Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak
|
|
- Róbert Gál
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak Tantárgy felelőse: Szarka Attila TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. Gyakorlati jegy Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat kezdetének jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák feldolgozásán keresztül. A kurzus a szupervíziós csoportmunka indító szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka nyitásáról, az ismerkedés, normaalakítás szabályairól. Főbb témakörök: A szupervízió története, alapfogalmai A szupervízió meghatározása A személyiségfejlesztő kiscsoportos munkaforma jellegzetességei A csoportmunka indító szakaszának jellegzetességei, a normaalakítás szabályai A csoportvezető kompetenciái Ismerkedési, csoportalakítási technikák, játékok A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák a legfontosabb szupervíziós szakkifejezéseket. Szerezzenek gyakorlati ismereteket a kiscsoportos személyiségfejlesztő munkaforma jellegzetességeiről, kezdjenek el saját tapasztalataikra reflektálni. Wellendorf, F. (1996): Megértés a szupervízióban. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., Supervisio Hungarica. Sárvári, Gy.:(1996): Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának a tükrében. In: Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina Kiadó, Bp.
2 Keresztúry Emőke Marosszéki Emese TKSZ 1210 A segítő kapcsolat elméleti alapjai L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A segítő kapcsolati munka alapismereteinek bemutatása és a hallgatók felkészítése, érzékenyítése a szupervizáltakkal való kapcsolatfelvételre. A kurzus a segítő kapcsolat pszichológiai és pszichodinamikai alapjaiba vezeti be a hallhatókat. Öt egység az elméleti ismereteket adja át, további kettő az ismeretek felismerési megtapasztalási készségét csiszolja, csoportmunka keretében. Legfontosabb témakörök: A segítés, mint professzió, A segítő kapcsolat, mint rendszer,valamint a klienssel való találkozás és információelemzés lehetőségei. Főbb témakörök: A segítés, mint professzió A segítő kapcsolat, mint rendszer A humán segítő pálya modellje A szakmai személyiség gondozása Empátia, beleérző képesség A non direktív segítő beszélgetés módszertana A kiégés folyamata, prevenció a burnoutban Az exploráció helyzetei, proxemikai, nonverbális tényezői A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a nondirektív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Buda, B. (1997): Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Bt, Budapest Bang, R. (1982): A célzott beszélgetés Pszichológia nevelőknek, Tankönyvkiadó Budapest Faber, H, Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek. MPT Pszichohigiénés Munkacsoport, Budapest. Rogers, C. (2003): Valakivé válni A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest Hézser, G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó. Budapest Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés. HIETE. Budapest Vanesse, A. (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. LESZ Animula Egyesület, Budapest Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI Pszichoterápiás Osztálya. Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.
3 Dr. Komlósi Piroska Dr. Komlósi Piroska Horváth Ivett TKSZ 1310 Rendszerszemlélet alapozó 4 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: V őszi I. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A stúdium célja egy olyan megértési stratégia, látásmód kialakítása, amely a jelenségek részleteit és összefüggéseit az egésszel való kölcsönhatásban, a lehető legszélesebb horizonton belül szeretné feltárni és értelmezni. A Bevezetés a rendszerszemléletbe alapvetően szemléletformáló tárgy, amely a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait foglalja össze, valamint a rendszerkutatás kiemelt eredményeit és alkalmazási területeit ismerteti meg a hallgatókkal. A hallgatók ismereteket szereznek az egyén és a rendszerek közötti kölcsönhatásról, a legjellemzőbb szociálpszichológiai és csoportlélektani jelenségekről és betekintést nyernek a szervezetek rendszerszemléletébe. Mindezek mellett gyakorlati eszközöket is kapnak a szervezetben működő egyén szervezethez való viszonyának megismeréséhez. Főbb témakörök: Az egyén és a rendszerek Egyén család csoport szervezet A határok természete General system theory Ludwig Von Bertalanffy rendszerelmélete A rendszerszemlélet alkalmazhatósága a szupervízióban A csoport és csoportköziség A szervezetek rendszerszemlélete Az organogram módszer Szerepeim tortája, munkahelyrajz mint kreatív eszközök a rendszerszemléletű szupervízióban A szupervizor, mint a szupervizált rendszerének új eleme A hallgatók a rendszerszemlélet fogalmi körében ismerjék meg a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait, ezeket építsék be szemléletmódjukba. Váljanak képessé arra, hogy saját hivatásszerepük illetékességi körén belül megfelelő módon értelmezzék a velük kapcsolatban álló kliensek rendszereken belüli működését, szerepkezelését. Egyéni segítői, tanácsadói munkájuk minél korábbi fázisában legyenek képesek a saját élményben kipróbált, reflektált és elemzett kreatív módszerek gyakorlati használatára. Oktatási módszer: interaktív elméleti input, témaközpontú kiscsoportos munka, helyzetgyakorlatok, kreatív elemző módszerek saját élményű kipróbálása, feldolgozása osztott csoportmunkában, az előadók vezetésével. Hézser, G. (2001): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Kálvin K. Bp.fejezet (929 o.) Komlósi, P. (1997): A család támogató és károsító hatásai az egyénre. In.: Gerevich J.(szerk.): Közösségi mentálhigéné. Animula, o. Hézser, G.: id. mű, B és D fejezetek. Ludewig, K. (2003): Rendszerszemléletű terápia. Coincidencia, Bp.. II. fejezet ( o.) Bakacsi, Gy. (2004).: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula K. Bp. Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.
4 Marosszéki Emese Keresztúry Emőke TKSZ 1410 Tanácsadás formái alapozó L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A tanácsadás fogalmi tisztázása, a legfontosabb tanácsadási munkaformák bemutatása és a szupervízió elhelyezése a tanácsadás rendszerében. A kurzus leírása: A szupervízió napjainkra az egyik leghatékonyabb, leginnovatívabb tanácsadási munkaformává nőtte ki magát. A hallgatók szemlélet alakításának egyik fontos lépése, hogy a képzés alapozó szakaszában felvázoljuk az alkalmazott pszichológiában nagyon fontos tanácsadási rendszer történeti kialakulását, fogalmi megközelítését. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a legfontosabb tanácsadási munkaformákkal, az esetmegbeszélő csoporttal, tréninggel, önismereti csoporttal. Áttekintik a hasonlóságokat, különbségeket, elhelyezik a szupervíziót a tanácsadás rendszerében. A kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók saját élményű helyzetekben megtapasztalják az esetmegbeszélő csoport és a szupervízió munkaformáját. Főbb témakörök: A tanácsadás alapvető formáinak áttekintése, története Tréning esetmegbeszélés szupervízió módszertani sajátosságainak összegzése, hasonlóságok, különbözőségek feltérképezése. Hasonlóságok és különbözőségek saját élményű, gyakorlati megtapasztalása A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a nondirektív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Dr. Bagdy E.: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In: Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november p. Edding, C.: Szupervízió tanácsadás szervezetfejlesztés In: Supervisio Hungarica Füzetek, Tanulmányok a szupervízió történetéből I. Lippenmeier, N. (szerk.): Szemelvények a német szupervíziós irodalomból Supervisio Hungarica, Bagdy, E, Wiesner, E (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok. In: Szupervízió egyén csoport szervezet, Supervisio Hungarica. Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Kopp, M, Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest. Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, Ritoókné Ádám, M. (szerk.) (1992): A tanácsadás pszichológiája Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó. Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés, Animula.
5 Majoros István TKSZ 1511 Csoportdinamikai alapismeretek alapozó L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. Gyakorlati jegy A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának összekapcsolása, a dinamika leolvasása készségének kialakítása segítségével. A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket. Főbb témakörök: A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései; A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai; A csoportok vizsgálatának síkjai vertikális, horizontális metszet Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban. Vezető/vezetők csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje Csoportdinamikai térdimenziók, A csoportkompetenciák A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a csoportdinamika elemeit. König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába. Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990 Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula, J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999. Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai K.,1989, Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.
6 Madai Krisztina TKSZ 2110 A szupervízió, mint folyamat 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat a szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) I.félév: a szupervíziós folyamat előkészítő szakasza. Abból indulunk ki, hogy a szupervízió tulajdonképpen már az első kapcsolatfelvétel pillanatában elkezdődik. A hallgatók megismerkednek az első kapcsolatfelvétel és a tájékozódó beszélgetés kritériumaival, kérdéseivel, valamint a szetting fogalmával. A szetting a szupervíziós folyamat téma és időbeni ütemterve. Az első félév kiemelt témaköre a szerződéskötés, ezen belül a jogi és a kapcsolati szerződés szempontjai. a hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest
7 Szarka Attila TKSZ 2210 A szupervízió, mint tanulás 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a tanulás tanulása definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. I. félév: Tapasztalati tanulás, D. Kolb modellje alapján Tanulási stílusok, módszerek D. Kolb szerint a 4 tanulási mód jellemzői Tanulási környezet, tanulási feltételek Tanulási fázisok és Kolb tanulási ciklus Az alkalmazkodó, divergens, asszimiláló és konvergens tanulási stílus jellemzői A tanulási ciklus megjelenése a szupervízióban A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén. Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Coleman, D. (2004): rzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó Coleman, D. (1997): rzelmi intelligencia. Budapest, Háttér kiadó Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000 Békés, V. : A rezilienciajelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor Margitay Tihamér (szerk.), 2002 Tudomány és történet Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, o. Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press Barlai, R. Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.
8 Szarka Attila TKSZ 2310 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport, team és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.
9 Ugrin Erzsébet Simon László TKSZ 3111 Terepkompetencia L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: Beadandó dolgozat Reflektív eltávolodás, kilépés a hozott szakma közegéből. A gyakorlat átvezetés, híd kíván lenni a saját szakmai mindennapok és a szupervizori gyakorlat megkezdése között. A kurzus leírása: Kiindulópontunk: A terepkompetencia nem egyenlő a konkrét szakmai tapasztalattal, és több mint a terepről alkotott ismeretek összessége. A hallgató a saját munkaterület bemutatásán keresztül vizsgálja az adott (saját) terep specifikumait a szupervízió szempontjából, valamint a szupervizori kompetencia összetevőit az adott terepen. Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom? A terepkompetencia fogalma Peter Berker alapján Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom? Szakmai életutam, és az eddig megszerzett kompetenciák A jelenlegi terep, intézmény bemutatása Milyen terepeket képviselünk? Az adott (saját) terep specifikumai a szupervízió szempontjából A hallgató váljon képessé reflektíven feldolgozni eddigi szakmai terepeinek sajátosságait, meghallani meglátni a hasonlóságokat és különbségeket a különböző terepek dinamikája között, és ezt a tapasztalatot beépíteni saját szupervizori munkájába. Berger P. (1996): A szupervizió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., szerk. Lippenmeyer N., Supervissio Hungarica. Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica GotthardLorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica
10 Madai Krisztina TKSZ 2120 A szupervízió, mint folyamat 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: Tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) II.félév: a szupervíziós folyamat kezdeti szakasza. Az első fontos lépés, a bizalmi légkör kialakítása megtörtént. A szerződéskötés után kezdődik az esetmunka a folyamatban. Átnézzük és gyakorlatok keretében ki is próbáljuk azokat a lehetséges módokat, ahogy sor kerülhet az esethozó kiválasztására. Megvizsgáljuk a két szélsőséges helyzetet: mi történik akkor, ha nincs eset és mi a helyzet akkor, ha több esethozó is van? Áttekintjük az esethozás lehetséges módozatait, szóbeli és írásbeli formáit. Az is előfordulhat, hogy az esethozó hangfelvételt, vagy jegyzőkönyvrészletet mutat be egy általa vezetett beszélgetésből. Ilyenkor kiemelten fontos szerepet játszanak az adatvédelem szabályai. A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 7588 Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest 4351 Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest
11 Szarka Attila TKSZ 2220 A szupervízió, mint tanulás 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a tanulás tanulása definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. II. félév: Kérdések a szupervízióban Tanulási hipotézis és diagnózis hasonlóságok, különbözőségek, alkalmazhatóság a szupervízióban Lineáris, reflektív, kontextuális és cirkuláris kérdéstípusok jellemzői A különböző kérdéstípusok alkalmazásának lehetőségei a szupervízióban Intervenciós piramis A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén. Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Coleman, D. (2004): rzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó Coleman, D. (1997): rzelmi intelligencia.budapest, Háttér kiadó Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000 Békés, V. : A rezilienciajelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor Margitay Tihamér (szerk.), 2002 Tudomány és történet Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, o. Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press Barlai, R. Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.
12 Szarka Attila TKSZ 2329 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. V Szigorlati vizsga/írásbeli teszt A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport, team és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.
13 Muzsnai Márta Marosszéki Emese TKSZ 2410 Módszertani integráció a szupervízióban 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A kurzus célja, hogy a szupervizorjelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket. A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlini fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit. Főbb témakörök: Módszertani elem fogalma Módszertani eklekticizmus és a szupervízió A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei A hallgatók módszertani tárháza A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó, Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest Székely, I. (2003): Tárgykapcsolatelmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.
14 Madai Krisztina Kertai Kiss Ildikó TKSZ 2510 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó esszé A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel. A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, teamszupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik a teammunka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva integrálják. Főbb témakörök: A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek A szervezet mint rendszer A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói Egyén és szervezet Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései A team munka sajátosságai Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme Vezetési stílusok, módszerek. A szupervizorjelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998 Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984 Klein S.: Vezetés és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.
15 Madai Krisztina Malatinszky Judit TKSZ 3211 Etika és jog a szupervízióban L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: Gyakorlati jegy A kurzus célja egyrészt általános jogi ismeretek átadása, valamint a szupervízió etikai aspektusainak és jogi vonzatainak megvilágítása a hallgatók előtt. A hallgató áttekintést kap a hazai jogrend és jogszabályi hierarchia főbb aspektusairól, illetve a jogérvényesítési eljárásokról, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges alapismeretekről. Sajátélményű esetfeldolgozás segítségével megvilágításra kerülnek a szupervízió etikai aspektusai és jogi vonzatai a hallgatók előtt. A szupervíziós folyamatok mindenkori szabályozásának megismerése. Főbb témakörök: Etikai alapfogalmak Jog, erkölcs, vallás, etika A jog társadalmi funkciói, jogrendszerek, a jog érvényesülése Jogképesség. Cselekvőképesség. Vétőképesség. Jogi eljárások (polgári, büntető, államigazgatási) A szerződés. Az érték és érdek konfliktusainak felismerése Az etikailag morális és immorális cselekedetek közötti határok A segítés és a segítő etikája A szupervíziós folyamat etikai aspektusai Etikai alapelvek, vonzat, dilemma, konfliktus a szupervízióban Titoktartás Legfontosabb etikai és jogi kérdések, problémák a szupervízióban. A szupervizor jelölt legyen képes a szupervíziós folyamatban felismerni az etikai vonulatokat, ezeket a szakma szabályainak megfelelő keretben tartani, etikai dilemmák, konfliktusok esetén megfontoltan kísérni a folyamatot. Hege, M. (1996): Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Hege, M. (1996): Az absztinencia vagy a hitelesség tanácsadási normája a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján. ComteSponville, A. (2005): Kis könyv nagy erényekről. Osiris Kiadó, Budapest Lányi, A, Jakab, Gy. (2004): Erkölcsi esettanulmányok. Független Pedagógiai Intézet, Budapest Nyíri, T. (1994): Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest.
16 Dr. Erdélyi Ildikó Majsai Hideg Tünde TKSZ 3311 Intervenciós technikák a szupervízióban 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. gyakorlati jegy A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani eszköztárat adni a hallgatók kezébe. A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma, fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az adott pszichológiai irányzat egyegy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás módjait, feltételeit. Főbb témakörök: Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban Alkalmazott szerepelmélet szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a társas mező ábrázolási módjai Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata Gendlinféle fókuszolás Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban. A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni. Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó, Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest Székely, I. (2003): Tárgykapcsolatelmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4. Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.
17 Szarka Attila TKSZ 3411 Önreflektív team 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: gyakorlati jegy Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, teamen belüli együttműködés megtapasztalása. A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A fő hangsúly a reflexió önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév sajátélményű nagy, közép és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió reflexió használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is. Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni szupervizori munkájában.
18 TKSZ 4111 Tanulmányi szupervízió 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: gyakorlati jegy Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által szervezett és vezetett szupervíziós folyamatokban. Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc). Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.
19 Szarka Attila Majoros István Marosszéki Emese TKSZ 4211 Csoportos tanszupervízió 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. gyakorlati jegy A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egyegy módszer elemeit. A szakmai működést vizsgálja a szerep szervezet vagy intézmény szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat. Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját tanulmányi szupervíziós munkájában.
20 Muzsnai Márta TKSZ 2130 A szupervízió, mint folyamat 3. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi III. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) III. félév: a szupervíziós folyamat feldolgozási szakasza. A feldolgozás során két szinten folyik a munka. Egyrészt végiggondoljuk, hogy mit jelent az a kijelentés, hogy a módszertani eszközök kiválasztásánál a behozott téma, az eset maga a meghatározó szempont. Az esethozó kérdése szabja meg, hogy milyen kérdésfajtákat, milyen módszertani elemeket választunk szupervizorként a behozott téma jobb megértéséhez. A másik szint a szupervizorban zajló belső munka, a saját megérintődéseit megérteni, intervencióvá alakítani segítő belső dialógus. A belső dialógus tanulmányozásához elengedhetetlen a külső megfigyelő pozíciója, attitűdje, tartása. A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 7588 Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest 4351 Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest
Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak
Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak Tantárgy felelőse: Szarka Attila TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete L: 0 + 8 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás
RészletesebbenAlapozó tanegységek: Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika. TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Féléves óraszám:
Alapozó tanegységek: Bán Zsuzsanna Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens
Az iskola mentálhigiénéje PSX 1211L Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 10 Gyakorlati jegy TK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a vizsgaidőszak első
RészletesebbenWESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK
Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.
RészletesebbenMCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐ I ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat Gyakorlati
RészletesebbenMCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS
MCPE VEZETŐI ÉS ÜZLETI COACH KÉPZÉS 2018-2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? Felkészít a vezetői és üzleti coaching belépő szintű alkalmazására A coach szerephez elengedhetetlen szakmai önismeretet és önbizalmat
RészletesebbenSYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába
RészletesebbenDr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék. Nappali képzés. KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév
Pszichológia Intézeti Tanszék Nappali képzés KÖVETELMÉNYEK Differenciált fejlesztés pszichológiája SPB 2301 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 1+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. 2016/17. tanév 1. félév. Dr. Margitics Ferenc. főiskolai tanár. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet
KÖVETELMÉNYEK 2016/17. tanév 1. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék Nappali képzés Bevezetés a pszichológiába TAB 1201
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Szatmári Ágnes főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja
Alkalmazott pszichológia MD1005 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve: Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve
Segítő kapcsolat CGB 1304 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 G Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár A szorgalmi időszak utolsó előtti hetében szóbeli vizsgán szerzik meg a hallgatók
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve
Segítő kapcsolat CB 1304 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár A szorgalmi időszak utolsó előtti hetében szóbeli vizsgán szerzik meg a hallgatók
RészletesebbenI.A tanácsadás története a századfordulótól napjainkig (Crites, Mérei)
A TANÁCSADÓ SZAKPSZICHOLÓGUS KÉPZÉS ALAPOZÓ KOMPLEX SZIGORLATÁNAK TÉMÁI I.A tanácsadás története a századfordulótól napjainkig (Crites, Mérei) II:A tanácsadás rendszerei (Super, Oetting-Hurst, Wiegersma,
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szakmai identitás fejlesztése. Meghirdetés féléve 3. Kreditpont: 2 Konzultációs óraszám 8. Előfeltétel (tantárgyi kód) -
Szakmai identitás fejlesztése ADM 2323L Konzultációs óraszám 8 Minősített aláírás Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár Az óra tréning jelleggel zajlik. A kurzus teljesítésének feltétele a foglalkozáson
RészletesebbenAlapozó tanegységek: Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika. TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Féléves óraszám:
Alapozó tanegységek: Tantárgy felelőse: Chaudhuri Sujit Márta Bettina Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés 4 L:16+0 Tantárgy besorolása:
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. 2015/16. tanév 1. félév. Dr. Margitics Ferenc. főiskolai tanár. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet
KÖVETELMÉNYEK 2015/16. tanév 1. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék Nappali képzés Tantárgy neve Bevezetés a pszichológiába
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve
Segítő kapcsolat CGB 1304 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 G Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár A szorgalmi időszak utolsó előtti hetében (május 10.) írásbeli gyakorlati
RészletesebbenSZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT
SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT A tárgy neve: A szociális munka módszertan II. (Csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka) Félévi óraszám: L:10 óra Kreditértéke:4 kredit Helye
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens
Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a vizsgaidőszak
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja
Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Nagy Edit főiskolai docens Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus AK Zárthelyi dolgozat írása az
RészletesebbenDr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja
Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja
Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája INM1013L Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Gy Tantárgyfelelős neve Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár Tantárgy oktatója:
RészletesebbenWESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK
Tantárgy kódja SMAK108 Tantárgy elzése Szupervízió 1. Tantárgy oktatójának Almásy Judit óraadó tanár, szupervízor nappali tagozaton 4 tanóra/ hét levelező tagozaton 16 tanóra/félév szeminárium A hallgató
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2014/2015.II.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár
2014/2015.II.félév Inkluzív nevelés - attitűdformálás INM2011 Meghirdetés féléve 2. 0+2 Minősített aláírás INM 2010 Az órák tréning jelleggel, tömbösített formában zajlanak. A minősített aláírás teljesítésének
RészletesebbenKommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.
Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár
Szakmai identitás fejlesztése ADM 2323L Meghirdetés féléve 3. Kreditpont: 2 Konzultációs óraszám 8 Minősített aláírás Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár Az kurzus
RészletesebbenNEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ
NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE A képzés 2015. szeptember 11.-én indul és 2016. április 8.-án zárul. A képzési folyamat elemei: 4x2 nap (72 óra), elsősorban
RészletesebbenWorkshopok
II. SZUPERVÍZIÓS VÁNDORKONFERENCIA ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS SZUPERVÍZIÓ Workshopok 14 00 17 15 (a felsorolt workshopok közül 1 választható) 1 dr. Nemes Éva Hogyan fejleszthető a reziliencia? Az embert
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév. Szakmai identitás fejlesztése
Szakmai identitás fejlesztése ADM 2323L Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Konzultációs óraszám 6 Mai Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének
RészletesebbenMagyar Coaching Pszichológiai Egyesület 2019
Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület 2019 MIT NYÚJT A KÉPZÉS? A hat tréningnapból, három gyakorló team coachingból, valamint három intervíziós alkalomból álló képzés felkészít a team coach szerep sikeres
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár
Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK II. félév
KÖVETELMÉNYEK 2016-2017. II. félév Tantárgy neve Multikulturális nevelés Tantárgy kódja SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Félévi követelmény Kollokvium Előfeltétel
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenTÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA
TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,
RészletesebbenTantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek
Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek CGB1203 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens A tantárgyfelelős
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK I.félév. Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár
2016-2017. 1I.félév Az erőszak pszichológiai kérdései CGB 1309 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele a
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenNEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6
NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával rendelkezik.
RészletesebbenTantárgyi követelmény
Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék
2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék Pedagógiai szociálpszichológia M 1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0
RészletesebbenMegengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul)
www.fokuszmodszer.hu A fókuszolás-orientált /i rend/ (A Kántor Árpád, a New York-i TFI által elismert fókusz koordinátor jelölt, valamint Molnár Emese és Szilágyi Veronika fókuszolás-orientált terapeuta
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2012/2013.II félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja
2012/2013.II félév Segítő kapcsolat CG1031 Meghirdetés féléve 2. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium - Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár A félév során 2 zárthelyi dolgozat írásával a kollokviumi
RészletesebbenINTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció
INTERPERSZONÁLIS ÉS INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIA specializáció (120 kredit, min. 1230 kontakt óra + a szabadon választható tárgyak óraszáma) Képzési cél: A képzés célja, hogy a hallgatók gyakorlatorientált
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja
Pedagógiai szociálpszichológia TKM1010 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 2+0 Előfeltétel (tantárgyi kód) TKM1001 Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár és beosztása Az előadáson való részvétel
RészletesebbenA SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA)
A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA) Félévi óraszám: Heti óraszám: Kreditértéke: Helye a tantervben: Előadó: Pataki Józsefné A kurzus rövid leírása A
RészletesebbenIII. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam
RészletesebbenSMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó
SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton
RészletesebbenNEOSYS COACHING ISKOLA
NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával
RészletesebbenMEGHÍVÓ II. SZUPERVÍZIÓS VÁNDORKONFERENCIA OKTÓBER 21. KAPCSOLATAINK ÜZENETE... ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS SZUPERVÍZIÓ
MEGHÍVÓ II. SZUPERVÍZIÓS VÁNDORKONFERENCIA 2016. OKTÓBER 21. KAPCSOLATAINK ÜZENETE... ÉRZELMI INTELLIGENCIA ÉS SZUPERVÍZIÓ Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önt Érzelmi inteligencia és szupervízió
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó
RészletesebbenSZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási
RészletesebbenBálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján
Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: május 01-től
TÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET KÉPZÉSI RENDSZERÉRŐL ÉRVÉNYES: 2019. május 01-től AKKREDITÁLT PEDAGÓGUS- ÉS SZOCIÁLIS SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK Képzési forma Képzés megnevezése: Akkreditált
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet
RészletesebbenI. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár
2015-2016. 1. félév Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy
Részletesebben2017. május 26., péntek délután. Workshopok
2017. május 26., péntek délután Workshopok 14 30 18 00 (Minden workshop 2X90 perc és a felsorolt workshopok közül egy választható) 1 Stefany Tóth Judit Gestalt ciklus modelljének alkalmazása a szupervízióban
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája. Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.
Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája CGF1301 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve: Dr. Margitics Ferenc
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Jánvári Miriam Ivett főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja
Személyiség és fejlődése II. CG 1036L Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) CG 1035 Dr Margitics Ferenc főiskolai tanár Tantárgy
RészletesebbenA kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban
A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer/2018/ félév
Tantárgy: Esélyegyenlőségi ismeretek Oktató: Bodnárné Dr. Kis Katalin Féléves óraszám:5 Kredit:2kr 1. konzultáció: Az esélyegyenlőség fogalma és európai dimenziói Az esélyegyenlőség társadalmi, közpolitikai
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz
II. évfolyam GI szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz LEVELEZŐ Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szervezeti magatartás és vezetés Tanszék:Vállalkozás
RészletesebbenEgészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak
Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni
RészletesebbenTantárgy adatlap Társadalom és lélektan
A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Dr. Pornói Imre főiskolai tanár Tantárgyfelelős tanszék kódja
Szociális gondoskodás története B1401L Meghirdetés féléve 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) koll Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgy oktatója és beosztása A tantárgy elsajátításának célja: Annak
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Didaktikus teológia 1.4 Szakterület Teológia 1.5
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenKépzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére
Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?
RészletesebbenDr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja
Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium - Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenEső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)
Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz
RészletesebbenIskolai szociális munka gyakorlata
Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája. Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Kontakt óraszám (elm.+gyak.
Csecsemő- és kisgyermekkor pszichológiája CGF1301L Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Kontakt óraszám (elm.+gyak.) 9 - Tantárgyfelelős neve: Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Tantárgy oktatója: A kurzus
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK II. félév
Multikulturális nevelés SPB2102 Meghirdetés féléve 6 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Kollokvium SPB1621 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr Kis Katalin Bodnárné D r Kis Katalin A Hallgató ismerje
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK I. félév
2016-2017. I. félév Tanulási nehézségek szűrése, fejlesztő eljárások Prevenció és módszertan FP1139 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 5 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 12 A hallgatók ismerjék meg a tanulási
RészletesebbenMédia- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD
RészletesebbenPszichológus alapképzés az ELTE-n
Pszichológus alapképzés az ELTE-n Kiss Paszkál ELTE Pszichológiai Intézet www.ppk.elte.hu pszichologia.tanulmanyok@ppk.elte.hu Amiről szó lesz A pszichológia szak kínálata Az alapképzés dióhéjban Mesterszak,
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer BAI 0006L A pszichológia fő területei (2018/19/ 1. félév)
BAI 0006L A pszichológia fő területei Óraszám: 9 óra/félév Tantárgy felelős: Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai tanár 1. Konzultáció témakörei 2018. október 12. 13-16. óra Mivel foglalkozik a pszichológia? A
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány 1.3 Intézet Újságírás 1.4 Szakterület
RészletesebbenINGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN
INGYENES KÉPZÉSI LEHETŐSÉG ÖNKÉNTES MUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA Napjainkban egyre nagyobb társadalmi értéket képvisel az önkéntes munka. A mai fiatalok már középiskolai tanulmányaik során a tanterv részeként
RészletesebbenTanulás- és kutatásmódszertan
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tanulás- és kutatásmódszertan 2010/2011. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szakterületi gyakorlat. Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Konzultációs óraszám (elm.+gyak.) 2
Szakterületi gyakorlat INM1000L Meghirdetés féléve 2. Konzultációs óraszám (elm.+gyak.) 2 - Tantárgyfelelős neve és beosztása A megadott szempontok szerinti dolgozat elkészítése és benyújtása. Nincs. Kommunikáció-konfliktuskezelés
RészletesebbenTANTÁRGYLEÍRÁS. BSc Sport-és rekreációszervező. Dr.Chaudhuri Sujit. Dr.Chaudhuri Sujit, Széles József
Igen/Nem TANTÁRGYLEÍRÁS TESTNEVELÉSI EGYETEM A TANTÁRGY ALAPADATAI Modul megnevezése: MKKR Szint: Tantárgy megnevezése: Stratégiai és projektmenedzsment Kódja: Tantárgy kreditértéke: 3 kredit Készítés
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF
RészletesebbenSzociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei
Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell
RészletesebbenKépzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra
Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés
RészletesebbenA KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN
A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
Részletesebben