ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése"

Átírás

1 ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése Készült az ÚMFT Kormány által október 25-én elfogadott, umft_hunsrfmagyar_munka_ pdf megnevezésű változata, valamint a május 7-én az EU által elfogadott változat alapján 3. kiegészített, zárójelentés Respect Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság konzorciuma Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Környezettudatos Vállalatirányítás Egyesület, BFH Európa Korlátolt Felelősségű Társaság Budapest, június 12. Oldal:1/135

2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 BEVEZETÉS... 7 AZ ÚMFT, MINT STRATÉGIA CÉLJAINAK ÉS PRIORITÁSINAK BEMUTATÁSA A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS INTEGRÁLÓDÁSA AZ ÚMFT HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK VIZSGÁLATA AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TAPASZTALATAI A PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK ÉS PRIORITÁSAINAK VIZSGÁLATA A FENNTARTHATÓSÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ILLETVE FIGYELEMBEVÉTELE A PROGRAMBAN A PROGRAM CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI KAPCSOLATRENDSZERE FENNTARTHATÓSÁGI, KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL A PRIORITÁSOK KÖRNYEZETET ÉRINTŐ ÉRTÉKELÉSE BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK ÉRTÉKELÉSE A FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK VÁRHATÓ HATÁSOSSÁGA SZEMPONTJÁBÓL INDIKÁTOROK ÉRTÉKELÉSE VÉGREHAJTÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÉS AZ AKCIÓTERVEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK AZ OP VÉGREHAJTÁSI SZERVEZETE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS KÖRNYEZETI MUTATÓK ÉS MONITORING FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MINIMUMKRITÉRIUMAI ÉRTÉKELÉS PROJEKTKIVÁLASZTÁS MÓDSZERTAN A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A TERVVEL, ILLETVE PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE, A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK LEÍRÁSA ÉS MINDEZEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA, HA A TERV, ILLETVE PROGRAM NEM VALÓSULNA MEG FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND ÉS A HAZAI ÉS EU KÖRNYEZETPOLITIKAI CÉLOK ALAPJÁN FELÁLLÍTHATÓ ÉRTÉKREND ÉS CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA FENNTARTHATÓSÁGI ALAPELVEK AZ ÚMFT KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ KÖRNYEZETPOLITIKAI CÉLOK AZ ÚMFT KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ MELLÉKLET: KULCSELEMEK ÖSSZEFOGLALÁSA A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK OLDALÁRÓL MELLÉKLET: AZ ÚMFT ÉS OPERATÍV PROGRAMJAINAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KÉSZÜLT KÖRNYEZETI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ ÁTFOGÓ HELYZETÉRTÉKELÉS A FAJLAGOS KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉSE ELLENÉRE MÉG EGY IDEIG TOVÁBB NŐ A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK MENNYISÉGE MELLÉKLET: AZ ÚMFT ÉS A CSG KÖRNYEZETI, FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIAVIZSGÁLATA MELLÉKLET: AZ ÚMFT ÉRTÉKELÉSE SORÁN KÉSZÍTETT EGYEZTETÉSI NAPLÓ ÖSSZEFOGLALÁSA RA VONATKOZÓ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (NSRK) KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSÉNEK PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSE Oldal:2/135

3 Vezetői összefoglaló A környezeti szempontú értékelés célja, hogy a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak az előkészítés és tervezés folyamatába való integrálásának segítségével javítsa a stratégiai dokumentumok minőségét, környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében. Az ÚMFT környezeti szempontú értékelése során nem tekinthetünk el a fenntarthatósági megközelítés alkalmazásától. Egyrészt azért, mert az EU által megkövetelten érvényesíteni kell a fenntarthatóság követelményeit az ÚMFT értékelése és tervezése során is, másrészt azért sem, mert az ÚMFT által képviselt tervezési szinten a környezeti szempontok integrálása csak a fenntarthatóság szempontrendszerén keresztül valósulhat meg. A környezeti következmények, hatások okozati összefüggései és mozgató rugói (driving forces) a szűken vett környezetügy körén túl mutatnak és a fenntarthatósági megközelítéssel ragadhatók meg. Az ÚMFT környezeti értékelésnek partnerségi véleményezése október 25. és november 20. között került lebonyolításra. Az egyeztetési folyamatot és a társadalmi partnerek legfontosabb megállapításait egy külön dokumentum foglalja össze, amelyet a jelen értékeléshez csatoltunk. A társadalmi partnerek nem tartották elfogadhatónak az ÚMFT tervezésétől kezdődő stratégiai környezeti vizsgálat elkészítésének hiányát, valamint a civil szervezetek bevonásának hiányát a vizsgálati folyamatba. Üdvözölték az ÚMFT környezeti értékelésének nyilvánosságra hozatalát, viszont megjegyezték, hogy a tervezési dokumentumok partnerségi egyeztetésével összehangoltan, lehetőleg egyidőben lett volna szükség az értékelés egyeztetésére is. Összeségében a társadalmi partnerek kiegészítésekkel elfogadhatónak ítélték az ÚMFT környezeti értékelését, azonban az abban szereplő megállapítások határozott érvényesítésének igényét jelezték. A fenntarthatósági szempontok integrálásának előkészítése részben megtörtént, mivel az ÚMFT horizontális politikákat tárgyaló szakaszában részletesen foglalkozik a fenntarthatóság érvényesítésével, azonban az anyag további és a szakaszt megelőző részeiben, az előző változatokhoz képest többet foglalkozik a fenntarthatóság integrációjával. Az előkészítés azért részben történt meg mivel a helyzetértékelés a következő pontban tárgyaltakból láthatóan szűkösen tartalmaz információkat a fenntarthatóság jelenlegi állapotára vonatkozóan, nehézzé téve a fenntarthatósági szempontból is megfelelő beavatkozások és indikátorok kialakítását. Oldal:3/135

4 A horizontális politikák keretében megfogalmazott alapelvek következetes érvényesítésére van szükség az ÚMFT minden releváns szakaszában, illetve az operatív programok készítése és végrehajtása során is. Az integráció megvalósítása érdekében rögzíteni javasoltuk az ÚMFT-ben, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából az operatív programok, nagyprojektek, zászlóshajó projektek, akciótervek megvalósítása során fenntarthatósági minimumkritériumokat kell megfogalmazni, amelyek kindulási alapja a horizontális politikák és a pontokban megfogalmazott alaplevei. Ezen elvárásnak általános szinten eleget tesz a dokumentum, amikor jogszabályi garanciák kialakítására utal, illetve utmutatók készítését rögzíti. Azonban a személyes kompetenciák, a humánfejlesztés és az intézményfejlesztés területén nem nevesíti a fenntarthatósági és egyéb horizontális politikák érvényesítését továbbra sem. Ebből adódóan már jelenleg is érzékelhetők problémás területek, mint például a TÁMOP, VOP és ÁROP-EKOP akciótervek, implementációs tervek esetében elmaradni látszó stratégiai környezeti vizsgálatok. Rendkívül fontosnak és továbbgyűrűzőnek problémának ítéljük annak a lehetőségnek elmaradását, hogy esetleg a nevezet OP-k esetében a személyes kompetenciák, a humánfejlesztés és az intézményfejlesztés területén nem integrálódnak a horizontális szempontok egy SKV segítségével. (Ezen problémakör részletes indoklását lásd a nevezett OP-k SKV jelentéseiben.) Az egyes prioritások tekintetében az ÚMFT szintjén csupán elvétve került említésre az adott ágazat vagy prioritási téma saját eszközrendszerének alkalmazásában rejlő fenntarthatóság felé történő elmozdulás. Pl.: anyagés energiatakarékos termelés és innováció, tisztább környezetbarát technológiák a pontban, közösségi közlekedés említése több pontban. Minden prioritást követően javasoltuk röviden bemutatni a horizontális politikák érvényesítésének módját. Ennek bemutatása nem történt meg. A helyzetfeltárás során vizsgáltuk a fenntarthatósági elvek (EU, hazai, tudományos) és a nemzetközileg elfogadott struktúra, a Driving force- Pressure-State-Impact-Response megjelenését, annak érdekében, hogy a kitűzött célok elérése értékelhetővé válását elősegítsük. A nemzetközileg is elfogadott és alkalmazott DPSIR struktúra az anyagban sajnálatosan nem kerül említésre. Összegzésként megállapítható, hogy a dokumentum a helyzetértékelés során továbbra sem tér ki megfelelően a különböző fenntarthatósági (egészség, munkaképesség-változás tényezői, közösségek állapota, Oldal:4/135

5 kulturális helyzet) tényezőkre, a környezeti vonatkozású megállapításai, hiányosak és nem megfelelően strukturáltak a DPSIR rendszerben, illetve a környezeti és fenntarthatósági szempontokat elkülönülten nem integráltan kezeli. Javasoljuk a célok és tervezett prioritások mentén feltérképezett fenntarthatósági, és környezeti helyezet integrált DPSIR struktúrához illeszkedő rövid lényegre törő bemutatását. Nem történt meg az elfogadott anyagban. A program célrendszeréről és prioritásainak értékelése során megállapítottuk, hogy nem találhatók az egyes prioritások, Operatív Programok közötti környezeti vonatkozású keresztkapcsolatok, hivatkozások az egyes célok végrehajtását támogató összefüggő területeken. A prioritások sokrétűsége a valóban hatékony, fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő megvalósítást teszi kockára. Széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő egyszerűbb prioritásstruktúra kialakítását tartanánk megfelelőbbnek. A jelenlegi struktúrában kiemelkedő szerepet tölt be a növekedés két fő célja. A prioritásokban megfogalmazott beavatkozások során fennáll a veszélye a fenntarthatósági, környezeti szempontok háttérbeszorulásának. Kiemelt jelentősége van a horizontális politikáknak. A növekedés fő célként kitűző terv háttérbe szoríthatja a helyi és regionális táji és környezeti szempontokat. Reális veszélynek tűnik az infrastrukturális, kifejezetten közút és autópálya beruházások esetében az európai szinten is kimagasló biodiverzitás és ökológiai hálózat jelentős csökkenése. Az épített örökség jelentős mértékű funkcióvesztettsége miatti pusztulása, a táji értékek, területhasználati hagyományok elvesztése a külföldi befektetők szempontjainak előtérbe kerülése, abban az esetben, ha a speciális adottságok figyelembevételére alkalmas horizontális politikák nem érvényesülnek kellő hatékonysággal. A Terv nem foglalkozik érdemben az megbetegedések okaival, azok mérséklésével (környezet-egészségügy, depresszió), a közösségek, családok helyzetével, holott mindez munkaképesség csökkenést és tetemes költséget is jelent az állam részére (lásd KOPP Mária és társainak tanulámányait). A Terv egyik legfontosabb hiányosságaként említhető, hogy kizárólag a Natura 2000 és a védelmi státusz alatt álló területekkel foglalkozik, szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a védelem alatt nem álló, de értéket képviselő területek jelenlegi helyzetét, és a Oldal:5/135

6 jövőjükkel kapcsolatos számtalan nyugtalanító tényezőt (lásd az MTA ÖBKI MÉTA adatbázisát), valamint a kulturális örökség, kulturális helyzet és az épített örökség kérdéskörét, problémáit. A Terv lehetőségeket rejt ugyanakkor arra vonatkozóan is, hogy az ország versenyképessége a szükséges infrastruktúra kiépítése mellett, az ország olyan speciális, egyedi erősségei növekedjenek, amelyekkel nem arra építünk, hogy egy kiszolgáltatott és másra bármikor felcserélhető partner állapotába kerüljünk. Ki kell alakítani azt az állapotot, hogy legyen valami, amiben Magyarország fontos, nehezen pótolható országot jelent. Ennek meghatározása nem történt meg a tervben. A lehetőségek kihasználása érdekében az egyes prioritások vonatkozásában érvényesíteni kell az alábbi megközelítést konkrét elvárások formájában: 1. Anyag-energiatakarékos megoldások előtérbe-helyezése, 2. Forgalomcsökkentés, forgalomszervezés, közösségi közlekedés, környezeti kísérő intézkedések elsődlegessége 3. Környezetegészségügy, megelőzés az egészségügyben, munkahelyi környezet megfelelő kialakítása 4. Szennyezés, kibocsátás csökkentése 5. Értékmegőrző területhasználat 6. Szolgáltató jellegű, megelőző és ellenőrző hatósági működés, mintaszerűen környezeti takarékos közigazgatás 7. Közösségek erősítése a családok védelme A megközelítések részben beépültek, azonban az UMFT megvalósítási folyamataiban határozott érvényesítésük szükésges, amely átlátható és rendszeres módonértékelendő és nyilvánosság számára bemutatandó. Előremutató elmozdulás, hogy a horizontális szempontok érvényesüléséről az Országgyűlési beszámolókban külön ki kell térni, amit rögzít az UMFT. Előre mutató még, hogy a HDI mutató is alkalmazásra kerül a GDP mellett. Összességében elmondható, hogy az UMFT elmozdult egyes elemeiben a fenntarthatóság felé, azonban egésszében a nem fenntartható folyamatokat erősíti, és a tásadalmi tőke gyarapításának középontba helyezése helyett a hosszútávú fenntarthatósági garanciák nélküli beruházásokra építő infrastruktúrális fejlesztések dominálnak. Oldal:6/135

7 Mottó: Természeti környezetünket elsősorban nem őseinktől örökölt javunknak, hanem gyermekeinkre és unokáinkra hagyományozandó örökségnek kell tekintenünk. Utódainkra életképes világot kell hagynunk. Bevezetés A Respect Kft Konzorcium kiválasztása közbeszerzés keretében történt április 18-án aláírt szerződés keretében vállalt jelen munka a ra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban ÚMFT) környezeti szempontú értékelésének és az ÚMFT fejlesztési területeit lefedő Operatív Programok (a továbbiakban OP-k), stratégiai környezeti vizsgálatának (a továbbiakban SKV) elvégzésére irányul. A as időszakra vonatkozó stratégiai tervezéshez kapcsolódóan az Európai Unió előírja a stratégiai tervezési dokumentumok előzetes értékelését és ahhoz kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV). 1 Az operatív programok vonatkozásában kiírt ajánlattételi felhívásban igényelt vizsgálatként az Ajánlatkérő előírásainak megfelelve a Konzorcium olyan Ajánlatot nyújtott be, mely szerint az elvégzendő vizsgálat az ÚMFT fejlesztési területeire (akkoriban még tengelyeire) irányul és megfelel az Európai Bizottság 2001/42 EK irányelvének és a magyar 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet előírásainak. Az ajánlati felhívásban, az ajánlatban valamint a szerződésben rögzített fejlesztési területek az alábbiak, amelyek alá a jelenlegi OP struktúra a következő módon tagolódik: (1) A gazdaság versenyképességének javítása (GOP, KÖZOP). (2) Az emberi erőforrások fejlesztése (EMEROP, HIOP). (3) A környezet fejlesztése (KEOP). (4) Területi fejlesztések (regionális operatív programok 7 db). (5) A kormányzás hatékonyságának növelése (KKOP, KMOP). + Végrehajtástámogatási OP. A Konzorcium 12 különböző dokumentumban mutatja be a fejlesztési területek operatív programjainak stratégiai környezeti vizsgálatát (rövidítve: SKV), amelyeket kiegészít az ÚMFT környezeti szempontú értékelése. 1 Lásd a Európai Unió Bizottsága következő dokumentumának III. mellékletét: The New Programming period : methodological working papers WORKING PAPER 2 The Ex-Ante Evaluation of the Structural Funds interventions. Oldal:7/135

8 Az UMFT környezeti szempontú értékelését megelőzően és az értékelés indulásakor is felvetette a KvVM mellett több társadalmi szervezet az UMFT-re vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat szükségességét. A tervezésért felelős álláspontja szerint sem az EU Bizottság sem a hazai jogszabályok alapján nem kötelező az UMFT stratégiai környezeti vizsgálatának elkészítése. Az operatív programok környezeti vizsgálatát és az UMFT környezeti szempontú értékelését végző konzorcium is jelezte, hogy a tervezés lehető legkorábbi fázisában szükséges dönteni az SKV szükségességéről, illetve indításáról az UMFT (korábban NSRK) tervezéséhez illeszkedően, illetve, hogy az SKV-nak szerves része a széleskörű társadalmi és közigazgatási partnerségi együttműködés szeptemberében körvonalazódott a döntéshozók számár a környezeti értékelés társadalmi partnerségének indokoltsága. Az UMFT környezeti értékelésének társadalmi partnerségi egyeztetéséről született döntés, amely feladat elvégzésére a Respect Kft. által vezetett konzorcium kapott felkérést. Jelen dokumentum az ÚMFT környezeti szempontú értékelésének második részjelentése. Az Megbízó elvárásaival összhangban környezeti szempontú megközelítésen és értékelésen a továbbiakban olyan fenntarthatósági megközelítést és értékelést értünk, miszerint a társadalom számára olyan fejlődést kell biztosítanunk, amely nem veszélyeztetheti az ökoszisztémák megújuló képességét, és nem okozhat bennük visszafordíthatatlan változásokat. Az OECD szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődést jelent, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat, továbbá a társadalmi-gazdasági igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használja fel. A környezetvédelméről szóló törvény szerint a fenntartható fejlődés a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek olyan rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. (Kvtv. 4. w) pont.) A környezeti szempontú értékelés célja, hogy a környezeti és fenntarthatósági szempontok az előkészítési és tervezési folyamatába való integrálásának segítségével javítsa a stratégiai dokumentumok minőségét, környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében. Az ÚMFT környezeti szempontú értékelése során nem tekinthetünk el a fenntarthatósági megközelítés alkalmazásától. Egyrészt azért, mert az EU Oldal:8/135

9 által megkövetelten érvényesíteni kell a fenntarthatóság követelményeit az ÚMFT értékelése és tervezése során is, másrészt azért sem, mert az ÚMFT által képviselt tervezési szinten a környezeti szempontok integrálása csak a fenntarthatóság szempontrendszerén keresztül valósulhat meg. A környezeti következmények, hatások okozati összefüggései és mozgató rugói (driving forces) a szűken vett környezetügy köré túl mutatnak és a fenntarthatósági megközelítéssel ragadhatók meg. Az ÚMFT, mint stratégia céljainak és prioritásinak bemutatása A strategia a helyzetertekelesben feltart hianyossagok felszamolasaval es a meglevı adottsagok kiaknazasaval az orszag fejlıdeset es a nemzetkozi versenykepessegenek erısiteset szolgalja. Az Uj Magyarorszag Fejlesztesi Terv atfogo celjai 1. A foglalkoztatas bıvitese: a munkaerı-kinalat novelese: az egyen foglalkoztathatosaganak javitasa, a munkaerı-kereslet bıvitese: munkahelyteremtes, a kereslet es a kinalat osszhangjat biztosito foglalkoztatasi kornyezet kialakitasa. 2. A tartos novekedes elısegiteseert teendı lepesek: a versenykepesseg novelese, a gazdasag bazisanak szelesitese, az uzleti kornyezet fejlesztese, azon belul o az elerhetıseg javitasa, o a szabalyozasi kornyezet javitasa, az allami szolgaltatasok hatekonysaganak novelese. A horizontalis politikak A fejlesztesi celok megvalositasa soran kiemelt figyelmet kell forditani ket altalanos szempont ervenyesulesere. Az agazati es regionalis programokat at kell hatnia: a kornyezeti, a makrogazdasagi es a tarsadalmi fenntarthatosag elvenek, valamint a teruleti es tarsadalmi osszetartozas (kohezio) biztositasanak. Prioritasok A fenti celok eleresehez hat teruletre osszpontositjuk a fejlesztesi erıfesziteseket. Ennek alapjan prioritasaink a kovetkezık: 1. gazdasagfejlesztes, 2. kozlekedesfejlesztes, 3. tarsadalom megujulasa, 4. kornyezeti es energetikai fejlesztes, 5. teruletfejlesztes, 6. allamreform. Oldal:9/135

10 A prioritasok sok eleme osszefugg es hat egymasra. A prioritasok tartalmanak meghatarozasakor a nagy tarsadalmi kerdesek megoldasara, a kozigazgatas atfogo reformjabol fakado feladatokra koncentraltunk. E nagy tarsadalmi kerdesek integralt megkozelitest igenyelnek. Megoldasukra tobb operativ programban megjelenı un. zaszloshajo projekteket dolgoztunk ki, amelyek valaszt adnak a legfontosabb tarsadalmi gondjainkra. A vegrehajtas soran a fejlesztespolitikai eszkozok kiegeszulnek majd a kormanyzat mas eszkozeivel, igy peldaul a szabalyozas lehetısegeben rejlı atalakitasi eszkozokkel. /ÚMFT. Összefoglaló 4. oldal/ 1. A fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése és integrálódása A fenntarthatóság megfelelő érvényesítése érdekében az UMFT-ben alkalmazott szóhasználatot, illetve az integrálódás szintjeit tekintettjük át első lépésben. Fogalom értelmezése és a szóhasználat Az ÚMFT a fenntarthatóságot sajátos módon kezeli: külön-külön tárgyalja a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóságot, és nem mutatja ki azok kapcsolatát. Nem külön-külön kell ugyanis gondoskodni a társadalmi folyamatok, illetve a gazdasági folyamatok fenntarthatóságáról, hanem a fejlődést egyszerre kell környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóvá tenni! A fenntartható fejlődés célja, hogy a fejlődés oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének fenntartását és javítását, az életminőség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat helyben értékké alakítva. 2 Az ÚMFT-ben alkalmazott szóhasználat többféle megközelítésben alkalmazza a fenntarthatóság kifejezést. Az értelmezési különbségek rendkívüli módon megnehezítik a fenntarthatóság szempontrendszerének az érvényesítését. A horizontális politikák kifejtése során a fenti kritikától és szakmai elvárástól eltekintve a dokumentum számos szakaszában helytelenül használják a fenntarthatóság kifejezést, általában a működés 2 Lásd: Természeti erőforrások és környezeti értékek védelmét és fenntartható használatát érintő területfejlesztési politikai szempontok az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján, A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret megalapozása céljából az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezete alapján összeállította Váti Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság Területpolitikai, elemzési és értékelési iroda, 2005, október Oldal:10/135

11 fenntartása, illetve a finanszírozás fenntartása kifejezések értelmében lásd az ÚMFT-ből származó következő három példát: A közszolgáltatások fejlesztésének illeszkednie kell ahhoz a reformfolyamathoz, amely a nagy ellátórendszerek hatékonyságának növelését úgy valósítja meg, hogy közben tekintettel van az önkormányzatok teherbírására és a működés hosszú távú fenntarthatóságára is. (ÚMFT, , 83. oldal) A beruházási döntések meghozatalakor meghatározó szempont a fenntarthatóság, vagyis a korszerűbb, hatékonyabb, finanszírozható szerkezet kialakítása. (ÚMFT, , 84. oldal) A gazdasági fenntarthatóság érvényesülése azt jelenti, hogy a fejlesztések eredményeinek megőrzése érdekében nem több, hanem kevesebb adót kell majd fizetni. A társadalom fenntarthatósága pedig azt jelenti, hogy egyre több embert teszünk képessé az öngondoskodásra és az ország egészéért érzett felelősség vállalására. (ÚMFT, Előszó) A fenntartható fejlődés a mai Magyarország számára minimálisan a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodást jelenti, gyenge fenntarthatóság. A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése összehangolt és átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát igényel. A kormányzat gazdasági szabályozó tevékenységének elő kell segítenie a gazdaság környezetbarát fejlődését. Ennek érdekében a támogatásoknak, az adórendszernek és a szabályozás más eszközeinek minimálisan a területkímélő, anyag- és energiatakarékos megoldások elterjedését kell szolgálniuk. A legjobb elvárható fenntarthatóság erős fenntarthatóság a módszertani összefoglalóban bemutatott 8 szempontcsoport követelményeinek megfelelően kialakított tervben érvényesíthető. Az integráció szintjei és megvalósulása az ÚMFT vonatkozásában A fenntarthatóság általunk kialakított szempontcsoportja alapján vizsgáltuk, hogy a 8 csoport vagy témakör tekintetében az ÚMFT egyes szerkezeti elemei hogyan kapcsolódnak, illetve milyen megközelítést alkalmaznak a problémák ellátására, orvoslására, valamint a lehetőségek kihasználására vonatkozóan. Elsődleges megközelítésünk a felvázolt módszertan szerint (lásd 7. pontot) a DPSIR rendszeren alapul. A dokumentum egyes szakaszaiban azt vizsgáltuk, hogy a fenntarthatósági szempontok közül melyek relevánsak. Amennyiben találtunk releváns fenntarthatósági szempontot, akkor azt tekintettük át, hogy az ÚMFT adott szakaszában a DPSIR mely pontjaihoz Oldal:11/135

12 kapcsolódón foglalkozik az anyag a fenntarthatósági szempont rendszer egyes elemeivel. Alapvető vizsgálati szempont, hogy az UMFT a fenntarthatósági cél elérése érdekében a releváns elemeket ragadja-e meg annak érdekében, hogy a leghatásosabban a legmegfelelőbb ponton avatkozzon be (a driving forces vagy a pressures típusú jelenségek feltárásával, befolyásolásával). Például a hulladék és szennyeződésképződés esetében a termelés és fogyasztás mozgató rugóit, a fogyasztási igényeket, szokásokat, értékrendet érintően történik-e beavatkozás (driving force típusú megközelítés), vagy a technológiai váltáson alapuló kibocsátás csökkentés, mint pressure típusú megközelítés kerül előtérbe. Másik példaként a munkaképesség és az egészség összefüggéseiben a betegségek környezeti okainak (state levegő szennyezettség, pressure fokozott teherszállítás), vagy az értékrendi elemek, mozgató rugók (termelési, szállítási és vásárlási szokások, kényszerek), illetve az aktuális vagy megfelelő új válaszok (responses áruszállítási igény csökkentése, logisztika javítása, járműfejlesztés) feltárása és kezelése terén tervezi-e a dokumentum. A fenntarthatósági szempontok integrálásának előkészítése részben megtörtént, mivel az ÚMFT horizontális politikákat tárgyaló szakaszában részletesen foglalkozik a fenntarthatóság érvényesítésével, azonban az anyag további és a szakaszt megelőző részeiben, az előző változatokhoz képest többet foglalkozik az anyag a fenntarthatóság integrációjával. Az előkészítés azért részben történt meg, mivel a helyzetértékelés a következő pontban tárgyaltakból láthatóan szűkösen tartalmaz információkat a fenntarthatóság jelenlegi állapotára vonatkozóan, nehézzé téve a fenntarthatósági szempontból is megfelelő beavatkozások és indikátorok kialakítását. A horizontális politikák keretében megfogalmazott alapelvek következetes érvényesítésére (jelen esetben a dokumentum megfelelő felülvizsgálatára és kiegészítésére) van szükség az ÚMFT minden releváns szakaszában, illetve az operatív programok készítése és végrehajtása során is. A pontban szereplő térhasználati alapelvek mellett a következő alapelveket javasoljuk beépíteni: 1. A projekt, program irányításába (felügyeletébe) vonják be az érintett települések (régiók) önkormányzatainak és civil szervezeteinek képviselőit (pl. kötelező legyen helyi irányító testület létrehozása). Az irányító testületben minimum?% arányban vegyenek részt nők, illetve 30 év alattiak. 2. A projekt végrehajtásában foglalkoztatott személyek minimum?%-a az adott területen élőkből kerüljön ki. 3. Biztosítsák a projekt átláthatóságát, valamennyi adatának folyamatos nyilvánossá tételét (pl. Web oldal segítségével) Oldal:12/135

13 4. Vállalják, hogy a projekt résztvevőit felkészítik az adott feladatok környezettudatos szemléletű (pl. területkímélő, anyag- és energiatakarékos, minél kevesebb hulladékkal járó) elvégzésére. 5. Készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogyan védik a projektben résztvevők (testi-lelki) egészségét. 6. Olyan fejlesztés valósítható meg, amely nem növeli az adott régió ökológiai lábnyomát. Az integráció megvalósítása érdekében rögzíteni javasoljuk az ÚMFT-ben, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából az operatív programok, nagyprojektek, zászlóshajó projektek, akciótervek megvalósítása során fenntarthatósági minimumkritériumokat kell megfogalmazni, amelyek kiindulási alapja a horizontális politikák és a pontokban megfogalmazott alaplevei. Az egyes prioritások tekintetében az ÚMFT szintjén csupán elvétve került említésre az adott ágazat vagy prioritási téma saját eszközrendszerének alkalmazásában rejlő fenntarthatóság felé történő elmozdulás. Pl.: anyagés energiatakarékos termelés és innováció, tisztább környezetbarát technológiák a pontban, közösségi közlekedés említése több pontban. Minden prioritást követően javasoljuk röviden bemutatni a horizontális politikák érvényesítésének módját. 2. Az ÚMFT helyzetértékelésének vizsgálata Az ÚMFT helyzetértékelése során az OECD és az EUROSTAT szakértői álta is elfogadott, a környezeti információk rendszerezésére és kezelésére legalkalmasabbnak ítélt megközelítést a DPSIR (Driving Force_Presurre_State_Impact_Respons) modell alkalmazását vizsgáltuk. A helyzetértékelés vizsgálata előtt le kell szögeznünk, hogy a DPSIR struktúra alkalmazása a hazai környezetpolitikában és az információkezelésben jelenleg van kialakulóban. A vizsgálatunkkal is elő kívánjuk segíteni a rendszer minél előbbi teljeskörű bevezetését. A DPSIR rendszer alkalmazása lehetőséget kínál a fenntarthatósági információk megfelelő kezelésére és értékelésére is. Azonban a hazai információs források jelenleg még nem tartalmazzák megfelelő részletességel és területi lefedettséggel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkat. Mindezen körülményekre tekintettel a közötti időszakra készülő tervek vonatkozásában, így az ÚMFT esetében sem várható el a kifogástalan DPSIR és fenntarthatósági helyzetfeltárás. Azonban a meglévő információk DPSIR és fenntarthatósági szempontú bemutatása elvárható az fenntarthatósági szempontból elvárható célratörőség, hatásosság biztosítása érdekében. Oldal:13/135

14 2.1. DPSIR és FF áttekintő értékelés A program helyzetértékelését első áttekintéséhez az alábbi táblázatot alkalmaztuk. Az első három oszlopban a fenntarthatósággal kapcsolatos helyzetfeltárást értékeltük, abban az esetben, ha értelmezni tudtuk az adott alapelvcsoportot az ÚMFT témakörére. Az utolsó két oszlopban arra tettünk egy első kísérletet, hogy a DPSIR megközelítés alkalmazását vizsgáljuk a helyzetfeltárás anyagában. A megközelítést használva egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a DPSIR struktúrában tárja e fel a helyzetet az ÚMFT. Másrészt pedig, hogy a fenntarthatósági folyamatok viszonylatában tesz-e említést az ÚMFT témájához kapcsolódó DPSIR tényezőkre. Oldal:14/135

15 1. táblázat Az ÚMFT helyzetértékelésének fenntarthatósági és környezeti szempontú vizsgálata I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata FF alapelv 1. A feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek önszabályozó képességét megőrzése és állapotuk javítása. 2. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnyben részesítése. 3. A Hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, minél alacsonyabb szinten tartása, a veszélyesség csökkentése és az eddig okozott károk felszámolása. Az ÚMFT helyzetértékelése tartalmazza részlegesen részlegesen részlegesen Megjegyzés A fejezet ugyan egyes elemeit tárgyalja a környezeti elemeknek és rendszereknek (pl. folyóvizek, termálvizek, védett területek területi statisztikája), de a részletezettsége és területi beazonosíthatósága (pl. térképek) nem megfelelő. Említést tesz a témáról ( ), de a fenntarthatósági szempont szerinti elemzés (pl. potenciál, összetétel, területi megoszlás) hiányzik A hulladék- és szennyezés képződés megelőzésével, alacsony szinten tartásával, hulladéktermelés tendenciáival nem foglalkozik az anyag, csak említés szintjén tér ki a jelenlegi állapotra (javult a hulladékgazdálkodás, nőtt az illegális elhelyezés, ) DPSIR megközelítés Megjegyzés részlegesen A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a tisztán követhető és érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése. nem - nem - Oldal:15/135

16 II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése 4. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 5. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a terület- és környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 6. Az esetleges későbbi, hosszú távú károk bekövetkezésének elkerülése érdekében alkalmazni kell az ún. elővigyázatosság elvét. 7. A biológiai sokféleség, változatosság fennmaradásának biztosítása, újratermelődésének feltételeinek megőrzése. nem nem - nem Nem részlegesen Ide tartozik többek között: biológiailag aktív és nem aktív felületek arányának változása (pl. a közútépítés, autópálya építés kapcsán), zöld illetve barnamezős beruházások aránya, tájrehabilitáció területe stb. Hiányzik az elővigyázatosság érvényesülésének összefoglaló jellegű bemutatása a hatósági és a gazdasági gyakorlatban. Áttételesen tesz említést a gazdagságról, de a vonatkozó folyamatokat, területi jellemzőket nem foglalja össze. ( ) nem részlegesen Nem szerepel a tényezők egyikének bemutatása sem, csupán az állapot jellemzőkre és terhelésekre tesz rövid utalást, illetve a válaszok szűk szeletét (védettség) mutatja be. Oldal:16/135

17 III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása 8. Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi, tájhasználati értékek fennmaradását. 9. A helyi szinten kezelhető erőforrások, környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja. 10. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, kialakulását, amelyek biztosíthatják az emberek és a környezet harmonikus együttélését. 11. A helyi közösségek és települések megtartó erejének növelése. 12. A fejlesztési döntések során a szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni a szükséges információ, illetve az érintettek megfelelő részvételének biztosításával. részleges nem nem nem részlegesen Az épített környezetről, annak értékeiről tesz említést ( ), a tájhasználatról nem. Ide tartozik többek között: területi megoszlást ábrázoló térképek. Ide tartozik többek között: területi potenciálok, erősségek felsorolása és térképi megjelenítése. sem, környezeti sem fenntarthatósági szempontból nem vizsgálja az anyag megfelelően a kérdést, csupán egyes elemei jelennek, meg pl. a és a pontokban. Ugyan a civil szervezetekről tesz említést ( , ) és az önkormányzatok döntési helyzetét is megemlíti (2.4.8.), de nem tér ki többek között: a civil társadalom aktivitására, az információhoz való társadalmi hozzáférésre, társadalmi részvétel megvalósulására részlegesen nem - nem - részlegesen nem - Az állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. A mozgató rugók, és a hatások néhány elemét feltárja az anyag, de csak részlegesen. Oldal:17/135

18 IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel V. A felelősség-teljes ember kiművelése 13. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és technológiák körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 14. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések. 15. Csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egy-egy területen alkalmazni, amely valóban megfelel az ottani természeti és társadalmi adottságoknak. 16. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. nem nem nem nem Ide tartozik többek között: egységnyi hozzáadott érték illetve GDP energiaszükséglete, energiafogyasztás (háztartási és ipari) összetétele és változása Arról ír, hogy alig van Mo-n technológiai fejlesztés (2.4.3.), nem szól a fejlesztések környezeti, fenntarthatósági irányáról Az ÚMFT részletezettség szintje nem alkalmas ilyen mélységeket feltárni Az ÚMFT részletezettség szintje nem alkalmas ilyen mélységeket feltárni nem Oldal:18/135

19 VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség 17. A teljes értékű élet feltételeinek biztosítása az önismeret, a közösségi élet fejlődésének ösztönzése, egy a fenntarthatóságot, mint értéket is magába foglaló belső értékrend kialakulásának elősegítésével. 18. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához, szükséges tudáshoz, oktatáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá. nem részlegesen Ide tartozik többek között: lelki megbetegedések, munkaképesség csökkenése (lásd Kopp M. és Skrabszki Á. tanulmányait) szenvedélybetegségek, öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek száma; családok helyzete, valamint civil szervezetek tagsága; erdei iskolában részvevő gyerekek száma A tudás és a kultúra hozzáféréséhez biztosított lehetőségeket fenntarthatósági szempontból nem mutatja be (főként a piacgazdasági igények és iskolázottsági statisztikák dominálnak) ( ), hiányoznak a társadalmi, közcélú információszolgáltatásokhoz való hozzáférés adatai (pl. Aarhus egyezmény, átláthatóság alapján), közigazgatási szervek és vállalatok számára szükséges közcélú környezeti információk, adatbázisokhoz való hozzáférés. Kiemelten fontos a környezetért és egészségért felelős döntéshozatal kompetenciájának fejlesztése, a környezeti nem - részlegesen A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a jelenleg alkalmazott válaszok (responses) összegzése Oldal:19/135

20 változások értékelése, előrejelzése, megelőzése és a változásokhoz való alkalmazkodás képessége. 19. A különböző helyzetben lévő személyek, és közösségek számára biztosítani kell a teljes értékű élet lehetőségét. részlegesen Fenntarthatósági szempontból nem vizsgálja az anyag, térképek hiányoznak. részlegesen A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése Oldal:20/135

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika

Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Fejér megye területfejlesztési program környezeti értékelés tematika Készült: A Fejér Megyei Önkormányzat megbízásából a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi szakértői osztályán

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009

Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 Tapasztalatok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél 2007-2009 EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 3. Emlékeztetőül 2007-2013 között Magyarországnak 1,4 milliárd euró fejlesztési forrás

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás

A AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. Tóth Tamás A 2014-20-AS FEJLESZTÉS- POLITIKAI PERIÓDUS INDÍTÁSA A TERVEZÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN Tóth Tamás TARTALOM I. 2014-20: TERVEZÉSI TAPASZTALATOK A 2007-13-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK TAPASZTALATAIN

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben