Sümegi Bernadett: Nők a vezetésben: nehézségek és lehetőségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sümegi Bernadett: Nők a vezetésben: nehézségek és lehetőségek"

Átírás

1 Sümegi Bernadett: Nők a vezetésben: nehézségek és lehetőségek 3

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A témaválasztás aktualitása Kutatási módszerek és alapfogalmak A kutatás célja Kutatási módszerek Kulcsfogalmak A nők a munkaerőpiacon A nők szerepének kibővülése A nők és a munkaerőpiac Üvegplafon Szegregáció Esélyegyenlőség Keresetek Az esélyegyenlőség kérdése az EU-ban A magyar munkaerőpiac helyzete A tudományos pálya Nők a közéletben A legnagyobb hatalommal rendelkező nők A nők a politikában A civil szféra aktivitása Magyarország és az Európai Unió összehasonlítása Család - munka karrier Párválasztás és karrier Gyermekek Gyermekgondozási hálózat Munka A női karriertípusok és jellemzőik Család vagy munka? A nő mint vezető Női vezetői erények A női vezetési stílus Sztereotípiák

3 Női kompetenciák Prioritások Az állam és a vállalatok lehetséges teendői Megoldások a nők vezető pozíció betöltésének elősegítésére A nők munkába való visszatérésének segítése és karrierépítés Családbarát munkahely A kérdőíves felmérés és interjúk elemzése A kérdőíves megkérdezés Középiskolások Egyetemisták Interjúk Interjú egy dékánasszonnyal Interjú egy óvoda vezetővel Interjú egy vállalatvezetővel Interjú egy diákszervezet vezetőjével Összefoglaló következtetések, javaslatok Források Mellékletek sz. melléklet: A nők első szülésének átlagéletkora 2000 és 2004 (év) sz. melléklet: Kérdőív a végzős gimnazista lányok családdal, élettel, munkával kapcsolatos gondolatairól sz. melléklet: Kérdőív főiskolás és egyetemista nők családdal, élettel, munkával kapcsolatos gondolatairól sz. melléklet: Interjúkérdések sz. Melléklet: Kérdések egy egyetemi szervezetet vezető nőhöz

4 Táblázatok 1. táblázat: A legmagasabb iskolai végzettség nemek szerint táblázat: A nők és férfiak arányának képzési területenként az összes jelentkezést figyelembe véve, táblázat: Az Európai Unió foglalkoztatási és női foglalkoztatási rátája és elérendő célok összehasonlítása táblázat: Foglalkoztatás Magyarországon táblázat: A női foglalkoztatási ráta Magyarországon és az Európai Unióban, 2000 és táblázat: A női foglalkoztatottak aktivitási rátája táblázat: A munkanélküliség Magyarországon nemek szerinti bontásban táblázat: A Parlamentben lévő női és férfi képviselők száma táblázat: A Parlamentben a nők száma pártok szerint között táblázat: A nők részaránya kiválasztott országokban és Magyarországon 2006-ban táblázat: A gyermekgondozási ellátást igénybe vevők megoszlása jövőre vonatkozó elképzeléseik és a nevelt gyermekek száma szerint 2005 (18 éven aluli gyermeket nevel) táblázat: Egyet értenek-e ezzel a felfogással, hogy a kisgyermekes anyáknak nem kellene dolgozniuk táblázat: Gyermekgondozási intézmények elterjedtsége Magyarországon és az EU 2002-es barcelonai csúcson 2010-re elérendő arány táblázat: Foglalkoztatás az Európai Unió országaiban táblázat: Foglalkoztatottság nemek szerint és annak függvényében, hogy van-e gyermekük táblázat: Miért szakítják félbe a nők illetve a férfiak a karrierjüket? táblázat: A nők kora az első szüléskor Magyarországon 1980 és táblázat: Női és férfi sztereotípiák táblázat: Tradicionális női és férfi tulajdonságok táblázat: A foglalkoztatottság hatása a szülői feladatok ellátására (Magyarországon és az EU 25 átlaga, 2003)

5 Mivel nő vagyok, rendkívüli erőfeszítéseket kell tennem, hogy sikeres legyek. Ha elbukom, senki nem azt fogja mondani, hogy nincs meg benne az, amire szükség lenne. Azt fogják mondani, hogy a nőkben nincs meg az, amire szükség lenne. 1 (Clare Boothe Luce amerikai újságíró, politikus, aktivista, író, diplomata) 1. Bevezetés Amikor egy évvel ezelőtt a TDK-ra készülve elkezdtem kutatni a témát, sőt már korábban is, amikor a dolgozat ötlete megszületett, volt véleményem azzal kapcsolatban, milyen a nők helyzete a munkaerő-piacon. Azóta nyitottabb szemmel járok a világban, figyelem az embereket, figyelem, hogy hogyan alakul az életük. A Norvégiában ösztöndíjasként eltöltött hónapok tapasztalatai is jelentős mértékben hozzájárultak a bennem kialakult kép formálódásához. Az a tény, hogy apukákat látok napközben babakocsit tolni, amely Magyarországhoz viszonyítva meglepő jelenség számomra, egyik bizonyítéka annak, hogy Norvégiában teljesen másképp viszonyulnak a családi szerepekhez, és annak is, hogy a nők lehetőségei sokkal kedvezőbbek, mint Magyarországon. Többször hozok fel norvég példákat annak igazolására, hogy van megoldás a problémákra. Még ha nem is teljes egészében, de részben A témaválasztás aktualitása A fentiek már érzékeltetik, hogy a kérdés tanulmányozása napjainkban mindenképpen indokolt. Egyre több helyen találkozunk az egyenjogúság problémájával, és a nők és férfiak közötti munkapiaci esélyegyenlőség megteremtésével. Egyre bőségesebb irodalom foglalkozik a nők társadalomban és gazdaságban elfoglalt helyével. Számos tanulmány érzékelteti, hogy nemcsak valamiféle divatról, feminista, emancipációs mozgalomról van csupán szó. A probléma sokkal összetettebb és nagy társadalmi hatással bír. Dolgozatom bevezető idézete jól megragadja a nők munkaerő-piaci helyzetét. Összefoglalja a probléma lényegét. A karriert nem gátolja olyan akadály, amely ne 1 Because I am a woman, I must make unusual efforts to succeed. If I fail, no one will say, - She doesn t have what it takes. - They will say, - Women don t have what it takes. : Clare Boothe Luce 7

6 abból fakadna, hogy nők vagyunk, és egyszerre két szerepnek kell megfelelnünk. Több erőfeszítésünkbe kerül, hogy ugyanazt elérjük, amit a férfiak. Eközben választás elé kerülünk. Nekünk, nőknek valamilyen szinten le kell mondanunk vagy a karrierről vagy a családi idillről. Nehéz a családot és a karriert összeegyeztetni, de azt sem állíthatom, hogy lehetetlen. Dolgozatomban arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy természetesen nehezebb nekünk, nőknek, nehezebb, mint a férfiaknak. Többet és keményebben kell harcolnunk, és sokkal több akadályt kell leküzdenünk. De semmi sem lehetetlen, a világ korántsem annyira nőellenes, mint amilyennek sokszor be szeretnénk állítani. Azt sem állítom, hogy a munkavilágot nekünk alakították ki. De a mi kezünkben a jövő, hogy ezen a világon változtatni lehessen. Nekünk is tennünk kell valamit ennek érdekében, mert: Addig nem lesz teljes egyenjogúság, ameddig a nők maguk is részt nem vesznek a törvényalkotásban és a törvényhozók megválasztásában 2 (Susan B. Anthony). 2. Kutatási módszerek és alapfogalmak 2.1. A kutatás célja Előzetes szekunder kutatásaim során számtalan cikket olvastam és dolgoztam fel, és mint fiatal, hamarosan a munkapiacra lépő hallgató eléggé pesszimistán tekintek a jövőre. Többi nőtársamhoz hasonlóan találkozom az élet nagy kérdésével: karrier vagy család. Igazából úgy érezzük, hogy a kettő együtt lehetetlen. Akkor viszont saját vágyainkat nem tudjuk kielégíteni, hiszen mindannyian vágyunk családra, szerető férjre, három, az udvarban szaladgáló gyerekre és karrierre. Hogyan tudunk megfelelni a saját elvárásaiknak, hogy anyák is legyünk és karriert is futhassunk be? A két célkitűzés jelenleg összeegyeztethetetlennek tűnik. Dolgozatomban a család és a karrier összeegyeztethetőségét fogom vizsgálni, illetve, hogy a nők valóban választás elé kerülnek-e, nincs-e alternatív megoldás, és tehetnéneke a vállalatok vagy az állam valamit az ügy érdekében. A fentiekből kiindulva, kutatásom céljául azt tűztem ki, hogy megvizsgálom, milyenek ma a nők munkaerő-piaci kilátásai, milyenek a lehetőségeik a család és karrier 2 There never will be complete equality untill women themselves help to make laws and elect lawmakers. - Susan B. Anthony 8

7 összeegyeztetésére, és hogy hogyan gondolkodnak a fiatal nők erről a helyzetről. Igazak-e az állítások, hogy a nők nem akarnak vezetők lenni. Dolgozatom vizsgálataihoz a következő alapkérdéseket fogalmaztam meg: Milyen programok segítik a nők munkahelyi reintegrációját? Mennyire éri diszkrimináció a nőket a munkahelyen? Mennyire érvényesül az esélyegyenlőség a munkahelyeken? Hogyan lehet egyensúlyba hozni a munkát és a családot? Mennyire támogatják a cégek és az állam a nők karrierjét? Milyenek ma a nők számára a munkahelyi kilátások? Igaz-e az állítás, hogy a nők nem akarnak vezetők lenni? Igaz-e az állítás, hogy manapság a nők tömegesen hagyják ott a munkájukat? 2.2. Kutatási módszerek Kiinduló hipotézisem az volt, hogy a nők kilátásai a munkaerő-piacon kedvezőtlenek. A nők szeretnének vezető pozíciót betölteni, de a munkakörülmények nem kedveznek ennek. Úgy véltem, hogy a család és a karrier nehezen, de összeegyeztethető. Dolgozatomban a deduktív logikát követek, mely leíró kutatáson alapszik (Héra-Ligeti 2006). Vizsgálatomban különböző kutatási módszereket alkalmazok. Először a vonatkozó külföldi és magyar szakirodalom segítségével próbálom feltérképezni és összefoglalni, hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéskörhöz mások, mely kérdések foglalkoztatják a szerzőket. Az irodalmi háttér felvázolása után saját kérdőíves felmérésem és interjúk segítségével kísérelem meg bizonyos általam fontosnak tartott szempontok szerint az aktuális helyzet elemzését, valamint azt, hogy történt-e előrelépés a témában. Kérdőíves kutatást folytatok gimnazista és egyetemista lányok körében (az empirikus vizsgálat egyes részei előtt pontosan bemutatom az adott esetben alkalmazott kutatási módszert). Célom megvizsgálni, hogy a fialak nők hogyan viszonyulnak a témához, milyen jövőképük van, és milyen lehetőségeket látnak. Egyidejűleg azt is megvizsgálom, hogy milyen is egy vezető pozícióban lévő nő élete és ő hogyan látja a nők helyzetét a világban. 9

8 A következőkben a nők esélyeinek, lehetőségeinek bonyolult kérdéskörét tekintem át, bizonyos súlyponti kérdések köré csoportosítva Kulcsfogalmak Mindenekelőtt szeretnék néhány kulcsfogalmat definiálni a szakirodalom alapján. Szegregáció: elválasztás, elkülönítés. Pl: nők és férfiak iskolai végzettség és munkák alapján szegregálódnak. (Létezik vertikális és horizontális szegregáció) (lásd Szegregáció, 12. oldal.) Esélyegyenlőség: biztosítani, hogy minden csoportnak (bármilyen eltérő tulajdonsága alapján) ugyanolyan esélyei legyenek az élet minden területén (lásd Esélyegyenlőség, 15. oldal). Diszkrimináció: Egyes személyek vagy embercsoportok többségtől eltérő tulajdonságai illetve helyzete (mássága) ürügyén történő megkülönböztetése másik személy által. Az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás. A megkülönböztetés hatása lehet pozitív vagy negatív, illetve módszere nyílt vagy burkolt. Pozitív diszkrimináció: A pozitív diszkrimináció társadalmi csoportokra vonatkozó jogi vagy egyéb adminisztratív megkülönböztetést, előnyben részesítést jelent, melyre gyakran, de nem feltétlenül a csoport valamilyen szempontból hátrányos helyzete ad indokot. A világ sok országában ismert és alkalmazott fogalom a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására vonatkoztatva. A pozitív megkülönböztetés célja az esélyegyenlőség megteremtése. 3. A nők a munkaerőpiacon A következőkben a nők munkapiaci helyzetének jellemzőit kívánom bemutatni a női szerepváltozásából kiindulva A nők szerepének kibővülése Kiindulópontként a nők szerepének bővülésével foglalkozom. A kérdést különböző szempontokból nézhetjük. Így érdemes az előítéletekkel, megváltozott képzéssel, munkahelyi szerepvállalással stb. foglalkozni. 10

9 A XXI. századot többen a nők évszázadaként emlegetik, merthogy az elvégzendő munkák egyre inkább olyanok lesznek, melyekhez a női képességek jobban illenek (Ternovszky 2005b). A Newsweek is a nők felemelkedését ünnepli. A női vezetők száma emelkedik, és egyre többen kerülnek magasabb pozíciókba (Newsweek 2005a-d). Az FTSE 100 cég vizsgálatakor azzal a jelenséggel találkozott, hogy az női ügyvezető igazgatók száma 2000 és 2004 között duplájára emelkedett. Eközben a Fortune Global 500-ban csak 7 női ügyvezető igazgatót találhatunk. Minden tíz ügyvezető igazgató férfire 1 nő jut (The Economist 2005). Annak ellenére, hogy a nők szerepének növekedéséről hallunk, még mindig találkozhatunk nemi alapú karrier akadályokkal, amelyek a nők előrejutását gátolják (Smith - Smits 1994). A nők karrierjével szemben az egyik fő akadályt a munkakörülményekkel kapcsolatos politikák, folyamatok, gyakorlatok, és bizonyos előítéletek is okozhatják. Mindenekelőtt az a nézet, hogy nehéz a családban vállalt szereppel járó kötelezettségeket összeegyeztetni a munkahelyi teljesítéssel. Tehát a szervezeti kultúra alakulása fontos tényező a nők karrierjének alakulása szempontjából (Burke 1997). Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi lesz a társadalommal, ha a nők csak a munkára koncentrálnak majd. A szakirodalom kétfelé válik a téma terén. Egyik felük félti a nőket (valójában a társadalmat), ha a férfiakkal kívánnak versengeni. Azt hiszem, itt megjelenik a férfiak és a társadalom túlzott ragaszkodása a hagyományokhoz és a megszokotthoz. A férfiak többsége még most sem tartja a nőket egyenrangú versenytársnak. Úgy gondolják, hogy a nők is hadd dolgozzanak, de ezt mind pusztán gazdasági érdekből teszik, és nem tartják őket saját magukkal szemben versenytársaknak, pedig a nők képzettségben, rátermettségben utolérték a férfiakat. A szakirodalomnak ez a csoportja azt a félelmet tükrözi, hogy mi lesz, ha a nők számára a munka fontosabb lesz, mint a gyereknevelés, hiszen a gyermekek iránti felelősséget csak a nők felelősségeként tartják számon (Nagy 1997). A cikkek másik részében öröm fejeződik ki amiatt, hogy a nők aránya a szakértelmiségiek és a vezetők körében világszerte növekedik. Fontosnak tartják, hogy az oktatási rendszer kibővülésével a nőknek is lehetősége nyílt tanulni és képességeiket fejleszteni a világban, és így most egy új vezetői típus, stílus fog megjelenni (Nagy 1997). Ez a változás azonban a család rovására történik: Évezredeken keresztül az anyaság adta meg a nő társadalmi rangját lehetett bármilyen szegény, ha gyerekei 11

10 voltak, tisztelték. Azok a nők, akik most lépnek szülőképes korba, úgy nőttek fel, hogy az anyjuk dolgozott, őket a bölcsőde és a napközi nevelte. Nem láttak maguk előtt mintát. Hiába van meg bennük a vágy, hogy otthon maradjanak, amikor megszületik a baba, egész nap a lakás bolt játszótér háromszögébe vannak zárva, és inni vagy drogozni kezdenek, mert nem bírják a kötöttséget elviselni (Lux 2003) A nők és a munkaerőpiac Az üvegplafon jelensége Felvetődhet a kérdés, miért nem azonosak a férfiak és a nők lehetőségei, hogyan jelentkezik a nők számára az üvegplafon (Nagy 1997, Stuart 2006). A szakirodalom az üvegplafon kifejezést annak a helyzetnek a bemutatására alkalmazza, amikor a karrier megtorpan. Nem lehet látni, hogy miért nem következett be a továbbjutás, de egyértelműen külső okok miatt (Komka 2005). A glass ceiling, ahogy az angol szakirodalom nevezi, egy olyan láthatatlan akadály, amely miatt a nők, ha akarnak, sem tudnak feljebb jutni a ranglétrán. Egyetlen okot lehetne említeni, mint tény, ami miatt a nők nem juthatnának előbbre, hogy a felsővezetői munka nem összeegyeztethető a családdal. De nem emiatt nem jut sok nő előbbre. Az akadály valóban láthatatlan, mivel bármelyik nemzetközi és vegyes vállalat elvetné a feltételezést, hogy náluk bármilyen hátrányos megkülönböztetés lenne a nőkkel szemben. Más helyzetből indultak a férfiak és a nők a nyolcvanas évek végén, amikor megkezdődött a gazdasági átalakulás. Az akkori vezetők között kevés nő volt található, és ez az arány öröklődött át, a mostani vezetők ebből a korosztályból kerülnek ki. A éves korosztályban sok sikeres nő található, de ők koruknál fogva még a középvezetői szinten helyezkednek el (Szabó Vilmos, a Korn/ Ferry International ügyvezető igazgatója) (Figyelő 1999a). A es időszakban sem javult a nők helyzete a munkaerőpiacon. Továbbra is érezhető, hogy a nők karrieresélyei a férfiakénál rosszabbak, karriercéljaik visszafogottabbak. Az üvegplafon továbbra is létező jelenség ben a felső és középszintű vezetők aránya, a nagy és középvállalatoknál a férfiak körében 4,2%, a nők esetében 2,4% volt (Koncz 2006e). 12

11 A nők és férfiak közötti különbség a munkahelyen is érezhető. A nők másképp dolgoznak, mint a férfiak. Napközben inkább gyorsan, hatékonyan, hogy hamarabb hazamehessenek és törődhessenek a családdal, míg a férfiak esténként ide-oda eljárkálnak, hogy ezzel is karrierjüket építsék (Figyelő 1999a). A fenti okok biztosan szerepet játszanak abban, hogy mi nők nehezebben indulunk neki az életnek. Hogyan találunk rá az egyensúlyra a magánélet és a munka között? Az élet által elénk gördített akadályok közül nézzük most a szegregációt Szegregáció A szegregáció fogalmát az előző fejezetben meghatároztam. Most azt szeretném definiálni, mit is jelent a szegregáció pontosan, és hogyan jelenik meg a munkaerőpiacon. Mindennapi jelenség, hogy a férfiak és a nők ritkán dolgoznak ugyanolyan pozíciókban, ugyanazokon a munkahelyeken. A nők általában nőies, feminizálódott szakmában dolgoznak, és ilyen területeken is szereznek végzettséget, képzettséget. Ha például a bölcsészettudományi karokat tekintjük, vagy az egészségügyet, akkor láthatjuk, hogy a hallgatók többsége lány. Ellenben, ha a műszaki és természettudományi szakokat nézzük, ott még mindig férfi túlsúly tapasztalható, bár a nők száma itt is emelkedett (KSH 2005). A végzettségekből adódóan a férfiak és a nők ritkán jelentkeznek ugyanarra az álláshirdetésre. Az általuk betöltött állások így egymástól szegregálódtak (Nagy 1997). A statisztikák azt mutatják, hogy a felsőoktatásban a nők száma ma már meghaladja a férfiakét, de sajnos a szegregáció problémája továbbra is fenn áll (1. táblázat). 13

12 1. táblázat A legmagasabb iskolai végzettség nemek szerint 2006 II. negyedévében (ezer fő) Férfiak Nők 8 általánosnál kevesebb 5,1 3,9 Általános iskola 49,4 43,4 Általános Iskola szakképesítéssel 0,3 0 Szakiskola és szakmunkásképző 64 40,1 Középiskola érettségivel 29,2 48,4 Középiskola szakképesítéssel Főiskola 6,1 9,5 Egyetem 4,1 2,5 Összesen: 159,9 147,8 (Forrás: KSH 2006a) Norvégiában is problémát okoz a szakterületek közötti szegregáció. A nők általában tanítási pályát és az egészségügyet választják, míg a férfiak a tudomány és a műszaki pályát. Az egyetemeken 5-ből minden harmadik diák nő (NMCE 2007b). A közalkalmazottak 68%-át a nők adják, az állami szektorban 57%-ot míg a magán szférában férfi túlsúly van. A munka területén is megtalálható a szegregáció: a nők adják az általános iskolai tanárok, ápolónők nagy részét. Jelenleg az orvosok csupán 34%-a és az ügyvédek 26%-a nő (NMCE 2007b). A szakirodalom a szegregációnak két fajtáját különbözteti meg, a vertikális és a horizontális szegregációt. A horizontális szegregáció azt jelenti, hogy a férfiak és a nők más-más gazdasági területen, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek el. Az eltérő nemi szocializáció és a nemi szerepeknek való megfelelés igényének következtében a férfiak és a nők más-más pályákon indulnak el (Nagy 1997). A vertikális szegregáció ezzel szemben a foglalkozási hierarchiában való előrejutási lehetőségeket foglalja magában (Nagy 1997). Ez a szegregáció másik fajtája. Sok helyen említik, hogy a nők és a férfiak nem egy területen keresnek állást, nem versenytársai egymásnak, persze ez már az oktatásnál is megjelenik (2. táblázat). 14

13 2. táblázat A nők és férfiak aránya képzési területenként az összes jelentkezést figyelembe véve, 2007-ben (fő) (Forrás: MFOR2007b) Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) adatai alapján a pályaválasztásnál a nők és férfiak közötti szegregáció a pályák területén még mindig meghatározó. Bár 2007-ben 61 ezer nő és 46 ezer férfi jelentkezett felsőoktatási intézménybe, a műszaki és informatikai pályákon még mindig kirívóan alacsony, 10% alatti a nők részvétele (MFOR2007b, 2. táblázat). Hasonló jelenséget igazol a Norvég Statisztikai Hivatal is, melynek adatai szerint a felsőoktatásban tanulók 60%-a nő. Azoknak a nőknek a száma, akik egyetemi vagy főiskolai végzettséget szereztek, jelenleg meghaladja a férfiak számát. (NMCE 2007a) Bizonyos pályák elnőiesedése figyelhető meg. Oka a munkerő-piaci kontraszelekció ben a nők 48,3%-a dolgozott olyan ágazatban, ahol a foglalkoztatottak többsége nő volt ben ez az arány tovább emelkedett, 49,9%-ra. A probléma továbbra is fent áll, és inkább tovább növekszik, mint csökken. Szegregáció nemcsak a szakterületek viszonylatában jelentkezik, hanem a hierarchia szinteken felfelé haladva is. A nők a foglalkoztatási hierarchia alsó szférájába szorulnak, és emiatt az előmeneteli lehetőségeik, az elérhető jövedelem az átlagosnál rosszabb, a szegénység kockázata nagyobb (Koncz 2006e). 15

14 Hasonló szituáció figyelhető meg a munkahelyeken is, mivel a nők száma a hierarchia szinteken egyre feljebb haladva jelentősen csökken, akkor is, ha megfelelő képzettséggel rendelkeznek. A pozíció betöltésére megfelelő végzettségekkel rendelkező szakemberek között sem kisebb az arányuk, mint a férfiaké. A vertikális szegregáció meglétét bizonyítja az is, hogy a közgazdászok között, ahol például magas a nők aránya, a főiskolákon végzettek kétharmada nő. A vezető pozíciókban ehhez képest kevés női vezetővel találkozhatunk (Nagy 1997). Az Európai Bizottság tanulmányában 2001 és 2005-ben a nemek között a foglalkoztatás területén meglévő szegregációt vizsgálták. A foglalkoztatásban tapasztalható nemek szerinti szegregáció számítása az egyes szakmákban foglalkoztatott nők és férfiak átlagos nemzeti foglalkoztatási rátájának egyes foglalkozásokra alkalmazásával történt, a különbségek összegzésével megkapták a nemek közötti egyensúlyhiányt az összes foglalkoztatás arányában (ISCO osztályozás). Ezen adatok szerint Magyarországon a nemek közötti szegregáció az említett két év alatt tovább nőtt (2001: 28,3; 2005: 28,4). Ez az érték Észtországban a legmagasabb (30,8) és Romániában a legalacsonyabb (22,3) (EB2007) Esélyegyenlőség A következőkben a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség problémájáról fogok beszélni, kitérve a keresetekre, az Európai Uniós stratégiákra, a magyar munkaerő-piaci helyzetre és a szomorú valóságra. Keresetek A fejlett országokban a nők keresete mintegy 20%-kal kevesebb a férfiakénál (Ternovszky 2005b). Az Európai Unióban március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon nagyszabású rendezvényekre került sor. Mivel 2007 az európai esélyegyenlőség éve (Year Of Equal Opportunities), a nők és férfiak közötti keresetbeli különbségek ismét napirendre kerültek. Vladimir Spidla, az Európai Bizottság esélyegyenlőségi biztosa beszédében elmondta, hogy az EU-ban 2000 óta 8 millió új munkahelyet teremtettek, ebből 6 milliót nők kaptak. Miközben az egyetemi diplomások 59%-a nő, átlagban 15%-kal keresnek kevesebbet, mint az azonos munkaidőben és pozícióban dolgozó férfiak. Magyarországon a fizetésbeli különbség 11%, a helyzet valamivel kedvezőbb (Hirtv2007a). A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jelentése szerint még sosem 16

15 dolgozott ennyi nő a munkaerő-piacon, mint manapság (számuk elérte az 1,2 milliárdos rekordszintet), de továbbra sem biztosítják nekik a férfiakkal egyenlő elbánást. A legtöbb nő általában olyan szektorokban (pl. mezőgazdaság) dolgozik, amelyek kevésbé produktívak, és amelyekben alacsonyabb fizetést kapnak, mint a hasonló beosztású férfi kollégáik. Még a hagyományosan nőinek ítélt szakmákban is, mint a gyermekgondozás vagy a tanítás, is észrevehető ez a különbség (Hirtv2007b). Az Európai Unió évi jelentése szerint a nők és férfiak közötti keresetbeli különbség Magyarországon (2005) 11%. Az EU 25-nél (2005) 15%. A legkisebb különbség Máltán található (4%), a legmagasabb pedig Cipruson (25%) (EB2007). A keresetbeli különbségek abból adódnak, hogy a nők mennyit maradnak távol a munkaerő-piacról. A nők pályájuktól való távolmaradása meglehetősen rövid: átlagban kevesebb, mint három év. Ennek ellenére a keresetük nagyban eltér a munkaerő-piacon maradt, hasonló pozícióban lévő társaiktól. A távollét ára 1 év esetén 11%-os, 3 év esetén 37%-os fizetésbeli kiesést jelent a nők számára (Hewlett-Luca 2005). A Figyelő 1999-es felmérése szerint a női topmenedzserek összjövedelme 83%-a a férfiakénak. A válaszoló vállalatok 63,9%-nál került be nő is az operatív felső vezetésbe. Létszámuk átlagosan 18,4%. Nem kaptak helyet a nők az igazgató tanácsban sem, a létszámuk átlagosan 17,9% (Figyelő 1999b). A évi adatok alapján Magyarországon a nők a menedzserek 34,3%-át tették ki. Ez a szám csekély emelkedést mutat a évi statisztikához képest, melyben a nők a menedzserek 33,1%-át adták (EB2007). Ez sem hazai jelenség csupán, mert a Catalyst nevű tanácsadó szervezet (célja a nők üzleti életben való előbbre jutásának elősegítése) jelentése szerint 2003-ban a Fortune 500 igazgató tanácsaiban a nők aránya csak 13,6%-os. A non-profit szervezetek esetében jobb a helyzet, de ott sem kielégítő. Több, non-profit szervezetben magas pozíciót betöltő nő úgy gondolja, hogy nagyobb esélyei vannak a civil, mint a gazdasági szférában (Sherman 2005). A jelenség európai szinten is megmutatkozik: az EU25 átlaga a Magyarországi arány alá esik, a menedzserek 32,2%-át adják a nők. Ez az arány csak Lettországban (44,3%) és Litvániában (42,7%) haladja meg jelentősen az EU-átlagot (EB2007). 17

16 Az esélyegyenlőség kérdése az EU-ban Az Európai Unió 1997-ben fogalmazta meg az Új Foglalkoztatási Stratégiát, amelynek a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó politikákkal szoros összhangban kell lennie. Fő célkitűzései a foglalkoztatás növelése és a munkanélküliség csökkentése től az esélyegyenlőség iránti igényt kezdték hangsúlyozni, előtérbe került a családbarát politika, amely azt szorgalmazta, hogy a gyermek- és idősgondozást fejlesszék (Koncz 2006a). A 80-as évektől került előtérbe az Unióban az esélyegyenlőség problémája (egyenlő bánásmód garantálása, pozitív programok, pozitív diszkrimináció). A közösségi programok magukba foglalják a közösségi és tagállami intézkedéseket és programokat, amelyek az esélyegyenlőség gyakorlatban való érvényesülését segítik elő. Már a 90-es évektől a pozitív diszkriminációs programok kerültek előtérbe. A negyedik középtávú közösségi akcióprogram ( ) célkitűzései a következők voltak: a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülése közösségi, tagállami, gazdasági és szociális szinten, a munka-család összeegyeztethetőségének javítása és a nemek kiegyensúlyozottabb részvétele a döntéshozatalban (Ónodi 2000). A 2000-re elfogadott foglalkoztatási irányelveket ( több és jobb munkahelyeket mindazok számára, akik kereső munkát akarnak végezni ) egy egészségesebb munkaerőpiac megteremtésének célkitűzéseként interpretálták ban átfogalmazták a foglalkoztatási stratégia alapelveit (Koncz 2006e). A Lisszaboni Stratégia azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy az Európai Unióban a foglalkoztatási szint 2010-re elérje a 70%-ot, a nőknél pedig a 60%-ot (3. táblázat). 18

17 3. táblázat Az Európai Unió foglalkoztatási és női foglalkoztatási rátájának és az elérendő céloknak az összehasonlítása 2005-s 2005-es elérendő adatok cél* 2010-es elérendő cél** Foglalkoztatási ráta 63,8% 67% 70% Női foglalkoztatási ráta 56,3% 57% 60% (Forrás: EGGSIE 2005) * A 2001-es stockholmi ET-ülésen megfogalmazott célkitűzés **A lisszaboni ET ülésen elfogadott Lisszaboni Stratégia A Lisszaboni Stratégiákban megfogalmazott célok között szerepel a nemek közötti egyenlőség javítása az álláshoz jutás, a szakképzés, az előremenetel és a munkakörülmények terén, a teljes foglalkoztatottság, a munkahelyi környezet minőségének és termelékenységnek a javítása, a nemek közötti egyenlőség és a munkahelyi egészségvédelem (Horváth 2005). Fontos cél még a nemek közötti esélyegyenlőség a foglalkoztatásban, a munka világából való kirekesztés megelőzése, a magánélet és a munka összehangolása és a gyermekellátási intézmények fejlesztése (Koncz 2006a). A szomorú valóság: Az előzőekben mondottaknak ellentmond azonban az, hogy az elvek és a valóság összhangja nem valósul meg hiánytalanul. Szomorú valóság, hogy az Európai Unió sem támogatja teljes mértékben a nők felzárkóztatását. Az európaiak 40%-a véli úgy, hogy a hátrányos megkülönböztetés gyakorlata széles körben elterjedt. A sok hangzatos programmal ellentétes az Európai Bíróság 2006-ban hozott egyik ítélete, amely szerint a munkahelyükön gyermeknevelés miatt több évet mulasztó nők alacsonyabb fizetése nem feltétlenül jogtalan. Az ítélet alapjául a következő eset szolgált: A 44 éves angol panaszos, aki 16 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik, megtudta, hogy hasonló munkát végző férfi kollégái évi 9 ezer fonttal is többet keresnek, mint ő. 19

18 A munkaügyi bírósághoz fordult, amely első fokon igazat adott neki. Másodfokon viszont munkaadója nyert, és az ügy végül Luxembourgban landolt. Az Európai Bíróság azt nyilvánította általános szabálynak, hogy a munkaadó minden külön igazolás nélkül a munkavállaló rátermettségének, tapasztalatának fokmérőjeként kezelheti a szolgálati idő hosszát, s ez önmagában nem sérti a férfiak és a nők egyenlő bérezésének elvét. A munkaadói oldal örömmel fogadta ezt az ítéletet. Az Európai Bíróság hozzátette, hogy ha a munkavállalónak kétségei vannak, akkor a munkaadónak bizonyítania kell, hogy a szolgálati idő tükrözi a dolgozó képességeit (HVG 2006b). A magyar munkaerőpiac helyzete 4. táblázat Foglalkoztatási ráta Magyarországon (ezer fő) Foglalkozatás Magyarországon: 3 millió 934 Férfiak: 2 millió 143 Nők: 1 millió 791 (Forrás: KSH 2006a, EGGSIE 2005) 5. táblázat A női foglalkoztatási ráta Magyarországon és az Európai Unióban, 2000 és 2004 (%) Foglalkoztatottak Magyarország EU25 csoportja év 49,7 50,7 53,6 55, év 29,7 20,8 34,7 33, év 66, ,1 68, év 13, ,9 31,7 (Forrás: Koncz 2006e) A Bizottságnak a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére a nők és férfiak egyenlőségéről készített jelentése (2007) szerint a nők és férfiak foglalkoztatása a éves korosztályban 2000 és 2005-ben a következőképpen alakult: 20

19 Magyarországon a nők foglalkoztatottsága a évi 49,7%-ról 2005-ben 51%-ra emelkedett, miközben a férfiak foglalkoztatása 63,1%-kal változatlan maradt (5. táblázat). Az EU 25-ök átlaga esetében a nők foglalkoztatása 53,6%-ról 56,3%-ra emelkedett. A férfiak foglalkoztatottsága csekély mértékben változott csupán: 71,2-ről 71,3%-ra emelkedett (EB2007). 6. táblázat A női foglalkoztatottak aktivitási rátája (%) Foglalkoztatottak csoportja Magyarország EU Szolgáltatások 71,7 74,9 80,8 82,8 Ipar 24,9 22,6 14,7 13,2 Mezőgazdaság 3,3 2,6 4,5 4 (Forrás: Koncz 2006e) 7. táblázat A munkanélküliség Magyarországon nemek szerinti bontásban (%) Munkanélküliségi ráta Magyarországon: 7,2 Férfiak: 6,9 Nők: 7,6 (Forrás: KSH 2006a) Még nem is olyan régen európai szinten különlegesnek számított, hogy Magyarországon a nők munkanélkülisége alacsonyabb volt, mint a férfiaké. Hiszen a régi és új EUtagállamokban is éppen ennek az ellenkezője érvényes. Magyarországon ez a sajátos helyzet azért léphetett föl, mert a nők általában olyan szektorokban dolgoztak (közalkalmazottként, köztisztviselőként, állami tulajdonú foglalkoztatóknál), ahol viszonylag alacsony volt a kockázata annak, hogy elveszítik állásukat, és az is inkább a férfiakat sújtotta. Viszont az elmúlt években ez a tendencia már megváltozott, és re a nők és férfiak munkanélküliségi rátája kiegyenlítődött (Frey 2005) ban pedig már az európai tendencia érvényesül Magyarországon is. A nők munkanélküliségi rátája magasabb a férfiakénál (6-7. táblázat). 21

20 A tudományos pálya A nők és férfiak közötti szegregáció nemcsak az iskolázottságban és a gazdaságban figyelhető meg, hanem a tudományos munka területén elért teljesítményekben is. Magyarországon és a régióban is általánosságban elmondható, hogy a nők esélyei a tudomány területén kedvezőtlenek. A norvég Gro Harlem Brundtland 42 évesen lett miniszterelnök 1981-ben, ezt követően három alkalommal is újraválasztották. A később WHO-elnökként is tevékenykedő politikus maga számolt be arról, hogy amikor egyetemi tanári állásra pályázott, egy hasonló teljesítményű férfival szemben a bizottság szerint azért döntöttek mellette, mert négy gyermeket nevelt (MT 2007). A közép- és kelet-európai női tudósok helyzete sajnos nem mondható olyan kedvezőnek, mint a norvég példában látható. Az ENWISE (Enlarge women in science to the East) - jelentés alapján a középés kelet-európai, valamint a balti államokban a tudományos munkaerő 38%-at adják nők. Annak ellenére, hogy ez az arány viszonylag nagynak mondható, valójában a nők azokban a tudományágakban tevékenykednek, ahol a legkevesebb a K+F kiadás. Magyarországon miközben a felsőoktatásban a diákok több mint 50%-a nő (lásd: Szegregáció, 12. oldal) a Ph.D.-fokozattal rendelkezők esetében az arány 37%, az egyetemi tanárok esetében pedig 3,5%. A legnagyobb presztízsű tudományos díjat, az Akadémiai Aranyérmet a díj 46 éves történetében egyszer sem kapta nő (MT 2007). Miért van az, hogy a tudományos pálya elejét jelentő tudományos diákköri konferencián még nagy számban vesznek részt női hallgatók, de a tudományos pálya végére eltűnnek a tudomány területéről? Később a kutatási hierarchia legfelsőbb szintjein, felügyelő bizottságokban, a tudománnyal kapcsolatos testületeken nagyon alacsony a nők részaránya. A tudományos diákköri konferenciákon a női és férfihallgatók majdnem azonos számban vesznek részt, de az első helyezést elért hallgatók többségükben férfiak (MT 2007). Ezért említésre méltó az a tény, hogy a évi OTDK Közgazdasági szekciójában a 26 szekcióból 18 szekcióban nők végeztek az első helyen. Úgy gondolom, a fentiek alátámasztják a férfiak és a nők közötti szegregációt, azt hogy a nők általában azokon a területeken tevékenykednek, ahol kevés a tudományra költött pénz és a szakma feminizálódott. A közgazdasági karokon a hallgatók többsége lány, és 22

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja

WageIndicator adatbázisok eredményeinek disszeminációja H005 EQUAL projekt. WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja WageIndicator és BérBarométer adatbázisok eredményeinek disszeminációja Mit mutatnak az adatbázisok a részmunkaidős (nem teljes munkaidős) foglalkoztatást illetően? készítette: MARMOL Bt. 2008. április

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Dr. Frey Mária SzMM, Gender képzés, Budapest, 2008. május 22. Az előadás témái Foglalkoztatottság Munkanélküliség Inaktivitás Munkaerő-piaci támogatások és egyéb támogatások

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-22. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2007/2206(INI) 4.3.2008. Véleménytervezet Den Dover (PE400.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-22. Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2007/2206(INI) 4.3.2008. Véleménytervezet Den Dover (PE400. EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2007/2206(INI) 4.3.2008 MÓDOSÍTÁS: 1-22 Den Dover (PE400.662v02-00) a nőkről és a tudományról (2007/2206(INI)) AM\712026.doc PE402.819v01-00

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció

GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció GYEREVISSZA fórum- és képzés kommunikáció Megjelenések Mantra Communication 2013. július 11. Kommunikáció Két körben zajlott a kommunikáció június hónapban. Június első hetében sajtóközleményt adtunk ki

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A távmunka és a távdolgozók jellemzői

A távmunka és a távdolgozók jellemzői TÁRSADALOM A távmunka és a távdolgozók jellemzői Tárgyszavak: foglalkoztatás; humánerőforrás; információtechnológia; munkahely; távmunka trend. Bevezetés A távmunka képlékeny meghatározása arra enged következtetni,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. II. negyedév) Budapest, 2010. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

NŐK A MUNKÁBAN, NŐK A CSALÁDBAN A SVÉD PÉLDA

NŐK A MUNKÁBAN, NŐK A CSALÁDBAN A SVÉD PÉLDA Anna Boda nagykövetségi tanácsos és helyettes képviseletvezető beszéde a Personal Hungary szakkiállításon rendezett női fórum keretében, 2012. november 15-én NŐK A MUNKÁBAN, NŐK A CSALÁDBAN A SVÉD PÉLDA

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március

Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára. 2009. március Esélyegyenlőségi Útmutató TÁMOP pályázók és értékelők számára 2009. március TARTALOMJEGYZÉK 1. ALAPVETŐ TUDNIVALÓK... 3 2. AZ ÖT FŐ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERÜLET... 3 2.1. CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI KÖRÜLMÉNYEK

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Nők és férfiak a munkaerőpiacon

Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária: Nők és férfiak a munkaerőpiacon Nők és férfiak a munkaerőpiacon Frey Mária Mint ismeretes, Magyarországon a rendszerváltozást megelőzően igen magas szintű volt a nők gazdasági aktivitása. Munkanélküliség

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata

A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata A munkaerő-piaci sikeresség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjeinek utókövetésén keresztül Fónai Mihály Kotsis Ágnes Szűcs Edit Tanulmányunkban a Debreceni Egyetemen a Diplomás Pályakövető Rendszer

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt ISSN 0236 736 X ISBN 963

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2010. III. negyedév) Budapest, 2011. január Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben