ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: - Előadó: dr. Király Bernadett Zsófia / Tarjányi István Melléklet: - Tárgy: Komárom, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Komárom Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, km sz.) környezeti hatásvizsgálata HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.; cégjegyzékszám: ) részére, a Komárom Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, km sz.) létesítésére a Coaching TEAM Kft. által készített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi engedélyt ad az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: 1. A tevékenység megnevezése: Az 1. sz főutat és a szlovákiai 63. sz. főutat összekötő, a Duna folyamon és az országhatáron átvezető 2 forgalmi sávos közúti híd megvalósítása és üzemeltetése, valamint a meglevő úthálózathoz való csatlakozás kiépítése. 2. A létesítmény elhelyezkedése: A tervezési terület Komárom-Esztergom megyében, Komárom város északnyugati szélének kül- és belterületén, az 1-es főúttól északra helyezkedik el. A Komárom és Komárno között tervezett új közúti Duna-híd helye a meglévő vasúti hídtól 200 m-rel feljebb (folyásiránnyal szemben nyugati irányban), a városközpontban lévő közúti Erzsébet Duna-hídtól 2,8 km-rel feljebb, a Duna 1770 folyamkilométer szelvényében helyezkedik el. A tervezett út Magyarországon az időközben megépült 131 sz. főút Komárom déli elkerülő úthoz fog csatlakozni (a híd megépítése után előre láthatóan a 13. sz. főút útszámot kapja). Szlovákiában a tervezett út Komárno település délnyugati részén halad, mely a 63. sz. főútba csatlakozik. 3. A fejlesztés célja: A tervezett beruházás célja a térségben a határátlépés lehetőségeinek bővítése, valamint a határokon átlépő forgalmak kivezetése Komárom és Révkomárom (Komárno) települések külterületére. Az új közúti híd projektjének sikeres megvalósulása kedvező változásokat hoz a határon átnyúló együttműködésben, a határ menti régiók gazdasági potenciáljának további fejlődésének támogatásában és a környezet minőségének javulásában Komáromban és Révkomáromban. Az új híd kiépítésével jelentősen csökkenthető az átmenő forgalom a települések belterületi szakaszán, ezzel javítva a településeken élők helyzetét, életminőségét. G:\Hatarozatok\2014\ doc 1

2 4. A létesítmény alapadatai: Elhelyezkedés A tervezési terület Komárom-Esztergom megyében, Komárom város északnyugati szélének kül- és belterületén, az 1-es főúttól északra helyezkedik el. A Komárom és Komárno között tervezett új közúti Duna-híd helye a meglévő vasúti hídtól 200 m-rel feljebb (folyásiránnyal szemben nyugati irányban), a városközpontban lévő közúti Erzsébet Duna-hídtól 2,8 km-rel feljebb, a Duna 1770 folyamkilométer szelvényében helyezkedik majd el a tervek szerint. A tervezett út Magyarországon az időközben megépült 131 sz. főút Komárom déli elkerülő úthoz fog csatlakozni. Szlovákiában a tervezett út Komárno település délnyugati részén külterületen halad, mely a 63. sz. főútba csatlakozik. Bekötőutak kialakítása A magyar oldalon található km szelvény a 13. és 131. sz. főutak keresztezési pontja. A hídhoz vezető magyar oldali út tervezési szakasza: km sz. A hídhoz vezető szlovák oldali út tervezési szakasza: km sz. Az országhatár az km szelvényben található. Forgalmi sávok száma: 2x1 A híd szerkezete A híd öt nyílásból áll, melyek közül három a meder felett, kettő pedig a szlovák oldali ártéren található. A középső fő nyílásokat egy egypilonos ferdekábeles tartószerkezet hidalja át, melyhez mindkét oldalon folytatólagos gerendaként csatlakozik egy-egy parti nyílás. A fő (hajózó) medernyílás fesztávolsága 252 m, a hátrakötési oldal egy közbenső lehorgonyzó pillérrel két részre osztott. A pilon aszimmetrikus elrendezésű, a híd befolyási oldalán álló, keresztirányban a híd fölé hajló acélpilon. Magassága a pályaszinttől a legfelső kábelbekötésig 91 m. A pilon anyaga acél, az alsó felében kibetonozva. A híd teljes szélessége: 20 m. 5. A létesítés ütemezése: A tervezett beruházás építésének várható kezdése 2016-ra, befejezése pedig 2018-ra tehető. A híd építési ideje várhatóan mintegy 25 hónap, az egymással párhuzamosan végezhető munkafolyamatok figyelembe vételével. Környezetvédelmi előírások: III. 1. Levegőtisztaság-védelmi előírások 1.1. Erős szél esetén az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell, száraz időszakban pedig a munkaterületet a porképződés megakadályozása érdekében locsolni szükséges Burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét csökkenteni kell Az építési területről kijövő teherautók kerekeit szükség szerint mosással kell tisztítani Kiporzásra hajlamos anyag szállításakor a gépjármű rakterét ponyvával kell letakarni Az építkezés közben deponált földet tömöríteni kell, szükség esetén le kell takarni, vagy locsolással kell megakadályozni a porképződést Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni A munkagépek és szállító járművek műszaki állapotának teljesíteni kell a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben előírt követelményeket A légszennyezés megelőzését szolgáló intézkedéseket és a fennálló meteorológiai paramétereket üzemnaplóban kell rögzíteni A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a munkavégzést azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról A megvalósítást követő II. félévben Komárom területén 24 órás szállópor (PM 10 ), szénhidrogének, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-dioxid immisszió mérést kell végezni a határértékek 2

3 betartásának ellenőrzése céljából. A mérési jegyzőkönyvet 15 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 30 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési időpontot és helyszínt a hatósággal közösen kell kijelölni A hatóság a vonalforrás által rendszeresen és tartósan okozott légszennyezettség esetén, a levegőterhelés megelőzése és csökkentése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedés elrendelését kezdeményezi a közlekedési hatóságnál. 2. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 2.1. Az építési munkákat megelőző építési engedélyezési eljárás során a kiviteli tervekhez zajvédelmi munkarész készítése szükséges Az építési engedélyhez ütemtervet kell készíteni, melyben az egyes szakaszokon végzett munkálatokat időrendben rögzíteni kell Amennyiben az egyes munkafázisok elvégzése során a környezetben található zajtól védendő területek határérték feletti építési zajjal való terhelése várható, úgy a kivitelezőnek a zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13. szerint kell eljárnia A híd és a csatlakozó utak forgalomba helyezését követően 6 hónap, és azt követő 1 év múlva a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. sz. melléklete szerinti módszerrel, az alábbi mérési pontokon mint referencia a helyszíneken (védendő lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re, illetve védendő területen) kell zajmérést, valamint egyidejűleg forgalomszámlálást végezni: Komárom Koppánymonostor, Koppány vezér út 1963/2 hrsz. lakóépületnél Komárom Koppánymonostor, Déryné utca 5924 hrsz. lakóépületnél Komárom Koppánymonostor, Déryné utca 5919 hrsz. beépítetlen lakóingatlanon A mérések eredményét, valamint a forgalomszámlálás adatait jegyzőkönyv formájában kell dokumentálni és a Felügyelőséghez benyújtani. 3. Hulladékgazdálkodási előírások 3.1. Az építés és bontás során hulladékok képződnek, melyeket környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről feljogosított hulladékkezelő szervezetnek való átadással a keletkezéstől számított 1 éven belül gondoskodni kell. A hulladékok felhalmozása, illetve elhagyása mind az építést, bontást végző vállalkozók telephelyén, mind a közút és híd melletti területen tilos A 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 10. (1) bek. alapján az építési tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékokról az 1. számú melléklet szerinti csoportosításban az építési hulladék nyilvántartó lapot, és azt a használatbavételi eljárásig be kell küldeni a környezetvédelmi hatósághoz A tevékenység végzése (létesítés, üzemelés, felhagyás, havária esemény) során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, további kezelésére vonatkozóan a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény és a hatályos végrehajtási rendeleteinek előírásait kell betartani. A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani Az engedélyes köteles a tevékenysége során keletkező hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. Az engedélyesnek, mielőtt a hulladékot másnak átadja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. A hulladék szállítást és kezelést csak arra jogosultsággal rendelkező szervezet végezheti Az engedélyesnek a nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kódszámok alapján kell vezetni Az engedélyesnek a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak 3

4 adatot kell szolgáltatnia, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére kell bocsátania A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásait alkalmazni kell A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A tevékenység felhagyása során keletkező, valamint a telephelyen lévő összegyűjtött hulladékot át kell adni hulladékkezelésére engedéllyel rendelkező kezelőnek. 4. Táj- és természetvédelmi előírások: 4.1. A Híd Duna folyamot érintő szakaszán a kivitelezési munkálatokat a halak szaporodási és telelési időszakán kívül, azaz június 30. november 1. között lehet elvégezni A hídépítési munkálatok során tilos a zátonyok elkotrása Az útpálya építésével érintett területen élő védett fajok egyedszámát és pontos elhelyezkedését a kivitelezés előtt, április-május hónapban fel kell mérni (különösen a homoki sztyepprét területén) Az érintett védett növényfajok beruházással érintett egyedeit át kell telepíteni. Az áttelepítést a kivitelezést megelőzően kell elvégezni. Az áttelepítéshez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét Az anyagnyerő helyeket és depóniákat védett és Natura 2000 területen kívül kell kijelölni A területen költő madarak védelme érdekében fakitermelést csak szaporodási időszakon kívül, azaz augusztus 1. március 15. között lehet elvégezni A pályatest mellett futó korlátokra madárriasztó berendezéseket kell telepíteni (pl. ragadozó madár sziluett) az ütközések megakadályozása végett A rosszul telepített világítás a fő oka a madarak műtárgyakkal történő ütközésének. A híd és az út kivilágítását úgy kell megoldani, hogy a lámpatestek lefele irányuljanak, csak az útfelületet világítsák meg, oldalra, a vízre és felfelé ne szórjanak fényt A hídról lefolyó csurgalékvizeket tilos közvetlenül, tisztítatlanul a Dunába vezetni A felhagyást követően a területet rekultiválni kell. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: IV. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/ /2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Komárom-Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Dunahíd és kapcsolódó létesítmények (0+000, ,06 km sz.) környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/963-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) május 12-én érkezett megkeresésére a»komárom, NIF Zrt. Komárom-Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, ,06 km. sz.) környezeti hatásvizsgálat«ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Felhívom a figyelmet, hogy a tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) pontja szerint nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 20/A. (1) bekezdése értelmében a külön jogszabályban meghatározott nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Magyar Nemzeti Múzeum Örökségvédelmi Központja (1113 Budapest, Daróci u. 1-3.) jogosult a területileg illetékes Klapka György Múzeummal (2900 Komárom, Kelemen László u.22.). Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. 4

5 A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1201-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a tervszámú»komárom-révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítményekre (0-000, ,06 km sz.) környezeti hatástanulmány«című dokumentációban (készítette: Coaching TEAM Kft Budapest, Bozókvár utca 12.; továbbiakban: KHT) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság talajvédelmi szakhatósági állásfoglalása a következő: A KHT-ban foglaltak alapján tárgyi beruházás engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala Földmérési és Földügyi Osztálya 10048/2/2014. számon a következő végzést hozta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat a Komárom, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Komárom Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, ,06 km sz.) környezeti hatásvizsgálata tárgyában. Az eljárásban hatásköröm hiányát állapítom meg: a környezeti hatásvizsgálattal érintett területre földvédelmi eljárás lefolytatása nem szükséges, ezért a szakhatósági eljárást megszüntetem. Az eljárásban megfizetett szakhatósági eljárási díj ügyfél részére történő visszafizetéséről rendelkezem. Végzésem ellen fellebbezésnek nincs helye. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/7514-4/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Tárgyi eljárásban meghoztam az alábbi szakhatósági állásfoglalást. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti tárgyú és hivatkozási számú megkeresésére a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd létesítéséhez szükséges környezetvédelmi engedély kiadásához szakhatóságként hozzájárulok. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében döntő határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda FED/01/362-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) kérelmére a Komárom Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, ,06 km sz.) megvalósításához a környezeti hatásvizsgálati eljárásban a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében kikötések nélkül hozzájárulok. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Komárom Város Jegyzője /2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkeresésére, a Komárom és Révkomárom közötti új közúti Duna-híd építése, valamint a Duna-hídhoz csatlakozó magyar oldali út és műtárgyépítés ügyében, a kijelölt nyomvonalon történő útépítés ügyében helyi környezet- és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi kikötésekkel megadom. A munkálatok során nagyobb terhelésnek (por, zaj, hulladék-szennyezés) a legközelebb eső, közvetlenül egy rövid szakaszon határos Monostori erőd (beleértve az árkásztábor) területe helyileg védett természetvédelmi terület van kitéve, itt kell fokozottan ügyelni a munkálatok során, és az alábbi irányelveket be kell tartani. Irányelvek a helyi jelentőségű természetvédelmi terület kezeléséhez (kezelési terv):»természetvédelmi stratégiák: a) Az agresszívan terjedő invazív növényzetet vissza kell szorítani, a tájidegen erdőállományt folyamatosan hazai, tájban honos fafajokra (tölgy, kőris stb.) kell cserélni. b) A természetes és természetközeli erdők természetes, természetközeli módszerekkel újítandók fel. 5

6 c) A különlegesen ritka, védett, fokozottan védett növény- és állatfajok populációinak védelmét biztosítani kell. d) A földtani értékek, kiemelt karsztterületek bármilyen szennyezését, rongálását meg kell akadályozni.«lehetőleg a fokozott terület-igénybevételt a Monostori Erőd területén elkerülni. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 52-2/2014./VH számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából a Coaching Team Kft. (1118 Budapest, Bozókvár utca 12.) kérelmére indult engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A hídépítés és útépítés kapcsán szükséges és tervezett vízimunkák magvalósítása, a csapadékvizek gyűjtése, elvezetése és elhelyezése, a víziközművek (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz) kiváltása, a vízilétesítmények megépítése kizárólag jogerős vízjogi létesítési engedély alapján történhet. 2. Az érintett vízfolyás tulajdonosától/kezelőjétől tulajdonosi/kezelői nyilatkozatot, továbbá közmű érintettség esetén a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát (illetőleg hozzájárulását) be kell csatolni. 3. A vizek és vízi létesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírások betartása kötelező. 4. Az építési munkálatok, és az üzemeltetés során tilos a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. 5. A Duna folyam nagyvízi medre természeti területként kezelendő oly módon, hogy az árvíz és jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen. 6. A tervezett híd nem okozhatja a meder levezető képességének romlását, nem keletkezhet általa káros sebességnövekedés és visszaduzzasztás, továbbá káros vízszintemelkedés. 7. A meder, védvonal és Duna folyam 10 méteres parti sávjának megközelíthetőségét, azokon a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátását (védekezés, fenntartás, mérés) a kezelő számára biztosítani kell. 8. A hídról és csatlakozó utakról lefolyó csapadékvizek rendezett, károkozástól mentes elvezetéséről gondoskodni kell. Csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. V. A jelen határozatba foglalt környezetvédelmi engedély december 31-ig hatályos. Az engedély időbeli hatályának lejárta előtt az engedélyesnek teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtását kell kezdeményeznie. Az engedélykérelem benyújtása nem hosszabbítja meg az engedély hatályát. VI. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megfizette a kérelem elbírálásáért járó ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az ügyben egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VIII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó 6

7 fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez ,-Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. I n d o k o l á s A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., továbbiakban ügyfél) környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban hatóság) a Komárom és Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítményekre (0+000, km sz.) vonatkozóan. A kérelmet megvizsgálva a hatóság megállapította, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet (továbbiakban R.) 3. sz. mellékletének 87. pontja alá tartozó tevékenység ( közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak; a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. sz. mellékletbe), ill. c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül ), továbbá a magyar oldalon történő 22 kv-os légvezeték kiváltása a R. 3. sz. mellékletének 76. pontja alá tartozik ( villamosvezeték amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe, légvezeték 20 kv-tól ), azaz a felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. Az ügyfél a R. 1. (5) bekezdése értelmében előzetes vizsgálati eljárás nélkül környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását kérte. Megállapítást nyert továbbá, hogy tárgyi beruházás az egyes környezetfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóság kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletének pontja értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás. Az ügyfél a hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (1) bekezdésének és 1. számú mellékletének 8. és 12. főszáma alapján megfizette a ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány nem felel meg a R. 6. és 7. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, ezért hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi szempontból hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet, melynek az ügyfél eleget tett. A hatóság az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 29. (4) (6) bekezdése, valamint a R. 8. alapján közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodásában, továbbá kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére, továbbá értesítette a társadalmi szervezeteket. A hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 90. -ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A R. 9. (1) bekezdése értelmében közmeghallgatás tartását rendelte el, ahol a lakosság részéről érdeklődő nem jelent meg. A hatóság a R. 14. (2) bekezdése alapján megküldte a R. 8. (1) ás 9. (6) bekezdése szerinti információkat a Földművelésügyi Minisztérium részére a nemzetközi eljárás során szükséges intézkedések megtétele érdekében. A Földművelésügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztálya KmF/381-3/2014. számú iratában tájékoztatta a hatóságot, hogy a szlovák fél nem kíván részt venni a tervezett Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd beruházás magyarországi szakaszának Espooi egyezmény szerinti nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásban. A hatóság megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében felsorolt szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a fenti számú és tárgyú megkeresésében, szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. 7

8 Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A honlapra feltöltött ( dokumentációban foglaltak alapján a tervezett infrastrukturális fejlesztés célja, a térségben a határátlépés lehetőségeinek bővítése, valamint a határokon átlépő forgalmak kivezetése Komárom és Révkomárom (Komárno) települések külterületére. Az új közúti híd projektjének sikeres megvalósulása kedvező változásokat hoz a határon átnyúló együttműködésben, a határ menti régiók gazdasági potenciáljának, további fejlődésének támogatásában és a környezet minőségének javulásában Komáromban és Révkomáromban. Az új híd kiépítésével jelentősen csökkenthető az átmenő forgalom a települések belterületi szakaszán, ezzel javítva a településeken élők helyzetét, életminőségét. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletének pontja alapján»a 13. számú főút, Komárom és Komárno (Révkomárom) közötti szakasz (Duna-híd) megépítése«nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás. A dokumentáció áttanulmányozása után a megkeresésében foglaltak alapján közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, az Intézet a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27 /2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése határozza meg. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal KE-06D/EP/963-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség május 12-én érkezett, a»komárom, NIF Zrt. Komárom-Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+0, ,06 km. sz.) környezeti hatásvizsgálat«tárgyában érkezett megkeresésére szakhatósági eljárás indult Hivatalomnál. A kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálva megállapítottam, hogy a kivitelezési területen nincs azonosított régészeti lelőhely. Ezért a tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így tekintettel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. (3) bekezdésére nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Hatóságom hatáskörét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése, illetve 5. számú melléklete, illetékességét a Kr. 2. (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 98. (2) bekezdése rendelkezik. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1201-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: 8

9 Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., továbbiakban: Ügyfél) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte fenti tárgyú beruházással kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte a Coaching TEAM Kft. által készített KHT-t. A Felügyelőség május 8-án kelt, /2014. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. -a és 5. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az KHT-ban ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése az érintett, illetve a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Ket.) 44. (1) és (6), valamint 72. (1) bekezdésén alapul. A talajvédelmi szakhatósági eljárás május 12-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII. 3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. (1) (4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdése alapján járt el. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatala Földmérési és Földügyi Osztály 10048/2/2014. számú végzésének indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) szakhatósági állásfoglalás megadása céljából kereste meg hivatalunkat a Komárom, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Komárom Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, ,06 km sz.) környezeti hatásvizsgálata tárgyában. Az eljárásban a Pont Terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. (1119 Budapest, Thán K. u. 3-5.) által tervszámon készített környezeti hatástanulmányhoz csatolt helyszínrajzok alapján megállapítást nyert, hogy a beruházás kapcsán földvédelmi eljárás lefolytatása nem szükséges a következők miatt: a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 1. (3) bekezdése szerint a törvény termőföldre vonatkozó rendelkezéseit a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is. A beruházás az 1951 hrsz.-ú legelő művelési ágú belterületi ingatlant érinti, melyre fentiek alapján földvédelmi eljárást nem szükséges lefolytatni. A termőföld és a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld fogalmát a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény és 12. pontja határozza meg. Fentiek alapján a szakhatósági eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 30. b) és 31. (1) bekezdésének a) pontja alapján megszüntetem. A fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (2) bekezdése zárja ki. Az ügyintézési határidőről a Ket. 33. (8) bekezdése rendelkezik. Az eljárás megindulásának a napja május 12. volt. Az ingatlanügyi hatóság hatáskörét földvédelmi kérdésben a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7. -a, illetékességét a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. sz. mellékletének pontja határozza meg. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/7514-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti hivatkozási számú ügyiratában megkereste a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, hogy a Komárom- Révkomárom közötti új Duna-híd és a kapcsolódó létesítmények környezeti hatásvizsgálatához szakhatósági állásfoglalást adjak. Az erdészeti hatóság rendelkezésére bocsátott tervdokumentációt megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység erdő igénybevételével nem jár, a szomszédos erdőkre gyakorolt jelentős hatása nem várható, ezért a fentiek szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben eljárva, a rendelet 5. számú melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) , a környezeti hatásvizsgálati és az 9

10 egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. figyelembevételével hoztam meg. A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda FED/01/362-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: A NIF Zrt. kérelmére, a Komárom Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0-000, ,06 km sz.) megvalósítása tárgyában a Felügyelőség a /2014. számon környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat. A Felügyelőség május 12-én beérkezett levelében kereste meg hatóságomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet (Kr.) 31. (1) bekezdése, illetőleg az 5. melléklet 12. pontjában kijelölt szakhatóságként. A megkeresésben a Felügyelőség nem jelölte meg azt a jogszabályhelyet, mely alapján az környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatja. A megkeresésben a Felügyelőség arról tájékoztatott, hogy a kérelem mellékleteként benyújtott a Coaching- TEAM Kft. által készített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elektronikus úton letölthető a tárhelyről. A területrendezési tervvel való összhang vizsgálata a Komárom Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítményeknek a Komárom-Esztergom megye területe vonatkozásában a jóváhagyott országos területrendezési tervben való megjelenésére és egyezésére irányul. A tárgyi infrastruktúra hálózati elem megvalósítása területrendezési tervvel való összhangjáról az alábbiakat állapítottam meg: A Komárom Révkomárom (Komarno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet 7. számú mellékletének II./A. fejezet 1.3. pontja szerint a területrendezési tervekben országos jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek minősülnek. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) 1/2. melléklete»a gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat nagy hídjai a Dunán és a Tiszán«,»1. Duna-hidak 1.1. Közúti hidak 2. Komárom - (Szlovákia) 13. sz. főút«(szövegesen) rögzíti, szerkezeti tervlapja (rajzi elemekkel) tartalmazza a tárgyi létesítményeket. Az OTrT 10. (2) bekezdése szerint az 1/1-3. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. Az OTrT 31/A. (2) bekezdése kimondja, hogy e törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvénnyel megállapított 1/1-11. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell. Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet pontja értelmében a 13. számú főút, Komárom és Komarno (Révkomárom) közötti szakasz (Duna-híd) megépítése kiemelt jelentőségű beruházásnak minősül. Fenti megállapításaim alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, mivel a létesítmények megfelelnek az OTrT-ben foglaltaknak. Szakhatósági állásfoglalásom jogalapja: a már hivatkozott jogszabályhelyek. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A környezeti hatásvizsgálati eljárásban hatóságom hatáskörét a Kr. 31. (1) bekezdése, illetőleg az 5. melléklet 12. pontja, illetékességét pedig a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Komárom Város Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: 10

11 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) megkereste Komárom Város Jegyzője hivatalát a Komárom és Révkomárom közötti új közúti Duna-híd építése, valamint a Duna-hídhoz csatlakozó magyar oldali út és műtárgyépítés ügyében, a kijelölt nyomvonalon történő útépítés miatt, helyi környezet- és természetvédelmi szakhatósági ügyében. Az engedélykérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezett létesítmény Komárom város közigazgatási területén természetvédelmi területet nem veszélyeztet. Az évi 3. számú önkormányzati rendelet szerint az érintett területeken helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület, természeti emlék nem található. A dokumentáció szerint a kivitelezési eljárás természeti, környezeti értékekre veszélyt nem jelenthet. A fentiekre tekintettel az engedélyezéshez hozzájárulok. A szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) 44. (1) alapján adtam ki. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklete állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 52-2/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Komárom, NIF Zrt., Komárom-Révkomárom (Komárno) közötti új közúti Duna-híd és kapcsolódó létesítmények (0+000, ,06 km sz.) környezetvédelmi engedélyezéséhez szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta a Coaching Team Kft. (1118 Budapest, Bozókvár utca 12.) által 004/2013. témaszámon készített környezetvédelmi hatástanulmányt. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva megállapította, hogy a tervezett híd és utak burkolt felületeire hulló csapadékvizek elvezetését zárt csapadékvíz elvezető csatorna, nyílt vízelvezető árok, hordalékfogó műtárgy kiépítésével, újonnan építésre kerülő szikkasztó tározóba tervezik. Megállapítható, hogy a Duna 1770 fkm szelvényben tervezett híd a Duna folyam nagyvízi medrében létesül, öt hídnyílással. A hídépítés befolyással lehet a Duna folyamon az árvizek, jég és uszadék levonulására. Az útépítés kapcsán kiváltásra, elbontásra, átépítésre kerülő vízellátó gerincvezetékek, szennyvíz gerinccsatornák vízjogi létesítési engedély köteles tevékenységek. A Vízügyi Hatóság felhívja kérelmező figyelmét az alábbiakra: A csapadékvíz elvezetés, a vízközmű kiváltás a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. -a, a törvény értelmező rendelkezései, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerint vízjogi engedély köteles tevékenység. A vízjogi engedély megszerzésére irányuló kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal és példányban kell benyújtani a területileg illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kizárólag útfelületi csapadékvizek útárokban történő elszikkadása nem vízjogi engedély köteles, a szikkasztó útárokba az adott árok hidraulikai kapacitásán belül a tervezett út csapadékvizei bevezethetők és szikkaszthatók. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet szabályozza a nagyvízi medrek és parti sávok használatát és hasznosítását. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) szeptember 10. napjától hatályos 10. (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 14.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. 11

12 A szeptember közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 33. (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Komárom és Komárno között új közúti Duna-híd létesítését tervezi a Duna 1770,6 km szelvényében, 2x1 forgalmi sávval, egyoldalas gyalogjárdával és egyoldalas kerékpárúttal. A hídra vezető út a 131. sz. főút és 1. sz. főút csomópontjától indul, a híd az út 1+315,06 km szelvényéhez csatlakozik és az 1+915,06 km szelvényig tart, a szlovák oldalon a csatlakozó út a km szelvényig tart, ahol csatlakozik a 63-as jelű, a nemzetközi úthálózatban E 575-ös útként szereplő Pozsony-Révkomárom- Párkány főúthoz. Az országhatár a létesítmény km szelvényében található. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői (a környezet igénybevételek és kibocsátások adatai): 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A beruházás közvetlen és közvetett levegőtisztaság-védelmi hatásai a felvonulási és szállítási útvonalak, a tervezett nyomvonal, a csomópontok, műtárgyak környezetét érintik. A tervezett létesítmény Komárom város környezetében, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1-2. melléklete alapján a 3. sz. Komárom-Tatabánya- Esztergom légszennyezettségi zónába tartozik. Létesítés Bejelentés köteles légszennyező pont- és diffúz forrás nem létesül. Az építési időszakban az építési munkák és a kapcsolódó szállítások járnak légszennyező anyag kibocsátással. Az építési munkáknál egyrészt porterheléssel, illetve a munkagépek kipufogó gázainak kibocsátásával kell számolni. A területfoglalás, tereprendezés, alapozási munkálatok ideiglenes kiporzással járnak. A humuszréteg letermelése szakaszosan, a híd- és útépítéssel szinkronban történik. A homokot, kavicsot deponálás nélkül, bányanedves állapotban rakodják és szállítják. A földmunkák során töltésépítés és hidraulikus hídfő- és útalapozás történik. A 22 kv-os légvezeték kiváltása során szintén porterheléssel, másrészt a munkagépek kipufogó gázainak kibocsátásával kell számolni. Az építkezés alatt a légszennyezettség szempontjából a legjelentősebb emisszióra a durva földmunkák alatt kell számítani. A földmunkavégzés során alkalmazott dízel üzemű gépek: dózerek, rakodógépek, gréderek, kotrógépek. A munkagépek teljesítménye kw közötti, naponta kb. 6-8 órát üzemelnek. Az építési tevékenység időszakában egy munkaterületen becslések szerint mintegy 5 nehéz munkagép és mintegy tgk/h mozog. A híd- és útépítés során földmunkagépeket, homokrakodókat, kotrókat, úthengereket, földgyalut, locsolóautót, cölöpverőket, darukat, beton- és cementinjektáló berendezéseket stb. használnak. A híd- és útépítés (a töltés és a pályaszerkezet különböző rétegeinek kialakítása) légszennyezése minden esetben ideiglenes, egy-egy szakaszt rövid ideig terhel, a légszennyezés térben és időben eloszlik. A legrosszabb eseti megközelítést alkalmazva számították a légszennyező anyag kibocsátást, és végeztek terjedésszámítást a hatásterület meghatározásához. A napi építési területet becslések alapján 200 m 3 munkaterületet mint felületi forrást vették alapul, 2 m effektív magassággal, a talajszinten felvett receptorponttal. A sík, növényzettel borított területen a turbulens szóródási együtthatókat a D Pasquill-féle stabilitás indikátornak megfelelően határozták meg. A számítást a legkritikusabb időjárási körülménynek megfelelően, azaz csapadékmentes időszakra végezték, különböző szélsebességek mellett. A meghatározó hatásterület szállópor esetén 2 40 m távolságban jelölhető ki az útpályája középvonalától számítva. A PM 10 maximális immisszió értéke az épített útszakasz útpályájának középvonalától 1 m távolságában alakul ki (200 µg/m 3 ). Az átlagérték a hatásterületen 57,39 µg/m 3. 12

13 Üzemelés A környezeti levegőt az üzemelés során elsősorban a benzin- és gázolaj üzemű járműmotorok kipufogógázai (szilárd anyag /korom/, szénhidrogének, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-dioxid) terhelik. A tervezett beruházás megvalósítása esetén kapott évi napi forgalmi adatok, valamint a gépjárműállomány várható korszerűsödéséből kalkulált fajlagos emisszió értékek (HBEFA) felhasználásával végeztek terjedésszámítást a hatásterület meghatározásához. A teljes beruházásra vonatkozó hatásterületi számítások alapján meghatározó hatásterület nitrogén-dioxid esetén 2 40 m távolságban jelölhető ki az útpályája középvonalától számítva. A nitrogén-dioxid maximális immisszió értéke a vizsgált útszakasz útpályájának középvonalától 1 m távolságában alakul ki (28,59 µg/m 3 ). Az átlagérték a hatásterületen 12,07 µg/m 3. Mivel az építés és az üzemelés hatásterülete lényegében megegyezik, az alábbi táblázatok a két időszakra egyaránt vonatkozóan tartalmazzák a hatásterülettel érintett ingatlanokat. Komárom: Hrsz. Szabályozási terv szerinti besorolása Tényleges használat 1943/14 Gksz. parlag terület. 1943/2 Gksz. közút 1943/12 Gksz. parlag terület. 1943/11 Gksz. parlag terület. 1943/32 Gksz. lakó ép Gksz. ipari park 7104 Gksz. közút 7126/10 Evő ipari park 7103/1 Gksz. ipari park 7103/2 Gksz. ipari park Komárom-Koppánymonostor: Hrsz. Szabályozási terv szerinti besorolása Tényleges használat 1954/6 Lf új út 1954/5 Lf új út 1954/10 Lf új út 1954/8 Lf lakó ép. új út 1954/9 Lf új út 1954/4 Lf új út 1954/3 Lf új út 1954/14 Lf lakó ép. új út 1954/13 Lf lakó ép. új út 1954/7 Lf új út 1954/12 Lf lakó ép. új út 1962/5 Lf lakó ép. 1962/4 Lf lakó ép. 1962/3 Lf lakó ép Evö, közút új út 5804 Evö új út 5805 Evö új út 5806 Evö mezőgazdasági termelés 5807 Evö új út 5808 Evö új út 5809 Evö új út 5810 Evö új út 5811 Evö új út 5812 Evö új út 5813 Evö új út 5814 Evö új út 5815 Evö új út 13

14 5816 Evö új út 5817 Evö új út 5818 Evö új út 5819 Evö új út 5820 Lf mezőgazdasági termelés 5821 Lf új út 5822 Lf új út 5823 Lf új út 5824 Lf mezőgazdasági termelés 5825 Lf mezőgazdasági termelés 5826 Lf új út 5827 Lf újút 5828 Lf mezőgazdasági termelés 5829 Lf mezőgazdasági termelés 5842 Lf közút 5844 Mk kiskertes használat 5845 Mk kiskertes használat 5846 Mk kiskertes használat 5847 Mk kiskertes használat 5848 Mk kiskertes használat 5849 Mk kiskertes használat 5850 Mk kiskertes használat 5851 Mk kiskertes használat 5852 Mk kiskertes használat 5853 Mk kiskertes használat 5854 Mk kiskertes használat 5855 Mk kiskertes használat 5856 Mk kiskertes használat 5857 Mk kiskertes használat 5892 út közút, új út 5893 Lf új út 5894 Lf újút 5895 Lf új út 5896 Lf új út 5897 Lf új út 5898 Lf mezőgazdasági termelés 5899 Lf mezőgazdasági termelés 5900 Lf mezőgazdasági termelés 5901 Lf mezőgazdasági termelés 5902 Lf mezőgazdasági termelés 5903 Lf mezőgazdasági termelés Felhagyás A felhagyás levegővédelmi hatásai függenek a beavatkozás mértékétől (a létesítmény egy részén, vagy egészén végzik-e). A hatások mértéke hasonló a létesítésével. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -a értelmében tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja és a 2. melléklet határozza meg. A hatásterület meghatározását a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet pontja tartalmazza. A vonalforrásokra vonatkozó szabályokat a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 29. -a írja elő. 14

15 2. Zajvédelmi szempontból: A hatásvizsgálati dokumentáció bemutatja a tervezési terület jelenlegi zajállapotát, az építési munkákból eredő zaj hatásterületét, valamint a célállapotnak megfelelően kialakított létesítmény várható zajvédelmi hatásterületét, az érintett területek zajterhelését a távlati 15 éves állapotra vonatkozóan, valamint a hatásterületen található érintett ingatlanokat. A várható zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló, mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján számítás útján került lehatárolásra az érintett települések rendezési tervei szerinti területi kategóriáknak megfelelően. Építés A beruházás zajvédelmi szempontból számottevő szakaszai a munkaterület előkészítése (favágás stb.), humuszleszedés, földmunkák, alépítmény készítés, pályaszerkezet építés, hídépítés, műtárgyak, vízelvezető rendszer kialakítása, végső tereprendezés. Az útépítés zajvédelmi hatásterülete érinti Komárom, illetve Komárom-Koppánymonostor településrész egy részét. Az építési zaj ideiglenes, a mindenkori munkavégzés változó helyszíneinek környezetére korlátozódik. Az építés időtartama előreláthatóan 2 év. Az építési munkák időtartama alatt a legközelebbi zajtól védendő épületeknél előreláthatóan teljesülnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerinti zajterhelési határértékeknek. Az engedély rendelkező része zajvédelmi előírást tartalmaz az építés időszakára vonatkozóan. Üzemelés A hídra vezető út besorolása országos főút, környezetében a zajtól védendő területeken a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerinti L TH nappal = 65 db, L TH éjjel = 55 db zajterhelési határértéknek kell teljesülni. Az út környezetében nem található szigorúbb zajterhelési határértékkel védett üdülőterület, illetve egészségügyi terület. A tervezett híd és kapcsolódó létesítményei által okozott környezeti zajterhelés az üzemelés kezdetén és az üzemelés 15. évében várhatóan nappal és éjjel is megfelel a vonatkozó, 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeknek. Az út közelében levő Komárom-Koppánymonostor városrész lakóterületének egy része a zajvédelmi hatásterületén belül van. A zajvédelmi hatásterületen található ingatlanok: Komárom: 1941/2, 1941/3, 1942, 1943/29, 1943/31, 1943/32, 1943/11, 1943/12, 1943/13, 1943/2, 1943/14, 1943/15, 1943/16, 1943/17, 1943/18, 1943/19 hrsz. Komárom-Koppánymonostor: 1953/1, 1953/2, 1954/3, 1954/4, 1954/5, 1954/6, 1954/7, 1954/8, 1954/9, 1954/10, 1954/11, 1954/12, 1954/13, 1954/14, 1955, 1956, 1962/1, 1962/2, 1962/3, 1962/4, 1962/5, 1963, 1964, 5892, 5801, 5801, 5802, 5803, 5804, 5805, 5806, 5807, 5808, 5809, 5810, 5811, 5812, 5813, 5814, 5815, 5816, 5817, 5818, 5819, 5820, 5821, 5822, 5823, 5824, 5825, 5826, 5827, 5828, 5829, 5830, 5831, 5832, 5833, 5834, 5841, 5842, 5844, 5845, 5846, 5847, 5848, 5849, 5850, 5851, 5852, 5853, 5854, 5855, 5856, 5857, 5858, 5859, 5893, 5894, 5895, 5896, 5897, 5898, 5899, 5900, 5901, 5902, 5903, 5904, 5905, 5906, 5907, 5908, 5909, 5910, 5911, 5912, 5913, 5914, 5919, 5920, 5921, 5922, 5923, 5924, 7126/10, 7101, 7102, 7104, 7105, 7106, 7107, 7103/1, 7103/2 hrsz. Az út megvalósulási sávjában, illetve annak környezetében található ingatlanok köztük beépített és beépítetlen lakóingatlanok egy része kisajátításra kerül, így a zajvédelmi szempontból kedvezőtlen fekvésű területek zajtól védendő funkciójukat elveszítik, ezen területeken zajterhelési határértékeknek már nem kell teljesülni. A város településrendezési tervében a híd és az út létesítése érdekében a szükséges módosítások megtörténtek. Az útépítési tevékenység a nyomvonal jelentős részénél a lakóépületektől jelentős távolságban van, így a védendő területeken környezeti határértéket meghaladó rezgésterheléssel nem kell számolni. A normál üzemelés időszakában a tervezett út és a védendő területek (épületek) távolságát tekintve számottevő környezeti rezgésterhelés nem valószínűsíthető. A létesítmény zajvédelmi hatásterületén belül referencia zajmérési pontok kerületek kijelölésre, a terület zajállapotának változásának rögzítése, illetve a változást megelőző állapottal való összevetés érdekében. Az erre vonatkozó előírások az engedély rendelkező részében találhatók. 15

16 Felhagyás A tevékenység esetleges felhagyása során az építési munkákkal azonos technológiával végzett bontásból, valamint a szállításból eredő zajkibocsátásra lehet számítani. 3. Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés A létesítés során a munkagépek üzemeléséből, a földmunkákból, az építési/bontási, szerelési munkákból veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek. A létesítés során kitermelt föld egy részét a helyszínen töltésépítéshez használják fel, a helyszínen nem hasznosítható föld hulladékkezelő létesítménybe kerül (várhatóan: 3490 m 3 ). A telepítés során keletkező hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelő gyűjtéséről és elszállításáról, illetve azok ellenőrzéséről a beruházó a kivitelezőkkel kötendő szerződésekben rendelkezik. A kiegészítésként benyújtott dokumentációban a létesítés során várhatóan keletkező hulladékok mennyisége, a lehetséges veszélyességi jellemzők, a gyűjtés várható módja és a kezelése is meghatározásra került. Telepítés során a várható hulladékok besorolása a hatályos jogszabályok jelenleg a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet alapján történt. A létesítés során keletkező főbb (nagyobb mennyiségű) hulladékok részletezése: A bontási (131-es út és híd környéke) hulladékok adatai: EWC kód Megnevezés Várható mennyiség (tonna) beton bitumen keverék, amely különbözik a től kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól , ,5 Az építési (131-es út létesítése és hídépítés környéke) hulladékok adatai: EWC kód Megnevezés Várható mennyiség (tonna) föld és kövek, amelyek különböznek a , tól beton 48, bitumen keverék, amely különbözik a től kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól 132,1 1861,4 Üzemelés A normál üzemelés nem jár rendszeres hulladékkeletkezéssel. Az út és híd karbantartása során lehet számolni veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésével. Az üzemelés, karbantartás során a várható hulladékok megnevezését, EWC kódját a hatályos jogszabályok jelenleg a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet alapján határozták meg. Az üzemelés során keletkező hulladékok adatai: EWC kód Megnevezés Várható mennyiség (tonna) egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes ~ 1 tonna/év. (összegyűjtés települési hulladékot is évente 2 alkalommal) ~ 2 tonna/év. (kaszálás évente biológiailag lebomló hulladék 5-6 alkalommal) 16

17 egyéb, biológiailag lebonthatatlan hulladék ~ 2 tonna/év * * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat ~ 0,5 tonna (hídfestés 5 évenként) ~ 0,5 tonna (hídfestés 5 évenként) Felhagyás A felhagyás esetén vizsgálni kell a létesítmény és környezetének állapotát tartósan befolyásoló hatásokat. Felhagyáskor bontási hulladékok képződésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A káros, veszélyes anyagokra, azok elhelyezésére vonatkozó bizonylatok, dokumentációk megőrzendők. Balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok Az ilyen jellegű események során keletkező hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nem megmondhatóak. A tapasztalatok szerint ilyen esetekben a kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladékok elsősorban a kárelhárítási tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, kezelése és szállítása külön jogszabályban előírtak szerint történik. Az ilyen esetekben a kárelhárítási tevékenységek mibenlétét a havária terv tartalmazza. Havária a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás szakaszában a berendezések meghibásodása során is keletkezhet, a munkagépek, személyautók, a tehergépjárművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése várható. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 12. (1), 31. (1) és (5), 56. (1), 61. (1) és (3), 65. (5) bekezdésén, a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény 6. és 50. (1) bekezdésén, a 440/2012. (XII. 29.) Korm.rendeleten, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. sz. mellékleten, a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeleten, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. (4) bd) pontján alapul. 4. Táj- és természetvédelmi szempontból: Kivitelezés A beruházással érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak, kivéve a Komárom 02 hrsz-ú ingatlant, mely része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI20034 kódszámú, Duna és ártere nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének is. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a hídláb-építési szakasz jelölő halfajokra elviselhető, esetleg kis mértékben zavaró hatású lehet. A beruházás tehát nem lesz jelentős, káros hatással a Natura 2000 jelölő halfajok számára, amennyiben a kivitelezési munkálatokat a halak szaporodási-telelési időszakán kívül végzik, illetve kavics- és homokzátony nem kerül elkotrásra a kivitelezés során. A dokumentációban szerepel, illetve a terepbejárás során is megállapítást nyert, hogy a beruházás az érintett Natura 2000 terület parti szakaszán jelölő fajt vagy élőhelyet nem érint. A létesítendő hídfő környékén 5-20 méter széles parti sáv jellemző a vízállástól függően, ahol az állományalkotó fafajok a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a királydió (Juglans regia) és egy-egy fekete nyár (Populus nigra). A fasor aljnövényzetét 17

18 elsősorban zavarástűrő és invazív fajok alkotják. A tervezési területen a partot kísérő fasorról egyértelműen kijelenthető, hogy nem Natura 2000 jelölő társulás. A hídhoz vezető út a tervek szerint keresztez egy közepesen leromlott természetességi állapotú homoki sztyepprétet, ami semmilyen természetvédelmi oltalom alatt nem áll. A gyep fajkészlete szegényes, ám védett növényfajok egyedei előfordulnak benne: agárkosbor (Orchis morio) tő, homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata subsp. arenaria) 5-10 tő, homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) tő. Az érintett védett növényfajok beruházással érintett egyedeit át kell telepíteni. Az áttelepítést a kivitelezést megelőzően kell elvégezni. Felhívjuk a figyelmet, hogy az áttelepítéshez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét. A védett fajok egyedszámát és pontos elhelyezkedését a kivitelezés előtt, április-május hónapban fel kell mérni. Az áttelepítés részleteit egyeztetni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal. Az új híd a meglévő vasúti hídtól kb. 150 méterre, nyugatra kerül kivitelezésre. Az új híd 2x1 forgalmi sávos, egy pilonos, kábelfüggesztésű híd lesz, a tervek szerint. A létesítési helyéből és a megjelenéséből adódóan bár markáns, meghatározó tájalkotó elemként fog megjelenni vélhetően nem gyakorol jelentős, káros hatást az érintett tájrészletre. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. (1) szerint, a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 6. (2) szerint a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A 7. (2) a) szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény 18. (4) szerint az ökológiai folyosó övezetében a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely a 4. (1) bekezdésére figyelemmel a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Duna folyóvízi jellegének megőrzése, a főágban található kavicsos, nagy áramlási sebességű élőhelyek, illetve kavics- és homokzátonyok megőrzése a magyar bucó, német bucó, selymes durbincs, halványfoltú küllő, balkáni csík érdekében. A területen található, életciklusában legalább részben vízhez kötött állatfajok ívó-, táplálkozó és telelő helyei állapotának megőrzése. A tevékenység fenti feltételekkel védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem lesz jelentős, káros hatással a Natura 2000 terület és az ökológiai folyosó természetvédelmi célkitűzéseire, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit elhelyezéséből adódóan nem befolyásolja számottevően, a tevékenység fenti feltételekkel természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés A rosszul telepített világítás a fő oka a madarak műtárgyakkal történő ütközésének. A híd és az út kivilágítását úgy kell megoldani, hogy a lámpatestek lefele irányuljanak, csak az útfelületet világítsák meg, oldalra, a vízre és felfelé ne szórjanak fényt. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 43. (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Felhagyás A híd és az útpálya majdani megszüntetése után a területet eredeti állapotban kell helyreállítani. 18

19 Mindezek alapján a hatóság a környezethasználó részére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 66. (1) bekezdés a) pontjának, illetve a 71. (1) bekezdés b) pontjának megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A hatóság a hatástanulmány egyes részeit készítő szakértők jogosultságát a R. 7. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálta. A hatóság az engedély érvényességi idejét a R. 11. (1) a) pontjának figyelembe vételével állapította meg. A határozat rendelkező részének VII. fejezete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésén alapul. Az eljárási költségről a hatóság a Ket. 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) (5) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A.) pontja határozza meg. Győr, szeptember 15. Dr.Buday Zsolt s.k. igazgató 19