Új magyar állampolgárok. Változások az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése után

Átírás

1 Új magyar állampolgárok Változások az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése után

2 2 Új magyar állampolgárok Tartalom 1. Összefoglaló Adatok és módszerek Honosítások 2011 előtt Honosítások között A honosítottak száma Előző állampolgárság Anyanyelv Nem és kor Családi állapot Területi eloszlás Iskolai végzettség Foglalkoztatottság Mióta él Magyarországon? A kérelem okai Magyarországra költözés Jogszabályi háttér...21 Táblázatok Elérhetőségek

3 Új magyar állampolgárok 3 1. Összefoglalás A magyar állampolgárságról szóló törvény évi módosítása 1 a rá következő évben bevezette az egyszerűsített honosítást 2, ami több szempontból is változást hozott az újonnan magyar állampolgárokká válókat jellemző trendekben. Ettől kezdve magyar lakcím nélküli, magyar állampolgársággal előzőleg sosem rendelkezett külföldi személy is kaphatott magyar állampolgárságot anélkül, hogy Magyarországon lakhelyet vagy tartózkodási helyet létesített volna. Ezzel a határon túli magyar nemzetiségűek és családtagjaik közül sokan váltak magyar állampolgárrá, ami demográfiai szempontból önállóan is vizsgálandó új jelenség. A jogszabályi változások egyúttal a Magyarországon élő külföldiek egy részének a honosítását is megkönnyítették, mert bevándorlásuk időpontjától függetlenül kezdeményezhették a honosításukat. Mindezek miatt a következőkben külön kezeljük a magyar állampolgárságot megszerzők e két csoportját, a magyarországi lakcímmel rendelkező belföldi, illetve a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túl élő honosítottakat. Az új szabályozás bevezetésének időpontja miatt a évek állnak elemzésünk fókuszában, de a kép teljessége miatt visszautalunk a megelőző időszakra is. A honosítottak számát nemcsak a hazai jogrendszer, hanem a mindenkori gazdasági és kül-, illetve belpolitikai viszonyok is alakítják, amik között szerepel a kettős állampolgárság törvényi szabályozása és politikai megítélése is a kibocsátó országokban. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia korlátozta leginkább a kettős állampolgárságot a vizsgált időszakban. Mindent együttvéve 1993 és 2015 között összesen 843 ezer fő szerezte meg a magyar állampolgárságot határon belül és határon túl, melyből 708 ezer az egyszerűsített honosítás bevezetése utáni időszakra tehető. A belföldi honosítottakat tekintve a vizsgált, közötti öt évből az első kettőben jelentősen megemelkedett az esetszámuk, de 2015-ben a statisztika által valaha mért második legalacsonyabb értékre esett vissza. A korábbi évekkel összehasonlítva 2011-ben a belföldi honosítottak száma több mint háromszorosára nőtt, és elérte a főt. A teljes vizsgált időszakban összesen 61 ezren váltak határon belül magyar állampolgárrá, több mint hattizedük ben. A négy domináns országból (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) származók létszáma már 2010-ről 2011-re többszörösére nőtt, míg az egyéb országokból érkezetteké csak 2014-ben emelkedett meg jelentősen, amikor a magyar nemzetiségűek házastársainak és gyermekeinek honosítását is megkönnyítették. A 2014-es jogszabályi változások a négy kiemelt szomszédos ország állampolgárai közül a szlovákiai gyökerekkel rendelkezőket befolyásolták legnagyobb mértékben, esetükben a honosítottak létszáma 2013-hoz képest másfélszeresére emelkedett. A belföldi honosítottak előző állampolgárság szerinti összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az előzőleg román állampolgárok általában a honosítottak mintegy kétharmadát teszik ki, de ban arányuk meghaladta a 76%-ot. A fókuszba állított öt év egyik legjelentősebb változása, hogy az egyéb állampolgárok, vagyis a bevándorlás szempontjából nem a négy domináns országból származók reprezentáltsága közel meghatszorozódott, és 2015-ben elérte a honosítottak 17%-át. A belföldi honosítottak között az Ukrajnából érkezők aránya egyenletesen 10% körüli volt, a szerb állampolgároké a 2011-es 8,2%-ról 3,9%-ra csökkent, ezzel szemben a Szlovákiából származók gyakorisága 3,0-ról 5,1%-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan az egyszerűsített honosítás bevezetésével a kiemelt öt évben több mint tízszer annyi magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy szerezte meg a magyar állampolgárságot, mint ahány belföldi, közel 650 ezer. Számuk 2011-től 2013-ig évről évre növekedett (79, 164 és 169 ezer), majd jelentősen visszaesett, és 2015-ben már alig haladta meg a négy évvel korábbit. Összetételük sok tekintetben eltér a belül élőktől. Lényegesen kevesebb közöttük a román (60%) állampolgár, a szlovákoké a fél százalékot sem éri el, többek között a szlovákiai jogi korlátok miatt, sokkal több viszont a szerbeké, míg az ukrán és az egyéb állampolgárok aránya mérsékelten magasabb. A külföldön élő honosítottak állampolgárság szerinti megoszlását tekintve között a legfeltűnőbb jelenség, hogy az ukrán állampolgárságú honosítottak aránya számottevően nőtt (7-ről 29%-ra). Ezzel szemben az előzőleg román, szerb és szlovák állampolgársággal rendelkezők arányában csökkenés volt tapasztalható. Az egyéb állampolgárságúak aránya a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők között is növekedett évi XLIV. törvény a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról. 2 Honosítás = magyar állampolgárság megszerzése.

4 4 Új magyar állampolgárok Az alapvető demográfiai jellemzők tekintetében a határon belüli és határon túli honosítottakra egyaránt jellemző, hogy az addigi közel 50 50%-os férfi-nő arány között kismértékben a férfiak irányába tolódott el. A honosított népesség korösszetétele a Magyarországon élő külföldi népességhez hasonlóan fiatalabb, mint az ország teljes lakossága során a belföldi honosítottak köre kismértékben idősödött, az időszak végére közel két évvel nőtt az évente honosítottak átlagéletkora (37 évre). A határon túliak körében ezzel szemben a fiatalok arányának jelentős növekedése tapasztalható, amelynek következtében az átlagéletkoruk 40-ről 32 évre csökkent. A Magyarországon élő honosított felnőttek körében a nőtlenek, hajadonok aránya 7, a házasoké azonban mindössze 3 százalékponttal magasabb, mint a teljes népességben. A határon túli állampolgárokra ezzel szemben a házasok magas aránya a jellemző, 13 százalékponttal meghaladja a magyarországi össznépességben mérhető értéket, esetükben viszont a nőtlenek, hajadonok aránya azonos a honos népességbelivel. A magyarországi lakcímmel rendelkező honosítottak több mint fele Közép-Magyarországon él, a többi terület közül Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,2%), illetve Csongrád és Hajdú-Bihar megye (6,0%) részesedése emelkedik ki ben a határon belül honosított felnőttek iskolai végzettség szerinti megoszlása jól közelíti a hazai teljes népességét. A felsőfokú végzettségűek arányában mutatkozik némi eltérés a honosítottak javára (21, illetve 18%). A közötti időszakhoz viszonyítva azonban a fókuszba állított periódusban honosítottak kevésbé iskolázottak. A felsőfokú végzettségűek részesedésének csökkenésével szükségszerűen együtt járt, hogy a foglalkozási csoportok között az élmezőnyből háttérbe szorultak a diplomát igénylő szakmák, és az ipari és építőipari (20%), valamint a kereskedelmi és szolgáltatási (18%), illetve a szakképzettséget nem igénylő (17%) foglalkozások szerezték meg az elsőbbséget. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező honosítottak iskolázottabbak, de gazdaságilag kevésbé aktívak, viszont a dolgozók között többen vannak a magasabb szintű képzettséget igénylő foglalkozásúak és kevesebben a fizikai dolgozók, mint a határon belül élők között. A magyarországi tartózkodás tartamát tekintve a ben honosítottak közel négytizede legalább nyolc évig élt Magyarországon, mielőtt megszerezte a magyar állampolgárságot. Ha évente vizsgáljuk a tartam szerinti megoszlást, két lokális maximum látható. Az egyik csúcs minden évben a 0 1 év (13 19%), a másik kiugró érték helye változó, és azt mutatja, hogy az adott évben mennyi idő telt el 2007-től, Románia EU-s csatlakozásától között a honosítottak egyaránt 13 13%-a érkezett Magyarországra 2007-ben, ami 2015-re 8%-ra mérséklődött ugyan, de még akkor is kiemelkedő. Tíz határon belüli honosított közül állampolgársági kérelmében 8 9 hivatkozik a magyar származására. A másik két leggyakoribb ok a magyar állampolgárságú házastárs, illetve a magyar állampolgárságú kiskorú gyermek, de ezeket csak minden tizenegyedik, illetve tizenhetedik honosított említette. 2. Adatok és módszerek Az adatok forrása a honosítottakra nézve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH 3 ) személy- és lakcímnyilvántartása, továbbá a KSH OSAP nyilvántartási számú, Magyar állampolgárság megszerzése című önkéntes statisztikai kérdőíve. Ez utóbbit az eskütétel helyszínén tölthetik ki a honosítottak 2003 óta Magyarországon, illetve 2011-től kezdve a határon túl is. A kérdőív információit statisztikai eszközök segítségével konzisztens módon illesztettük az adminisztratív adatokhoz, és így nyertük az anyanyelvre, a családi állapotra, az iskolai végzettségre, a foglalkoztatottságra, a tartózkodás tartamára és a kérelem okaira vonatkozó becsléseket. Az OSAP 1960-as kérdőívet a fiatalkorúak helyett a szülőnek kell kitölteni, ami az esetek döntő részében elmarad. Így azokat a mutatókat, amelyeknek ez az adatgyűjtés az adatforrása, az általános statisztikai január 1-jétől jogutódja a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkársága. 4 Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program.

5 Új magyar állampolgárok 5 gyakorlattól eltérően nem a 7 éves és idősebb vagy a 15 éves és idősebb korosztályra számoltuk, hanem egységesen a felnőtt korosztályra, vagyis a betöltött 18. életévet tekintettük alsó korhatárnak. A ben honosítottak összetételét a továbbvezetett népesség nem, korcsoport, családi állapot és terület szerinti évközepi megoszlásával, illetve a évi népszámlálás iskolázottsági és munkaerőpiaci adataival, a ben honosítottak megoszlásával 5, és ahol lehetett, a ben Magyarországon élő külföldi lakosság összetételével vetettük össze. A magyarországi lakcímmel rendelkező új magyar állampolgárok vonatkozásában honosítási aranyszámokat is számítottunk azon jellemzők szerint, amelyek mind a Magyarországon élő külföldiek, mind pedig a magyar állampolgárságot megszerzők adatállományában szerepelnek. 6 A kibocsátó országokat tekintve kiemelten kezeljük azokat a szomszédos országokat, ahol nagy számban élnek magyar nemzetiségűek, ezek között is hangsúlyosan foglalkozunk a Romániából származókkal, akik az új magyar állampolgárok döntő többségét adják. Az egyéb állampolgárságúak kategóriába soroltuk mindazokat, akik nem a négy domináns országból származnak. A kiadvány végén található táblázatok részletes adatokat tartalmaznak a közötti időszakra vonatkozóan mind a határon belül, mind az azonkívül élő honosítottakról. A KEKKH nyilvántartásából származó adatok tekintetében esetszámokat és megoszlásokat is közlünk, míg az OSAP 1960-ból becsült változókra vonatkozóan csak megoszlásokat. 3. Honosítások 2011 előtt A statisztika számára 1993 óta érhetők el a honosításra vonatkozó, összehasonlításra alkalmas adatok. Az közötti időszakban több mint 135 ezer személy kapott magyar állampolgárságot. Ez évente átlagosan 7,5 ezer fő, de számuk alakulását hullámzás jellemezte. Az időszak elején nagy volt az aktivitás, között mintegy 49 ezer, ezt követően ( között) az előző öt évhez viszonyítva már kevesebb, 31 ezer fő szerzett magyar állampolgárságot, majd számuk újra emelkedett, és között meghaladta a 35 ezer főt (1. tábla). Az egyszerűsített honosítás bevezetése előtti három évben ( között) mindössze 20 ezer fő vált magyar állampolgárrá, azaz évente alig több mint 6,5 ezer. Az idősor mélypontja 2002-ben volt 3369 fővel, ami az 1995-ben mért legmagasabb érték (10 695) harmadát sem érte el. A magyar állampolgárságot kapott személyek száma és megoszlása nemenként 1. tábla Év Magyar állampolgárságot kapottak száma, fő Magyar állampolgárságot kapottak megoszlása, % férfi nő összesen férfi nő ,0 54, ,6 55, ,4 55, ,7 56, ,9 55,1 5 A között honosítottak nem, korcsoport, családi állapot és terület szerinti megoszlását a KEKKH, egyéb jellemzők tekintetében az OSAP1960 kérdőív adatai alapján vizsgáltuk. 6 A honosítási arányszám az adott évben állampolgárságot szerzettek számát az adott év elején Magyarországon élő külföldi állampolgárok számához viszonyítja.

6 6 Új magyar állampolgárok Az közötti időszakot tekintve évente átlagosan a Magyarországon élő külföldiek 3 8%-a szerezte meg a magyar állampolgárságot. A honosítási arányszám körükben tendenciáját tekintve az 1990-es évek közepétől csökkent. Az új magyar állampolgárok előző állampolgárságát vizsgálva az látható, hogy döntően olyan szomszédos országból kérték a felvételüket, ahol nagy számban élnek magyar nemzetiségűek. Az közötti időszakban a magyar állampolgárságot kapottak 66%-a korábban román, 11%-a szerb és 8,5%-a ukrán állampolgár volt. Összességében négy szomszédos országból: Romániából, Szerbiából, Ukrajnából és Szlovákiából érkezett az új állampolgárok 87%-a (1. ábra). Az előbb említett négy ország Magyarországon élő állampolgárai évente 5 12%-a vette fel a magyar állampolgárságot. A honosítottak 8,3%-a Európa többi országának valamelyikéből származik. Az Európán kívüli kontinensek közül Ázsia állampolgárai szereznek legnagyobb arányban magyar állampolgárságot, de ez a vizsgált időszakban honosítottaknak mindössze 1,8%-a. Közülük a legtöbben vietnámiak (535 fő) és kínaiak (176 fő) voltak. Tízéves korcsoportonként vizsgálva a honosítottak legnagyobb hányada, 25%-a éves, 23%-uk pedig éves volt. Összességében honosításuk időpontjában közel 70%-uk még nem töltötte be a negyvenedik életévét. Ez azt mutatja, hogy a honosítottak számottevően fiatalabbak voltak, mint a teljes magyar népesség, amelyben csak minden második ember tartozik ebbe a korosztályba. A honosítottak között a 0 19 évesek hányada jóval magasabb volt, mint a Magyarországon élő külföldiek körében (20, illetve 12%). Mindezek a megoszlásbeli különbségek annak eredményeként alakultak ki, hogy a hazánkban élő legfiatalabb külföldiek honosítási aránya volt a legmagasabb és a éveseké a legalacsonyabb. A honosítottak száma 1. ábra Ezer fő ,9 9,5 8 7,9 7, ,7 9,9 10,1 9,1 8,5 8,5 6,5 5,5 7,0 6,3 5,4 4,8 8,6 7,9 3,4 3,1 5,3 5,4 4,5 4,8 9,9 8,8 6,2 5,4 8,4 8,1 7,8 7,3 5,8 6,1 5,1 5, Állampolgárságot kapottak összesen Négy szomszédos országból (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) Családi állapotukat tekintve a felnőtt honosítottak között a házasok aránya a domináns, a teljes időszak átlaga mintegy 65% között a házasok részesedése minden évben 60% feletti volt, 2010-ben viszont az előző évekhez képest jelentősen nőtt a hajadonok/nőtlenek hányada, és így a házasok aránya 50%-ra csökkent. Az elváltak és özvegyek száma mindvégig elenyésző volt. Lakóhelyük területi elhelyezkedése szinte megegyezett a tartósan az országban élő külföldiek regionális megoszlásával. Közép-Magyarország 30%-os népességarányával szemben az új magyar állampolgárságot kapott lakosságnak mintegy fele élt a régióban. A térség súlya között számottevően (15 százalékponttal) nőtt. Összességében az új állampolgárok közül minden harmadik a fővárosban élt, és 17% választotta Pest megyét lakóhelyéül. A honosítottakat tekintve a többi régió között Észak- és Dél-Alföld a legnépesebb. A honosítottak közel 27%-a a keleti országhatárhoz közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg (5,6%), Hajdú-Bihar (5,2%) és Békés (3,6%) megyékben, valamint a déli határnál elhelyezkedő Csongrád (7,2%) és Bács-Kiskun (4,7%) megyékben élt honosításuk idején. Fejér (3,8%) és Győr-Moson-Sopron megye (3,2%) kivételével

7 Új magyar állampolgárok 7 az ország többi részén jóval kevesebb új állampolgár lakik. Legkisebb arányban Nógrád és Zala megyében telepedtek le. 2. ábra Az ezer lakosra jutó honosítottak száma megyénként, Fő 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1, között a vidéki városokban lakott az új állampolgárok mintegy 45%-a. Főleg Debrecen és Szeged szerepe kiemelkedő, ebben a két városban élt az új magyar állampolgárok több mint harmada. Az új állampolgárok kedvezőbb feltételeket (pl. munkavállalási, vállalkozási, tanulási, művelődési, közlekedési, kapcsolattartási feltételeket) találnak a városokban, mint a községekben, amit jól szemléltet, hogy a községekben élő honosítottak hányada 29-ről 20%-ra csökkent. 4. Honosítások között 4.1. A honosítottak száma Az állampolgársági törvény évi változásai jelentősen befolyásolták a honosítások éves esetszámának idősorát végéig összesen több mint 700 ezer fő szerezte meg ekkor a magyar állampolgárságot, 9/10-ük külföldön élőként, de kezdetekben a Magyarországon élő honosítottak száma is megugrott ben a korábbi évekhez képest többszörösére emelkedett az új belföldi magyar állampolgárok száma. Míg a magyar közigazgatás a 21. század első évtizedében évente átlagosan mintegy hétezer állampolgársági kérelmet hagyott jóvá, ez a szám az egyszerűsített honosítás első két évében a magyarországi lakcímmel rendelkezők körében meghaladta a 20, illetve a 18 ezret, azt követően azonban gyorsan csökkent, és 2015-ben már csak 4 ezer volt, ami 1993 óta a 2002-es mélypontot követő legalacsonyabb érték ben 11%-kal kevesebb magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldi szerezte meg a magyar állampolgárságot, mint egy évvel korábban, a honosítottak száma évről évre csökkent, 2013-ban és ben közel 50%-kal kevesebben kaptak állampolgárságot, mint a megelőző évben. A törvényi változást követő évben, 2012-ben a magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgárok 13%-a kapott magyar állampolgárságot. A következő években számuk és arányuk is jelentősen csökkent, és 2015-ben már nem érte el a 3%-ot sem. A vizsgált öt évben összesen magyarországi lakcímmel rendelkező személy kapott magyar állampolgárságot.

8 8 Új magyar állampolgárok A honosítottak száma 3. ábra Ezer fő ,6 168,6 155, ,7 159, , ,7 80, ,0 70, ,6 18,4 9,2 20 8,7 4,0 19,9 17,8 0 8,7 7,8 3, Magyarországon élők Külföldön élők Honosítottak együtt Négy szomszédos országból (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) között 647 ezer határon túl élő személy kapott magyar állampolgárságot. Számuk évente 79 és 169 ezer között mozgott egy harang alakú görbét leírva, ami 2013-ban érte el a maximumát. A 2012-es és 2014-es esetszám csak kismértékben maradt el a 2013-astól, míg az időszak elején és végén annak felét sem tette ki Előző állampolgárság A vizsgált ötéves periódusban a magyarországi lakóhellyel rendelkező új magyar állampolgárok 95%-a román, szerb, szlovák vagy ukrán állampolgárként kérte a honosítását. Az állampolgárság országai közül is kiemelkedik Románia, onnan származik a honosítottak háromnegyede. A másik két fő származási ország Ukrajna és Szerbia, ahonnan az összes honosított 10, illetve 6,9%-a érkezett. Az előzőleg szlovák állampolgárok a honosítottak 2,4%-át tették ki. A felsoroltakon kívüli egyéb országokból 5,4%-uk származik. Európán kívüli országból a vizsgált időszakban mindössze 1500 személy vált magyar állampolgárrá, akik közül Ázsiából érkeztek a legtöbben, számuk meghaladta a 800-at, közel negyedük vietnami, 13%-uk szíriai. A tekintett ötéves periódusban amint azt a bevezetőben bemutattuk az állampolgársági törvényt többször módosították, és a különböző változások az országban tartósan élő különféle állampolgársági csoportokat nem egyformán érintették, és ez a honosítottak előző állampolgárság szerinti megoszlásának és honosítási arányszámuk időbeli változását is befolyásolta. A Romániából származók mivel nagy tömegük miatt főként ők határozzák meg a tendenciákat az időszak első éveiben viszonylag egyenletesen reprezentáltak a belföldi új magyar állampolgárok között. Arányuk 2012-ben volt a legmagasabb, 78%, az utolsó három évet viszont dinamikus csökkenés jellemezte, arányuk így 64%-ra esett vissza. Az Ukrajnából származók reprezentáltsága az egész időszakban egyenletes, 10 11%. A szerb állampolgárok aránya az öt év alatt 8,2%-ról a felére csökkent, míg a szlovák állampolgároké a évi 2,0%-ról 2015 végéig 5,1%-ra emelkedett. Az egyéb országokból származók reprezentáltsága mutatja a legnagyobb változást, az első két évben az összes honosított 3,0%-át tették ki, ami 2015-re közel hatszorosára nőtt (4. ábra).

9 Új magyar állampolgárok 9 A belföldi honosítottak száma az előző állampolgárság országa szerint 4. ábra Ezer fő Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb A közötti időszakra vonatkozóan a hazánkban élő külföldiek átlagos honosítási arányszáma 7,8% volt. Az időszak során a honosítási arányokra csökkenő tendencia volt jellemző, és 2015-re 2,8%-ra esett. A honosítási arányszámokat származási ország szerint vizsgálva megállapítható, hogy továbbra is a román állampolgárok közül szereztek legnagyobb arányban magyar állampolgárságot, 100-ból 22-en. Az Ukrajnából és Szerbiából származók esetében a fenti mutató értéke közel azonos volt, 11 12%. A négy domináns országból Magyarországon élők közül Szlovákia állampolgárainak honosítási arányszáma a legalacsonyabb, mindössze 3,7%. Az egyéb országok állampolgárainak azonban évente átlagosan 0,8%- a vette fel a magyar állampolgárságot. A vizsgált évekre vonatkozó tendenciákat tekintve mind a négy domináns ország állampolgárai körében csökkent a honosítási arányszám, leginkább a romániai és legkevésbé a szlovákiai gyökerűeké. A honosítási arányszámok terjedelme a 2012-es 1 35%-ról az időszak végére 1 9%-ra zsugorodott (5. ábra). A Magyarországon élő külföldiek honosítási arányszáma az állampolgárság országa szerint 5. ábra % Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb

10 10 Új magyar állampolgárok A külföldön élő új magyar állampolgárok 93%-a szintén azokból a szomszédos országokból származik, amelyek a hazánkban élő honosítottak esetében is dominánsnak tekinthetők (6. ábra). Ezen belül azonban eltér a megoszlás a határon belüliekétől. A romániai háttérrel rendelkezők aránya csak 60%, a szerb állampolgárok reprezentáltsága azonban közel háromszor nagyobb, mint a határon belül, míg a szlovák hátterűeké elenyésző, egyik évben sem érte el az 1%-ot, sőt az öt év alatt csökkenő tendenciát mutatott. Megjegyzendő, hogy Horvátország állampolgárai a belföldi honosítottak között a szlovákiai háttérrel rendelkezők nyolcadát sem teszik ki. A határon túli honosítottak között viszont hasonló arányban voltak jelen. A külföldi és a honosított népesség megoszlása az állampolgárság országa szerint 6. ábra Magyarországon élő külföldiek, Magyarországon élő honosítottak, Magyarországon élő honosítottak, Külföldön élő honosítottak, % Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb A romániai gyökerekkel rendelkezők a fókuszban lévő ötéves időszak elején aktívabbak voltak, az összes külföldön honosított 66 68%-át tették ki, míg a további években csökkent a részarányuk, és re már csak 43% volt. Az ukrán állampolgárok aránya az időszak egészében intenzív növekedés után 7%-ról elérte annak közel négyszeresét. A szerb állampolgárok aránya az összes határon túli honosított között 2013-ban volt a legmagasabb, 21%, 2015-re azonban 16%-ra csökkent. Az egyéb állampolgárok reprezentáltsága az időszak első négy évében 5 és 8% között mozgott, de az utolsó esztendőben elérte a 12%-ot Anyanyelv A belföldi honosítottaknak a korábbi állampolgárság szerinti megoszlásával szorosan összefügg az anyanyelvük, így a két ismérv szerinti tendenciák is konzisztensen alakultak. Bár tíz, határon belül magyar állampolgárrá vált személy közül átlagosan kilenc magyar anyanyelvű volt, ez az arány a vizsgált öt év alatt 94-ről 78%-ra csökkent. Az időszak elején a többi új állampolgár felének az anyanyelve az EU valamelyik hivatalos nyelve volt, de a periódus végére az EU-n kívüli nyelvet beszélők aránya jelentősen megnőtt. A Romániából és Szlovákiából származó új magyar állampolgárok 94 95%-a magyar anyanyelvű, a Szerbiából érkezetteknek 91 és a korábban ukrán állampolgárok 89%-a, míg a többi honosított közül csak kevesebb mint háromtizedére igaz ez. Az utóbbiak ötöde az EU valamelyik egyéb hivatalos nyelvét beszéli anyanyelvként. Az egyszerűsített honosítás feltételei következtében a határon túl élő magyar állampolgárságot szerzők között a magyar gyökerekkel rendelkezők aránya magasabb, mint a belföldiek esetében. Ezt erősíti az a tény is, hogy a magyar anyanyelvűek hányada közöttük némileg még magasabb, 93%, és mind a további EU-nyelvet, mind pedig az egyéb nyelvet beszélőké alacsonyabb. A magyar állampolgárságot megszerző, külföldön élő egyéb állampolgároknak is több mint háromnegyede magyar anyanyelvű.

11 Új magyar állampolgárok Nem és kor A korábbi időszakhoz képest között magasabb volt az új magyar állampolgárok körében a férfiak aránya (45, illetve 49%). Ez lényegében megegyezik a teljes népességbeli értékkel (48%), de jóval kevesebb, mint a Magyarországon élő külföldi lakosságon belüli átlagos részesedésük (55%). A vizsgált időszakot megelőző hét évben a honosított férfiak és nők aránya szinte változatlanul 46, illetve 54% volt. Ez az olló 2012-ben kezdett záródni, és 2013-ra a honosítottak között már több volt a férfi, mint a nő (53, illetve 47%). Azt követően a nemek aránya lassan közeledett egymáshoz, a 2015-ös értékpár 51 49%-os férfitöbbletet mutat. A négy domináns ország bármelyikéből származó honosítottak között az időszak során nőtt a férfiak aránya. Ezzel együtt a kiugró honosítási frekvenciája következtében az ötéves időszak egészében a Magyarországon élő külföldi honosított több mint fele nő volt. Amint a bevándorolt külföldi népesség, úgy a honosított állampolgárok is általában jóval fiatalabbak a magyarországi teljes népességnél. Míg 2013-ban, a vizsgált periódus félidejében a hazai népesség közel egynegyede 60 éves vagy idősebb volt, és csupán 56%-a tartozott a éves korosztályba, addig az ötéves időszakban a határokon belül honosítottaknak mindössze 10%-a volt idős, és több mint háromnegyedük aktív korú (7. ábra). A belföldön honosítottak között a között hasonlóan az azt megelőző hét évhez a évesek aránya kiemelkedő, közel 30% volt, ami részint annak következménye, hogy a Magyarországon élő külföldiek között is viszonylag magas ennek a korcsoportnak a reprezentáltsága, és ehhez hozzájárul, hogy a honosítási arányszám ebben a tízéves kategóriában volt a legmagasabb az öt vizsgált év mindegyikében során a magyarországi lakcímmel rendelkező honosítottak korcsoport szerinti összetétele szempontjából a következő két lényeges változás emelhető ki. A legnépesebb életkor-kategória, a évesek addig lassan emelkedő hányada csökkenőbe fordult, és 2010-hez képest az időszak végén 5 százalékponttal alacsonyabb volt (26%). Ezzel egyidejűleg a évesek arányának addigi lassú növekedése felgyorsult, és öt év alatt 12-ről 20%-ra emelkedett, amivel a 4. helyről a 2. legnagyobb számosságú tízéves kategóriává lépett elő. A többi korcsoport részesedése a korábbi irányzatokat követte. Mindezek eredményeként ben az azt megelőző időszakhoz képest a magyar állampolgárrá válók között kismértékben kevesebben vannak a harmincévesnél fiatalabbak és többen a legalább negyvenévesek, átlagéletkoruk is valamelyest nőtt. A teljes, a külföldi és a honosított népesség megoszlása korcsoport szerint 7. ábra Magyarország népessége, évközepi Magyarországon élő külföldiek, Magyarországon élő honosítottak, Magyarországon élő honosítottak, Külföldön élő honosítottak, % éves

12 12 Új magyar állampolgárok A különböző országokból származó új magyar állampolgárok korösszetétele bizonyos mértékben eltér egymástól. A Romániából érkezettekre a fiatalabb korcsoport, a szlovák, a szerb és az ukrán háttérrel rendelkezők esetében az idősebbek viszonylagosan magasabb aránya a jellemző (8. ábra). A tekintett öt évben a négy domináns kibocsátó ország közül a Szerbiából és Ukrajnából származók között a 60 éves és idősebb népesség arányának növekedése mellett csökkent a éveseké, ugyanakkor a 0 19 évesek aránya ezen származási országok esetében alacsony (5,9 6,9%) volt összehasonlítva a Romániából származókkal, akik esetében 15%-ot tett ki. A belföldi honosítottak kormegoszlása a korábbi állampolgárság országa szerint 8. ábra Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb Együtt % 19 éves éves 60 éves ben a Magyarországon élő külföldiek közül a évesek mellett a 0 19 évesek szerezték meg legnagyobb arányban a magyar állampolgárságot (13, illetve 15%), a honosítási arány azonban az évek során mindegyik korcsoportban csökkent, és 2015-ben már csak 2 3% között alakult. A 60 évesek és idősebbek honosítási gyakorisága a vizsgált öt évben végig lényeges mértékben az átlag alatt maradt. A Magyarországon élő fiatal külföldi lakosság nagyobb honosítási arányszámában kiemelkedő szerepe van annak, hogy a Romániából származó 0 19 évesek kiugróan magas arányban váltak magyar állampolgárrá (9. ábra), közülük minden harmadikat honosítottak. A Szerbiából és Ukrajnából származók esetében a évesek honosítási arányszáma a legnagyobb, az idősebbeké valamelyest alacsonyabb, a legfiatalabbak körében pedig a legkisebb. A szlovákiai háttérrel rendelkezők esetében szintén a legfiatalabb korcsoportban a legkisebb a honosítási arány, de a többi vizsgált országtól és az átlagtól eltérően a 60 éves és idősebbek esetében a legmagasabb. A külföldön élő honosítottak nemek szerinti eloszlása kiegyenlített (50 50%), ami a magyarországi teljes, illetve honosított népességhez képest is kismértékű férfitöbbletet jelent. Nemenkénti megoszlásukat a hazai teljes népességgel és a Magyarországon élő külföldiekkel összehasonlítva megállapítható, hogy az előbbiekhez képest több közöttük a férfi, míg az utóbbiakhoz képest kevesebb. A külföldön honosítottak között a legmagasabb a 20 éven aluliak, sőt a 30 éven aluliak aránya is: közel negyedük 20 év alatti, és tíz

13 Új magyar állampolgárok 13 közül négy 0 29 éves, közel kétharmaduk aktív korú, és csak 12%-uk 60 éves vagy idősebb. A 30 évesnél fiatalabbak aránya a vizsgált öt évben 34-ről 46%-ra emelkedett. A Magyarországon élő külföldiek honosítási arányszáma korcsoport szerint, ábra % Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb Együtt 19 éves éves 60 éves 4.5. Családi állapot A között honosított népességcsoport családi állapot szerinti összetétele jelentős különbségeket mutat a hazai népességhez viszonyítva. A magyarországi lakóhellyel rendelkező honosítottak körében a hajadonok/nőtlenek aránya, a külföldön élők között pedig a házasok aránya számottevően magasabb, mint Magyarország lakónépességében (10. ábra). A Magyarországon ben honosítottak 46%-a nőtlen/hajadon, a házasok 42%-os részt alkotnak. A 18 évesek vagy idősebbek között ezek az arányok 38 és 48%. Az özvegyek és elváltak a felnőtt új magyar állampolgároknak mindössze 5,0, illetve 9,2%-át teszik ki. Az előző időszakhoz képest a vizsgált öt év egészében a nőtlenek/hajadonok hányada jelentősen megnőtt, míg a házasoké csökkent, annak ellenére, hogy a honosítottak között a fiatalok aránya nem emelkedett, sőt a kormegoszlás kismértékben az idősebbek felé tolódott, az előző periódushoz képest 4 százalékponttal csökkent a 30 év alattiak aránya. A teljes, a külföldi és a honosított felnőtt népesség megoszlása családi állapot szerint 10. ábra Magyarország népessége, 2013 évközép Magyarországon élő külföldiek Magyarországon élő honosítottak, Magyarországon élő honosítottak, Külföldön élő honosítottak, % Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált

14 14 Új magyar állampolgárok A határon belüli új magyar állampolgárok családi állapot szerinti időbeli változásait két tényező alakítja, egyrészt a Magyarországon élő külföldiek összetételében történő változások, másrészt az egyes csoportokon belül a honosítások gyakorisága között a bevándorlók körében is nőtt a hajadon/nőtlen családi állapotúak aránya, és csökkent a házasoké. Az itt élő hajadon/nőtlen külföldiek éves honosítási aránya nemcsak, hogy a legalacsonyabb volt mind az öt vizsgált esztendőben, hanem kevesebb mint negyedére zsugorodott az időszak három utolsó évében. A házas családi állapotúak honosítási arányszáma követte a soha meg nem házasodottakét, és az elváltaké és özvegyeké volt a legmagasabb. A nőtlenek/hajadonok megnövekedett aránya a honosítottak között főként annak következménye, hogy létszámuk a bevándorlók között 2011 után csak mintegy negyedével csökkent, míg a házasoké több mint harmadával. A korábbi állampolgárság szerint vizsgálódva jelentős hasonlóságok és különbségek tapasztalhatók a felnőtt honosítottak családi állapot szerinti megoszlásában (11. ábra). Románia és Szerbia állampolgárai esetében a nőtlenek/hajadonok aránya 39 41%, míg a házasoké némileg magasabb (45%). A szlovák háttérrel rendelkezők között az előbbiekkel összehasonlítva szinte azonos a soha meg nem házasodottak aránya, és 4 százalékponttal többen vannak a házasok. Az Ukrajnából származók körében is lényegesen alacsonyabb a nőtlenek/hajadonok aránya és több a házasoké, de az egyéb állampolgárok között vannak az előbbi családi állapotúak a legkevesebben (19%), és az utóbbiak a legtöbben (70%). A 18 éves és idősebb Magyarországon élő honosítottak megoszlása családi állapot és az előző állampolgárság országa szerint, ábra % ,4 9,7 7,0 8,7 8,0 2,1 4,8 6,1 7,3 3,3 44,9 48,9 45,2 56,0 69,8 40,9 39,0 42,0 28,0 18,9 Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált Az állampolgárság szerinti csoportok között mutatkozó igen jelentős különbségeket csak kis részben okozzák a nem és kor szerinti differenciák, mert ezek kiküszöbölése 7 után is fennmarad a családi állapot szerinti eltérések jó része. A házasok kiemelkedően magas aránya az egyéb állampolgárok között feltehetően annak következménye, hogy a távolabbi országok szülöttei gyakran magyar házastársuk miatt élnek Magyarországon. A többi, előző állampolgárság szerinti különbségeket is főként bizonyára az magyarázza, hogy mennyire jellemző rájuk a magyar állampolgárral való házasodás. A külföldön élő honosítottak között a házasok aránya igen magas. Ez azért is szembeötlő, mert mint korábban megállapítottuk a 30 éves kornál fiatalabbak aránya viszont körükben a legnagyobb. A határon túli honosítottaknak azonban minden korcsoportjában arányosan több házas található, mint a belföldiek között. 7 A különböző állampolgársági csoportok családi állapot szerinti adatait a között honosítottak nem és korcsoport szerinti együttes megoszlására standardizáltuk.

15 Új magyar állampolgárok Területi eloszlás A Magyarországon lakóhellyel rendelkező honosítottak több mint a fele Közép-Magyarországon él, a vizsgált öt évben arányuk 52 54% volt. A régión belül Budapesten található az összes honosított mintegy harmada és Pest megyében az ötöde. Az ország többi megyéjében egyenként az új magyar állampolgároknak kevesebb mint 8%-a lakik. Ezek közül hagyományosan Szabolcs-Szatmár-Bereg (7,2%), Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben (6,0 6,0%) élnek a legtöbben. A magyar állampolgárrá válók közül legkevesebben Nógrád, Tolna és Vas megyékben élnek, arányuk ezen területek egyikén sem éri el az 1%-ot. Az előzőleg román, szlovák vagy egyéb állampolgárságúak is legnagyobb részben a fővárosban laknak (29 48%). A Romániából érkezettek és az egyéb állampolgárok Pest megyét (23, illetve 11%), a szlovák állampolgárok Győr-Moson-Sopron megyét (14%), a Szerbiából származók legnagyobb része Csongrád megyét és Budapestet (41, illetve 16%) választotta lakóhelyül. Az előzőleg ukrán állampolgárságú honosítottak főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten (34, illetve 26%) élnek. Honosítási arányszám megyénként, ábra % 14,0 18,2 10,7 13,9 7,4 10,6 4,1 7,3 2,5 4,0 A Magyarországon élő külföldiek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében válnak a legnagyobb arányban magyar állampolgárrá (18%), de meg kell jegyezni, hogy ben a magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldieknek átlagosan mindössze 3%-a élt ezen a területen. Ellentétes irányú folyamat figyelhető meg a legszámosabb és legheterogénebb külföldi népességgel rendelkező Közép- Magyarországon, ahol a külföldiek különösen a budapestiek viszonylag kis része veszi fel a magyar állampolgárságot (a tekintett időszakban, a régióban 7,6, Budapesten 6,1%), vagyis a honosítottak közötti magas reprezentáltságuk alapvetően bevándorlók közötti nagy létszámukból fakad. A régióban élő román állampolgároknak azonban több mint ötöde honosítottá vált. Általában a határ mentén, a kibocsátó országhoz közeli megyékben élők szerzik meg legnagyobb arányban a magyar állampolgárságot (12. ábra). A Szlovákiából áttelepültek esetében azonban Bács-Kiskun, Békés és Vas megye lakói is kimagaslóan aktívak az állampolgárság megszerzése szempontjából. Az általuk legnagyobb létszámban lakott Győr- Moson-Sopron megyében viszont a vizsgált állampolgársági kategóriák közül a szlovákiai gyökerekkel rendelkezők honosítási arányszáma a legkisebb. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező honosított román, szlovák, szerb és ukrán állampolgárok 94 99%-a a korábbi állampolgárságuk szerinti országban él.

16 16 Új magyar állampolgárok 4.7. Iskolai végzettség A ben honosított felnőttek kismértékben iskolázottabbak a teljes magyarországi felnőtt népességnél. Az össznépességhez hasonlóan a honosítottak több mint felének a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége középfokú, de körükben némileg magasabb a diplomával rendelkezők aránya. Tovább folytatódott az a tendencia, hogy a befogadó népesség és az új magyar állampolgárok iskolai végzettség szerinti megoszlása egyre inkább hasonlóvá válik, ami főként azzal jellemezhető, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a honosítottak között jelentősen nőtt a legfeljebb alap-, és csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya (13. ábra). 13. ábra A teljes és a honosított felnőtt népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint Magyarország népessége, Magyarországon élő honosított, Magyarországon élő honosított, Külföldön élő honosított, % Alapfoknál alacsonyabb Alapfok Középfok Felsőfok A között honosítottak iskolai végzettség szerinti megoszlása némileg eltér a korábbi évekre jellemzőtől, mert az új magyar állampolgárok körében több mint 8 százalékponttal bővült a legfeljebb alapfokú végzettségűek aránya, de a középfokú végzettségűeké csökkent, miközben lényegében nem változott az ennél iskolázottabbak hányada. A belföldi honosított felnőttek megoszlása a kibocsátó ország és az iskolai végzettség szerint, ábra % ,3 25,4 21,2 29,2 45,9 51,4 54,2 55,0 53,5 56,5 45,0 40,6 26,4 22,8 18,1 8,5 13,4 7,2 Románia Szerbia Szlovákia Ukrajna Egyéb Együtt Alapfoknál alacsonyabb Alapfok Középfok Felsőfok

17 Új magyar állampolgárok 17 A korábbi állampolgárság szerint is tapasztalható eltérés a határon belül honosítottak iskolai végzettségében (14. ábra). A honosítás szempontjából négy domináns ország közül a Romániából érkezők körében a legalacsonyabb a diplomával rendelkezők aránya, mindössze 16%, míg a Szlovákiából érkezettek között kiemelkedően magas, 46%. A szerbiai és ukrajnai gyökerekkel rendelkezők iskolázottság szerint nagyon hasonlóak, és e tekintetben átmenetet képeznek az előbbi két országból származók között. A többi ország állampolgárainak iskolázottság szerinti megoszlása a szlovákiaiakéval szinte azonos. Közöttük a nem magyar anyanyelvűek lényegesen nagyobb hányada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, mint a magyar anyanyelvűek. Az iskolai végzettség állampolgárság szerinti különbözőségei a nem és életkor szerinti eltérő összetétel kiszűrése után is megmaradnak. A befolyásoló tényezők között számba kell venni a kibocsátó ország iskolai végzettség szerinti összetételét, azt hogy a bevándorlók milyen céllal érkeztek Magyarországra, mekkora a Magyarországon születettek hányada, valamint, hogy jellemzően milyen foglalkozással akarnak, tudnak Magyarországon munkát vállalni. A külföldön élő felnőtt honosítottak az összehasonlított népességek között iskolázottabbak, mint a évi népszámlálás idején a magyarországi népesség, illetve a ben belföldön honosítottak 26%-a felső-, 56%-a középfokú végzettséggel rendelkezik Foglalkoztatottság A Magyarországon élő 18 éves és idősebb honosítottak több mint hattizede rendelkezett jövedelmet biztosító munkával az eskütétel időpontjában, 12%-uk volt munkanélküli. (A évesek vonatkozásában a dolgozók aránya megközelíti a 70%-ot, a munkanélkülieké változatlan.) 2011 és 2015 között folytatódott a munkanélküliek arányában már korábban megindult növekvő tendencia, és a vizsgált öt év alatt 8,1-ről 13%-ra emelkedett, és ez tekinthető a gazdasági aktivitás szerinti összetételben bekövetkezett leglényegesebb változásnak. Bár kismértékben csökkent az aktív keresők hányada, az aktivitási arány meghaladja a korábbi években a honosítottakra jellemző értéket. A magyarországi népességhez viszonyítva a dolgozók és a munkanélküliek együttes részaránya közel harmadával magasabb, míg a honosítottak fiatalabb korösszetételéből is adódóan alacsonyabb a nyugdíjasok és magasabb a nappali tagozatos tanulók aránya (15. ábra). A teljes és a honosított felnőtt népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 15. ábra Magyarország népessége, Magyarországon élő honosított, Magyarországon élő honosított, Külföldön élő honosított, % Dolgozik Munkanélküli Nyugdíjas Tanuló Háztartásbeli Egyéb eltartott zel összevetve tovább csökkent a nyugdíjasok, valamint nőtt a munkanélküliek és az eltartottak aránya. A kormegoszlás változása azonban részben elfedi, részben pedig eltúlozza a gazdasági aktivitásban bekövetkezett tényleges változásokat. Ha kiküszöböljük az eltérő kormegoszlás hatását, az

18 18 Új magyar állampolgárok aktív keresők aránya számottevően alacsonyabb volt ben, mint a korábbi időszakban, viszont a munkanélküliek és a nyugdíjasok gyakorisága tekintetében csökkent a különbség a két periódus között. Összhangban a belföldi honosítottak iskolai végzettségének alakulásával a ös években a foglalkozás szerinti összetétel szempontjából számottevő változás következett be összehasonlítva az azt megelőző nyolcéves periódussal. Előzőleg még az aktív keresők legnagyobb hányada felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő munkakörben dolgozott, re ők a negyedik helyre kerültek, és az ipari és építőipari foglalkozást végzők vették át az elsőséget, arányuk az aktív keresők között számottevő, 20% (16. ábra). Állampolgársági csoportonként vizsgálva a belföldi honosítottak foglalkozás szerinti összetételét, számottevő különbségek állapíthatók meg. A Szlovákiából és az egyéb országokból érkezettek között a legmagasabb a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak aránya, körükben minden harmadik személy tartozik ebbe a csoportba. 16. ábra Az aktív keresők megoszlása foglalkozási főcsoport szerint a teljes és a honosított népesség körében Magyarország népessége, Magyarországon élő honosított, Magyarországon élő honosított, Külföldön élő honosított, % Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Fegyveres szervek foglalkozásai A külföldön élő felnőtt honosítottak aktivitási aránya némileg alacsonyabb, mint a belföldieké, az aktív keresők hányada 58, a munkanélkülieké 12%. Körükben a éves korosztály a legaktívabb, több mint háromnegyedük aktív kereső. A éves korosztályban az átlagnál gyakoribb a munkanélküliség (18%). A 30 évesnél fiatalabb nagykorúak több mint negyede nappali tagozatos tanuló. A 60 évesnél idősebbek döntő többsége nyugdíjas, és csak minden tizedik dolgozik. A határon túl élő honosított férfiak több mint háromnegyede, a nők hattizede van jelen a munkaerőpiacon. Az előbbiek kétharmada dolgozik, míg az utóbbiaknak mindössze fele, amiből az is következik, hogy a munkanélküliség jobban érinti a férfiakat, mint a nőket. Részben a nemenként eltérő korösszetétel következtében a nők körében közel harmadával több a nyugdíjas, mint a férfiak között. A külföldön élő gazdaságilag aktív honosítottak közül a legtöbben (26%) felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő munkakörben dolgoznak, ami kétszer magasabb arány a Magyarországon

19 Új magyar állampolgárok 19 élőkhöz képest. Míg a magyarországi honosítottak körében a vizsgált öt évben az ipari és építőipari foglalkozások voltak a legelterjedtebbek, addig a határon túl élő honosítottak esetében ez a foglalkozási csoport mindössze 19%-os arányban fordul elő. Az egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő és a szolgáltatási jellegű foglalkozások gyakorisága a külföldön élők esetében egyformán 15%. A határon innen és túl élő honosítottak közötti legfeltűnőbb különbség a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások részarányában mutatkozik meg, a Magyarországon dolgozóknak több mint háromszor gyakrabban volt ilyen foglalkozása, mint a külföldön élőknek. A tendenciákat tekintve 2011-től 2015-ig a külföldön élő honosítottak között 33-ról 20%-ra csökkent a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő szakmával rendelkezők aránya, ugyanakkor 26-ról 43%-ra nőtt az ipari és mezőgazdasági jellegű foglalkozásúaké. A négy domináns ország mindegyikét figyelembe véve a külföldön lakó honosítottaknak a leggyakrabban felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozása van, arányuk a romániai gyökerekkel rendelkezők esetében a legmagasabb, három közül egy fő ilyen szakmával rendelkezik. Az egyik legjelentősebb különbség határon belül és kívül élők között, hogy a román állampolgárok esetében több mint háromszor annyi ennek a foglalkozási csoportnak a gyakorisága a külföldön élők körében, mint Magyarországon. Az ipari, építőipari foglalkozások részaránya a határon túli, korábban ukrán és egyéb állampolgárok között a legmagasabb (22 23%). A négy domináns ország állampolgárai között a határon kívülieknek sokkal ritkábban van egyszerű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozása (3,1 5,8%), mint a határon belülieknek. Leginkább a román állampolgárok foglalkozás szerinti összetétele különbözik attól függően, hogy van-e magyarországi lakóhelyük; esetükben a vezetői és egyéb, főként szellemi foglalkozásúak számottevően nagyobb arányban vannak a külföldön, mint a Magyarországon élők között Mióta él Magyarországon? Az állampolgársági törvény 2011-es változásának hatása jól követhető a magyarországi tartózkodás tartamának alakulásában az eskütétel idején. A között magyar állampolgárrá válók 2,8%-a Magyarországon született, és azóta itt él. Ezen időszak átlagában a honosítottak több mint kétharmada nem töltött 8 évnél hosszabb időt az új hazájában, amikor megszerezte az állampolgárságot. Az éves gyakorisági görbék jellegzetesen kétcsúcsúak, amiket alapvetően a romániai gyökerekkel rendelkezők adatai határoznak meg. Az első kiugró érték évtől függetlenül a magyarországi lakcím létesítését követő első évre esik, és időben minél előrébb haladunk, annál nagyobb ennek a tartamnak a gyakorisága. Összességében a honosítottak mintegy 15%-a még a letelepedés évében vagy az azt követőben lett magyar állampolgár. A második csúcs azokat jelzi, akik 2007-ben, vagyis Románia EU-csatlakozásának évében költöztek Magyarországra (17. ábra). A vizsgált öt évben a Romániából és Szlovákiából származók közel 70%-a legfeljebb 8 éve élt Magyarországon, amikor megszerezte a magyar állampolgárságot. Az Ukrajnából érkezettek esetében ez az arány közel 10, a szerbiai gyökerekkel rendelkezőké még további néhány százalékponttal alacsonyabb. Átlagosan a Romániából érkezők várnak a legrövidebb ideig, mire magyar állampolgárok lesznek, kevesebb mint 7 évet, őket követik az ukrajnai háttérrel rendelkezők mintegy 8 évvel, majd a szerb és szlovák állampolgárok 9 10 évvel. Az egyéb országból érkezettek várakozási ideje még hosszabb, 13 esztendő. Korcsoportok szerint is kirajzolódnak a kétcsúcsú görbék, a fiatalabbak esetében a honosítások gyakorisága a letelepedést követő évben magasabb, az idősebbek tartam szerinti megoszlása viszont lényegesen egyenletesebb. A 0 29 évesek ötöde a Magyarországra település évében vagy a következőben szerezte meg a magyar állampolgárságot, és több mint négytizedük 2 5 éves várakozás után. Ezek a mutatók a 30 évesek és idősebbek körében 11, illetve 29%.