A városhálózat átalakulása a Balkánon 1 Hardi Tamás
|
|
- Eszter Tóthné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A városhálózat átalakulása a Balkánon 1 Hardi Tamás Az elmúlt másfél évtized gyors balkáni átalakulási folyamatai nem kerülték el a térség városhálózatát, városi, urbanizációs jellemzőit sem. A háborús pusztítások éppúgy hatással voltak a városállomány és -hálózat átalakulására, mint a demográfiai, migrációs jellemzők átalakulása vagy az etnikai viszonyok változása. Mindezek együttesen felerősítettek hagyományos városi jellemzőket, de új, eddig szokatlan változásokat is hoztak. Napjainkban egyszerre tapasztalható a háborús károk helyreállítása, néhol a lakosságszám csökkenése, máshol növekedése, a migrációs folyamatok felgyorsulása. A pusztuló városrészek és városok mellett találunk dinamikus városfelújítást és nagymértékű ingatlanberuházásokat is. A háborús, illetve etnikai villongások mellett az új államok és új fővárosok születésén túl a gazdasági-társadalmi rendszer változása is alakítja a Balkán városhálózatát. 1. A városodás a Balkánon a történelemben Európa délkeleti részének városhálózata alapvetően eltér a közép-európai (főleg a német és cseh nyelvterület) vagy a nyugat-európai jellemzőktől. Városhálózata ritkább, s általában népsűrűsége alacsonyabb volt, mint a kontinens nyugati részén. Jelentős központjai csak a peremeken alakultak ki, elsősorban Isztambul és Athén, míg a belső területeken olyan nagyváros, amely az egész térségre kiható vonzerővel rendelkezett volna, nem létezett. A 19. és 20. században megalakuló államok fővárosai kis, vidéki városkák voltak. Mindennek okaként megnevezhetjük a Balkán természeti földrajzi jellemzőit, hiszen a hegyvidéki térszín nem kedvez a jelentős népességkoncentrációk kialakulásának, de legalább ekkora a jelentősége annak, hogy a térség a török birodalmi tér része volt, s annak is évszázadokon át a perifériája. Így néhány egykori adminisztratív központon (pl. Skopje) kívül jelentősebb város nem alakulhatott ki. A Török Birodalom visszaszorítása után megalakuló új államok ugyanakkor a megörökölt kis fővárosok fejlesztésére törekedtek. A modernizálódó főváros a nemzeti büszkeség szimbólumává vált, előfordult, hogy a korábbi központ helyett nemzeti fővárosként egy másik, esetleg a korábbinál kisebb jelentőségű települést neveztek ki, s kezdték el fejleszteni (pl. Bukarest vagy Szófia). Ekkoriban ezeknek az országoknak az urbanizáltsági foka rendkívül alacsony volt, legfeljebb 20% körül mozgott a városi lakosság aránya. 1 A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat és tanulmányút összehasonlító esettanulmányként kapcsolódik az OTKA által T számon nyilvántartott A határ menti városok funkcióinak és vonzáskörzetének átalakulása a határok szerepének megváltozása, ill. az EU bővítés után a Kárpát-medencében c. kutatáshoz. A tanulmányutat a PTE TTK Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja szervezte.
2 A városi népesség számának és az összlakosságon belüli arányának jelentős növekedése a szocializmus évtizedeiben következett be. Ezt a gyors urbanizációt két ideológia is támogatta: egyrészt az uralkodó ideológia, amely a társadalmon belül a munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozta, s így szorgalmazta az ennek az osztálynak helyet adó települések, az ipari városok számának és lakosságszámának bővítését; másrészt a fiatal nemzetállamok határainak megszilárdulása lehetővé, sőt szükségessé tette a nemzeti területek fővárosának és városhálózatának megerősítését, az új államterületekhez való igazítását. Ezt a korrekciót az egyes országok csak a 20. század második felében tudták elvégezni. Ekkor nem csupán a fővárosok modernizálódtak, hanem megerősödtek a regionális centrumok, Jugoszláviában a szövetségi köztársaságok székhelyei. Ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a városok, s köztük az ún. szocialista városok, egy-egy ipari üzemre alapozott központok száma. A térség városainak száma így a század második felében több mint két és félszeresére növekedett. Míg az ötvenes évek közepén 402, addig az ezredfordulón 1098 várost tartunk nyilván (Kocsis 2005). A városok számának bővülése mellett jelentős volt a városok lélekszámának növekedése is. Szinte minden nagyságkategóriában szembetűnő a gyarapodás, három, 1 millió főt meghaladó nagyváros létezik ma már a térségben, sőt ezek közül Bukarest lakosságszáma a nyolcvanas évek végén több mint 2 millió fő volt. A városok ipari jelentőségének a növekedése, így a gazdasági vonzereje túlszárnyalta a lakossági infrastruktúra növekedésének ütemét, ezért több országban is korlátozták a vidéki lakosság városba költözését. Ezzel együtt is markánsan növekedett a városi lakosság aránya az időszak alatt, s a városok képe is jelentősen átalakult. Uralkodóvá vált a tömbházak építése, néhol még nehezen indokolható módon a kisvárosokban is. A szocializmus évtizedei alatt a Balkán urbanizációs képe alapvetően átalakult (1. ábra). A városi lakosság száma és aránya, a városok száma jelentős mértékben megnövekedett, s néhány ország (ill. tagköztársaság, tartomány) kivételével közelített a világ és Európa átlagához. Ez a folyamat hozzájárult ahhoz, hogy a térségben az urbanizációs szint növekedjen, s szétterüljön, tehát ebben a tekintetben a területi különbségek csökkenjenek. 2. A városodás jellemzői a 20. és a 21. század fordulóján A kilencvenes évek elejének változásai több országban megfordították a városba áramlási folyamatot. Az egyetlen iparágra vagy bányászatra alapozott szocialista városok jelentős részének megszűnt a létalapja, mivel az elavult ipari konstrukciók a rendszerváltás után tönkrementek, leálltak vagy jelentős veszteséget termeltek (különösen komoly társadalmi konfliktusokat okozott ez a tény Romániában). A városi lakások egyre inkább piaci áron nyújtott szolgáltatásainak anyagi terheit a jövedelem nélkül maradt lakosság nem tudta elviselni, ezért sokan inkább a vidékre költözést választották. A vidéki lét, az önellátó agrártermelés biztosítani tudta ennek az időszaknak az átvészelését. Romániában ekkor pl.
3 jelentősen növekedett a városokból falura költözők, s az agráriumból élők száma (Emsellem 1998). 1. ábra: A városi népesség aránya A városi népesség aránya (%) RO BU SCG Alb. Szlov. BiH CRO MK Kosz. Országok Forrás: Nemzeti Stat. Hivatalok, Kocsis K. 2005, Illés 2003, Mladenov 2002, Tosic Djordjevic Bursac 1999, Pak 1998, Enyedi A városok lélekszámának növekedése több országban megállt, sőt csökkenésbe fordult. Ennek két fő okát különíthetjük el: egyrészt a természetes népmozgalom változását (a születések számának radikális csökkenését), másrészt a vándorlási irányok megváltozását. A születések számának csökkenése, ezzel a gyors természetes fogyás különösen jellemző a rendszerváltás utáni Romániára és Bulgáriára. A demográfiai viszonyok változása az egész ország lakosságszámának csökkenéséhez vezetett, ezzel együtt a városi lakosok száma is visszaesett. A vándorlási irányok is változtak. Több országban, különösen Szlovéniában és Romániában szuburbanizációs folyamatok indultak be, megkezdődött a városi népesség kitelepülése a várost körülvevő vidéki térségbe, ezzel a város lélekszámát jelentős mértékben csökkentve (2. ábra). Kimutatható ez a jelenség Ljubljana és Bukarest körül egyaránt, de ezekben az országokban a nagyobb vidéki központok esetében is (Săgeată 2005). Bukarest lélekszámának jelentős csökkenéséhez elsősorban ez a folyamat járult hozzá (hasonló, mint Budapest esetében). Ezekben az országokban a városi lakosság aránya is csökkenni kezdett a kilencvenes évek során.
