Ovi-hírmondó. Magazin kicsiknek és nagyoknak. - Állt a bál. -Harmóniában a természettel. -Testi-, lelki egészség. -Óvodai élet.

Átírás

1 Ovi-hírmondó Magazin kicsiknek és nagyoknak. - Állt a bál -Harmóniában a természettel -Testi-, lelki egészség -Óvodai élet -Műhelysarok -Gyerekszáj 4. szám április

2 Állt a bál Tartalom: Harmóniában a természettel o Nemzeti ünnepünk, Március 15. o A Víz napja, Március 22. o A Föld napja, Április 22. Testi-lelki egészség o A nevelés lényege a helyes vezetés o Indul a kullancs szezon Óvodai élet o Fussunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! o Az óvodáskori játékos tanulás és a feladatlapok. Műhelysarok o Tavaszi kép, víz világnapja. Gyerekszáj Impresszum: Szerkesztő: Kovácsné Zsuk Anita Munkatársak:Boda Sarolta, Galaczné Szabó Anita, Gubuznai Lászlóné, Szabó Zsuzsanna, Szabóné Ádámcsik Tünde, Szőllősiné Panyik Ida, Szűcs Jánosné, Tóthné Turcsán Ildikó, Varga Katalin, Virág Eszter, Virág Józsefné 2

3 Állt a bál! Állt bizony, mégpedig nem is akárhogyan állt március első szombatján (3-án) megrendezett fényes mulatság. Közel tíz évig minden év elején megtartottuk a jótékonysági óvoda bált majd, négyévnyi szünet után újra együtt voltunk, hogy egy szép estén kikapcsolódjunk, a mindennapi munkából és ki - ki lehetősége szerint hozzájáruljon, az óvodáink alapítványa javára rendezett Jótékonysági Óvodabálhoz. Az óvodavezető ünnepélyes megnyitó üdvözlő köszöntését követően különleges tánckoreográfiákat láthatott a bálozó közönség. A táncot a klasszikusok indították a Sári Borovinka néptánc csoport hagyományos magyar táncaival. Ezt követően a fiatalosabb ritmusoké lett a terep: a Fiesta társas tánc klub tagjai lepték el a táncparkettet. Ha még ez sem lett volna elég motiváció a jó hangulathoz, következett a lelkes amatőrök óvodapedagógusok, dadus nénik tánca, akik heteken át tanulgatták a bokagabalyító lépéseket, hogy aztán kétszer is előadhassák a bál közönségének a Bajor sörtánc produkciót. A siker és a taps nem maradt el köszönjük. Köszönjük Krisztián László tánctanárunknak is aki szabad idejében betanította a koreográfiát. A táncos produkciók után az óvodák felnőtt közössége felszolgálta a finom vacsorát, melyet a Nefelejcs Központi Óvoda konyhai dolgozói készítettek el munkaszüneti napjukat feláldozva. Ők így járultak hozzá a jótékonysági rendezvényünkhöz. Az est folyamán lehetett tombolát vásárolni. Mely szintén nem hagyományos, tömbös tombola volt. Akik már részt vettek korábban óvodabálon ismerték, viccesek eredetiek. Nagyon sok több mint száz értékes ajándék várta gazdáját. Rengeteg felajánlást kaptunk Önöktől szülőktől, helyi vállalkozóktól. A fődíjunk egy vellnesz hétvége volt a Ráckevei Duna Hotel felajánlásában. Voltak műszaki cikkek, kozmetikumok, háztartási praktikus eszközök, torták, finom italok a férfiak részére. Mivel ilyen sok volt a nyeremény féltizenegykor és éjfélkor is sorsoltunk. És utána újra kezdetét vette az immár hajnalig tartó tánc. Egy pohár jó bor mellett beszélgetni, tánc közben megpihenni, régi-új ismerősökkel megvitatni a hallottakat, vagy egyszerűen csak élvezni a zenét, amivel a Varga Band zenekar ajándékozott meg minket csábító alternatívája volt mindez a nagyterem csillogó pezsgésének egész este. S hogy mi tette az idei bált is az óvodák közös ünnepévé? Talán az, hogy a szervezők tudták a módját, hogy úgy vonják be a hetek óta folyó szervezési munkába a közösség szinte minden tagját, hogy valamennyien úgy érezhették: sajátjuk ez a bál, s rajtuk is múlott, hogy mind a százötven résztvevője remekül érezte magát ezen az estén! Örömmel tájékoztatom Önöket hogy az óvoda-bál tiszta bevétele Ft lett. Követve a hagyományokat az udvari játékok további fejlesztésére fordítjuk majd mindkét óvodában, egyforma arányban. Köszönetemet fejezem ki a szervezőknek és mindenkinek, akinek munkája lehetővé tette, hogy e vidám estén összegyűltünk, megtaláltjuk az egymáshoz és a többi emberhez vezető utakat. Hiszen tudjuk az a közösség képes nagy tettekre, kivételes időkben különleges cselekedetekre, ahol a jó ügyek mindig megtalálják a maguk jó embereit. Ezen az estén mindannyian a szórakozáson kívül egy jó ügy érdekében voltunk együtt. Remélem, hogy azok a szülők, barátok, akik eljöttek a bálba, jól érezték magukat és jövőre is megtisztelnek majd bennünket jelenlétükkel, segítségükkel. Támogatóink voltak: Egressy Gábor Szabadidőközpont, Potom Diszkont, R+R Kft, Henning Kft, Computerfutár Kft, Játékok háza - Kovács László, Sonja Esküvői Ruhaszalon, Dabas-Sári Autós Fagyizó, Equina lovasfarm, Kék Duna Hotel, Czakó László, Ildikó fodrászat, Miklós Józsefné, Nagy Ambrus, Pothóczki Zsolt, Dosánné Vígh Katalin fodrász, Borsos Gyula, Bartos Adrien, Pinner Gabriella, Gácsi László, Bori Antalné, Göbölösné Kerekes Zsuzsanna, Götlné Botár Ágnes, Nagyági Istvánné. Szűcs Jánosné óvodavezető 3

4 Nemzeti ünnepünk, Március 15. Hogyan alapozhatjuk meg a hazafias érzületet őseink és kultúránk iránt érzett pozitív érzelmek összességét óvodásainkban Természetes kíváncsiságukat, érdeklődésüket felkeltve vonjuk be őket az ünnepi előkészületekbe. Megismerkedünk a nemzeti szimbólumainkkal, - nemzeti zászló, címer -, a kor kimagasló személyiségeit ábrázoló képeket, könyveket nézegetünk. A magyar nemzeti zászló piros, fehér és zöld színű, középen a nemzeti címerrel. A piros az erőt, fehér a hűséget, a zöld a reményt fejezi ki. Magyarország címerét először a középkorban festették fegyverekre, pajzsokra. A kettős kereszt a kereszténység szimbóluma, a bal oldalon lévő négy ezüst sáv a régi nagy Magyarország négy legfontosabb folyóját jelképezi: Duna, Tisza, Dráva, Száva. A címer tetején levő korona a magyar állam ősi jelképe Március 15-én a márciusi ifjak, köztük Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál vezetésével győzött a pesti forradalom. A bécsi udvar színleg belenyugodott, később azonban vérbe fojtotta a magyarok szabadságharcát. Az emberek szívéből azonban soha nem tudták kitörölni március 15-e emlékét. Az ünnepre készülve verbunkosok, indulók hallgatásával, versek, dalok, mondókák tanulásával, a hazaszeretet csíráit ültetjük el gyermekeinkben. Cselekvési vágyukat kielégítve játszunk népi játékokat: várfoglalás, kardozás, lovacskázás. Készítünk nemzeti színű zászlót, színezünk, festünk kokárdát, huszárokat ábrázoló rajzokat, lerajzoljuk a fellobogózott házakat, a szabadság emlékművénél tett látogatásunk élményét. A központi óvodában és tagóvodában sokat gondolkodtunk a korábbi megemlékezésekhez képest, hogyan bővíthetnénk a lehetőségek körét az élményszerzésben? A huszárok tettei a szabadságharc központi kérdéseit határozták meg, ezért a huszárok téma köré építkeztünk a Hétszínvirág csoport műsorában. Huszár vagyok hej, A paripám pej. Papipára pattanok, A csatába indulok. Pám, pám, paripám Jön a huszárkapitány. Én vagyok a kapitány, Vágtass velem paripám! A mondókák mellett verssel köszöntöttük az ünnepet: Magyar vagyok, magyar kezdetű verssel. Táncoltattuk a lovacskáinkat Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó c. versére. A magyar lovassági induló dallamaira. Meghívott huszár vendégeink körében igazi huszárokkal is megismerkedhettek gyermekeink. 4

5 A Nefelejcs Központi Óvoda műsoráért ebben a nevelési évben a Katica csoport volt felelős. Nagy izgalommal készülődtünk, felnőttek és gyerekek egyaránt. Ugyanabban a szellemben alakítottuk az ünnepet megelőző napokat minden csoportban, akár a Napsugár óvodások. A gyerekek többsége az óvodában hallja először országunk imáját, a Himnuszt. Amikor még én voltam óvodás, és először hallottam e művet, hangosan sírtam a meghatódottságtól. Óvónőként kíváncsi voltam, hogyan él a ma gyermekeinek szívében, s hogyan hívódik elő a hazaszeretet érzése. Amikor először meséltem a Himnusz-ról nekik, s elmondtam, hogyan szokás állni elhangzásakor, másért került könnycsepp az arcomra. Bizony a mag, a hazaszeretet szellemisége ott él mindannyiunk szívében, s ott ragyogott óvódásaim szemében. Különösen fontosnak tartom ebben a nehéz időszakban e szellemiség tudatosítását már óvodás korban. Az es szabadságharc tanúskodik a nemzeti összefogásról, önfeláldozásról bátorságról hazaszeretetről. Megemlékezésünk hős katonáink, huszáraink hitének, cselekedeteinek tiszteletéről szólt. Felelevenítettük a toborzás, lányoktól való búcsúzás, csatázás hangulatát, a bátorság, szerelem, újjászületés érzését tükröző gyermekversek, katonadalok, népdalok segítségével. A leányok pártában, népviseleti szoknyában karikáztak, míg fiaink saját készítésű nádparipákkal, huszárcsákóban meneteltek. Műsorunk a Szózat közös meghallgatásával zárult. A huszár ruhába öltözött hagyományőrzők a mi óvodánkban is megjelentek, köszönet ezért óvodavezetőnknek, és Ida óvó néninek. Szőllősiné Panyik Ida Napsugár Óvoda Tóthné Turcsán Ildikó Nefelejcs Óvoda 5

6 A VÍZ NAPJA: MÁRCIUS 22 Évek óta ünnepeljük azokat a zöld jeles napokat, amelyek a természet megóvásához, a természet szeretetéhez, a földhöz, vízhez, a levegőhöz kapcsolhatók. Napjainkban nincs aktuálisabb téma, mint hogy hogyan tudjuk a jövő generációjának megőrizni az élővilágot, a tiszta vizet, levegőt. Óvodánkban a nevelés folyamatában kiemelt szerep jut a környezet megóvásának. Ennek nyomatékot adunk akkor, amikor minden csoportban csoport szinten kiemeljük a víz napját, azaz megünnepeljük. Legalább egy hetet fordítunk arra, hogy a napok folyamán a víz legyen kiemelve. Betekintést adunk a víz használatába, értékébe, nélkülözhetetlenségébe, és beszélgetünk arról, hogyan kell megőrizni tisztaságát. A vízzel sokféleképpen lehet játszani, sokféleképpen lehet kísérletezni. Pl.: beszélgetünk arról, hogy szükség van rá a főzéshez, tisztálkodáshoz, áramot termel az ereje, közlekedünk a folyók, tengerek vizén. Vannak állatok, növények, melyeknek élőhelyéül szolgál (vízben élő állatok). Kísérleteket végzünk arról, hogy a mindennapi életünkben milyen fontos. Megfigyeljük, hogy mi történik a növénnyel, ha nem kap vizet. (egyiket locsoljuk ültetés után, a másikat nem). Összehasonlítjuk a tiszta és szennyezett vizet. Felismertetjük, hogy a víz az emberek, állatok, növények életében alapvető életfeltétel. Felhívjuk a gyermekek figyelmét arra, hogy az ivóvízzel takarékoskodni kell. Azt is megtapasztalhatják, hogy milyen tulajdonságai vannak a víznek (színtelen, szagtalan, íztelen) és a különböző tárgyak hogyan viselkednek a vízben, vízen (elsüllyed, átázik, fenn marad stb.).látogatást teszünk, a helyi vízerőműben ahol szakemberek mutatják meg és mondják el a gyermekeknek a víz tárolását. Különböző verseket, mondókákat, dalos játékokat is kapcsolunk a vízhez, melyekkel megismertetjük a gyermekeket. Végezetül álljon itt egy mese a víz körfogásáról: A nyughatatlan vízcsepp A nyughatatlan vízcsepp egyelőre a föld alatt lakott, s legforróbb vágya volt, hogy onnan kikerüljön. Mihelyt azonban több testvérével együtt kibuggyant a földből, egy csöpp forrás száján, nyomban sietni kezdett, hogy minél előbb a patakba jusson. - Világot szeretnék látni mondta a vízcsepp, és vad rohanásba kezdett. Oda se figyelt a patakparti szomorúfűz meséjére, pedig az öreg fa egyebet sem tett egész életében, mint a hullámgyerekeknek mondott meséket, csak rohant előre, addig, míg bele nem sodródott egy csendes, tiszta vizű tóba. Gyönyörű vízililiomok nyíltak a tavon, s a vízcsepp elhatározta, hogy megnéz egyet közelről. -Hopp! mondta, és nagyot ugrott, de nem érte el a virág kelyhét. Hó-hopp! mondta és még nagyobbat ugrott, de hiába. Legközelebb, mikor valamelyik madár sebes suhanásában meglegyintette szárnyával a víz tükrét, a vízcsepp felkapaszkodott a madárka szárnyára, néhány pillanat múlva legurult, egyenest a vízililiom kelyhébe. De rövid időn belül már a szitakötőt irigyelte, amelyik ide oda lebegett a napsütésben. Jaj, ha én is így lebeghetnék a levegőben! sóhajtotta vágyakozva, s addig addig próbálkozott, míg egyszerre könnyű pára lett, s egy napsugáron lebegett vígan felfelé. A magasban egy felhő ölelte magához. Isten hozott, kisöcsém köszöntötte barátságosan a kis párát -, hogy van édesanyád? Rég nem láttam! A vízcsepp egy ideig békén maradt, aztán megint fészkelődni kezdett. 6

7 Milyen érdekesek ott lent az erdők meg a rétek! kukkantott le kíváncsian, s addig nézegetett lefelé, míg egyszer csak csúszott egyet, s magával rántott egy seregnyit kis társaiból. De jó ez a kis eső! sóhajtották a fák és egyikük megszólította a vízcseppet. Gyere csak ide, olyan fürgének látszol, te cseppecske, nem állnál be hozzám kifutófiúnak? Gyökérasszony, aki ebédünket szállítja, használhatna néhány magadfajta ügyes legénykét. jövök, jövök! felelte a vízcsepp és bebújt a fa gyökerén. Napról napra, reggeltől estig oda visszakeringett a fában s hordta a leveleknek az ennivalót, amit a gyökér küldött nekik. Hanem egy napon, amikor a legtávolabbi levélnek is odaszállította a vacsoráját, egyszerűen kibújt a levél csücskén és elillant. Köd lett belőle, s egész este vidáman táncolt a rét fölött az alkonyatban. Egyszerre belefáradt táncba és leült pihenni egy kankalinvirág sárga kelyhébe. Kíváncsi vagyok, mi lesz most? szólalt meg, mikor egy darabig ült és kipihente magát. Itt töltöd az éjszakát, ahogy az egy rendes harmatcsepphez illik felelte a kankalin. De a vízcsepp megborzongott. Isten mentsen mondta csak nem ülök itt ennyi ideig egy helyben! Azzal nekirugaszkodott és leugrott a kankalinról. De most az egyszer megjárta a nyughatatlanságával. Egyenest a földre pottyant, a szomjas föld mélyen magába szívta s a vízcsepp kezdhette elölről az egészet. Gubuznai Lászlóné Óvodapedagógus (Napsugár Óvoda- Napraforgó csoport) 7

8 Április 22. A Föld napja Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodában felhívjuk a gyerekek figyelmét a Föld védelmére és közvetlen környezetünkre. A földgömböt forgatva és a térképeket nézegetve megmutatjuk az óvodásainknak, hogy milyen színnel jelölik a tengereket, óceánokat és a szárazföldet. A nagyobbak feladatot is kapnak: keress rajta hegyet, folyót! Képzelj oda állatokat, növényeket! Elmeséljük a gyerekeknek, hogy különböző nemzetiségű emberek is élnek a Földön, akiknek más lehet a bőrszínük, más nyelven beszélnek, eltérhet az életmódjuk, a szokásaik a miénktől. Közös feladata a Föld lakosságának, hogy megmentse az élőlényeket, növényvilágot, ügyeljenek a levegő és a víz tisztaságára. A mindennapjainkban is alkalmazzuk, és jó szokássá próbáljuk alakítani, hogy a mosdóban takarékoskodjunk a vízzel. A nagyobb gyerekek már figyelmeztetik a kicsiket, hogy ne folyjon sokáig a csapvíz, ne szemeteljen senki az udvarrészünkön illetve a csoportszobában. Szelektív hulladékgyűjtésre is van lehetőségünk, így kicsik-nagyok megtanulják, hogy a sok kidobott dolog még újrahasznosítható, nem pazarolhatjuk el értékeinket! Úgy gondoljuk, hogyha az óvodában természetessé válnak ezek az ötletek, szokások, akkor ezt a szemléletet átveheti a család a város lakossága a Magyarországon élő emberek a Föld lakosai. Sok érdekes könyvet lapozgatva megismertetjük a gyerekekkel, melyek a veszélyeztetett állatok (a gepárd, az amerikai bölény, a teknős, a fóka, a vándorsólyom, a túzok, a tarajos gőte, a vipera, stb.). Manapság az élőhelyek felszámolása, a levegő-és vízszennyezés, az erdőirtás, a városok építése jelenti az állatokra a legnagyobb veszélyt. Sok ország aláírta azt a szerződést, amely a veszélyeztetett állatok védelmét szolgálja. Nagy érdeklődéssel hallgatják a gyerekek, amikor a kihalt állatfajokról mesélünk. A dinoszauruszok, a mamutok már csak a játékpolcokon illetve a mesefilmeken jelennek meg. A tudósok sem tudják, hogy hány állatfaj tűnt el a Föld felszínéről az élet kezdete óta. A levegőszennyezés, a zajártalom, a sok eldobált szemét és a földre kiöntött, vagy beásott veszélyes hulladék (gyógyszer, elem, festék, akkumulátorok) beteggé teszik, illetve elpusztítják a Föld élővilágát. Nekünk, felnőtteknek kell odafigyelnünk és a gyerekeknek jó példát mutatni a környezetvédelemben! Sok gyalogos, vagy kerékpáros kirándulással, az erdőben kitett jelzések, figyelmeztetések betartásával erősíthetjük az óvodásokban is, hogy mi a fontosabb: a gyors, gépesített, egészségtelen világ, vagy a nyugodtabb és tisztább, az élőlényekre ügyelő szemlélet, életmód?! A csoportos kirándulásainkat is úgy szervezzük, hogy a természettel való kapcsolatot megtapasztalják a gyerekek. Kányádi Sándor: Mert félek hogy valaki egyszer elzárja majd a forrást a forrásból kicsurgó csermelyt elzárja mint a csapot puszta megszokásból elzárja és lassacskán kiapadnak a folyók kiszáradnak a tengerek és elszáll zörögve az ég Virág Józsefné 8

9 A nevelés lényege a helyes vezetés Ahhoz, hogy egy család jól működjön és a gyermek jól érezze magát, különböző szabályokra és korlátokra van szükség, amit a család minden tagjának tiszteletben kell tartani. A családi és társadalmi szabályok révén a gyermekek és felnőttek egyaránt biztonságban érzik magukat. Véleményem szerint az együttélés szabályai családonként eltérőek. Ezekről lehet beszélgetni, vitatkozni, kinek mi vált be és miért, vagy másoknál ugyanaz a szabály, miért nem. Ennek ellenére vannak alappillérek, melyekre minden család építkezhet. Ezt ne csináld! Ez veszélyes, nem szabad! - egy gyerek szinte csak ilyen mondatokat hall egész nap. Fontosak a szabályok, de mégis hogyan lehet ezt a folyamatot gyerekbarát módon megoldani? Eszembe jut a főiskolán hallott Dzsungel-vezető példa. Elgondolkodhatunk rajta, hogy ki milyen dzsungel-vezető! Képzeljük el, hogy egy dél-amerikai dzsungelben kirándulunk. Adnak mellénk egy vezetőt. Az egyik esetben a vezető csak kísér minket, mindent kipróbálhatunk, minden bogyót megehetünk, letérhetünk az ösvényről A másik esetben a vezető gyakran megtilt nekünk dolgokat, azt a bogyót nem ehetjük meg, mert hasmenést okoz, arra nem mehetünk, mert ott olyan bokrok vannak, amelyektől csúnya és fájdalmas kiütéseket kapunk. Megkérdezem, hogy ki melyik vezetőt választaná? Ha végiggondoljuk, az első vezető mindent megenged, így saját kárunkon tanulunk meg dolgokat. Ez kis mértékben nem is rossz, legalább megjegyezzük, de ha akkor sem szól, amikor vesztünkbe rohanunk, akkor a veszélyt túlélve, a legtöbb esetben az emberek visszahúzódóvá válnak, mert nem tudják előre mi fog velük történni, nincs meg hozzá a megfelelő tudásuk. A második vezetővel könnyebb felfedezni az ismeretlent. Bár sokszor korlátok közé szorít, de gyorsan ráébred az ember, hogy a saját érdekében, s így az ismeretlen már nem egy félelmetes dolog, hanem egy izgalmas hely, amit biztonsággal fel lehet fedezni, mert van, aki vigyáz rád. Így van ez a gyerekekkel is. A világ, amibe beleszületik, egy ismeretlen dzsungel a számára, és a szülő a vezetője, aki segít neki eligazodni. A szülei tanítják meg neki, mit szabad és mit nem. Persze a kétfajta vezetői stílust egyesíteni kell, hiszen az sem jó, ha valakit csak korlátoznak, s az sem, ha teljesen szabadjára engedik. Az alapvető szabályokkal nincs is probléma, úgy, mint: ne szaladj ki az útra, vagy ne nyúlj a konnektorba. A probléma a többi szabállyal van. Pl.: ne rohanj a lépcsőn, mert leesel, vagy ne mássz fel arra a nagy székre, mert megütöd magad. A szabályozás csak rajtunk múlik, mindenki saját maga alakítja gyermeke mozgásterét. Persze el kell mondanom, hogy lényeges különbséget láthatunk a gyerekek között, akár egy családon belül is. Az egyik szinte fél ráülni a kismotorra, a másik pedig akár a lépcsőn is kipróbálja. Ez a gyerek temperamentumától függ, ami már születésekor készen van, a szabályok alakítják viselkedését. Ezért van az, hogy a testvérek között is nagy különbség lehet, pedig ugyanazt a nevelést kapják. Sok ellentmondó megállapítást olvasni manapság nevelési kérdésekről, minden szülő állandóan a tökéletességre törekszik, kikéri a szakember véleményét, a végén pedig elbizonytalanodik. Az eredmény egyoldalúan az ész vezérelte nevelés lesz, amely szóözönnel akar az értelemre hatni, nem tűr érzelmet és spontaneitást, nem meri vállalni a tévedés jogát és alkalomadtán az ösztönös cselekvést. Aki hibátlanul akar nevelni, az hibázik a leggyakrabban, mert teljes figyelmét a hibák elkerülésére összpontosítja. Aki tökéletesen akar nevelni, az a felnőtt-gyerek kapcsolatot összetéveszti a versenysporttal. Nem baj, ha hibázom, megengedem magamnak, hogy hibázzam - ez a fajta kijelentés old mindenfajta görcsöt, és megkönnyebbülést szerez. A hibáért elnézést lehet kérni. A kudarc olyan ajándék, amelyből tanulhatunk, ösztönzés, hogy a jövőben ezt vagy azt ha nem is jobban, de másképp csináljuk. 9

10 A kötelező szabályok A provokatív engedetlenség nemegyszer azt jelzi, hogy a gyerek, valamint szülője vagy a nevelője kapcsolatából hiányoznak a kötelező játékszabályok. 1. a szabályokat és korlátokat sokszor pontatlanul, homályosan fogalmazzák meg. A gyerek szereti tudni, hogy bizonyos helyzetekben mit szabad és mit nem szabad tennie. Addig-addig próbálkozik, amíg határt nem szabnak neki. 2. A szülő vagy a pedagógus nem a saját nevében, hanem általánosságban jelöl ki korlátokat: Ilyet nem szokás csinálni! Minthogy a gyerek csak a konkrét példából tanul, jó, ha a felnőtt első személyben mond véleményt a helytelen viselkedésről és fogalmazza meg érzelmeit: Nem tetszik nekem, hogy ezt csinálod, Haragszom érte, Zavarsz vele. Így személyes jelleget kap a kijelölt korlát, amely támasz és tájékozódási pont is lehet ezentúl a gyerek számára, megdöntése pedig jó erőpróba. 3. A bizonytalanul megfogalmazott határkijelölés- Szeretnénk egy kis nyugalmat - ugyanolyan süket fülekre talál, mint az ismételgetés: százszor megmondtam már - A határ kijelöléséhez hozzátartozik a határozott hangnem és testtartás. A gyereknek éreznie kell, hogy komolyan gondoljuk, amit mondunk. 4. Mindig az adott tettet, magatartást szabad csak bírálni, sohasem magát a személyt. A gyereknek éreznie kell, hogy őt, mint embert akkor is elfogadjuk, ha nem értünk egyet szabályokba és korlátokba ütköző cselekedetével. Csak ezzel a feltétellel tudjuk megnyerni az együttműködését. 5. Ha a gyerek idejétmúltnak vagy méltatlannak érzi a felállított korlátot, akkor büntetésnek és tiltásnak értelmezi, idegőrlő hatalmi harcot indít a lebontására, s e küzdelem során sorozatosan és feltűnő módon megsérti a szabályokat. Esetleg titokban, csalással követ el határátlépést. Ha ez a helyzet, akkor tanácsos újragondolni a szabályokat, s az új normák felállításához talán sikerül a gyerek közreműködését megnyerni. 6. A játékszabályok megtartását csak akkor lehet megkövetelni, ha végiggondoljuk a szabálysértés logikus és természetes következményeit is. A verés nem állit korlátot Ne feledjük, hogy a határok kijelölésének semmi köze a fenyegetéshez és a büntetéshez, nem beszélve a testi fenyítésről. A verés még akkor sem nevelési módszer, ha rövid távon eredményesnek látszik. A verés megalázó élmény, és mind a nevelő, mind a gyerek emberi méltóságát sérti. Aki beleveri gyerekébe a korlátokat, az a saját vereségét ismeri el. Ha megnézzük, hogy általában mivel indokolják a testi fenyítést, mindig ugyanazokra az érvekre bukkanunk: - Rossz életkörülmények, amelyek nagy terheket rónak a szülőre, s amelyek érthetővé teszik az ellentmondást a nem is sejtett lehetőségek és megvalósítható alternatíva között. A szülő ilyenkor a gyerekre vetíti ki saját kudarcát, rajta veri le elkeseredettségét. - Akad szülő, aki nem érzi, hogy ellentét volna a gyerek szeretet és felpofozása között. Az ilyen apa vagy anya megmagyarázza magának, hogy a gyerek egyenesen kiprovokálta a verést, s hogy szemmel láthatólag szüksége volt rá. - Van szülő, aki a mértékkel alkalmazott verést a büntetés és a korlátozás bevésésére alkalmas, elfogadható nevelői eszköznek tekinti. A testi fenyítés ilyenkor könnyen szokásossá válhat, különösen, ha az adott pillanatban eredményesnek látszik. Az ütőképes érveknek sokféle következménye lehet: kétségtelen, hogy nem minden pofon okoz maradandó lelki károsodást, hagy maga után életre szóló nyomokat. Ám ha nincs is feltétlenül, minden esetben testet-lelket megnyomorító hatása, pedagógiai módszerként semmiképpen sem elfogadható. Lehet, hogy a nevelők egy része úgy véli: tekintélyt szerez magának a veréssel, a testi fenyítéssel, s így nem áll fenn az a veszély, hogy tehetetlen bábként 10

11 szolgálja ki a gyerek minden szeszélyét. De a verés csak a tehetetlenség beismerése, s inkább csorbítja, mint erősíti a tekintélyt. Pofonokkal csak a tartalmatlan, gyenge egyéniség szerez magának-ideig-óráig- tekintélyt, ám a gyerek öntudatlanul is védekezik az elszenvedett megalázás ellen: felveszi a nevelővel a harcot. Azzal bosszulja meg magát, azzal vesz elégtételt, hogy szinte kiköveteli a következő verést- legalábbis azt a benyomás kelti nevelőjében. Pedig ez valóban bosszú: újra meg újra rábizonyítja a felnőttre, hogy milyen siralmasan szegény a nevelői eszköztára. Ő maga pedig jókor megtanulja: ha hatalma lesz, neki is szabad erőszakot alkalmaznia. Szögezzük le tehát: ha a büntetés eszközeit bevetve akarjuk a gyereket helyes magatartásra nevelni, nem járunk sikerrel. A pofon és a szeretetmegvonás nem bevett módszere a gyereknevelésnek, nem is hatásos, mert ellenséges légkört teremt, és csorbítja az egymás iránti tiszteletet. Csak az a szülő él testi-lelki fenyítéssel, akinek nincs jobb ötlete. A szabályozás a szülőkön múlik, mit engednek, s mit nem. Ez nem könnyű feladat és nincs is erre igazán recept, hogy mikor, mivel, mi a teendő. Igen, néha nem is csináljuk ezt olyan tökéletesen. De nem is kell! Ha úgy érezzük, hogy valamit nem jól csináltunk, hagyjuk abba és változtassunk! Egy gyerek nagyon rugalmas, gyorsan tud alkalmazkodni. Hogy helyes korlátokat állítsunk fel a magunk és mások számára, ahhoz nem olyan képességre van szükség, amely egy tanfolyam elvégzésével megszerezhető. A korlátok kialakításánál maga az út a cél, minden lépés megerősítést nyújt, előrehaladást jelent vagy megtorpanást. Ha pedig maga az út a cél, akkor előfordulhat, hogy néha kerülő vagy mellékúton járunk, esetleg zsákutcába tévedünk. A korlátok felállításának művészete nem más, mint botladozó előrehaladás sikerek és kudarcok, önbizalom és csüggedés, kétely és remény között. Néha úgy érezzük, hogy a nevelés hétköznapjai sivatagi vándorláshoz hasonlítanak, mégis, ha korlátokat állítunk, az több terhet vesz le a vállunkról, mint amennyit rárak. A korlátok felállítása élethossziglani folyamat, melybe hibák is becsúszhatnak. S a hiba mindig jól jön, mert tapasztalattal ajándékoz meg, amelyből tanulhatunk. Ezeket megtanulni hosszú folyamat. Tudom, nagyon fárasztó tud lenni, de meglesz az eredménye. Boda Sarolta 11

12 INDUL A KULLANCSSZEZON Tavaszodik A tavasz közeledtével, plusz tíz fok felett az ébredő természettel a kullancsok is aktívvá válnak. Legaktívabb időszakuk március közepétől szeptember közepéig tart. Magyarországon körülbelül húszfajta kullancs él, de ezek nem mindegyike fertőzött súlyos betegségeket előidéző kórokozókkal. A kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegségek az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Előbbi vírusát körülbelül minden ezredik kullancs hordozza, utóbbi azonban akár az 50 százalékukban is megtalálható. Tehát indokolt és szükségszerű az elővigyázatosság, de emiatt nem kell lemondanunk az erdei sétákról, kirándulásokról. 12

13 Tévhitek a kullancsokkal kapcsolatban: Első tévhit: ugrik Egyik leggyakoribb tévhit, hogy a kullancsok a fák koronájáról ugranak vagy pottyannak a gerinces állatokra vagy az emberre. A kullancs az aljnövényzetben él. Nem kedvelik a fényt, a meleget és a szárazságot - azaz az árnyékos, hűvös és nedves csalitos cserjések, főleg vadcsapások a kedvenc tartózkodási helyeik. Második tévhit: krémmel vagy tekergetve kijön Nem csavar, nincs rajta menet, ne tekergessük se jobbra, se balra! Azzal is csak kárt okozunk, ha olajjal vagy krémmel kenjük be a bőrt, mert a kullancs fuldoklás közben még több kórokozót juttathat a szervezetbe. Ne várjunk, akár puszta kézzel szedjük ki, mert az eltelt idővel arányosan nő a fertőződés kockázata. Ha kéznél van, jól használható a kullancseltávolító csipesz (vagy hagyományos csipesz) és a nagyobb testű kullancsok eltávolítására kifejlesztett kullancskanál. Harmadik tévhit: kullancsriasztó praktikák Kullancsriasztásra nem alkalmasak a házi praktikák, így a kullancsot nem tartja távol sem a B-vitamin, sem a fokhagyma, sem pedig a tömény ital. Negyedik tévhit: csak az erdőkben él Elterjedésükre jellemző, hogy a középhegységekben nagyobb sűrűségben fordulnak elő kullancsok, mint az Alföldön. Ugyanakkor a középhegységek erdei, tisztásai mellett a városi parkokban, kutyasétáltató helyeken és akár a saját kertben sem árt az elővigyázatosság. Még városban is akadnak olyan területek, ahol előfordulhatnak kullancsok. Ha itt felcsimpaszkodnak egy kutyára, az könnyen behurcolhatja a kertbe, de akár még a lakásba is, ahol lepottyanhat róla. Ugyanígy az énekesmadarak és a rágcsálók is fuvarozhatnak kullancsokat. Az állat ráadásul az emberi közegben is igen ellenálló: egy angol tudományos vizsgálat során egy teljes mosóprogramot végigfuttattak egy mosógépbe helyezett kullancson, amely túlélte a kísérletet Ötödik tévhit: télen nincs kullancs A kullancs nemcsak vízálló, kifejezetten kedveli a nedvességet: leggyakoribb kora nyáron és kora ősszel. A közönséges kullancs a meleg száraz nyarat, az alacsony páratartalmat nem kedveli, de télen, 6-7 fokban is össze lehet szedni, és márciustól novemberig bármikor összetalálkozhatunk vele. Mit tehetünk? Kiránduláskor: Érdemes kerülni az árnyékos, hűvös, nedves helyeket, vadcsapásokat, a kullancsok ugyanis főként az ilyen területeken, a földfelszínhez közeli növényeken várják a zsákmányt. Ajánlott a világos színű, zárt ruházat viselése (zokniba gyűrt nadrágszár, betűrt poló, sapka). Ez megnehezíti, hogy a kullancs a lábszáron vagy az övtájon a ruha alá jusson. Ruházatunkat - főleg a nyaknál, csuklónál, deréknál és a bokánál - fújjuk le a gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó spray-vel. Időnként ellenőrizzük, nincs-e rajtunk kullancs. Kirándulás után a legfontosabb testünk átvizsgálása. A kullancs a vékonyabb bőrrel rendelkező hajlatokat kedveli. Fordítsunk gondot a térdhajlat, ágyékhajlat, hajas fejbőr pereme, fül mögötti területre. Ezért ajánlatos külső segítséget is igénybe venni és tusfürdővel zárni a vizsgálódást. Vigyázat, mert a lustább kullancsok még a levetett ruházatban is várhatják sorsuk jobbra fordulását. Kullancsriasztó szerek: Sokféle kullancsriasztó szer és sokféle kullancsriasztó eszköz kapható. Létezik kenőcs, pumpás spray, hajtógázos aeroszol, törlőkendő kullancsriasztó. 13

14 Bármelyik termékformát is választjuk, néhány általános szabályt tartsunk be! Az adott készítmény koncentrációja használható e az adott korosztálynak? Erről kérdezzük meg a gyógyszerészt. Általában csecsemőknek, kisgyermekeknek és iskoláskorúaknak, valamint felnőtteknek szóló változatok kaphatóak. A védő hatás érdekében bizonyos időközönként meg kell ismételni a kullancsriasztó használatát. A készítményeken feltüntetett időközök (3-6 óra) módosulhatnak, még pedig csökkenhetnek. Ennek oka, hogy a túrázás, kirándulás során fokozódik az izzadás és így a párologtatás. Így hamarabb elpárolog a védőanyag és gyakrabban kell megismételni annak használatát. A kötelezően kezelendő felületek a kullancsok által kedvelt területek. Ezek a sötét, párás helyek: - tarkótáj hajas fejbőre - térdhajlatok - combhajlat - fülek mögötti területek Végezetül ne feledjük el a behatolási területeket is bevonni a kullancsriasztó szerrel! Ruha ujja, nadrág szára, felsőnk nyaki része. Hogyan kell kiszedni? A Lyme-baktérium a kullancs potrohában található legnagyobb számban, és így, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőződés kockázatát. Ezért ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit és ne tekergessük a kullancsot! A csipesz segítségével fogjuk meg a bőrhöz közel, és lassan kezdjük húzni, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ha ez mégis megtörténne, nem kell pánikba esni, ez a jelentős részben kitinből álló darabka ugyanis előbb-utóbb gond nélkül kilökődik a testből, akárcsak egy szálka. A kullyancs helyes eltávolítása videó: Védőoltás: Javasolt mindenkinek aki gyakran járja a természetet. A kullancs elleni védőoltás valójában nem a kullancs ellen véd, hanem az általa terjesztett vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás ( kullancsencephalitis) ellen. Kétféle védőoltás létezik: az egyik az FSME-Immun, a másik az Encepur. Mindkettőnek van gyermek és felnőtt változata. Lyme kór ellen nem létezik védőoltás. Az oltás menetrendje: 0,1, 12 hónap. Amásodik oltás után pár nappal már védettek vagyunk. A 4. oltást 3 év múlva kell beadni. majd 5 évente ismétlés szükséges. 14

15 Mikor menjünk orvoshoz? Ha bármilyen, mással nem magyarázható panasz lép fel, ami egy hétnél tovább tart, vagy visszatér. (A Lyme betegség lappangási ideje 1 naptól akár 3 évig is terjedhet.) Amennyiben a csípést követő két héten belül láz, szédülés, fejfájás, izomfájdalom mutatkozik. A csípés körül növekvő, legalább 5 cm-es pír jelentkezik. Arcidegbénulás lép fel. Ha kismama, mivel a magzatra nézve a fel nem ismert Lyme fertőzés kockázatos Az egyik fülcimpa vagy az emlőbimbó megduzzad, liláspiros lesz, de nem fáj, és a duzzanat egy hétnél tovább tart. Szívritmus-zavar jelentkezik. Ízületi, izomfájdalom vagy komoly fáradékonyság lép fel. Hasznos linkek: Szabóné Ádámcsik Tünde védőnő 15

16 Fussunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk! Az élet: mozgás. Mozog maga a Teremtő is szüntelenül. Az embernek is mozognia, alkotnia, küzdenie kell. Minden formában, csakhogy más-más helyen, más-más ütközők között. De egyre világosabb az értelmünk, jobb a szívünk, nemesebb a kezünk. Gárdonyi Géza A mai rohanó világban azt tapasztaljuk, hogy az emberek mozgás iránti igénye egyre inkább háttérbe szorul. A modernizáció előrehaladtával a fejlett technikai eszközök bűvkörébe estünk. Fontos, hogy már gyermekkorban felismerjük a mindennapos mozgás jelentőségét! Kutatások igazolják, hogy 3-6 éves korban a leghatékonyabb tanulási formának a mozgás számít. A játékon, mozgásos cselekvésen keresztül tapasztalja meg a gyermek önmagát és az őt körülvevő környezetet; ezáltal formálódik az énképe. Mi, az óvodában arra törekszünk, hogy felébresszük a gyermekekben azt az igényt, hogy mozogni jó és szükséges. Szeretnénk, hogy olyan felelősségteljes felnőttekké váljanak, akik tudatosan választják a mindennapos mozgást és testedzést egészségük megőrzése érdekében. Nálunk, az óvodában kiemelt szerepet kap a mozgás a napirendben. A csoportszobában mindhárom korosztállyal a fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos fejlesztő játékokat és dalos játékokat játszunk. A testnevelés foglalkozásokon pedig igyekszünk minden izomcsoportot megdolgoztatni. A különböző gyakorlatok elvégzése során fejlődik és harmonikussá válik mozgásuk, valamint szebb lesz a testtartásuk. A kiscsoportosoknál főleg az utánzó, játékos mozgásformákra alapozunk, a nagyobbak viszont már képesek könnyedén végrehajtani az utasítás útján érkező gyakorlatokat is. A rendszeres torna és a mozgásos játékok fejlesztik a testi képességeket: úgy, mint az erőt, az állóképességet, a gyorsaságot és az ügyességet. Ezek a mozgásformák segítik a térben való tájékozódást, a gyors helyzetfelismerést. A különböző téri helyzetek felidézése fejlesztő hatással bír a vizuális memóriájukra. A megtapasztalt és megnevezett cselekvések összekapcsolásával javul a fogalomalkotásuk, ezáltal bővül a szókincsük. A mozgás során formálódnak szociális képességeik is. A közösen végzett mozgásos tevékenység közben alkalmazkodniuk kell társaikhoz, ezáltal fejlődik együttműködő és tolerancia képességük, illetve az önuralmuk. A versenyjátékokban pedig megismerhetik a siker és a kudarc élményét, valamint megtanulhatják ezeknek a kezelését. Megállapíthatjuk tehát, hogy azáltal, hogy rendszeresen bővül a gyermek mozgástapasztalata, fejlődik személyiségének valamennyi szegmense is. Minden évszakban biztosítjuk, hogy egy kis időt a szabadban, a friss levegőn töltsenek óvodásaink. Télen rövidebb, tavasszal és nyáron hosszabb időre kimegyünk az óvoda udvarára ezáltal is elősegítve a szervezet alkalmazkodását az eltérő időjárási körülményekhez. Óvodánk több lehetőséget is felkínál annak érdekében, hogy a gyerekek közel érezzék magukhoz a természetet, illetve a mozgást. Itt elég csak a csoportos kirándulásra, az egészségnapra és a májusban megrendezésre kerülő családi gyermeknapra gondolnunk. Az óvoda különféle szabadidős tevékenységek biztosításával járul hozzá a gyermekek egészséges fejlődéséhez, növekedéséhez. A zenés torna és néptánc foglalkozásokon jó kedvűen, zenére mozoghatnak a gyerekek, amelynek köszönhetően ritmusérzékük is fejlődik. A családnak is kiemelkedő szerepe van a gyermek egészséges életmódra való nevelésében. Túrázásokkal, sétákkal, egyre hosszabb kerékpárutak megtételével, úszással segíthetjük elő a szabadidő hasznos eltöltését. Nekünk, felnőtteknek tehát fontos belátnunk, hogy igenis felelősséggel tartozunk az utánunk felcseperedő nemzedékért! Igyekezzünk példát mutatni gyermekeinknek, hogy felnőttként ők is az egészséges életvitelt válasszák! Virág Eszter 16

17 Az óvodáskori játékos tanulás és a feladatlapok Az óvodás korban a játék, a tanulás és a munka nem különül el egymástól, egyik sem él önmagában, hanem összetevődnek és játék formájában jelennek meg. Az óvodai nevelés alapprogramja rögzíti, hogy a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Tehát az óvodában minden pedagógiai tevékenységnek a játékból kell kiindulnia. Az óvodai tanulás formája a spontán utánzás, szabad játék. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. Játszani mindenki szeret, de a 3-6 /de inkább a 3-8/ éves gyermek lételeme. A játék: tevékenység és élvezet, valamint lehetőség arra, hogy a gyermek megismerje önmagát, együttműködjön másokkal, érveljen, vitázzon, kutakodjon, problémákat oldjon meg. Olyan dolgokat tanulhat játék közben, amelyeket sehol másutt nem tanulna. A gyermeknek először maga az eszköz, a vele való cselekvés ad elsődleges örömet, majd az utánzás, a mintakövetés a tanulás alapja. Fontos lesz a társas kapcsolódás, a szokásokhoz alkalmazkodó magatartás. E játékos tevékenységek közben nemcsak a mozgás tökéletesedik, nemcsak a cselekvés gazdagodik, hanem a beszéd is. A gyermek nem kész gondolatok szóbeli közlésére vágyik. Saját belső szükségletei irányítják, amelyek a külvilágból megérintik, akár a kíváncsiságból eredő helyzetek megismerését, az ezekben rejlő problémák megoldását jelentik. A gyermek megismerési vágyát az érzelmei irányítják, nem a kötelességtudata, amely az óvodáskorban nem is elegendően fejlett ehhez. A gyermeki tanulásnál: - Nem a tudás mennyisége, hanem a képességek fejlettsége a fontos. /Mária Montessori/ A tanulás tehát elsősorban a gondolkodva tanulás tanítása kell, hogy legyen! Elmondhatjuk, hogy az óvodai tanítás sajátos tanulás: A fiatalabbak csodálják az idősebbek tudását, és át is érzik, hogyha megnőnek rajtuk lesz a sor. /Mária Montessori/ Az óvodapedagógus feladata, hogy törekedjen arra, hogy az általa irányított játéknak legyen célja és felépítése, legyen élvezetes, tartsa fenn az érdeklődést, legyen aktív benne minden résztvevő a játék végéig, hiszen akkor érzi csak magáénak a gyermek e tevékenységet. A leírtak után felvetődik a kérdés: Helye van-e a feladatlapnak az óvodában? Köztudott, hogy maga a feladatlap: a felnőttek által gyerekeknek összeállított feladatsor, probléma, megoldandó feladat, amit úgy kell teljesíteni, amikor és ahogyan a felnőtt azt elvárja tőlük. A feladatlapozás, tehát direkt tanulási vagy munkatevékenység, ami mint ahogy leírtam, nem az óvodás kor jellemzője, hanem az iskolás koré. Ezzel kapcsolatban is vannak viták az általános iskola első két osztályát illetően. Vekerdy Tamás ezt írja: Az iskolaérettség időpontját nem a betöltött 6. életév jelöli, hanem voltaképpen inkább a 7-8. év. az általános iskola első két osztályának óvodaszerűbbé kell válnia, és tudomásul véve a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének törvényét, módot kell nyújtania a spontán érlelődésre is. Ez azt jelenti, hogy óvodai indíttatású iskolára van szükség, nem pedig iskolára felkészítő óvodára! Lezárásképpen saját tapasztalatomat szeretném megosztani az olvasókkal! Döntsék el Önök, éreznek-e ellentmondást a gyakorlat és a leírtak között, avagy nem! 17

18 Működik-e /nálunk, igen/ együtt a játékosság, s a heti egy alkalommal /sok játékkal fűszerezett/, személyes motiválásra épülő, a gyermek fejlettségéhez igazodó, differenciált, rugalmas /nem kötelező/, a különböző képességek fejlesztését segítő, egy db feladatlap? szeptemberében néhány óvodapedagógus kolléga, köztük én is, éltünk Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes, főiskolai docens és csapata által kidolgozott projekt lehetőségével /az óvodai kötelező projekt mellett/, mely Oszkár, a kistigris iskolába megy címet kapta. Ez a 6 db füzetből álló komplex, fejlesztő, szórakoztató és hatékony módszertani anyag, mely foglalkozástervezeteket sorakoztat fel, s amelyek a gyerekek fejlődéséhez rugalmasan igazodnak, s differenciálásra alkalmas feladatokat tartalmaznak. A kiadvány a pedagógusok tervező munkáját is segíti, támogatja, s a pedagógus saját fantáziáját hozzáadva, még színesebbé teheti a gyermekek hétköznapjait, a foglalkozásokba csempészett játékok, ötletek által. Az egész program segítője Oszkár a kistigris és Piri a kisegér. /Nagyon kedvelt, és minden gyermek által szeretett résztvevői foglalkozásainknak, és mindennapi tevékenységünknek/. A foglalkozásokat egy-egy fantáziajátékba vagy mesébe ágyazott játéksor fűzi egységbe. A játék folyamán mind a felnőttek, mind a gyermekek szerepbe léphetnek. A mintha szituációkban megvalósuló játéktevékenységekben/drámajátékokban/ a gyermeki kreativitás építése áll a fókuszban, miközben a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciókat is fejlesztik. A gyerekeket folyamatosan motiváljuk Oszkár és Piri bábokkal, segítjük az érdeklődés és a figyelem fenntartását, segítjük a feladattudatának kialakításában, együttműködési készségének fejlesztésében. A füzetben lévő játékos feladatokat három szinten/próbálkozó, ügyeskedő, töprengő/ lehet megoldani, kinek-kinek a fejlettségéhez mérten/differenciálás/. Ez a módszertani útmutató, ötlettár, rugalmas, lehetőséget ad a differenciálásra, s a csoport igényeihez a lehető legnagyobb mértékben illeszkedő felhasználást biztosít, s lehetőséget ad a továbbgondolásra, és segíti a képességek fejlesztését. Csoportunkban minden kötelezettség nélkül- a középső- és nagycsoportosokkal éltünk ezzel a lehetőséggel. Várták, kérték, hogy játszunk Oszkárral és Pirivel. A foglalkozások nagymozgásos játékkal/szituációs játék, drámajáték/ kezdődtek, ami végigkísérte a foglalkozást, majd lezárásképpen játékosan/oszkár segítségével, útmutatásával/, egy feladatot oldottunk meg/nem kötelezően/ a foglalkoztató füzetből. A kiértékelésnél szintén segítségünkre volt Oszkár, aki dicsért, kezet fogott, simogatott, - ha nem sikerült a feladat- sem korholt, hanem megbeszéltük közösen. Véleményem szerint, nagyon hasznos ez a módszer, ez a program: a fejlődés tapasztalható, csapatot építő (fogékonyak voltak egymás problémájára, segítették egymást, barátságok alakultak, erősödtek), felnőtt-gyermek kapcsolatot erősítette (együtt játszás, örömszerzés, megelégedettség), élvezetes, ötletes, megunhatatlan. Kihívás volt számukra minden feladat. A tudásvágy hajtotta a gyerekeket, hogy kipróbálva önmagát, egyedül és jól oldják meg az új feladatot. Hajtotta őket a megfelelni akarás, és a siker utáni vágy, ami örömet, sikerélményt jelentett számukra a jó megoldás után, s mind ezt játékosan, jó kedvvel tették. Platónt idézve zárom mondandómat: Kerüljük a kényszert, s hagyjuk, hogy a kisgyerek örömmel tanuljon. A gyerekek játékok révén okosodnak, a kényszeres okítás nem jut el a lelkükig. Szabó Zsuzsanna óvodapedagógus Lepke csoport 18

19 TAVASZI KÉP Ceruzaforgács kép: Amikor a grafit vagy a színes ceruzát kihegyezzük, különböző színű és hosszúságú faforgácsok pottyannak le. Ezekből nagyon egyszerűen ötletesebbnél ötletesebb képeket lehet készíteni. Már készen is van a kép! Például: Kartonlapból nyírjunk ki egy 15x20 cm-es téglalapot (a méret lehet bármekkora a gyermek igénye szerint). A gyerek erre megtervezheti, megrajzolhatja a mintát (fa, virág, váza, ember, ). Utána ragasztóval bekeni a képet, s rányomkodja a faforgácsdarabokat. VÍZ VILÁGNAPJA: március 22. Hurkapálca kép: A gyerekek nagyon szép munkákat készíthetnek hurkapálcából. A gyermek megtervezi a képet és rajzlapra vagy színes lapra halványan megrajzolja. Ezután a hurkapálcát eltördeli megfelelő hosszúságúra. Ebben segíthetünk neki, mert ha megfelelő eszközzel mi vágjuk el, akkor szebb lesz a pálca vége. Majd a ragasztóval bekent pálcákat szorosan egymás mellé tesszük a kép megfelelő részére. Ha a ragasztó megszáradt, a hurkapálcákat temperával be is festhetik, így még hangulatosabb lesz a kép! Ezekkel a tevékenységekkel jól lehet fejleszteni a gyermek kézügyességét, finommozgását, kitartását, türelmét, figyelmét, gondolkodását, képzelőerejét. Sok sikert kívánunk mind a gyerekeknek, mind a szülőknek: Varga Katalin és Galaczné Szabó Anita 19

20 Gyerekszáj - Anyu, a nyuszi tud fütyülni? - Nem tud. - Akkor minek eszik annyi sárgarépát? Ma elestem és megütöttem magam. - És hol fájt? - Benn a szobában! Közeledik a hideg idő. - Ez milyen sapka? - A meleg sapkád. - Akkor megégeti a fülemet! Felmásztam a fára - dicsekszik a kicsi. - Tényleg felmásztál? Nem is láttam. - Nem láttad? Én sem! Kovácsné Zsuk Anita 20