Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak"

Átírás

1 Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak Tantárgy felelőse: Szarka Attila TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. Gyakorlati jegy Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat kezdetének jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák feldolgozásán keresztül. A kurzus a szupervíziós csoportmunka indító szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka nyitásáról, az ismerkedés, normaalakítás szabályairól. Főbb témakörök: A szupervízió története, alapfogalmai A szupervízió meghatározása A személyiségfejlesztő kiscsoportos munkaforma jellegzetességei A csoportmunka indító szakaszának jellegzetességei, a normaalakítás szabályai A csoportvezető kompetenciái Ismerkedési, csoportalakítási technikák, játékok A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák a legfontosabb szupervíziós szakkifejezéseket. Szerezzenek gyakorlati ismereteket a kiscsoportos személyiségfejlesztő munkaforma jellegzetességeiről, kezdjenek el saját tapasztalataikra reflektálni. Wellendorf, F. (1996): Megértés a szupervízióban. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., Supervisio Hungarica. Sárvári, Gy.:(1996): Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának a tükrében. In: Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina Kiadó, Bp.

2 Keresztúry Emőke Marosszéki Emese TKSZ 1210 A segítő kapcsolat elméleti alapjai L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A segítő kapcsolati munka alapismereteinek bemutatása és a hallgatók felkészítése, érzékenyítése a szupervizáltakkal való kapcsolatfelvételre. A kurzus a segítő kapcsolat pszichológiai és pszichodinamikai alapjaiba vezeti be a hallhatókat. Öt egység az elméleti ismereteket adja át, további kettő az ismeretek felismerési megtapasztalási készségét csiszolja, csoportmunka keretében. Legfontosabb témakörök: A segítés, mint professzió, A segítő kapcsolat, mint rendszer,valamint a klienssel való találkozás és információelemzés lehetőségei. Főbb témakörök: A segítés, mint professzió A segítő kapcsolat, mint rendszer A humán segítő pálya modellje A szakmai személyiség gondozása Empátia, beleérző képesség A non direktív segítő beszélgetés módszertana A kiégés folyamata, prevenció a burnoutban Az exploráció helyzetei, proxemikai, nonverbális tényezői A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a nondirektív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Buda, B. (1997): Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Bt, Budapest Bang, R. (1982): A célzott beszélgetés Pszichológia nevelőknek, Tankönyvkiadó Budapest Faber, H, Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek. MPT Pszichohigiénés Munkacsoport, Budapest. Rogers, C. (2003): Valakivé válni A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest Hézser, G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó. Budapest Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés. HIETE. Budapest Vanesse, A. (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. LESZ Animula Egyesület, Budapest Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI Pszichoterápiás Osztálya. Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.

3 Dr. Komlósi Piroska Dr. Komlósi Piroska Horváth Ivett TKSZ 1310 Rendszerszemlélet alapozó 4 L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: V őszi I. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A stúdium célja egy olyan megértési stratégia, látásmód kialakítása, amely a jelenségek részleteit és összefüggéseit az egésszel való kölcsönhatásban, a lehető legszélesebb horizonton belül szeretné feltárni és értelmezni. A Bevezetés a rendszerszemléletbe alapvetően szemléletformáló tárgy, amely a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait foglalja össze, valamint a rendszerkutatás kiemelt eredményeit és alkalmazási területeit ismerteti meg a hallgatókkal. A hallgatók ismereteket szereznek az egyén és a rendszerek közötti kölcsönhatásról, a legjellemzőbb szociálpszichológiai és csoportlélektani jelenségekről és betekintést nyernek a szervezetek rendszerszemléletébe. Mindezek mellett gyakorlati eszközöket is kapnak a szervezetben működő egyén szervezethez való viszonyának megismeréséhez. Főbb témakörök: Az egyén és a rendszerek Egyén család csoport szervezet A határok természete General system theory Ludwig Von Bertalanffy rendszerelmélete A rendszerszemlélet alkalmazhatósága a szupervízióban A csoport és csoportköziség A szervezetek rendszerszemlélete Az organogram módszer Szerepeim tortája, munkahelyrajz mint kreatív eszközök a rendszerszemléletű szupervízióban A szupervizor, mint a szupervizált rendszerének új eleme A hallgatók a rendszerszemlélet fogalmi körében ismerjék meg a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait, ezeket építsék be szemléletmódjukba. Váljanak képessé arra, hogy saját hivatásszerepük illetékességi körén belül megfelelő módon értelmezzék a velük kapcsolatban álló kliensek rendszereken belüli működését, szerepkezelését. Egyéni segítői, tanácsadói munkájuk minél korábbi fázisában legyenek képesek a saját élményben kipróbált, reflektált és elemzett kreatív módszerek gyakorlati használatára. Oktatási módszer: interaktív elméleti input, témaközpontú kiscsoportos munka, helyzetgyakorlatok, kreatív elemző módszerek saját élményű kipróbálása, feldolgozása osztott csoportmunkában, az előadók vezetésével. Hézser, G. (2001): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Kálvin K. Bp.fejezet (929 o.) Komlósi, P. (1997): A család támogató és károsító hatásai az egyénre. In.: Gerevich J.(szerk.): Közösségi mentálhigéné. Animula, o. Hézser, G.: id. mű, B és D fejezetek. Ludewig, K. (2003): Rendszerszemléletű terápia. Coincidencia, Bp.. II. fejezet ( o.) Bakacsi, Gy. (2004).: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula K. Bp. Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.

4 Marosszéki Emese Keresztúry Emőke TKSZ 1410 Tanácsadás formái alapozó L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A tanácsadás fogalmi tisztázása, a legfontosabb tanácsadási munkaformák bemutatása és a szupervízió elhelyezése a tanácsadás rendszerében. A kurzus leírása: A szupervízió napjainkra az egyik leghatékonyabb, leginnovatívabb tanácsadási munkaformává nőtte ki magát. A hallgatók szemlélet alakításának egyik fontos lépése, hogy a képzés alapozó szakaszában felvázoljuk az alkalmazott pszichológiában nagyon fontos tanácsadási rendszer történeti kialakulását, fogalmi megközelítését. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a legfontosabb tanácsadási munkaformákkal, az esetmegbeszélő csoporttal, tréninggel, önismereti csoporttal. Áttekintik a hasonlóságokat, különbségeket, elhelyezik a szupervíziót a tanácsadás rendszerében. A kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók saját élményű helyzetekben megtapasztalják az esetmegbeszélő csoport és a szupervízió munkaformáját. Főbb témakörök: A tanácsadás alapvető formáinak áttekintése, története Tréning esetmegbeszélés szupervízió módszertani sajátosságainak összegzése, hasonlóságok, különbözőségek feltérképezése. Hasonlóságok és különbözőségek saját élményű, gyakorlati megtapasztalása A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a nondirektív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Dr. Bagdy E.: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In: Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november p. Edding, C.: Szupervízió tanácsadás szervezetfejlesztés In: Supervisio Hungarica Füzetek, Tanulmányok a szupervízió történetéből I. Lippenmeier, N. (szerk.): Szemelvények a német szupervíziós irodalomból Supervisio Hungarica, Bagdy, E, Wiesner, E (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok. In: Szupervízió egyén csoport szervezet, Supervisio Hungarica. Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Kopp, M, Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest. Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, Ritoókné Ádám, M. (szerk.) (1992): A tanácsadás pszichológiája Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó. Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés, Animula.

5 Majoros István TKSZ 1511 Csoportdinamikai alapismeretek alapozó L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. Gyakorlati jegy A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának összekapcsolása, a dinamika leolvasása készségének kialakítása segítségével. A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket. Főbb témakörök: A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései; A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai; A csoportok vizsgálatának síkjai vertikális, horizontális metszet Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban. Vezető/vezetők csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje Csoportdinamikai térdimenziók, A csoportkompetenciák A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a csoportdinamika elemeit. König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába. Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990 Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula, J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999. Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai K.,1989, Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp. Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp old.

6 Madai Krisztina TKSZ 2110 A szupervízió, mint folyamat 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat a szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) I.félév: a szupervíziós folyamat előkészítő szakasza. Abból indulunk ki, hogy a szupervízió tulajdonképpen már az első kapcsolatfelvétel pillanatában elkezdődik. A hallgatók megismerkednek az első kapcsolatfelvétel és a tájékozódó beszélgetés kritériumaival, kérdéseivel, valamint a szetting fogalmával. A szetting a szupervíziós folyamat téma és időbeni ütemterve. Az első félév kiemelt témaköre a szerződéskötés, ezen belül a jogi és a kapcsolati szerződés szempontjai. a hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest

7 Szarka Attila TKSZ 2210 A szupervízió, mint tanulás 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a tanulás tanulása definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. I. félév: Tapasztalati tanulás, D. Kolb modellje alapján Tanulási stílusok, módszerek D. Kolb szerint a 4 tanulási mód jellemzői Tanulási környezet, tanulási feltételek Tanulási fázisok és Kolb tanulási ciklus Az alkalmazkodó, divergens, asszimiláló és konvergens tanulási stílus jellemzői A tanulási ciklus megjelenése a szupervízióban A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén. Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Coleman, D. (2004): rzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó Coleman, D. (1997): rzelmi intelligencia. Budapest, Háttér kiadó Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000 Békés, V. : A rezilienciajelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor Margitay Tihamér (szerk.), 2002 Tudomány és történet Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, o. Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press Barlai, R. Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

8 Szarka Attila TKSZ 2310 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi I. V Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport, team és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

9 Ugrin Erzsébet Simon László TKSZ 3111 Terepkompetencia L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: őszi Oktatás nyelve: I. rtékelés módja: Beadandó dolgozat Reflektív eltávolodás, kilépés a hozott szakma közegéből. A gyakorlat átvezetés, híd kíván lenni a saját szakmai mindennapok és a szupervizori gyakorlat megkezdése között. A kurzus leírása: Kiindulópontunk: A terepkompetencia nem egyenlő a konkrét szakmai tapasztalattal, és több mint a terepről alkotott ismeretek összessége. A hallgató a saját munkaterület bemutatásán keresztül vizsgálja az adott (saját) terep specifikumait a szupervízió szempontjából, valamint a szupervizori kompetencia összetevőit az adott terepen. Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom? A terepkompetencia fogalma Peter Berker alapján Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom? Szakmai életutam, és az eddig megszerzett kompetenciák A jelenlegi terep, intézmény bemutatása Milyen terepeket képviselünk? Az adott (saját) terep specifikumai a szupervízió szempontjából A hallgató váljon képessé reflektíven feldolgozni eddigi szakmai terepeinek sajátosságait, meghallani meglátni a hasonlóságokat és különbségeket a különböző terepek dinamikája között, és ezt a tapasztalatot beépíteni saját szupervizori munkájába. Berger P. (1996): A szupervizió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., szerk. Lippenmeyer N., Supervissio Hungarica. Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica GotthardLorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

10 Madai Krisztina TKSZ 2120 A szupervízió, mint folyamat 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: Tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) II.félév: a szupervíziós folyamat kezdeti szakasza. Az első fontos lépés, a bizalmi légkör kialakítása megtörtént. A szerződéskötés után kezdődik az esetmunka a folyamatban. Átnézzük és gyakorlatok keretében ki is próbáljuk azokat a lehetséges módokat, ahogy sor kerülhet az esethozó kiválasztására. Megvizsgáljuk a két szélsőséges helyzetet: mi történik akkor, ha nincs eset és mi a helyzet akkor, ha több esethozó is van? Áttekintjük az esethozás lehetséges módozatait, szóbeli és írásbeli formáit. Az is előfordulhat, hogy az esethozó hangfelvételt, vagy jegyzőkönyvrészletet mutat be egy általa vezetett beszélgetésből. Ilyenkor kiemelten fontos szerepet játszanak az adatvédelem szabályai. A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 7588 Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest 4351 Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest

11 Szarka Attila TKSZ 2220 A szupervízió, mint tanulás 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a tanulás tanulása definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. II. félév: Kérdések a szupervízióban Tanulási hipotézis és diagnózis hasonlóságok, különbözőségek, alkalmazhatóság a szupervízióban Lineáris, reflektív, kontextuális és cirkuláris kérdéstípusok jellemzői A különböző kérdéstípusok alkalmazásának lehetőségei a szupervízióban Intervenciós piramis A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén. Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Coleman, D. (2004): rzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó Coleman, D. (1997): rzelmi intelligencia.budapest, Háttér kiadó Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000 Békés, V. : A rezilienciajelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor Margitay Tihamér (szerk.), 2002 Tudomány és történet Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, o. Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press Barlai, R. Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

12 Szarka Attila TKSZ 2329 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 2. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. V Szigorlati vizsga/írásbeli teszt A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport, team és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

13 Muzsnai Márta Marosszéki Emese TKSZ 2410 Módszertani integráció a szupervízióban 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A kurzus célja, hogy a szupervizorjelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket. A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlini fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit. Főbb témakörök: Módszertani elem fogalma Módszertani eklekticizmus és a szupervízió A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei A hallgatók módszertani tárháza A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó, Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest Székely, I. (2003): Tárgykapcsolatelmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

14 Madai Krisztina Kertai Kiss Ildikó TKSZ 2510 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. V Írásbeli kollokvium/beadandó esszé A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel. A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, teamszupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik a teammunka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva integrálják. Főbb témakörök: A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek A szervezet mint rendszer A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói Egyén és szervezet Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései A team munka sajátosságai Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme Vezetési stílusok, módszerek. A szupervizorjelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998 Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984 Klein S.: Vezetés és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.

15 Madai Krisztina Malatinszky Judit TKSZ 3211 Etika és jog a szupervízióban L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: Gyakorlati jegy A kurzus célja egyrészt általános jogi ismeretek átadása, valamint a szupervízió etikai aspektusainak és jogi vonzatainak megvilágítása a hallgatók előtt. A hallgató áttekintést kap a hazai jogrend és jogszabályi hierarchia főbb aspektusairól, illetve a jogérvényesítési eljárásokról, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges alapismeretekről. Sajátélményű esetfeldolgozás segítségével megvilágításra kerülnek a szupervízió etikai aspektusai és jogi vonzatai a hallgatók előtt. A szupervíziós folyamatok mindenkori szabályozásának megismerése. Főbb témakörök: Etikai alapfogalmak Jog, erkölcs, vallás, etika A jog társadalmi funkciói, jogrendszerek, a jog érvényesülése Jogképesség. Cselekvőképesség. Vétőképesség. Jogi eljárások (polgári, büntető, államigazgatási) A szerződés. Az érték és érdek konfliktusainak felismerése Az etikailag morális és immorális cselekedetek közötti határok A segítés és a segítő etikája A szupervíziós folyamat etikai aspektusai Etikai alapelvek, vonzat, dilemma, konfliktus a szupervízióban Titoktartás Legfontosabb etikai és jogi kérdések, problémák a szupervízióban. A szupervizor jelölt legyen képes a szupervíziós folyamatban felismerni az etikai vonulatokat, ezeket a szakma szabályainak megfelelő keretben tartani, etikai dilemmák, konfliktusok esetén megfontoltan kísérni a folyamatot. Hege, M. (1996): Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Hege, M. (1996): Az absztinencia vagy a hitelesség tanácsadási normája a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján. ComteSponville, A. (2005): Kis könyv nagy erényekről. Osiris Kiadó, Budapest Lányi, A, Jakab, Gy. (2004): Erkölcsi esettanulmányok. Független Pedagógiai Intézet, Budapest Nyíri, T. (1994): Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest.

16 Dr. Erdélyi Ildikó Majsai Hideg Tünde TKSZ 3311 Intervenciós technikák a szupervízióban 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. gyakorlati jegy A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani eszköztárat adni a hallgatók kezébe. A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma, fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az adott pszichológiai irányzat egyegy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás módjait, feltételeit. Főbb témakörök: Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban Alkalmazott szerepelmélet szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a társas mező ábrázolási módjai Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata Gendlinféle fókuszolás Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban. A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni. Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó, Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest Székely, I. (2003): Tárgykapcsolatelmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4. Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.

17 Szarka Attila TKSZ 3411 Önreflektív team 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: gyakorlati jegy Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, teamen belüli együttműködés megtapasztalása. A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A fő hangsúly a reflexió önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév sajátélményű nagy, közép és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió reflexió használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is. Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni szupervizori munkájában.

18 TKSZ 4111 Tanulmányi szupervízió 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: tavaszi Oktatás nyelve: II. rtékelés módja: gyakorlati jegy Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által szervezett és vezetett szupervíziós folyamatokban. Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc). Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyéncsoportszervezet, Supervisio Hungarica IV. Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.

19 Szarka Attila Majoros István Marosszéki Emese TKSZ 4211 Csoportos tanszupervízió 1. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: tavaszi II. gyakorlati jegy A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egyegy módszer elemeit. A szakmai működést vizsgálja a szerep szervezet vagy intézmény szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat. Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját tanulmányi szupervíziós munkájában.

20 Muzsnai Márta TKSZ 2130 A szupervízió, mint folyamat 3. L: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés módja: őszi III. V Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a szerződés és a folyamat két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egyegy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) III. félév: a szupervíziós folyamat feldolgozási szakasza. A feldolgozás során két szinten folyik a munka. Egyrészt végiggondoljuk, hogy mit jelent az a kijelentés, hogy a módszertani eszközök kiválasztásánál a behozott téma, az eset maga a meghatározó szempont. Az esethozó kérdése szabja meg, hogy milyen kérdésfajtákat, milyen módszertani elemeket választunk szupervizorként a behozott téma jobb megértéséhez. A másik szint a szupervizorban zajló belső munka, a saját megérintődéseit megérteni, intervencióvá alakítani segítő belső dialógus. A belső dialógus tanulmányozásához elengedhetetlen a külső megfigyelő pozíciója, attitűdje, tartása. A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Kallabis, Oriana (1996) A háromszögszerződések konstrukciója szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 7588 Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján RappeGiesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest 4351 Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoportszervezet PrintXBudavár Kiadó, Budapest

Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak Tantárgy felelőse: Szarka Attila TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete L: 0 + 8 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás

Részletesebben

Alapozó tanegységek: Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika. TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Féléves óraszám:

Alapozó tanegységek: Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika. TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Féléves óraszám: Alapozó tanegységek: Bán Zsuzsanna Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: rtékelés

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék. Nappali képzés. KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév

Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék. Nappali képzés. KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév Pszichológia Intézeti Tanszék Nappali képzés KÖVETELMÉNYEK Differenciált fejlesztés pszichológiája SPB 2301 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 1+2 Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Szatmári Ágnes főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Szatmári Ágnes főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja Alkalmazott pszichológia MD1005 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont: 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve: Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve Segítő kapcsolat CGB 1304 Meghirdetés féléve 6. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 G Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár A szorgalmi időszak utolsó előtti hetében szóbeli vizsgán szerzik meg a hallgatók

Részletesebben

Alapozó tanegységek: Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika. TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Féléves óraszám:

Alapozó tanegységek: Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika. TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés Féléves óraszám: Alapozó tanegységek: Tantárgy felelőse: Chaudhuri Sujit Márta Bettina Szupervizor-coach szakirányú továbbképzés tantárgyi tematika TKSC1110-Szervezeti kultúra, diverzitáskezelés 4 L:16+0 Tantárgy besorolása:

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szakmai identitás fejlesztése. Meghirdetés féléve 3. Kreditpont: 2 Konzultációs óraszám 8. Előfeltétel (tantárgyi kód) -

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szakmai identitás fejlesztése. Meghirdetés féléve 3. Kreditpont: 2 Konzultációs óraszám 8. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Szakmai identitás fejlesztése ADM 2323L Konzultációs óraszám 8 Minősített aláírás Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár Az óra tréning jelleggel zajlik. A kurzus teljesítésének feltétele a foglalkozáson

Részletesebben

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT

SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT SZOCIÁLIS MUNKA SZAK II. évf. LEVELEZŐ TAGOZAT A tárgy neve: A szociális munka módszertan II. (Csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka) Félévi óraszám: L:10 óra Kreditértéke:4 kredit Helye

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája. Dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Személyiségfejlődési zavarok pszichológiája INM1013L Meghirdetés féléve 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak) Számonkérés módja Gy Tantárgyfelelős neve Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár Tantárgy oktatója:

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Nagy Edit főiskolai docens Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus AK Zárthelyi dolgozat írása az

Részletesebben

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás és a kötelező irodalom alapján a

Részletesebben

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 5 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Kommunikációs és konfliktuskezelési tréning CB3063 Meghirdetés féléve 5 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 minősített aláírás Előfeltétel (tantárgyi kód) - Spanyol Ágnes tanársegéd-gyakornok SP A tréning

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja SMAK108 Tantárgy elzése Szupervízió 1. Tantárgy oktatójának Almásy Judit óraadó tanár, szupervízor nappali tagozaton 4 tanóra/ hét levelező tagozaton 16 tanóra/félév szeminárium A hallgató

Részletesebben

NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ

NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ NEOSYS COACH KÉPZÉS 2015-16 TÁJÉKOZTATÓ A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING KÉPZÉS FELÉPÍTÉSE A képzés 2015. szeptember 11.-én indul és 2016. április 8.-án zárul. A képzési folyamat elemei: 4x2 nap (72 óra), elsősorban

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév. Szakmai identitás fejlesztése

KÖVETELMÉNYEK 2012-2013. 1.félév. Szakmai identitás fejlesztése Szakmai identitás fejlesztése ADM 2323L Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 2 Konzultációs óraszám 6 Mai Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele

Részletesebben

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul)

Megengedett hiányzás: képzési egységenként az óraszám 10%-a. I. Fókuszolás ön- és módszerismeret (általános és tematikus modul) www.fokuszmodszer.hu A fókuszolás-orientált /i rend/ (A Kántor Árpád, a New York-i TFI által elismert fókusz koordinátor jelölt, valamint Molnár Emese és Szilágyi Veronika fókuszolás-orientált terapeuta

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6

NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával rendelkezik.

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék

KÖVETELMÉNYEK 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék 2012/13. tanév 2. félév Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár Pszichológia Intézeti Tanszék Pedagógiai szociálpszichológia M 1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Tantárgy oktatója és beosztása Dr. Tóthné Gacsályi Viktória főiskolai tanársegéd Tantárgyfelelős tanszék kódja Pedagógiai szociálpszichológia TKM1010 Kreditpont 2 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 2+0 Előfeltétel (tantárgyi kód) TKM1001 Dr. Margitics Ferenc főiskolai tanár és beosztása Az előadáson való részvétel

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév

III. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Pszichológia. 2008/2009. I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA)

A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA) A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZERTAN II. (CSOPORTOKKAL ÉS KÖZÖSSÉGEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA) Félévi óraszám: Heti óraszám: Kreditértéke: Helye a tantervben: Előadó: Pataki Józsefné A kurzus rövid leírása A

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz II. évfolyam GI szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Szervezeti magatartás és vezetés tanulmányokhoz LEVELEZŐ Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Szervezeti magatartás és vezetés Tanszék:Vállalkozás

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban

A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban A kognitív viselkedésterápiának megfelelő új szempontok megjelenése a pszichoanalitikus terápiákban Szőnyi Gábor VIKOTE Kongresszus Budapest, 2014. június 6-7. Miről beszélek és miről nem Van-e magatartáslélektan

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó

SMAK107 Terepfeldolgozó szeminárium Csolti Ildikó SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy kódja Tantárgy elzése Tantárgy oktatójának Meghirdetési időszak Szükséges előtanulmányok, Ismeretek ellenőrzésének SMAK107 Terepfeldolgozó Csolti Ildikó levelező tagozaton

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudomány 1.3 Intézet Újságírás 1.4 Szakterület

Részletesebben

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak

Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzés tantárgyi programja:

Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzés tantárgyi programja: Az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakirányú továbbképzés tantárgyi programja: A tantárgy kódja és neve: MH 1114 Medicinális alapismeretek Az egészséges emberi szervezet felépítésének és működésének

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK A BA SZINTŰ TANÍTÓKÉPZÉS TANTÁRGYI PROGRAMJA

ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK A BA SZINTŰ TANÍTÓKÉPZÉS TANTÁRGYI PROGRAMJA ELTE TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK A BA SZINTŰ TANÍTÓKÉPZÉS TANTÁRGYI PROGRAMJA 2006 KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS TANTÁRGYELEMEIK PSZICHOLÓGIA A TANTÁRGY CÉLJA: A pszichológia oktatása

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja

KÖVETELMÉNYEK. Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai docens Tantárgyfelelős tanszék kódja Mentálhigiéné INM 1011L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Konzultációs óraszám 9 Kollokvium - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Pauwlik Zsuzsa főiskolai docens AK Zárthelyi dolgozat írása az előadás

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATI KÉPZÉSEK OKTATÁSI PROGRAMJA

A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATI KÉPZÉSEK OKTATÁSI PROGRAMJA A TÁMOGATÓ SZOLGÁLATI KÉPZÉSEK OKTATÁSI PROGRAMJA Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Engedélyezési szám:52998-1/2010-0016szfö SK Engedélyezte: Nyitrai Imre Helyettes államtitkár Intézményi akkreditációs

Részletesebben

MINTATANTERV Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszak nappali tagozat 5/1

MINTATANTERV Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszak nappali tagozat 5/1 MINTATANTERV Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszak nappali tagozat Rövidítések: E = elmélet, Gy = gyakorlat, Sz = számonkérés módja, K = kredit Közös tanegységek Egyetem v. PTSZJNK-IL101-K3

Részletesebben

IV: Irodalomjegyzék a tematikához mellékletként csatolva. Budapest, 2004-01-07 Ohly Éva és Somorjai Ildikó

IV: Irodalomjegyzék a tematikához mellékletként csatolva. Budapest, 2004-01-07 Ohly Éva és Somorjai Ildikó ELTE TáTK Szociális Tanulmányok Intézete 2003/2004 tanév Szociális munkás és Szociálpolitika Tanszék Második félév Szociális munka Szak Szociális munka oktatása Szociális képzések rendszere I. A tárgy

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar A pedagógia alapjai A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Vezetéselmélet és módszertan. Tantárgyi útmutató.

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Vezetéselmélet és módszertan. Tantárgyi útmutató. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Számvitel mesterszak Vezetéselmélet és módszertan Tantárgyi útmutató Nappali 2014/2015. I. félév 1 Tantárgy megnevezése: Vezetéselmélet

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt.

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004. Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó. Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 Harmadik konzorciumi szintű projekttalálkozó Hallgatói szolgáltatások Mentor alprojekt Alprojekt vezető Szenes Márta Szolnok, 2014. május 14. Mottó A befogadó társadalom

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA. 25 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás

A TANTÁRGY ADATLAPJA. 25 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes- Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Kommunikáció, Közkapcsolatok

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

KRE MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KRE MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 1 KRE MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A képzés helye: KRE BTK Pszichológiai Intézet - Pszichológiai Továbbképző Központ. Szakfelelős: prof. dr. Vass Zoltán intézetvezető

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. A tanárjelölt személyiségfejlesztése

KÖVETELMÉNYEK. A tanárjelölt személyiségfejlesztése A tanárjelölt személyiségfejlesztése PDB2304L Meghirdetés féléve 4. Kreditpont: 2 Konzultációs óraszám 6 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné dr. Figula Erika, főiskolai tanár A kurzus

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember. Pszichológia NYME-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2009. szeptember Pszichológia Ipari termék- és formatervezı alapszak nappali tagozat

Részletesebben

VEZETÉSELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN

VEZETÉSELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK VEZETÉSELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN Tantárgyi útmutató 2012/2013 tanév őszi félév 1 Tantárgy megnevezése:

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

COACHING A GYAKORLATBAN TUDÁSBŐVÍTÉS, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ÉS SZUPERVÍZIÓ

COACHING A GYAKORLATBAN TUDÁSBŐVÍTÉS, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ÉS SZUPERVÍZIÓ Kedves Érdeklődő! Tájékoztatjuk Önt egy új tanulási lehetőségről! C O A C H K É P Z É S A coaching egy személyközpontú, cselekvésorientált egyedi tanácsadás, ami a coaching-ügyfél életének minden területét

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar. E GY L a f v sz. 2. Tantárgyfelelős tanszék Humántudományi és Kommunikáció Tanszék

TANTÁRGY ADATLAP. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar. E GY L a f v sz. 2. Tantárgyfelelős tanszék Humántudományi és Kommunikáció Tanszék Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar TANTÁRGY ADATLAP A modul Heti óra Követelmény* Kredit Szemeszter E GY L a f v sz FXNASZPSZI Személyiség- és szociálpszichológia 1 1 * 2 2 2 1. Szak OMTN,

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. Szakmai önismeret, kompetenciafejlesztés IV. Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 0 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.

KÖVETELMÉNYEK. Szakmai önismeret, kompetenciafejlesztés IV. Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 0 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak. Szakmai önismeret, kompetenciafejlesztés IV. CG1046 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 0 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+2 Minősített aláírás CG1045 Tantárgyfelelős neve és beosztása Vassné Dr. Figula

Részletesebben

MINTATANTERV Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszak levelező tagozat. Közös tanegységek II. E+Gy+Sz+K

MINTATANTERV Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszak levelező tagozat. Közös tanegységek II. E+Gy+Sz+K MINTATANTERV Pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés mesterszak levelező tagozat Rövidítések: E = elmélet, Gy = gyakorlat, Sz = számonkérés módja, K = kredit Közös tanegységek E+Gy+Sz+ K Egyetem

Részletesebben

Alapfogalmak. Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 2010.06.20. Pszichdráma-2006.04.26.

Alapfogalmak. Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 2010.06.20. Pszichdráma-2006.04.26. Pszichodráma Alapfogalmak Bármennyire is fontos a beszéd, a cselekvés megelőzi és le is zárja azt. (Moreno 1939, Előszó) 1 Mi a pszichodráma? Feltáró és tüneti jellegű csoportpszichoterápiás módszer Az

Részletesebben

MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (LEVELEZŐ, ILLYEFALVA)

MENTÁLHIGIÉNÉS SEGÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (LEVELEZŐ, ILLYEFALVA) MENTÁLHIGINS SEGÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKPZS (LEVELEZŐ, ILLYEFALVA) L:10+0 MHER1710 Bevezetés a mentálhigiénébe 1 I. kollokvium A mentálhigiéné, mint holisztikus emberképen alapuló, multidiszciplináris tudomány-

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz II. évfolyam Gazdaságinformatikus Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: E-business Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

Jobb vezetők, jobb világ azaz : mire jó az élethosszig tartó tanulás, ezen belül a coaching?

Jobb vezetők, jobb világ azaz : mire jó az élethosszig tartó tanulás, ezen belül a coaching? Jobb vezetők, jobb világ azaz : mire jó az élethosszig tartó tanulás, ezen belül a coaching? "Coaching az innováció szolgálatában" szakmai konferencia HSZOSZ - MTA - ZSKF Budapest, 2013. április 17. (ISBN:

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Tematika- 2015. TAVASZ

Tematika- 2015. TAVASZ Tematika- 2015. TAVASZ A képzés két fő részre tagolható: 4 hónap alatt az ICF coach kompetenciák megtanulása és fejlesztése folyik. Az egyes napok egy-egy coach kompetencia fejlesztését szolgálják, illetve

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak KÖZOKTATÁSI VEZETŐ és PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Részletesebben

A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉS TANTERVE 2012-től (nappali tagozat) 1

A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉS TANTERVE 2012-től (nappali tagozat) 1 A PSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉS TANTERVE 2012-től (nappali tagozat) 1 ALAPOZÓ ISMERETEK, SZAKMAI TÖRZSANYAG PSZM-101 Fejlődéspszichológia 1. előadás koll 2 2 1 PSZM-102 Fejlődéspszichológia 2. előadás koll

Részletesebben

MEHBP1110 Bevezetés a mentálhigiénébe 1

MEHBP1110 Bevezetés a mentálhigiénébe 1 , Simon Gabriella, Horváth Péter Varga Veronika L:10+0 MEHBP1110 Bevezetés a mentálhigiénébe 1 3 I. kollokvium A mentálhigiéné, mint holisztikus emberképen alapuló, multidiszciplináris tudomány- és tevékenységi

Részletesebben

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor

ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor ÉLETMÓD-TANÁCSADÓ ÉS TERAPEUTA Szóbeli tételsor I. Az életmód-tanácsadás általános kérdésköre 1. Ismertesse az életmód-tanácsadó és terapeuta működési területeit! 2. Ismertesse az életmód-tanácsadó és

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...

Részletesebben