltató október 15. napjától október 14. napjáig dr. Kovács Zsófiát bízta meg a vezető jogtanácsos feladatok ellátásával. A Munkáltató december 03-án pályázatot hirdetett főigazgató-helyettes munkakör, műszaki szakalkalmazott munkakörben műszaki igazgató beosztás ellátására, művészeti igazgató munkakör betöltésére, illetve karmester/karigazgató munkakör ellátására. A pályázatok benyújtási határideje: január

15 2. Az alaptevékenység változása és annak gazdálkodásra gyakorolt hatása 2.1. Rendkívüli események és körülmények bemutatása, pénzügyi helyzetre, eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatásuk A év legjelentősebb változása és egyben legnagyobb feladata az Erkel Színház felújításának lebonyolítása és a színház újbóli megnyitása volt, amelyet a napi üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok megoldása és a kiadásokhoz szükséges források megteremtése követett. A felújításához rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintos pénzügyi keret a színház épületének mind esztétikai, mind műszaki szempontból csak a legalapvetőbb és legszükségszerűbb megújulását tette lehetővé, ugyanakkor törekedtünk arra, hogy az adott keretből a megszabott határidőre a lehető legmagasabb színvonalú felújítás történjen meg. Az épület felújítására szánt keretösszeg rendelkezésre állt a MÁO évi költségvetésében, azonban az épület üzemeltetéséhez, az előadásokhoz szükséges forrásokat az év folyamán egyéb forrásokból kellett biztosítani évben sikerült előrelépést elérnünk az Operaház egyik számottevő problémájának megoldására, a jelentős mennyiséget képviselő díszlet és jelmez készleteink raktározásával kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel folytatott egyeztetések során összeköttetésbe kerültünk a Vidékfejlesztési Minisztériummal, amely a Budapest, XXI. ker. Weiss Manfréd u. 4. szám alatt (Hrsz.: ) található telken elhelyezkedő raktárépületeket kihasználatlanság miatt átadná a Magyar Állami Operaház részére. A raktárépületek alkalmasnak mutatkoznak akár intézményünk teljes díszletállományának elhelyezésére is, és továbbá lehetőséget biztosítanak a jelmezek, és a gondnoksági raktárak kitelepítésére. Ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetne el intézményünk, lévén jelenleg a budapesti és pest megyei raktáraink éves bérleti díja meghaladja a 37 millió forintot. A MÁO jelenlegi raktárállománya bérleti díjának megtakarítása mellett a bérleti konstrukcióhoz kapcsolódó üzemeltetési költségek terén is csökkenés vártható a csepeli ingatlan szakmailag és gazdaságilag kedvezőbb adottságaiból kifolyólag. A év likviditási szempontból kiemelkedőnek tekinthető, az előző évekhez viszonyítva jelentős - év közben kapott - többletforrás állt az intézmény rendelkezésére a működésének finanszírozásához. Költségvetési támogatásunk az előző évekhez képest nagyarányú növekedést mutat, figyelembe véve azonban, hogy a továbbiakban mind az Operaház, mind az Erkel Színház üzemeltetése, előadásainak költsége, az ingatlanokkal kapcsolatos ráfordításai az Operaház költségvetését terheli, a megnövekedett támogatás csak korlátozott mozgásteret biztosít a két színház működéséhez Az intézmény által ellátott többletfeladatok bemutatása A Magyar Állami Operaház számára évben többletfeladat elrendelésére nem került sor Az év során átadott és átvett feladatok bemutatása A Magyar Állami Operaház évben nem adott és nem vett át feladatokat Az intézmény működésének helyzete, a működési tevékenység értékelése A Magyar Állami Operaház a 2013-as évet e Ft-tal több támogatással és az előző évhez képest e Ft-tal több saját bevétel eredeti előirányzattal indította el. A teljes év tekintetében a költségvetési támogatás összege e Ft-tal nőtt, az intézményi bevétel e Ft-tal lett több, mint 2012-ben. A évben az eredeti előirányzatunk főösszege e Ft összegben került jóváhagyásra az éves költségvetésben. Év közben kiadási előirányzataink kormányzati hatáskörben e Ft-tal csökkentek, intézményi hatáskörben e Ft-tal, irányító szervi hatáskörben e Ft-tal növekedtek. 15

16 Az intézmény költségvetési támogatása az előző évek viszonylatában jelentősen emelkedett évben, a költségvetési támogatási összegek évben e Ft, évben e Ft, évben e Ft volt. A évi e Ft költségvetési támogatási összeg 54 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, ezzel az operaház költségvetési támogatása amely immáron két színház működését, fenntartását foglalja magában megközelíti azt a szintet, amely a műfaj sajátosságai és presztízse miatt elvárható. A színház működésének javítása érdekében bevezetett szervezeti változások eredményesebb működést ígérnek, az egyes felsővezetői pozíciókhoz rendelet feladatok és felelősségi körök megosztása miatt hatékonyabb lehet a napi működés. II. Részletes indoklás (az előirányzatok alakulása) A Magyar Állami Operaház évben kedvező pénzügyi keretek között végezhette alaptevékenységét és biztosíthatta az operajátszás magyar fellegváraként a műfajjal kapcsolatosan elvárt magas színvonalat. Összességében a működési és felhalmozási célú költségvetési támogatásunk 8,2 milliárd forint volt ban, az 2 milliárd forintos előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevételt is figyelembe véve összességében több mint 10 milliárd forint támogatási kerete volt intézményünknek. A jelentős támogatási összegre szükség is volt, az Erkel Színház felújítása, újbóli beindítása és üzemeltetése jelentős forrásokat emésztett fel. 1. A főbb kiadási tételek feladatteljesítéssel összefüggő alakulása Személyi kiadásaink jelentősen nőttek az előző évhez képest, az összes személyi juttatásunk a évi 4,2 milliárd forinthoz képest 2013-ban 5,2 milliárd forintot tettek ki. A növekedés oka az Erkel Színház megnyitásában keresendő, a színház üzemeltetéséhez teljes műszaki és egyéb kisegítő személyzetet kellett felvennünk. A költségvetési engedélyezett létszámkeretünk növekedése is emiatt vált szükségessé, míg 2012-ben 674 fő, addig 2013-ban 849 fő személyi állományi keretből gazdálkodhattunk. A személyi kiadások növekedésével párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra fordított kiadások is 20 százalékot meghaladóan növekedtek 2013-ban. Átfogó bérfejlesztésre a tavalyi év folyamán sem kerülhetett sor, teljesítményhez kötött jutalmazásra is csak adott létszám figyelembevételével tudtunk keretet biztosítani. Dologi kiadásaink is jelentősen növekedtek az elmúlt évhez képest, 2013-ban 70 százalékkal többet fordítottunk ezen kiadásainkra, mint 2012-ben. Készletek beszerzésére 21 százalékkal, kommunikációs szolgáltatások kiadásaira 65 százalékkal költöttünk többet az előző időszakhoz képest. Jelentős mértékben nőttek a szolgáltatási kiadásainkra fordított összegek (szállítási szolgáltatások, közüzemi díjak, üzemeltetési kiadások, szakmai szolgáltatások, stb.), ettől függetlenül a kifizetett bérleti díjaink esetében viszont jelentős csökkenés (37 %) volt tapasztalható. Reprezentációs célú kiadásaink 2,5-szeresére, reklám és propaganda kiadásaink másfélszeresére emelkedtek évhez viszonyítva, ennek oka, hogy az Operaház folyamatosan és jelentős mértékben használja ki a különféle médiumok és hirdetési felületek adta megjelenési és reklámozási lehetőségeket, továbbá jelentős marketing kampány folyt az Erkel Színház újranyitása kapcsán is. Legjelentősebb növekedés a szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések terén volt, amelyre az előző évi kiadásaink több mint háromszorosát költöttük. Ennek oka, hogy az immár két játszóhelyen fellépő művészeket jelentős mértékben külső vállalkozási szerződés keretében alkalmazzuk. Ugyancsak az Erkel Színház felújítása miatt évben a felújításokra, beruházásokra fordított kiadásaink jelentősen nőttek annak ellenére is, hogy a tavalyi évben az egyes beszerzések, beruházások többszörös, jogszabály által előírt engedélyezési procedúrája jelentős mértékben megnehezítette és lassította a beruházások kivitelezését, határidőre történő elvégzését. A felhalmozási kiadásaink teljesítési értéke magában foglalja az Erkel Színház felújítására kapott 1,7 milliárd forintos támogatás 16

17 felhasználását, ezt az összeget leszámítva azonban az látható, hogy valamivel kevesebbet fordítottunk felhalmozási kiadásokra, mint a megelőző évben. A évet összességében ezer forint kiadási megtakarítással, és ezer forint többletbevétel elérésével zártuk. A felhasználható teljes tárgyévi előirányzat maradványunk ezer forint volt, ez 17 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az előirányzat maradvány jelentős része (mintegy 70 százaléka) kötelezettségvállalással terhelt, nagyobb részben működési célhoz kapcsolódó előirányzat maradvány. Szabad előirányzat maradványunk melyet visszakértünk a működés finanszírozása érdekében ezer forint volt. 2. Az előirányzatok alakulása, az előirányzatok és pénzforgalom egyeztetése 2.1. Kiadási és bevételi előirányzatok hatáskörönkénti módosításának alakulása adatok ezer forintban Megnevezés EREDETI Előirányzat Országgyűlés Előirányzat változások Kormány Irányító szerv Intézmény ELTÉRÉS Végleges módosított előirányzat Beruházások Felújítás Egyéb felhalmozási kiadások Felhalmozási kiadások összesen Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési kiadások összesen Finanszírozási kiadások KIADÁSOK MINDÖSSZESEN Intézményi működési bevételek Működési célú támogatások államháztartáson belülről Működési célú átvett pénzeszközök Működési költségvetés bevételei összesen Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek összesen Központi, irányító szervi támogatás Maradvány igénybevétel BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

18 2.2. Konkrét célra kapott előirányzatok felhasználása évben az alábbi konkrét célokra kaptunk támogatást: 2013 februárjában a Magyar Fejlesztési Bank Zrt egyösszegű támogatást nyújtott az Operaház részére ezer forint értékben, melyet a színház az Operaház Királyi lépcsőházában felállításra kerülő 3D vetítési rendszer beszerzésére fordíthatott márciusában a Budapesti Operabarátok Egyesülete két, az Operaház által foglalkoztatott fiatal művésznek - Baráth Emőke és Cser Krisztián ítélt meg támogatást összesen bruttó 600 ezer forint értékben, melyet az Operaház - átvett pénzeszközként - egy-egy előadás fellépti díjának megemelésével fizetett meg a jogosultak részére májusában egyszeri jellegű pótelőirányzatként a 1159/2013 számú Korm. határozat, a 3932/8/2013. számú NGM intézkedés, illetve a 408/2012 számú Korm. határozat alapján évi bérkompenzációként ezer forint támogatást kaptunk. A megadott célra el nem költött pénzösszeg visszarendezéseként 2013 decemberében visszautalásra került ezer forint támogatási összeg júniusában a 1356/2013 (VI. 24.) Korm. határozat alapján a fejezeti kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból ezer forint került átcsoportosításra Marton Éva születésnapi koncertjének megszervezésére júniusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Családbarát munkahely pályázat során sikerült elnyernünk ezer forintos támogatást, melyet gyermekmegőrző (baba kuckó) kialakítására fordítottunk júniusában a túlzott hiányeljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1259/2013. (V. 13.) Korm. határozat alapján elrendelt zárolás keretében intézményünk évi költségvetéséből ezer forint került zárolásra a dologi kiadásokból júliusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma jóváhagyta a évi kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat maradványunkat, melyből ezer forintot működési célra, illetve beruházási, felújítási munkák fedezetére, ezer forintot az Operaház Szervezési Osztályának végeleges elhelyezésének megvalósításához használhattunk fel augusztusában az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben engedélyezte a évi ezer forint többletbevételeink miatt benyújtott igényünket, melyből személyi juttatásokra ezer forintot, munkaadókat terhelő járulékokra ezer forintot, dologi kiadásokra ezer forintot, beruházási kiadásokra ezer forintot fordíthattunk szeptemberében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között létrejött együttműködési megállapodás alapján intézményünk 30 ezer forint támogatásban részesült a digitális átállást követő technikai feltételekhez való felkészülésére szeptemberében a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában döntött a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról, melynek keretében az Operaház ezer forint plusz támogatást kapott. A megítélt plusz forrást az Erkel Színház tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolítására, az Erkel Színház évi teljes körű üzemeltetésére, valamint a Több, mint Opera elnevezésű programsorozat lebonyolítására fordíthattunk decemberében az Operaház évi előirányzat-maradványa jóváhagyásra került, ennek eredményeképpen figyelembe véve a júliusában már jóváhagyott e Ft-os összeget a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból visszahagyásra került e Ft, a meghiúsult kötelezettségvállalások maradványából a 1765/2013. (X. 25.) Korm. határozat alapján e Ft került visszahagyásra (a teljes jóváhagyott évi előirányzat maradvány összege így e Ft volt) decemberében a Kultúráért Felelős Államtitkár 47411/2013/KUKAB számú intézkedése alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben e Ft-tal 18

19 csökkentette az Operaház dologi kiadásainak előirányzatát, mely módosítás az egyes kulturális intézmények gazdasági egyensúlyának helyreállításának finanszírozását szolgálta Az előirányzatok évközi változása, a teljesítést befolyásoló főbb tényezők Személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak alakulása intézményi hatáskörben a dologi kiadások egyes előirányzataira átcsoportosítás történt a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak terhére, a személyi juttatások (alapilletmények, megbízási díjak, külföldi művészek tiszteletdíja) előirányzatai ezer forinttal, a munkaadókat terhelő járulékok (szociális hozzájárulási adó) előirányzata ezer forinttal csökkentek a munkaadókat terhelő járulékok (szociális hozzájárulási adó) előirányzatáról intézményi hatáskörben ezer forint került átvezetésre a beruházási kiadások előirányzataira (egy hajós utcai ingatlan megvásárlása céljából) a Budapesti Operabarátok Egyesülete két operaházi alkalmazott részére ítélt meg támogatást, összesen 600 ezer forint értékben, mellyel a közalkalmazottak alapilletménye előirányzatunk növekedett az Operaház által életre hívott segélyalapba történt munkavállalói befizetéseknek megfelelő összeggel - lévén a munkáltató ugyanakkora összeggel támogatja a segély alapot, amennyi összeget a munkavállalók befizetnek -, 25 ezer forinttal megemelésre került a személyi juttatások (egyéb segélyek) előirányzata az előző évi működési célú előirányzat maradvány igénybevétele keretében a létszámleépítés személyi juttatásainak (közalkalmazottak végkielégítése, felmentett munkavállalók egyéb juttatásai) és munkaadókat terhelő járulékainak (szociális hozzájárulási adó) előirányzatai emelkedtek, előbbi ezer forinttal, utóbbi ezer forinttal a évi bérkompenzációra kapott ezer forintos támogatási összegnek megfelelően emelkedett meg a közalkalmazottak alapilletményének előirányzata ezer forinttal, valamint a szociális hozzájárulási adó előirányzata ezer forinttal a évi maradvány április hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a közalkalmazottak egyéb biztosítási díjainak előirányzata 516 ezer forinttal nőtt a évi maradvány június hóban történt felhasználásának, valamint a szabad maradványunk előirányzatosításának keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a megbízási díjak és a felmentett munkavállalók egyéb juttatásainak előirányzatai ezer forinttal, a szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzata ezer forinttal nőtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítószervi hatáskörben engedélyezte a évi ezer forint többletbevételeink miatt benyújtott igényünket, melyből személyi juttatásokra (illetménykiegészítés, egyéb költségtérítések és hozzájárulások, megbízási díjak) ezer forintot, szociális hozzájárulási adóra ezer forintot fordíthattunk intézményi hatáskörben a személyi juttatások (megbízási díjak) előirányzatáról ezer forint, a szociális hozzájárulási adó kiadási előirányzatáról ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások előirányzataira a Kormány 1648/2013. (IX. 17.) számú határozatában döntött a fejezet kötelezettségvállalással nem terhelt maradványának felhasználásáról, melynek keretében az Operaház ezer forint plusz támogatást kapott. A megítélt plusz forrást az Erkel Színház tavaszi átmeneti játszási időszakának lebonyolítására, az Erkel Színház évi teljes körű üzemeltetésére, valamint a Több, mint Opera elnevezésű programsorozat lebonyolítására fordíthattunk, ebből a személyi juttatások (közreműködői díj, megbízási díjak, külföldi művészek tiszteletdíja, külső szerzők jogdíja, stb.) előirányzatát ezer forinttal, a szociális hozzájárulási adó előirányzatát forinttal növeltük. 19

20 a évi maradványunk intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a megbízási díjak előirányzatáról ezer forint, a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások (távolléti díj, közreműködői díj, tiszteletdíj, jogdíj) előirányzatáról ezer forint, a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások (közalkalmazottak alapilletménye) előirányzatáról ezer forint, a szociális hozzájárulási adó előirányzatáról ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé az előirányzatok intézményi hatáskörben történő rendezése kapcsán a személyi juttatások (közalkalmazottak alapilletménye) előirányzatáról ezer forint került átvezetésre a dologi kiadások közé a évi bérkompenzációra kapott ezer forintos támogatási összegből a felhasználásra nem került ezer forint összeg visszarendezés kapcsán ezer forinttal csökkent a közalkalmazottak alapilletménye, valamint ezer forinttal a szociális hozzájárulási adó előirányzatunk Dologi kiadások előirányzatainak alakulása a évi maradvány éig történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből dologi kiadásaink előirányzatai ezer forinttal nőttek intézményi hatáskörben a dologi kiadások egyes előirányzataira (rezsi költségek, reklám és propaganda kiadások, számlázott szellemi tevékenységek kiadásai) átcsoportosítás történt a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatainak terhére, összesen ezer forint értékben a évi maradvány éig történt felhasználásának előirányzatosítása intézményi hatáskörben korrekcióra került, a dologi kiadásokból a külső szerzők anyag és jogdíja ezer forinttal csökkent a évi maradvány éig történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a dolog kiadásaink (anyag beszerzések, számlázott szellemi tevékenységek) előirányzatai ezer forinttal növekedtek a évi maradvány április hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből dologi kiadásaink előirányzatai ezer forinttal nőttek a évi maradvány május hóban történt felhasználásának előirányzatosítása keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a dologi kiadásaink előirányzatai (szakmai és karbantartási anyag, szerszám beszerzések, hangszerek és járművek karbantartása) ezer forinttal nőttek a évi maradvány június hóban történt felhasználásának, valamint a szabad maradványunk előirányzatosításának keretében intézményi hatáskörben ezer forinttal növekedtek előirányzataink, ebből a dologi kiadásaink (üzemeltetési kiadások) előirányzatai ezer forinttal nőttek a 1356/2013 (VI. 24.) Korm. határozat alapján a fejezeti kötelezettségvállalással nem terhelt maradványból ezer forint került átcsoportosításra Marton Éva születésnapi koncertjének megszervezésére, mellyel teljes egészében számlázott szellemi tevékenységek, jogdíjak, külföldi művészek utazási és szállásköltségei előirányzatait növeltük meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Családbarát munkahely pályázat során sikerült elnyernünk ezer forintos támogatást, mely összeg teljes egészében 20