2013. A számítógép bűvöletében. Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat. 5. évfolyam 1. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013. A számítógép bűvöletében. Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat. 5. évfolyam 1. szám"

Átírás

1 2013. A számítógép bűvöletében Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat 5. évfolyam 1. szám

2 Számítógép, igen vagy nem? Azt gondolom, napjainkban már nem érdemes olyat leírni, hogy a gyermek ne üljön a számítógép elé,ne játsszon számítógépes játékokat. Szinte minden háztartásban van legalább egy készülék, ami fölkelti a gyermekek érdeklődését, hiszen az apu és/vagy anyu is dolgozik / játszik rajta. Arról nem is beszélve, hogy nem egy tankönyvben szerepel olyan házi feladat, hogy Nézz utána a neten!, Keresd meg a neten! Szóval, kizárni nem lehet az életünkből a technika ezen ördögét, de okosan használni igen! Nehéz meghatározni, hogy mit értünk okosan használás alatt, s három gyerekes anyukaként sok cikket elolvastam, hogy kialakíthassam a saját, házi szabályunkat. Nálunk a maximum idő egy nap: 45 perc. Van egy konyhai csörgő óránk, amit fölhúznak a gyerekek, mikor elkezdik a játékot, s így pontosan tudják, hogy mikor kell befejezniük. Az óra hangosan csörög, így nincs mód sumákolásra, hiszen ha nem is vagyok a közelben, akkor is meghallom. A játékok típusa behatárolt. Nem lehet lövöldözős, vagy bármi agresszív. Egy cikkben olvastam, hogy az optimista feltételezések szerint a számítógépes játékok 17 % bír csak agresszív tartalommal, a pesszimistább feltételezés szerint viszont 89%. A két számot figyelembe véve még az aranyközép variáció is legalább a játékok 50 % -ban feltételez agressziót! Olyan cikket nem olvastam még, amely teljes bizonyossággal állította vagy bebizonyította volna, hogy az agresszív játékok agresszív magatartást eredményeznek. Ha viszont arra gondolok, hogy egy romantikus film után az ember hangulata is jobb hiszen talán éppen ezért a hangulatért, ennek a hangulatnak a kiváltásáért nézte meg a filmet, akkor logikusnak tűnik, hogy oka lehet, amiért valaki az agresszív játékokat keresi és a játék feltételezhetően befolyásolja a későbbi hangulatát is! Jelen kiadványunkban ezt a témát járjuk körül a cikkekben, melyeket a számítógép segítségével - az internetről gyűjtöttünk össze. 2

3 Az 1-3 éves gyerekek és a számítógép A mai gyerekek már egészen kicsi korban elkezdenek ismerkedni a digitális médiával. Mi a kulcsa annak, hogy a gyermek okosan, értelmesen tudja használni a számítógépet? Sem a számítógépre, sem pedig a televízióra nem szabad úgy tekintenünk, mintha az maga az ördög volna. Azonban mindkettőt lehet megfelelően vagy nem éppen megfelelően bevezetni a gyermek életébe. Mi a kulcsa annak, hogy okosan és értelmesen tudja használni gyermekünk a számítógépet? Leginkább úgy, ha korlátozzuk a képernyő előtt töltött időt. És nem kevésbé fontos az sem, ha az első tapasztalatokat a számítógépről, annak használatáról, a szülő mellett szerzi meg a gyermek. Tartsd szem előtt a szakértők javaslatait: Várj az első találkozással! A kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek fizikailag sem érettek ahhoz, hogy a számítógép előtt üljenek, és a képernyőt nézzék. A látásuk 6 hónapos korig zavaros, így nem tudnak a képernyőre, a benne látható jelenetekre koncentrálni. A legtöbb gyerek csak akkor tudja élvezni a szeme előtt megjelenő képeket, ha már stabilan, önállóan képes ülni. Ez a képesség többnyire 6-8 hónapos kor körül alakul ki. A csecsemők figyelmi kapacitása is korlátozott, így nem tudnak arra figyelni, mi zajlik a monitoron. Elég, ha akkor kezded az ismerkedést, amikor a gyerek érdeklődést mutat a számítógép iránt! A számítógép használatát semmiképp ne erőltesd! Várd meg, míg valóban érdeklődik a kütyü iránt. Nyomogatja a billentyűket? Rángatja az egeret? Kinyitja a cd-romot? Figyeli, hogyan dolgozol a gépen? Ha nevet, tapsol, akkor valóban érdekli, hát dolgozzatok együtt! Ha nem, akkor halaszd el a dolgot. És semmiképpen ne aggódj amiatt, hogy le fog maradni, és informatikai analfabéta lesz belőle. 1-2 számítástechnika óra a suliban, és máris virtuóz módon fogja kezelni az egeret és a billentyűzetet. Maradj a gyerek mellett, mintha egy barát, egy nézőtárs vagy tárlatvezető" volnál. Így segíteni tudsz neki megérteni és megtanulni a dolgokat, éppen úgy, mint amikor egy könyvből 3

