Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról"

Átírás

1 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése számára Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Borsod-Abaúj-Zemplén Megye demográfiai, halandóság és morbiditási jellemzői Bevezetés A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/216. (XII.2.) Korm. rendelet szerint a Kormány egészségügyi államigazgatási szervként - ha e rendelet vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Szolgálatot és a Kormányhivatalt jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény szerinti feladatok ellátására. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény határozza meg a népegészségügyi szervek feladatait a lakosság egészségi állapotával kapcsolatban. A törvény alapján elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető befolyásoló tényezőket. A lakosság egészségi állapotának javítása, egészségének fejlesztése társadalmi prioritás. Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás is. A lakosság jó egészségének megőrzése, illetve fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotáról összeállított beszámoló anyagunk bemutatja a megyében élők demográfiai helyzetét, részletesen elemzi halálozási / megbetegedési viszonyait, és rámutat a megye kedvezőtlen egészségi mutatókkal bíró területeire is. Az elkészített szakmai beszámolóban hasznos információkat találnak az egészségügy, a civil szervezetek, az önkormányzatok vezetői és képviselői is saját programjaik megvalósításának kiindulópontjához. A Népegészségügyi szakemberek szakmai tudásukkal, tapasztalatukkal és szemléletükkel tudnak hozzájárulni Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának egészségi állapotjavításához. Statisztikai adatokat, elemzéseket tudunk szolgáltatni megyei/ járási / és korlátozottan, ugyan de települési szinten is, hogy célirányosan lehessen szervezni a lakosság egészségi állapotát javító programokat. Tájékoztató anyagunk elkészítése során alkalmazott leíró epidemiológiai megközelítések oksági kapcsolatok (ok-okozati összefüggés) vizsgálatára nem alkalmasak, de feltételezések (hipotézisek) megfogalmazásához hozzá járulhatnak. Első lépést jelenthetik a probléma feltárásához, azaz a miért és hogyan kérdések további (elemző vagy kísérletes epidemiológiai) módszerekkel történő kutatásához. Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) Fax: (36-46) 358 6

2 2 Az egyes halálokoknál leírt és feltételezhetőnek minősített oki tényezőket a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmi eredmények alapján szerepeltettük. A halandósági mutatók nem csak a meghaltakról adnak információt, hanem korlátozott mértékben ugyan, de a morbiditási helyzetre is lehet belőlük következtetni. A halandóság dinamikáját jellemző mutatók nagyságát két tényező befolyásolja: a halandóság általános szintje, valamint a népesség korstruktúrája. Összegzés Lakosság száma fő volt. Az ország egészére jellemző népességfogyás megyénk településtípusaiban eltérően alakult. Megyénket továbbra is az egyre fokozódó elöregedés folyamata jellemzi, mely a hazaitól lassabb ütemben zajlik. A -14 évesek száma 21-ben érte el a 65 év felettiekét, majd ollószerűen távolodik egymástól e két korcsoport lélekszáma. A legnépesebb korcsoportot továbbra is a nyugdíj előtt állók alkotják. A nők lélekszámában 45 éves kortól jelentkezik a többlet és valamennyi idősebb korévnek megfelelően meg is marad, a férfiak magasabb halandósága okán. Miskolc megyeszékhely lélekszáma 216.január 1-jén fő volt, a 15 év alattiak részaránya mind az országos, mind a megyei mutatókhoz képest alacsonyabb 13,8%, míg a 65 év felettieké jóval magasabban alakult 19,2%. Előzetes adatok szerint 216-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a főbb népmozgalmi események kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban. A megyében 725 gyermek született, és 93 személy hunyt el. Az élveszületések száma 2,8%-kal nőtt, a halálozásoké 3,2%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó népességfogyás következtében 25 fővel csökkent a megye lakónépessége, 2%-kal kisebb mértékben, mint 215-ben. A megyében 38 csecsemőhalálozás történt, 2-vel több, mint az előző évben. Ezer élveszületésre az országos átlagnál (3,9) több, 5,2 egy éven aluli halálozás jutott. 215-ben a csecsemőhalálozási arány 5,1 ezrelékre csökkent, a csecsemőkorban bekövetkező halálozások 84 %-át a perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok és a veleszületett rendellenességek okozták. Az előző évhez hasonlóan minden tízedik újszülött, valamint az egy éven aluli elhunytak 58 %-a 25 gramm alatti súllyal jött a világra. A születéskor várható élettartam jelentős nemi különbséget és az emelkedő tendencia ellenére elmaradást mutat az országos átlagától (férfiak:2év, nők:1év elmaradás), férfiaknál megyék közötti viszonylatban, Borsodban a legalacsonyabb. 215-ben egy megyénkben született fiúgyermek közel 8 évvel számíthat rövidebb élettartamra (7 év), mint lány társai (77,5 év). Majdnem minden második elhunyt a keringési rendszer és minden negyedik daganatos betegség miatt vesztette életét. A különböző halálokok aránya nagymértékben eltér az egyes korosztályokban. Míg a éves férfiakat közel ugyanolyan mértékben sújtják a keringési rendszer és a daganatos megbetegedések által okozott korai halálozások (31, illetve 31 százalék), addig a nőket nagyobb arányban fenyegeti a daganat okozta, mint a keringési eredetű mortalitás (39, illetve 29 százalék), vagyis a nők idő előtti halálozásáért legnagyobb mértékben a rákos megbetegedések a felelősek. A 214-es egészségfelmérés is alátámasztotta, hogy a krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszó egészségtelen életmód a magyarok jelentős többségére jellemző. A

3 3 felnőtt lakosság több mint fele súlytöbblettel él, csak minden 6. felnőtt végez a WHO ajánlásainak megfelelő testmozgást, minden 2. alkoholfogyasztása már egészségkárosító, és minden harmadik dohányzik. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évek jelentős népegészségügyi intézkedései ellenére a naponta dohányzók aránya 29 óta lényegében nem változott, sőt a naponta cigarettára gyújtó fiatal felnőttek aránya még emelkedett is az elmúlt 5 évben. LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS Egy-egy térség lakóinak korösszetételét jellemzi az öregedési index, azaz a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét az országhoz hasonlóan az elöregedés folyamata jellemzi, ezt tükrözi a Melléklet 1. táblázat öregedési index mutatója is. A hazai öregedési folyamattól lassabb ütemben idősödik megyénk lakossága, de az eltelt tizenöt év kedvezőtlen folyamata itt is megfigyelhető. A legnépesebb korcsoportot jelenleg a nyugdíj előtt állók alkotják. Megyeszékhelyünk tekintetében melyet a Melléklet 1. ábra szemléltet, megállapíthatjuk, hogy a 15 év alattiak részaránya mind az országos, mind a megyei mutatókhoz képest alacsonyabb év végén:13,83% százalék volt -, míg a 65 év felettieké jóval magasabban alakult (19,21%) az elmúlt esztendőben január elsején Miskolc lélekszáma fő volt - a KSH 211. évi népszámlálásból továbbszámított adatai alapján ben , míg 214-ben fő volt a városi lakosság száma. 211-ben a népszámlálás évében még en éltek a megyeszékhelyen. A két népszámlálás közötti időszakban - 21 és 211 között -, közel 17 ezerrel csökkent a város lakossága, 198-ban még 27 ezren éltek itt, és a második legnépesebb város volt az országban. A Melléklet 2.-4 ábrái mutatják, hogy -14 éves korcsoportba tartozó megyei lakosság száma 21-ben érte el a 65 év felettiek számát, az azt követő kettő évben ig - közel azonosan alakult, majd ollószerűen távolodik egymástól a két korcsoport lélekszáma. Tehát mérsékelten, de emelkedik a már gazdaságilag nem aktív 65 év feletti - lakosság száma és folyamatos kicsit nagyobb léptékű csökkenő tendenciát követ a gyermekkorú népesség lélekszáma. 21-től a gyermekkorúak évesek száma közel 4 ezerrel csökkent, míg a 65 év feletti korosztály számának emelkedése 5 ezer körüli lakónépesség szám emelkedést eredményezett 216-ig megyénkben. ALAPVETŐ NÉPMOZGALMI ESEMÉNYEK Borsod-Abaúj-Zemplén megye alapvető népmozgalmi mutatóinak alakulását ig, a Melléklet 5-7. ábrái szemléltetik. Megyénk természetes népmozgalmi eseményeinek - élveszületés és halálozás alakulása 21-től eltelt tizenöt év tekintetében a hazai viszonyokhoz képest a halálozások tekintetében mindvégig kedvezőtlenebbül, míg az élveszületések vonatkozásában kedvezőbben alakultak. A vizsgált időszakban mindvégig a természetes fogyás jellemzi megyénket az országos átlaghoz hasonlóan, a negatív mutató értéke megyénk tekintetében 215-ben kedvezőbben alakult, az időszak többi éveiben az országos átlagtól gyakrabban mutatkozott rosszabbnak, mint kedvezőbbnek az ezer lakosra jutó halálozások száma. A Melléklet 7.ábra adatai szerinti tényleges fogyást tovább fokozza a megyéből történő elvándorlások száma. Központi Statisztikai Hivatal 216. évi előzetes népmozgalmi eseményei: Előzetes adatok szerint 216-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a főbb népmozgalmi események kedvezőbben alakultak, mint egy évvel korábban, amelyet a Melléklet 8.ábra szemléltet. A megyében 725 gyermek született, és 93 személy hunyt el. Az élveszületések száma 2,8%-kal nőtt, a

4 4 halálozásoké 3,2%-kal csökkent. A természetes népmozgalomból adódó népességfogyás következtében 25 fővel csökkent a megye lakónépessége, 2%-kal kisebb mértékben, mint 215-ben. A megyében 38 csecsemőhalálozás történt, 2-vel több, mint az előző évben. Ezer élveszületésre az országos átlagnál (3,9) több, 5,2 egy éven aluli halálozás jutott. HALÁLOZÁSI MUTATÓK Születéskor várható átlagos élettartam A születéskor várható élettartam a vizsgált év halálozási viszonyait tükröző mutató, melyet a csecsemőhalandóság jelentősen befolyásol. CSECSEMŐHALANDÓSÁG A csecsemőhalandóság mutatója jól jellemzi egy adott ország egészségkultúráját, egészségügyi ellátórendszerét és annak fejlettségét. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 215-ben a csecsemőhalálozási arány 5,1 ezrelékre, az ezredfordulót követően mért eddigi legalacsonyabb szintre csökkent évek összevont időszakában a csecsemőkorban bekövetkező halálozások közel 84 %-át a perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok és a veleszületett rendellenességek okozták, lsd. Melléklet 9-11.ábra. Magyarországon a csecsemőhalandóság értéke továbbra is meghaladja a fejlett európai országokét, de az utóbbi években megközelítette az Európai Unió tagországainak átlagát, lsd. Melléklet 12.ábra A Melléklet 2.táblázat adatai mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 215-ben minden tízedik újszülött 25 gramm alatti súllyal jött a világra, ez a mutató hazai viszonylatban közel nyolc újszülöttet érintett. Megyénkben az egy éven aluli elhunytak 58 %-a 25 g alatti születési súllyal jött a világra, amely az országos átlagnál kedvezőbb (ez a mutató országosan tíz százalékkal (68,7%) magasabb arányt képviselt). 215-ben a születéskor várható átlagos élettartam hazánk területén férfiaknál 7, 73,9 évek között, nőknél 76,9 79,7 évek között mozgott, mindkét nem esetében Budapesten és a nyugat-dunántúli megyékben a legmagasabb ez az érték. A születéskor várható átlagos élettartam jelentős nemi különbséget és az emelkedő tendencia ellenére elmaradást mutat az országos átlagától (férfiak: 2 év, nők:1 év elmaradás), továbbá férfiaknál Borsodban a legalacsonyabb. 215-ben egy megyénkben született fiúgyermek közel 8 életévvel számíthat rövidebb élettartamra (7 év), mint lány társai (77,5 év). Lsd. Melléklet 13. ábra Központi Statisztikai Hivatal 215. évi legfrisebb halálozási adatai: A közzétett adatok alapján az ezer megfelelő korú és nemű lakosra számolt korcsoportos halálozásnál szembetűnő a férfiak kifejezettebb halandósági érintettsége, mely az életkor előrehaladtával egyenes arányban növekszik, amelyet jól szemléltet a Melléklet ábra. Megyénk teljes lakossága körében férfiaknál 4 74 haláleset történt, nők körében fő halálozott el. A éves felnőtt férfi népesség körében 1 73, nőknél 89 haláleset történt, ez a megyében élő teljes férfi lakosság halálozásának 36 százalékát adta, míg a nők haláleseteinek mindössze 16 százalékát tette ki. Haláloki struktúra A Központi Statisztikai Hivatal 215. évi legfrissebb nemenkénti halálozási adatait a Melléklet 16. ábra szemlélteti, amely szerint a teljes megyei népesség körében, mindkét nem esetében a keringési

5 5 rendszer betegségei miatt bekövetkező halálozások súlya volt a legnagyobb (nők: 55%, 2764 fő halálesettel; férfiak: 45%, 2121 fő halálozásával), ezt követi a daganatok halálozási főcsoportja, mely férfiaknál a teljes korosztályban magasabbnak bizonyult 25%-os részaránnyal a nőkénél (2%). Ezen két haláloki főcsoport adta megyénk lakossága körében a teljes halálozás több mint 7 százalékát. A korcsoportos halálozási adatok tekintetében: a éves korban a morbiditás és mortalitás külső okai (nem betegség függő) miatt bekövetkező halálozások dominálnak, az összhalálozásukon belül közel 4 százalékos részesedéssel, továbbá a daganatos és a keringési rendszer betegségei okán bekövetkező halálokok is jelen vannak, a kettő együtt közel 4%-os súlyaránnyt képviselt ezen korcsoport körében bekövetkező összes halálozásában. a 4-59 évesek korcsoportját a daganatos és a keringési rendszer betegségeit érintő halálokok magas részaránya jellemezte, mely két halálok a mortalitások közel kétharmadáért volt felelős ezen életszakaszban. a légzőrendszer és az emésztőrendszer betegségei okozta mortalitás jelentősebb haláloki súlya (5%,1%) a 4-59 éves népesség körében jellemző leginkább, az emésztőrendszer betegségei okozta halálozások részesedése a évesek körében is az összes halálozásuk 6 százalékáért volt felelős. a fertőző és élősdiek okozta betegségek miatt bekövetkező halálozások súlyaránya a 14 év alattiak valamint a 4-59 évesek korcsoportjában mutatta meg magát, mely az utóbbi korcsoportban csak megemlítendő. A 14 év alatti fiatal népesség körében a daganatok és a külső okok végett bekövetkező halálozások jelentőségét kell kiemelni, míg a 65 év felettiek körében a daganatok mellett a keringési rendszer betegségeit érintő halálozások ezen korcsoport teljes mortalitásának mintegy 4 százalékát tették ki. Lsd. Melléklet 17. ábra. Halálozási Mutatók Információs Rendszere 213-ban az Országos Tisztifıorvosi Hivatal létrehozta a Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszerét (továbbiakban HAMIR). Az elemzések során a halálozások és megbetegedések idősoros és területi különbségeinek vizsgálatakor szükséges az egyes zavaró tényezők (pl: különböző koreloszlás a vizsgált területeken) kiküszöbölése. Ennek egyik módja a standardizálás. A HAMIR programban nem csak nyers adatok érhetőek el, hanem megfelelő statisztikai módszerekkel standardizált és stabilizált halálozási hányadosok és arányszámok is (SHH, SHA). A népegészségügyi szakemberek számára elérhető adatbázisok és a jól érthető területi ábrák azzal a céllal készültek, hogy országosan egységes módszertan és megjelenítés segítségével lehetővé váljon az egészségpolitika szereplői számára a magas megbetegedési/halálozási kockázattal bíró területek azonosítása. Ezzel lehetőség van minden térségben a problémák priorizálására és a helyileg legnagyobb problémát okozó megbetegedések kiemelésére, célzott megelőző és szűrőprogramok szervezésére. Az okspecifikus halálozás nemenkénti bemutatása lehetőséget ad a betegségekkel kapcsolatos befolyásoló tényezők visszaszorítására. Ennek lehetőségei az elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos megelőzés. A halálozáson belül kiemelt figyelmet érdemel a korai vagy idő előtti (65 év előtt bekövetkezett) halálozás. Ennek a figyelemnek az oka a korai halálozás népegészségügyi jelentősége, a betegségek

6 6 okozta korai halálozások több mint 9 százaléka a éves életkortartományban következik be. Egy területi egység lakosainak egészségi állapotát első megközelítésben az idő előtt bekövetkezett halálozások mértékével és struktúrájával szokás jellemezni, ezért az okspecifikus elemzések elsősorban a korai halálozásra és rákos megbetegedésekre terjednek ki (15-64 éves korosztály). Elemzésünk során a haláloki főcsoportok tekintetében a éves lakosság körében bekövetkező korai halálozások okozta megyei időbeni valamint járási területi egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg, ezek az egyenlőtlenségek nemcsak megyén belül, de járáson belül is nagy heterogenitást mutatnak. Egyes megbetegedések illetve halálozások esetében, a túl alacsony esetszámok elemzése nagy statisztikai bizonytalanságot hordozhat, ezért a HAMIR program az adatok stabilizálására az évek összevonását alkalmazza, ezért az elemzések nem egy évről, hanem öt év összevont adataiból származnak. A továbbiakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosságának halálozási és Rákos megbetegedési elemzéseit (Rák Incidencia) a HAMIR rendszerében feldolgozott adatok alapján mutatjuk be. A HaMIR rendszerből származó adatok alapján, a teljes megyei lakosság körében a vizsgált öt évben férfiaknál összesen haláleset történt, nők körében 24 3 fő halálozott el. A éves felnőtt férfi népesség körében 9 381, nőknél 4 26 haláleset történt, ez a megyében élő teljes férfi lakosság halálozásnak 38 százalékát adta, míg a nők haláleseteinek mindössze 17 százalékát tette ki. A évek összevont időszakában nemenkénti bontásban a megyében élő lakosság összes és a korai életszakaszban bekövetkező halálozásának struktúráját vizsgáltuk a hazai adatok tükrében a teljes és a felnőtt éves korosztály körében. A vizsgált öt éves időszakban, valamennyi korcsoportban mindkét nem körében a keringési rendszer betegségei okán bekövetkező halálozások súlya volt kifejezettebb majd ezt követte a daganatok okozta haláloki főcsoport, mely férfiaknál a teljes korosztályban magasabbnak bizonyult a nők körében mértektől, ellenben a keringési rendszer betegségei okozta halálozások a női lakosságot sújtják leginkább. Ezen két vezető halálok a teljes halálozások férfiaknál 7, míg nőknél 75 százalékáért volt felelős. A éves megyei lakosság körében megfigyelhető vezető haláloki főcsoportok struktúrája eltérő képet mutat a teljes lakosság körében tapasztaltaktól. Ezen korai életszakaszban bekövetkező keringési rendszer betegségei okozta halálokok súlya, férfiaknál bizonyult magasabbnak, míg a női lakosságot a rosszindulatú daganatok okozta mortalitás sújtotta leginkább. Mindkét halálok az idő előtti halálozások 62 illetve 67 százalékáért volt felelős ezen életszakaszban. Az emésztőrendszer betegségei valamint a külső okok által bekövetkezett halálozások súlyaránya mindkét nem körében a korai életszakaszban mutat magasabb részarányt, mely férfiaknál 13 %-os részesedéssel bírt, a külső okok által bekövetkezett halálozásokkal megegyezően. Ezen halálokok az összhalálozásban a nők körében alacsonyabb részarányt képviseltek. A teljes és a korai életszakaszban ábrázolt haláloki struktúra megyei és országos trendje hasonlóan alakult, ellenben kiemelendő a rosszindulatú daganatok okozta halálozások részesedése, melynek megyénkben az országostól alacsonyabbnak bizonyult haláloki súlya. Lsd. Melléklet ábra. A magas vérnyomás és az agyér betegségek haláloki súlya a vizsgált öt év időszakában a nők körében mutatkozott magasabbnak, mely a férfiak körében mértektől leginkább a korai életszakaszban tért el. Az iszkémiás szívbetegségek haláloki csoportján belül a heveny szívizomelhalás miatt bekövetkező korai halálozások a férfiakat sújtották jobban. Lsd. Melléket ábra

7 években a rosszindulatú daganatok korai haláloki struktúráját a légcső, hörgő és a tüdő valamint az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai okozta halálozások határozták meg, melyek férfiaknál az idő előtti halálozások feléért, nőknél egy harmadáért voltak felelősek. A prosztata és a vastagbél rosszindulatú daganatainak magasabb haláloki súlya a teljes férfi lakosság körében mutat magasabb kockázatot. Nőknél a rosszindulatú daganatok halálozási struktúráját a évesek körében a légcső, hörgő és a tüdő, valamint az emlő rosszindulatú daganatai okozta halálozások haláloki súlya határozta meg, míg a teljes női lakosság körében a vastagbél részaránya is jelentős halálozási súllyal bírt. Lsd. Melléket ábra Halandóság időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Vizsgáltuk összevont éveiben Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási területein élő éves korcsoportba tartozó lakosság halandóságának időbeni alakulását továbbá a halálozás területi egyenlőtlenségeit, az országos halálozási indexhez illetve hazánk halálozási szintjéhez viszonyítva. A területi egyenlőtlenségek térképes ábrázolásánál Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai tekintetében az országos halálozási szintnél a lilás árnyalatú területek kedvezőtlenebb halálozási helyzetet tükröznek (a halálozási index értéke 1,-tól nagyobb értéket mutat) míg a zöldes árnyalatba átmenő területek halálozási mutatói a hazai átlagszinttől kedvezőbben alakultak (a halálozási index értéke 1,-tól kisebb értéket mutat) megyénk területén a vizsgált években. A pontozással jelölt területeken az országos átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérés szignifikáns, azaz statisztikailag megalapozott a hazai átlagszinttől való különbözőség. A megye közigazgatási területén élő lakosság körében vizsgáltuk a halálozási főcsoportokat továbbá adott főcsoporton belül a leginkább meghatározó halálozási terheket szemléltetjük, térképi ábrázolással. Általános halandóság Általános halandóság időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Ahogy már az előzőekben írtuk, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a halálozás gyakorisága és trendje tekintetében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez megfigyelhető a standardizált halálozási arányszámnál is. Az összes halálok együttes elemzésekor mind a férfiaknál, mind a nőknél, minkét vizsgált korcsoportban meghaladja az országos halálozási átlagot, a nők esetében alacsonyabb szinten mozog a halandósági mutató értéke a férfiaknál ábrázoltaktól. Lsd. Melléklet 27. ábra Az általános halandóság települési szintű elemzésnél jól látszik, hogy vannak olyan települések megyénk területén, ahol az országos átlagtól kedvezőtlenebb a halálozás, és ez az eltérés statisztikailag megalapozottnak bizonyult, míg vannak olyan települések, ahol a halálozás kedvezőbb, mint az országos átlag vagy azzal megegyezően mutatkozott. A éves férfiak esetében a megye északi része érintettebb a hazai szinttől magasabb halálozással, a megyeszékhely esetében közel azonosan alakult, míg nők körében a kedvezőtlen eltérés alacsonyabb szinten mutatkozik a magyar átlagszinttől. Ez lehetőséget ad megyén belül a problémák feltérképezésére. Lsd. Melléklet 1-2. térkép

8 8 Okspecifikus halandóság A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A rosszindulatú daganatok okozta halálozás a második leggyakoribb halálok mind országos, mind pedig megyei viszonylatban. Ezen okspecifikus halálozás tekintetében a megyében élő éves férfi lakosság körében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez ábrázolódik a standardizált halálozási mutató időbeli alakulása esetében is. Nők tekintetében közelíti a hazai halálozási szintet, de a vizsgált években alakult attól kedvezőbben is (Pl. 28. és 214.), jellemző még, hogy alacsonyabb szinten mozog a halandósági mutató értéke a férfiaknál ábrázoltaktól. Lsd. Melléklet 28. ábra Nők esetében az edelényi járásban mutatkozik a legkedvezőtlenebb halálozási eltérés az országos átlagtól, mely eltérés nem volt statisztikailag kellően megalapozott, míg a sárospataki és sátoraljaújhelyi járás esetében szignifikánsan kedvezőbb eltérést tapasztalunk mindkét nem körében a vizsgált időszakban. Férfiaknál a megye északi részére volt leginkább jellemző a hazai szinttől megalapozottan magasabb halandóság, míg a miskolci járás területén azzal megegyezően alakult. A megye déli csücskében a mezőcsáti járásban 35 százalékkal bizonyult magasabbnak a magyar átlagszinttől. Mint ahogyan megyén belül, úgy járási területen belül is lehetnek olyan települések ahol az országos átlagtól kedvezőtlenebb a halálozás, és ez az eltérés szignifikáns, míg lehetnek olyan települések is, ahol a halálozás kedvezőbb, mint az országos átlag. Lsd. Melléklet 3-4. térkép A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai vezető daganatos haláloki szerepük mellett döntően a dohányzással hozhatók kapcsolatba. A hazánkban több ízben készült lakossági egészségfelmérések szerint a dohányzás igen elterjedt a 15 év feletti férfi és női népesség körében. Ezen okspecifikus halálozás tekintetében a megyében élő éves férfi lakosság körében rosszabb a helyzet, mint az országos átlag, és ez ábrázolódik a standardizált halálozási mutató időbeli alakulása kapcsán is. Nők tekintetében közelíti a hazai halálozási szintet, de a vizsgált években alakult attól kedvezőbben is (Pl. 27. és 214.), jellemző még, hogy alacsonyabb szinten mozog a halandósági mutató értéke a férfiaknál ábrázoltaktól. Lsd. Melléklet 29. ábra A éves férfi lakosság körében két járási területen (sátoraljaújhelyi, sárospataki) volt a hazai átlagtól szignifikánsan kedvezőbb halálozási színt, míg a tokaji járásban az országossal megegyezőn alakult, de itt az eltérés nem volt szignifikáns. Nőknél a hazai halálozási szinttől az ózdi, és edelényi járásban mutatkozott kedvezőtlen eltérés, míg a mezőkövesdi és sátoraljaújhelyi területeken kedvezőbben alakult. Statisztikailag megalapozottnak bizonyult mindkét esetben. Lsd. Melléklet 5-6. térkép Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak kialakulása szempontjából kiemelt rizikótényezőnek számít az alkoholfogyasztás, dohányzás és a nem megfelelő szájhigiéne, melyek az elsődleges megelőzéssel befolyásolható tényezők közé tartoznak. Lsd. Melléklet 3. ábra, 7. térkép. A rosszindulatú daganatok halálozási csoportján belül a női emlő elváltozásait jelentős haláloki súlyuk mellett a szervezett népegészségügyi szűrés miatt is fontosnak tartottuk szemléltetni. A jelenleg elfogadott szűrési program (45-65 közötti hölgyek 2 évente kapnak központi behívólevelet) lágyrész-röntgen- és fizikális emlővizsgálatot alkalmaz. A stratégia a célját csak abban az esetben érheti el, ha kellő mértékű a megjelenés a vizsgálaton, hiszen a megfelelő és rendszeres átszűrtség nélkül a jó gyógyulás esélyét növelő korai felismerés nem valósulhat meg. A megye járási területei a vizsgált időszakban döntően a hazai átlagnál kedvezőbb, vagy azt közelítő eredménnyel bírtak (nem szignifikáns eltérések). Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső és északi

9 9 területein láthatunk hazai átlagnál kissé magasabb korai halálozású területeket. Lsd. Melléklet 31. ábra, 8. térkép A méhnyak rosszindulatú daganatai ( méhnyakrák ) szűrésére szolgáló népegészségügyi stratégia citológiai vizsgálatot is tartalmazó nőgyógyászati vizsgálatot takar, melyet a éves korcsoportban, meghívásos alapon, 3 évente indokolt végezni (amennyiben negatív az eredmény). A hazai megjelenési arányok és ez által az átszűrtség javítása érdekében indult a Védőnői Méhnyakszűrő Program, mely a nők lakhelyéhez közelebb igyekszik vinni a szűrést. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi és középső részén ábrázolódtak leginkább hazai átlagot meghaladó korai halálozású járási területek, azonban az eltérések nem voltak statisztikailag megalapozottak. Lsd. Melléklet 31. ábra, 9. térkép A prosztata rosszindulatú daganatainak kialakulásában számos egyéb tényező mellett fontos szerepet tulajdonítanak az állati zsírban gazdag táplálkozásnak. Mivel ezen, tényező elsődleges megelőzés révén befolyásolható, népegészségügyi értelemben indokoltnak tartottuk a betegségcsoport vizsgálatát. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye esetében döntően hazai átlagnál kis mértékben kedvezőtlenebb vagy azzal megegyező járási területek ábrázolódtak, azonban a véletlen szerepe nem volt kellő biztonsággal elvethető. Lsd. Melléklet 32. ábra, 1. térkép A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A keringési rendszer betegségeinek népegészségügyi jelentőségét alátámasztja, hogy igen jelentős súllyal alakítják a lakosság korai halálozását. Az országostól való kedvezőtlen halálozási szint mindkét nem esetében közel azonos járási területeket érintően ábrázolódik, mely eltérés statisztikailag megalapozottnak bizonyult valamennyi kedvezőtlen terület esetében. A tiszaújvárosi férfiaknál ábrázolódik egyedül az országos átalaggal megegyező halálozási szint, mely eltérés nem volt statisztikailag kellően megalapozott. A nők esetében igen hasonló kép ábrázolódott, azzal a különbséggel, hogy az eltérések nagyobb hányada tartozott a hazai átlagot több mint 35%-kal meghaladók osztályába. Lsd. Melléklet 33. ábra, térkép A keringési betegségek döntő hányada a magas vérnyomás, agyérrendszeri betegségek és ischaemiás szívbetegségek miatt következik be. Mindhárom betegségcsoport az ún. elkerülhető halálozások csoportjába tartozik a -74 éves korcsoportban. A férfiak körében a betegségcsoportok okozta korai halálozás megyénk esetében jelentős járási területeken mutatott olyan hazai átlagot meghaladó értéket, amely statisztikailag is megalapozott volt. A nők körében a megye északi valamint keleti és középső részén is látható hazai átlagot szignifikáns mértékben meghaladó halálozás. Lsd. Melléklet 34. ábra Az ischaemiás szívbetegségek legfontosabb kockázati tényezői, mint pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, elhízás, népegészségügyi beavatkozásokkal befolyásolhatók. A férfiak esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének döntő része (kiemelten az északi területek) hazai átlagot jelentősen meghaladó korai halálozással volt jellemezhető, és ezek az eltérések döntően statisztikailag is megalapozottak voltak. A nők körében a megye északi felében egy összefüggő, hazai átlagot legalább 35%-kal meghaladó, statisztikailag megalapozott halálozás azonosítható.

10 1 A légzőrendszer betegségei okozta korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A légzőrendszer betegségeinek kiemelését elsősorban nem haláloki súlyuk, hanem a csoportba tartozó, elkerülhetőnek tekinthető halálokok (pl. tüdőgyulladás -74 éves korban) indokolják. A férfiak korai halálozása Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi és keleti területein volt statisztikailag szignifikáns mértékben magasabb a hazai átlagnál, nők körében is hasonló területi eloszlást figyelhettünk meg. Miskolc Járás területén férfiak esetében az országos halálozási átlagtól kedvezőbb nőknél kedvezőtlenebb eltérést figyelhetünk meg. Lsd. Melléklet 35. ábra, térkép Az idült alsó légúti betegségek igen jelentős hányadát közel kétharmadát - képezik a légzőrendszer betegségeinek, kialakításukban életmódtényezők közül a dohányzás nagy szerepet játszik. A férfiak körében összefüggő, hazai átlagot jelentősen meghaladó területek ábrázolódtak (döntően szignifikáns eltérések). A nők esetében a megye területén jelentős a többlethalálozású területek száma. Az alsó légúti megbetegedések korai halálozásának mintázata összességében követi a légzőrendszer, mint főcsoport betegségeinél leírtakat. A jelenség hátterében az állhat, hogy az idült alsó légúti betegségek képezik a légzőrendszer betegségeinek főcsoportjában a legnagyobb haláloki súlyt. Az emésztőrendszeri megbetegedések miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Az emésztőrendszer betegségei igen összetett kategória, melyen belül a májbetegségek (ezen belül is a májzsugor) úgy a morbiditás, mint a mortalitás vonatkozásában meghatározó súllyal szerepelnek. Magyarországon az emésztőrendszer betegségeinek főcsoportján belül a májbetegségek bírnak a legnagyobb haláloki súllyal, melyek között az alkoholos eredetű májzsugor a leggyakoribb önálló kórkép évek összevont időszakában nők esetében a hazai halálozási átlaggal megegyező területet is láthatunk (szikszói járás) és az országostól kedvezőbbet is, de az eltérés nem volt szignifikáns egyik járási terület vonatkozásában sem. Férfiaknál a tiszaújvárosi és sárospataki járások halálozási szintje bizonyult kedvezőbbnek a magyar átlagtól, de ez sem volt statisztikailag kellően megalapozott. A lilás járási területeken mind két nem esetében a hazaitól magasabb halálozási szint ábrázolódott, melyek statisztikailag megalapozott szignifikáns eredményt mutattak, ezen, kedvezőtlen halálozási szint a Miskolci járás területét is érintette, mely megalapozottnak bizonyult a vizsgált időszakban. Lsd. Melléklet 36. ábra, térkép Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Magyarországon az emésztőrendszer betegségeinek főcsoportján belül a májbetegségek bírnak a legnagyobb haláloki súllyal, melyek között az alkoholos eredetű májzsugor a leggyakoribb önálló kórkép. A függőség sajátos problémája mellett ennek a megelőzhető haláloknak a területi mintázata jelentős nemi különbséget mutatott, férfiak esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége igen kifejezett, a megye területének döntő többsége hazai átlagot jelentősen meghaladó, szignifikáns halálozást mutatott. A nők körében egyedül a megye északkeleti és középső területein mutatkozott szignifikáns halálozási többlet, amely a férfiaknál látható kiterjedtséget nem érte el. A függőség sajátos problémája mellett ennek a haláloknak a területi mintázata jelentős nemi különbséget mutatott, férfiak esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintettsége igen kifejezett, a megye területének döntő többsége hazai átlagot jelentősen meghaladó, szignifikáns halálozást mutatott. A nők körében egyedül a megye középső területein mutatkozott szignifikáns halálozási többlet, amely a férfiaknál látható kiterjedtséget nem érte el. Lsd. Melléklet 37. ábra, térkép

11 11 A dohányzással összefüggésbe hozható korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Az Európai Unió statisztikai hivatalának 214-es időszakot vizsgáló jelentése szerint az uniós tagországokban 24 százalék volt a 15 év feletti dohányzó lakosok aránya 214-ben. A vizsgált időszakban Magyarország 15 év feletti lakosságának 27,5 százaléka cigarettázott, a férfiak 33,5, a nők 22,2 százaléka. A statisztikai hivatal azt állapította meg, hogy az uniós dohányosok legtöbbje férfi. Az EU-s átlag e tekintetben 9,2 százalékos eltérést mutatott, azaz 28,7 százalék férfi és 19,5 százalék nő dohányzott az Európai Unióban. Magyarországon a lakosság 9,9 százaléka érintett a passzív dohányzásban, jóval elmaradva az uniós 21,6 százalékos átlagtól. Lsd. Melléklet 38. ábra, térkép (Forrás: ötödik Uniós polgár passzív dohányos) ELKERÜLHETŐ HALÁLOZÁS Az elkerülhető halálozások két jól elkülönítendő indikátorcsoportja egyrészt az egészségügyi szolgáltatásokhoz köthető haláleseteket, másrészt az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, - népegészségügyi beavatkozások révén - elkerülhető halálozásokat összefoglaló két csoport. Jelen tájékoztató anyagunk az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás mint indikátorcsoport - időbeni alakulását, és térbeli eloszlását szemlélteti. Az elkerülhető halálozások szintjét jelentősen befolyásolja az adott lakosság körében uralkodó betegségek gyakorisága és a körükben előforduló különböző kockázati tényezők. Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás csoportjába tartozónak tekintették azokat a nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott 75 év alatt bekövetkező haláleseteket, melyek széles körben szervezett (populációs szintű) eredményes elsődleges megelőzés, valamint e halálozások csökkentésére irányuló céltudatos egészségpolitikai, népegészségügyi döntések, beavatkozások révén befolyásolhatóak, illetve elkerülhetőek. Az elsődleges megelőzéssel, - népegészségügyi beavatkozások révén - befolyásolható, elkerülhető halálozások tekintetében a férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye területének nagy része hazai átlagot meghaladó korai halálozással bírt két járási terület kivételével és az eltérések kialakításában a véletlen szerepe kellő biztonsággal elvethető volt. A nők körében szintén láthatunk szignifikáns halálozási többletet az ózdi és a tokaji járások érintettsége volt a legkifejezőbb, azonban ennek földrajzi kiterjedtsége nem érte el a férfiak esetében látható mértéket. Lsd. Melléklet 39. ábra, térkép MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK Az egészségügyi ellátórendszer szükségletekhez igazított kapacitásainak tervezése, a betegségteher (családra és társadalomra egyaránt nehezedő) mérése, valamint az egészségfejlesztési programok tervezése és hatékonyságuk elemzése a megbetegedési mutatók ismeretét igényli. A halálozási részben láthattuk, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek okozta korai halálozás megyénk esetében is kiemelt problémaként jelentkezik. A rákos megbetegedések esetszámait összesítve elkészítettük a megye területére jellemző megbetegedési struktúrát, mely a leggyakoribb daganatos betegségeket tartalmazza. A mellékletben szereplő, vonatkozó térképeken a lilás területek az országos halálozási szinttől való kedvezőbb, míg a barnás árnyalatú térségek a kedvezőtlenebb eltérést mutatják az alábbi

12 12 megbetegedési ábrák tekintetében. A pontozással jelölt területek az országos halálozási átlagtól való kedvező vagy kedvezőtlen eltérések statisztikai megalapozottságát szemléltetik. Ilyenkor a halálozási különbözőség szignifikáns adott területen. A továbbiakban a megye lakossága körében kizárólag a leginkább meghatározó valamint a szervezett népegészségügyi szűréssel érintett daganattípusokat mutatjuk be. A legnagyobb súllyal szereplő diagnózisok önmagukban csaknem felét tették ki az újonnan diagnosztizált daganatoknak. Kihangsúlyozzuk, hogy az Egyéb lokalizációjú rosszindulatú daganatok csoport igen jelentős számú diagnosztikus egységet (különböző lokalizációjú daganatok) foglal magába, melyek egyenként kisebb súllyal járultak csak hozzá a daganatos megbetegedési struktúra kialakításához. Újonnan felfedezett és bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések alakulása (Rák incidencia), a HaMIR évek összevont időszakának adatai alapján: A megye területén a legnagyobb rákos megbetegedési részarányt évek összevont időszakában a éves férfiak körében a légcső, hörgő és a tüdő (19%) képviselte, majd ezt követően alacsonyabb rákos megbetegedési súlyt képviselve az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedései (12%), ezt követően a vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatos betegségei (1%) is alakították. Nők körében a két legnagyobb rákos megbetegedési részarányt az emlő (19%) valamint a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedései (12 százalék) tették ki. Lsd. Melléklet ábra, Rosszindulatú daganatos megbetegedések időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei A járási térképeken nők esetében láthatunk a hazai átlagtól kedvezőbb rosszindulatú daganatok okozta megbetegedési területeket főleg a megye északi és keleti területein, Miskolc járástól délre valamint északabbra lévő területek szignifikánsan eltérő rosszindulatú daganatos megbetegedési többletet mutatnak a hazai átlagtól. A éves férfiak körében a kedvezőtlenebb megbetegedéssel bíró járási területek kiterjedtebben vannak jelen a megye területén, mely eltérés statisztikailag kellően megalapozottnak bizonyult. Miskolc Járás tekintetében a lakosság rosszindulatú daganatos betegségterhe az országos átlagtól kedvezőtlenebb, mely eltérés szignifikáns. Lsd. Melléklet térkép A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai összefoglalóan tüdődaganatok jelentős súllyal szerepelnek a daganatos megbetegedési struktúrában. A betegség népegészségügyi jelentőségét támasztja alá a kialakításában kiemelt szerepet játszó dohányzás hazai elterjedtsége, melyet prevenciós programok tervezésénél is szükséges figyelembe vennünk. Férfiak esetében a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedés két járási területen (sárospataki, sátoraljaújhelyi) bizonyult kedvezőbbnek a hazai átlagtól, nőknél több járást is találunk, mely kedvezőbb megbetegedéssel bírt, bár egyik terület esetében sem volt szignifikáns az eltérés. A cigándi járásban élő nőknél statisztikailag megalapozottnak bizonyult a hazai átlagtól való magasabb megbetegedési gyakoriság. Miskolc járás területén élő lakosság körében a légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai miatti megbetegedés mérsékelten ugyan, de meghaladta az országos megbetegedési átlagszintet, mely kedvezőtlen eltérés csak a férfiaknál bizonyult szignifikánsnak. Lsd. Melléklet 46. ábra, térkép

13 13 Az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganatainak kialakulása szempontjából kiemelt rizikótényezőnek számít az alkoholfogyasztás, dohányzás és a nem megfelelő szájhigiéne, melyek az elsődleges megelőzéssel befolyásolható tényezők közé tartoznak. Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatos megbetegedései kedvezőtlen ábrázolást mutatnak a megyében élő férfiak körében. Nőknél kevesebb járási területet érint a hazai átlag szinttől magasabb daganatos megbetegedés, de az ózdi járás kivételével a véletlen szerepét kellő biztonsággal nem lehetett sehol sem elvetni. A miskolci járáshoz tartozó települések férfiaknál a megyeszékhely kivételével szignifikánsan kedvezőtlen eltérést mutatnak a hazai átlagtól, nőknél is kedvezőtlen vagy jól közelíti az országos átlagszintet, viszont statikailag nem szignifikáns az eltérés. Lsd. Melléklet 47. ábra, térkép A női emlő rosszindulatú daganata szervezett népegészségügyi szűréssel érintett daganattípus, az általa jelentett társadalmi teher megítéléséhez fontos adatokat szolgáltatnak a megbetegedési vizsgálatok. A megye területén csak az edelényi járás mutatott az országostól magasabb megbetegedési szintet, az eltérés nem volt szignifikáns. Lsd. Melléklet 48. ábra, 31. térkép Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében jelentős számú olyan település ábrázolódott, amelyek országos átlagnál kedvezőbb megbetegedési hányadossal voltak jellemezhetők, és az eltérés szignifikáns volt. Miskolc Járás területét kedvezőbb megbetegedési szint jellemezte, mely nem volt szignifikáns eltérés. Fontos kiemelnünk, hogy a szervezett emlőszűrés hazai célcsoportját a éves nők képezik, akik 2 évente kaphatnak behívólevelet a mammográfiás szűrésre. Az újonnan diagnosztizált méhnyakrák miatti megbetegedés esetében hazai átlagot meghaladó, statisztikailag megalapozott eltérést igen kis földrajzi kiterjedéssel Borsod-Abaúj-Zemplén megye délidélkeleti részén láthatunk. A járásokat vizsgálva öt területen volt kedvezőtlen, de nem szignifikáns eltérés. Miskolc Járás területe a hazai átlaggal megegyezőn alakult, a megyeszékhely eltérése kedvezőbb volt attól, de statisztikailag egyik eltérés sem volt megalapozott. Lsd. Melléklet 49. ábra, 32. térkép A prosztata rosszindulatú daganatainak kialakulásában számos egyéb tényező mellett fontos szerepet tulajdonítanak az állati zsírban gazdag táplálkozásnak. Mivel ezen, tényező elsődleges megelőzés révén befolyásolható, népegészségügyi értelemben indokoltnak tartottuk a betegségcsoport vizsgálatát. Megbetegedési arányszám az országos szinttel közel megegyezően alakult a vizsgált években. Borsod- Abaúj-Zemplén Megye esetében döntően hazai átlagnál kis mértékben kedvezőtlenebb vagy azzal megegyező járási területek is ábrázolódtak (7 járás), azonban a véletlen szerepe nem volt kellő biztonsággal elvethető. Statisztikailag megalapozott a magyar átlag megbetegedési szinttől kedvező mutatóval bíró terület a mezőkövesdi járás volt megyénkben. Lsd. Melléklet 5. ábra, 33. térkép A MAGYAR LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A 214. ÉVI EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS ALAPJÁN Az egészségi állapot és a legjelentősebb befolyásoló tényezők népegészségügyi szempontból nélkülözhetetlen populációs becslésére a lakossági egészségfelmérések a legalkalmasabbak. Az

14 14 alábbiakban a 214-es Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) adatai 1 alapján a lakosság egészségi állapota, illetve a kockázati egészségmagatartások gyakorisága kerül bemutatásra. Ahol a felmérések kérdései erre lehetőséget adtak, ott a 29-es és 214-es ELEF adatainak összehasonlítása is megtörtént. Megjegyzendő, hogy a 29-es felmérés még a 21. évi, a 214-es pedig a 211. évi népszámlálásból kialakított és továbbvezetett népességszámot használta sarokszámként a súlyozáshoz. Emiatt a két felmérés becslései közötti (kisebb) változások nem feltétlenül jelentenek tényleges változást, ezeket a mintavételi hibán túl okozhatja az eltérő alapú sarokszám használata és az eltérő népességmegoszlás is. Az összehasonlíthatóságot befolyásoló tényezőket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még vizsgálja, így ezen eredmények értelmezésénél javasolt körültekintően eljárni. Az eredmények értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy a 214-es ELEF gyorsjelentéséből származó adatok a 15 év feletti magyar populációra vonatkoznak, míg a nem és korcsoportos bontások a 18 év feletti felnőtt populációra ban a magyar felnőtt lakosság több mint 6%-a tartotta egészségét jónak vagy nagyon jónak és csupán egytizede rossznak vagy nagyon rossznak, mely a 29-es adatokhoz képest javulást mutat. A lakosság körében a legelterjedtebb krónikus betegségek a magasvérnyomás, a derék- vagy hátfájás és a szív- és érrendszeri betegségek. További gyakori orvos által diagnosztizált megbetegedés még az allergia (12%) és a lakosság 8%-át érintő cukorbetegség. 214-ben a felnőtt lakosság 29%-a dohányzott, szemben a 29-es 31%-os aránnyal. A naponta cigarettázók aránya alig változott 29-hez képest, azonban figyelemre méltó, hogy a fiatalok körében megemelkedett a naponta dohányzók aránya, az elmúlt 5 évben. A vélhetően alulbecsült önbevallás alapján a magyar lakosság 5%-a számít nagyivónak és 2%-a mértékletes alkoholfogyasztónak. A magyar felnőtt lakosság négyötöde véli azt, hogy az egészség megőrzésének egyik kulcsa, hogy az egyén tudatosan tegyen az egészségéért. Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztással kapcsolatban a korábbi felmérésekhez hasonlóan a 214-es ELEF-ben is önbevallásos adatok állnak rendelkezésre, így a felmérés eredményei a szakirodalmi tapasztalatok alapján vélhetően alulreprezentálják a valós értékeket. Az alkoholfogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott alkohol mennyisége alapján különböztettek meg nagyivókat, mértékletes alkoholfogyasztókat, alkoholt ritkán fogyasztókat és alkoholt nem fogyasztókat. Az előzetes eredmények alapján a lakosság 5,4%-a nagyivók, közel egyötöde mértékletes alkoholfogyasztó, több mint fele alkoholt ritkán fogyasztó és közel egyharmada alkoholt soha nem fogyaszt, absztinens. Nemek és korcsoportok szerint vizsgálva az eredményeket, az alkoholfogyasztást tekintve a férfiak közel 4%-a korosztálytól függetlenül nagyivónak tekinthető. A nőknél ez jóval alacsonyabb, egyik korosztályban sem éri el az 1%-ot. A mérsékelt kockázatú alkoholfogyasztók aránya fiatalok között a legmagasabb, közülük pedig a férfiak esetében több mint kétszer gyakoribb, mint a nőknél. A fiatalok 24%-a, a középkorúak 26%-a és idősek 44%-a bevallásuk szerint soha nem iszik. 1 Európai lakossági egészségfelmérés, 214. Statisztikai tükör 215/ április 3. valamint néhány kiemelt mutatóra a KSH előzetes számításai 2 A serdülőkorúak egészség sajátosságairól részletesebb információval a HBSC vizsgálat ( és az ESPAD ( vizsgálat eredményei szolgálhatnak.

15 15 Az alkoholfogyasztási szokások megoszlása korcsoportonként és nemenként Dohányzás A felmérés előzetes eredményei szerint 214 végén a magyar felnőtt lakosság 29%-a dohányzott, amely nem változott számottevően a 29-es eredményhez (31%) képest. További részletes elemzésből kiderül, hogy az öt év során a naponta cigarettázók aránya sem változott lényegében, 29 óta csupán fél százalékkal csökkent ez az arány. 3 Ha azonban korcsoportok szerint kerül összehasonlításra a naponta cigarettázók arányának változása, akkor szembeötlő, hogy a fiatalok körében 29 óta megemelkedett a naponta cigarettázók aránya. A középkorúak esetében ugyan csökkent, az időskorúak esetében megint csak nőtt a naponta cigarettázók aránya. A felmérés szerint a naponta elszívott cigaretták átlagos száma 5 szállal csökkent 29 óta. 4 Lsd. Melléklet 51. ábra Egészségtudatosság A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy a 15 évnél idősebb magyar lakosság négyötöde, mindkét nem közel azonos arányban értett egyet azzal, hogy a biológiai adottságokon túl az egészség megőrzésének egy kiemelt szempontja, hogy az egyén tudatosan tegyen az egészségéért. A 29-es felméréshez viszonyítva az arányok főleg a nők esetében javultak jelentősen. Az egészségtudatosság tekintetében a válaszadók korcsoportok szerinti megoszlást nézve a fiatalok (18-34 év) több mint 9%-a gondolta úgy, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségért. A középkorúak (35-64 év) már csak 8%-a, míg az idősebb korosztálynak (65+ év) már csak a 65%-a vélekedett így. Vélt egészség A KSH adatai szerint 214-ben a 15 év feletti magyar lakosság több mint tizede (11,1%) tartotta egészségét rossznak vagy nagyon rossznak, és kicsit több mint negyede (27,5%) kielégítőnek, azaz a lakosság közel kétharmada (61,4%) jónak vagy nagyon jónak ítélte meg egészségét. A fiatalok (18-34 év) kevesebb, mint 1%-a, a középkorúak (35-64 év) 1%-a, míg az idősebbek (65+év) mintegy 3%-a mondta rossznak vagy nagyon rossznak az egészségi állapotát. Az ELEF29-es eredményekhez képest minden korcsoportban csökkent a rossz vagy nagyon rossz vélt egészség. 3 A dohányzási szokások ELEF-ben kimutatott lassú változását alátámasztani látszanak a 215 tavaszán a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által végzett felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés idevágó adatai. A felmérés eredmény szerint a dohányzók aránya 31,5%, a naponta cigarettázók aránya 25,3% volt. 4 Ez a csökkenés 95%-os megbízhatósági szinten nem tekinthető szignifikánsnak, így a megállapítás kellő óvatossággal kezelendő.

16 16 Rossz vagy nagyon rossz vélt egészségi állapot aránya 214-ben és változása 29-hez viszonyítva Rossz vagy nagyon rossz vélt Nők Férfiak Együtt egészségi állapot (%) ,6 9,6 3,1,9 1,3 24,5,7 1, 28, 29 1,5 16,2 37,8 1,5 13,1 28,8 1,5 14,7 34,5 Változás 29-ről -,9-6,6-7,7 -,6-2,8-4,3 -,8-4,7-6,5 Morbiditási Adattár, 215 A háziorvosok és házi gyermekorvosok tevékenységéről című, (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program [OSAP] 121 ny. sz.) adatgyűjtéshez kétévente kapcsolódó morbiditási felmérésből származó adatok a 215. december 31-i állapotot tükrözik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a morbiditási adatok nem a személyek számát, hanem az egyének betegségeinek számát jelentik. Amennyiben egy személynek több betegsége is van, akkor az többször szerepel a megbetegedési statisztikában. A korcsoportokba való besorolásnál a 215. évben betöltött életkort vettük figyelembe. Az arányszámokat tízezer megfelelő korú és nemű lakosra számítottuk. Lsd ábra. Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere Módszertani összefoglaló Felhasznált adatbázisok és epidemiológiai mutatók: A HaMIR tér-epidemiológiai vizsgálathoz a halálozási adatokat (települési, szinten, évenkénti, nem szerinti, 5 éves korcsoportos bontásban) a Központi Statisztikai Hivatal; a népességi adatokat pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatai alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bocsátotta rendelkezésre 27. és 214. közötti időszakra vonatkozóan közötti időszak tekintetében a -X és éves korú férfiak és nők (alább felsorolt) különböző betegségek miatti halálozásának területi egyenlőtlenségei kerültek elemzésre és megjelenítésre járási, és települési szinten. A halandóság időbeni alakulása a éves korcsoport férfiak és nők (alább felsorolt) különböző betegségek miatti halálozása esetében és 214. között évenként került ábrázolásra országos és megyei szint tekintetében. Az elemzésbe bevont haláloki főcsoportok, konkrét halálokok: - Általános halálozás (BNO X.: A-Y98) - Keringési rendszer betegségei (BNO X.: I-I99) o Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO X.: I1-I15, I6-I99) o Ischaemiás szívbetegségek (BNO X.: I2-I25) o Heveny szívizomelhalás (BNO X.: I21) - Rosszindulatú daganatok (BNO X.: C-C97)

17 17 o Az ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata (BNO X.: C-C14) o A vastagbél, végbél és az anus rosszindulatú daganatai (BNO X.: C18-C21) o A légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO X.: C33-C34) o Az emlő rosszindulatú daganata (BNO X.: 5) o A méhnyak rosszindulatú daganata (BNO X.: C53) o A prosztata rosszindulatú daganata (BNO X.: C61) - Emésztőrendszer betegségei (BNO X.: K-K93) - Légzőrendszer betegségei (BNO X.: J-J99) o Krónikus alsó légúti megbetegedések (BNO X.: J4-J47) - Sérülések, mérgezések, a morbiditás/mortalitás külső okai (BNO X.: V1-Y98) - Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás - Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás - Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálokok csoportjának képzésekor a WHO Health for All (HFA) adatbázisának meghatározását vették figyelembe. Így a következő halálokok tartoztak e csoportba: a nyelőcső rosszindulatú daganata (C15), a gége rosszindulatú daganata (C32), alkohol okozta mentális- és viselkedészavarok (F1), alkoholos májbetegség (K7), idült májgyulladás (K73), májfibrosis és májzsugorodás (K74), egyéb májbetegségek (K76), erőszakos (külső ok szerinti) halálokok (V1-Y99). Szintén a WHO HFA adatbázis meghatározását vették alapul a dohányzással összefüggésbe hozható halálozás esetében, ekkor a következő halálokok tartoznak a csoportba: az ajak-, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (C-C14), gége-, légcső a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganata (C32-C34), nyelőcső rosszindulatú daganata (C15), ischaemiás szívbetegségek (I2-I25), agyérbetegségek (I6- I69), idült alsó légúti betegségek (J4-J47). Az elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás (EMB) csoportjába tartozónak tekintették azokat a nemzetközi és hazai referenciák szerint meghatározott 75 év alatt bekövetkező haláleseteket, melyek elsősorban állami és széles körben szervezett (populációs szintű) eredményes elsődleges megelőzés, valamint e halálozások csökkentésére irányuló céltudatos egészségpolitikai, népegészségügyi döntések, beavatkozások révén befolyásolhatóak, illetve elkerülhetőek. A komplex csoport (EMB) az 1. táblázatban látható konkrét halálokokból tevődik össze. Az elsődleges megelőzéssel megelőzhető, elkerülhető halálokok Megbetegedés A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata Alkoholos májbetegség Idült májgyulladás Májfibrózis és májzsugor Idült májpangás Gyalogos sérülése kerékpárral, kerekű motoros járművel, teherautóval, busszal ütközés Gyalogos sérülése k.m.n., egyéb vagy nem közlekedési balesetben Kerékpáros sérülése3-4 kerekű motoros járművel, teherautóval, autóbusszal ütközés BNO X. kód C33-C34 K7 K73 K74 K V2-V4 V V12-V14

18 18 Kerékpáros sérülése egyéb vagy k.m.n. szállítási balesetben Motoros, autó, teherautó, nehéz szállító, busz balesetek Lovasbalesetek, de motoros járművel való ütközés Vonatbalesetek Villamos balesetek Ipari, mezőgazdasági, építő, terepjáró, ismeretlen baleset Ismeretlen közlekedési mód Ismeretlen baleset jármű típusa nincs jelölve AIDS V V2-V79 V V81..1 V82..1 V83-V87 V V B2-B24 Leíró epidemiológiai elemzés A halálozás időbeni alakulásának vizsgálata Megyei és országos szinten a halandóság időbeli alakulásának elemzéséhez, a halálozás torzítatlan összehasonlítása érdekében, a közötti időszakban a fentebb sorolt konkrét halálokok vonatkozásában Standardizált Halálozási Arányszámok (SHA) kerültek alkalmazásra. Az indexek számítása a direkt standardizálás módszerét alkalmazva történt. E korrekciós statisztikai technika a korösszetételi különbségek torzító hatását kiszűri, lehetővé téve a népességek halálozásának közvetlen összehasonlíthatóságát, és így az időbeni változások vizsgálatát. Standardnak az Európai standard populáció évi (-X, éves, éves és 75-x éves korú lakosságának) kormegoszlását tekintettük. A halálozás területi különbségeinek vizsgálata A halandóság területi egyenlőtlenségeinek vizsgálata Standardizált Halálozási Hányadosok (SHH) számításával történt. Az SHH azt mutatja meg, hogy az adott település lakosságának adott időszakra és halálokra vonatkozó halálozása hány százaléka az országos halálozási szintnek, tehát a viszonyítási alapot az adott időszakra vonatkozó országos nem-, és korspecifikus halálozási arányszámok képezték. E szerint az ország férfi, illetve női lakosságának korspecifikus halálozási arányszámait a vizsgált kerületek populációjának réteglétszámaival súlyozva számoltunk várható esetszámot (V). Ez megmutatta, hogy mekkora lenne az adott halálozás intenzitása a vizsgált populációban, ha az a standard populációtól (ország férfi és női lakossága az adott évben) csupán az eltérő korösszetételben különbözne. Az SHH a vizsgált populációban a halálozás tényleges esetszámát (T) viszonyítja a halálozás várható számához (V): Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az SHH = 1, akkor az országos szinttől nem különbözik a halandóság, SHH < 1, akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság; SHH > 1, akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. Empirikus SHH: Az empirikus Bayes becsléssel korrigált (stabilizált, simított) SHH. Értelmezése azonos az SHH-val.

19 19 Hierarchikus Bayes becsléssel korrigált SHH: A település szintű vizsgálatok estén alkalmazott stabilizált mutató. Értelmezése hasonló az SHH-hoz. A statisztikai bizonytalanság szemléltetésére, az országos átlagtól való szignifikáns eltérést pontozással jelöltük. A vizsgált időszakokban a halálozás véletlenszerű ingadozásainak csökkentése érdekében legegyszerűbb stabilizálási mód, hogy a mutatókat időben aggregálva (több évre összevonva) határozzuk meg, ezzel növelve a vizsgálatba bevont népesség nagyságát és a várt esetek számát is. A tájékoztatóban szereplő adatok forrásai: - KSH, Statisztikai évkönyvei, STADAT táblák, Tájékoztatási adatbázis, ( - Fókuszban a megyék 216. I IV. negyedév, Borsod-Abaúj-Zemplén megye - KSH, Morbiditási Adattár, KSH, TÉR-KÉP, Egészségjelentés 215., Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, Budapest, 215. szeptember Halálozási és Megbetegedési Mutatók Információs Rendszere (HaMIR), Országos Tisztifőorvosi Hivatal, OEK, Epidemiológiai Információs Hetilap, 23. évfolyam 45. szám, 216. november OEK, Epidemiológiai Információs Hetilap, 23. évfolyam 46. szám, 216. november Miskolc, 217. április 18.

20 Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Melléklet LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS 1. Táblázat Lakosság létszáma, korösszetétele és az öregedési index alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a hazai átlag tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország 215. január január január január 1. Lakosság létszáma év alattiak részaránya 15,7% 15,65% 14,48% 14,49% évesek részaránya 67,23% 66,89% 67,62% 67,23% 65 év felettiek részaránya 17,5% 17,44% 17,9% 18,27% Öregedési index ,% 11,% 18,6% 111,4% 91,3% 116,4% 123,6% 126,1% 1. ábra Miskolc megyei jogú Város Országos átlag BAZ. Megye Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) Fax: (36-46) 358 6

21 2 2. ábra Lakónépesség korcsoport szerinti számának változása, adott év január 1-jén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében évesek 65-X évesek 14 korcsoport száma ábra

22 3 4. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének száma nemek és korcsoport szerint, *216. és 212. év január 1-jén ezer fő ezer fő *= Az ábra színes része a 216. január 1-jei, a körvonalas része pedig a 212. január 1-jei a 211. évi népszámlálást követő továbbszámított - eredményeket tükrözi. ALAPVETŐ NÉPMOZGALMI ESEMÉNYEK 5. ábra ezer lakosra 14, , , ,5 12 1,5 11 9,5 1 8,5 9 8 Népmozgalmi események alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye halálozás Magyarország halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye élveszületés Magyarország élveszületés

23 4 6. ábra 1 lakosra jutó természetes szaporodás/fogyás 2 1,5 1,5 -,5-1 -1,5-2 -2,5-3 -3,5-4 -4,5-5 Természetes szaporodás/fogyás alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Európai Unió átlaga 2 7. ábra Tényleges szaporodás/fogyás alakulása a belföldi és nemzetközi vándorlási különbözet tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ezer lakosra Belföldi vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, fogyás Nemzetközi vándorlási különbözet

24 5 Központi Statisztikai Hivatal 216. évi előzetes népmozgalmi eseményei: 8. ábra Élveszületések és halálozások számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ábra Csecsemőhalálozási arány 3 éves átlaga hazánk megyéiben, ezer élveszületésre jutó csecsemőhalott 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Budapest Csongrád Országos átlag 4,62 ezrelék Zala Pest Hajdú-Bihar Vas Heves Bács-Kiskun Veszprém Baranya Fejér Győr-Moson-Sopron Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád Tolna Komárom-Esztergom Békés Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén 7,2 Somogy

25 6 1. ábra Csecsemőhalandósági arány alakulása hazánk megyéiben, 215. ezer élveszületésre jutó csecsemőhalott 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Vas Heves Országos átlag: 4,2 ezrelék Zala Pest Hajdú-Bihar Budapest Csongrád Baranya Győr-Moson-Sopron Tolna Bács-Kiskun Veszprém Fejér Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg 5,1 Nógrád Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom 11. ábra Csecsemőhalálozások megoszlása kiemelt haláloki főcsoportok szerint, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ,8% 26,4% 9,2% 1,1% 2,3% 2,3% 57,9% Fertőző és élősdiek okozta betegségek Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei Légzőrendszer betegségei Perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok Veleszületett rendellenességek A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok

26 7 12. ábra Csecsemőhalandóság (1 élveszülöttre) 11, 1, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, Csecsemőhalandóság (3 éves mozgó átlag) alakulása a hazai átlag tükrében, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Európai Unió (28) átlaga 2. Táblázat Csecsemőhalandóság és a kis súlyú újszülöttek számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlag tükrében, 214, 215. Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország 214. év Élveszületések száma (fő) ezen belül 25 g alatti születési súllyal születettek száma (fő) ezen belül a 25 g alatti születési súllyal születettek aránya (%) ,9% 1,6 8,8% 8,5 1 éven aluli elhunytak száma (fő) ezen belül 25 g alatti születési súllyal születettek száma (fő) ezen belül a 25 g alatti születési súllyal születettek aránya (%) ,6% 58,3 68,4% 68,7 Ezer élveszülöttre jutó 1 éven aluli meghalt (ezrelék) 5,9 5,1 4,6 4,2

27 8 13. ábra 14. ábra A halálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem és életkor szerint, életkor férfiak nők

28 9 15. ábra Halálozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nem és életkor szerint, életkor , 2, 4, 6, 8, 1, 12, 14, 16, 18, Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozás nők körében Ezer megfelelő korú lakosra jutó halálozás férfiak körében 16. ábra 1% 9% 8% 7% 6% Halálozás a halál oka szerint, nemenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 215. Halálozás a halál oka szerint, EGYÉB HALÁLOK XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V1- Y98) XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K-K93) 5% 4% 3% X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI (J-J99) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I-I99) 2% 1% II. DAGANATOK (C-D48) % Férfi Nő I. FERTŐZŐ ÉS ÉLŐSDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK (A-B99)

29 1 17. ábra 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% Vezető halálokok megoszlása korcsoportonként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 215. EGYÉB HALÁLOKOK XX. A MORBIDITÁS ÉS A MORTALITÁS KÜLSŐ OKAI (V1- Y98) XI. AZ EMÉSZTŐRENDSZER BETEGSÉGEI (K-K93) X. A LÉGZŐRENDSZER BETEGSÉGEI (J-J99) IX. A KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEI (I-I99) II. DAGANATOK (C-D48) 1% % 14 év alatti éves 4 59 éves 6 év feletti I. FERTŐZŐ ÉS ÉLŐSDIEK OKOZTA BETEGSÉGEK (A-B99) 18. ábra Haláloki struktúra alakulása a főbb halálozási főcsoportokra, az összes halálozáson belül, % 9% Egyéb halálokok 8% 7% Külső okok (BNO-1.:V1- Y98) 6% 5% 4% 3% 2% Emésztőrendszer betegségei (BNO-1.:K-K93) Légzőrendszer betegségei (BNO-1.:J-J99) Keringési rendszer betegségei (BNO-1.:I-I99) 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Rosszindulatú daganatok (BNO-1.:C-C97) -X éves Nők éves Nők

30 ábra Haláloki struktúra alakulása a főbb halálozási főcsoportokra, az összes halálozáson belül, % 9% Egyéb halálokok 8% 7% Külső okok (BNO-1.:V1- Y98) 6% 5% 4% 3% 2% Emésztőrendszer betegségei (BNO-1.:K-K93) Légzőrendszer betegségei (BNO-1.:J-J99) Keringési rendszer betegségei (BNO-1.:I-I99) 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Rosszindulatú daganatok (BNO-1.:C-C97) -X éves Férfiak éves Férfiak 2. ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves férfi lakossága körében. 59% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 13% 28% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően Az Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) haláloki csoportjában a Heveny szívizomelhalás (BNO-1.:I21-I22) 22,7 százalékos arányt tesz ki.

31 ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves férfi lakossága körében. 6% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 17% 23% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően Az Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) haláloki csoportjában a Heveny szívizomelhalás (BNO-1.:I21-I22) 32 %-os arányt tesz ki. 22. ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves női lakossága körében. 57% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 11% 32% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően

32 ábra Haláloki struktúra alakulása a keringési rendszer betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves női lakossága körében. 53% Magas vérnyomás és az agyér betegségek (BNO- 1.:I1-I15,I6-I69) Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) 15% 32% Egyéb halálokok a keringési rendszer betegségeit érintően Az Ischaemiás szívbetegségek (BNO-1.:I2-I25) haláloki csoportjában a Heveny szívizomelhalás (BNO-1.:I21-I22) 29%-os arányt tesz ki. 24. ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves férfi lakossága körében. 5% 1% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) 39% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) 32% Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 15% 8% Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően

33 ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves férfi lakossága körében. 1% 2% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) 36% 37% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 1% 14% Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően 26. ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves női lakossága körében. 3% 14% 46% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 1% Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 2% 14% 2% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően

34 ábra Haláloki struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta haláloki főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves női lakossága körében. 1% 15% 5% 38% Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 28% 9% 4% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb halálokok a rosszindulatú daganatok betegségeit érintően Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre 28. ábra Általános halálozás időbeni alakulása különböző életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon között Általános halálozás időbeli alakulása, -X éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Általános halálozás időbeli alakulása, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

35 Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Általános halálozás időbeli alakulása, -X éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Általános halálozás időbeli alakulása, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) Fax: (36-46) 358 6

36 17 2. térkép Okspecifikus halandóság A rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás időbeni alakulása és területi egyenlőtlenségei 28. ábra Rosszindulatú daganatok okozta halálozás időbeni alakulása év életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Rosszindulatú daganatok okozta halálozás, éves férfiak körében 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Rosszindulatú daganatok okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

37 18 3. térkép 4. térkép

38 ábra Rosszindulatú llégzőszervi daganatok okozta halálozás időbeni alakulása év életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás, éves férfiak körében Botrsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata okozta halálozás, éves nők körében 4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország ábra Rosszindulatú ajak, szájüreg daganatok okozta halálozás időbeni alakulása év életkorra vonatkoztatva nemenként BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás a éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás a éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország térkép

39 2 6. térkép 7. térkép

40 ábra Rosszindulatú méhnyak, emlő daganatok okozta halálozás időbeni alakulása életkorú nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Méhnyak rosszindulatú daganata okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Emlő rosszindulatú daganata okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország térkép

41 22 9. térkép 32. ábra Rosszindulatú prosztata daganatok okozta halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Prosztata rosszindulatú daganata okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

42 23 1. térkép 33. ábra Keringési rendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Keringési rendszer betegségei okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Keringési rendszer betegségei okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

43 11. térkép 12. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) Fax: (36-46) 358 6

44 ábra Keringési rendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Magas vérnyomás és az agyér betegségek okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Magas vérnyomás és az agyér betegségek okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Heveny szívizomelhalás okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Heveny szívizomelhalás okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

45 térkép 14. térkép

46 ábra Légzőrendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légzőrendszer betegségei okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Légzőrendszer betegségei okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Krónikus alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Krónikus alsó légúti megbetegedések okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország ábra Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

47 15. térkép 16. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) Fax: (36-46) 358 6

48 ábra Alkoholfogyasztással összefüggő halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország térkép

49 3 18. térkép 38. ábra Dohányzással összefüggő halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás, éves férfiak körében 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Dohányzással összefüggésbe hozható halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

50 19. térkép 2. térkép Népegészségügyi Főosztály 353 Miskolc, Meggyesalja u. 12. Telefon: (36-46) Fax: (36-46) 358 6

51 ábra Elsődleges megelőzéssel befolyásolható elkerülhető halálozás időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás, éves férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Halálozási Arányszám 1 főre Elsődleges megelőzéssel befolyásolható, elkerülhető halálozás, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország térkép

52 térkép 4. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves férfi lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 53% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) 2% 8% 17% 12% 8% Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések

53 ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves férfi lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 2% 4% 53% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) 19% Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 1% 12% Prosztata rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C61) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések 42. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye -X éves női lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 2% 59% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) 15% Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 2% 1% 1% 2% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések

54 ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, Borsod-Abaúj-Zemplén megye éves női lakossága körében. Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 3% 54% Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) 19% Bőr rosszindulatú melanómája (BNO- 1.:C43) Emlő rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C5) 3% 12% 6% 3% Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO- 1.:C53) Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések 44. ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország -X éves Férfiak éves Férfiak Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések Prosztata rosszindulatú daganata (BNO-1.:C61) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO-1.:C43) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14)

55 ábra Megbetegedési struktúra alakulása a rosszindulatú daganatok betegségei okozta főcsoporton belül, % 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Borsod-Abaúj- Zemplén megye Magyarország Borsod-Abaúj- Zemplén megye -X éves Nők éves Nők Magyarország Egyéb rosszindulatú daganatos megbetegedések Méhnyak rosszindulatú daganata (BNO-1.:C53) Emlő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C5) Bőr rosszindulatú melanómája (BNO-1.:C43) Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (BNO-1.:C33-C34) Vastagbél, végbél és az anus roszindulatú daganatai (BNO-1.:C18-C21) Ajak, szájüreg és a garat rossindulatú daganata (BNO-1.:C-C14) 23. térkép

56 térkép 25. térkép

57 térkép 46. ábra Légzőrendszer rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Légcső, hörgő és a tüdő rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, éves nők körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

58 39 Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Ajak, szájüreg és a garat rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés, éves nők körében 5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország ábra Ajak és szájüreg rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása életkorú férfiak és nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között 27. térkép

59 4 28. térkép 29. térkép

60 41 3. térkép 48. ábra Emlő rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása életkorú nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Emlő rosszindulatú daganata okozta megbetegedés, éves nők körében Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

61 térkép 49. ábra Méhnyak rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása életkorú nők esetében BAZ megyében és Magyarországon között Méhnyak rosszindulatú daganata okozta megbetegedés, éves nők körében Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

62 térkép 5. ábra Prosztata rosszindulatú daganatai okozta megbetegedés időbeni alakulása életkorú férfiak esetében BAZ megyében és Magyarországon között Standardizált Megbetegedési Arányszám 1 főre Prosztata rosszindulatú daganata okozta megbetegedés, éves férfiak körében Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország

63 térkép 51. ábra A naponta cigarettázók aránya Magyarországon 29-ben és 214-ben

64 ábra 53. ábra

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Tájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról

Tájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Ikt. szám: 3-2/2018/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megye Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves

Részletesebben

HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN

HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2010-2014 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai alapján Készítette:

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI JELENTÉS. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI 2015 JELENTÉS Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Nógrád Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között

Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Hódmezővásárhely halálozási viszonyainak alakulása és főbb jellemzői 2000-2007 között Az elemzést végezték: a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar munkatársai 1 A

Részletesebben

A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015)

A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) A HEVESI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI

Részletesebben

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról

Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Gödöllői, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete Beszámoló a Gödöllői kistérség lakosságának egészségi állapotáról 2008.11.20. Készült Gödöllő Város Önkormányzata Képviselőtestülete számára 1.

Részletesebben

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek

A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek II. évfolyam 176. szám 2008. december 17. 2008/176 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A halálozások haláloki jellemzői, elvesztett életévek A tartalomból 1 Bevezető 1 A haláloki struktúra változásai

Részletesebben

A FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR,

A FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, A FÜZESABONYI JÁRÁS LAKOSSÁGÁNAK HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI VISZONYAI A HALÁLOZÁSI ÉS MEGBETEGEDÉSI MUTATÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERÉNEK (OTH HAMIR, 2015) EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2014/2015 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV

ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV ÁOK KÖTELEZŐ ADATOK 2013/2014 I. FÉLÉV Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek, ezek nem tudása elégtelent eredményez. A többi

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014.

Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Miskolc város környezeti és lakossága egészségi állapota 2014. Ivóvízminőség Miskolc város ivóvízminősége 2014. évben megfelelő volt. A hatósági vizsgálatok során a fogyasztói hálózaton kijelölt 35 mintavételi

Részletesebben

Herend lakosságának egészségi állapota

Herend lakosságának egészségi állapota ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT KÖZÉP DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS INTÉZETE VESZPRÉM Herend lakosságának egészségi állapota 2010. 1 Demográfia Herend város lakosságszáma 2010. január 1-jén 3 447

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS 2010 ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete 2010. TARTALOM AJÁNLÁS... 3 BEVEZETŐ... 4 LAKOSSÁGSZÁM, KORMEGOSZLÁS, ÖREGEDÉSI INDEX... 5 TELEPÜLÉSSZERKEZET...

Részletesebben

Tájékoztató. Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről

Tájékoztató. Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről Tájékoztató Szécsény járás lakosságának egészségi helyzetéről Készült: 216. május Készítette: a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Tartalom Bevezető... 3 Szécsény járás területi besorolása...

Részletesebben

Tájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról

Tájékoztató. Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Ikt. szám: 3-64/2018/222 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató Heves megye lakosságának egészségi állapotáról Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 510 millió fő, amelynek 1,9%-a élt Magyarországon 2016 elején. Hazánk lakónépessége

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén Megye lakosságának egészségi állapotáról A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakmai munkájának részét képezi többek között

Részletesebben

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Demográfia, csecsemő- és gyermekhalálozás Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A népegészségügy célja a megelőzése, az egészség megőrzése, az egészségi állapot javítása. A hatásos népegészségügyi

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek

Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek Népegészségtan és preventív medicina I. Tantárgyi követelmények Tematikák Honlap: www.nepegeszsegtan.sote.hu Tűz- és munkavédelmi ismeretek A megelőző orvostan és népegészségtan definiciója A népegészségügy

Részletesebben

Tájékoztató. Szolnok, november

Tájékoztató. Szolnok, november Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2016. év adatai alapján Szolnok, 2017. november 1

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára Nógrád megye egészségi helyzetéről Készült: 2016. szeptember Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18.

Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Beszámoló Nógrád megye egészségi helyzetéről Megyei Államigazgatási Kollégium 2015.06.18. Dr. Surján

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE

DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE DÉL-DUNÁNTÚLI DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés jellegzetességei, településszerkezet Demográfiai helyzetkép Népmozgalmi mutatók alakulása

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. november 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon

NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM. Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon 1986 1997 NEMZETI KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓPROGRAM Egyes daganatos betegségek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum

TARTALOMJEGYZÉK. Somogy Megyei Egészség Fórum SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE a döntéshozók részére TARTALOMJEGYZÉK 1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8. 4.9. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4. 5.1.5. 5.1.6.

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31.

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium 1/48/ Részjelentés: November december 31. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban. Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A magyar lakosság egészsége nemzetközi összehasonlításban Vokó Zoltán Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék Halálozás Haláloki struktúra Tartalom Betegségteher (DALY = korai halálozás és megromlott

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE

DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1 SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR.

Részletesebben

Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált

Budapesti Mozaik 15. Budapest bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, Ország. Budapest. 100 ezer lakosra jutó regisztrált területi V. évfolyam 56. szám 2011. augusztus 19. 2011/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 15. bűnügyi helyzetének főbb jellemzői, 2005 2010 A tartalomból 1 Bevezető 1

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK III. Egészségstatisztikai Fórum, 2003. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INDIKÁTOROK Zsámbokiné Bakacs Márta, Vitrai József Országos Epidemiológiai Központ AZ EU EGÉSZSÉG ECHI ECHI EUROPEAN COMMUNITY HEALTH INDICATORS ECHI-projekt

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató adatok a Kunszentmiklósi kistérség lakosainak egészségi BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról

Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Tájékoztató Sárospatak Önkormányzat számára Sárospatak város egészségi állapotáról Készült: 2009. március Készítette: Dr. Borbély Zsuzsanna kistérségi tisztifőorvos Földrajzi adottság, településszerkezet

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók

Részletesebben

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011

1. ábra: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, táblázat: A Kiskunhalasi kistérség népességének korösszetétele, 2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A KISKUNHALASI KISTÉRSÉG LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL Készítette: Dr. Lehoczki Károly, 213 Tájékoztató adatok

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre

A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel a civilizációs betegségekre KEZÜNKBEN A JÖVŐ KONFERENCIA 2016. február 25. Dr. Biró Krisztina Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE.a d

SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE.a d SOMOGY MEGYE LAKOSSÁGÁNAK NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETJELENTÉSE.a d részére öntéshozók DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK Készült: 217. Készítette: Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Főosztályvezető:

Részletesebben

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak

EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak EPIDEMIOLÓGIA I. Alapfogalmak TANULJON EPIDEMIOLÓGIÁT! mert része a curriculumnak mert szüksége lesz rá a bármilyen tárgyú TDK munkában, szakdolgozat és rektori pályázat írásában mert szüksége lesz rá

Részletesebben

EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015

EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015 EGÉSZSÉGJELENTÉS 2015 Információk a hazai egészségveszteségek csökkentéséhez Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2015. szeptember 29. Készült a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Pest Győr-Moson-Sopron Budapest Szabolcs-Szatmár-Bereg Vas Fejér Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Csongrád Bács-Kiskun Veszprém Zala Somogy Heves Baranya Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára Nógrád megye egészségi helyzetéről Készült: 2017. szeptember Összeállította: Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos Bertókné Tamás Renáta főosztályvezető

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon

Részletesebben

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/100 STATISZTIKAI TÜKÖR 215/ STATISZTIKAI TÜKÖR 215. december 22. A középkorú népesség halandósága az epidemiológiai krízist követő két évtizedben Tartalom Bevezetés...1 A középkorúak általános mortalitása és a nemek közötti

Részletesebben

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25.

SOMOGY MEGYE. Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Kaposvár, 2013. március 25. SOMOGY MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZETE Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kaposvár, 2013. március 25. A NÉPEGN PEGÉSZSÉGÜGYI GYI HELYZET INDIKÁTORAI Területi elhelyezkedés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki

Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 4. Az ország valamennyi területét érintő influenza-járvány bontakozott ki A figyelőszolgálatra kijelölt

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr.

Részletesebben

NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV

NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2008. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2008. július 18. 1 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 Felelős szerkesztő: Szemes

Részletesebben

NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV

NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN I. NEGYEDÉV Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága NÉPMOZGALOM A KÖZÉP-DUNÁNTÚL MEGYÉIBEN 2007. I. NEGYEDÉV Veszprém, 2007. július 19. 1 Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. +

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, 2013. január 1. + 213/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 3. szám 213. április 25. Népmozgalom, 2* A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Természetes és tényleges szaporodás, fogyás 2 Születés

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára Nógrád megye egészségi helyzetéről Készült: 2015. június Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési osztályvezető KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Készítette: Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYORSJELENTÉS 2003 Készült az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Népegészségügyi Jelentés projekt és a Nemzeti

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről

Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára. Nógrád megye egészségi helyzetéről Tájékoztató Nógrád Megye Közgyűlése számára Nógrád megye egészségi helyzetéről Készült: 2015. június Összeállította: Dr. Surján Orsolya megyei tisztifőorvos Feketéné Dr. Zeke Ildikó megyei tisztifőorvos

Részletesebben

GYTK KÖTELEZŐ ADATOK. Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek.

GYTK KÖTELEZŐ ADATOK. Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek. GYTK KÖTELEZŐ ADATOK Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek. DEMOGRÁFIA Magyarországi adatok, 2016 Népesség száma (2017. január

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos

TÁJÉKOZTATÓ. Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról. Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÁJÉKOZTATÓ Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Előterjesztő: Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna mb. megyei tiszti főorvos Készítette: Kaszásné

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét

Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország hét Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2011. 9. Csökken az influenzaszerű megbetegedések száma A 9. naptári en folytatódott az influenzaszerű

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:

Részletesebben

Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre

Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Népegészségügyi szűrővizsgálatok jelentősége, különös tekintettel az emlőszűrésre Dr. Beke Gabriella megyei tiszti főorvos Rózsáné Rigó Éva megyei szűrési koordinátor Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

GYTK KÖTELEZŐ ADATOK

GYTK KÖTELEZŐ ADATOK GYTK KÖTELEZŐ ADATOK Az alábbi oldalakon található adatok közül a félkövér kiemeléssel rendelkezők a szóbeli vizsgán kötelező jellegűek. DEMOGRÁFIA Magyarország egészségi állapotát jellemző demográfiai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szervezett lakossági szűrés Magyarországon Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, évente mintegy 60.000 új rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Egészségpszichológia 3. óra tanév 1. félév

Egészségpszichológia 3. óra tanév 1. félév Egészségpszichológia 3. óra 2010-2011. tanév 1. félév 1 2 3 4 5 6 7 A narkomániások Problémáikhoz érdemi megoldásokat nem találnak. Társas kapcsolataikat fenn tartani nem képesek. Tehetetlenségük tényét

Részletesebben