EUROPEAN FUNDING FOR CROSS-BORDER ENTRERENEURSHIP STUDY

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EUROPEAN FUNDING FOR CROSS-BORDER ENTRERENEURSHIP STUDY"

Átírás

1 HUROSTYLE HURO/1001/148/2.3.1 EUROPEAN FUNDING FOR CROSS-BORDER ENTRERENEURSHIP STUDY Prepared as part of the project registered under number HURO/1001/148/2.3.1 on TRAIN AND WIN IN HU-RO STYLE Two countries, one goal, joint success! The study does not necessarily reflect the official views of the European Union.

2 Tartalom Tartalom A határmentiség Fejlesztési programok megjelenése a határmenti területekre Vállalkozásfejlesztés Határon átnyúló programok direkt vagy indirekt vállalkozásfejlesztési céllal

3 1 A határmentiség A határmentiség problémájával sok szakember foglalkozik külföldön és Magyarországon is. Manapság fontos erről a témáról beszélni, hiszen az európai integráció és a globalizáció új teret ad a különböző államok, szereplők közötti együttműködéseknek. Tulajdonképpen a 21. sz. egyik meghatározó folyamatának Európában az egységesülés tekinthető. Az új és a már társult tagországok eltérő kihívásokat jelentenek az együttműködésekben. A nemzetek közötti kapcsolatok kialakítása nemcsak az Unió, hanem minden állam érdeke. Az EU-ban központi kérdéssé vált a határok átjárhatósága, és ezzel együtt a belső és külső államok közötti kooperációk erősítése. A határmenti együttműködések alapot szolgáltatnak a kapcsolati tőke megerősödéséhez, a szereplők együtt könnyebben tudnak EU-s forráshoz jutni, valamint hatékonyabban tudják azokat felhasználni. A téma aktualitása és jelentőssége mellett szól, hogy a határmenti, transznacionális, interregionális kapcsolatok az EU regionális politikájában a közötti programozási időszakban külön célkitűzés alatt szerepelnek. Magyarország szempontjából azért lényegesek a határmenti együttműködések, mert hosszú határszakasszal rendelkezik, és ezen a határszakaszon él a népesség jelentős hányada. A legfontosabb pedig, hogy a Trianonnal szétválasztott Nagy-Magyarországot ezek a kapcsolatok újraélezthetik. Ugyanis Magyarország külső határai mentén nagyszámú magyar népesség él, így ezek az együttműködések tulajdonképpen magyar-magyar szereplők között jönnek létre. Ez a fejezet bevezetésként szolgál a Dél-alföldi Régió határmenti együttműködéseinek elemzéséhez. Úgy gondolom, hogy egy térség határmenti kapcsolatainak vizsgálatához szükséges, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi is az a határmenti együttműködés, melyek a legfontosabb kiváltó okai a kooperációknak, hogyan fejlődtek, milyen típusai vannak. A korábban (2006-ig) Strukturális Alapokból támogatott, ma ( ) pedig külön célkitűzés alá eső határmenti együttműködések az Európai Unió regionális politikájának elemi, ezért véleményem szerint lényeges az EU említett politikájára is figyelmet szentelni. Éppen ezért tanulmányomat úgy építettem fel, hogy kiindulópontként megvizsgáltam a határmenti együttműködések helyét az Unió regionális politikájában. A határon átnyúló együttműködések vizsgálatánál szükséges néhány gondolatot ejteni a legfontosabb fogalmakról. Olyan kifejezésekről van szó, melyek többértelműek, ezért szükséges ezeket tisztázni. Ebben az alfejezetben a következő fogalmakkal foglalkozom: 1. határ 2. határrégió 3

4 3. határmenti együttműködések Elsőként a határt, mint fogalmat próbáltam definiálni. Természetesen számtalan irányból lehet a definíciót megalkotni. A határ kifejezést használhatjuk történelmi, pszichológiai, szociológiai és gazdasági értelemben, ám célszerű a téma szempontjából, ha a fogalmat az államhatárra korlátozzuk (Kaiser 2006). Európára nem csupán a közös kultúra és történelem, hanem az államokat elválasztó határok jellemzőek. A történelem folyamán kialakult határ, a természetes földrajzi határ, politikai határt jelentett (Soós 1999). Hardi Tamás (2004) felfogása szerint a határ földrajzi, politikai vagy közigazgatási térségek között húzódó vonal, mely azok elválasztását szolgálja. A határokat kezdetben védelmi szempontok határozták meg. Az európai határok jellege az Európai Unióban fokozatosan átalakul. Az ún. schengeni egyezmény (1985) szerint az Európai Unióhoz tartozó államok egységes területet képeznek, amelynek csak külső határait ellenőrzik (Hardi 2004). Süli-Zakar István (2003) szerint az államhatár olyan övezet, sáv, vonal, amely az államok területét egymástól elválasztja (Süli-Zakar 2003). Tulajdonképpen e két fogalom meghatározás egymáshoz közel áll, s inkább földrajzi és politikai értelme van. Rechnitzer János szerint viszont A határ elválaszt és összeköt. Elválaszt területi egységeket, kultúrákat, nemzeteket, gazdaságokat, de össze is köt, hiszen közös érdekeket alakít ki, összefogást szorgalmaz, új erőforrások aktivizálását segíti elő, s eddig nem ismert lehetőségeket nyithat meg. (Rechnitzer 1999, 9.). Úgy gondolom, hogy tanulmányom szempontjából ez a határfogalom a legmegfelelőbb, magában foglalva a földrajzi értelmezést az elválaszt kifejezéssel. Eszerint a határ egyidejűleg kettős funkciót tölt be. Szétválasztanak gazdaságokat, kultúrákat, nemzeteket, ugyanakkor határon átívelő kapcsolatokat biztosítanak különböző szereplők, területek között. A határ az egyes nemzetek elzártságát jelképezte évszázadokon át. A határnak a 20. század során inkább elválasztó, mint összekötő szerepe érvényesült (Soós 1999). Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, hogy Magyarország szempontjából nagyon fontos ma és a jövőben is a határ összekötő funkciója. A Trianon szétválasztotta nemzetet az EU fejlesztései, a CBC programok újra összehozhatják. Magyarország esete speciális, hiszen az ország keleti határaival szomszédos területek szintén magyarlakta térségek. Így tulajdonképpen az itt megvalósítható fejlesztések magyar-magyar csoportok között jönnek létre. A következő fontos fogalom, mellyel úgy gondolom, fontos foglalkozni, a határrégió. A határrégió vagy határmenti régió azon, NUTS3 közigazgatási egység, mely határai részben az országhatárral azonosak (Illés 2002). Az alfejezetben leírtak alapján a határrégió fejlesztési egységként funkcionál, hiszen vagy gazdasági, vagy társadalmi, vagy környezeti szempontból egységes területről 4

5 van szó. A NUTS3 szint Magyarországon a megyéket és Budapestet jelenti (Illés 2002). Lelkes Gábor (2005) szerint a határmenti térségen azt a területet értjük, amelynek mindennapi életére jelentős befolyást gyakorol valamely államhatár. A határmenti régiókat elmaradott térségként kezelték. Tulajdonképpen ezek a területek jelentik a találkozási pontot különböző kultúrák, nyelvek, népek között (Lelkes 2005). Az elmaradottság jellemzői az egyoldalú gazdasági struktúra, az aprófalvas településszerkezet, az alacsonyfokú urbanizáció, a kedvezőtlen természeti adottságok, a hiányos közlekedési infrastruktúra. Ilyenek közt sok a perifériális terület. Határtérségek sajátossága az, hogy nemcsak periférikus, hanem az államközi kapcsolatoknak alá vannak rendelve (Lelkes 2005). A határ és a határrégió fogalmak tisztázása után fontos megnéznünk, hogy egyes határmenti területek, és azok szereplői között mikor beszélhetünk együttműködésről. A határmenti együttműködések pontosan azért fontosak, mert a határrégiók gyakran periférikus helyzetben vannak, messze a gazdasági központoktól, rossz az infrastrukturális ellátottság, és gazdaságilag elmaradottak (Polgár 2006). Lényegében ezek a kapcsolatok megmutatják, hogy a nemzeti határok nem állhatnak a kiegyensúlyozott és integrált fejlődés útjába (például nyelvi akadályok, jogi és kulturális különbségek) (Polgár 2006). A határmenti együttműködéseknek két kritériuma létezik (Hardi 2003): 1. A kapcsolatok nem nemzeti szintűek, a központi szintnél alacsonyabban szerveződnek 2. A kapcsolatok résztvevői területileg összefüggő határtérségekben élnek, ill. működnek. Tulajdonképpen azokat a kapcsolatokat nevezzük határmenti együttműködéseknek, melyek megfelelnek a fent említett két állításnak (Hardi 2003). Jogi oldalról értelmezve a határmenti együttműködés olyan jogi egységek határokon átnyúló kapcsolata, amelyek nem alanyai a nemzetközi jognak (Pintér 2007). Miután megismertük a legfontosabb fogalmakat, a következőkben rátérek a határmenti kapcsolatok előtérbe kerülésére, ennek okaira. Véleményem szerint a globalizáció folyamatai meghatározzák a határmenti kapcsolatok fejlődését, ezért érdemes a legfontosabb elemeire kitérnem. A globalizációs folyamatok hatására a korábbi gazdasági tér megváltozott, egy globális térgazdaság formálódik (Lengyel 2003). Az új gazdasági tér jellemzője, hogy a helyi, regionális és nemzeti szint mellett felerősödik a szupranacionális tér, valamint a nemzetek közötti gazdasági, társadalmi, pénzügyi folyamatok globalizálódnak (Lengyel 2003). A nemzetek közötti versenyt felváltotta a globális verseny, a kereskedelem nemzetközivé vált, a tőkeáramlás több országra kiterjedt, és az innovációs folyamatok globalizálódnak, a kommunikációs 5

6 és információs technológiák áramlása országhatároktól független (Lengyel 2003). Ezekben a folyamatokban a transznacionális vállalatok vesznek részt. Azt mondhatjuk, hogy a tárgyi-alapú gazdaságot felváltotta a tudásalapú gazdaság, amelynek lényege, hogy a versenyelőnyök az innovációs képességből, a tudásteremtésből, és annak átadásából származnak (Dőry 2005). A globális gazdaság formálódását nagymértékben segítették a deregulációs politika elemei: kereskedelmi akadályok lebontása, a tőke, a termékek, a szolgáltatások szabad áramlása (Lengyel 2003). A fent említett folyamatok hatással vannak a gazdaság térbeliségére. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok sokféleképpen tudnak kapcsolódni egymáshoz, megfigyelhető a külföldi telephelyek növekvő száma, növekszik a különböző kooperációk, összefonódások erőssége (Lengyel 2003). A fentiek alapján úgy gondolom, hogy a globalizáció erősödése nem jelenti azt, hogy a terület nem fontos tényező. A globális-lokális paradoxon értelemében ugyanis a vállalatok egy globális piacon versenyeznek, de emellett a lokális, helyi tényezők fontossága felértékelődik (Lengyel 2003). A helyi és a regionális tényezők jelentősek a gazdaság és az innováció szempontjából. A globalizáció hatására az országok területfejlesztési politikája átértékelődik. Az új gazdaságban az ország versenyképességének javítása lett a legfőbb cél, ami maga alá rendeli a területfejlesztés lehetőségeit is (Kruppa 2003). A helyi tényezők felértékelődése miatt a fejlesztési politikáknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a terület sajátos vonásainak a fejlesztésére, pl. környezet minősége, a munkaerő képzettsége (Kruppa 2003). Tulajdonképpen a globalizációs folyamatoknak tudható be, hogy regionális szinten országhatárokat átlépő kapcsolatok jönnek létre. Nagy lökést adott a térszerkezeti változásoknak a határok megnyílása (1980: Egységes Európai Piac létrehozása). Az államilag szervezett nemzetközi kapcsolatok rendszerébe belépett a határmenti együttműködés (Kruppa 2003). A 60-as évektől erősödnek a határmenti, ill. határon átívelő kapcsolatok (Hajdú 1995). A korábban elzárt határmenti térségek a gazdasági kapcsolatokban egyértelműen dinamikus zónákká váltak (Hajdú 1995). Ez a folyamat a különböző határszakaszokon nagyon eltérő. A különbözőség eredményeként a földrajzi perifériának csak egy része tekinthető gazdasági és társadalmi tekintetben is perifériának, de például a nyugati határszakasz ebben a tekintetben már nem periféria, hanem dinamikus térség (Rechnitzer 1999). A globalizácó felértékelődése mellett az európai integráció erősödése magyarázhatja a határmenti kapcsolatok fejlődését. Az európai integráció fejlődésével a régiók és a határon átnyúló együttműködések szerepe mind a társadalom szervezésében, mind a térségfejlesztésben kiemelkedő 6

7 jelentőségűvé váltak (Rechnitzer 1999). A régiók a kormányzás új szintjeként jelentek meg és nemcsak országhatáron belül (Rechnitzer 1999). A közösségi regionális politika hatásaként feltételezhetjük, hogy a kormányzat a régiók felé ad le feladataiból (Kruppa 2003). Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy a helyi szervezetek, önkormányzatok szerepe megnő. Az európai integrációt azért tartom témám szempontjából fontosnak, mert a határmenti együttműködések főként régiók, megyék, városok közötti kapcsolatok. Az európai integráció által pedig erősödik a régiók gazdasági szerepe (Kruppa 2003). A határokon átívelő térszerveződések valóságos lehetőséggé teszik azt is, hogy régiókról ne csak egy-egy országon belül, hanem országok között is beszélhessünk (Nemes Nagy 1995). Ebben az alfejezetben szeretném bemutatni a határmenti együttműködéseket előidéző legfontosabb okokat. Ezeket három csoportba lehet sorolni (Kruppa 2003): 1. gazdasági okok 2. politikai okok 3. kulturális Az első, és talán leglényegesebb, hogy az Európai Unió régióit főként gazdasági okok készteteik az együttműködésre. Ez alatt azt kell érteni, hogy a régiók új piacokat akarnak külföldön megszerezni, tehát támogatják a tőkebehozatalt, és a tőkekivitelt is. A határmenti kapcsolatokkal lehetőség nyílik új piacok meghódítására, a külföldi tőke előtt megnyílik az út, lehetőség van a technológia, az innováció, illetve a tudás áramlására (Kruppa 2003). Különböző politikai okai is lehetnek annak, hogy a régiók a határon túl teremtenek kapcsolatokat. Leginkább ez akkor fordul elő, ha a határ azonos nemzeti csoportokat választ el. Ezek a politikai okok viszont alátámaszthatják az okok harmadik csoportját, a nyelvi és kulturális okokat (Kruppa 2003). Kelet-Közép Európában a határok egyes térségekben azonos etnikai csoportokat választanak szét. Éppen azért, hogy megőrizzék egységüket, kapcsolatokat teremtenek egymással. Ha két egymástól különböző kultúra találkozik az együttműködések révén, ott az a cél, hogy a két határmenti térség megismerje egymás kultúráját (Kruppa 2003). Európa is megosztott abból a szempontból, hogy régiói más és más okokból keresik a kapcsolódási lehetőségeket. Nyugat-Európában főként a gazdasági együttműködések dominálnak, Kelet-Közép Európában még mindig a politikai okok az erősebbek (Kruppa 2003). A határon átnyúló együttműködéseknek a tipizálásával sokan próbálkoztak. Ebben a részben bemutatom az együttműködések legfontosabb típusait. A határmenti együttműködések esetében meg kell különböztetnünk a hosszú távú kapcsolatokat, 7

8 valamint az eseti, ad hoc jellegű együttműködéseket, melyek csak egy-egy projekt megvalósítására jönnek létre (Kiss 2005). Eseti jellegű együttműködés pl. az interregionális hálózat. Az interregionális hálózatok egy része az EU-források megszerzése érdekében szerveződik, tevékenységük befejeződik a támogatás megszűnése után (Kaiser 2006). Hosszú távra szóló kooperációk közé sorolhatóak az ún. eurorégiók. Az eurorégió egy olyan területet jelöl, ahol a kölcsönös interregionális, vagyis határokat áthidaló gazdasági, szociális, kulturális, illetve más jellegű együttműködések léteznek kettő, vagy több állam között (Süli Zakar 2003). Scott szerint az eurorégiók a legfejlettebb és legtöbb funkcióval rendelkező szervezetek, mivel a legmagasabb szintű együttműködési formák (Kiss 2005). A gyakorlatban viszont minden, két vagy több európai ország határán átívelő együttműködését eurorégiónak tekintenek, függetlenül attól, hogy hol vannak jelen, milyen szereplőket egységesítenek (Kruppa 2003). Számomra a legvalósabb megfogalmazást Kaiser Tamás tette az eurorégióról: Eurorégiónak a szomszédos, NUTS III méretű térségek együttműködését tekintjük, amelyek rendelkeznek azokkal az állandósult intézményi és adminisztratív kapacitásokkal (tanács, elnökség, közgyűlés, munkacsoportok, titkárság), amelyek révén képessé válnak a jogi, pénzügyi, valamint az együttműködések alapját képező közpolitikák (területi tervezés, gazdaságfejlesztés, közlekedés és infrastruktúra, turizmus, környezetvédelem, oktatás, egészségügy, média és kultúra) megvalósítására (Kaiser 2006, 21). Ebben a fogalom meghatározásban egyszerre van benne, hogy mekkora méretű területekről van szó, milyen az intézményi háttér, milyen területeken van lehetőség az együttműködésekre. Az Európai Közösség életében az első eurorégió (EUROREGIO) 1965-ben jött létre a német-holland határvidéken, ez az Unió legfejlettebb eurorégiója (Kiss 2005). Az eurorégió területe mintegy km, lakóinak száma közel 3,4 millió fő Egészen más a helyzet Európa keleti részén (Kiss 2005). A kelet-közép európai határrégiók még napjainkban is sokkal fejletlenebbek, mint a nyugat európaiak (Kiss 2005). Süli-Zakar István (2003) szerint a határmenti együttműködéseket úgyis lehet csoportosítani, hogy hány ország vesz részt az együttműködésben. Az egyik ilyen a makroregionális együttműködés, ahol több, mint két ország működik együtt, és nem az államok teljes területe vesz részt az együttműködésben. Ilyen többek között az Alpok-Adria Eurorégió, a Kárpátok Eurorégió, a Duna menti régiók együttműködése, a Balti-tengeri együttműködés. A kisebb határon átívelő együttműködések (angolul: CBC: cross-border cooperation) két ország határrégiói között alakulnak ki. A legtöbb ilyen CBC régió a német határ mentén található. Természetesen a határmenti kapcsolatok és határrégiók számos más tipizálásával találkozhatunk (Süli-Zakar 2003). 8

9 Kaiser Tamás (2006) a határmenti együttműködéseket a földrajzi kiterjedés mértéke, valamint a földrajzi összetartozás szerint különbözteti meg (1. táblázat). 1. táblázat Az interregionális és határmenti kapcsolatok típusai Földrajzi kiterjedés Lokális Mezo és makro Határrégiók Eurorégiók Munkaközösségek Interregionális együttműködések Forrás: Kaiser (2006). Interregionális együttműködések Érdekvédelmi nyomásgyakorló szervek és Az utóbbi kritérium alapján beszélhetünk határmenti együttműködésekről, ahol a kooperációk földrajzilag egybefüggő területen jönnek létre. Továbbá idetartoznak a különböző interregionális együttműködések, érdekvédelmi és nyomásgyakorló szervek közötti kapcsolatok (1. táblázat). Az érdekérvényesítő és nyomásgyakorló szervezetek az azonos, helyenként speciális érdekek mentén szerveződő régiókat fogják össze. Az európai nemzetközi szervezetek közül az Európai Tanács volt az első, amelyik támogatta és koordinálta a határmenti együttműködéseket (Kaiser 2006). Az eurorégió szintén egybefüggő területeken alakul ki. Az AEBR egy kritériumrendszert állított fel az eurorégiók működésével kapcsolatban: az erősen integrált eurorégiók olyan struktúrának tekinthetők, amelyek képesek politikai döntéseket hozni, jogi formában működnek, állandó közös titkársággal, közös bankszámlával és saját forrásokkal rendelkeznek (AEBR, 1998:14). Az eurorégiót makrotérség viszonylatában munkaközösségnek nevezzük (1.táblázat). 2. táblázat A határmenti régiók csoportosítása Földrajzi kiterjedés Lokális Mezo és makro Magas fokú, intenzív együttműködés Lazább, informális kapcsolatok Forrás: Kaiser (2006). Integrált eurorégiók Kialakulóban lévő eurorégiók Skandináv csoportosulások Munkaközösségek A munkaközösség és a kialakulóban lévő eurorégiók lazábban szervezett intézményi struktúrával rendelkeznek, míg az integrált eurorégiók, ill. a Skandináv csoportosulások esetében magas fokú, erősen integrált az együttműködés (2. táblázat). 9

10 2 Fejlesztési programok megjelenése a határmenti területekre Az együttműködések ösztönzésére az EU bevezette a különböző fejlesztési programokat. Az Unió a kapcsolatok bővítését nemcsak a tagállamok között tartja fontosnak (INTERREG program keretében megvalósult fejlesztések), hanem a külső országok határmenti területeit is segíti különböző projektek támogatásával (pl. PHARE CBC keretében megvalósult projektek). Ezt a fejezetet 3 gondolat köré építettem. Az első részben foglalkozom a határmenti együttműködések fejlődésével az EU-ban 2006-ig. Kitérek az aktuális ( ) programozási periódusra, különös tekintettel a Strukturális Alapok növekvő szerepére a határmenti együttműködésekben, majd az Európai Unió 3. célkitűzésére (ETE), hiszen ez a célkitűzés foglalja össze a határmenti, transznacionális és interregionális kapcsolatokat. A második alfejezetben rátérek a magyarországi folyamatokra és fejlesztési programokra 2006-ig, illetve bemutatom, hogy Magyarország milyen nemzetközi együttműködési programokban vesz részt a as időszakban. Végül megnéztem néhány magyar területfejlesztési dokumentum határmenti együttműködésekkel kapcsolatos legfontosabb elemeit. A határmenti együttműködés kezdete az EU-ban 1950-es évekre nyúlik vissza. Az európai együttműködés helyi kezdeményezései először a német francia - svájci határon mutatkoztak meg, és ennek eredményeként 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensis-t (Kruppa 2003). Az 1960-as években a német, holland, dán, francia, belga határokon aktivizálódtak a kapcsolatok (Kiss 2005). A határmenti együttműködések nagy szerepet játszottak Nyugat-Európa egységesülési folyamatában. Az együttműködéseket összefogó szervezet az Európai Határmenti Régiók Szövetsége 1971-ben jött létre (Soós 1999). Az Európai Unió külső határain is erősödött az interregionális (régiók közötti) együttműködések szerepe. Fejlődésük elején a határmenti kapcsolatok kulturális rendezvényekre, tanulmányutakra, diákcserékre korlátozódtak. Ekkor a határmenti területek együttműködésének célja az volt, hogy ráirányítsák saját kormányuk figyelmét jellegzetes helyzetükre. Később az integráció bővülésével egyre nagyobb területek kapcsolódtak be a határmenti együttműködésekbe (Kiss 2005). A határmenti területek, ha nem is minden esetben számítanak elmaradott térségnek, hordoznak speciális vonásokat, ami abból származik, hogy a fejlődés centrumaitól távol esnek (Kruppa 2003). Úgy gondolom, hogy a határmenti kapcsolatok kialakítása során számtalan problémával kell 10

11 szembenéznie a határrégióknak. Gondolok itt a nyelvi nehézségekre, a különböző kulturális különbségekre, eltérő gazdasági fejlettségre stb. A határmenti kapcsolatok fejlődése a helyi szervek felértékelődését vonta maga után. Elmondhatjuk tehát, hogy a határmenti együttműködések irányítása alulról-felfelé szerveződik, sokszor ellentétbe kerül a helyi és a kormányzati álláspont (Kiss 2005). A határkapcsolatok fejlődésében nagyon fontos mérföldkőnek számított az Egységes Európai Piac létrehozása az 1980-as években, így a határok nyitottabbá váltak, és ez jó lehetőséget biztosított a további kapcsolatok kialakítására ban jött létre az Európa Tanács közreműködésével az A Határon Átnyúló Megállapodásokról Szóló Európai Keretegyezmény, a határrégiók közötti együttműködések koordinálására ben Spanyolországban kiadták az A Határon Átnyúló Együttműködések Jogi Nyilatkozatát, mely ezen megállapodások jogszerűségét értelmezte. Ebben megállapították, hogy a határon átnyúló együttműködések számos gazdasági és társadalmi előnnyel járnak, s így létfontosságúak a határterületek számára (VÁTI 2002). A következő nagy fordulatot a Vasfüggöny lebontása jelentette 1989-ben (Kiss 2005). Ez az esemény serkentette fel a határmenti kapcsolatokat Európában (Illés 1997), Kelet-Közép Európa szocialista államaiban ekkor ment végbe a rendszerváltás. Úgy gondolom, hogy a határtérségek a problémák ellenére törekszenek részt venni az együttműködésekben. Egyrészt azért, mert újabb és újabb kooperációk jöhetnek létre. Másrészt együtt könnyebben juthatnak EU-s forrásokhoz (Kiss 2005). A határok megnyitása, valamint új határok létrejötte a határmentiség kérdésére irányította a figyelmet. Az interregionális együttműködések Európa határmenti térségeiben hozzájárulnak a kohézió erősítéséhez (Soós 1999). A nyugat-európai és kelet-európai határmenti együttműködések közötti különbség, hogy a nyugati együttműködések az 50-es évektől kezdve az integrációs folyamat részeként fejlődnek, és az alulról épülő Európa meghatározói. Az 50-es években a decentralizáció révén a helyi közösségek alulról kezdeményezték a határon túl élőkkel a kapcsolatfelvételt (Soós 1999). A kezdeményezéseket elősegítette az Európa Tanács által 1980-ban Madridban elfogadott egyezmény, a Területi önkormányzatok és közigazgatási szervek határmenti együttműködéséről szóló európai keretegyezmény (Pintér 2007). Az egyezmény arra ösztönzi az aláíró országokat, hogy elősegítsék, és támogassák a határmenti térségek együttműködési kezdeményezéseit (Hardi 2004). Így tehát egész Európában megalakultak olyan intézmények, amelyeknek célja, hogy határon átnyúló, közösen kezelt régiókat hozzanak létre (Hardi 2004). 11

12 Az Unió az együttműködések ösztönzésére különböző fejlesztési programokat vezetett be. A legfontosabb talán az 1990 és 2006 között működő INTERREG közösségi kezdeményezés. A következőkben bemutatom az Interreg kezdeményezést, illetve néhány fontosabb más fejlesztési programot. Ahogy az 1. fejezetben részben utaltam rá, a határmenti együttműködés fejlődésében nagy szerepet játszanak az Európai Unió regionális politikájában végbement változások (Kiss 2005). Az 1970-es évektől az Unió nagy figyelmet szentelt a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésére. Ezt mutatta, hogy 1971-ben létrehozták az Európai Határmenti Térségek Szövetségét (Association of European Border Regions-AEBR) (VÁTI 2002). A Szövetség feladata volt, hogy támogatta a határmenti együttműködéseket, másrészt közvetítette az igényeiket az EU fórumai felé (VÁTI 2002). Az AEBR 1981-ben kidolgozta az Európai Határmenti Térségek Chartáját, amely tartalmazta a határmenti együttműködések alapelveit (partnerség, szubszidiaritás, programozás) (Kiss 2005). Az együttműködések kialakításának egyik ösztönzője a határmenti területek fejlesztésére létrehozott programok megjelenése volt (Hardi 2004). Először 1987-ben különítettek el külön forrásokat a határmenti együttműködésekre (Kiss 2005). Majd 1990-ben bevezették az INTERREG programot (Kiss 2005). Az INTERREG együttműködés, az Európai Unió négy közösségi kezdeményezése közül az egyik, amely az unió fejlesztési céljainak közvetlen megvalósítására törekszik. Az INTERREG kezdeményezéseket az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak. Az Európai Unió a pénzkeretet és a kezdeményezések átfogó céljait és prioritásait határozza meg. Ez alapján az érintett EU tagállamok (a szomszédos nem EU tagállamok támogatásával) közös javaslatot nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a programok megvalósítására (VÁTI). Az első Interreg program 1991-től 1993-ig tartott. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozta az EU közel 1 milliárd euróból. Csak határmenti programokat támogatott. Összesen 31 ilyen program volt az Unió területén (Gerritse 2007). Az Interreg második szakasza az közötti időszak. Az InterregII keretében összesen 79 program valósult meg, 3,6 milliárd euró összegben. Az Interreg II már nemcsak határmenti együttműködést támogatott (szemben az Interreg I programmal), hanem célja lett az energiahálózatok kiterjesztése, valamint az együttműködés támogatása a regionális és térségi tervezésben (Gerritse 2007). Az integráció megerősítése és a fenntartható fejlődés biztosítása az Unió határain belül az Unió külső határain mentén fekvő területek fejlesztését is szükségessé teszi, mert az Európai Unió külső határai mentén a stabilitás kialakítása az Unió érdeke (Soós 1999). Ezért az EU külső határaihoz kapcsolódó 12

13 térségek felzárkóztatására indította el az Európa Tanács 1994-ben a csatlakozásra váró országok EU határterületein a Phare CBC (Cross-Border-Co-operation) programot, amely öt prioritás fejlesztésére koncentrál. Ezek a következők (VÁTI 2002): 1. regionális tervezés, 2. műszaki infrastruktúra-fejlesztés 3. gazdaság- és turizmusfejlesztés 4. humán erőforrás-fejlesztés 5. környezet- és természetvédelem. Az Európai Unióban tehát 1994 óta lehet az INTERREG forrásait az Unió külső határain fekvő régiókban felhasználni. Ettől kezdve támogat a Phare határmenti együttműködéseket (Cross-Border Co-operation Programmes, CBC), alapvetően az Unió és a kedvezményezett országok közös határszakaszain. A CBC programok mindegyike területfejlesztési jellegű program, tehát az érintett térségek legfontosabb fejlesztési prioritásai, valamint az EU területfejlesztési elvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás) érvényesülnek bennük. A Phare program jelenleg a legnagyobb EU kezdeményezés, amely a tagságra történő felkészítést szolgálja (Soós 1999). A Phare CBC mellett a másik olyan program, amely új lehetőségeket adhat a külső integrációs törekvéseknek, a TACIS CBC (Szakmai Segítségnyújtás a Független Országok Közösségének) (EC 2003). A TACIS CBC program 1996-ban indult, és saját költségvetéssel rendelkezik. A programban szereplő projektek célja a határmenti együttműködés támogatása (EC 2003). A TACIS CBC egyike az EU határmenti együttműködési eszközeinek, melyek mind a jelenlegi, mind a jövőbeni határmenti térségekre vonatkozik (EC 2003). A Dél-alföldi Régió határmenti együttműködéseinek szemszögéből fontos megemlíteni az ún. CARDS programot, hiszen a régió egyik szomszédos országa, Szerbia (korábban Jugoszlávia), ebből a programból részesült támogatásban. Az Európai Bizottság 2000-ben indította el a CARDS programot, melynek a célja, hogy a nyugat-balkáni országoknak segítséget nyújtson a regionális problémáik megoldásában, elősegítse a régió államai közötti együttműködések kialakítását (EC 2000). Az Interreg kezdeményezés három típusát tudjuk megkülönböztetni. Az Interreg IIIA a határmenti együttműködéseket jelenti. Résztvevő területei két, esetenként három ország határmenti megyéi (NUTSIII szint). A támogatás fő területei a KKV együttműködés, helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok, város és vidékfejlesztés, emberi erőforrás fejlesztés környezetvédelem, energia, közlekedési, információs és vízügyi együttműködés, jogi és közigazgatási együttműködés. Az Interreg IIIB a transznacionális együttműködéseket jelenti. Európát 13 makro-térségre osztották. Magyarország a Közép-Európát és a Balkánt magába foglaló térségben vesz részt az 13

14 együttműködésben (CADSES program). A program a következő területeket támogatja: transznacionális fejlesztési stratégiák közös kidolgozása, hatékony és fenntartható közlekedési hálózat kialakítása, az információs társadalomhoz való kapcsolódás elősegítése, környezetvédelmi együttműködés, a kulturális és természeti erőforrások védelme (INTERREG III B CADSES Neighbourhood Programme 2005). Az Interreg IIIC kezdeményezés programjaiban a szervezetek az ország egész területéről vehetnek részt, partnereik pedig egész Európa területéről származhatnak 1. Az Európai Tanács 1083/2006/EK rendelete alapján a Közösség szárazföldi és tengeri határai számának növekedése és területének bővülése miatt fokozni kell a határmenti, a transznacionális és az interregionális együttműködéseket az Unióban (EC 2006). Az Interreg kezdeményezés tapasztalatai alapján az Unió harmadik kohéziós jelentése felhív a kiegyensúlyozott integrációt segítő politika folytatására az Európai Unió egész területén, a határon átnyúló együttműködés támogatásával (EC 2006). Az európai területi együttműködés célja, hogy közös helyi és regionális kezdeményezések által tovább erősödjön a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális és interregionális együttműködés (EC 2006). A határmenti területeken élő lakosság száma eléri a 181 millió főt (az EU teljes lakosságának 37,5%-a ) (EC 2006). A célkitűzéshez rendelkezésre álló 7,75 milliárd euró (a teljes összeg 2,5%-a) a következők szerint oszlik meg: 5,57 milliárd euró jut a határokon átnyúló, 1,58 milliárd euró a transznacionális és 392 millió euró az interregionális együttműködésre (EC 2006). Az Európai területi együttműködés támogatja az EU külső és belső határain átnyúló kezdeményezéseket, beleértve a tagjelölt országok térségeit is. Az Európai Területi Együttműködés három elemből épül fel (COM 2005): 1. határmenti együttműködések (Cross-Border Cooperation), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz (European Neighbourhood and Partnership Instrument, ENPI), és az Előcsatlakozási Eszköz (Instrument for Pre-Accession, IPA) 2. transznacionális együttműködés (Transnational Cooperation) 3. interregionális együttműködés és hálózati programok (Interregional Cooperation and Network Programmes). Az európai területi együttműködések első eleme a határmenti együttműködések programjai az Interreg IIIA kezdeményezés folytatásának tekinthetők (Kaiser 2006). A határmenti együttműködések földrajzi kiterjedésével kapcsolatban két újítással kell számolni. Az új periódusban a forrásoknak csupán 20%-át használhatják fel a szomszédos NUTS III régiók. A Bizottság az eurorégiós 1 14

15 együttműködéseket szűknek tartja, ezért inkább három-négy partner részvételével működő határmenti nagyrégiók létrehozását ösztönzi (Kaiser 2006). A másik új elem a szomszédos, egymástól kevesebb, mint 150 km távolságban elhelyezkedő tengerparti határterületek előtérbe kerülése (Kaiser 2006). Az Európai Bizottság rendelete a határon átnyúló együttműködések esetében 5 prioritást nevezett meg (EC 2006): 1. Vállalkozások támogatása különös tekintettel a kkv-k fejlesztésére, a turizmusra, a kultúrára, valamint a határon átnyúló kereskedelemre 2. Természetes és kulturális értékek közös védelme 3. A városi és vidéki területek közötti kapcsolatok fejlesztése 4. Elérhetőség biztosítása: közlekedés fejlesztése, információs és kommunikációs technológiákhoz való jobb hozzáférés 5. Az infrastruktúra közös használata olyan szektorokban, mint az egészségügy, turizmus, oktatás, kultúra. Mindezek mellett az ERFA hozzájárulhat a határokon átnyúló munkaerőpiacok integrációja, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések, a képzés és a társadalmi integráció előmozdításához, valamint a humán erőforrások és a K+F létesítmények megosztásának elősegítéséhez (EC 2006). Az előző időszakkal összevetve elmondható, hogy több területen lehetséges az együttműködés, több partner között, fókuszban leginkább a gazdaság áll (Horváth 2007). A határon átnyúló legnagyobb hatás elérése érdekében bevezetik az úgynevezett vezető partner elvet (Lead Partner Prinzip - LPP) (Horváth 2007). Ez azt jelenti, hogy az adott projektben legalább két országból kell, hogy részt vegyenek a kedvezményezettek, és alábbi négy együttműködési kritériumból legalább kettőt teljesíteniük kell (Horváth 2007): - közös tervezés - közös megvalósítás - közös személyzet - közös finanszírozás A Lead Partner Principle-t Horváth Csaba szeptemberében a soproni nyári egyetemen tartott előadása alapján mutatom be, melynek címe: Territorial Co-operation Programme Austria-Hungary , Lead Partner Principle, implementation, institutions. A vezető partner elv értelmében a partnerek közösen választják ki a vezető partnert, aki az összes partner nevében nyújtja be a pályázatot. Nyertes projekt esetében vele kötik meg a támogatási szerződést. Tulajdonképpen ő a kapcsolódási pont a támogató, értékelő és ellenőrző szervek felé. A vezető partner elvhez is kapcsolódva a határmenti együttműködésekben 3 projekt típust tudunk 15

16 megkülönböztetni (Horváth 2007): 1. közös projekt 2. tükörprojekt 3. különálló projekt A közös projekt lényege, hogy a projektben résztvevő partnerek közösen dolgozzák ki a projektet, és közösen hajtják is végre. A vezető partner az, aki beadja a pályázatot az összes partner nevében. A kedvezményezettekkel külön támogatási szerződéseket kötnek (Horváth 2007). A tükörprojekt azt jelenti, hogy két vagy három pályázat kerül beadásra. A határ két oldalán készített projekteknek egymást ki kell egészíteniük. A pályázatban hivatkozni kell a másik ország projektjére, a két projekt nem fut feltétlenül párhuzamosan. A két pályázatot külön rögzítik (Horváth 2007). A különálló projektet a két határmenti térség intézményei együtt dolgozzák ki, viszont a projekt megvalósulása csak a határ egyik oldalán történik meg úgy, hogy igazolható legyen a határon átnyúló hatás. Tehát itt csak egy támogatási szerződést kötnek (Horváth 2007). Az európai területi együttműködések második eleme a transznacionális együttműködések, mely az Interreg IIIB öröksége. A Bizottság rendelete alapján fontos a transznacionális együttműködések kialakítása és fejlesztése az alábbi prioritások figyelembe vételével (EC 2006): 1. innovációs hálózatok kialakítása és fejlesztése (a lisszaboni stratégia figyelembevétele) 2. környezet: vízgazdálkodás, energia hatékonyság, környezetvédelem (illeszkedik a göteborgi stratégia elveihez) 3. hozzáférhetőség a közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz 4. fenntartható városfejlesztés (többközpontú városfejlesztés). A pénzügyi felelősséget a Vezető Partner (Lead Partner) és az Igazoló Hatóság viseli. A kedvezményezettekre vonatkozóan hasonló célok és feltételek érvényesek, mint a határmenti együttműködések esetében: erősíteni kell a közösen létrehozott menedzsment- szervezetet, a Vezető Partner (Lead Partner) szerepkörét (Kaiser 2006). Végül az interregionális együttműködések és hálózati programok az Interreg IIIC utódjai. Tulajdonképpen ez az elem a lisszaboni és a göteborgi elvekre épülő program az Interreg IIIC hagyományaira alapozva (Gerritse 2007). Az unió célja az interregionális együttműködések fejlesztése a következő két prioritás alapján (EC 2006): 1. Innováció és tudás alapú gazdaság: innováció és K+F, vállalkozások és KKV-k, információs társadalom, humán tőkefejlesztés 16

17 2. Környezet és kockázatkezelés: vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, természeti és technológiai kockázatok, természeti örökség védelme, energia és fenntartható közlekedés, tájvédelem. Az interregionális együttműködések több EU ország térségei, szereplői közötti kapcsolatot jelentik. A kedvezményezettek legalább három országból kell, hogy származzanak (Gerritse 2007). A projektkiválasztást az összes partner bevonásával működő Irányító Bizottság végzi. A cél az, hogy egyszerűbbé váljon a lebonyolítás folyamata (Kaiser 2006). A harmadik célkitűzés szempontjából jelentős, hogy létrehozták az Európai Területi Együttműködési Csoportosulást. Az európai területi együttműködési csoportosulás a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést segíti. A feladatot 2007-ig ellátó rendszerrel ellentétben a csoportosulások jogi személyiséggel rendelkező szervek. Ez azt jelenti, hogy vásárolhatnak vagy eladhatnak dolgokat, illetve alkalmazhatnak munkaerőt (EC 2006). Tagjai lehetnek (EC 2006): - tagállamok - regionális és helyi hatóságok - egyéb közjogi intézmények - társulások. 17

18 18

19 3 Vállalkozásfejlesztés és kiemelt kompetenciák A vállalkozó az, aki új vállalkozást (üzleti szervezetet) hoz létre bizonytalan körülmények között kockázatot vállalva annak érdekében, hogy jólétet valósítson meg, vagy /és profitot érjen el vagy / és növekedjen azáltal, hogy lehetőségeket azonosít, amelyek kihasználásához a szükséges erőforrásokat megszerzi. (Szerb 2006) A vállalkozási folyamat pedig mindazon funkciók, tevékenységek, cselekedetek, amelyek a lehetőségek azonosításával, a szervezet létrehozásával vagy növekedéssel, illetve ezen célok elérésével kapcsolatosak (Bygrave 1997). A vállalkozó különböző formában szerepet vállal az üzleti vállalkozásban. A modern üzleti világban a vállalkozó a vállalkozáshoz a tőkét szolgáltató, a tőke profitjára igényt tartó, a kockázatot vállaló, a termelési folyamatot szervező, irányító, az üzleti döntések hozatalára hivatott természetes és/vagy jogi személy, szervezet. Timmons (1999) szerint a vállalkozói lét egy sajátos gondolkodási mód, a lehetőségek megszállott keresése és cselekvés, amely több mint a menedzsment tevékenység. A vállalkozók olyan személyek, vagy személyek csoportja, akik függetlenül tevékenykedve, vagy egy szervezet részeként, létrehoznak új szervezeteket, vagy megújulásra, innovációra ösztönöznek. Definíciójukból is látszik, hogy önállóan és egy már létező szervezet részeként is működhetnek, mégis sokkal gyakoribb és figyelemfelkeltőbb egy független vállalkozó. Azt a tényt, hogy a vállalkozók hozzájárulhatnak egy ország gazdasági fejlődéséhez és felépüléséhez már a téma több elöljáró tudósa is leszögezte (Stevenson Jarillo 1990). A vállalkozó kifejezés használata azonban még a mai napig vita tárgyát képezi. Sokan szkeptikusan tartózkodnának egy univerzálisan elfogadható definíciótól, mégis a gyakorlat azt igazolja, hogy szükség lenne rá a tudósok és szakemberek munkájának megkönnyítésére (Gartner 1988). Egy korai definíció szerint a vállalkozó nem más, mint egy profit-vezérelt személy, aki képes felismerni, hogy a profit abból származik, ha valamit olcsón vesz meg és drágán ad el. Több kutató is a profit űzését tartja a vállalkozó egyik fő karakterisztikájának, ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a vállalkozók erőforrásaik begyűjtésére a változó körülményeket és a bizonytalanságot használják ki. A vállalkozókat mindig egy újdonság létrehozása hajtja. Láthatjuk, hogy bár ezek a korai definíciók a vállalkozó tevékenységére koncentrálnak, mégis foglalkoznak a magatartás kutatásával. Bárhogy is nézzük, bármely kor tudósait vesszük alapul, mindenki különleges tulajdonságokkal ruházza fel a vállalkozót, ilyen például az ítélőképesség, a kitartás és a tudás. Az egyik legfontosabb kortárs elmélet is kizárólag a személyes tényezőkre helyezi a hangsúlyt. Schumpeter a vállalkozót innovátornak írja le, aki képes a termelést új dimenziókba helyezni, 19

20 függetlenül attól, hogy tulajdonos-e. Nem ért azzal egyet, hogy a kockázatvállalás kizárólag a tulajdonos vagy a tőkés velejárója lenne. Hiszen a vállalkozó mindig is új megoldásokban látja a fejlődést. Kétféle nézet létezik a vállalkozó gazdasági életre gyakorolt hatásáról. Az egyik nézet pusztításnak nevezi a vállalkozói tevékenységet, amely a gazdaság létező egyensúlyi állapotát kibillentheti. Az osztrák iskola viszont azt vallja, hogy a vállalkozó a piaci tökéletlenségekből, piaci résekből előnyt kovácsolva vezeti a gazdaságot annak egyensúlyi állapota felé. A vállalkozó képes változó piaci körülmények között új vállalkozás létrehozására újfajta erőforrás-kombinációval, vagy kihasználva a piaci hatékonytalanságot. A vállalkozó legfőbb ismertetője az innovativitás, Más nézet viszont úgy tartja, hogy a lehetőségek felismerésének képessége az, ami megkülönbözteti a vállalkozót a szervezet egyéb szereplőitől. Tehát nem arról van szó, hogy több vagy jobb minőségű információk birtokában lenne, hanem egyfajta éberség jellemzi, amely segít felismerni azokat a piaci információkat, amelyek a lehetőségek kihasználásához vezetik őt. A magatartási forma beépül a vállalkozó mindennapi életébe és rutinná válik, amely újra és újra hozzásegíti a sikerhez. Napjainkig a legtöbb kutatás a vállalkozó személyes, pszichológiai jellemvonásaira fókuszál. A jellemvonás-központú megközelítés (Gartner 1988) iskolája inspirált vezetőknek írja le a vállalkozókat. Olyan jellemzőket tulajdonítanak nekik többek között, mint: kockázatviselési hajlam, teljesítmény iránti vágy, autonómia, kitartás, elkötelezettség, vízió, kreativitás, vonzó külső, közkedveltség, szociabilitás, intelligencia, diplomáciai érzék, döntésképesség. Az iskola szerint a születési dátum is alapvetően meghatározza azt, hogy valaki vállalkozói hajlammal rendelkezik-e és lehet-e ilyen aspektusban sikeres. Az eszme követőkre talált számos kutató és tudós személyében. A magas teljesítményigényű emberek másoknál hajlamosabbak vállalkozói tevékenységre, mivel a lehetőségek kihasználása kielégíti eredmény utáni vágyódásukat. Velük szemben az emberi magatartás-modell kevésbé foglalkozik a személyiségjegyekkel. Arra keresik a választ, hogy a vállalkozó milyen módon találja meg a lehetőségeket, szerzi meg az erőforrásokat és formál bevezetési stratégiát. Gartner (1988) szerint ez az elmélet csupán azzal foglalkozik, hogy milyen döntéseket hoz a vállalkozó és nem azzal, hogy ki is ő, milyen is ő valójában. A legtöbb tudós mégis a stratégiai megközelítés irányába mozdult el, hisz nem kérdéses, hogy sokkal gyümölcsözőbb a vállalkozó tevékenységét, döntéseit és azok következményeit vizsgálni (Stevenson Jarillo 1990). Ilyen irányú felmérések kimutatták, hogy azok, akik alaposságra törekszenek, kevésbé hajlamosak egy-egy üzletbe belevágni azokkal szemben, akik akár kevés vagy torz információkkal is készek a cselekvésre (Carter Gartner Reynods 1996). A jelenlegi kutatások fókuszában az előzőekkel szemben már sokkal inkább a vállalkozói hálózatosodás, az ipar, a menedzsment, a kockázati tapasztalat, a képességek és készségek, 20

21 valamint az iskolai végzettség áll. A legtöbb kutatás eredménye azonban közös álláspontot képvisel abban, hogy egy vállalkozás induló méretét, túlélését és növekedését a következők határozzák meg: a résztvevő vállalkozók száma a start-up időszakában, iskolai végzettség, vezetői tapasztalat, szakmai tapasztalat, életkor, vállalkozói tapasztalat, célok és a szülői szerepminták. Már 1997-ben az Európai Unió tagállamai a luxemburgi foglalkoztatási csúcsértekezleten a közösségi foglalkoztatáspolitika egyik pilléreként jelölték meg a vállalkozókészség erősítését. Nagy fontosságot tulajdonítottak továbbá a foglalkoztathatóság növelésének, az alkalmazkodóképesség fejlesztésének, illetve a nők és férfiak egyenlő esélyeinek. Az Európai Unió országainak ily módon érdeke és célja, hogy előmozdítsa ezen törekvéseit (Mihályi 2001) ben az Európai Parlament melletti munkaadói érdekképviseleteket tömörítő szervezet, az UNICE benchmarktanulmányban tárta fel az európai vállalkozások helyzetét az Egyesült Államok és Japán vállalkozásaival való összehasonlítás segítségével (Szirmai Csapó 2006). A tanulmány komor képet festett Európáról. Összegzésként leírta, hogy mivel a vállalkozók teremtenek munkahelyet és Európának több munkahelyre van szüksége, így tehát több vállalkozó is szükségeltetik. A vállalkozások számának bővülése főként a kis- és középvállalkozások nagyarányú terjedése magával hozta a vállalkozói ismeretek elsajátításának igényét is. A vállalkozásoktatás gyökereit Mihályi (2001) egészen 1912-re vezeti vissza, amikor is Dale Carnegie New York-ban megkezdte az első ilyen továbbképző tanfolyam levezetését. Elsősorban üzletembereknek, illetve más hivatásbelieknek tartott szónoki tanfolyamokat, amelyek az idő múlásával nem csak a beszédkészséget, de az érvényesülés képességet is fejlesztette a résztvevőknél. Az 1960-as évek meghozták Európa számára is a nyitást. Sorra indultak teljesítményösztönző képzések, amelyek már nem csak a szónoki készséget fejlesztették, hanem a kreativitást, és az önértékelést is csoportos viták és kérdőíves vizsgálatok segítségével. Az 1990-es évektől pedig első ízben a felsőfokú oktatási intézményekben, majd a középiskolákban is megkezdték a vállalkozói ismeretek tananyagba illesztését. Rendszeressé váltak továbbá az ezzel kapcsolatos nemzetközi konferenciák, sőt szakmai fórumok is indultak, mint például az amerikai Venture Magazine (Mihályi 2001). Az 1990-es évek eleji Magyarországot Szirmai és Csapó (2006, 73. o.) a következőképp jellemzi: A rendszerváltást követő első években még nem voltak elérhető követendő példák a vállalkozást indítók számára, kevés volt a vállalkozói tapasztalat, és ez a kevés tapasztalat sem volt maradéktalanul alkalmazható az új körülmények között. A vállalkozóknak saját bőrükön kellett megtapasztalniuk, mit jelent az önállósodás, hogyan irányíthatják, vezethetik saját cégüket. 21

22 Ekkortájt még nem álltak rendelkezésre saját fejlesztésű hazai vállalkozási tananyagok. Viszonylag hamar megjelentek azonban a sikeres nyugati programok adaptációi. Valójában mely vállalkozói kompetenciák, készségek fejleszthetőek oktatással? Ahogy azt a 4. fejezetben említettük Gnyawali és Fogel (1994) úgy vallja, hogy csupán a menedzseri képességek fejleszthetőek oktatással, a vállalkozói készségek öröklöttek, tehát genetikailag már eleve adottak, és ezeket csak korlátozott mértékben lehet oktatni. A Consortium for Entrepreneurship Education (2006) a készségek fejlesztendő területei közül az alábbiakat tartja a legfontosabbnak (Csapó 2007): Lehetőségek felismerésének képessége, Az ilyen lehetőségek létrehozása új ötletek kitalálása és az erőforrások menedzselése segítségével, Új vállalkozás létrehozásának és működtetésének képessége, Kreatív és kritikus gondolkodás képessége. A vállalkozói készségeket illetően felfedezhető néhány alap jellegzetesség, amelyekkel a vállalkozónak rendelkeznie kell annak érdekében, hogy sikeres legyen a szakmájában, illetve amelyek fejleszthetőek a magas minőség eléréséhez (Presa 2000) (5.táblázat). 1. táblázat: Vállalkozói készségek TECHNIKAI KÉSZSÉGEK MENEDZSMENTKÉSZSÉGEK SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI KÉSZSÉGEK írás tervezés és célok kitűzése belső kontrol, fegyelem szóbeli kommunikáció döntés kockázatvállaló megfigyelés emberi erőforrások kezelése, innovatív üzleti menedzsment marketing változáskereső technológia pénzügy kitartó személyek közötti kapcsolat számvitel ábrándokat kergető hallgatás menedzsment változást menedzselni képes szervezőkészség hálózatépítés menedzsment stílus kontrol tárgyalás kockázatvállalás tanácsadás növekedés menedzselése csapatmunka Forrás: Presa (2000) Smith et al. (2007) 17 készséget vizsgált tanulmányában, amelyeket négy nagy csoportba sorolt: technikai, menedzsment, vállalkozói és személyes fejlődési készségek. A technikai készségek 22

23 kategóriáján belül a következő négy elemet különböztették meg: a működési készségeket, amelyek a termék vagy szolgáltatás előállításához szükségesek, nyersanyagok, iroda, vagy termelőegység, valamint technológia. A menedzsment készségeken belül található a menedzsment, marketing, pénzügy, jog, adminisztráció és a problémamegoldás. A vállalkozói készségek csoportjába tartozik az üzleti koncepció (üzleti terv, prezentációs készségek), környezet megvizsgálása (piaci rések felfedezése, piaci lehetőségek kiaknázása), valamint tanácsadó testület és hálózatosodás. Végül a személyes fejlődési készségeken belül a következő csoportokat nevezték meg: ön-tudatosság, felelősségre vonhatóság, érzelmi helytállás (problémákkal való megbirkózás képessége) és kreativitás. A legjobb gyakorlatokat összefoglaló Európai Uniós tanulmány szerint a következő két nagy csoportba tartozó képességeket és ismereteket kellene oktatni (Szirmai Csapó 2006). Az egyéni készségek tulajdonságokon belül csapatmunka, kommunikációs ismeretek, önbizalom növelése, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kiszámítható kockázatvállalás, vezetői képességek. Az üzleti ismeretek, szakértelem kategóriájába tartozik: alapvető gazdasági ismeretek, pénzügyi műveltség, piackutatási ismeretek, üzleti terv-készítési ismeretek, finanszírozás-szerzési ismeretek, értékesítési technikák ismerete, valamint tárgyalási ismeretek. Szirmai és Csapó (2006) arról ír, hogy komolyabb üzleti-gazdasági számítások csak éves kortól, míg komplexebb gazdaságpolitikai összefüggések még később, éves korban dolgozhatóak fel a fiatalokkal. A vállalkozásoktatás ezért már középiskolás kortól szerepelhet a tananyagban. Három alapvető oktatási módszert mutatnak be, ezek a tanári előadás, a szimulált vállalkozás és a valódi vállalkozás. A tanári előadás nyilvánvalóan csak ismereteket ad át, készségeket nem tud fejleszteni, ugyanakkor minimális kockázattal jár, és az oktató végig ellenőrzése alatt tudja tartani a képzést. A vállalkozóvá váláshoz viszont kétségtelenül kevés, hiszen a képességek fejlesztése is szükségeltetik. Ezzel szemben a szimulált vállalkozások nagy előnye, hogy bevezeti a diákokat a gyakorlati tevékenységbe. Többféle képességet, készséget fejleszt, ugyanakkor költségkímélő és az oktató számára viszonylag könnyen felügyelhető. A szimulált vállalkozás viszont korlátozott felelősséggel jár és így a hallgatók motivációja is csökken. A legnagyobb motiváció kétségtelenül a valódi vállalkozásokkal érhetők el. A készségek fejlesztésére a legalkalmasabb módszer lenne, azonban a tanulás rovására is mehet. Hatalmas terhet, felelősséget és anyagi vonzatot is róhat a hallgatókra és oktatókra egyaránt. Az alábbi 6. táblázat összefoglalja a három alapvető oktatási módszer előnyét és hátrányát. 23

24 2. táblázat: A vállalkozásoktatási módszerek előnyei és hátrányai TANÁRI ELŐADÁS SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁS VALÓDI VÁLLALKOZÁS Előny Hátrány Előny Hátrány Előny Hátrány Kiválóan A vállalkozói Megfelelő tervezhető és képzést rugalmasság lebonyolítható. besorolja a mellett szokásos tervezhető. tantárgyak rendszerébe. A vásárokra Erős tanulói Nehezen koncentrálva motiváció tervezhető kampányszerűvé érhető el. válik. kézben tartható. és Az előadó Nehéz Jó módszerek A diákok Egyes Igen nagy diktálja a fenntartani a alkalmazásával számára nem képességek felelősség van témát, nincs diákok játékossá tehető. elég életszagú, erősen a tanáron. eltérés. érdeklődését. művinek látják. fejleszthetők. Jól mérhető, Szinte kizárólag Sokféle képesség A teljesítmény Valódi, pl. A értékelhető az ismeretekre és kifejlesztésére iskolai keretek iskolai profitorientáció iskolában nem alkalmas. között nehezen igényeket is a tanulás megszokott módon. készségekre koncentrál. mérhető. kielégíthet. rovására mehet. Kevés Nehéz a Relatíve A vállalkozói Jogilag élő, Rendkívül nagy pluszköltséggel valóban költségkímélő. felelősség rendezett. pluszterhet ró jár. illetékes leértékelődik a diákra, tanárra szakemberek szimuláció által. egyaránt. megtalálása. Jól illeszkedik A megtanult Jobban kézben Ritkán elég a Iskolán túl is A magyar az iskolai órák ismereteket a tartható, mint a rendelkezésre folytatható. jogrendbe megszokott diákok gyorsan valódi vállalkozás. álló 45 perces nehezen rendjéhez. elfelejtik. óra. illeszthető. Tanárnak, Úszni nem Olyan, mint az Sokkal inkább A vállalkozói Sok diáknak lehet csak úszás mentőövvel függ a tanuló felelősség tekintetben egyaránt könyvből és hozzáállásától az közvetlen, kilóg az iskolai megszokott. megtanulni. parafamellénnyel. eredmény. néha rendből. zsebbevágó. Forrás: Csapó (2007) alapján saját szerkesztés 24

25 Csapó (2007, 2008) a vállalkozásoktatási programok három kategóriáját különbözteti meg, és ezáltal csoportosítja is egyidejűleg az oktatható kurzusokat (7. táblázat): oktatás a vállalkozásokról, oktatás a vállalkozásért, illetve oktatás a vállalkozásban. 7. táblázat: A vállalkozási kurzusok / programok fajtái OKTATÁS A OKTATÁS A OKTATÁS A VÁLLALKOZÁSOKRÓL VÁLLALKOZÁSÉRT VÁLLALKOZÁSBAN Oktatás tárgya Elméleti ismeretek Elméleti és gyakorlati ismeretek Alapvető cél Vállalkozói lét Vállalkozás megkedveltetése elindításának segítése Célközönség Mindenki Vállalkozási lét iránt érdeklődők Oktatási módszerek Elméleti kurzusok Elméleti kurzusok, szimulált, illetve valós vállalkozások Gyakorlati ismeretek Vállalkozás működtetésének segítése Vállalkozók Mentorálás, coaching Jellemző tantárgyak Vállalkozási alapismeretek, kisvállalati politika Forrás: Csapó (2008) alapján saját szerkesztés Üzleti tervezés, vállalkozások menedzsmentje Finanszírozáskeresés, szellemi termékek védelme A felsőoktatásban leggyakrabban az első kategóriába tartozó kurzusokkal találkozhatunk. Elsősorban elméleti jellegű, a vállalkozásokról szóló alapvető ismereteket tanítják az oktatók. Alapvető céljuk, hogy felkeltsék a hallgatók figyelmét a vállalkozási téma iránt, vagyis megkedveltessék a hallgatósággal a vállalkozói életformát. Ezek lényegében a legkönnyebben megszervezhető kurzusok. Ilyen többek között a regionális gazdaságtan, vagy a vállalkozáspolitika. A második kategória már túllép az előző szinten, mert már a gyakorlati tudás átadását is felvállalja. Olyan konkrét ismereteket igyekszik átadni, amelyek a vállalkozás beindításához és működtetéséhez nélkülözhetetlenek. Ide tartoznak például az üzleti tervezési tantárgyak és a szimulált, vagy valós vállalkozásokon keresztüli oktatás. A harmadik kategória túlmutatva az előző két szinten már létező vállalkozások vezetőinek, a 25

26 vállalkozóknak szól. Alapvető célja, hogy segítsen különböző menedzsmentkérdések megoldásában, a vállalkozás növekedési pályára állításában. Ide tartoznak például a termékfejlesztéssel, finanszírozással, marketinggel, vagy innovációs és szabadalmi kérdésekkel foglalkozó kurzusok. A tapasztalatok azt mutatják: a vállalkozási képességek nem velünk születnek, hanem helyes képzési eljárások, programok révén megtaníthatók és megtanulhatók. A sikeres vállalkozók és vállalkozások tehát magukat a programokat is minősítik. (Mihályi 2001, 84. o.). Sokan vallják ugyanakkor, hogy a vállalkozás elsősorban nem szaktudás, nem ismeret, hanem készségek dolga. E szaktantárgyak ismereteket nyújtanak, készségeket azonban sem tartalmuk, sem metodológiájuk következtében nem fejleszthetnek ki. (Szirmai Csapó 2006, 77. o.) Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a kérdés: mitől lesz valaki sikeres vállalkozó? Milyen ismérvek, illetve befolyásoló tényezők határozhatják meg a vállalkozó sikerességét, vállalkozásának növekedését, felvirágoztatását? Az előző fejezetekben összefoglaltam a vállalkozó alapvető motivációit, tevékenységének külső és belső befolyásoló tényezőit, társadalmi és intellektuális dimenzióit, kompetenciáit, illetve aktivitásának mérésére szolgáló eszközöket. Jelen fejezetben arra keresem a választ, hogy melyek a vállalkozó sikerességének faktorai. Továbbá egy pécsi egyetemi hallgató által végzett primer kutatást kívánok bemutatni, amely azt hivatott reprezentálni, hogy milyen módon lehet a vállalkozókat megkeresni és sikerességük kulcsát megtalálni. Mit is jelent az a szó, hogy siker? Mit jelent sikeresnek lenni? Ki a sikeres vállalkozó? A siker fogalma meglehetősen szubjektív kategória, amelyet a vállalkozás eredményességével, jó hírnevével, az általa teremtett anyagi biztonsággal, vagy éppen a működés fenntartásával is szoktak azonosítani (Farkas Rab Szabó Takács 2000). Nyilvánvalóan egy pozitív kategóriát szimbolizál, egy lentről felfelé irányuló elmozdulást, amelyet sok esetben konkrét mutatókkal mérni nem lehet. A sikerességhez szükséges tulajdonságok könnyedén elsajátíthatóak, tanulhatóak. A személyiségjegyek, készségek öröklött részén túl a sikerességhez hozzájáruló vonások megszerezhetőek. Állítja ugyanakkor, hogy nincs olyan vállalkozó, akiben az összes ilyen tulajdonság fellelhető lenne. Tizenöt személyiségjegyet sorakoztat fel, amely véleménye szerint a sikeres vállalkozó személyiséghez elengedhetetlenek: 1. Teljes elkötelezettség, céltudatosság és kitartás. 2. Igyekezet a célok elérésére és a növekedésre. 3. A célok felé való orientálódás és lehetőség-megszállottság. 4. Kezdeményezés és a személyes felelősség vállalása. 5. Kitartás a problémamegoldás területén. 26

27 6. Tudatosság: a saját és a partnerek gyengeségeinek, erősségeinek ismerete. A kompetitív környezet ismerete és humorérzék. 7. A visszajelzések keresése és használata. 8. Belső kontroll attitűd: annak tudata, hogy maga irányítja a környezeti feltételeket, saját sorsát. 9. A kétértelműség, stressz és bizonytalanság tűrése. 10. Kalkulált kockázat vállalása, a kockázat megosztása és minimalizálása. 11. Alacsony igény a hatalomra és a státusra. 12. Integritás és megbízhatóság. 13. Határozottság, flexibilitás, képesség az idő szorításának kezelésére és türelem. 14. A kudarc kezelésének képessége. 15. Csoportépítő és motiváló képesség, becsületes üzleti kapcsolatok kiépítésére törekvés. A fentiekben felsoroltakon kívül további négy vállalkozói személyiségjegyre hívjuk fel a figyelmet, amelyek a fentiekkel szemben azonban nem tanulhatóak: sok energia, egészség és érzelmi stabilitás; kreativitás és innovatív hajlam; magas intelligencia (üzleti érzék) és fogalomalkotási képesség; valamint jövőkép és képesség mások lelkesítésére. Egy másik csoportosítás szerint 9 lényeges vállalkozói tulajdonság (Burch-féle) különböztethető meg, melyek között fellelhető több Timmons által is fontosnak vélt tulajdonság (Szerb 2006), nevezetesen: 3. táblázat: Burch-féle lényeges vállalkozói tulajdonságok TULAJDONSÁG TARTALMA 1. Teljesítményigény hisz saját sorsának irányításában, kitartó 2. Kemény munka hosszú munkaórák, gyakran hétvégén is 3. Minőség irányába való elkötelezettség magas minőség elérése 4. Felelősség elfogadása morális, jogi és mentális felelősség terheli 5. Jutalom orientált az erőfeszítésekért megfelelő kompenzációt vár 6. Optimizmus bármi lehetséges, nem létezik esélytelen 7. Kiválóság irányába orientált büszke arra, ami első osztályú 8. Szervezet teljes mértékben átveszi az irányítást a szervezet felett 9. Profit orientáció elsősorban a profit mozgatja, azon keresztül méri az eredményt 27

28 Forrás: Szerb (2006) Bygrave szerint a vállalkozó tíz legfontosabb tulajdonsága a következő (Bygrave 1997, idézi: Szerb 2000): 1. Álomépítő: vízió a jövőről, a vállalkozás által elfoglalt helyről a vállalkozókban megvan az a képesség, hogy ezt valóra is váltsák; 2. Határozottság a döntéshozatal területén: a vállalkozók gyorsan hoznak döntéseket, és ez a gyorsaság fontos szerepet játszik a sikerben. 3. Végrehajtó: határozott tenni akarás jellemzi őket, hogy a döntéseket végre is hajtsák; 4. Teljes elkötelezettség, melyet nem adnak fel a nehézségek láttán; 5. Önfeláldozás, megfeszített munka, sok esetben feláldozva akár családot, barátokat az üzlet érdekében; 6. Megszállottság saját tevékenységük iránt, ami nagyon hatékonnyá teszi őket a termék értékesítése során; 7. Részletekre figyelés: a vállalkozó ügyel minden fontos részletre különösen az indulásnál és a növekedésnél; 8. Önállóság, függetlenség: nem akarnak másoktól, egy munkáltatótól függni, inkább saját kezükben tartják sorsuk irányítását; 9. Sikerorientáltság, mely nem feltétlenül profit formájában jelenik meg, sok esetben a profit csupán mérőfoka a vállalkozás sikerének, nem pedig a vállalkozó végső célja; 10. Tulajdon-, hatalom- és döntésmegosztás: a vállalkozó képes arra, hogy a vállalkozás sikerében kulcsfontosságú személyekkel megossza tulajdonát, hatalmát és az ehhez tartozó döntési jogosítványokat. Láthatjuk tehát, hogy az ide vonatkozó szakirodalom sikerről alkotott véleménye meglehetősen színes és sokoldalú. A siker tehát valóban szubjektív kategória. De mit értelmeznek maguk a vállalkozók saját sikerüknek kulcsaként? Lukovszki Lívia (2008), a Pécsi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának vállalatfinanszírozás és számvitel szakirányos hallgatója, dr. Szerb László szárnyai alatt szakdolgozatában arra kereste a választ, hogy mik azok a jellemvonások, melyeket a sikeres vállalkozók tudnak magukénak, illetve a vállalkozókon belül elkülöníthetők-e olyan csoportok, amelyek jellemvonásai eltérnek más csoportokétól. Tehát azokat a személyiségjegyeket kereste, amelyek alapvetően határozhatják meg a vállalkozókat. Szakdolgozatát egy meglehetősen nagy mintán végzett primer felmérés alapozta meg. A kutatásban a 28

29 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának és a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának gazdálkodási szakos hallgatói vettek részt. A kutatás módszere strukturált mélyinterjú volt, amelyet 202 a hallgatók által ismert vállalkozóval készített kérdőív és esettanulmány alapozott meg. A mintában szereplő vállalkozások székhelye és tevékenységi köre eltérő, kivétel nélkül működő vállalkozások. A mintába kizárólag főállású vállalkozók kerültek be. A hallgatók egy előre meghatározott követelményrendszernek megfelelő kérdőívvel keresték fel a vállalkozókat. Első ízben az esettanulmány célja lényegében a vállalkozás alapvető bemutatása volt. Itt került rögzítésre minden esetben a jogi forma, az alapítás éve, a fő tevékenységi struktúra, alkalmazottak száma, a tőke nagysága, összetétele és az árbevétel. Ezt követte a vállalkozás történetének ismertetése, a létrehozására ható tényezők feltérképezése. Írni kellett az alapítás körülményeiről, az alapítástól eltelt időszak tanulságairól, esetleges növekedésről, a tevékenység-, a tulajdonosi kör- vagy a szervezet változásáról és a vállalat legfontosabb erősségeiről, gyengeségeiről. A vállalat részletes elemzését követően a mélyinterjú rátért a vállalkozó személyének ismertetésére. Rögzítésre került a vállalkozó neme, életkora, iskolai végzettsége, szakmája, vagy szakmái és szerepe a vállalkozásban. A vállalkozó alapvető bemutatásán túl rákérdeztek a vállalkozás létrehozására ható tényezőkre. A hallgatók lejegyezték, hogy milyen utat járt végig előzetesen a megkérdezett mielőtt vállalkozóvá vált. Leírták a főbb motivációkat, az okokat, amiért úgy döntöttek, hogy vállalkozást indítanak. Rákérdeztek, hogy volt-e esetleg olyan minta a családban, vagy ismerősi körben, amely követendő példaként szolgált. Ezt követően rákérdeztek azokra a vállalkozói tulajdonságokra, amelyek a vállalkozót saját megítélése szerint hozzásegítették / hozzásegítik a sikerhez, illetve azokra, amelyek gátolják. Megkérdezték őket, hogy látnak-e maguk előtt egy úgy nevezett jövőképet a vállalkozásukról, és hogy a felbukkanó kihívásoknak miként szeretnének megfelelni. Ennek kapcsán döntéshozatali szerepkörük is felmerült, mint kérdés. A kérdések megválaszolásával a hallgatók egy képet kaptak a vállalkozás erős és gyenge pontjairól, jövőbeli perspektíváiról, a vállalkozó szerepéről és hatásáról a vállalkozás működésében. Végezetül minden hallgató kitöltetett egy kérdőívet a mélyinterjú egyfajta lezárásaként. Ebben a vállalkozók saját megítélésük szerint rangsorolták a vállalkozói képességeket, tulajdonságokat fontosságuk alapján 1-től 5ig terjedő skálán. A kérdőív a következő jellemvonások értékelésére adott lehetőséget a vállalkozóknak: elemző (analitikai) gondolkodás; innovatív (újszerű) gondolkodás; ösztönösen ráérző (intuitív) gondolkodás; üzleti lehetőségek azonosítási képessége; üzleti lehetőségek értékelési képessége; probléma-azonosítás és megoldás képessége; döntéshozatali 29

30 képesség; csoport (team) építési képesség; csoportban (teamben) történő együtt dolgozás; külső kapcsolatépítési, hálózatépítési képesség; a piac másoktól eltérő felfogása; stresszel történő bánás; kudarccal történő bánás; bizonytalanságokkal történő boldogulás; kalkulált kockázatvállalás; szóbeli kommunikációs képességek; írásbeli kommunikációs képesség; nyelvtanulási képességek; tárgyalási és megegyezési képesség. A kérdőív így tette lehetővé a vállalkozói tulajdonságokról alkotott személyes vélemények összehasonlítását. Jelen tanulmánynak nyilván nem célja az eredmények részletes bemutatása, sokkal inkább egyfajta képet adni arról, hogy mi járulhat hozzá a sikerhez. A sikeres vállalkozók jellemvonásai a különböző szerzők véleményét tekintve tehát meglehetősen szerteágazó lehet. Leszögezhetjük azonban, hogy a sikeres vállalkozó erős elkötelezettséget mutat vállalkozása irányába, kitartó annak jövőképének formálását illetően. Erős belső kontrollal rendelkezik továbbá, önmagára támaszkodó. Valamint a céljai elérése érdekében szembe tud nézni a kihívásokkal, és adott esetben mérsékelt kockázatvállalás is jellemzi. 30

31 4 Határon átnyúló programok direkt vagy indirekt vállalkozásfejlesztési céllal European Cluster Policy Group tapasztalt szakemberekből áll, akik a klaszterpolitikára vonatkozó jövőbeni kihívásokkal foglalkoznak, amelyekkel nemzeti és európai szinten kell szembesülni. European Cluster Alliance a PRO INNO Europe részeként serkenti a klaszterek közötti együttműködést a politika kialakítása területén, úgy, hogy közelebb hozza a klaszterekkel foglalkozó nemzeti és regionális hatóságokat és innovációs ügynökségeket. Célja közös erővel meghozni a klaszterekkel kapcsolatos politikát és felemelni a klaszterprogramok kiválóságát. European Cluster Observatory az Europe INNOVA részeként online platform, amely lehetővé teszi az információkhoz és az európai klaszterekkel és klaszterpolitikákkal kapcsolatos elemzésekhez való hozzáférést ben indították be és széles körű szolgáltatás-spektrumot, adatokat és elemzéseket nyújt a klaszterekről és a versenyképességről, valamint tanulmányokat a jó klaszter gyakorlatról. Három célcsoportja: 1. a döntéshozók és állami elöljárók európai, regionális és nemzeti szinten 2. a klaszterek irányításával megbízott személyzet 3. akadémiai hallgatók és kutatók European Innovation Platform for Clusters az Europe INNOVA részeként a klaszterben levő vállalatok támogatását szolgáló új vagy jobb eszközök fejlesztése és tesztelése érdekében támogatja a transznacionális együttműködést a klaszterszervezetek között. European Cluster Excellence Innitiative a PRO INNO Europe részeként az Európa területén levő klaszterek irányításának minőségszabványai fejlesztésén tevékenykedik, amelyek a klaszterszervezetek révén szintén hozzájárulhatnak az innovatív támogatásokhoz. 31

32 PRO INNO Europe Initiative a DG Enterprise and Industry indította meg, amelynek célja, hogy fókuszpont legyen az európai térségben levő innovációs politika és együttműködés elemzéséhez. Szándéka az innovációk jobb és gyorsabb végrehajtása érdekében támogatást nyújtani az európai vállalatoknak és összehangolni az Európa szerte (regionális, nemzeti és a Közösség szintjén) jelen levő komplementaritást az innovációk különböző támogatási intézkedései között. Europe INNOVA európai kezdeményezés, amely az innovációkat támogató új eszközök fejlesztésének, tesztelésének és bemutatásának egységes helye szeretne lenni és célja segítséget nyújtani az innovatív vállalatoknak, újításaik gyorsabb és jobb végrehajtása érdekében. FP7 Seveth Framework Programme Lehetőséget kínál az innovációk és kutatások felé irányuló KKV-k finanszírozására a Kapacitások (Capacities) és az Együttműködés (Cooperation) alprogramok által valósul meg know-how elsajátításával és a közszektorral való együttműködéssel foglalkozó kapacitásainak növelése KKV-kat arra bátorítja, hogy vegyenek részt az Emberek (People) és Ötletek (Ideas) programok tevékenységeiben is KKV projektumok finanszírozásánál a támogatás százaléka pedig a teljes költségek 75%-a lehet. State Aid Framework keretprogram, mely a tagállamokban működő innovációs klaszterek fejlesztéséhez biztosít lehetőséget olyan formában, hogy egy cikluson - 5 év - keresztül támogatja a klaszter működését, illetve segítséget nyújt a befektetések megvalósításához. Tudásrégiók kezdeményezése célja nem más, mint az EU régiók versenyképességének és kutatói kapacitásának növelése, ami a tudás-intenzív klaszterek fejlődésének és hálózatosodásának elősegítésével történik, ami mellé Európa kutatási befektetéseinek a növelése párosul. Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (Competitiveness and Innovation Framework Programme = CIP) (www.ec.europa.eu/cip/) A program 2007-től 2013-ig tart 32

33 kis- és középvállalatokra (KKV) fókuszál támogatja az innovatív tevékenységeket (ideértve az öko-innovációkat is) lehetővé teszi a pénzügyekhez való könnyebb hozzáférést üzleti szolgáltatásokat nyújt a régiókban az információs társadalom fejlesztése és a megújuló energia, valamint az energiahatékonyság nagyobb méretű alkalmazásának bemutatása érdekében az információs és kommunikációs technológiák (ICT) elfogadására és alkalmazására bátorít Magyarország Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.hu-srb-ipa.com) Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: A program átfogó célja fejleszteni és kiválasztani a határon átnyúló minőségi projektumokat, amelyeknek egyértelmű hozzáadott értéke van és stratégiai jelentőségű a programmal felölelt terület tekintetében. 1 prioritás: Infrastruktúra és környezet 1.1 intézkedés: infrastruktúra a fizikai kapcsolódáshoz 1.1.1: infrastruktúra a határátkelőkhöz, a főutak kiépítése, felújítása 1.1.2: szállítási irányvonalak tervezése és a nyilvános szállítás harmonizációja 1.2 intézkedés: közös felelősség a környezetért 2 prioritás: Gazdaság, oktatás és kultúra 3 prioritás. Technikai támogatás 2.1 intézkedés: a szinergetikus gazdaság, turizmus, kutatások és fejlesztés szimulálása 2.1.1: képzés üzleti partner keresésére 2.1.2: tematikai útvonalak fejlesztése a kulturális örökség látogatására 2.1.3: a régió területi és szektorfejlesztési tanulmányának koordinálása 2.1.4: a termékekre, fejlesztésre és innovációkra irányuló kutatások 2.2 intézkedés: A közös vélemény oktatása és kultúrája 2.2.1: együttműködés az oktatásban 33

34 1.2.1: kisebb tevékenységek a vízgazdálkodásban 1.2.2: a jószág egészségi állapotának figyelemmel kísérése, kisebb akciók a környezet javítása érdekében 2.2.2: nép a népnek együttműködés 34

35 Románia-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.romania-serbia.net) Románia-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: A program stratégiai célja, hogy közös határon átnyúló projektumokkal és a szerb és román stakeholderek közös akcióival elérhető legyen a határ menti térségek kiegyensúlyozott és fenntartható szociális-gazdasági fejlődése 1 prioritás: Gazdasági és társadalmi fejlődés 1.1 intézkedés: a helyi/ regionális gazdaság és társadalmi infrastruktúra támogatása 1.2 intézkedés: a turizmus szektor fejlesztése, ideértve a határ menti térségek regionális önazonosságának mint turisztikai úticél erősítését 1.3 intézkedés: a KKV fejlesztésének támogatása 1.4 intézkedés: a kutatási és fejlesztési szint növelésének és az innovációknak a támogatása a határ menti térségekben 2 prioritás: Környezetvédelem és katasztrófavédelemre való felkészülés 2.1 intézkedés: a határ menti problémák megoldási rendszerének és megközelítésének előmozdítása, környezetvédelem és -kezelés 2.2 intézkedés: hulladékkezelés és szennyvízkezelés hatásos stratégiájának fejlesztése és alkalmazása 2.3 intézkedés: felkészülés hatásos rendszereinek fejlesztése és megközelítése 3 prioritás: Nép a népnek csere bemutatása 3.1 intézkedés: a civil társadalom és helyi közösség fejlesztésének támogatása 3.2 intézkedés: a helyi közigazgatás előmozdítása a határ menti térségek közösségeinek való helyi szolgáltatások érdekében 3.3 intézkedés: az oktatási, kulturális és sportcsere javítása 3.4 intézkedés: a határ menti térségek társadalmi és kulturális integrációjának serkentése 4 prioritás: Technikai támogatás 4.1 intézkedés: a program alkalmazásának, teljes irányításának és értékelésének támogatása 4.2 intézkedés: a program publicitásának és információs tevékenységeinek támogatása 35

36 Horvátország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.croatia-serbia.com) Horvátország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: A határon átnyúló együttműködés motiválása a regionális gazdaság diverzifikációja és javítása érdekében, úgy, hogy szociálisan és ökológiailag fenntartható legyen, valamint a jószomszédi viszonyok előmozdítása az egész határ mentén; az Európai Unió programjainak irányítását végző helyi, regionális és állami intézmények kapacitásainak kiépítése és azok felkészítése a jövőbeni határon átnyúló programok irányítására, összhangban az EU strukturális alapjaival való területi együttműködés céljaival. 1 prioritás: Fenntartható társadalmi-gazdasági 2 prioritás: Technikai támogatás fejlesztés 1.1 intézkedés: gazdaságfejlesztés 2.1 intézkedés: adminisztráció és a program végrehajtása 1.2 intézkedés: környezetvédelem 2.2 intézkedés: tájékoztatás, publicitás és a program értékelése 1.3 intézkedés: nép a népnek tevékenység 36

37 Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.huro-cbc.eu) Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: a határmenti térség alapvető erősségeire építve közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében 1 prioritás: Az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javítása 1.1 beavatkozási terület: a határon átnyúló közlekedés fejlesztése intézkedés: útfejlesztés intézkedés: vasútfejlesztés intézkedés: tervek és tanulmányok készítése 1.2 beavatkozási terület: a határon átnyúló kommunikáció fejlesztése intézkedés: szélessávú Internet infrastruktúra kiépítése intézkedés: közösségi kapcsolódási programok kialakítása 1.2.3intézkedés: a határon átnyúló hírközlés intézkedés: tervek, tanulmányok készítése 1.3 beavatkozási terület: környezetvédelem 2 prioritás: A társadalmi és gazdasági kohézió erősítése a határ menti térségben intézkedés: természetvédelem intézkedés: oktatási intézmények közötti együttműködés intézkedés: vízgazdálkodás intézkedés: munkaerőpiaci együttműködés intézkedés: hulladékgazdálkodás 2.4 beavatkozási terület: egészségügy és közös veszélyelhárítás intézkedés: tervek, tanulmányok készítése intézkedés: közös egészségügy, kockázatkezelési infrastruktúra fejlesztése intézkedés: közös egészségügy, kockázatkezelési infrastruktúra fejlesztése intézkedés: közös intézményfejlesztés, koordináció és képzés 2.5 beavatkozási terület: közösségek közötti együttműködés 37

38 2.5.1intézkedés: közösségek közötti együttműködés Szerbia-Bosznia és Hercegovina Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.srb-bih.org) Bosznia és Hercegovina-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A program célja: Az emberek, a közösségek és a gazdaság közeledése a programmal felölelt területen, hogy humán, természeti és gazdasági erőforrások alkalmazásával közösen részt vegyenek az együttműködési térség fejlesztésében. 1 prioritás: Társadalmi és gazdasági kohézió fizikai, 2 prioritás: Technikai támogatás üzleti, társadalmi és intézményes infrastruktúra és kapacitások javítását célzó tevékenységek által 1.1 intézkedés: a gazdasági, vidéki és környezeti 2.1 intézkedés: a program vezetése és megvalósítása erőforrások termelékenységének és versenyképességének javítása a program területén 1.2 intézkedés: az emberek és ötletek cseréjére irányuló határon átnyúló kezdeményezések a polgári és társadalmi együttműködés javítása érdekében 2.2 intézkedés: a programmal kapcsolatos tájékoztatás, publicitás és értékelés 38

39 Dél-Kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program (www.southeast-europe.net) Dél-Kelet Európai Transznacionális Program - SEE A program célja: A SEE program átfogó célja a program résztvevői közti partnerség fejlesztése a következő stratégiai kérdésekben: a területi, gazdasági és szociális integráció előmozdítása, valamint a kohézió, stabilitás és versenyképesség folyamatához való hozzájárulás. 1 prioritás: Az innovációk és vállalkozás támogatása 1.1 intézkedés: technológiai és innovációs hálózatok fejlesztése specifikus mezőkben 1.2 intézkedés: kedvező feltételek fejlesztése az innovatív vállalkozáshoz 1.3 int.: alapvető feltételek fejlesztése és feltételek megteremtése az innovációk bevezetéséhez 2 prioritás: Környezetvédelem 2.1 intézkedés: a vízi erőforrások javított integrált irányítása és az árvízveszély megelőzése 2.2 intézkedés: a környezeti veszély megelőzésének előmozdítása 2.3 intézkedés: együttműködés bemutatása a természeti erőforrások és védett térségek irányítása területén 2.4 int.:energiahatékonyság, erőforrások hatékony fogyasztásának bemutatása 3 prioritás: Európai hálózatokhoz való csatlakozás 3.1 intézkedés: elsődleges és másodlagos közlekedési hálózatok tervezésének és működésének előmozdítása és koordinálása 3.2 intézkedés: stratégia kifejlesztése a digitális szakadékkal való szembesüléshez 3.3 intézkedés: a multimodális platformok kialakítási keretfeltételeinek előmozdítása 4 prioritás: A városi környezetek fenntartható fejlesztése 4.1 intézkedés: a városi területeket és a települések regionális rendszereit befolyásoló legfontosabb problémák megoldása 4.2 intézkedés: a növekedés vonzó és megközelíthető területei arányos mintájának bemutatása 4.3 intézkedés: a kulturális értékek felhasználásának bemutatása a fejlesztés érdekében 5 prioritás: Technikai támogatás 39

A vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen

A vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen A vállalkozásoktatás korszerű hazai kísérletei a Budapesti Corvinus Egyetemen Csapó Krisztián egyetemi tanársegéd Győr, 2010. március 27. pontok. Műhelymunka, Széchenyi István Egyetem A vállalkozásoktatás

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA. Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS MINT REÁLIS (?) ALTERNATÍVA Előadó: Dr. Imreh Szabolcs Egyetemi docens SZTE GTK ÜTI Vállalkozásfejlesztési Divízióvezető SZTE GVK A MENÜ Vállalkozási alapok: ötlettől a vállalkozóvá

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A SLO/HU/CRO-4012-106/2004/01/HU- 74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés Bacsi - Határrégiók...4 1 4. témakör HATÁRMENTI EGYÜTTMŐKÖDÉS AZ EU-BAN ÉS KÖZÉP-KELET

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben