PR8 dokumentum A.I.M KONZORCIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PR8 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM"

Átírás

1 PR8 dokumentum Javaslat(ok) adaptálható elemek beépítésére a hazai kora gyermekkori ellátás egységes szemléleten alapuló protokolljainak kialakításához, amely figyelembe veszi legalább két nemzetközi jó gyakorlat elemzésének eredményeit A.I.M KONZORCIUM február Készült: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a TÁMOP századi közoktatás fejlesztés, koordináció c. kiemelt projekt, 4. pillérének: Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését biztosító tevékenységek támogatása keretében

2 A javaslatcsomag kialakításánál felhasználásra kerültek a projektben keletkezett alábbi tanulmányok is: Danis Ildikó: Gyermekutak, protokollok és szolgáltatások a kora gyermekkori intervencióban. Nemzetközi kitekintő. Kereki Judit: A hazai kora gyermekkori intervenciós intézményrendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei Dr. Kereki Réka Adél: A spanyol korai ellátás Micski Judit: Korai intervenciós ellátó rendszer Angliában Micski Judit: Korai intervenciós ellátórendszer Svédországban Tátrai Annamária: A német korai intervenciós ellátás Szerkesztette: Kereki Judit 2

3 1. A kora gyermekkori intervenciós ellátások/szolgáltatások nemzetközi trendjei A nemzetközi gyakorlatban a minőségi ellátás különböző értelmezése ellenére a kora gyermekkori intervenciós szolgáltatások megvalósulására vonatkozóan néhány általános trend mégis körvonalazódik, amelyre mind a szakma, mind pedig a szakpolitikusok az ellátás minőségének alapvető összetevőiként tekintenek. Bár a megközelítések a hazai gyakorlatba is begyűrűztek már, és bizonyos szolgáltatáscsoportok esetében egyre inkább teret nyernek, mégis fontos lenne, hogy a teljes ellátói /szolgáltatói hálózat minőségfejlesztési és értékelési törekvéseiben, protokolljainak kialakításánál vonatkoztatási pontként szolgáljanak. Ezek a trendek a következők: 1. A szakember- vezette gyakorlattól a család-központú gyakorlatig: A szolgáltatásokban ma már nem a szakember kontrollálja egyedül a diagnózis felállítását és a kezelés folyamatát. A szolgáltatástervezés alapoz azokra a szükségletekre és prioritásokra, amelyeket a szülők fogalmaznak meg. Az intervenciók építenek a család meglévő kompetenciáira és mobilizálják a helyi erőforrásokat is. 2. A gyermek-fókuszú megközelítéstől a család-fókuszú megközelítésig: Eredetileg a szakemberek csak a fejlesztendő gyermekkel foglalkoztak direkt módon, és kevéssé vonták be a szülőket az információszerzésbe és a döntések meghozatalába. Ma a gyermek mellett a család, sőt a kiterjedt család és annak környezete és körülményei is a szolgáltatások fókuszává válik. 3. A családi működés izolációs modelljétől az ökológiai rendszerszemléletig: Korábban a családokat a környezetüktől függetlenül működő egységnek tekintették, ma már a fejlődést, a családi működést is egy sokszereplős környezeti rendszer részeként fogják fel. 4. Az egyszerű lineáris okozati modellektől a komplex tranzakciós modellekig. A korai programok úgy vélték, hogy a gyermekre irányuló terápiás és nevelési programok elegendőek a hosszú távú pozitív hatások eléréséhez. Ma már a fejlesztő tevékenységek eredményét a gyermek biológiai és egyéni adottságai és a környezet (benne a szolgáltatások) jellemzői között zajló interakcióknak tulajdonítják. 5. A multidiszciplináris team-munkától az interdiszciplináris team-munkáig. Eleinte a szolgáltatások abból álltak, hogy különböző szakemberek foglalkoztak egy időben, de függetlenül a gyermekkel, ma már a szolgáltatások koordinációja és a szakemberek intenzív együttgondolkodása segíti a minél hatékonyabb közreműködést. 6. Az interdiszciplináris team munkától a transzdiszciplináris team munkáig. A fentiek továbbfejlődéseként alakult ki a team munka legmodernebb formája. A transzdiszciplináris team-munka során sokféle szakértő dolgozik együtt egy integrált szolgáltatási modellben úgy, hogy a team-be a gyermeket és a családját is integrálják egy kulcsszemély segítségével. 7. A szegregált centrumhoz rendelt szolgáltatásoktól az inkluzív közösség-alapú szolgáltatásokig. Egyre nyilvánvalóbb a kutatásokból, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek akkor fejlődnek a legjobban, ha részt vehetnek az általános koragyermekkori és közösségi színtereken szervezett tevékenységekben és nevelésben. Kulcsfontosságúak 3

4 azok a törekvések, hogy a különleges szükségletű gyermekeket be tudják vonni és támogatni tudják mindennapi kisgyermekkori helyzetekben. 8. A klinikai megközelítéstől a természetes közegben való tanulás megközelítésig. Ha csak a klasszikus klinikai (terápiás) intervenciót kapja egy gyermek (vagyis ha szakemberek foglalkoznak klinikai helyzetekben a gyerekkel), nem biztos, hogy a megtanult készségeket transzferálni tudja a természetes, mindennapi környezetben. Így egyre gyakoribbak azok a törekvések, hogy a szakértők felleljék a természetes környezetben (otthon és a közösségi rutintevékenységekben) azokat a lehetőségeket, ahol a gyerekek tanulása sikeresebben végbemehet. 9. A direkt szolgáltatási modelltől az indirekt, konzultatív szolgáltatási formákig. Az előzőekből következik, hogy a nagyon központosított direkt eljárások helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a természetes közegben folytatott inkluzív, koordinált, komprehenzív, család-központú szolgáltatások, ahol a konzultációs és a coaching készségek a szakemberektől elvárható kompetenciák. 10. A szétdarabolt szolgáltatásoktól az egységes, integrált szolgáltatásig. Egy-egy szolgáltatás nem képes egymagában ellátni a komplex családi szükségleteket, erre integrált szolgáltatási rendszerek alkalmasak, amelyek sokféle szükségletre képesek válaszolni. A szolgáltatások ebben az értelemben együtt, gyakran egy fedél alatt működnek, integrált támogatásokat nyújtva a gyerekeknek és a családoknak. 11. A szolgáltatás-alapú megközelítőstől a kimenet-alapú megközelítésig. Mára már egyre nyilvánvalóbbá vált annak a fontossága, hogy a szolgáltatástervezést az elérni kívánt kimeneti változók orientálják, és a kimeneti változók határozzák meg a kiválasztott folyamatokat és a szakmai munkát. 12. A deficit-alapú megközelítéstől az erősség-alapú megközelítésig. A korábbi hagyományhoz képest, melyben a gyermek deficiteit és hiányosságait próbálták direkt módon segíteni, ma már az erősségek és erőforrások támogatásán van a hangsúly mind a gyermek, mind a szülők szempontjából. 13. A szakértői kompetencia-alapú megközelítéstől a kapcsolat-alapú megközelítésig. A rendkívül fontos szakértői kompetenciák (tudás, jártasság) mellett egyre fontosabbaknak tűnnek azok a szociális kapcsolatokért felelős kompetenciák, amelyek segítségével a szakértő hatékonyan működhet együtt a gyermekkel, a családjával és más szakértőkkel is. Gyakorlatilag minden ország rendszerében megvannak a hivatalos szabályozás alapjai, és nagyfokú egyetértés van a kulcsfogalmak (l. prevenció, transzdiszciplináris team, családfókusz, erőforrás-orientáció stb.) értelmezésében, szignifikáns különbségek figyelhetők meg a hogyan? kérdések megválaszolásában és a szolgáltatási gyakorlatokban. Ma már egyre inkább beszélünk korai támogatásról (early support) vagy segítségről (early aid), amely a kora gyermekkori intervenció inkább szociális és pedagógiai oldalát erősíti. Bár az intervenciónak még mindig erős medikális jelentéstartalma van, de a rendszerek láthatóan tolódnak el az inkább szociális és participatív modellek felé. Ami még a sokszínűségben látható, hogy Európában is körvonalazódni látszanak a közeli jövő progresszív útvonalai a kulcsszemély, a vezető szakember (lead professional), a team around the child and family koncepciók mentén. 4

5 1. Javaslat A hazai ellátórendszer átalakításánál illetve korszerűsítésénél természetesen a jelenlegi gazdasági-társadalmi-intézményes feltételekhez alkalmazkodva - figyelembe kell vennünk azokat az általános nemzetközi trendeket, amelyek egy korszerűbb szemléleti háttér megalapozásán keresztül biztosítják az ellátás hatékonyságának és eredményességének a növekedését. 2. Javaslat A családközpontú megközelítésnek egyre inkább teret kell kapnia a kora gyermekkori intervencióban, ahol nem csak a gyermek, hanem a család illetve annak szűkebb környezete áll a szolgáltatás fókuszában, és amely erőteljesen épít a család kompetenciáira és erőforrásaira. Egy működőképesebb rendszer az integrált szolgáltatói hálózat kialakításával, a gyermek és család köré szerveződő interdiszciplináris szakértői team közreműködésével, a családot a felismeréstől az ellátásba kerülésig nyomon követő kulcsszemély részvételével érhető el. 2. Irányelvek és standardok Az európai országok és tengerentúli angolszász országok gyakorlatának áttekintése azt mutatja, hogy mindenhol vannak szokások és gyakorlatok, de ezeknek szabályozottsága eltérő. A jó gyakorlatok nem attól függnek, hogy valamit protokollárisan szigorúan szabályoznak-e vagy sem. Vannak országok, ahol a fő stratégiai irányokat megfogalmazó dokumentum és egy keret jellegű jogszabály elég tág teret hagy arra, hogy az intézményrendszerek maguknak alakítsák ki saját irányelveiket, protokolljaikat. Van, ahol a szokásjog és a jó gyakorlatok önmagukban evidenciának számítanak, és emiatt általános gyakorlattá válnak bizonyos módszerek, eljárások és folyamatok anélkül, hogy azokat szabályozni kellene. Más országok viszont erős szabályozást használnak, irányelveket, keretrendszereket, standardokat fogalmaznak meg, és ezzel próbálják biztosítani az univerzálisan jó minőségű ellátást. 3. Javaslat Az eljárások, folyamatok szabályozottsági szintjét az adott szervezeti és kulturális környezethez kell adaptálni. Amennyiben az adott szervezeti és kulturális közegben a hatékony működés garanciája a magasabb szintű szabályozás, akkor inkább erre kell törekedni a standardok és eljárási protokollok maghatározásánál. Amennyiben a munka során nagyobb tere van a mérlegelésnek, és a normák követése alacsonyabb szintű, inkább orientáló szabályozással is biztosítható, akkor inkább szakmai irányelvekkel, módszertani útmutatókkal célszerű segíteni, orientálni az ellátó rendszerben dolgozók munkáját. 5

6 4. Javaslat Vannak olyan fázisai a kora gyermekkori intervenciós folyamatnak, amelyeket érdemes országos, szektorokon átívelő, közös algoritmusokba foglalni (ilyenek a jelzőrendszer, a szűrés, a jogosultság meghatározása és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései). A szolgáltatástervezésnek és kivitelezésnek azonban mindenképpen a helyi és intézményi lehetőségekhez kell alkalmazkodnia. Ennek érdekében azonban fontos lenne a modern teljesítményértékelés bevezetése, a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok alapján szolgáltatást segítő támogató információs források biztosítása (diagnosztikus, terápiás segédletek, módszertani ajánlások, a szülőkkel való kapcsolattartás valamint a modern team-munka lehetőségeinek bemutatása, stb.), országos kampányok, konferenciák, workshopok szervezése, amelyek lehetőséget és teret adnak az együttműködésre, és így a szakma formális és informális kapcsolatainak megerősödésére. Európa országainak gyakorlata a kialakított és használt standardok, protokollok tekintetében rendkívül sokszínű, éppen ezért nagyon nehezen összehasonlítható. Ebből is világos, hogy minden országra vonatkozó normatív standardok (normák és irányelvek) nem állíthatók fel. A kora gyermekkori intervenció jellemző trendjei mellett minden országnak külön hagyománya és története van a kisgyermekek ellátásával kapcsolatban, amelyek meghatározóak az egyes rendszerek prioritásainak, preferenciáinak és fókuszpontjainak felállításában. Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért (European Agency for Development in Special Education; 2005, 2010) öt fő elvárást állított fel, amelyek megoldására minden országnak törekednie kell. Ezek a következők: - A szolgáltatási lehetőségek elérhetősége minden speciális szükségletű gyermek számára. - A szolgáltatások földrajzi hozzáférhetősége. - A szolgáltatások anyagi elérhetősége. - A szolgáltatások inter-/transzdiszciplináris munkamódja. - A szolgáltatások sokszínűségének biztosítása. Az európai szervezet ezt az öt alapelvárást teljesíthetőnek és teljesítendőnek érzi a sokszínű gyakorlatok megtartása mellett. Azonban arra még nem vállalkozott, hogy a szakmai munka operatív szintjének minőségi elvárásait megfogalmazza. A szolgáltatási folyamatok operatív standardjai, észben tartva a kora gyermekkori intervenció különböző történelmi és konceptuális megközelítéseit, csak olyan általános szabályok lehetnek, amelyeket az egyes országok töltenek meg számukra megfelelő tartalommal. A terület elismert szakértője, Manfred Pretis szerint az öt kulcsprioritást öt szinten lehet és kell értelmezni. Az általa felállított szintek tartalma egyben javaslatként is szolgál: 6

7 5. Javaslat a. A konceptuális szint a koragyermekkori intervenció jogi alapját kell, hogy tartalmazza, amelyben az elméletek és fogalmak definíciója, az indikátorok és ezeknek a koncepcióknak az operacionalizálási módja van lefektetve. b. Strukturális szint: minden koragyermekkori rendszernek, sőt intézménynek le kell fektetni azokat a szabályokat, amelyek a strukturális elvárásokra vonatkoznak: pl. szülők és gyerekek számára szükséges infrastruktúra elérhetősége, a szolgáltatás végrehajtásának szerződéses alapja, a képzettségi és továbbképzési elvárások, a berendezések, a vezetési és döntéshozatali folyamatok módja stb. c. Folyamatok szintje: a rendszeren belül ez minden olyan folyamathoz kapcsolódik, amelyeket a szakemberek a gyermekkel és a szülőkkel együtt hajtanak végre, optimális esetben egy transzdiszciplináris team-en belül (l. első találkozás, anamnézis, diagnózis, munkahipotézisek megbeszélése, közös döntések meghozatala, intervenció, értékelés, átmenetek menedzselése). A maximális transzparencia biztosítása érdekében ezeket a folyamatokat világosan le kell írni pl. minőségről szóló kézikönyvekben, amelyek elolvasása és megértése biztosított kell, hogy legyen a szülők, a szakemberek, a szakpolitikusok és minden egyéb érdekelt számára. A folyamatoknak meg kell felelniük az elméletek és struktúrák lefektetett kulcsfogalmainak és indikátorainak (l. a. és b. pontok). d. Kimenetek szintje: a területen ma a legtöbb fellelhető kimenet (outcome) változó a prevencióhoz és annak indikátoraihoz kapcsolható, ezért mindenképpen szükséges a kulcsfogalmakkal, trendekkel és a szolgáltatás folyamatával kapcsolatos kimenetek és hozzárendelt indikátorok megfogalmazása, mérése. e. Fenntartható hatás szintje: a legtöbb intervenciós központ nem képes mérni és képet kapni arról, hogy mennyire hosszú távú hatásokat ért el egy gyermeknél és családjánál (a gyerekek a koragyermekkori intervenció után óvodába, iskolába mennek, és a szolgáltatások többnyire elveszítik őket). Érdemes lenne azon gondolkodni, milyen módjai lehetnek a hosszú távú nyomon követésnek. 3. Ágazatok közötti és helyi szintű koordináció A legtöbb országban az oktatási, az egészségügyi és a szociális ágazat részt vesz a kora gyermekkori ellátások szervezésében és felügyeletében. Vannak országok, ahol a szűken értelmezett kora gyermekkori intervenciós központok az egészségügyhöz tartoznak, míg máshol a szociális vagy az oktatási ügyekhez. Azoknál az országoknál, ahol a napközbeni gyermekellátásban végzik a fő intervenciós feladatokat, ott az oktatási vagy szociális szektor felel ezek minőségéért. A szélesebb értelemben vett ellátás szinte mindegyik országban megosztja a felelősségeket a három szektor között. Ezt hol központi törvényekkel, szabályozással, hol önkormányzati vagy regionális feladatleosztásokkal oldják meg. Nagyon sok országban számos civil szervezet is részt vesz a szolgáltatásokban, több országban szinte csak ezek nyújtanak koragyermekkori intervenciós ellátást, de szinte minden esetben állami 7

8 finanszírozás és támogatás alatt állnak. A szülőknek nagyon kevés esetben kell bármivel is hozzájárulniuk a szolgáltatásokhoz. Az alap egészségügyi ellátások alanyi jogon, ingyenesen járnak a családoknak. A speciális szükségletű gyerekek extra szolgáltatásai is ingyenesek abban az esetben, ha megállapították a szolgáltatásra való jogosultságot. Általában a nevelési színtereken is ingyenes az ellátás, ám néhány országban, nem túl nagy összeggel ugyan, de a szülőknek is hozzá kell járulniuk ehhez. A szektorok közötti központi koordináció a legtöbb országban kihívást jelent. Helyi szinten már sokkal jobban megvalósul a koordináció és a kapcsolattartás, sőt egyes országokban valódi integrált szolgáltatásokkal találkozhatunk. A team-szemlélet általában egy-egy szektoron belül tud megvalósulni, de a legtöbb országban tesznek lépéseket a különböző szektorokhoz tartozó különböző helyi intézmények együttműködésére, harmonizációjára vonatkozóan. Ez a folyamat számos ország jövőbeli munkáját határozza meg. Ma még nem igen találunk olyan országot, ahol teljesen egységes gyerekügyi politika van függetlenül a részt vevő szektoroktól (ennek jelei egyelőre Dániában látszanak csak). Azonban szinte minden ország képviselői tudatosítják ennek szükségességét, és folyamatos lépéseket tesznek az irányba, hogy ezek az együttműködések minden szinten megvalósuljanak. A legtöbb országban erősen decentralizálódott rendszer van, általában az országok egy-két központi intézmény vagy tanácsadó testület mellett regionális, kerületi és helyi intézmények hálózatával látják el a rászorult gyerekeket és szüleiket. A jelzési kötelezettség, illetve a továbbküldés hierarchikus felépítése az egyes szektorokon belül többnyire tisztának látszik, szektorok között már akadnak jelentős problémák: számos ország megemlíti a felesleges, redundáns, illetve a félrevezető utakat, amelyek azért jönnek létre, mert nem eléggé tisztán definiáltak a feladatok és a folyamat soron következő lépései. 6. Javaslat Egyértelműen szükség van a kora gyermekkori intervencióval foglalkozó ágazatok szemléletének közelítésére, tevékenységének koordinációjára, összehangolására. A modern megközelítés szerint az ágazatok közti együttműködés kereteit a szociális és participatív szemlélet erősítésével célszerű megvalósítani. Az ellátás során törekedni kell a team szemlélet meghonosítására, erősítésére, a résztvevő szakemberek munkájának interdiszciplináris együttműködés keretében való megszervezésére. 7. Javaslat Az egységes gyerekügyi politika felé tett lépéseket több szinten lehet és kell értelmezni. A szektorok közötti magas szintű koordináció megvalósulásáig érdemes helyi szinteken gyakorolni az intézmények közötti koordinációt, kooperációt, progresszív irányként pedig az integrációt. Ennek módjai a különböző típusú teamműködések, amelyek nem csak egy-egy intézményen belül, hanem azok között is lehetőséget adnak a közös munkára, és így a minőségileg és gazdaságilag is leghatékonyabb működésmódokra. 8

9 4. Prevenció és jelzőrendszer Szinte minden országban jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a várandós gondozás hatékonyabban működjön. Orvosi szempontból mindenhol, pszichológiai, szülőedukációs (tanfolyamok, szülő-csoportok) szempontból főleg a skandináv országokban találunk általánosnak mondható gyakorlatot. Számos országban végeznek a szülészeteken és a csecsemőosztályokon preventív szűrést. Szinte minden országban azonnal a hazaérkezés után felveszik a kapcsolatot a családokkal, és az első héttől kezdve nyomon követik a csecsemők fejlődését. Ezt főleg a család- és gyerekorvosok, valamint a védőnők, a családlátogató egészségügyi nővérek végzik. Vannak országok, ahol kedvelik a rendszeres otthonlátogatást, más országokban inkább a központokba hívják a családokat. Minden vizsgált országban jellemző, hogy az első hetekben a családok otthonában zajlanak ezek a találkozók. A család- és gyerekorvosok akut egészségügyi problémák nélkül is többször látják a gyerekeket az első 6 évben: az első évben nagyon gyakran, később ritkábban, akár évente csak egyszer. Azokban az országokban, ahol hónapos kortól szinte minden gyermek napközbeni pedagógiai intézményekbe jár (Skandinávia), a pedagógusoknak is óriási szerepük van a fejlődés nyomon követésében és a problémák felismerésében. A rendszeres, standardizált mérőeszközökkel való szűrés nem általános. Ebben a tengerentúli országok járnak élen, de van néhány nagyon jó európai példa is, ahol országosan előírják a standardizált szűrőtesztek használatát. A jelzőrendszer hierarchikus felépítése szektorokon belül tisztán körvonalazott a legtöbb országban, azonban a különböző szektorok közötti referálás még általánosan fejlesztendő terület. Általánosságban elmondható, hogy az optimális utat egy olyan preventív rendszer kialakítása jelenti, amely a várandósságtól kezdve az iskolába lépésig nyomon követi a gyermekek és a családok fejlődését, standardizált szűrőeljárásokat használ, és megfelelő időpontokban határozottan körülírt útvonalakon juttatja el a fejlődési probléma gyanújával rendelkező gyerekeket a további vizsgálatokra. Szakma szerinti megosztásban addig, amíg a gyerekek otthon tartózkodnak, kulcsfontosságú szerepe van a család- vagy gyermekorvosnak és a védőnőnek vagy a hozzá hasonló preventív feladatot végző szakembernek, de onnantól kezdve, hogy napközbeni ellátórendszerbe kerülnek, és napi kapcsolatban vannak egy fejlődéshez, fejlesztéshez értő szakemberrel, a feladat megoszthatóvá válik. 8. Javaslat Szükséges új, módszertani fejlesztések és iránymutatások kidolgozása, egy egységes, szülői megfigyelésen alapuló egészségügyi szűrőeljárás adaptálása vagy kifejlesztése, erre vonatkozóan a védőnő által a szülők számára tartott felkészítő tanácsadás végzése, valamint informatikai eszközökkel is támogatott szakmai kommunikáció bátorítása az egészségügyi alapellátás szakemberei között, amelynek segítségével jelentősen javítani lehet a szűrő rendszer hatékonyságán. 9

10 9. Javaslat A bölcsődés illetve óvodás korosztály szűrésének hatékonysága javítható lenne, ha a bölcsődei gondozók, majd az óvónők kezébe olyan eszközöket lehetne adni, számukra olyan kiegészítő képzést lehetne nyújtani, amelynek segítségével ők is a jelzőrendszer szereplőivé válnának. Erre, bármilyen szakember által könnyen használható, standardizált szűrőeljárások alkalmazása adna lehetőséget. 5. Diagnosztika és a szolgáltatásokra való jogosultság A diagnosztika és a szolgáltatásokra való jogosultság megállapítása nem feltétlenül jár együtt minden országban. Vannak olyan országok, ahol egy adott intézmény, vagy intézményi hálózat komplex diagnosztikai munkája után pontos kritériumlisták, illetve diagnosztikus rendszerek kódjai (BNO-10, FNO) alapján határozzák meg a speciális ellátásokra való jogosultságot. Ezek a hivatalos vélemények vagy a kora gyermekkori intervenciót vagy a speciális nevelést végző intézmények, vagy mindkettő látogatására jogosítják fel a rászoruló gyermekeket. Vannak olyan országok, ahol erre az eljárásra ugyanígy szükség van a szolgáltatások ingyenes elérése érdekében, de többféle intézmény is elvégezheti ezt a feladatot, tehát kevésbé központosított a jogosultság megítélése. Azokban az országokban, ahol a kora gyermekkori intervenció az alapellátások szerves része, nincs jogosultsági eljárás: szinte minden egészségügyi és szociális szolgáltatás elérhető ingyen a családok számára. Általában a legtöbb ország előírásai tartalmazzák, hogy azok a gyerekek jogosultak a kora gyermekkori intervenciós illetve a speciális nevelési intézmények szolgáltatásaira, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, egy vagy több területen masszív fejlődési elmaradásuk, késésük mutatkozik, vagy a fejlődési zavar szempontjából veszélyeztetettek. Léteznek olyan országok is, ahol alanyi jogon jár minden gyermek számára a szükséges ellátás, vagyis a kora gyermekkori intervenció az alapellátások szerves része olyan módon, hogy egyszerűen minden gyermek a saját szükségleteinek megfelelő szolgáltatásokat kapja az általános ellátások keretein belül (pl. skandináv országok). A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban a speciális segítséget igénylő gyerekekkel egyéni nevelési és fejlesztési terv alapján foglalkoznak a nevelők, és az adott intézmény speciális képzettséggel rendelkező szakemberei. Ezekben az országokban csak azt vizsgálják meg, hogy jogosult-e egy gyermek állandó segítőre, aki végig kíséri napjait a különböző helyszíneken. A diagnosztikus munkát a legtöbb országban interdiszciplináris, vagy legalábbis multidiszciplináris team végzi. Vannak országok, intézmények, ahol még egyértelműen a medikális szemlélet van előtérben (pl. orvosok a team vezetői), de mindenhol elmozdulás történik a szociális és pedagógiai nézőpontok felé. A legtöbb országban már a diagnosztikai folyamatban is aktívan bevonják a szülőket, de léteznek olyan gyakorlatok, ahol ez még egyáltalán nem valósul meg. Ezekben az országokban ezt hiánynak és kihívásnak jellemzik a szakértők, és erőfeszítéseket tesznek a korszerűbb megközelítés felé való elmozdulás irányába. 10

11 A párhuzamosan több szakember (vagy optimális esetben egy szakértői team) által végzett diagnosztikus vizsgálatok eredményét jó esetben a team átbeszéli a szülőkkel, és együtt határozzák meg a lehetséges szolgáltatások körét, intenzitását. Van olyan ország, ahol a diagnosztikát végző és az ellátó intézmények elkülönülnek, máshol ezek azonos intézményeken belül zajlanak. Abban is különbség van, hogy a diagnosztikát csak a jogosultság meghatározására használják-e, vagy ennek alapján már az egyéni fejlesztési terv kialakítását is elkezdik. Az ország-tanulmányok alapján két nagyobb út mutatkozik ebben a kérdésben: az egyik, hogy központi szervek és a konkrét ellátást biztosító intézetektől független testületek határozzák meg a jogosultságot, és ennek alapján körvonalazzák az igénybe vehető szolgáltatások körét. A másik, hogy a konkrét ellátó intézményekben is megállapíthatják mindezt, ezzel biztosítva a diagnosztika és a szolgáltatástervezés folyamatának aktív összekapcsolását. 10. Javaslat A diagnosztikai tevékenység megszervezésének legjobb módja a szakmai teammunka, ahol a különböző, egymást kiegészítő ismeretekkel rendelkező szakemberek együttműködése is megvalósul. A diagnosztika során is törekedni kell az interdiszciplináris szemlélet érvényesítésére. Törekedni kell továbbá arra, hogy a szülők már a diagnosztikai folyamatba is bevonásra kerüljenek, a team tagjaiként vegyenek részt a fejlesztési terv kialakításában. 6. Szakemberek és terápiák A legtöbb országban nagyon hasonló szakterületekről érkeznek szakemberek a kora gyermekkori intervenció területére. Természetesen mindhárom szektor szakemberei részt vesznek a munkában. Leginkább orvosok, neurológusok, pszichiáterek, védőnők, fizioterapeuták, ergoterapeuták, foglalkoztató terapeuták, beszédfejlesztő szakemberek, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások vesznek részt a komplex munkában. Általában team-ekben dolgoznak hol orvosi, hol pszichológusi, hol fejlesztő pedagógusi vezetéssel. Ez általában attól függ, hogy az adott országban milyen modellben gondolkodnak a kora gyermekkori intervencióról. A legtöbb országban meghatározzák a minimum-kvalifikációkat, amelyek általában alapképzésből (néhol BA, néhol MA) és vagy felsőoktatási, vagy intézményen belüli speciális ráképzésekből állnak. Számos terápiát használnak az egyes országok, de abban különböznek, hogy mennyire medikális és mennyire szociálpedagógiai szemléletben szervezik a szolgáltatásokat. Vannak olyan országok, ahol hangsúlyosan a mindennapi környezetben, tehát vagy otthon, vagy bölcsődékben, óvodákban végzik a fejlesztő, terápiás ellátást, más országok még mindig preferálják a központokban történő ellátást. A fejlesztő illetve terápiás folyamat szinte mindenhol az egyéni fejlesztési terv alapján zajlik, a szülők aktív közreműködésével. Általában azokban az országokban, ahol a fejlesztő/terápiás ellátást a napközbeni gyerekellátás 11

12 színhelyein végzik, otthon vagy központokban nem végeznek fejlesztő, terápiás munkát. Bár néhány országban a kora gyermekkori intervenciós központok mellett szegregált intézményekben is folyik ellátás, ezek az országok is tesznek erőfeszítéseket az integrált nevelés megalapozása irányában. Arról kevés információnk van, hogy pontosan milyen terápiákat milyen intenzitással, heti hány órában végeznek az egyes országokban. A szakemberek listái intuitív módon kijelölik az általános terápiák körét, de erről részleteket nem tudunk. Kortól, a fogyatékosság típusától, állapottól és a terápia jellegétől függően a gyerekek hetente 1-2 órától egészen 25 óráig terjedő intenzitásban részesülhetnek a szolgáltatásokból. Ahol a mindennapokat szövi át a fejlesztő, terápiás munka, ott nyilván sokkal intenzívebben, a pedagógiai programba ágyazva végzik az intervenciós tevékenységet, akár 4-5 éven keresztül, amíg a gyerekek iskolába nem kerülnek. 11. Javaslat A kora gyermekkori intervenciós intézményekben az eltérő gyökerű speciális ellátási szükséglettel jelentkező gyermekek, családok ellátása különböző ágazatokból (egészségügyi, oktatási, szociális) érkező, többféle szakértelemmel rendelkező szakember együttes jelenlétét igényli. Az integrált ellátási modell megvalósítása esetén az interdiszciplináris team jelenléte biztosítja a sokszínű ellátás lehetőségét, a terápiás, fejlesztő eljárások megválasztása nagyobb eséllyel igazodik a valós szükségletekhez. 7. Team-munka, a szülők bevonása, információáramlás A legtöbb országban a szakemberek interdiszciplináris team-ekben működnek, bár vannak országok, ahol még mindig a multidiszciplináris működés (sok szakember párhuzamosan egymás mellett tevékenykedik, de nem igazán érintkeznek) zajlik, a legtöbben már konkrét együttműködésről, és a szolgáltatástervezés és kivitelezés koordinált formáiról számolnak be. A teamek rendszeresen találkoznak és megbeszélik a zajló történéseket, ezek alapján módosítják a terveket. Ezekben a teamekben általában a szülőket is abszolút partnereknek tekintik. Sok helyütt a rendszerben működnek ún. kulcsszemélyek, koordinátorok, akik felvállalják, hogy kapcsolatot tartanak a szülők és a szakemberek illetve a szolgáltatók között, valamint folyamatosan segítenek az információszolgáltatásban, a tervezésben és a folyamatok menedzselésében. Kevés országban számolnak be a legmagasabb szintű együttműködésről, a transzdiszciplináris munkáról. Az intervenció során ilyenkor sokkal kevesebb számú szakember érintkezik a családdal, mivel az egyes szakemberek már képesek több szakma átívelő tudását és gyakorlatát egyszerre alkalmazni azáltal, hogy a háttérben a team tagjai valóban szorosan együttműködve dolgoznak. Vannak még olyan országok is, ahol a családdal dolgozó fő szakember teremti meg maga köré a team-et, ha szüksége van rá, sőt az sem ritka, hogy a szülők vállalják fel a koordinátori szerepet a számos szolgáltató között. 12

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

PR4 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM

PR4 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM PR4 dokumentum A kora gyermekkori ellátásban résztvevő intézmények által használt adatgyűjtő kérdőívek egységes struktúrájára és tartalmi elemeire tett javaslat(ok), amely a kora gyermekkori ellátásban

Részletesebben

A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja. Nyíregyháza, 2011. március 18.

A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja. Nyíregyháza, 2011. március 18. A magyarországi kora gyermekkori intervenciós szolgáltató hálózat elemei, résztvevői és célcsoportja Nyíregyháza, 2011. március 18. Czeizel Barbara Budapesti Korai Fejlesztő Központ Fogalmak, fogalmak

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

Köszöntjük Vendégeinket!

Köszöntjük Vendégeinket! Köszöntjük Vendégeinket!. MEIXNER EGYMI Gyógypedagógiai óvoda Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Kórház-pedagógiai ellátás Oldi tagintézmény Általános iskola Készségfejlesztő spec. szakisk

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az igénybe vehető pedagógiai többlet szolgáltatások támogatása TÁMOP 3.4.2/B

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK

Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK A 2012/2013. tanévben a következő intézményközi szakmai napok megrendezését tervezzük: 1. Szakmai nap az intervenció jegyében - Felkészítés a preventív óvodai

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

PR1 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM

PR1 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM PR1 dokumentum Javaslatok adaptálható elemek beépítésére a hazai kora gyermekkori intézményes értékelési rendszer számára, amely figyelembe veszi legalább két nemzetközi jó gyakorlat elemzésének eredményeit

Részletesebben

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály Tartalom A közoktatási rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó céljaink Tevékenységeink

Részletesebben

TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 773 676 820 Ft

TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 773 676 820 Ft TÁMOP 5.4.11. NYOLC PONT AZ AUTISTA SZEMÉLYEK ELLÁTÓRENDSZERÉNEK ORSZÁGOS SZINTŰ, KOMPLEX INNOVÁCIÓJA, SZAKMAI TANÁCSADÓ HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT KIALAKÍTÁSÁVAL TÁMOP-5.4.11-12/1-2012-0001 Az Európai

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box

Marie-Pascale BALCON. Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések. EACEA/Eurydice. ADD PHOTO HRE and replace this box Marie-Pascale BALCON ADD PHOTO HRE and replace this box Koordinátor: oktatási és ifjúságpolitikai elemzések EACEA/ A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában Budapest/HU, 2015. június 4. Az hálózat

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1

Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására TÁMOP-5.4.9-11/1 Kedvezményezett: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Célok A program célja: a szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

A koragyermekkori intervenció rendszere utak és kapcsolódások

A koragyermekkori intervenció rendszere utak és kapcsolódások Gyermeknevelés 3. évf. 2. szám 55 76. (2015) A koragyermekkori intervenció rendszere utak és kapcsolódások Kereki Judit Állami Egészségügyi Ellátó Központ, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Általános

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Majd kinövi?! avagy a korai intervenció egy szülő szemével

Majd kinövi?! avagy a korai intervenció egy szülő szemével Majd kinövi?! avagy a korai intervenció egy szülő szemével A szűk család Dédivel 2011-ben A legidősebb fiam szinte egyidős a magyarországi korai fejlesztéssel, 20 éves. Beszédhibája a pályaválasztását

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT 1 IGÉNYLŐ GYERMEKEK ELLÁTÁSA A hazai köznevelés rendszerében a különleges bánásmódot igénylő

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás

ÉLET ÚTON. Berta Tamás. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Berta Tamás ÉLET ÚTON KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Előzmények NFM Járművezető képzés megújítása KTI Feltáró vizsgálatok A közlekedésre nevelés megvalósulásának vizsgálata az általános iskolákban

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Együtt vagy külön? A különleges oktatási szükséglet

Együtt vagy külön? A különleges oktatási szükséglet Együtt vagy külön? A különleges oktatási szükséglet Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia Témavázlat A különleges fogalma az oktatásban Tipikus vs. atipikus Az ellátás 3D rendszere Minimális követelményrendszer

Részletesebben