SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Rákosmenti Robogó Óvoda 1172 Budapest, Robogó u Budapest, VI. u. 14. OM azonosító: Nevelőtestületi elfogadás dátuma: április 27. Szülői Szervezet véleményezésének dátuma: április 27. Jóváhagyta: 2015.április 27. Kiss Csabáné Intézményvezető Alapító okirat módosítás miatt módosítva: Kiss Csabáné június 19. Intézményvezető Belső ellenőrzés miatt felülvizsgálva: Kiss Csabáné december 19. Intézményvezető

2 Tartalom I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások 1. Az intézmény adatai 2. Az intézmény neve 3. Az intézmény székhelye és telephelye 4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata 5. A működési köre 6. Ellátandó alaptevékenységek 7. Az intézmény gazdálkodási besorolása, egyéb gazdálkodási adatok 8. Az irányító szerv neve és székhelye 9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 10. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások 11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 12. Az intézmény megszüntetése 13. A kötelező szabályozások 14. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 15. A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el 16. Iratkezelés 17. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök 18. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség 2

3 II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje - gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, - az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 4. A telephellyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 6. A vezetők, az intézményi tanács, az óvodai szülői szervezet (közösség), valamint az alapítvány közötti kapcsolattartás formája 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvodaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó előírások 12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében 14. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 15. A fegyelmi eljárás 16. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 17. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 3

4 18. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minták 19. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek 20. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések III. rész Mellékletek 1.Az intézmény szervezeti ábrája 2. Az egyes munkaköri feladatok 3. Részletes munkaköri leírás minták 4. Az iratkezelés és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök 5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 7. Az egészségügyi ellátás rendje 8. A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések 9. Az intézményvezető feladat- és hatásköreiből leadott feladat- és hatáskörök 4

5 Bevezető Az óvoda a jogszabályi előírásoknak megfelelendő az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - a Közalkalmazotti Tanácsnak, - az óvodai Szülői Szervezetnek. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya kiterjed: Az óvoda minden dolgozójára, az óvoda valamennyi gyermekére és azok szüleire, valamint az óvodával kapcsolatban álló személyekre. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére, az óvoda által szervezett- a Pedagógiai Program megvalósításához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályos április 27-től visszavonásig. Ezzel egy időben hatályát veszti az előző Szervezeti és Működési Szabályzat. A módosítás szabályait figyelembe véve, határozatlan ideig érvényes. Felülvizsgálatára: augusztus 31.-ig kerül sor. Módosítása az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a Nevelőtestület és a Közalkalmazotti Tanács. Törvények: évi XXXIII. Törvény - A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi LXXIX. Törvény a közoktatásról évi LXVI. törvény A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 5

6 2007. CLII. Törvény 4. Vagyon nyilatkozattételi kötelezettségről évi CXC. Törvény a köznevelésről évi CXCV. Törvény Az államháztartásról 368/2011 (XII.31.) Kormányrendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 28/2011. (VIII.3.) NGM rendelet A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzésről évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információs rendszabályról évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről (módosítás) 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési oktatási intézmények működésétől és a köznevelési intézmények névhasználatáról évi I törvény A munka Törvénykönyvéről évi II. törvény A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 145/2014 (V.22.) Kt. határozattal módosított, egységes szerkezetbe foglalt-alapító Okirat Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának módosító határozata (A Rákosmenti Gesztenyés Óvoda telephelyként való beolvasztásáról a Rákosmenti Robogó Óvodába). 191/2014. (VI.19.) Kt. határozat 2. számú melléklet Alapító Okirat módosításról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata módosító határozata 211/2015. (V.28.) Kt. határozat Alapító Okirat módosításról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának módosító határozata 6

7 I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 7

8 1. Az intézmény adatai Létrehozásáról szóló jogszabály: az államháztartásról szóló évi CXCV. Törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően. Létrehozásáról rendelkező határozat: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 431/2009. (VIII. 27.) Kt. határozata Az alapító okirat kelte: június 19. Az alapító okirat száma: 191/2014. (VI.19.) Kt. határozat Az alapítás időpontja: július 01. Azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolása, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv: Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út Az intézmény neve Rákosmenti Robogó Óvoda 3. Az intézmény székhelye és telephelye Az intézmény székhelye: 1172 Budapest, Robogó utca 3. Az intézmény telephelye: 1172 Budapest, VI. utca Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata /Az alapító okirat szerint/ Óvodai nevelés, ellátás 5. A működési köre /Az alapító okirat szerint/ Budapest Főváros XVII. kerülete 8

9 6. Ellátandó alaptevékenységek /Ávr. 13. (1) bekezdés c) pont/ 6.1. Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint: Meghatározó alaptevékenység szakágazata: Óvodai nevelés Az óvodában a nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített helyi Pedagógiai Programja, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik. A helyi Pedagógiai Program megvalósítása során együttműködik más a köznevelés területén feladatot ellátó intézményekkel Az intézmény alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása Az alaptevékenység területei: Száma Tevékenység megnevezése Szakágazat Óvodai nevelés Szakfeladat Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Szakfeladat Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálék allergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű mozgásszervi fogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása Szakfeladat Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Szakfeladat Óvodai intézményi étkeztetés 6.3. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok: - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, - a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet, - a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. 7. Az intézmény gazdálkodási besorolása, egyéb gazdálkodási adatok /az alapító okirat szerint/ Az intézmény gazdálkodási besorolása szerint: Önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény külön megállapodásban rögzített pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátására köteles önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv: Budapest Főváros XVII. Kerület Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Budapest, Pesti út

10 Az önállóan működő és gazdálkodó szerv, illetve az önállóan működő költségvetési szervként működő intézmény között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről megállapodás rendelkezik: az 50/2012. (II.23.) Kt. Határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint. 8. Az irányító szerv neve és székhelye /alapító okirat szerint/ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 9.1.Az óvoda vezetőjének kinevezési rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - egy alkalommal kötelező közzétenni a felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium hivatalos lapjában, az Oktatási és Kulturális Közlönyben - egy vagy annál több alkalommal a helyi lapban lehet közzétenni. b) Az intézményvezetői kinevezés Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat képviselő-testülete adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. (A részletes pályáztatási eljárás szabályait az intézmény pályázatási szabályzata tartalmazza.) 9.2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, 10

11 - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződéskötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, - az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, - a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell. 10. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások Az intézmény nevelési funkciót tölt be Az óvodai csoportok száma: 7 csoport (4+3) Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 175 fő (100+75) 11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság /alapító okirat szerint Köznevelési tv. 21. (3)/ Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság az alapító okiratban meghatározott, valamint az óvoda működése során keletkező vagyontárgyak esetében elsősorban az alapítót illetik meg. Az intézményvezetőnek az egyes vagyontárgyakkal kapcsolatos bérbeadási, értékesítési jogosultságait az alapító okirat tartalmazza. 12. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. Köznevelési tv. 21. (8) - A köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból, ha az intézmény fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott. 13. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért. 11

12 14. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése Szervezeti felépítés: Központi intézmény (székhely) neve és címe Tagintézmények, intézményegységek neve és címe Engedélyeze tt létszámkeret Rákosmenti Robogó Óvoda Telephely 1172 Budapest, Robogó u Budapest, VI. u fő Az intézmény szervezeti ábráját az 1. számú melléklet tartalmazza. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. (1) szerint Lehetséges szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3) 1. Legfelsőbb vezetői szint 2. Magasabb vezetői szint intézményvezető Kiss Csabáné intézményvezető-helyettes Szabóné Kökény Judit 3. középvezetői szint munkaközösség vezetők minőségirányítási vezető Ipacs Mona, Szabóné Kökény Judit Gécziné Szécsi Margit Az óvoda működési rendszere: Az óvodát az intézményvezető irányítja, 1 fő helyettes közreműködésével. A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését: - az intézményvezető irányító tevékenysége, valamint - a helyettes vezető és a középvezetők feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munkaközösségek, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. 12

13 14.1. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és hatásköröket 2. sz. melléklet, a részletes munkaköri leírás mintákat a 3. sz. melléklet tartalmazza Az intézményi helyettesítés rendje Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. - Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról. 15. A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el A szervezeti egységek vezetőinek azon jogosítványait, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el jelen Szervezeti és Működési Szabályzat II. rész tartalmazza a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás részben. 16. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. (2) bekezdése, 27. c) pontja, 52. (1) bekezdése, valamint a 63. (1) bekezdés alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 13

14 16.1. Az iratkezelés szervezeti rendje A szervnél az iratkezelés a szervezeti tagozódásnak, valamint az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást: - a szervezeti egység - az óvodatitkár munkaköri leírásban meghatározott feladatként végzi. A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.) Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök 4. sz. melléklet tartalmazza Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós 30 napot meghaladó távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja Az intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket a minősített iratok kivételével a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által, - az Iratkezelési Szabályzat mellékleteként csatolt iratfelbontásra felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje: Kiadmányozási joga az intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei Az intézményvezető teljes feladat-és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb A kiadmányozással érintett személy Intézményvezető-helyettes 14

15 távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást. Munkáltató jogkörök gyakorlása az Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott esetekben történhet más személy által Szakmai gyakorlaton lévő tanuló Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyek (Intézményvezetőhelyettes) intézményvezető, gyakorlatvezető óvodapedagógus Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - az intézmény dolgozói saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - az intézmény dolgozói nem a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot. 17. A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép - számítógépes programok - elektronikus adathordozók - nyomtató, fénymásoló Az eszközöket közösen használják, de igény szerint személyre szólóan is igényelhetik pl. notebook. 18. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség /2007. CLII. törvény 4. / Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény 4. -ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következők. A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi az okokból: - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. (1) b)/, 15

16 - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. (1) c)/ - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. (1) d)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. (1) e) Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka Munkakör megnevezése (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) Magasabb vezető (Intézményvezető) x x x x Vezető beosztások: - Intézményvezető-helyettes x x x x A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége 2 évenként, június

17 II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 17

18 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás kiírás formájában hirdetőtáblán és a honlapon történik A gyermekek fogadásának, az intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény szorgalmi időben nevelési napokon reggel 6.00 órától a foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendjétől eltérni csak az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. 18

19 1.4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Az intézményben való tartózkodásának rendje Változó (általában óráig) Intézményvezető- helyettes Heti váltásban ( óráig vagy óráig) 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 19

20 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: - az intézményvezető, - az intézményvezető helyettese, - az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, - külső szakértő az óvodavezető felkérésére. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, - az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése, - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az óvoda, mint közoktatási intézmény rendelkezik minőségirányítási programmal. A Minőségirányítási Program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésére, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a Minőségirányítási Program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik (munkaterv szerint). Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 20

21 2.6. A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályzása érdekében az intézmény jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében külön szabályzatot is elfogadhat Az intézményvezető értékelése Az intézményvezető értékelését a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza, annak betartása kötelező érvényű. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, óvodaszék stb.) tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 4.Az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje 21

22 Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés d) pontja alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét A kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények: - az intézménynek az intézményegységgel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania, - az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni, hogy az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, - az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményegység is megfelelő hangsúlyt kapjon, - az intézményegységben a vezető-helyettes köteles minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé. Rendkívüli eseményt azonnal (telefonon) kell jelezni! 4.2. A kapcsolattartás speciális területei Intézményegység szintű értekezletek, ülések A kapcsolattartás során figyelembe kell venni, hogy az intézményegység döntésüktől függően intézményegységi szülői közösségi értekezletet tarthat. Az intézményvezető helyettes köteles az intézményvezetőt értesíteni a tagintézményi szinten megtartandó értekezletekről, ülésekről. Intézményi szintű értekezletek, ülések Az intézményvezető minden döntést, tájékoztatást igénylő ügyben köteles előzőleg mérlegelni, illetve az intézményvezető helyettes véleményét kikérni abban, hogy adott döntés, tájékoztatás milyen szinten történjen meg először A kapcsolattartás általános formái A kapcsolattartás formái: - személyes megbeszélés, tájékoztatás, - telefonos egyeztetés, - írásos tájékoztatás, - értekezlet, - az intézményegység ellenőrzése stb. Az intézményvezető keddi és csütörtöki napokon óráig található a tagintézményben (változtatás joga fenntartva pl értekezlet, egyéb teendők miatt). 22

23 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, a vezetők közötti feladatmegosztást és képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét az 5 sz. melléklet tartalmazza. 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. (5) bekezdés figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelőségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az óvodavezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy - az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; - az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a kijelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az intézményvezető, illetve a vezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Kiss Csabáné intézményvezető Szabóné Kökény Judit intézményvezető helyettes A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Szabóné Kökény Judit intézményvezető helyettes általa megbízott személy 23

24 Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. Továbbá beszámolási kötelezettséggel tartoznak. 6. A vezetők, valamint az óvodai Szülői Szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők, a Közalkalmazotti Tanács, valamint az óvodai Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézményben az alábbi szervezetek működnek: - Közalkalmazotti Tanács, - óvodai Szülői Szervezet (közösség), - Robogó Óvodáért Alapítvány és a Gesztenyés Óvodásokat Támogató Alapítvány 6.1. A vezetők és a közalkalmazotti tanács közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a nevelőtestület érdekeinek képviseletére Közalkalmazotti Tanács müködik, tagjait az alkalmazotti közösség választja. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli: - az intézményvezetőt, valamint - a Közalkalmazotti Tanács elnökét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy félévenként egy alkalommal beszámoljon az intézmény működéséről. A Közalkalmazotti Tanács feladata, hogy: - az intézményvezető beszámolója alapján megfogalmazza álláspontját az intézmény működésével kapcsolatban, - szükség esetén a fenntartónak eljuttassa az előbbi álláspontot. A nevelőtestület által a Közalkalmazotti Tanácsra ruházott döntési jogosítványok: - jelen SZMSZ alapján átruházott jogkörök pl. véleményezések, javaslatok - eseti, a nevelőtestület egyedi döntése alapján átruházott jogkörök pl. szociális juttatások. Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a Közalkalmazotti Tanács számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat melyek szükségesek: - a nevelőtestület által átruházott jogok gyakorlásához, 24

25 - a véleménynyilvánítási jogok gyakorlásához. A Közalkalmazotti Tanács elnökének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit - amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: - szóbeli személyes megbeszélés, - értekezletek, ülések, - írásbeli tájékoztatók, - a véleményezési jog gyakorlásához a Pedagógiai Program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv, - a Közalkalmazotti Tanács nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek. A Közalkalmazotti Tanács tisztségviselői A Közalkalmazotti Tanács aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségét a Közalkalmazotti Tanács köteles nyilvánosságra hozni. A Közalkalmazotti Tanácsot együttdöntési jog illeti meg: - a jóléti célú pénzeszközök felhasználása pl. a jóléti és szociális célú pénzeszközök körébe tartoznak a közalkalmazottak részére az illetményen, jutalmon felül adott juttatások, - illetve az intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Véleményezési joga van a következő esetekben: - a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezésénél, - a munkáltató belső szabályzatának tervezésénél, - a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezésénél, - a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzelésénél, - a közalkalmazottak képzésével összefüggő tervezésénél, - a munkáltató munkarendjének kialakításánál és az éves szabadságolási terv elkészítésénél. A Közalkalmazotti Tanácsot a vonatkozó jogszabályokkal összhangban megilleti a javaslattétel pl. a nevelési program, a neveléshez felhasznált anyagok, segédanyagok, a nevelés-oktatás fejlesztése tekintetében A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a Szülői Szervezet vezetőjét. 25

26 Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a Szülői Szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a Szülői Szervezet kezdeményezi, összehívja a Nevelőtestületet, - tájékoztassa a Szülői Szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a Szülői Szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a Szülői Szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a Szülői Szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a Szülői Szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a Szülői Szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a Szülői Szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői közösség élhessen: - a vélemény- nyilvánítási jogával, - a javaslattételi jogával. - az egyéb jogával. A Szülői Szervezet vezetőjének feladata A Szülői Szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A Szülői Szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezető, - munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, pl. a Szülői szervezet képviselőjének meghívása a Nevelőtestületi értekezletre, illetve a Nevelőtestület képviselőjének meghívása a Szülői Szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a Nevelőtestület, illetve a Szülői Szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a Nevelőtestület, illetve a Szülői Szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a Szülői Szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a Szülői Szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A Szülői Szervezet tisztségviselői 26

27 A Szülői Szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a Szülői Szervezet Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Szülői Szervezet nyilvánosságra hoz. A Szülői Szervezet véleményezési jogköre kiterjed: - a munkaterv mellékletét képező nevelési év rendjére, - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására, - a fenntartó felé a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával kapcsolatos döntéseire, - az intézmény költségvetésének meghatározására és módosítására, - az intézmény vezetőjének megbízására és megbízatásának visszavonására. A Szülői Szervezet egyetértési jogköre az alábbiakra terjed ki: - a Pedagógiai Programra, - az intézményi minőségirányítási programra, - a Házirendre. A Szülői Szervezet évente egy alkalommal értékeli az intézményben folyó nevelőmunkát. 7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117. (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A Nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a szülők közösségére (Szülői Szervezet). A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat készíthető. A Nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 27

28 7.2. Át nem ruházható hatáskörök A Nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - Pedagógiai Program elfogadása, - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, - Házirend elfogadása, - az intézményi Minőségirányítási Program elfogadása Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az óvodában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a Nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a Nevelőtestület megbízásából eljár. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni 28

29 - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő X. nap), - naptári határnapokat (minden hónap...-ig). 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a Gyermekjóléti Szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Minőségirányítási Programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetése, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által a köznevelési intézmény továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat ellenőrzésére. 29