Az utánpótlás sport jellegzetességei
|
|
- Nikolett Bodnárné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az utánpótlás sport jellegzetességei A fiatalok igazi nagy sportolóvá válása nem megy egyik pillanatról a másikra, hosszú és fáradságos út vezet fel a sportolói karrier csúcsára. Ezt a hosszú, fáradságos, néha örömteli, néha szomorú folyamatot nevezzük utánpótlás-nevelésnek, vagy utánpótlás sportnak. Természetesen minden sportoló más és más, azonban sportolóvá válásnak megvannak azok a jellegzetességei, amelyek jól körülírhatóak. Sportmenedzsment szempontjából igen fontos, hogy a sportolókat milyen üzenetek, hatások érik az utánpótlás korosztályokban, hiszen a kognitív képességei, a szociális képességei, az érzelmi attitűdje és a motoros képességeinek megfelelő kialakítása zajlik ebben az időszakban. Az együttműködés minden területen fontos a sportmenedzser és az edzői stábok között, azonban az utánpótlásban talán a legfontosabb. A vezetés és az edzők üzeneteinek nem szabad ellentmondásosnak lennie, hiszen a fiatalok könnyen összezavarodhatnak, vagy ami még rosszabb, a felnőtteket egymás ellen fordíthatják. Az utánpótlásban nagy szerepet játszanak a szülők, tehát nemcsak a fiatal sportolókkal kell foglalkozni, hanem a szülőkkel, nagyszülőkkel is. Sokszor ez sokkal nehezebb feladat, például a kanadai sportszótárban már megjelent a car-coaching kifejezés, utalva a szülői beavatkozás nem kívánt formájára az edzésre történő utazások alatt. A sportvezetők feladata a szülők megfelelő tájékoztatása, valamint a hosszabb ideje renitens, nem megfelelő viselkedésű szülők eltávolítása akár a gyermekükkel együtt a klub életéből, megelőzve nagyobb konfliktus kialakulását. A megfelelően felkészült, koherens és összetartó sportszakember gárda tehát kulcsfontosságú szerepet játszik az elitsport képzésében. Az utánpótlás nevelését befolyásoló tényezők Életkor Az életkori sajátosságok alapvetően befolyásolják az utánpótláskorú sportolók fejlődését. A legegyszerűbb példára rávilágítva, nem lehet ugyanolyan módon beszélni az 6-7 éves kisgyerekkel, aki most kezdi a sportolást, vagy a éves fiatallal, akinek a pályaválasztás nagy gondot okoz. Másfajta megközelítésben, a motoros képességekre ható feladatsor nem lehet ugyanaz a 10 éveseknek és a 20 éveseknek, hiszen a serdülőkor után már a vázizmok teljesen kialakultak, a hormonháztartás megfelelő működésével alakíthatjuk ki a sportolóra jellemző tulajdonságokat, teljesítmény-összetevőket. Az általunk nem igazán befolyásolható születéstől eltelő néhány év azonban nagymértékben befolyásolja a gyerekek későbbi sportolási szokásait, tehát a kisgyerekek szocio-környezetének sportszerető mivolta igen fontos.
2 A most következő életkori felosztás a Kanadai Sportszövetség által támogatott kutatások eredményeképpen alakult ki, melynek neve a Long-Therm Athtletes Development (LTAD), azaz a Hosszú-távú Sportoló Fejlesztési program, elnevezése érthetővé teszi mindenki számára a korosztályokban zajló munka lényegét és miértjét. A nagysikerű és igen jól használható tanulmány alapját Dr. Balyi István, TF-et végzett Kanadában élő magyar edzéselméleti szakember dolgozta ki 2002-ben. Fiú és lány: 0-6 Fiú: 6-9 Lány: 6-8 Fiú: 9-12 Lány: 8-11 Fiú: Lány: Fiú: Lány: Fiú: 19+ Lány: 18+ Hosszú-távú Long-term Sportoló Athlete Fejlesztési Development program (LTAD) 10 befolyásoló faktor év szabály 2. FUNdamentals 3. Specializáció 4. Sportéletkor 5. Edzhetőség 6. Pszichikai, Mentális, Értelmi és Érzelmi fejlettség 7. Periodizáció 8. Edzéstervezés 9. Integráció 10. Folyamatos fejlődés XY Ábra. LATD Hosszú-távú sportolói fejlesztési program (2009) AKTÍV START az első életkori lépcső, amely egységesen kislányoknál és kisfiúknál egyaránt 0-6 évig tart. A fizikailag aktív életmód, a sportmozgások végzése az idegrendszer fejlődésében játszanak nagy szerepet. A mozgás egyben örömforrás is, a szabad energiák levezetésében fontos tényező. A mozgás hat az összes motoros képességre, természetesen a képességcsoportok szenzitív időszakában jobb hatásfokkal az adott képességekre. A mozgáskészségek kialakulnak, például ekkor tanulnak meg esni a gyerekek. A szociális szféra is kezd fejlődni, a mások akaratának elfogadását, illetve a saját akaratuk érvényre juttatását ekkor kell megtanulni. A test egészséges fejlődését csak aktív életmóddal lehet megalapozni, a szervrendszerek optimálisan csak megfelelő terhelés hatására alakulnak ki, és ezek a testsúlyra, az alvóképességre és a stressz tűrésére is kihatással vannak. A kisgyerekeknek
3 mindent csak pozitívan felfogással, azaz örömteli módon kell végrehajtaniuk, amit nem szeretne elvégezni a gyerek, azt nem szabad erőltetni. A sportmenedzsereknek ebben az életkorban igazából nincs szerepük, itt a család, a környezet sportos életmódja a legfőbb befolyásoló tényező. A munkája esetleg a felvilágosítással lehet kapcsolatos, illetve a helyszínek és megfelelő pedagógiai képességgel és adekvát tudással rendelkező edzők, testnevelők biztosítása a fiatalok számára általában tanfolyami keretek között. Szintén fontos. hogy a használt eszközök, védőfelszerelések teljesen biztonságosak legyenek, nehogy valamilyen gátlás alakuljon ki a kisgyerekekben a fizikai aktivitás közben. FUNdamentals (Alapok lerakása Lányok 6-8 év között, Fiúk 6-9 év között) A motoros képességek kialakulásának legfontosabb életkori szakasza, amit ebben az életkorban a sportoló nem tanult meg, azt a későbbiek során nagyon nehezen - vagy egyáltalán nem - fogja tudni bepótolni. Ez igazából majd csak a korai felnőttkorban fog igazán visszahatni a versenyző további fejlődésére. E miatt az elmulasztott megalapozás miatt hagyják abba (drop-out szindróma) rengetegen a éves versenyzők közül. Ebben az életkori szakaszban kell kipróbálni szinte minden mozgást, a fára mászástól a gördeszkázásig, a kidobóstól a kúszás-mászásig. Minél sokoldalúbb, ingergazdagabb a fizikai aktivitás, annál jobban fejlődik a gyerekek összes képessége. Itt nagyon fontos, hogy a gyerekek játéka ne legyen irányítva az edzők által, éljék át felelősség nélkül a hibáik hatását a játékon belül. Szintén nagyon fontos, hogy semmilyen elvárás ne legyen az eredménnyel kapcsolatban, számtalanszor előfordul, hogy a szülők, a nem megfelelően képzett edzők eredménykényszert alkalmazva akarják elérni a gyorsabb fejlődést. Még megfelelő felkészültségű edzők is sok esetben a nem megfelelően felkészült vezetők vagy a szülők nyomására rákényszerülnek az eredményesség hajhászására. Ez később visszaüt a sportolóra, hiszen az eredménykényszer hatására csak a sikeres mozgásformákat használja, a többit viszont nem tanulja meg, azaz saját kiteljesedését fogja meggátolni később. Talán a legfontosabb, hogy általában ebben az életkori szakaszban választanak sportágat a gyerekek, és abban a sportágban fognak maradni, ahol örömüket lelik. A közösségek ekkor kezdenek kialakulni, a sportolók szociális szférája kezd kialakulni. Ha már egy sportág edzésére jár a gyerek, akkor 2-3 alkalomnál többször ne legyen sportági edzés, azért, hogy maradjon idő más dolgok felfedezésére is, azaz szerencsés lenne, ha ebben az életkorban akár több sportágat is ki tudnának próbálni a gyerekek, hiszen minél több hatás éri, annál sokoldalúbbá válik. A velük való bánásmódot meghatározza az erős igazságérzetük, a legkisebb igazságtalanság is komoly feszültséget tud teremteni. A sportágak szabályainak, a legegyszerűbb taktikai elemeknek megtanulása szintén ebben az életkori szakaszban történik. A technikai elemek gyakorlását már sportág specifikusan kell végeztetni, azonban a feladatok tervezésekor, elvégzésekor a változatosság és az örömszerzés feltétlenül legyen jelen. A sok örömteli feladat, játék közben a játékértés (szabályok, törvényszerűségek jobb megértése), a játékolvasás (az átélt szituációk megtanulása hatására egy adott szituáció változásának elővételezése) és a döntéshozatal gyorsasága és minősége (mennyire gyorsan és jó vagy rossz döntés meghozatala) is fejlődik. Ebben az életkori szakaszban már megjelennek a komoly sportmenedzseri feladatok is, mint például a megfelelő edzők biztosítása, a biztonságos sportolási körülmények meglétének ellenőrzése vagy más sportágak edzőivel, menedzsereivel való együttműködés a gyerekek érdekében (pl. félévet az egyik, másik félévet a másik sportban tölt el a gyerek). Szintén fontos megemlíteni, hogy a legtöbb sportágban már le kell igazolni a sportolót, hiszen különben nem versenyezhet. Ez egyfelől a szövetségi nyilvántartásba vételt jelenti, másfelől a sportorvosi vizsgálatokat is szerencsés megszervezni a hosszas várakozás elkerülése miatt.
4 Agilitás XY ábra. FUNdamentals (Canadian Sport Centres, 2007) Agilitás Egyensúly Koordináció Gyorsaság Ugrálások Mászás, függés Járások Korcsolyázás Ugrások Úszások Skippelés Egyensúlyozás Dobások eszközzel Cselezés Rúgások Dobások Ütések Elkapások
5 Learn to Train (Edzés tanulása Lányok 8-11 év, Fiúk 9-12 év) Ez az életkori szakasz a legfontosabb a sport-specifikus képességek-készségek kialakításának szempontjából. Ebben a periódusban fejleszthetőek a legjobban a képességek, és ekkor alakul ki stabilan a finom motoros koordináció, válik harmonikussá és gazdaságossá a sportoló mozgása. Szintén fontos feladat ekkor a fiatalok számára is láthatóvá tenni a saját fejlődésük folyamatát (tesztelés, videó analízis), a technikai elemek tökéletes végrehajtásai, az új trükkök begyakorlása pedig örömet okoz számukra. A fontosabb életkori jellemzők következnek. A növekedés felgyorsulása az időszak vége felé indul be jobban, emiatt a mozgáskoordináció szétesik, a mozgásszabályzás nem olyan hatékony, mint régebben. Ezek miatt az új technikai elemek megtanulása hosszabb folyamat, több időt vesz igénybe. Az edzések időtartamának 70 %-ában technikai elemek tanulása (örömteli feladatokkal!) legyen, mert ugyan a gyerekek szeretik a vetélkedést, de a túlzásba vitt versengés káros, azaz a versenyzés, mérkőzés ne legyen több mint edzések időtartamának 30 %-a. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a képességfejlesztő edzéseken nélkülöznünk kellene a versenyzés előnyös hatását, vagyis a feladatokba kell úgy becsempészni a versenyzést, hogy közben a technikai, taktikai képzés megvalósuljon (játékszerű gyakorlatok, kisterületű játékok). A fejlesztés áll a középpontban, ekkor válik lehetővé az összes előzőleg megtanult mozgásminta finomítása, az agy ekkorra már eléri a felnőttkori méretét és bonyolultságát, emiatt sokkal könnyebbé válik a jó technikai végrehajtás elvégzése, készséggé-, rutinná válása. Ez a növekedés beindulásával nehezebbé válik. A később érő gyerekeknek több idejük van a technika finomítására, mint korábban érő társaiknak, emiatt sokszor kerülnek előnybe az akcelerált sportolókkal szemben a későbbi időszakokban. Az egyéni fejlődésben előrébb tartó sportolókat előbb választhatják ki, emiatt látszólagos hátrány éri a retardáltakat. Az akcelerált gyerekeknél már fontossá válik a többi, főleg a hormonok beindulása után az erő és gyorsaság fejlesztése, emiatt maradhat el a többi képesség megfelelő szintű fejlesztése. A sportszervezetek, az edzők és a sportmenedzserek felelőssége megóvni a korai és a késői érésű sportolókat is a későbbi csalódástól a megfelelő informálással, neveléssel. A szülők számára is világossá kell tenni azt, hogy mi történik a saját gyerekükkel, és azt is, hogy milyen érési fázisban van, és mire számíthat a jövőben. Ebben az életkorban is űzzenek még több sportot a gyerekek, nem muszáj még specializálni őket. Gondoljunk csak Roger Federerre, aki 14 évesen döntött a tenisz mellett, addig a labdarúgást is versenyszerűen űzte a tenisz mellett. Ha már egy sportágban van a fiatal, akkor viszont az összes poszton ki kell próbálni a sportolót, ezzel biztosítva a változatos edzésmunkát, terhelést. Ebben az életkori szakaszban a sportoló teste még nem indokolja a flexibilitást segítő hajlékonysági és izomlazasági gyakorlatok beépítését a feladatok közé, azonban itt az idő, amikor meg kell tanulniuk a bemelegítés és levezetés gyakorlatait, ki kell alakulni bennük a saját testük optimális fejlesztésével kapcsolatos igénynek. Ekkor szoknak hozzá az edzés formai és tartalmi követelményeihez, ha itt nem tanulják meg ezeket az edzésrészeket, később már nehezebben adaptálódnak. Sok motoros képesség esetében van szenzibilis időszak ebben az életkorban. A sportmenedzsernek az életkori szakasz jelentőségének figyelembe vételével kell segítenie az edzői stáb munkáját, illetve a szülőkkel való kapcsolattartásban is fontos az állandó, aktív kommunikáció a félreértések lekerülése végett.
6 Train to Train (Edzeni a megedződésért Lányok év, Fiúk év) A legnagyobb változások időszaka, ebben az életkori szakaszban azonos naptári évben született (például január 1. december 31.) sportolók között hatalmas különbségek alakulhatnak ki súlyban és magasságban egyaránt. Itt válik igazán fontossá, hogy a sportolók ismerjék saját fejlődési ütemüket, ne váljanak türelmetlenné saját magukkal szemben (retardáltak), illetve ne teljenek el túlfokozott önbizalommal a teljesítményváltozásukkal kapcsolatban (akceleráltak). Ebben az életkori szakaszban hatalmas változások vannak a növekedésben, nem ritka cm-es növekedés egy évben. Az izmok, ízületek, inak és kötőszövetek nehezen tartják a növekedési ütemet a csontokkal, nem is beszélve a belső szervekről, például a cardio-pulmonáris rendszerről, azaz a tüdő, szív és vérkeringési rendszerről. Alapvető fontosságú, hogy a szív kapilláris hálózata minél sűrűbbre alakuljon meg a jobb vérellátás érdekében. A kapillarizáció, illetve a szív saját vérkeringése (csak a diasztolé időtartama alatt tud megvalósulni) abban az esetben lesz kiváló, ha az aerob kapacitás megfelelő, amelyet akkor kell kialakítani, amikor a növekedési csúcson már túl vagyunk. A hajlékonyságot növelő és az izomlazaságot elősegítő gyakorlatok felgyorsítják az izmok, ízületek, inak és kötőszövetek adaptációját a csontokhoz. A flexibilitást növelő feladatok a fiatalok későbbi időszakában is kiemelten fontos feladat a sérülések megelőzésének érdekében, illetve az izmok regenerálásában, ami a sportteljesítmény egyik fontos összetevője. A fiúknál a növekedési csúcs (Peak Height Velocity - PHV) után hónappal kell megkezdeni a nagy súlyokkal történő erősítést, mivel ekkor érnek a maximális erő szempontjából szenzitív időszakba a sportolók. Lányoknál a súlyzós edzéseket vagy az első menstruáció megtörténtével, vagy a súlygyarapodási csúcs után (a PHV után azonnal) azonnal kell megkezdeni. Ezek és az állóképesség-fejlesztése mind az egyéni teljes kifejlettségtől fognak függeni. Szintén fontos feladata a sportolónak, hogy ebben az életkorban kell megtanulni a megküzdést (coping), a fizikai és mentális kihívásokra adott megfelelő válaszokat, amelyek a sportolással járnak. A tehetség egyik fontos összetevője, hogy az embert próbáló feladat meghátrálásra kényszeríti-e a sportolót, vagy inkább felveszi a kesztyűt és még keményebben dolgozik a sikerért. A fiatal sportolókat egyre jobban hozzá kell szoktatni a versenyzés igazi körülményeihez, az edzés és versenyzés százalékos megoszlása 60 % edzés (lehet persze ebben játékszerű feladat), és 40 % hagyományos értelembe vett versenyzés. Ekkor sem fontos még az eredmény, nem szabad túl nagy terhet a fiatal sportolók vállára tenni, a sportoló teljesítményét inkább a saját korábbi teljesítményéhez kell mérni. Túl sok versenyzés vagy mérkőzés sok időt vesz el az értékes edzésidőből, míg a kevés versenyzés nem teszi lehetővé a technikai és taktikai képességek-készségek versenyviszonyokhoz adaptálását. A fő hangsúly tehát ebben az életkorban a tanulási folyamaton van, nem az eredményen. A sportmenedzsernek már a megfelelő edzéshelyszínek biztosítása a fő feladata, a biztonságos és fejlesztő környezet meghatározó a fejlődésben. A szakmai stáb összetételénél fontos a jó pedagógusi véna, hiszen ekkor kezdenek el a sportolók szervezetében tombolni a hormonok, azaz addig szokatlan viselkedésminták jelenhetnek meg, amelyeket megfelelően kell kezelni.
7 XY Ábra. A motoros képességek fejlesztésének szenzibilis (Harsányi, 2000) Motoros képességek fejlesztésének szenzibilis időszakai Életkor (év) Tanulási képességek Koordinációs Differenciáló Reagáló Ritmus Térbeli tájékozódó Egyensúlyozó képességek Kondicionális ÁLLÓKÉPESSÉG ERŐ GYORSASÁG Megis merési képess égek Megismerési Tanulási gyorsaság Train to Compete (Edzeni a versenyzésre - Lányok év, Fiúk év) Ebben az életkori szakaszban a sportolók fizikális, mentális, érzelmi és értelmi kapacitásait is maximalizálni kell a jó teljesítmény érdekében. További kiemelt feladat megtanítani a sportolókat megfelelően kezelni az elitsport nehézségeit, mint az utazás, média, nézők és az egyre jobban felkészült versenytársak. A győzelem egyre fontosabb, meg kell tanulni a győzelem és a vereség elviselését is. Ekkorra általában már csak a választott sportágban edzenek, versenyeznek a sportolók. Itt alakul ki a leginkább adekvát poszt, versenyszám a képességek tükrében, ahol a legjobb teljesítményt lesznek képesek nyújtani a sportolók. Az edzésmunka már egész éves, nagy intenzitású, versenyszerű gyakorlatok jellemzik. A sportolóknak már van annyi rutinjuk, tapasztalatuk, hogy nyomás alatt edzéseken és versenyeken, mérkőzéseken is tudnak megfelelően teljesíteni. Az egyénre jellemző paraméterek alapján kell összeállítani, elvégeztetni a fizikai felkészülési programot, a pihenő, regeneráló gyakorlatok megfelelő mértékű beiktatásával. Nem szabad abbahagyni a technikai és taktikai képzést, állandóan ismételni kell az eddig tanultakat. Nagy hangsúlyt kell fektetni a pszichológiai felkészülésre is, mentálisan kell erőssé tenni a sportolókat, számukra hatékony speciális feladatok végzésével. Tisztázni kell velük az erősségeiket, és ezeket tovább finomítani, míg gyengeségükkel megismertetve őket, dolgozniuk kell egy legalább átlagos szint eléréséig. Mivel az eredmény már számít, ezért a terhelés és intenzitás változtatásával a sportoló egyéni sportformáját a versenyekre, mérkőzésekre kell időzíteni. Itt kell megtanulnia a válaszreakcióikat az edzőnek és a sportolónak is az edzésösszetevők változásaira.
8 A sportmenedzser feladatai ekkor már kiegészülnek a megfelelő táplálék kiegészítő termékek beszerzésével, illetve a doppingszerekről való felvilágosításokat is ekkor kell elvégezni mind a sportoló, mind a szülők felé. Szintén fontos feladat a megfelelő versenyzési lehetőségek biztosítása a sportoló részére, emiatt általában a hazai mellett külföldi kapcsolatokra is szükség van. Train to Win (Edzeni a győzelemért - Lányok 18+ év, Fiúk 19+ év) Az utolsó állomás a fiatal sportoló karrierjében, amely már egyben a felnőtt korosztályba belépést is jelenti. Itt már csak és kizárólag az eredmény számít, azaz a verseny, a mérkőzés napján mutatott teljesítmény. Amennyiben megfelelően végigcsinálta a korábban leírt életszakaszokhoz rendelt feladatokat, akkor mostanra a genetikai hozománya, azaz az örökölt tehetségének kibontakozásának lehetünk szemtanúi. Egy rájátszásra, egy Világbajnokságra illetve egyéb nagyjelentőségű versenyre roppant aprólékos és végig ellenőrzött felkészüléssel lehet csak megfelelő teljesítményt elérni. Ezt a terhelés és intenzitás megfelelő változtatásával lehet elérni, figyelembe véve a megelőző életkori szakaszokban tapasztaltakat. Az akarati tényezők ekkorra már teljesen kontrolálják a cselekedeteket, azaz az edzői stábnak fokozottan kell figyelni a túledzés és a mentális fáradtság, kiégés tüneteire, jeleire. A megfelelő, körültekintő edzéstervezés és a regenerációs eszközök (masszázs, fürdő, hidegkamra, szauna) használatával ez elkerülhető. Az ajánlott arány az edzés és versenyzés között 25 % edzés és 75 % versenyzés a szervezett keretek között, a versenyzőknek egyénileg is dolgozni kell a saját gyengeségeiken. A barátságos, de elvárásokkal teli hazai és az ellenséges idegen környezet hatásaitól függetleníteniük kell magukat. A sportmenedzsernek ez eddigiek mellé bejön egy igen komoly feladat, a sportolók felkészítése a média érdeklődésére, illetve a médiával való megfelelő, korrekt kapcsolattartás. A jó teljesítmény teljesen természetesen azonnal felkelti a média érdeklődését, a hirtelen jött népszerűségre is fel kell készíteni a sportolókat. Komoly személyiségtorzulást okozhat a média, aminek a teljesítményre sincsen jó hatása. Itt az értelmi képességekre hatás fontos, ezt kizárólag megfelelő emberi kapcsolattal lehet elérni az edzők, sportszervezők és a sportolók között. Vannak további fontos feladatok, úgymint a továbbtanulás és sportolás összhangjának megteremtése, valamint egyeseknél a versenyzés befejezésére való felkészítés. Amennyiben jól sikerült az előző állomások tudásanyagának és ismereteinek elsajátítása, az elitsport befejezése után is meg fog maradni a sportoló a sportban, hiszen korrekt módon, a lehető legnagyobb odafigyeléssel készítették fel őt a sportra, az általa elért teljesítmény valahol a saját egyéni felső határainál lesz, amely nem biztos, hogy elegendő a felnőtt korosztályban. Ezek a sportolók abbahagyják a versenysportot, rekreációs jelleggel vesznek részt benne a továbbiakban. Ők lehetnek továbbá a következő edzők, játékvezetők, versenybírók, nézők, szülők, támogatók és szponzorok.
9 Tehetség A sportolók természetesen nem egyformák, megkülönböztethetünk a sportbeli képességeik alapján tehetséges és nem annyira tehetséges egyéneket. Renzulli (1978) tehetségmodellje a sportoló belső tulajdonságait számba véve írta le a tehetség összetevőit, a kreativitást, a feladat iránti elkötelezettséget és az átlagon felüli képességeket melyekkel, ha rendelkezik valaki, rámondhatjuk, hogy tehetséges. XY Ábra. Renzulli tehetség modellje (1978) Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás Átlagon felüli képességek Ezek fontos tehetségfaktorok, de nemcsak ezek határozzák meg a kimagasló teljesítményre képes sportolót. Mönks és Knörs 1997-ben a Renzulli féle modellt kiegészítették az iskola, a család és a kortársak faktorokkal, melyek valóban fontosak a tehetség kibontakozásában. XY Ábra. Mönks-Knörs tehetségmodellje (1997) ISKOLA Feladat iránti elkötelezettség Kreativitás TÁRSAK Átlagon felüli képességek CSALÁD
10 Czeizel Endre (2003) genetikus professzor a saját tehetségmodelljében sok hasonló dolgot leírt, azonban nála megjelenik egy különleges összetevő, a sors faktor is. Vajon Lionel Messi a világ legjobb futballistája? Minden bizonnyal igen, azonban csak azok közül, akiket megismerhettünk, mint focista. Lehet, hogy egy 20 éves fiatal magyar fiú lenne a legjobb, aki sajnos már egy korábbi betegsége vagy sérülése miatt nem tudta folytatni a játékot. Vagy éppen egy pásztorkodásból tengődő mongol 20 éves ember lenne a legjobb, ha nem oda születik, hanem mondjuk Angliában. XY Ábra. Czeizel tehetség modellje (2003) CSALÁD Iskola Speciális mentális adottságok Általános értelmi adottság Kreativitási adottság Kortárs csoportok Motivációs adottság + SORS Társadalom Eddig az egyénekkel foglalkoztunk azonban még vannak olyan területek, amelyek jellemzőek az utánpótlás sportra.
11 A csapat Először a csapatsportágak legfontosabb egysége, a csapat jellemzőit tanulmányozzuk. A csapat tagjai ne felejtsük el, individuumok, azaz minden csapat más és más, nem biztos, hogy ugyanúgy reagálnak ugyanarra az edzésprogramra. Lénárt (2002) szerint a csapat jellemzői a következő: Kohézió A kohéziónak külső megjelenési formái is vannak, úgymint megkülönböztető jelek más csapattól (mezek, öltözékek). Nagyon fontos a csapat szempontjából, hogy legyenek közös értékeit, közösen átélt élmények, nehézségek. A csapat kohéziójaként a társak összetartását, egymásért való kiállásukat értjük, ebben fontos szerepet kap az egyének támogatása, támogatottsága csapaton belül, azaz a kiállás egymásért jelenségként is említhetjük. A méltányosság szintén fontos a kohézió szempontjából, a csapat tagjai közül rosszabb körülmények közé került egyénnek kisegítését, felkarolását jelenti. Az eredményesség szempontjából igen fontos tényező, a szociometriai mérések fontosak a kohézió erősségének megértése szempontjából. Csapaton belüli rivalizálás A jó csapat egyik jellemzője az egyének pozitív felfogású versengése, azonban nagyon kell vigyázni arra, nehogy átcsapjon negatív irányba, azaz egymás teljesítményfejlődésének segítése helyett egymás ledegradálást, elnyomását tartják fontosnak. Az igazi győztes csapatokban a sportolók egymást húzzák fel a rivalizálással, nem engedik a gyengébb teljesítményt senkinek. Vezéregyéniségek száma, tulajdonságaik Szintén lehet pozitív és egyben negatív is a csapat szempontjából. A pozitív példa az, ha a több vezéregyéniség különböző módon vezérek, azaz nem hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Gondolhatunk itt a lelkesítő hadvezér típusra, a nyugodt gondolkodó típusra, a megértő, segítő típusra. Ezek a szerepek jól kiegészítik egymást, nincs konfrontációs felület közöttük. Azonban, ha a vezérek azonos tulajdonságjegyekkel rendelkeznek, ott már lehet feszültség közöttük. Csapatéletkor A csapatéletkor szintén jellemzője a csapatnak, ami a csapat meghatározó játékosainak többségének, gerincének együtt töltött idejét jelenti. Amennyiben nincs mozgás a csapatban vagy minden a legnagyobb rendben van és jó eredményeket érnek el. Veszélyes állapot ez a csapat szempontjából, hiszen a sportolók úgy érezhetik, bérelt helyeik vannak, azaz kisebb erőfeszítés is elegendő a csapatban maradáshoz. Az egész csapatot nehéz egyben lecserélni, ezért okos fiatalítási politikával lehet fenntartani azt a bizonytalanságot, amely a jó eredmények elérésére sarkallja az egyéneket.
12 A csapat a fejlődés melyik időszakában van (Tuckman, 1965, 1977) Amikor sok egyén összekerül, akkor a csapattá válás egyes fázisain hol gyorsabban, hol lassabban, de át kell esniük. Az első fázis az alakulás, amikor a sportolók még csak a bekerülésre koncentrálnak, nem ismerik igazán egymást. A második fázis a viharzás, amikor a csapaton belüli konfliktusok által kialakul a csapathierarchia. Itt a sportszervezőnek és az edzőnek nagyon oda kell figyelnie, nehogy jóvátehetetlen konfliktusok alakuljanak ki a sportolók között. A konfliktusok megoldására csapat elkezd bizonyos szabályokat bevezetni, ez a normaképzés időszaka, a konfliktusok száma és nagysága a mindenki által elfogadott szabályok működése miatt csökken. Az utolsó előtti békésebb időszak a működés időszaka, amikor mindenki elfogadta a helyét a csapatban és teszi legjobb tudása szerint a dolgát. Ezek után a csapat felbomlása következik, amellyel a csapat befejezi a működését. A csapat diszfunkciói A csapatban azonban nem mindig megy megfelelően, különböző problémák léphetnek fel a csapattá válás közben. Leggyakrabban az egyének közötti interakciók mennyisége és minősége okoz problémát a működésben. Ezeket a diszfunkciókat kell a lehető legkorábban felismerni és megtenni a hatékony intézkedéseket. Nem odafigyelés az eredményekre Az egyén EGO-ja és státusza A számon kérhetőség elkerülése Alacsony szintű standardok Elkötelezettség hiánya Kétértelműség A konfliktusoktól való félelem Művi harmónia Bizalmatlanság Sebezhetetlenség? XY. Ábra. A csapat öt diszfunkciójának ismérvei (Lencioni, 2002) Bizalmatlanság ismertető jegyei Eltitkolják gyengeségeiket és hibáikat a másik elöl Hezitálnak a segítségkérés esetében Vonakodnak segíteni más csapattagnak, nem segítik ki egymást Következtetések vonnak mások elmondása alapján, nem győződnek meg maguk az információról (pletykálás) Nem ismerik el más képességeit, tapasztalatát
13 Ellenszenvvel viseltetnek egymás iránt a csapattagok Rettegnek a találkozóktól, elkerülik egymást, nem szívesen töltenek időt egymással A konfliktusoktól való félelem ismertető jegyei Unalmas értekezletek A háttér manipuláció működik, megtámadják egymást Kerülik az ellentmondásos helyzeteket, nincs nyílt vita Nem veszik figyelembe az összes csapattag véleményét Nem magukat adják, hanem színészkednek egymás előtt Az elkötelezettség hiányának ismertető jegyei Félreérthető, kétértelmű kommunikáció, a csapattagok nem tudják a prioritásokat egyértelműen Szükségtelen késések állandósulnak Szükségtelen, öncélú cselekmények a pályán Önbizalomhiány és félelem a hibázástól Visszatérő viták és döntések a meetingeken Hátsó szándékok megjelenése a tagok között Számon kérhetőség kerülésének ismertető jegyei Harag megjelenése a különböző álláspontot képviselők között és a gyenge és jó teljesítményt mutatók között Középszerűség elfogadása, bátorítása általánossá válik Határidők elmulasztása, nem teljesítés megjelenése Csak pár csapattag visel felelősséget (pl.: csapatkapitány, kapus), a többi jól szórakozik Nem odafigyelés az eredményre ismertető jegyei Stagnálás vagy visszaesés az eredményességben Kevesebb siker, győzelem Eredmény centrikusság elvész, elmennek a nyerő emberek Megjelenik az öncélúság, az egyéni eredményességre való törekvés Önmagukat kezdik el szórakoztatni a mérkőzés alatt EDZŐI STÁB Az utánpótlásban a sportolókkal foglalkozó felnőtt szerepek közül a legfontosabb. Az edző személyisége, felkészültsége nagyban befolyásolja a sportoló karrierjét. Nézzük milyen jellemzői vannak az edzőknek Képzettsége A korábbi tanulmányai és gyakorlata során megszerzett tudásszintet jelöli meg. Jó viszonyítási alap, azonban nem garancia jó minőségű munkavégzésre.
14 Nyitottsága (life-long learning) A jó edzőt jellemzi az új iránti fogékonyság, azaz a nyitottság az újdonságok befogadására. Az egész életen át tartó tanulással az iskolában már elsajátított elméleti háttér fog használható tudást eredményezni a gyakorlatban. A jó edző bárkitől képes tanulni, ha mást nem, akkor azt, hogy mi módon nem szabad valamit csinálni. Az sportszervezői és az edzői szakma is a gyakorlatból építkezik, az új módszerek beépítése az programba nagyon fontos. Szakmai tudása Összefügg az előző két ponttal ezeknek esszenciája. Ez a szakmai tudás hatása fog megjelenni a sportolók teljesítményén, hiszen amit az edző árul, azt fogják megvásárolnia sportolók., Sajnos kevés a nagy szakmai tudással rendelkező edző, és miután a gyakorlatban dolgoznak, ezért az általuk birtokolt tudás nehezen tud közkincsé válni írott anyag, vagy mozgókép formájában. A több sportágban is honos mentoredző program kifejezetten a szakmai tudást igyekszik átmenteni. Alázata Nemcsak a sportolónak kell alázatosnak lennie a sport iránt, hanem az edzőknek is. A sportolók lelkiismeretes felkészítése, az előbbi pontban leírt állandó szakmai fejlődés mind fémjelzi az edző alázatosságát. Vannak olyan tevékenységek az edzői foglalkozás közben, amelyek nem tartoznak bele szorosan a munkakörbe, ilyen például az iskolai nevelőkkel való kapcsolattartás, a sportoló nehéz helyzetének megnyugtató megoldása az edző segítsége által. Ki fog először ebédelni az étteremben az edző, vagy meggyőződik arról, hogy minden sportolója megfelelő adagot kapott? Fáradt az edző az edzőtáborba való megérkezés után, de meggyőződött-e arról, hogy mindenkinek elég jó a szobája, a fekvőhelye? Ezeknél a nüánszoknál lehet jól láthatóan felismerni az alázatosságot. Viselkedése Az edző példakép is egyben, tehát a viselkedése erősen befolyásolja a sportolóinak viselkedését is. Amikor az edző megtiltja a sportolóinak például a nehéz ételek fogyasztását, azonban ő maga megrendeli és megeszi a sportolói előtt a csülkös pacalt, nem megfelelő viselkedésről tesz tanúbizonyságot. Igaz ez alkohol, cigaretta és drog esetében is. Pedagógiai képessége A sportolók a csapaton belül önálló egyéniségek, akikhez meg kell találni a megfelelő pedagógiai módszert ahhoz, hogy a személyiségére hatni tudjunk. Ez a képesség az edzőknél is más és más, azaz lesznek olyanok, akik a kicsiknél, és lesznek olyanok, akik az idősebb korosztályoknál fognak tudni eredményesen dolgozni. Kommunikációs képessége Az egyik legfontosabb képessége az edzőnek, hogy a szakmai tudásának hány százalékát tudja átadni a sportoló felé. Vannak kifejezetten nagy tudású, de rosszul kommunikáló edzők,
15 akik alig tudnak valamit elérni, míg egy relatív kisebb tudású át tudja adni a tudása legjavát és ezzel abszolút értékben többet ad a sportolónak. Sportolóit ismeri/nem ismeri Az edző szociális érzékenysége nagyon fontos, a sportolóinak megismerése nélkül nem lehet eredményes. Ezt oly módon lehet elérni, hogy az edzők minél több időt töltsenek a sportolók között, az öltözőben sűrűn legyenek jelen, a lehető legtöbb forrásból próbáljon meg informálódni a sportoló felől, ebbe még a Facebook is hasznos lehet. Ellenfelek ismerete/nem ismerete A szakmai előkészületek fontos része az ellenfelek megismerése, a taktikájuk és versenyzési szokásaik kifigyelése. Ezzel speciálisan tudják felkészíteni a saját csapatukat a versenyen, mérkőzésen várható szituációkra. Röviden az edzői szakma kulcskérdése.
16 Szülők hatása A fiatal sportolók nem önállóak, a szülők nélkül meg sem ismerhetnénk őket a sportban. A szülők a legnagyobb befolyással bírnak a saját gyermekükre, amelyet vagy tudnak az edzők és a sportmenedzserek irányítani vagy nem tudnak. Nem kell emiatt nemkívánatos elemnek nézni a szülőket, ők csak azt szeretnék a gyerekeknek megadni, amit a legjobbnak tartanak. Az edzők és sportszervezők nagy kihívása, feladata a szülők gondolatainak befolyásolása a jó irányba. A feladatok a következőek: Informálás Az utánpótlásban az első és legfontosabb feladat szülőkkel megismertetni a teljes folyamatot, amelyen keresztül a gyerekük el tud jutni a felnőtt korig az adott sportágban. Ez akár lehet sportszervezői feladat is, a legjobb megoldás, ha mind az edző, mind a sportvezető ott van az ilyen szülői tájékoztatón. Szintén jó megoldás, ha a sportszervezet nyomtatott vagy digitális formában készít korrekt tájékoztatót a tevékenységéről, amelynek átolvasása, megértése után eldöntheti szabadon a szülő, hogy az adott sportszervezet szimpatikus neki vagy sem. A szülők bevonása A szülők sokat tudnak segíteni a különböző feladatok elintézésében a szervezésben, amennyiben el tudják érni a sportszervezők, edzők, hogy lehetőségeikhez képest próbáljanak segíteni. Nem tud mindenki anyagi forrásokat megmozgatni a csapat vagy a klub tevékenységének támogatására, azonban a nem túl gazdag szülők saját munkaerejük felhasználásával vehetik ki részüket a feladatokból. Ha elfoglaljuk a szülőket kevesebb idejük marad a pletykálkodásra, illetve sokkal jobban sajátjuknak érzik a sportszervezet. A szülők szocio-környezete A társadalomban elfoglalt helyük, az ismeretségi körük és saját értékrendszerük nagyban befolyásolja sportoló tehetségének kibontakozását. Meg kell ismerni a sportoló családi hátterét, hiszen előfordulhat, hogy azért nem tud megfelelően fejlődni a sportoló az edzések hatására, mert a táplálkozási lehetőségei nem jók, például csak egyszer tud enni egy nap. Szülők sportolói tapasztalata Sokkal könnyebb a feladat, amennyiben a szülők is sportolók voltak, hiszen akkor saját élményeikre emlékezve segítségére válhatnak az edzőknek és a sportszervezőknek. Van egyébként veszélye is, hiszen a fiatalkorban relatív sikertelen szülők nagy nyomás alatt tartják a gyereküket, bőven túledzetik őket, ha a sportszervezetben nem sikerül ez, akkor egyéni edzéseken máshol. Érdemes megismerni a szülők sportolói hátterét, azért, hogy a felkészülhessen az edző és sportszervező a szülői kezdeményezésekre.
17 Szülők sportági szabályismerete Sok probléma adódik abból, hogy a szülők többsége nem ismeri a sportág szabályrendszerét vagy nem tudja objektívan értékelni a versenyen, mérkőzésen történt eseményeket. Ennek úgy lehet elejét venni, ha szabályismereti előadásokat tartanak az edzők, sportszervezők a szülőknek, vagy írásos és képi információkkal látják el őket. XY ábra Relax, it s just a game kampányplakátok (HockeyCanada, 2005) Összegzés Az élsporthoz vezető út hosszú folyamat, az utánpótlásban zajló folyamatok meghatározzák a jövőbeli sikereket vagy kudarcokat. A sportolás alsó szegmenseiben dolgoznak a legfelkészületlenebb munkavállalók, gondoljunk csak a teljesen jóindulatú, de semmilyen szakmai képesítéssel nem rendelkező, nem megfelelő tudású önkéntes edzőre, akinek feladata egyébként a helyes technikák megtanítása, valamint a motoros képességek adekvát feladatokkal való fejlesztése lenne a feladata. Megfigyelhető továbbá a sok nehezítő körülmény, mint a szülői nyomás a gyerekekre, edzőre a sikerek hajszolása miatt. Ismerni kell a drop-out jelenség kialakulásának okait, kezelésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Amennyiben jó élményei vannak a sportágról az utánpótlásból lemorzsolódó sportolónak, akkor van esély az egyéb feladatokban (edző, játékvezető, zsűri, szülő, néző, szponzor) való tevékeny részvételére. A sportszervezők számára nagy lehetőség az utánpótlásban való elhelyezkedésre, főleg azokban a sportágakban, ahol komoly fejlődés várható a közeljövőben (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és vízilabda).
18 Szakirodalom Balyi István (2001): Sport system building and long-therm athlete development in British Columbia. SportsMed.Canada (letöltés ideje: ) (letöltés ideje: ) (letöltés ideje: ) Czeizel Endre (2003): Legnagyobb természeti kincsünk: a Tehetség. Fizikai Szemle.2003/11 p Lencioni, P. (2002): The five dysfuntcion of a team. Jossey-Bass Company. San Francisco. Lénárt Ágota (2002): Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. OSEI, Budapest. Mönks, F. J. Knoers, A. M. P. (1997): Ontwikkeling psychologie.(7. kiadás) Assen, Van Gorcum. Tuckman, B. W., (1965): Developmental sequence in small groups. Psychological Bulletin. 63 (6): Tuckman, Bruce W., & Jensen, M. A. C. (1977). 'Stages of small group development revisited', Group and Organizational Studies, 2, Renzulli, J. S. (1978): What makes giftedness? Reexamining a defnition. Phi Delta Kappa, 60,
Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba
Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD
RészletesebbenRövid- és hosszú távú edzéstervezés utánpótláskorú sportolóknál
Rövid- és hosszú távú edzéstervezés utánpótláskorú sportolóknál Rövid- és hosszú távú edzéstervezés konferencia Magyar Edzők Társasága 2018. 09. 25. Magyar Sport Háza Készítette: Prof. Dr. Géczi Gábor
RészletesebbenHosszú távú gondolkodás szükségessége a hazai a sportban I.
Hosszú távú gondolkodás szükségessége a hazai a sportban I. Magyar Triatlon Szövetség Edzői konferencia Martfű 2017. 01. 21. Balyi István előadása alapján Dr. Géczi Gábor Pár főcím a tavalyi médiából Na
RészletesebbenSPORTTEHETSÉG ÉS UTÁNPÓTLÁSEDZÉS
SPORTTEHETSÉG ÉS UTÁNPÓTLÁSEDZÉS Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor A sporttehetség azonosítása Koncepciók 1. Természetes kiválasztódás -/+ Szinte az összes mozgásos tevékenység kipróbálása
RészletesebbenAz edzéselmélet alapjai
Az edzéselmélet alapjai Általános edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor Az edzéselmélet kialakulása Kikkuli (ie. 1360): Tréning könyv Philostratos : A tréneri tudományról Sötét középkor. Sinclaire
RészletesebbenGRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS
GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes
RészletesebbenEdzésterv készítése a tájfutó utánpótlás korosztály részére
Edzésterv készítése a tájfutó utánpótlás korosztály részére Készítette: Fehér Ferenc Bevezetés Az edzésterv: egy megvalósíthatónak tartott rövidebb-hosszabb ideig tartó edzésfolyamat elméleti előrevetítése.
RészletesebbenHosszú távú gondolkodás szükségessége a hazai a sportban II.
Hosszú távú gondolkodás szükségessége a hazai a sportban II. Magyar Triatlon Szövetség Edzői konferencia Martfű 2017. 01. 21. Balyi István előadása alapján Dr. Géczi Gábor 3. Befolyásoló tényező Fejlesztési
RészletesebbenHéraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve. 2012. év. Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila
Héraklész programba kinevezett, U23 korcsoportú versenyzők felkészülési terve 2012. év Készítette: Bökfi János Szűcs Endre Likercz Attila Az U23 korú válogatott: Név, születési év Magát Krisztina 1989.
RészletesebbenUEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN
KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenGRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban
GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben
SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben A labdarúgás technikai elemeinek oktatása, és mérési lehetőségei testnevelésórán Utánpótlás korú labdarúgók
RészletesebbenA MOTORIKUS MOZGÁSOS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ÓVODÁS ÉS KISISKOLÁS KORBAN
A MOTORIKUS MOZGÁSOS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ÓVODÁS ÉS KISISKOLÁS KORBAN Némethné Dr. Tóth Orsolya Főiskolai docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar Savaria Egyetemi
Részletesebben2013.10.02. Fogalma Harsányi (2001) szerint: Sportolók, csapatok azonos feltételekkel történő, meghatározott sportági szabályok szerinti vetélkedése.
A stressz oka Versenyzés és az Egyén és stressz Vezetői ismeretek VERSENY Fogalma Harsányi (2001) szerint: Sportolók, csapatok azonos feltételekkel történő, meghatározott sportági szabályok szerinti vetélkedése.
RészletesebbenEdzéselméleti alapok alkalmazása az utánpótlás nevelésben Gera Tibor
Edzéselméleti alapok alkalmazása az utánpótlás nevelésben Gera Tibor Az edzés és az edzettség Edzés: a sportoló sportteljesítményének növelése szakszerűen irányított folyamattal, a szervezet tudatos felkészítése
RészletesebbenA TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/
A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/ Készült: Jacques Crevoisier előadása alapján (UEFA, Nyon, 2013) A labdarúgás környezete megváltozott Európában Új befektetők Új tulajdonosok A költségvetés
RészletesebbenHelyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok
Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,
RészletesebbenAZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI
AZ EDZŐ SZEREPE, PEDAGÓGIAI FUNKCIÓI AZ EDZŐ-SPORTOLÓ INTERAKCIÓI Budainé dr. Csepela Yvette egyetemi docens, Testnevelési Egyetem Pedagógia és Módszertani Tanszék Szeretnék én is olyan példakép lenni
RészletesebbenÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN
MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2014. ÉVI SZAKMAI KONFERENCIA ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKNAK MEGFELELŐ KÉPZÉS 8-14 ÉVES KORBAN Készítette: Dr. Bartha Csaba egyetemi docens TF Sportigazgató-helyettes MOB Az élsport
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenTEHETSÉGPEDAGÓGIA. I. Alapfogalmak, definíciók, modellek
TEHETSÉGPEDAGÓGIA I. Alapfogalmak, definíciók, modellek A TEHETSÉG DEFINÍCIÓI 1. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet
RészletesebbenUtánpótlás-nevelés: nevelés: az egészséges fejlesztés gyógytornász szakmai szempontjai Moldvay Ildikó Sportági jellemzők Mozgató szervrendszer Axiális aszimmetrikus terhelés Erőközpont: medence Medence
RészletesebbenUEFA B licencmegújító továbbképzés. A gyorsaságfejlesztés alapjai. Siófok 2014. 12. 02.
UEFA B licencmegújító továbbképzés A gyorsaságfejlesztés alapjai Siófok 2014. 12. 02. Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció Ügyesség r=0,565 Gyorsaság Erő ügyesség gyorsaság viszonya Erő Korreláció
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenUTÁNPÓTLÁSHELYZET GYORSASÁGI ÁGAZAT
UTÁNPÓTLÁSHELYZET GYORSASÁGI ÁGAZAT Darázs István Gyorsasági Ágazat Igazgató Telegdi Attila Gyorsasági Ágazat Sportszakmai Vezető Szöllősi Szabolcs Gyorskorcsolya vezetőedző Szabó Krisztián Short track
RészletesebbenMagyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ. Tervezés, periodizáció
Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központ Tervezés, periodizáció Követelmények a modern futballban A játék olvasása, intelligens helyezkedés, első érintés fontossága Kis terület Magas technikai képzettség,labdabirtoklásnál
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban
A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert
RészletesebbenJátékok oktatása. Módszertan
Játékok oktatása Módszertan Képzési filozófia A képzési filozófia alapja az, hogy a labdarúgás 2, 3, esetleg 4 játékos együttműködéséből áll a pálya különböző részein. A csapat sikerét a játékosok egyéni
RészletesebbenA kézilabdázók felkészítésének alapvető ismérvei
A kézilabdázók felkészítésének alapvető ismérvei III. Perodizáció a kézilabdázók felkészítésében A sportolók által élvégzett edzésmunka, az új alkalmazkodási folyamatok kiváltása mindig időhöz kötött.
RészletesebbenRögbi. - 60 m fejlesztése 7.3 mp alatt - 45 mp 2 perc közötti erőkifejtés
Rögbi Évfolyam: 9-10. osztályosok Korosztály: junior II. Cél 1. A versenysport és élsporthoz szükséges testalkati tényezők, élettani összetevők optimális fejlesztésére való törekvés. 2. Terhelési összetevők
RészletesebbenNem lehet elég korán kezdeni! Ahhoz, hogy megtanuljunk játszani, gyakorolnunk kell!
Nem lehet elég korán kezdeni! Ahhoz, hogy megtanuljunk játszani, gyakorolnunk kell! Az edzéseken fontos a fegyelem. Ha végrehajtjuk az edző kérését, akkor lehetünk egyre ügyesebbek. Pista bácsi megtanít
RészletesebbenÉvfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1
SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenLABDARÚGÓ SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA a XXXVII. SPORT ÁGAZATHOZ
54 813 0 LABDARÚGÓ SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI PROGRAMJA a XXXVII. SPORT ÁGAZATHOZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 011. évi CXC. törvény, a szakképzésről
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenAz iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség
Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport
RészletesebbenUEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS. Pedagógiai alapismeretek
UEFA B LICENCMEGÚJÍTÓ TOVÁBBKÉPZÉS Pedagógiai alapismeretek Tartalom A nevelés és a nevelés, mint folyamat, nevelési lehetőségek A személyiség fejlesztése, érett személyiség Pedagógiai tudás jellege, nézet
RészletesebbenEDZÉSTERVEZÉS SZABÁLYAI, Gyakorlatias Megvilágításban
EDZÉSTERVEZÉS SZABÁLYAI, Gyakorlatias Megvilágításban Készítette: Molnár Dezső MSC szakedző EDZŐI KONFERENCIA Baja, 2018. március 30-31. A PRAKTIKUS TUDÁS, A MAGYAR EVEZÉS MEGMENTŐJE. Idegen szavak gyakori
RészletesebbenUEFA A A STRESSZ MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN
A STRESSZ MEGJELENÉSI FORMÁI A LABDARÚGÁSBAN A labdarúgás megnövekedett teljesítmény kényszere és gyors változása jelentős terhet rak a résztvevőkre, játékosokra és edzőkre egyaránt. A feszültség feldolgozása,
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenCsapat és csapatépítés a vízilabdában
Csapat és csapatépítés a vízilabdában Imre Tóvári Zsuzsanna Alkalmazott sportpszichológia konferencia 2014. Április 16. 1 Csapatmunka 2 A csapattá fejlődés szakaszai Tuckman : csoport csapattá érésének
RészletesebbenBeérkezett kérdőívek aránya csoportonként
A 2019-es szülői elégedettségmérés elemzése Óvodánk az Oktatási Hivatal által kiadott, a köznevelési intézmények tanfelügyeletéhez szerkesztett kérdőívét használja a szülői elégedettség kétévenkénti mérésére.
RészletesebbenVitorlázás 10. évfolyam
A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, alapismereteinek továbbfejlesztése;
RészletesebbenINFORMATIKAI RENDSZEREK SZEREPE A SPORTANALITIKÁBAN
INFORMATIKAI RENDSZEREK SZEREPE A SPORTANALITIKÁBAN Schmidt Judit, Molnár Attila DinamIT Informatika Kft. KIK VAGYUNK MI? A DinamIT Informatika Kft. egy Balatonfüreden működő K+F cég. Mivel foglalkozunk?
RészletesebbenStressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.
Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges
RészletesebbenELITE YOUTH SPORTTEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA
SPORTTEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA A tehetség három jellegzetessége (Czeizel, 2004) 1. Ritka 2. Összetett 3. Kétgyökerű Ritka: Gauss-féle normális eloszlás paradoxona 70-130 közötti IQ tekinthető
RészletesebbenEMELJÜK A SZINTET 3 Felkészülés, tervezés a 2.osztályban. Mihalecz István FC Ajka UEFA Pro
EMELJÜK A SZINTET 3 Felkészülés, tervezés a 2.osztályban Mihalecz István FC Ajka UEFA Pro Mit akarsz játszatni!? Minél többet birtokolni a labdát Oda korcsolyázom ahol a korong lesz és nem oda ahol éppen
RészletesebbenÉletkorok rekreációja
Életkorok rekreációja Gyermekkor, iskoláskor Néhány alapfogalom auxológia: növekedéstudomány növekedés: mennyiségi változások fejlődés: minőségi változások érés, érettség: egy fejlődési folyamat eredménye,
RészletesebbenDunaújváros PASE Házirend
Dunaújváros PASE Házirend Általános alapelvek Ez a Házirend a Dunaújváros PASE szakmai működésének szabályozó dokumentuma. Megsértése fegyelmi felelősséget von maga után, melynek mértékét az egyesület
RészletesebbenVitorlázás 9. évfolyam
A vitorlás sport tanításának céljai a on: A sportági tevékenységekhez szükséges akarat, aktivitás ébrentartása; Korosztályos válogatottak képzése; Az sportág mozgásformáinak, továbbfejlesztése; Országos
Részletesebben2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.
1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi
RészletesebbenEGYÉNI TAPASZTALATAIM A MARATONI FELKÉSZÜLÉSRŐL
EGYÉNI TAPASZTALATAIM A MARATONI FELKÉSZÜLÉSRŐL BEMUTATKOZÁS CSABAI EDVIN SPORTÁG KENU SZAKÁG MARATON VERSENYSZÁM KENU EGYES ÉS KENU PÁROS EREDMÉNYEK 17 VILÁGBAJNOKI GYŐZELEM MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL 1999 ÉS
RészletesebbenSZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?
SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az
RészletesebbenÉletmódváltás - Sohasem késő!
Életmódváltás - Sohasem késő! E G É S Z S É G E S É L E T M Ó D 6 0 - O N T Ú L I S, S Z A B A D I D Ő S P O R T K O N F E R E N C I A 2 0 1 5. 1 0. 1 9. D R. I R M A I I S T V Á N E G Y E T E M I D O
RészletesebbenA MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG
A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2011. A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
RészletesebbenA TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, OSZTÁLYOZÁSA (testnevelés)
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, OSZTÁLYOZÁSA (testnevelés) Alapja I. Az elvégzett munka (tanulási folyamat, gyakorlás) II. A tanulási folyamat során bekövetkező változások - technikai - taktikai tudásszint; - általános
RészletesebbenA foglalkozás feladatai:
Adminisztráció A foglalkozás feladatai: a játék érthetővé tétele a technikai kivitelezés és pontosságának tanítása figyelem és koncentráció fejlesztés csapat, csapatrészek feladatainak oktatása a játék
RészletesebbenAz edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata.
Vincze Virgil Az edző személyisége és hatása. Az edző és tanítvány kapcsolata. Révész László TF alapján Az edző a változás szakembere, aki segít másoknak felelősséget vállalni és cselekedni képességei
RészletesebbenMagyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata
PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY
RészletesebbenVitorlázás 12. évfolyam
A vitorlás sport tanításának céljai a on: A megszerzett állóképesség továbbfejlesztése; Korosztályos válogatottak képzése; A tantárgyhoz fűződő pozitív érzelem fenntartása; Az edzéshatások növelése (terjedelem,
RészletesebbenEMELJÜK A SZINTET 1. Képzési Nap. Tehetséggondozás a labdarúgásban. Csáki István
EMELJÜK A SZINTET 1. Képzési Nap Tehetséggondozás a labdarúgásban Csáki István Tehetségmodellek Labdarúgó tehetségmodell Hazai és nemzetközi tudományos kutatási eredmények Saját kutatási eredmények A
RészletesebbenA sporttehetség fejlesztés. Dr. Orosz Róbert Kék Bolygó Tehetségpont Debrecen
A sporttehetség fejlesztés integratív szemlélete Dr. Orosz Róbert Kék Bolygó Tehetségpont Debrecen A sporttehetség integratív szemléletű megközelítése A sporttehetség nem egy állandó személyiségvonás Személyes
RészletesebbenTájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára
Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú
RészletesebbenMAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG
1 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 2005. 2 A MAGYAR RÖGBI SZÖVETSÉG KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. p) pontjának, valamint a sport területén képesítéshez
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
RészletesebbenSPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP
SPORT ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK II. FELADATLAP 1. feladat 4 pont Egyszerű feleletválasztás. Húzza alá a megfelelő választ! Csak egy helyes válasz létezik. A sportforma kialakításában
RészletesebbenMAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA
MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET
RészletesebbenOSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET
OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési
RészletesebbenHelyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához
Helyi tanterv a Sportpszichológia tantárgyi modul oktatásához Gimnázium 12. évfolyam (4 évfolyamos közoktatási típusú sportiskolai labdarúgó osztály) 1. A tanterv szerzıi: Rozmán Sándor Tóthné Kulcsár
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Ferenczné Teleky Éva Igazgató, vezető szaktanácsadó Szolnok Városi Óvodák Kisgyermekkori nevelés támogatása EFOP-3.1.1-14-2015-00001
RészletesebbenA sporttudatosság vizsgálata válogatott atléták körében
A sporttudatosság vizsgálata válogatott atléták körében Dr. Kiss-Polauf Marianna Dr. Tállay András, Dr. Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet MASZ Sportegészségügyi Konferencia 2017. november.18.
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenMagyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat
Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport
RészletesebbenA magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is!
A magyar futball filozófia Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! Magyar labdarúgó filozófia Mit akarunk? Hová akarunk eljutni? Milyen a mi filozófiánk? Milyen a labdarúgó
RészletesebbenFüggetlenül szabadon Dohányzás prevenció
Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program
RészletesebbenFiatal sportolók edzésvezetése
Fiatal sportolók edzésvezetése Magyar Evezs Szövetség Edzi Fórum November 2006 Hosszútávú edzésfolyamat Edzés a gyzelemre Edzés a versenyzésre Edzés az edzésre Tanulunk edzeni Alapok 6-9 9-12 12-16 16-18
RészletesebbenVersenyzés és az edzés. Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor
Versenyzés és az edzés Általános Edzéselmélet 2010 Készítette: Dr. Géczi Gábor VERSENY Fogalma Harsányi (2001) szerint: Sportolók, csapatok azonos feltételekkel történő, meghatározott sportági szabályok
RészletesebbenVienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért
Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu
RészletesebbenFelnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07 Beszélni és beszélgetni önmagában nem nehéz, viszont kevésbé sikert eredményező folyamat. Megértetni magunkat pontosan úgy, ahogy azt mi gondoljuk, illetve
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenPSV AKADÉMIA 2007/2008
PSV AKADÉMIA 2007/2008 ISKOLA ÉS LABDARÚGÁS 1. Főállású tanulási koordinátor 2. LOOT PROJECT 3. GRADES A tanulás és a foci kéz a kézben megy! CÉLOK AZ AKADÉMIÁN Elsődleges cél A PSV számára profi játékosokat
RészletesebbenA tehetség elméleti alapjai
EMELJÜK A SZINTET A tehetség elméleti alapjai Révész László Tehetség meghatározások Általános tehetségmodellek A tehetség összetevői A kreativitás szerepe Eltérő vélemények a (sport)tehetségről. Sportáganként
RészletesebbenÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL
ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSI PROGRAM LABDÁS- ÉS LABDA NÉLKÜLI GYAKORLATOKKAL (általános alapismeretek) Állóképesség: A szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi a sportmozgás hosszú ideig, a teljesítmény
RészletesebbenA SPORTOKTATÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A SPORTOKTATÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI 13/1996. (XI. 5.) MKM-BM együttes rendelet a sportszakmai képesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról I. A szakképesítés Országos
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenJátékok oktatása. Módszertan
Játékok oktatása Módszertan Képzési filozófia A képzési filozófia alapja az, hogy a labdarúgás 2, 3, esetleg 4 játékos együttműködéséből áll a pálya különböző részein. A csapat sikerét a játékosok egyéni
Részletesebben1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz
1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás
RészletesebbenTESKÁND KSE sportfejlesztési programja 2014/15-ös bajnoki évre
TESKÁND KSE sportfejlesztési programja 2014/15-ös bajnoki évre Helyzetelemzés, létesítmény feltételek, valamint a sportszervezet jelenlegi helyzetének bemutatása A közel ötvenéves létesítményben a legutolsó
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről
TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról
2011. április 6. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról előadását hallhatják! Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges
RészletesebbenA sportpedagógia alapjai
Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia
RészletesebbenAz egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus
RészletesebbenSuri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.
Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk
Részletesebben