PEDAGÓGIAI PROGRAM. Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony, Petőfi S. u

Átírás

1 Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony, Petőfi S. u PEDAGÓGIAI PROGRAM Készült: Nagyvázsony, szeptember Módosítva: Nagyvázsony, május Nagyvázsony, december Nagyvázsony július 1

2 Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el; azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is megkíván. (Kodály Zoltán) Ajánljuk a programot azoknak, akik azonosulni tudnak azzal, hogy a kisgyermekkor fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese, akik elfogadják, hogy az egyéni képességfejlesztés és az olyan feltételek teremtése fontos, amelyben a gyermek életkorának és képességeinek megfelelően fejlődhet, akik a gyermek által teremtett közeget (játéktér) rendezett világként szemlélik, pedagógusként pedig szakmai és tárgyi tudásukat különféle helyzethez tudják alkalmazni. 2

3 ADATLAP Az óvoda neve: Mesevár Óvoda és Bölcsőde Címe: 8291 Nagyvázsony Petőfi S. u A program neve: Az óvoda felügyeleti szerve: Jogállása: Gazdálkodása: Pedagógiai Program Nagyvázsony Község Önkormányzata Önálló Önállóan működő költségvetési szerv Szakágazati jele: Szakfeladatai: A program érvényességi ideje: Óvodai nevelés, ellátás 6 év Tartalomjegyzék 1. AZ ÓVODA GYERMEKKÉPE, ARCULATA, SZERKEZETE Gyermekképünk Óvodakép Az óvoda szerkezetének bemutatása, személyi feltételek AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI Az óvodai nevelés célja

4 2.2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés Környezet-egészségügy Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Anyanyelvi-, az értelmi fejlődés, és nevelés megvalósítása Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, ELEMEI, MODELLJE Az óvodai nevelés rendszere A rendszer elemei Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kiemelt feladata és szerves része óvodai nevelésünknek A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életvitelre nevelés, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció Az óvodai élet tevékenységformái A fejlesztés tartalmi eszközei Kapcsolatok külső nevelési színterekkel: KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK A NEVELÉS KERETEI Gondozás, egészséges életvitelre nevelés Erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI Játék Munka A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI Anyanyelvi nevelés Logopédia Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Környezetvédelmi nevelés Matematikai tapasztalatok szerzése Egészségfejlesztő testmozgás A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

5 9. BALESET MEGELŐZÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELTÉTEL - RENDSZERE Apedagógiai program személyi feltételei Továbbképzés, önképzés Tárgyi feltételek AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI Észrevételek, vélemények, elemzés MELLÉKLETEK A német nemzetiségi nevelés programja Pedagógiai Program eszköz és tárgyi feltételeinek, felújítási munkálatainak igénye az elkövetkezendő öt évben Fejlesztő pedagógiai Hagyományőrzés A somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre A bölcsőde szakmai programja

6 1. Az óvoda gyermekképe, arculata, szerkezete Én tiszta vagyok, mint az ég, Én tiszta vagyok mint a levegő, Azt nem is lehet látni. Akkor engem sem látni? Az a semmi? Akkor most megfestem magamat. Akkor most nem is lehet semminek nevezni Gyermekképünk Gyermekképünk, egy sokoldalúan, harmonikusan fejlődő gyermek, aki testileg, lelkileg egészséges, edzett, szellemi, erkölcsi és biólógiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Azokhoz jól alkalmazkodik, képes kezdeményező szerepvállalásra. Érdeklődő, kreatív, kitartó, önérvényesítő. Önként, a saját teljesítő képességének megfelelően tevékenykedik. Nyíltan, szorongásmentesen beszél. Tőle elvárható szinten elmélyülten önmaga által, majd a felnőttek által ajánlott dolgokkal képes leleményes önállósággal foglalkozni. Keresi a kivitelezés lehetőségeit, a legjobb megoldást. Jól érzi magát a közösségben. Az új, változó és gazdag benyomásokkal való találkozás örömet jelent számára. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesülnek és ameglévő hátrányaik csökkennek. Akik ebben a rohanó világban is képesek szeretetet adni, és másokért tenni, a különbözőséget elfogadni. Igénylik a társakkal való együttműködést, képesek mások, illetve egymás véleményét meghallgatni, elfogadni, kompromisszumot kötni. Az óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Kulturális, történelmi és környezeti hagyományaink alapjának átörökítésére törekszünk a család segítségével. A mai értékeket vesztett rohanó világban gyermekeink korukhoz 6

7 mérten érezzék meg a család, az óvoda, lakóhelyünk szerepét, fontosságát, szeressék azt, és tőlük elvárható szinten becsüljék meg, cselekvően tegyenek érte. Legyenek büszkék arra, hogy Nagyvázsony történelmi értékeket képvisel. Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, Mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindet másokkal! Ne csalj játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, Fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadj el egymástól! Ismerd fel a csodát! 7

8 ROBERT FULGHUM 1.2. Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánkat 1897-ben alapították, melynek 100. évfordulóját júniusában ünnepeltük. A 110 éves évforduló keretén belül intézményünk a Mesevár Óvoda nevet vette fel, ben. Óvodánk községi környezetben, tágas udvarral a település közepén helyezkedik el. A gyermekek 2/3-a Nagyvázsonyból, a másik 1/3-a a körjegyzőség területéről (Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó) érkezik. A szülők elvárása az óvodával szemben elsősorban a kisgyermekkor védelme, felhőtlen gyermekéveinek támogatása, segítése, hosszabb távú pozitív értékek erősítése és az iskolai életre való felkészítése. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti és biztosítja a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását, valamint nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésben az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Négy csoportos óvodánk barátságos, világos termekkel, melegítő konyhával rendelkezik. Óvodánk férőhelye 100 fő. Törekszünk arra, hogy a 3 év folyamatában a csoportban dolgozó óvónők személye változatlan legyen. Tágas, gondozott udvarunkban, biztonságos, esztétikus kültéri játékok találhatók. A 4 csoportnak 3 öltöző és 3 mosdó áll rendelkezésére. Termeink jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport egyéni arculatát, mind a játékok, mind szakmai felszereltség terén. 8

9 Bölcsődével bővült intézményünk 2003-ban, mely 12 gyermek gondozására ad lehetőséget. A bölcsődei részleg egy csoportszobából, mosdó és öltöző helyiségekből áll. Ebben az épületrészben kapott helyet egy tágas, jól felszerelt tornaterem is. Gyermekközpontú intézményünk már a bölcsődébe, majd az óvodába lépés pillanatától nagy hangsúlyt fektet az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. Különös gonddal figyelünk a nehezen szocializálható, érzékszervi, mozgássérült gyermekekre. Ugyanígy teszünk a kiemelkedő képességű gyermekek esetében is. Igen fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, a gyermekekre ebben az életkorban jellemző erőteljes testi fejlődése, a szokásalapozás legoptimálisabb időszaka miatt. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítésére. A preventív láb és testtartásjavító tornát beépítjük a mindennapos testnevelések folyamatába. Óvodánk koncepciója: erkölcsi-szociális érzelmek, pozitív értékek alakítása. A társadalmunk negatív tendenciái nehezítik és gyengítik a hosszabb távú pozitív emberi értékek alapozását. A közös együttléteken, a közösen végzett munka során, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, önzetlenség. Érezzék át a gyermekek ezek fontosságát. Legyenek képesek észrevenni az emberi kapcsolatokban a jót és a rosszat. A játék koncepciója a játékidő folyamatossága garancia arra, hogy a gyermekek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége és leghatékonyabb eszköze legyen nevelésünknek. Biztosítjuk minden gyermek számára a feltételeket, élményeket, eszközöket (félkész és szimbolikus). Emellett lehetővé tesszük, hogy saját elképzeléseiket valósíthassák meg az évszakokhoz, ünnepekhez, irodalmi élményeikhez kapcsolódó játékaikban. Élő gyakorlat óvodánkban a barkácsolás és a fejlesztő játékok. A mese-vers a nyüzsgő óvodai életben, zaklatott világunkban jelentse a gyermeknek a csend szigetét. Legszorosabban fonódik össze az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, játékkal. A mese-vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, jó alkalom a bensőséges gyermek-felnőtt együttlétére. Óvodánk környezetében, életében található természeti, társadalmi, kulturális értékek, szokások, hagyományok, ősi-népi kismesterségek felelevenítése, megismertetése, 9

10 megünneplésének beépítése az óvoda életébe, programjába. (idegenforgalmi sajátosságok, Kinizsi-vár, Szt. Mihály nap) A nevelési és fejlődési hátrányokkal küszködő gyermekek differenciált fejlesztése, a részképességekben elmaradt gyermekek felzárkóztatása, a szociális hátrányok kompenzálása, fejlettségi szintjük megismerése, elemzése egyénre szabott fejlesztése fő feladata programunknak Az óvoda szerkezetének bemutatása, személyi feltételek Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u Fenntartó: Barnag, Mencshely, Nagyvázsony, Pula, Vöröstó Önkormányzatai Óvodák száma: Csoportok száma: Óvodapedagógusok száma: Ebből: Intézményvezető: 1fő Fejlesztő pedagógus: 4 fő Német nemzetiségi: 3 fő Dajkák száma: Külső segítők: 5 Logopédus: heti 3-5 órában Orvos, védőnő, családsegítő-és gyermekjóléti szolgálat vezetői, alkalmanként Az óvodánkban a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Feladata, hogy megvalósítsa a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzá járul az óvodai nevelés eredményességéhez. 10

11 A dajka feladatai: - gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére - tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás a jellemző - nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja - türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását - az óvodapedagógus által meghatározott napirend szerint segíti a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában - az óvodapedagógus mellett a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében 2. Az óvodai nevelés célja, feladatai 2.1. Az óvodai nevelés célja Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő személyiség-testifejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Óvodai nevelésünk célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a hátrányok csökkentése, az egyéni, életkori sajátosság és érési tempó figyelembevételével. Óvodánkban a családi nevelést kiegészítve arra törekszünk, hogy olyan fejlettségi szintre juttassuk el a gyermekeket, melyek alkalmassá teszik az iskolába lépésre és megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedést, tisztelje, ápolja lakóközössége hagyományait. Célunk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, 11

12 nyugodt, derűs légkör megteremtése, amelyben biztosítjuk a játékra és a mesére-versre épülő változatos tevékenységet. Óvodánk küldetésnyilatkozata Mottónk: legyen óvodánk olyan hely, ami örömforrás a gyermeknek, a szülőnek, a benne dolgozónak egyaránt, ahol felelősséget kell vállalnia gyermekért, önmagunkért, másokért. Célunk - Miért vagyunk? Az intézményes nevelés így az óvoda (másodlagos szocializációs színtér) alapvető feladata a kultúra átadása az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját kultúránk színeivel gazdagodjanak. Kit akarunk szolgálni? Elsősorban a gyermeket. Mindent érte, miatta és vele történik az óvodában. Szeretnénk biztosítani a családi nevelés folyamatosságát, kiegészítve azt, a családdal együttműködve. Tevékenységrendszerünk- Mit akarunk elérni? Fő feladatunknak tartjuk a 3-7 éves (szükség esetén 8 éves) gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával az egészséges személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését. - a gyermekek kapcsolatteremtő képességének fejlesztését -, hogy környezetükkel jól tudjanak kommunikálni, 12

13 - az énkép önismeret önértékelés képességét -, hogy képesek legyenek helyzetüket felmérni az óvodai csoportban, később a társadalomban, - értékek normák kialakítását -, hogy megtanulják az egymásra figyelést, együttérzést, egymáshoz alkalmazkodást, az érzelmek feletti kontrollt, - az erkölcsi értékeket (a jó rossz felismerését, az őszinteséget, az igazmondást) a nevelő személyes példáján keresztül, - rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítását, a testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztését, - korukhoz mérten megfelelően ismeretekkel rendelkezzenek, - ápolják a hagyományokat, védjék az értékeket, a környezetet, ünnepeinken koruknak megfelelően vegyenek részt. Értékeink- Miben hiszünk? Hiszünk abban, hogy szeretetteljes pedagógiával már óvodás korban megalapozhatjuk az érzelmi kötődést a társakkal szemben. A nevelési feltételek sajátos megszervezésével lehetővé tesszük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi lelki, szociális, mentális és értelmi érettség kialakulását, tanulási zavarok mellőzését. Az óvodás gyermek a szépre fogékony és szomjas a tudásra. Az úton, ami a műveltséghez vezet, mi, óvónők fogjuk a kezét először és mi irányítjuk első lépéseit. Rajtunk áll, hogy megtanul-e járni, tovább megy-e majd az úton egyedül is, hogy művelt felnőtté váljon. Hiszünk a gyermekben, hiszünk abban, hogy szükség van a munkánkra! Szabályaink, normáink Egyetemes emberi értékek adnak alapot a megfelelő megfogalmazáshoz: 13

14 - az Én tisztelete, a különbözőség elfogadása, nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, a család, a haza tisztelete, szeretete felelősségtudat (erkölcsi és magatartási értékek) - a kultúra iránti érzékenység, a hagyomány tisztelete, a természetes környezet harmóniája, az élet tisztelete. Ebből következik: szeressük a gyermeket olyannak, amilyen; tetteinkkel sugározzuk a feltétel nélküli szeretetet! tisztelnünk és becsülnünk kell a gyermekben az embert, az egyént! örüljünk minden egyes napnak, tegyük kellemessé a napokat a meleg, családias, szeretetteljes légkört biztosítva! be kell tudnunk ragyogni a gyermekek világát úgy, hogy a mindennapos együttlét élmény, öröm legyen mindannyiunk számára! legyünk a gyerekek között, együtt, s velük! bizalom, nyitottság, őszinteség legyünk hitelesek! mindig úgy adjuk önmagunkat, ahogyan érzünk. tudjunk mások szemével látni, fejével gondolkodni, szívével érezni! empátia - becsüljük és tiszteljük felnőtt társainkat, munkájukat, bizalommal, őszintén forduljunk egymáshoz, figyeljünk másokra, fogadjuk el egymás sikerét, ismerjük önmagunkat, mert csak így lehetünk képesek a ránk bízott gyermekeket nevelni, értékeket követni önmagunkat, saját személyiségünket adva. - szervezett nevelőmunkánk során játszva, játékba ágyazottan nyújtsunk sokrétű ismereteket, biztosítsunk széleskörű tanulási lehetőségeket. Legfontosabb feladatunk, hogy gyermekeink megtalálják a boldogságot, hogy megtapasztalják örömteli játékaik során a szabadság felelősségét, a döntés megannyi lehetőségét, a választás kihívásait. - lehetőségeinkhez mérten a gyermeki élet köré, a gyermekvilág nézőpontjának megfelelően szervezzük meg, némiképp rendezzük át, de a maga teljességében mutassuk meg, tegyük érzékelhetővé, megtapinthatóvá, végigjárhatóvá, megízlelhetővé a környező világot. 14

15 Céljainknak megfelelve, elősegítjük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok leküzdését, a gyermeki személyiség kibontakozását az életkor és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén Szükségesnek tartjuk, hogy az óvodába lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, környezet-egészségügy - az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés - anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés Az egészséges életmód alakítása kiemelt jellegű feladatunk. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A gyermekek megismerését a beíratáskor felvett anamnézis-lap segíti. Folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság összehasonlító mérésével követjük a gyermekek fejlődését. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat, ismerjék fel a legalapvetőbb testi szükségleteiket, és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz. Tartózkodjanak, tevékenykedjenek szívesen a szabadban. Egészségesek, edzettek, alkalmazkodó-képesek legyenek, mozgásuk váljék összerendezetté. A gyermekek gondozásának alapja a gyermek és a felnőtt közötti meghitt, megértő viszony, valamint a család és az óvodában dolgozó felnőttek egységes elvárási rendszere. Mindezek megvalósításához biztosítjuk az egészséges, biztonságos, fejlesztő hatású környezetet a mosdóban, a csoportszobában, és az udvaron egyaránt. Munkánk során támaszkodunk a község orvosának, védőnőjének szakmai segítségére. A sós levegő gyógyító hatású különféle légúti és légzőszervi megbetegedésekre, bőr és ízületi problémákra. Ennek szellemében alakítottuk ki óvodánkban a sószobát. A gyermekek csoportokban, heti 2 alkalommal percig játszanak ott. A foglalkozások célja azonban nemcsak az önfeledt játék, hanem az egészségmegőrzés, 15

16 a jótékony sós klíma mesterséges biztosítása. / A Somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre: lásd: Mellékletben/ EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell, korrigálják). Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető. Gyermekkorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület Az óvodai nevelés immanens (elválaszthatatlan) része az egészség fejlesztésére és az egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység. Az óvoda mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, azaz az egészségnevelés az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik A szomatikus nevelés feladatai A személyi és környezeti higiénia fejlesztése Személyes tisztálkodás A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus bensőséges ellátását igényli. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, a saját személyi felszerelés használata. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre Környezeti higiénia A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását: a foglalkoztatótermek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztán tartását, gondozását, a helyiségek, mellékhelyiségek takarítását (benne az önkiszolgálást is), a globalizált világ a természet megvédését, a hulladék kezelését, az energiával való takarékosságot is beemeli az óvodai nevelés kompetenciájába. (zöld óvoda cím) 16

17 Az egészséges táplálkozás megkedveltetése Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai-biológiai sajátossága más. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt életkori fejlettségüknek megfelelő szinten, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében szervezzen az óvodai csoport (szülőkkel, támogatókkal közösen) egészséghetet, vitamin napot, ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel, a gyermekek is vegyenek részt az ételkészítésben (saláta, gyümölcstál készítésében). Rendszeres mozgás biztosítása A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével). A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok Mindennapi testnevelés A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését a pedagógiai programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmasakká tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. A mindennapos testnevelés edző (felfrissítő) jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozás is tartható 17

18 Környezet-egészségügy Az embert körülvevő környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A hatékony környezet-egészség ügyi oktatás, nevelés, hosszú távon érvényesülő prevenciós eszköz. A nevelés minden szinten-az óvodától kezdve, igen fontos. Éppen ezért e két terület (környezeti nevelés, egészségnevelés) csak egymással kölcsönhatásban tárgyalható- tervezhető. HAGYOMÁNYAINK Lakóhelyünk földrajzi helyzete, adottságai révén nevelő-oktató munkánkban több éve fontos minőségelem a környezeti és egészséges életmódra nevelés. Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, óvodai hagyományait tudatosan alakítjuk a gyermekekben a foglalkozásokon és a rendszeres környezetvédelmi tevékenykedtetés során is. A papír- és szelektív hulladékgyűjtés, a külső-belső környezetünk alakításának hagyományai (faültetés, virágos környezet, élősarok) a Takarítási, Víz, Föld napi és Madarak, Fák, Állatok Világnapi programokba való bekapcsolódás egész éves tevékenykedtetés jelent a gyermekek számára. Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat. Egészséghetet és Vitamin- napokat, versenyeket szervezünk a gyermekek élettani sajátosságaihoz igazodva. A mozgás és a sport megszerettetése is központi feladatunk. Céljaink megvalósítása érdekében tudatosan alakítottuk helyi és megyei szintű partnerkapcsolatainkat, élünk a pályázati lehetőségekkel. 18

19 HUMÁN ERŐFORRÁSOK Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezetten tevékenykedik a környezeti és egészségnevelési céljaink megvalósításában. Közép- és hosszú távú stratégiai terveinkben, Pedagógiai Programunkban, Éves munkatervünkben konkrét feladatokat rendelünk a kitűzött célokhoz. Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermekeket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS INTÉZMÉNYI ALAPELVEI, CÉLJAI Rendszerszemléletre nevelés elve Hosszú távú cél: Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. Természet és társadalom harmóniájának elve Hosszú távú cél: Alapozzuk meg gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az emberharmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kultúrált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. 19

20 Fenntarthatóság elve Hosszú távú cél: Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. Testi- lelki egészség elve Hosszú távú cél: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény. Társas készségek fejlesztésének elve Hosszú távú cél: Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek. Foglalkozásközi integráció elve Hosszú távú cél: Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására. 20

21 MOTTÓNK: EGÉSZSÉGET - EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN RÖVID TÁVÚ CÉLJAINK Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. - Környezettudatos magatartásformák kialakítása - Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása. - Helyes napirend és életrend kialakítása. - Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása. - A szabadidő hasznos eltöltése. - Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében. A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAM A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet. Ennek megakadályozása, a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a mindennapos testmozgást. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: - Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban. - Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás - Érvényesüljön a sport személyiség és közösségfejlesztő hatása. - A testmozgás- program az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon. - A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja KONKRÉT TEVÉKENYSÉG ÉVSZAKONKÉNT: MELLÉKLETBEN 21