4 2. ábra: Az ezer lakosra jutó vándorlás Romániában a fő irány szerint Vidékről városba Városból vidékre Vidékről vidékre Városból vidékre Ezrelék Évek Forrás: Román Statisztikai Hivatal alapján. A városi lakosok számának csökkenése következett be Bulgáriában is, de, ennek ellenére az össznépességen belüli arányuk növekedett Ez annak köszönhető, hogy a tragikus bolgár demográfiai viszonyok mellett (az egy nőre jutó gyermekek száma talán itt a legkisebb a világon) a népességcsökkenés mértéke a városokban kisebb mértékű, mint a vidéki településeken. A vidéki településeket az elvándorlás is sújtja, míg a városok (különösen a főváros, Szófia) továbbra is vonzó költözési célpont, így a városok természetes népességvesztését a beköltözés némiképp mérsékli (Mladenov 2002). Macedónia fővárosa, Skopje, valamint Belgrád népességszáma szintén csökkent az elmúlt másfél évtizedben. A városi népesség aránya ugyanakkor növekedett, mivel a vándorlás célpontjai maradtak az urbánus térségek, s különösen az albánok lakta városok természetes szaporodási mutatói pozitívak, így a lélekszám természetes úton is növekszik, de a Koszovóból elmenekült albánok közül is sokan itt találtak új otthonra. (Hasonló okok miatt növekszik kis mértékben Bulgáriában a török többségű városok lélekszáma is.) Szerbiában továbbra is vonzerővel bírnak a vidéki központok, így emelkedik a népességszűmuk, s várhatóan ez még évekig így lesz (Tosic Djordjevic Bursac 1999). Horvátország városi népessége számát és arányát tekintve egyaránt növekszik. Szerbiában a városi lakosság számának növekedéséhez hozzájárul a menekültek letelepítése is. Jugoszlávia széthullásával, s a háborúk, etnikai konfliktusok következtében főként Horvátországból, Boszniából, Koszovóból nagyszámú, szerb nemzetiségű lakos érkezett a kilencvenes évek során Szerbia központi területére és a Vajdaságba. Megtelepedésük zömében városokban történt, ezzel is növelve a városi népesség számát.
5 Az eddig bemutatott példák esetében a városok, még ha lakosságszám növekedést is mutattak, alapvetően túljutottak az urbanizációs folyamat dinamikus növekedési szakaszán. Tőlük eltér Albánia városodási tendenciája. Ebben az országban még a városi lakosság arányának gyors növekedését tapasztalhatjuk (3. ábra). A demográfiai mutatók (magas születésszámok) és a belső migráció egyaránt a főváros (Tirana) és a kikötővárosok (Durres, Vlora) növekedését okozzák. Albániában a rendszerváltás előtt a lakosság városba költözését adminisztratív úton akadályozták, a fővárosba költözés évente maximum száz ember kiváltsága lehetett. Sok értelmiségit kínai mintára vidékre telepítettek. A rendszerváltás után ez a korlátozás természetesen megszűnt, s megindulhatott a városba áramlás. Az új gazdasági körülmények hatására a belső migráció a vidéki városokból a központ és a tengerpart felé irányul, olyan mértékben, hogy a legtöbb albán prefektúra vándorlási egyenlege negatív, míg a fentebb említett három város és Fier prefektúrája esetében pozitív (4. ábra). Ehhez hozzájárult az is, hogy Albánia korábban legnagyobb városa, az északon elhelyezkedő Skodra a szocializmus ideje alatt háttérbe szorult, hatalmi és egyéb politikai okokból nem kapott megfelelő támogatásokat fejlődéséhez, így mind a mai napig fejlettsége elmarad a központi és a tengerparti területektől. 3. ábra: A városi népesség aránya Albániában 1989, 2001, ,2 57,3 55 Városi Rurális ,8 42,7 45 % Évek Forrás: INSTAT 2005 alapján.
6 4. ábra: Vándorlási egyenleg Albánia prefektúráiban 1989 és 2001 között fő Tirane Durres Vlore Fier Lezhe Gjirokaster Shkoder Prefetúrák Korce Elbasan Berat Kukes Diber Forrás: INSTAT 2004 alapján. 3. A városfejlődés problémái A kilencvenes évek háborús pusztításai közvetlenül vagy közvetve sok várost is érintettek. A háborús károk leginkább a frontvonalakon keletkeztek, elsősorban Bosznia Hercegovina, s Horvátország harcok sújtotta városaiban (Szlavónia, a tengerpart). Jelentős károkat szenvedett Szerbia is, részben Koszovóban az összecsapások során, részben a NATO bombázások következtében Szerbia más részein (Belgárd, Újvidék stb.). A háborús károk helyreállítása végeredményben napjainkig is elhúzódik, hiszen az egykori frontvonalakon hosszú évek kellettek ahhoz, hogy újra a normális kerékvágásba zökkenjen vissza az élet. A leghevesebb harcoknak kitett városokban még ma is láthatók kiégett, szétlőtt épületek. A helyreállítást akadályozta, hogy a közigazgatás évekig nem állt újra helyre. Jelentős probléma mind a mai napig a tulajdonviszonyok rendezetlensége. Az egykori tulajdonosok elmenekültek, így sok esetben nincs, aki helyreállítsa a szétlőtt épületet. Az egykori frontvonalak városaiból etnikai hovatartozásuk miatt sokan elmenekültek (ill. elüldözték vagy megölték őket), de sokan elhagyták ezeket a településeket azért is, mert a háborús cselekmények következtében a városok gazdasága, ezzel létalapjuk szűnt meg. A harcok, az erőszak elől nemzetiségi alapon menekülők, illetve az új államok létrejötte miatt a nemzetiségi anyaállamba települők más városokban kaptak új lakhelyet. A Boszniából, Koszovóból áttelepült szerb nemzetiségű családok pl. a Vajdaság városiba, valamint Belgrádba költöztek. Ez a helyzet viszont a
7 Vajdaság nemzetiségi viszonyait alakította át. Az albán nemzetiség mozgása az erőszakos cselekmények miatt Koszovóból Macedónia északnyugati térsége, különösen Tetovo irányába történt. Ez a jelentős népességmozgás ugyanakkor a városok másik fontos problémáját, az illegális betelepülést is okozta. A lakosok nagy része nem települ át hivatalosan. Ennek nem érzi szükségét, a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Így a városok lélekszámát közlő adatok bizonytalanok. A betelepülő lakosság szegénynegyedeket, bódévárosokat hoz létre. Különösen jelentős ez Albánia fővárosában, illetve környékén. A rendezési tervek, szabályok, építési hatósági ellenőrzés hiánya vagy gyengesége sokhelyütt teret ad az engedély nélküli építkezéseknek. Nem csupán a Balkán legszegényebb térségeiben, de még Görögország turisztikai régióiban is. Az új körülmények, a rendezetlenség komoly kihívást jelentenek a közszolgáltatások számára is. A motorizáció gyors terjedése kaotikus viszonyokat teremt a közlekedésben, mivel a hálózat nem a mai viszonyokra épült ki. A városok belső terének átalakulásában egyre inkább érezhető probléma a szegregáció. Az etnikai, vallási szegregáció hagyományos a balkáni városokban. A szocializmus évtizedei oldották ezt az állapotot, hiszen a nagy tömegű városba áramlás, a lakótelepek építése mindenképpen megváltoztatta a nemzetiségi viszonyokat. Ezekkel az intézkedésekkel átalakult a városok korábbi nemzetiségi összetétele, mivel a beköltöző vidéki népesség gyakran más nemzetiségű volt, mint a hagyományos városi lakosság. A szocialista évtizedek egyenlősítési törekvései kevert lakosságú városrészeket hoztak létre. A kilencvenes évek etnikai villongásai azonban ismét a nemzetiségi, vallási szegregációt erősítették. Leginkább azokban a városokban, amelyek etnikai tisztogatásokat szenvedtek el erősödött meg a nemzetiségi csoportok térbeli különválása. Különösen így van ez albán szerb, albán macedón lakta városokban (Kosovska Mitrovica, Pristina, Skopje), de ugyanez a folyamat érvényesül Bosznia Hercegovinában is a bosnyák horvát szerb lakosság között (Mostar, Szarajevó). Gyakran előfordult, hogy egyes városokat az egyik nemzetiséghez tartozó lakosok szinte teljesen elhagytak (pl. Vukovár). Skopje különlegessége, hogy itt található a világ legnagyobb cigány városa (városrésze), amely több mint 30 ezer lakost számlál (Illés 2003). A 2004 és 2005 során beinduló ingatlanpiaci felfutás, az új építések erősítik a vagyoni alapú szegregációt is. A jelenlegi ingatlanfejlesztések nem az átlagos bolgár vagy albán lakos számára készülnek, ezek csak egy jobb módú vagy külföldi kör számára megfizethetők. A felkapott városokban (Bukarest, Szófia, Tirana), valamint a tengerparton az ingatlanárak gyorsan növekednek. A Tirana Times folyóirat januári kiadása szerint Tiranában 2005-ben átlagosan 40%-kal emelkedtek az ingatlanárak. Ez a dinamikus növekedés nem csupán a lakásokra, hanem az irodákra is vonatkozik. Az ingatlanfejlesztések kereslete részben külföldről jön. Bulgáriában például még tengerentúliak is szívesen vásárolnak tengerparti ingatlant, részben saját használatra, részben befektetésként. A vizsgált országokból kitelepült népesség is jelentős keresletet jelent. Egyes vélekedések szerint a beruházások ugyanakkor korábban illegálisan
8 keletkezett vagyonok tisztára mosását is szolgálhatják. Főleg Tirana esetében jelentős mértékű a városfejlesztésekre fordítható külföldi anyagi segítség is. Tehát ez a növekedés egy összetett folyamat, s csak a térség bizonyos településeire igaz. Az államhatárok, entitáshatárok ki- és átalakulása is jelentős mértékben hat a városhálózatra. A városhierarchiában látszólag előretörtek egykori kisvárosok, hiszen kis- vagy középvárosi szerepkörükből egyszerre államok vagy entitások fővárosává váltak. Néha egészen kis városok jelentősége növekedett meg. Banja Luka (A Boszniai Szerb Köztársaság székhelye) vagy Pristina (Koszovó székhelye) még ma sem érte el a 200 ezer fős lakosságszámot, de Szarajevó, Podgorica, Tirana, Skopje is csak középvárosnak mondható (500 ezer lakos alatt). Az új határok szétválasztottak korábban együttműködő városokat is. Erre kiváló példa a Száva partján egymással szemben elhelyezkedő Slavonski Brod és Bosanski Brod Horvátország és Bosznia Hercegovina határán, vagy a stratégiailag fontos Brčko városa (Nagy Ljubič Hajdú Pap Végh Reményi 2004). Ugyanakkor az egyre kisebbé váló államterületeken már fejlett nagyvárosok veszítik el vonzáskörzetüket. Belgrád például, mint másfél milliós nagyváros, Koszovó és Montenegró esetleges leválása esetén egy hétmilliós állam fővárosa marad csupán, kialakul egy vízfej effektus. Az új államok ugyanakkor nem rendelkeznek egy kiépült városhálózattal, városi lakosságuk 20 40%-a a fővárosban él. Az etnikai viszonyok is beleszólnak a városhálózat átalakulásába. Kialakulni látszik egy albán agglomeráció, Pristina, Tetovo (Skopje), Tirana részvételével. Ezen városok között a lakossági, gazdasági kapcsolatok egyre erősebbek. 4. Összefoglalás, a várható jövő A szocializmus évtizedei szétterítették a városi fejlődést a térségben. Napjaink folyamatai oda mutatnak, hogy a sikeres központi városokba vagy agglomerációjukba koncentrálódik a népesség. Különösen igaz ez a közlekedési tengelyek csomópontjaira, végpontjaira (Erdősi 2005). A kis államok (Koszovó, Montenegró) megalakulásával szinte városállamok jöhetnek létre, hiszen a főváráson kívül jelentős városi központjuk nem lesz. A sikeres, fejlődő városok köre: A hagyományos fővárosok, amelyek az ingatlan-beruházások és a belső vándorlás elsődleges célpontjai (Szófia, Bukarest, Belgrád, s a feltörekvő Tirana) A nemzetközi közösség által támogatott, geopolitikai jelentőségű új fővárosok (Pristina, Szarajevó) A közlekedési hálózat fontos csomópontjai (kikötővárosok, Skopje, Zágráb) Mindezek a városok a fejlődés központjai a térségben. Várható, hogy a lakosság és a tőke a jelenleginél is nagyobb mértékben fog koncentrálódni ezekben a városokban, illetve bizonyos esetekben (Bukarest, Zágráb, Ljubljana) az agglomerációkban. A kisebb városok közül
9 kiemelkednek a fővárossá, székhellyé vált települések, amelyek esetében a geopolitikai súlyuk dönti el majdani sikerességüket. A Balkán városi fejlődése tehát nem állt meg a rendszerváltással, illetve a politikai változásokkal, hanem folytatódik tovább. A városhálózat átalakul az új gazdasági és geopolitikai rendhez, valamint az új országhatárokhoz alkalmazkodva. Ezt az átalakulást tovább színesíti az etnikai kép, amelynek megismerése nélkül a balkáni városhálózat fejlődési folyamatai a múltban sem, s ma sem magyarázhatók. Irodalomjegyzék Emsellem, K. (2000) Migration, Urbanization and Regionalisation in Romania. Ianoş, I. Pumain, D. Racine, J.B. (eds.) Integrated Urban Systems and Sustainability of Urban Life. Editura Tehnică, Bucureşti o. Enyedi Gy. (1978) Kelet-Közép-Európa gazdaságföldrajza. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Erdősi (2005) A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői. Balkán füzetek 3. PTE TTK FI K- MBTK, Pécs. Illés I. (2003) Közép- és Dél-Kelet Európa az ezredfordulón. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs. Kocsis K. (szerk.) (2005) Délkelet-Európa térképekben. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Mladenov, Ch. (2002) Population distribution in Bulgaria. Horváth Gy. (szerk.) Regional Chellenges of the Transition in Bulgaria and Hungary. Discussion Papers. Special Issue. MTA RKK, Pécs o. Nagy Ljubič Hajdú Pap Végh Reményi (2004) Bosznia Hercegovina a harmadik Balkán-háború után. Balkán füzetek 2. PTE TTK FI K-MBTK, Pécs. Pak, M. (1998) Urban System in Slovenia The Recentmost Developmental Trends. Ianoş, I. Pumain, D. Racine, J.B. (eds.) Integrated Urban Systems and Sustainability of Urban Life. Bucureşti, Editura Tehnică o. Săgeată, R. (2005) Zonele metropolitane în românia. Kézirat. Tosic, B. Djordjevic, J. Bursac, M. (1999) Regional Centers and Their Functional Zones in Serbia. Belgrad, SANU. Kézirat.
arculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenKISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?
Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK
RészletesebbenNépesség és település földrajz
Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást
RészletesebbenMakedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
RészletesebbenÁramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, október
Áramlások a térgazdaságban A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE Kecskemét, 2018. október 18 19. Növekedés és elnéptelenedés: Kis- és középvárosok fejlődésének területi különbségei
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenAZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN
AZ ÁLLAMHATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK SAJÁTOSSÁGAI KÖZÉP-EURÓPA ÉS A BALKÁN KONTAKTZÓNÁJÁBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HORVÁT MAGYAR HATÁRTÉRSÉGRE Rácz Szilárd XII. MRTT vándorgyűlés Veszprém, 2014. november
RészletesebbenEurópa Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország
Európa 1930 SW SU GE CS CH LI YU ES CS Albánia Andorra Ausztria Belgium Bulgária Csehszlovákia Dánia Egyesült Királyság Észtország YU Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Jugoszlávia
RészletesebbenPhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola
PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:
Részletesebben1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben
1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket
RészletesebbenA válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira
Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó
RészletesebbenA munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.
RészletesebbenNemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
RészletesebbenVÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén
VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:
RészletesebbenSzuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben
Szuburbanizációs folyamatok és az ingázás társadalmi összefüggései a magyar nagyváros térségekben Dr. Schuchmann Júlia PhD Tomori Pál Főiskola MRTT Vándorgyűlés, Kecskemét 2018.10.18-19. "A kutatás az
RészletesebbenTársadalmi folyamatok Újpesten
2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenEltérő városnövekedési tendenciák Európában, demográfiai háttérrel
Eltérő városnövekedési tendenciák Európában, demográfiai háttérrel HARDI Tamás MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Győr, Magyarország hardit@rkk.hu A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az alábbi
RészletesebbenTanítási tervezet. 1. Alapadatok
Tanítási tervezet 1. Alapadatok Az óra időpontja: 2017.04.19, 10:00 (3. óra) Iskola neve és címe: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest, Trefort u. 8, 1088 Tanít: Somogyi Norbert Témakör megnevezése:
RészletesebbenA társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat)
TÓTH ANTAL EKF TTK Földrajz Tanszék A társadalom, mint erőforrás és kockázat I. és II. (előadás + gyakorlat) Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038
RészletesebbenA Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
RészletesebbenMigrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben
Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.
RészletesebbenOLASZORSZÁG FÖLDRAJZA
OLASZORSZÁG FÖLDRAJZA 1. Határai: É: Alpok Ny: Ligur-tenger, Tirrén-tenger K: Adriai-tenger D: Jón-tenger 2. Tájai: Alpok: gleccserek által formált lánchegység jégvájta tavakban gazdag, pl. Comoi-tó, Garda-tó
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ. Javítási-értékelési útmutató. I. Dél-Ázsia tájain (21 pont)
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FÖLDRAJZ Javítási-értékelési útmutató 1. C 2. B, D 3. 2 4. B, D 6. J 7. E 8. C 9. B 10. 1 11. B, D 12. H 13.
RészletesebbenTanítási tervezet. I. Alapadatok
Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2017. április 5., 9:00 Iskola megnevezése: ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium Évfolyam, osztály: 10. C Tanít: Nagy Máté Teó Témakör megnevezése:
RészletesebbenMagyarország népesedésföldrajza
Magyarország népesedésföldrajza Magyarország népességváltozásának hosszú távú trendjei A demográfiai átmenet stációi Magyarországon Magyarországon a demográfiai átmenet kezdetét 1880-ra teszik 1885-ig
RészletesebbenMagyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően
TÉRSÉGFEJLESZTÉS Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően Az egyes országok lakosságának területi eloszlása szorosan öszszefügg a gazdaság és a politikai szervezet változásaival.
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenJAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenGENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK
GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Timár Judit Velkey Gábor Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja A Magyar
RészletesebbenLECHNER TUDÁSKÖZPONT
LECHNER TUDÁSKÖZPONT Mit találtam a TeIR-bányában? Térségi tervező az adatok között Devecseri Anikó Vezető térségi tervező Az előadásban egy példa kapcsán azt szeretném bemutatni, hogy mi térségi tervezők,
RészletesebbenVIII. MAGYAR POLITIKAI FÖLDRAJZI KONFERENCIA - PÉCS
SZERVEZŐK VIII. MAGYAR POLITIKAI FÖLDRAJZI KONFERENCIA - PÉCS 2012. NOVEMBER 15-16. TUDÁSKÖZPONT PTE TTK Földrajzi Intézet, MTA Társadalomföldrajzi Bizottság Politikai Földrajzi Albizottsága, MK Külügyi
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenA területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában
A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben
RészletesebbenNÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenFarkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.
Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek
RészletesebbenMEGJELENT. Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban
REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ÉS POLITIKA Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejl ődés és politika az átalakuló Oroszországban (MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 2008. 466 o. Régiók Európája, 3. kötet) Az
RészletesebbenVálság, élénkítő csomag és migráció Kínában
Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:
RészletesebbenMigráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.
Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenDemográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenHogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon átnyúló várostérségekben? Javaslatok egy közép-európai mérési módszertanra*
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Hogyan mérhető a regionális gazdasági integráció a határon
RészletesebbenKOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.
SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenTOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015
TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenPAX BRITANNICA. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról
PAX BRITANNICA Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942-1943 OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 1996 TARTALOM ELŐSZÓ 11 BEVEZETÉS 15 I. KELET-EURÓPAI KONFÖDERÁCIÓK 43 BEVEZETÉS 43
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenVÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN
VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz
RészletesebbenFÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Földrajz emelt szint 0822 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 20. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1.C), 2. A) 1+ b)
RészletesebbenNépesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.
A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza
RészletesebbenGFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018
GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenT e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s 2017.
Kisvárda Város Településfejlesztési koncepciójának készítéséhez Előzetes tájékoztatási dokumentáció Koncepció készítéséről T e r ve z ő : A r t V i t a l T e r ve z ő, É p í t ő é s Kereskedelmi Kft. (C-1-1062)
RészletesebbenA pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban
Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenA társadalmi jól-lét regionális különbségei
A társadalmi jól-lét regionális különbségei Dr. Schuchmann Júlia, PhD MRTT XV. Vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20. Előadás tárgya és céljai A társadalmi jól lét különbségeinek bemutatása
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenAz entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal
Léphaft Á.-Reményi P.-Végh A.: Az entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói,
RészletesebbenKisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban
Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban MÁTÉ ÉVA - PIRISI GÁBOR* KISS BALÁZS PTE TTK FI TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS URBANISZTIKAI TANSZÉK *Munkáját az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíja támogatta MRTT VÁNDORGYŰLÉS
Részletesebbenegyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS
NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás
Részletesebben70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,
DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenBERALMAR TECNOLOGIC S.A.
BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt
RészletesebbenMagyar Tudomány. REGIONÁLIS ÁTALAKULÁS A NYUGAT-BALKÁNON vendégszerkesztő: Horváth Gyula
Magyar Tudomány REGIONÁLIS ÁTALAKULÁS A NYUGAT-BALKÁNON vendégszerkesztő: Horváth Gyula Nagy hatótávolságú kommunikációs csatornák és az emlősök evolúciója Filozófusok vitája Emlékezés Vértes Attilára
RészletesebbenA Balkán az európai térben / 17 Hajdú Zoltán Államosodási folyamatok 1990 után / 43
ÁBRAJEGYZÉK / 7 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE / 10 BEVEZETÉS / 13 I. A RENDSZERVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI / 15 A Balkán az európai térben / 17 Hajdú Zoltán Államosodási folyamatok 1990 után / 43 Hajdú Zoltán A Nyugat-Balkán
RészletesebbenA Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata
A Duna szerepe a teherszállításban napjainkban, a Duna Régió Stratégia erre vonatkozó célkitűzéseinek vizsgálata Előadó: Nagy Dávid, PhD-hallgató PTE TTK Földrajzi Intézet 2018.10.19. Kecskemét Mire kérjük
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenTARTALOM. Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke Bevezetés I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE
TARTALOM Ábrajegyzék... 11 Táblázatok jegyzéke... 15 Bevezetés... 21 I. FEJEZET A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TÖRTÉNETE 1. A régió általános bemutatása... 31 1.1. A soknemzetiség régió... 33 1.2. A gazdaság
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenA turizmus fejlődésének következményei
A turizmus fejlődésének következményei 2018. 10. 04 http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm a turizmus leginkább kedvező és leginkább kedvezőtlen hatásai Siófokon http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/00_06/r-21.htm
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa
RészletesebbenVárosfejlődési trendek és állami szerepek
Városfejlődési trendek és állami szerepek Városfejlődési trendek és állami szerepek A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 2. Szerkesztők: Hardi
RészletesebbenAz európai térszerkezet változásai. Topa Zoltán PhD hallgató
Az európai térszerkezet változásai Topa Zoltán PhD hallgató Topa.zoltan.szie@gmail.com Mi a térszerkezet? Egy ország gazdaság és társadalmi folyamatainak térbeli kerete Intézmények rendszere, települések
RészletesebbenKisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője?
Kisvárosi mentalitás a várossá válás egyik kulcstényezője? Horeczki Réka MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben. MRTT XIV. Vándorgyűlése Nagyvárad, 2016.
RészletesebbenETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET
A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom
RészletesebbenKékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése
4 5 k m T e l e p u l e s 1. s h p m a g y a r o r s z á g i t e l e p ü l é s e k a u s z t r i a i t e l e p ü l é s e k Kékfrankos mintaterület magyarországi részének népességföldrajzi elemzése A Fertõ-tó
RészletesebbenDezintegráció és újraszervezıdés az iparban
Dezintegráció és újraszervezıdés az iparban Regionális átalakulási folyamatok a Nyugat-Balkán országaiban tudományos konferencia 2011. II. 23 24. Lux Gábor Ph.D., tudományos munkatárs MTA Regionális Kutatások
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI
A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI
RészletesebbenA Tempus Közalapítvány által koordinált kifelé és befelé irányuló felsőoktatási ösztöndíj lehetőségek
A Tempus Közalapítvány által koordinált kifelé és befelé irányuló felsőoktatási ösztöndíj lehetőségek Erasmus+, CEEPUS, Campus Mundi és Államközi ösztöndíjak Budapest, 2019. június 17. Winkler-Antal Krisztina
Részletesebben4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága
4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága Etnikai- és vallási viszonyok alakulása, etnikai és vallási konfliktusok a világban, a hazánkat jellemző etnikai sajátságok és folyamatok Népesség-
RészletesebbenDéli szomszédsági városhálózatok és hatások
Déli szomszédsági városhálózatok és hatások Déli szomszédsági városhálózatok és hatások Rácz Szilárd Bevezetés Az elmúlt két évtized alapvető változásokat hozott a Balkán-félsziget egészén, de különösen
RészletesebbenA közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei
A közösségi közlekedés határon átnyúló lehetőségei különös tekintettel a horvát-magyar közlekedési kapcsolatokra Dr. Mosóczi László közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenCIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA
CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Éves jelentés CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Forgalmazó, Letétkezelő: CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. 2004 1/9 1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése:
RészletesebbenSzándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról
SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési
RészletesebbenDATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére
DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
Részletesebben<TOJT Cséfalvay Zoltán. Helyünk a nap alatt. Magyarország és Budapest aglobalizáció korában. Kairosz Kiadó / Növekedéskutató
Részletesebben
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenA Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:
RészletesebbenA Kárpát-medence régiói 13.
A Kárpát-medence régiói 13. DÉL-PANNÓNIA Szerkesztette: Hajdú Zoltán és Nagy Imre Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete - Dialóg Campus
RészletesebbenTerületi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.
Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény
Részletesebben