4 olvasol fel. Ez a tevékenység gazdagítja a gyerek szókincsét, fejleszti memóriáját, és segít abban, hogy rendszeresen együtt tölthessen egy kevés időt apával vagy anyával. Kétéves korától, amikortól már kérdéseket tesz fel, tudni fogja, hogy ott vagy mellette és megválaszold a kérdéseit. Ez alapvető összetevője annak a folyamatnak, aminek során a gyerek megérti az őt körülvevő világot. Válassz egészen kicsi gyermekek számára tervezett elfoglaltságokat! A legtöbb játék túl gyors, túl zajos és túl összetett ahhoz, hogy egy nagyon kicsi gyerek képes legyen felfogni és használni azokat. Sőt, akár félelmetesek is lehetnek. Legjobb, ha megkeresed a hároméves kor alatti gyereknek tervezett játékokat. Ne akard tanítani a gyermeket, csak szórakozzatok! Szerencsés esetben egy háromévesnél fiatalabb gyerek nem a szigorú, feladatokat adó tanárt fogja látni a számítógépben, hanem egy újabb játékszert, ami a rendelkezésére áll. Semmi értelme annak, hogy betűket taníts neki, esetleg matematikai alapműveleteket. Viszont léteznek olyan játékok gyerekeknek, melyek a testséma kialakulásában, a matematikai alapkészségekben (kisebb-nagyobb fogalmak stb.) segítik a gyermeked fejlődését. Akkor marad igazán lelkes a tanulás iránt, ha egy jó mese, egy mondóka vagy dal, esetleg játék kíséretében jut el hozzá az információ. Korlátozd a képernyő előtt töltött időt! Az 1-2 éves gyereknek bőven elég napi 30 percet a számítógép előtt tölteni. Az érdeklődését sem igazán lehet hosszabban fenntartani egy adott tevékenység iránt. Ha erőlteted, elmegy a kedve az egésztől. 3-4 éves gyerekkel akár egy órát is tölthetsz a számítógép előtt, ha ő is szeretné, viszont ha elveszíti érdeklődését, ne erőltesd, hagyjátok abba, amikor ő elégnek érzi. Ha a gyerek túl sok időt tölt el a számítógép előtt, az más, a fejlődés szempontjából fontos tevékenységek kárára megy. Például evés, játék, alvás, mozgás vagy a kortársakkal és szülőkkel együtt töltött idő. 4

5 Számítógépezés közben figyelj oda a fáradtság legapróbb jeleire is. Ha a gyerek már nem nézi a képernyőt, fészkelődik, ásítozik vagy sírni kezd, akkor ideje befejezni a tevékenységet. Válassz a korának megfelelő számítógépes játékokat és programokat! A képek legyenek megfelelő méretűek és egyszerűek! Az 1 év körüli gyerekeknek egy, de legfeljebb három kép szerepeljen egyszerre a képernyőn. Ha a kép túl összetett, például egy utcai jelenet, több szereplővel, apró részletekkel, a kicsi gyerek el fog vesződni a részletekben, és nem szűri le a kép lényegét. A fejlődésben lévő kisgyermek agya képtelen értelmezni az összetett, bonyolult, vicces rajzokat. De amint gondolkodása és látása fejlődik, fokozatosan bevezetheted a komplexebb rajzolatú képeket, játékokat is. Hároméves kora körül a gyermek kész többszereplős, sok részlettel bíró képek befogadására. A játéknak legyen egyszerű a zenéje! A gyermekek születésüktől fogva örömmel hallgatják az egyszerű dallamvezetésű és ritmusú dalokat, zenéket. Az Én elmentem a vásárba kezdetű dal például fejleszti az egyéves gyereket. Megtanul bizonyos mintázatokat, ugyanakkor meg tudja jósolni, hogy mi fog következni. Egy 18 hónapos gyerek nagyon élvezi a csengő, vagy a furulya hangját, de még az óra ketyegését is. Ebben a korban már valóban reagál a hallott hangra. Viszont a nagyon hangos, kaotikus zenéjű vagy rockzenés aláfestésű dalokat jobb elkerülni, hisz nem ilyen korú gyermeknek való. A ritmus változásai összezavarják vagy akár meg is ijesztik a kicsi gyermekeket. Kétéves kor előtt ne nézzetek, hallgassatok meséket számítógépen! A rövid mesék, történetek kiegészítik azokat a meséket, amiket tőled hall, amiket te olvasol neki. Idővel nézhettek egyre hosszabb meséket, de fontos betartani az apró lépések elvét, 5

6 fokozatosan kell növelni a mesék hosszát. Eképpen is fejleszteni tudjuk a gyermek figyelmi és memória kapacitását. Kerüld a kalandosabb, fordulatosabb történetű meséket, hagyd azokat 2-3 éves kor utánra. A kicsi gyerekek nem tudják követni a történet fordulatait, még ijesztő is lehet számukra. 6

7 A gyerek és a számítógép Fejfájástól a tartáshibáig a gyereknek bizony megárthat a túlzásba vitt számítógépezés. Fontos tehát, hogy a szülő időben közbelépjen. A kevés mozgás nemcsak a csontoknak, izmoknak, ízületeknek árt. A kórokozóknak is könnyebb a dolguk, a szervezet ugyanis oxigén- és napfényhiányban szenved. Szembántalom, fejfájás, nyugtalanság és összpontosítási zavar ugyancsak bekövetkezhet. Ráadásul a gyerek elveszítheti a barátait, legfeljebb ismeretlen, az interneten szert tett ismerősökkel, távoli adatbankokkal tart kapcsolatot. A megfelelő adag. A legtöbb orvos azt tanácsolja, hogy a három év alatti gyerek semmiképp ne üljön a számítógép előtt. A négy-hat éves legfeljebb napi húsz percig tartózkodhat ott (szülővel együtt), az alsó tagozatos fél órát. A felsősnek egy óra, a gimnáziumba járónak maximum kettő ajánlott. Fontos: ha a gyerek számítógépezett, utána már ne nézzen tévét. Fontos az odafigyelés Szülőként mindig magyarázd el, miért csak meghatározott időt engedélyezel. Legjobb, ha őszintén föltárod a lehetséges következményeket. Figyelj arra, hogy a gyerek időnként szünetet is tartson, és amikor a fáradtság jelei látszanak rajta (szemdörzsölés, fickándozás, a figyelem elkalandozása) inkább álljon fel a számítógép mellől. Gondoskodj arról, legyenek olyan napok, amikor a gép nincs bekapcsolva. Ezáltal elkerülheted, hogy a masina használata mindennapos mániává váljon, hogy anélkül a gyerek már létezni se tudjon. Közvetlenül a tanítás után ne engedd a gyereket a géphez, mert sokkal nagyobb szüksége van friss levegőre, ugrándozásra, mint a monitor előtti ücsörgésre. 7

8 Gyermekek a számítógép előtt Gyerekeink számítógép előtt ülnek otthon és az iskolában egyaránt. Büszkeség tölt el minden szülőt, hogy kicsi vagy még kisebb gyermeke hihetetlen gyorsasággal tanulja meg, hol van az Enter billentyű, hogyan kell betölteni a játékokat, hogyan lesz a kis Szimbából király, vagy hogyan írja be a Duke Nukem titkos kódjait. Mit is jelent valójában mindez? Tanúi vagyunk egy igen gyors tanulási folyamatnak, figyelem és koncentráció fejlesztésnek. Látjuk a logikai készségek és szem-kéz koordinációs mozgás fejlődését a kisebb gyerekeken, a kamaszoknál pedig a szimbolikus gondolkodás, a tervezés és kivitelezés analitikus, összegző folyamatát. Pl. a Tetris típusú játékok (sík és térbeli) a logikán túl, az észlelés - érzékelés - kombinációs készség, valamint a szintetizáló gondolkodási funkciókat működtetik. Joggal nevezhetjük őket fejlesztő játékoknak, valóban hasznosak. Pszichológiai szempontból érdemes kiemelni azokat a szerepjátékokat - melyek agresszív tartalmuknál fogva sok vitát váltottak ki - mint a Doom, Duke Nukem, Mortal Kombat, Wolf, stb. Érdekes kérdés, hogy ezek a játékok agressziót váltanak ki, vagy segítik azt levezetni? A lélektan képviselői olykor eltérő álláspontot képviselnek. A hagyományos játékelméletek szerint a szerepjátékok különösen alkalmasak arra, hogy a gyerek érzéseit, agresszív indulatait kanalizálja. Ilyenkor a választott szereplővel egyfajta azonosulás megy végbe, mintegy az ő személyén keresztül nyilvánulnak meg a gyerek érzelmei (akkor is, ha a családban kifejezheti egyébként, de akkor is, ha nem). Gyerekkorban gyakran áll elő az a pszichológiai szituáció, mikor pl. a szülővel szembeni indulatok nem kifejezhetők vagy megmutathatók, mert pedagógiai vagy morális tiltás alatt állnak. Ezek a játékok a képernyőn lehetővé teszik a kockázatmentes, akár több életet biztosító, de egyben így a realitástól távolodó indulatelvezetést. 8

9 Amíg a számítógép nem vonult be a családba, addig a szerepjáték (főleg kiskamasz kortól) társas szórakozás, baráti kapcsolatokat elmélyítő, szociális rutint kialakító tevékenység volt. Ma viszont, ha ketten-hárman is játsszák ugyanazt a játékot, a központi szereplő a gép. Fontos jelenségnek tartjuk, hogy a számítógép használata nem igényel késleltetést, azonnali szükséglet kielégítést nyújt, és nem teszi szükségessé társak jelenlétét a játékhoz. A hagyományos játékoknál általában a gyerekek megkérték vagy rávették egymást a játszásra, figyeltek a másikra, tehát pszichológiai értelemben kölcsönös viszonyban álltak. Ma mintha ez megfordult volna, miután bármikor lehet egyedül ülni a gép előtt és a gép partnerré válik, nincs akkora vonzereje a társas együttlétnek. Megfigyelhetjük, hogy ha számítógép van a lakásban, a gyerekek szinte azonnal köré csoportosulnak, azzal játszanak és arról beszélnek. Nem az a probléma, hogy ez a jelenség előállt, hanem, hogy egyre inkább tért hódít és az emberi kapcsolatok fölé kerül. A gép teljes jogú részvétele egy gyerektársaságban, főleg egy olyan játékban, ahol legyőzhet valakit, nem idéz elő olyan érzelmi reakciókat, mintha együtt játszanának. A program egyik alakjának legyőzése nem vált ki szánalmat vagy sajnálatot, következmények nélküli, nem hoz létre neheztelést vagy békülési szándékot. Ebből a szempontból erősen elidegenítő, személytelenné teszi a kapcsolatot. Lélektanilag két fontos szempontot hangsúlyoznánk. Az egyik a gép előtt eltöltött idő. Ha a gyerek naponta rendszeresen több órát tölt el agresszív játékokkal, gyakran nem tud váltani, mikor feláll a géptől. A virtuális és reális világ, a még éretlen személyiségénél fogva összemosódik. Így jelenhetnek meg indokolatlan agresszív reakciók, vagy inadekvát helyzetmegoldások. A másik, hogy az általában befelé forduló, magának való" gyereket semmi sem motiválja vagy inspirálja, hogy kortársaival keressen kapcsolatot. Ez az a nem feltűnő jelenség a 9

10 családban, mikor a szülők nyugodtak, mert a gyerek hasznosan" tölti el magányos óráit, és láthatólag kiegyensúlyozott, miközben kortárs kapcsolataiban észrevétlenül szeparálódik. A gyermekkori társas kapcsolatok a személyiség végső kialakulásában nagyon fontos szerepet játszanak. A gyerekkori baráti kötelékek adják mindazon előzetes tapasztalatot, melyet aztán a felnőtt társadalomban hasznosítani vagy alkalmazni kell. Ez a cikk nem törekedhet a gyerekkor és a számítógép viszonyát tekintve a teljességre. Kiszely Márta klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus kandidátus 10

11 Török Balázs Számítógépek az óvodában Az óvodáskorú gyermekek számítógép-használatának témája mind az OECD 1 országokban, mind az Európai Uniós országokban növekvő figyelmet kapott a kisgyerekkori 2 nevelés és ellátás kérdéskörén belül. A jelenség hátterében egyfelől az egész életen át tartó tanulás értelmezésének bővülése figyelhető meg melynek eredményeként a lifelong learning fogalma aktualizálhatóvá vált a kisgyerekkori nevelés/ellátás vonatkozásában is, másfelől annak hangsúlyozása, hogy az egyenlőtlen életkezdési esélyek kiegyenlítésében a szociális ellátórendszerek mellett a kisgyermekkori nevelés alakítható az egyik leginkább hatékony eszközzé. A kisgyerekkori nevelés stratégiai szerepének felismerése és az új szempontok érvényre jutása azt eredményezte, hogy az oktatásügyi szakértők és döntéshozók számos lehetőséget és tennivalót ismertek fel a kisgyerekkori nevelést biztosító közszolgáltatások fejlesztése terén. A fejlesztések egy része a kisgyerekkori nevelés tartalmi vonatkozásait érinti, amely közvetlen összefüggésben áll az óvodáskori számítógép-használat témakörével. A 2002-ben végzett országos óvodavizsgálatunk eredményei felhívták a figyelmet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák terjedése az óvodáskorú gyermekek körében is érezteti hatását. (Török 2004) A vizsgálat 2002-ben kimutatta, hogy az óvodába járó gyerekek 1/3-a használt már számítógépet. Az óvodások számítógép-használatának további terjedése, és az azt érintő folyamatok nyomon követése jelentette folyamán az Oktatási Minisztérium támogatásával megvalósult kutatásunk egyik indítékát. A kutatás módszerei folyamán lefolytatott vizsgálat során mindazon óvodai feladatellátási helyre kérdőívcsomagot küldtünk ki, ahol az Oktatási Minisztérium 2004/2005. évi nyitó adatokat tartalmazó közoktatási statisztikai adatbázisa alapján a gyerekek használnak számítógépet az óvodában 3. 1 Organisation for Economic Cooperation and Development 2 A koragyermekkor fogalma miként az OECD vizsgálatokban is - az iskoláskor megkezdése előtti időszakot jelöli, általában 0-6, illetve 7 éves korig terjedően. 3 Adatforrás: OSAFELH adatlap, a02t19 tábla s_id: 1; o4; (Számítógépet használó tanulók száma) 11

12 Összességében 490 óvodai feladatellátási helyre küldtünk kérdőívcsomagot, melyekből 348 postai küldemény érkezett vissza a 2006 elejéig. A mintában eredetileg a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében támogatást elnyert összes (269) óvodát szerepeltetni kívántuk, azonban a pályázaton nyertes intézményeket felsoroló IHM-től beszerzett táblázat alapján 254 feladatellátási helyet sikerült azonosítanunk 4. A kutatás befejezéséig 695 óvodapedagógus és 1082 szülő töltött ki kérdőívet. A számítógépek terjedése Az óvodai számítógép-használat nem elszigetelt jelensége az óvodapedagógiának, hanem részét képezi annak a folyamatnak, amelyet a gyermekkor megváltozásaként igyekszik leírni a szociológia tudománya. A szakirodalomban a jelenséggel kapcsolatosan az alábbi általános jellemzőket taglalják a szerzők: házasságkötések száma csökken, a válások száma növekszik, házasságon kívül születettek aránya növekszik, terjed az egyszülős családmodell, a csonka családok száma nő, a jövedelmi különbségek növekednek, a nők mind nagyobb arányú munkába állítása, az intézményesen elkülönített nevelés szerepe növekszik, a gyerekek szabadidejüknek növekvő részét töltik otthon, a gyerekek egyre több tekintetben válnak fogyasztói célcsoporttá, a gyerekek jelentős médiafogyasztó és médiahasználó célcsoporttá válnak. A gyerekkor változásának jelenségét az óvodapedagógusok folyamatosan észlelik. Erre utaltak a kutatásban megszólaltatott interjúalanyaink, akik úgy látták, hogy a gyerekekkel megvalósítható kommunikáció lehetőségei megváltoztak az utóbbi években. A gyerekek hétköznapi életvilágában a számítógép is szerepet kapott. (A vizsgált mintában a gyerekek 88,4%-a használ otthonában számítógépet.) Miután az óvodai csoportszobában is megjelent a számítógép-használat lehetősége, az óvodapedagógusoknak választ kell találniuk azokra az alapkérdésekre, hogy a gyerekek számára szükséges-e, hasznos-e a számítógép-használata, és ha igen, annak mely formája és milyen módszertani elvek mentén kívánatos. Kutatási tapasztalatunk szerint a kisgyerekkori számítógép-használat jelzett alapkérdéseivel még hosszú ideig újra és újra szembesülni fognak az óvodapedagógusok. 4 Nehézséget jelentett az intézmények, illetve a feldatellátási helyek OM azonosítójának megszerzése, mivel a táblázat csak a pályázó nevét, regisztrációs számát, székhelyét és a megítélt támogatás összegét tartalmazta 12

13 Ennek oka, hogy a számítógép-használat (és az internet) terjedése a családok körében jelenleg is tartó folyamat, ezért az ezzel összefüggő kérdések aktualitása nem változik. Ebbe az irányba hat továbbá a szoftverkínálat folyamatos bővülése is, ami napirenden tartja annak a kérdését, hogy mely programokat, hogyan és mekkora időkeretben használjanak a gyerekek. Az óvodapedagógusok tehát várhatóan folyamatos mérlegelésre, szakmai kommunikációra kényszerülnek a gyerekek számítógép-használatával kapcsolatosan: De muszáj volt ráállni (a számítógép csoportszobai alkalmazására), mert előbb-utóbb ez lesz. Ez kell. Mondjuk nincs a szülők körében osztatlan sikere a dolognak, mert van olyan szülő, aki kifejezetten megtiltotta, hogy a gyerek az óvodában számítógépen játsszon. (Interjúalany) Az óvodai csoportszobai számítógépek terjedése a 2002-es közoktatási statisztikai adatfelvételek óta követhetők nyomon, ekkortól áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy az egyes feladatellátási helyeken hány tanuló (óvodás) használ számítógépet. (1. diagram) Az adatok azt jelzik, hogy a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes programot megelőző időszakban ( ), illetve az azt követő időszakban ( ) a csoportszobai számítógépet alkalmazó feladatellátási helyek aránya évente mintegy 0,7-1,2%- ponttal bővült. Ezt a növekedési ütemet tekinthetjük organikus célzott kormányzati politika nélküli érvényre jutó növekedési ütemnek. Megjegyzendő, hogy az IKT (számítógép, internet, mobil telefon stb.) esetében a magyar társadalom egészét vizsgálva jelentősen magasabb (3-5%-pont) terjedési viszonyszámokat figyelhetünk meg. (WIP 2004) Magyarországon folyamán kb. 130 számítógép került kiosztásra az IBM Magyarország adományozási akciói keretében. Ezt követően az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) június 26-án pályázatot írt ki a hátrányos helyzetű településeken, térségekben működő óvodák számára 300 millió Ft meghirdetett támogatási keretösszegre. Az előzetes tervek szerint 500 intézmény kapott volna csoportszobai számítógépet a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében, végezetül azonban csupán 269 óvoda jutott 13

14 csoportszobai számítógéphez. (pályázat jele: IHM-ITP-10; a pályázók száma 906 volt.) A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program 2003/2004-es lebonyolítása jelentős mértékben módosította az elterjedtségi mutatókat. Az óvodai nevelés feladatellátási helyek körében a csoportszobai számítógéppel rendelkezők aránya egyetlen év alatt 5,6%-ponttal bővült, ami többszöröse a korábbinak. 1. diagram Az óvodai csoportszobai számítógépek és a hozzáférő gyerekek arányának változása között ,34 10, ,46 4,75 3,71 3 1,33 1, készítette: Török Balázs - Felsőoktatási Kutatóintézet OM statisztikák alapján A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program pedagógiai eredményességét több célzott vizsgálat és kutatás igazolta (Bodor 2004). Elismerve a program hasznosságát és eredményességét mégis arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program több tekintetben is hasonlítható az alap és középfokú oktatásban korábban lezajlott kampányszerű infrastruktúra-bővítési programokhoz ben 4419 feladatellátási hellyel és óvodással, 2003-ban 4640 feladatellátási hellyel és óvodással számoltunk, kis mértékben eltérően az Oktatási Minisztérium statisztikáitól. 14

15 Kutatásunk adatai alapján sürgetően szükségesnek látszik a csoportszobai számítógéphasználat gyakorlatának összekapcsolása az óvodapedagógus képzés és továbbképzés szolgáltató rendszereivel. Elsősorban nem az általános számítógép-használati ismeretek terjesztése látszik szükségesnek az óvodapedagógusok körében, hiszen jelenleg is közel kétszer annyi feladatellátási helyen van általános számítógép-használói ismeretekkel rendelkező óvodapedagógus, mint ahány feladatellátási helyen csoportszobai számítógépet alkalmaznak. Hiányt a számítógép csoportszobai fejlesztőeszközként történő alkalmazásában jártas és e téren rendszerezett ismeretekkel rendelkező óvodapedagógusokból regisztráltunk. Mivel az óvodapedagógusok továbbképzési aktivitása közismerten magas, a hátráltató tényezőként elsősorban a továbbképzési rendszer kínálatának szűkösségét kell megjelölnünk. További kritikai észrevételünk, hogy a Brunszvik programban kialakított számítógéphasználati szabályrendszer korlátozó hatású az óvodapedagógusok számítógép-használati kompetenciáinak fejlődésére és tapasztalatszerzésére. A KidSmart programokkal kiszállított számítógépeken oly módon korlátozták a felhasználói jogosultságokat, hogy azokra a kiszállítás után semmilyen program nem telepíthető. A Brunszvik program keretében adományozott számítógépek ennek következtében elveszítették multifunkcionalitásukat és a valóban innovatív pedagógusok számára elégtelen mértékben bizonyultak hasznosíthatónak. (A felhasználói jogosultságok korlátozása nehezen értelmezhető, hiszen az IBM által a korábbiakban adományozott azonos jellegű számítógépek esetében a felhasználói jogosultságokat érintő megkötések sem Magyarországon, sem külföldön nem voltak, így indokolatlannak tűnik az originális IBM-KidSmart-projekt hazai adaptációjában megjelent korlátozás.) Szülők a számítógép-használatról A szülők másra át nem hárítható felelősséggel rendelkeznek gyermekük életvitele, időbeosztása tekintetében, ezért a kisgyerekkori számítógéphasználat szerepét, fontosságát ha megkérdezzük őket többnyire ennek megfelelően mérlegelik. Válaszaikból kitűnt, hogy a kognitív készségek fejlesztése terén egyértelműen hasznosnak látják a számítógépet, miközben a gyermek fizikális (testi), kommunikációs és szocializációs készségei szempontjából kockázati tényezőnek tekintik azt. 15

16 Az eredmények szerint jelentős arányban vannak azok a szülők, akik károsnak látják a számítógépet a gyermek egészséges életmódjára (47,2%), illetve testi fejlődésére (38%) nézve. Kisebb arányban jelezték, hogy a gyermek érzelmi fejlődésére (20,4%), illetve beszédfejlődésére (13%) hátrányosnak minősítik a számítógép-használatot. Figyelemre méltó, hogy olyanok is voltak igaz a fentieknél lényegesen kisebb arányban (3,5%) akik szerint gyermekük kreativitását hátrányosan befolyásolja a számítógép-használat. A válaszadók több mint 90%-a egyértelműen előnyösnek látta a gyerekkori számítógéphasználatot a kognitív készségek megalapozása vagy fejlesztése vonatkozásában, így a gyerek ismereteinek bővülése (96,2%), gondolkodása (93,4%), betűfelismerő képessége (91,6%), számolási készsége (91%) terén. A válaszadók 88%-a szerint gyereke kreativitásának fejlesztése terén is hasznos a számítógép. A zenei készségek vonatkozásában azonban már csak 52,9% látta egyértelműen hasznosnak a számítógépet. A szülők 92%-a tartotta helyesnek, hogy gyermeke számítógépet használ az óvodában és csupán 5,5%-a ellenezte azt. A helyeslés azonban nem jelenti azt, hogy a szülők fontosnak is tekintik gyermekük számítógépes fejlesztésének óvodai lehetőségét. Az óvodai szolgáltatások értékelésekor a legkevésbé fontos szempontok közé sorolták a szülők a gyermek számítógéphasználati lehetőségét. Az eredmények alapján egyelőre nem tanácsolható az óvodáknak, hogy a számítógép csoportszobai alkalmazását nevelési/oktatási profiljuk centrumába helyezzék, bár a csoportszobai számítógép-használat kétség kívül színesíti és javítja az óvodai szolgáltatások egészét es országos vizsgálatunk adatai alapján kimutatható volt, hogy a csoportszobai számítógép-használathatással van a szülőknek gyermekük számítógép-használatára vonatkozó 16

17 elképzeléseire. Ebben az értelemben a csoportszobai számítógép-használatot megvalósító óvodák egyfajta felvilágosító funkciót töltenek be. Óvodapedagógusok a számítógép-használatról A válaszadó óvodapedagógusok több mint a fele (51%) úgy ítélte, hogy a csoportszobai számítógép-használat lehetősége elsősorban a nagycsoportosoknak hasznos. A középső csoportosokra vonatkozóan már csupán 11,7% állította ezt, a kiscsoportosokra vonatkozóan pedig kevesebb, mint 3%. Ez utóbbiakra vonatkozóan magas arányúnak mutatkozott a bizonytalanok aránya is (9,1%), ami értelmezésünkben a csoportszobai számítógéphasználathoz kapcsolódó pedagógiai támogatás hiányának is jele. A válaszadók úgy ítélték, hogy a fiúk számára csekély mértékben hasznosabb a csoportszobai számítógép-használat lehetősége, mint a lányok számára. A számítógépes programokra vonatkozóan is lényeges visszajelzés, hogy az óvodapedagógusok szerint a speciális igényű gyerekek számára lényegesen kevésbé fejlesztőhatású a rendelkezésre álló csoportszobai számítógép, mint a hátrányos helyzetű gyerekek számára. A hátrányos helyzetűek számára 47,7%-ban ítélték nagyon hasznosnak a csoportszobai számítógép-használatot, míg a speciális igényűek számára 29,5%-ban. A adatok oly módon is értelmezhetők, hogy bár a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program kifejezetten a hátrányos helyzetűek támogatását tűzte ki célul, mellőzte a leginkább hátrányos helyzetben lévők a speciális szükségletekkel élők célcsoportként megjelölését, így nem gondoskodhatott azok célzott támogatásáról. Feltételezzük, hogy a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében megoldható lett volna, hogy a számítógépeken elérhetőek legyenek olyan akár ingyenesen használható (freeware) szoftverek, melyeket nagy számban alkalmaznak a logopédiai fejlesztésben, fejlesztőpedagógiában. Sajnálatos, hogy a számítógépek jelenlegi lezártsága azt sem teszi lehetővé, hogy a csoportszobai számítógépekre utólagosan telepítsék az említett ingyenes szoftvereket. A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében megvalósuló csoportszobai számítógép-használat vállalt célja volt a digitális szakadék csökkentése. Általánosan ismert, hogy a kedvező családi hátérrel rendelkező és ezért az intézményes nevelésben általában jobb képességűeknek tekintett gyerekek, magasabb teljesítményt nyújtva az 17

18 iskoláztatás valamennyi szintjén megelőzik a kedvezőtlen szociális háttérrel rendelkező gyerekeket. A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program korai prevenciós beavatkozásnak fogható fel, amennyiben a leginkább hátrányos települések körében kívánta javítani az óvodai ellátás színvonalát. Az óvodapedagógusok tapasztalatai nem egyértelműen erősítik meg azt a hipotézist, hogy az átlagosnál gyengébb képességű gyerekek számára a csoportszobai számítógép-használat nagyobb előnyökkel jár, mint jobb képességűek számára. A válaszadók úgy látják, hogy a jobb képességűnek tekinthető gyerekek valamivel többet profitálnak a csoportszobai számítógép-használatból, mint társaik. A csoportszobai számítógép-használat kompenzációs szerepe tehát az óvodapedagógusok véleményei alapján nem állapítható meg egyértelműen. Szakértői vélemények A szakirodalom szerint a számítógép, mint óvodáskorban használt interaktív fejlesztőeszköz egyértelmű sikerre számíthat a jövőben. Számos vizsgálat igazolta a képességfejlesztés terén a számítógép hatékony alkalmazási lehetőségeit (digitális rajzolás, interaktív képeskönyvek, finommozgást fejlesztő játékok stb.). Különösen fontos alkalmazási területnek tekinthető a speciális igényű gyermekek számítógéppel támogatott korai fejlesztése. Még a gyermekkori számítógép-használatot egyébként feleslegesnek tekintő szakírók is elismerik a számítógéphasználat e téren mutatkozó eredményeit, és felhívják a figyelmet az e téren megvalósuló fejlesztések fontosságára (Haugland 1992). Bár az eredmények magukért beszélnek az óvodáskori számítógép-használatnak számos ellenzője is akad. A kisgyerekkori számítógép-használat kockázatainak figyelembevétele érdekében érdemes röviden áttekinteni azoknak a szakembereknek az érveit, akik a kisgyerekkori számítógép-használat mellőzését vagy csökkentését tartják megfontolásra érdemesnek. A kisgyerekkori számítógép-használat hasznosságát kétkedve fogadó szakemberek nem a számítógép-használatát hasznosságát bizonyító kutatási eredményeket kérdőjelezik meg, hanem a kérdéskört tágabb összefüggésrendszerben vizsgálva fejtik ki téziseiket. Fő állításuk szerint a gyermekek fejlődését leghatékonyabban támogató környezethez az iskoláskor előtt a számítógép nem tartozik hozzá. Szerintük a számítógéphasználatból eredő hasznot annak kockázatai és hátrányai ellensúlyozzák. Jellemző érveik a következők: 18

19 mivel a számítógép-használat csak egyéb tevékenységek háttérbe szorítása révén valósítható meg, mérlegelni kell azokat a veszteségeket is, melyekről kevés szót ejtenek azok, akik a kisgyerekkori számítógép-használat előnyeit hangoztatják: a gyermekek fizikális képességeinek fejlődését hátráltatja a monitor előtt töltött idő, mely által az össztársadalmi szinten súlyos egészségi gondokat okozó mozgáshiányos életforma kialakulása már kisgyerekkorban megkezdődik. az érzelmi fejlődést és a társas kapcsolatok kialakulását hátráltatja a számítógéphasználat, mely alapvetően individualizáló hatású. A felnőttek és gyermekek közötti egyesek szerint amúgy is szegényes kapcsolatokat tovább sorvasztja a számítógépek korai alkalmazása. A számítógép a televízióhoz hasonlóan babysitter funkciót tölt be, csökkentve a gyerekek személyek iránti érdeklődésének intenzitását és gyakoriságát. a gyermeki kreativitásra korlátozó hatással vannak a látszólag sokszínű, valójában azonban unalmasan sztereotip számítógépes oktatóprogramok. a számítógépes programok a valóságostól eltérő szimulált (virtuális) világba kalauzolják a gyermekeket. Ezáltal a tanító szándék mellett a gyermekek valósághoz való viszonyának átalakulása (torzulása) is megkezdődik. A csoportszobai számítógépek várható jövőbeli szerepe Az egyénre szabott képességfejlesztést, a tanulási zavarok felismerését, a fejlesztő játékok alkalmazását az óvodák kiemelkedően fontos teendőiként jelölték meg az óvodapedagógusok; ezzel mintegy kijelölve a csoportszobai számítógépek jövőbeli lehetséges szerepét. Magyarországon azonban egyelőre kevéssé vizsgált szakmai kérdés, hogy az említett területeken, miként alkalmazható leghatékonyabban a számítógép. A nemzetközi szakirodalom áttekintése azt jelzi, hogy kutatások és innovatív projektek keretében magas szintű tudatossággal keresik a számítógépes programok optimális szerepét az óvodai tanulás és fejlesztés terén. Előre jelezhető, hogy a kisgyerekkori óvodai tanulás módszertanában a számítógép mással nem helyettesíthető eszközként kap helyet a jövőben. Hivatkozások: Haugland, Susan W.: The Effect of Computer Software on Preschool Children's 19

20 Developmental Gains, Journal of Computing in Childhood Education, köt. 1. sz p. WIP (2004): A digitális jövő térképe - A magyar társadalom és az internet; ITHAKA ITTK TÁRKI WIP (2004): A digitális jövő térképe - A magyar társadalom és az internet; ITHAKA ITTK TÁRKI WIP (2001): A digitális jövő térképe A magyar lakosság és az Internet, ITTK- TÁRKI, 2001, december. Török Balázs (2004): A gyermeküket óvodáztató szülők körében végzett országos felmérés eredményei, Felsőoktatási Kutatóintézet, Kutatás Közben sorozat No.261., 2004.; valamint in: Óvodavezetők Kézikönyve, XI. kötet. OKKER (megj: 2005) szerk.: Villányi Györgyné Bodor Péter (kutatásvezető) (2004): A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program monitoring kutatása; Kutatási beszámoló; (letöltés: ) 20

Török Balázs Számítógépek az óvodában

Török Balázs Számítógépek az óvodában Török Balázs Számítógépek az óvodában Az óvodáskorú gyermekek számítógép-használatának témája mind az OECD 1 országokban, mind az Európai Uniós országokban növekvő figyelmet kapott a kisgyerekkori 2 nevelés

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban

MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP. Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban MESÉL A SZÁMÍTÓGÉP Interaktív mesekészítés óvodás és kisiskolás korban Pasaréti Otília, Infor Éra 2009 TARTALOM A kutatás célja Interaktív mese A Meseszerkesztő bemutatása A kutatás menete A program fejlődése

Részletesebben

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab!

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab! AZ ISKOLAI DIGÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE GLOBÁLIS TREND: MINDEN MUNKAHELY DIGÁLIS MUNKAHELY LESZ 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma környezetben dolgozó szakértői állások

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére

--------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ. ---------- csoport részére --------------------------------------------------------- Óvoda hosszú bélyegzője ÓVODAI CSOPORTNAPLÓ 0kksa09 ---------- csoport részére a 2015/2016-os nevelési évre ---------------------------------------------

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Amit tudni kell a pályázatról:

Amit tudni kell a pályázatról: A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA Amit tudni kell a pályázatról: Az EU élethosszig tartó tanulás programjának közoktatási intézményekre vonatkozó pályázata, Az Egész életen át tartó tanulás program gyerekkortól id skoriő

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton.

TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázaton. Intézményünk, a Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat (Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12.) nyert a TÁMOP 3. 1. 4. /08/ 2 2009 0050 Kompetencia

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve:

ADATLAP. A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: ADATLAP A gyermek neve: Születési év, hely, idő: Állampolgárság: TAJ szám: Lakcím: Otthoni telefon: Anyja neve: Születési év, hely, idő: Foglalkozás: Munkahely megnevezése: Cím: Mobil telefonszám: E-mail

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol

Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/5 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekten belül a képzés elméleti és elmélet igényes gyakorlati

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

FIGYELMEZTETÉS! Fulladásveszély! Apró alkatrészeket tartalmaz, ezért 3 éves kor alatt tilos! 5 éves kortól ajánlott 2-6 játékos számára

FIGYELMEZTETÉS! Fulladásveszély! Apró alkatrészeket tartalmaz, ezért 3 éves kor alatt tilos! 5 éves kortól ajánlott 2-6 játékos számára Zingo játékszabály és használati útmutató FIGYELMEZTETÉS! Fulladásveszély! Apró alkatrészeket tartalmaz, ezért 3 éves kor alatt tilos! 5+ 5 éves kortól ajánlott 2-6 játékos számára Játssz a kedvenc Zingo

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

ZÖLDLIGET MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ BAPTISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA (2481 Velence, Kis u. 1.)

ZÖLDLIGET MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ BAPTISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA (2481 Velence, Kis u. 1.) Fenntartói értékelés [Nkt.85. (3) bek., és 83. (2) bek. e), h) pontja alapján] a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott ZÖLDLIGET MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ BAPTISTA ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola

Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Beszámoló az IKT munkaközösség 2011/2012-es tanév végén végzett méréséről Készült: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola A mérésről Munkaközösségünk mérést végzett a felsős tanulók (5.a,

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

Generated by Foxit PDF Creator Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only. Képző neve, elvégzett szak Nyelvi játékok a fejlesztés szolgálatában Készítette: Munkácsi Andrea Nyelv és beszédfejlesztő szak levelező tagozat Konzulens:Fehér Éva főiskolai tanársegéd A beszéd maga a

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben