Esettanulmány. A Nyíri Pajkos kincstára TÁMOP /

Átírás

1 MÓD4 KÉZIRAT Esettanulmány A Nyíri Pajkos kincstára TÁMOP / Nyíregyháza Készítette: 2014.

2 A JÓSA ANDRÁS MÚZEUM Kelet-Magyarország legrégibb közművelődési és tudományos intézménye a polihisztor, Jósa András nevét viseli. Az 1868-ban alapított megyei hatókörű városi múzeum jelenlegi épületében 1974 óta működik. Nemcsak a városi, de az egész térség művészeti emlékeit bemutatja. Európai hírű a régészeti gyűjteményünk, de gazdag a helytörténeti, képző- és iparművészeti, numizmatikai kollekciónk is. Régészeti gyűjteményünket Jósa András ( ), Szabolcs vármegye egykori tisztifőorvosa alapozta meg. Lelkes munkája eredményeként hamarosan országosan is ismert lett a múzeum bronzkori és honfoglalás kori leletanyaga. Néprajzi gyűjteményünket az utód, Kiss Lajos hozta létre, ő teremtette meg a Nyírség néprajzi kutatását. Neki köszönhető, hogy ma is büszkélkedhetünk az egykori nyíregyházi céhek emlékanyagával. Az 1950-es évektől számíthatjuk a helytörténeti, a történeti dokumentum, a képző- és iparművészeti, numizmatikai, irodalomtörténeti gyűjtemények szám- és értékbeli növekedését vagy létrejöttét. A Benczúr téren emelkedő neoklasszicista stílust idéző monumentális épületben a megye kulturális emlékeinek gazdag tárházát mutatjuk be. A belső felújítás után 2008 nyarától ismét nyitva tartó állandó kiállításaink között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók, a múzeumalapító dr. Jósa András emlékszobája és a nyíregyházi születésű festőfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítás mellett. Kiemelkedő értéket és látványosságot képvisel a múzeum régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem. Múzeumpedagógiai tevékenységünk legfőbb célja: a múzeumi kiállítások és a múzeumi gyűjtemények élményközpontú interpretálása, a korosztályok életkori sajátosságait figyelembe véve. Határozott szándékunk, hogy az iskolák minél többször behozzák a diákokat a múzeumba, s mindent megteszünk, hogy az iskolák a múzeumot a tanulás egyik lehetséges bástyájának és a személyiségfejlesztés eszközének tekintsék. A PROJEKT A nyíregyházi Jósa András Múzeum 2012-ben A Nyíri Pajkos Kincstára címmel pályázatot nyújtott be, amelyre Ft vissza nem térítendő támogatást nyert TÁMOP / számon. Projektünkkel hozzájárultunk a pályázat céljához, miszerint kulturális intézményként minél szélesebb körben kapcsolódjunk a formális oktatásba, szerepünk erősödjön meg a kulturális átadásában és hosszú távú együttműködést alakítsunk ki a nevelési-oktatási, valamint kulturális partnerintézményeinkkel. Óvodások, általános és középiskolások tanórán kívüli, szabadidős alkalmakon vettek részt, megismerve a megye kulturális értékeit. A projektcímmel arra utaltunk, hogy a megvalósított programokkal a Nyíri Pajkosnak nevezett Jósa András által alapított gyűjteményünk kincseit bemutassuk. Bővítettük oktatási-nevelési kínálatunkat kapcsolódva a Tantárgyraktár oktatási infrastruktúra-fejlesztési projekt keretében megvalósuló tanulmányi raktár, múzeumi oktatóterek és virtuális pontok kialakításához is. Az itt bemutatott legfontosabb gyűjteményeket használtuk fel az ismeretátadásra, a kulturális nevelésre, valamint a kreatív iparágakkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztésére. A témanapok és versenyek alkalmainak az irodalomtörténeti, helytörténeti és képzőművészeti gyűjtemények adták alapját. A projekt előkészítése során előzetes igényfelmérést végeztünk, amely alapján tizenkét nevelési és oktatási intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást a tervezett foglalkozások megvalósítására. A célcsoport igényeinek két foglalkoztatási formát tartottunk megfelelőnek, a témanapot és a vetélkedőt. Ezekhez a gyűjteményhez igazodva összesen nyolc múzeumpedagógiai szakmai tematikát készítettünk el. Együttműködési megállapodást kötöttünk tizenegy nyíregyházi és egy településen kívüli közoktatási intézménnyel, ezen belül kettő óvodával és nyolc általános és kettő középiskolával. Négy intézményben a tanulók legalább 30%-a hátrányos helyzetű. A projekt én kezdődött és én zárul. A projektmenedzsment-tevékenység keretében a projekt adminisztrációját intéztük: Változás bejelentőt, Támogatói okirat módosításokat

3 készítettünk, összeállítottuk a Kifizetési igényléseket, és a múzeumi adminisztrációval foglalkoztunk. A megvalósítás fázisában elláttuk a projekt szakmai irányítását, az egyes folyamatok koordinálását. Koordináltuk a projekt tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységeinek megvalósulását. A projekt megvalósítás megkezdésével C-típusú táblát helyeztünk el, a projekt időszak folyamán fotódokumentációt készítettünk, a projekt zárásáról sajtóközleményt küldtünk ki és a megjelent sajtómegjelenéseket összegyűjtöttük. Az NFÜ Térképtér felületét a projekthez kapcsolódó tartalommal töltöttük fel, míg a projekt zárásaként kihelyezzük a D-típusú táblát. Az óvodások számára hagyományos jeles napokkal a téli és tavaszi ünnepkör szokásaival, hagyományaival kapcsolatos, kétalkalmas közös és csoportos játékos verseny a Galiba, a kíváncsi liba címet kapta. Általános iskola alsó tagozatosai vettek részt a Messze van a nyíregyházi kaszárnya háromalkalmas témanapokon. A témanapok során elsajátított ismeretek segítségével a következő félévben játékos Helytörténeti vetélkedőt szerveztünk a gyerekeknek. Az Ecsetelő témanapsorozaton a felső tagozatos gyermekek találkoztak gyűjteményünk legfontosabb műalkotásaival, művészettörténeti korszakaival, vizuális problémáival. A Képzőművészeti vetélkedő a témanapok ismeretanyagára épült. Az Irodalmi barangoló témanapokon felső tagozatos és középiskolás diákok megismerkednek a megyéből származó leghíresebb művészekkel, alkotókkal. Felső tagozatosok számára szerveztük az Irodalmi vetélkedőt. Az eltelt 20 hónapban 11 sorozat témanapot, és 10 sorozat vetélkedőt tartottunk, amelyeken együttműködési megállapodással rendelkező tizenkét oktatási-nevelési partner intézményünkből több mint 400 fő vett részt. A foglalkozásaink nem formális tanulási alkalom jelleggel illeszkedtek az iskolai igényekhez, a tantervekhez. A foglalkozások lebonyolítása részben külsős óraadók, foglalkozásvezetők, megbízásával valósult meg. A foglalkozások megtartásához tapasztalt óraadókat kértünk fel. A diákokat kísérő pedagógusok megbízási díj keretében honoráriumban részesültek. A foglalkozások során a gyerekeknek biztosítottuk az étkezést, az utazást és beszereztük a foglalkozások lebonyolításához szükséges különböző segédanyagokat. Például: papír- és írószer, hobbi és kézműves anyagokat, ismeretterjesztő digitális kiadványokat történelem és természetismeret témában. A projekt keretében elkészítettük a Messze van a nyíregyházi kaszárnya, valamint az Irodalmi barangolás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a képzelet szárnyán című foglalkoztató füzeteket. Az utólagos feldolgozást segítő webes szoftverjátékokat fejlesztettünk a gyerekek számára. A megvalósítás után legalább további 5 éves időszakig fenntartjuk az együttműködést a partnerintézményekkel. TEMATIKÁK ÉS FOGLALKOZÁSSOROZATOK Galiba, a kíváncsi liba (Ve1) vetélkedő A program a hagyományos jeles napokkal a téli és tavaszi ünnepkör szokásaival, hagyományaival kapcsolatos közös és csoportos játékos kétalkalmas vetélkedő volt óvodásoknak. Az első foglalkozás során a téli ünnepkör jeles napjainak, azaz András, Borbála, Miklós és Luca napok szokásait, hiedelmeit mutattuk be. Versikéket, regölős ritmusokat tanítottunk, megelevenítettük a jóslásokat, csúfolókat, kántálásokat és a betlehemes játékokat. A második foglalkozáson Galibával, a kíváncsi libával, a tavasszal tartott sokadalmak hangulatát idéztük vissza, megismerkedtünk a korabeli portékákkal, a használati eszközökkel, valamint a tavaszi ünnepkör legjellegzetesebb ünnepével, a Húsvéttal, és annak szokásaival, hagyományaival. A vetélkedő foglalkozások időtartama minimum 120 perc volt alkalmanként, 2 alkalommal a félévben. Együttműködő óvodák: a nyíregyházi Búzaszem Nyugati Óvoda és a Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Óvodai Tagintézménye A két együttműködő óvodából két félévben, összesen 4 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 4 foglalkozássorozat összesen 82 alkalmat jelentett, mindösszesen 60 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 120 gyermeklátogatóval gyarapította.

4 Messze van a nyíregyházi kaszárnya (Tn1) témanap A program a nyíregyházi huszárok életét, történetét mutatta be között, miközben megismerkedtünk ruházatukkal, fegyverzetükkel. A gyermekekkel a történelmi eseményeken, az időfolyosón egymásra épülő múzeumi órákon játékos feladatokkal haladtunk végig. Foglalkoztunk a Huszárlaktanya szerepével, jelentőségével, amit maketten is elkészítettünk. Szituációs játékokon keresztül játszottuk el Hadik András híres lovas generális hadseregének a megszervezését, majd megfújtuk a huszárok trombitáját. A hadseregnek saját lobogót készítettünk és beöltözve valódi huszárnak esküt tettünk a haza védelmére, amit huszárnóták éneklésével ünnepeltünk meg. A képzeletbeli múltban Mikecz Kálmán őrnagy kitüntetéseit tűztük a ruhánkra, megbeszéltük és értelmeztük a kitüntetések értékeit. A témanap foglalkozások időtartama minimum 180 perc volt, 3 alkalommal a félévben. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézménye és Kertvárosi Tagintézménye, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény A három együttműködő intézményből egy félévben, összesen 3 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 3 foglalkozássorozat összesen 9 alkalmat jelentett, mindösszesen 60 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 180 diáklátogatóval gyarapította. Helytörténeti vetélkedő (Ve3) vetélkedő A Messze van a nyíregyházi kaszárnya (Tn1) témanapok során elsajátított ismeretek segítségével kiscsoportban, játékos kétalkalmas vetélkedőn vettek részt az alsó tagozatos tanulók. A vetélkedő foglalkozások időtartama első alkalommal 120 perc volt, a másodikkal 150 perc. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézménye és Kertvárosi Tagintézménye A két együttműködő általános iskolából egy félévben, összesen 2 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 2 foglalkozássorozat összesen 4 alkalmat jelentett, mindösszesen 40 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 80 diáklátogatóval gyarapította. Irodalmi barangoló (Tn3) Témanap A megye híres alkotói közül a felső tagozatos diákok megismerkedtek Bessenyei György, Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Váci Mihály életével, munkásságával. Megtekinthették, kézbe vehették a Jósa András Múzeum irodalmi gyűjteményében őrzött kéziratokat, relikviákat. Együtt feldolgoztunk egy-egy művet. Ezekhez kapcsolódóan szituációs játékokat játszottunk. A résztvevők kipróbálhatták írói-költői vénájukat, játékos formában. Feladatlap kitöltésével, illetve a városban tett irodalmi sétával zártuk a témanapokat. Végül a Szoborba öntve program során sétát tettünk a művészek szobraihoz. A témanap foglalkozások időtartama 180 perc volt, 3 alkalommal a félévben. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola, a Móra Ferenc Általános Iskola és a Móricz Zsigmond Általános Iskola A három együttműködő intézményből egy félévben, összesen 3 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 3 foglalkozássorozat összesen 9 alkalmat jelentett, mindösszesen 60 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 180 diáklátogatóval gyarapította. Irodalmi vetélkedő (Ve2) vetélkedő Az Irodalmi barangoló (Tn3) témanapok során elsajátított ismeretek segítségével kiscsoportban, játékos vetélkedőn vettek részt a felső tagozatos tanulók. A vetélkedő foglalkozások időtartama első alkalommal 120 perc volt, a másodikkal 150 perc. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola és a Móra Ferenc Általános Iskola

5 A két együttműködő általános iskolából egy félévben, összesen 2 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 2 foglalkozássorozat összesen 4 alkalmat jelentett, mindösszesen 40 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 80 diáklátogatóval gyarapította. Ecsetelő (Tn2) témanap Izgalmas bolyongás a dimenziók között, amelynek legfontosabb célja az volt, hogy a felső tagozatos gyermekek saját életviláguknak megfelelően találkozzanak a gyűjteményünk legfontosabb műalkotásaival (festmény, grafika, szobor), művészettörténeti korszakaival, vizuális problémáival. A foglalkozások típusa szerint más-más nyelvezettel, eszköz- és anyaghasználattal párhuzamokat vontunk jelen és múlt között és a válaszok keresése közben felkeltettük érdeklődésüket, kíváncsiságukat, s felszínre hoztuk a művek révén keletkezett érzéseiket, érzelmeiket. Egyéni, társasés csoportos interaktív játékokkal a festményeken keresztül fedeztük fel a természetes és az épített környezet harmóniáját, a képekről meteorológiai jelentést készítettünk, megszólítottuk a portrékon szereplő embereket a múlt és az aktuális társadalmi és kulturális jelenségekről. Fondorlatos fejtörőkkel, rejtvényekkel, mérésekkel és multimédiás eszközökkel igyekeztünk mind több érzékszervet bevonni a megismerés folyamatába. A művekkel folytatott játékos, interaktív dialógust az adott témához, technikához kapcsolódó alkotótevékenység követte. A témanap foglalkozások időtartama minimum 180 perc volt, 3 alkalommal a félévben. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola és Vécsey Károly Tagintézménye, valamint az ibrányi Árpád Fejedelem Általános Iskola, Óvoda Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. A három együttműködő intézményből egy félévben, összesen 3 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 3 foglalkozássorozat összesen 9 alkalmat jelentett, mindösszesen 60 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 180 diáklátogatóval gyarapította. Képzőművészeti vetélkedő (Ve4) vetélkedő Az Ecsetelő (Tn2) témanapok során elsajátított ismeretek segítségével kiscsoportban, játékos vetélkedőn vettek részt a felső tagozatos tanulók. A vetélkedő foglalkozások időtartama első alkalommal 135 perc volt, a másodikkal 150 perc. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola és Vécsey Károly Tagintézménye A két együttműködő általános iskolából egy félévben, összesen 2 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 2 foglalkozássorozat összesen 4 alkalmat jelentett, mindösszesen 40 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 80 diáklátogatóval gyarapította. Irodalmi barangoló (Tn4) témanap A megye híres alkotói közül a középiskolás diákok megismerkedtek Bessenyei György, Kölcsey Ferenc, Czóbel Minka, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Váci Mihály életével, munkásságával. Megtekinthették, kézbe vehették a Jósa András Múzeum irodalmi gyűjteményében őrzött kéziratokat, relikviákat. Csoportos munka keretében feldolgoztak egy-egy művet. Ezekhez kapcsolódóan szituációs játékokat játszottak. Játékos formában kipróbálhatták írói-költői vénájukat. Feladatlap kitöltésével, illetve a városban tett irodalmi sétával zártuk a témanapokat. A témanap foglalkozások időtartama minimum 180 perc volt, 3 alkalommal a félévben. Együttműködő iskolák: a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Vasvári Pál Gimnázium. A két együttműködő általános iskolából egy félévben, összesen 2 csoport vett részt a foglalkozáson, fővel. A 2 foglalkozássorozat összesen 6 alkalmat jelentett, mindösszesen 40 fő résztvevővel, amely a részvételek száma alapján a múzeum látogatottságát 120 diáklátogatóval gyarapította.

6 MÓDSZERTANI ANYAGOK Előzetes igényfelmérés Az előkészítési szakaszban elkészült a pályázati dokumentáció alapját képező, és a megvalósításhoz szükséges előzetes igényfelmérés. Az együttműködő partner nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak, valamint kínálatának gazdagítását támogató tevékenységek felmérése valósult meg, amely alapján a foglalkozások megtervezhetőek és az együttműködési megállapodások megköthetők voltak. Tematikák A projekt kötelezően megvalósítandó tevékenysége volt a témanap és vetélkedő sorozatok tematikáinak kidolgozása, amely a közreműködő nevelési-oktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodások alapján, valamint a szakmai megvalósítók, a költségvetés foglalkozásokra vonatkozó tételei, továbbá az elérni kívánt eredmények figyelembe vételével, nemzetközi és hazai oktatáspolitikai irányelvek és oktatási-nevelési, múzeumpedagógiai módszertanok felhasználásával valósult meg. A tevékenységre a projekt kezdetén került sor. A nyolcféle foglalkozássorozat típus múzeumpedagógiai szakmai tematikája tartalmazza a tevékenység nevét, címét, célját és a fejleszteni kívánt készségek leírását, a célcsoport bemutatását. Ismerteti a tervezett alkalmak számát, a tevékenység időtartamát, munkaerőigényét, a pedagógiai módszertan és az eszközigény leírását, valamint a tevékenységek időbeni bontását. Foglalkoztató anyagok bemutatása A két típusú, papír alapú foglalkoztató füzet öt tematikához kapcsolódik. A Messze van a nyíregyházi kaszárnya című füzet alsó tagozatosoknak készült és az azonos című témanapok és a Helytörténeti vetélkedő programjához illeszkedik. Az Irodalmi barangolás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a képzelet szárnyán című füzet felső tagozatosoknak és középiskolásoknak szól, és az Irodalmi barangoló témanapokhoz, valamint az Irodalmi vetélkedőhöz kapcsolódik. Módszertani fejlesztés eredményei A tevékenység első ütemében pedagógiai és múzeumpedagógiai tájékoztatások, felmérési, értékelési módszertanok segítségével a projekt szakmai megvalósítását, valamint az ezzel összefüggő szakmai adminisztrációt támogató dokumentumok készültek el. A gördülékeny megvalósítást támogató módszertani modell, a foglalkozások adminisztrálásához szükséges jelenléti ívek, a későbbi felmérést megalapozó, múzeumpedagógiai értékelési kérdőívek, valamint a múzeumpedagógiai foglalkozási/rendezvény naptár elkészítése, átadása történt meg. A módszertani fejlesztés második ütemében a múzeumpedagógiai portfólió tartalmi kidolgozása valósult meg tematikák szerint. A portfólió egy belső múzeumi, módszertani szakmai anyag, amely tartalmazza a múzeumpedagógiai programok részletes leírását, megvalósításuk lépéseit, az iskolán kívüli, nem formális oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, emberi erőforrásokat, alapanyagokat stb. Mindezt tematikákra lebontva, hogy a projektben szervezetten, azonos módon megvalósíthatók legyenek, a fenntartási időszakban pedig azonos színvonalon ismételhetők legyenek. A módszertani portfólió egy olyan belső használatú múzeumpedagógiai útmutató, feladat-meghatározás, amely a múzeum által nyújtott múzeumpedagógiai programokat módszertani definíciókkal rögzíti. A módszertani elemeket, az átadandó kulturális tudást nevezi meg, pontosan leválasztva a múzeum szerteágazó ismeretátadási tevékenységéből és kulturális tartalom-palettájából azt, amely a közoktatás számára, a célcsoport számára, a projektben résztvevő közoktatási intézmények igényköréhez legjobban illeszkedik, legjobban működik, legkeresettebb, legkorszerűbb. Teljesíti a nem formális oktatásban szükséges módszertani anyagok készítése célkitűzést. A fejlesztés közvetlen célcsoportját múzeumi szakmai munkatársak, közvetett célcsoportját pedagógusok, közoktatási intézmények tanulói alkotják. A módszertani fejlesztés harmadik szakaszában a múzeumpedagógiai felmérés értékelése, kérdőívek feldolgozása, kutatási jelentés készítése történt, idézetek, szemléltető rajzok, fotók válogatásával.

7 Az iskolai együttműködések számát az igényfelmérések alapján kialakított program értékelésével lehet tovább növelni. A szakmai tartalmak meghatározásánál a NAT-hoz, kompetenciafejlesztéshez és pedagógiai programhoz igazítás, a hatékonyság biztosítása a célcsoport visszajelzései alapján finomítható. Mindehhez a pedagógus és tanulói visszajelzések, értékelések gyűjtése - önkéntes alapon - jelentős hozzáadott érték. Négy célcsoport számára készültek múzeumpedagógiai értékelési kérdőívek. 20 óvodás, 40 általános iskola alsó tagozatos, 120 általános iskola felső tagozatos, 20 pedagógus kérdőívből a kitöltött visszajelzések feldolgozása történt meg szöveges és táblázatosgrafikonos formában. A fejlesztés közvetlen célcsoportját pedagógusok, közoktatási intézmények tanulói, közvetett célcsoportját múzeumi szakmai munkatársak alkotják. A harmadik ütemben valósult meg továbbá a Partner a tanításban füzet tartalmi kidolgozása. Az ismertető füzet a projekt foglalkozássorozatainak rövid, korosztályonként tagolt ismertetésén túl bemutatja a múzeumi lehetőségeket: a személyi, infrastrukturális és tárgyi adottságokat. Tanácsot nyújt a múzeum látogatás előkészítésére, folyamatára és feldolgozására. Az étkezés és szállás megszervezéséhez, a lehetséges kiegészítő programokhoz is tippeket ad. A tanári kézikönyv egy tájékoztató jellegű kiadvány, amely tartalmazza a múzeumpedagógiai programokat a pedagógusok szemszögéből megfogalmazva. A fejlesztés közvetlen célcsoportját a közoktatási intézményben dolgozó pedagógusok, közvetett célcsoportját a közoktatásban résztvevők alkotják. A fejlesztés negyedik elemét a múzeumpedagógiai projektet bemutató Esettanulmány kézirata, fénykép és rajz melléklet összeállítása adta. A tanulmány tartalmazza a múzeum bemutatását, a projekt tevékenységek leírását, a tematikák és foglalkozássorozatok kifejtését, a foglalkoztató anyagok, módszertani fejlesztés produktumainak bemutatását, a projektmegvalósítás során kialakult tapasztalatok megfogalmazását, a múzeumpedagógiai felmérés szöveges értékelését és a vélemények bemutatását. A fejlesztés célcsoportját a muzeális intézmények fenntartói és a kulturális döntéshozók alkotják. A módszertani fejlesztés ötödik etapjában a Partner a tanításban kiadvány nyomdai szerkesztése és kivitelezése, valamint az Esettanulmány e-book formában (pdf) való elkészítése történt meg. TAPASZTALATOK A kutatások alapján a múzeumpedagógiai foglalkozások teljes mértékben segítik a tantárgyakhoz kapcsolódó megértést, támogatják a diákokat az iskolai tananyaghoz kapcsolódó tanulásukban, továbbá erősítik kulturális megértésüket. Közoktatási partnereink véleménye szerint a foglalkozások nagymértékben növelik a tanulási motivációt, a tanulásba vetett bizalmat, elősegítik a diákok készségfejlődését. A felmérések azt mutatják, hogy a múzeumi oktatás nagy szerepet játszik a tanulási folyamat, gyakorlás során módosítható készségek, valamint a személyre jellemző, alig-alig változtatható képességek fejlesztésében. A foglalkozások során erősödik a tanulók figyelme, tovább képesek koncentrálni; eredményesebbek lesznek a csapatmunkában és fejlődik önkifejezésük is. A foglalkozássorozatok hozzájárulnak az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Ezek közül külön kiemelhető az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természettudományok terén, a digitális kompetencia, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, szociális és állampolgári kompetenciák, a tanulás elsajátítása, továbbá kulturális tudatosság és kifejezőkészség. A múzeumpedagógiai foglalkozások elősegítik, hogy a résztvevők korszerű tudással rendelkező, s önálló magyar gondolkodásra képes emberekké váljanak, akik elkötelezettek a nemzeti közösség alapvető értékei iránt. Tartalmukban megjelenik a művészet, a családi életre nevelés, valamint a honés népismeret októberében az Országgyűlés elfogadta az évi CXL törvény módosítását január 1-én 244 múzeumot érintett, melyek (néhány kivételtől eltekintve nemzeti jelentősége, vagy gyűjtőköre miatt) jelentős része ahhoz az önkormányzatoz került, ahol fizikailag is található. A törvény értelmében megszűntek a megyei múzeumi intézmények. A korábbi megyei múzeumigazgatóságok megyei hatókörű városi múzeum besorolással működnek tovább. Az állam a központi

8 költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon, a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatást ítélt meg az önkormányzatok közgyűjteményi és közművelődési feladatainak a megyei hatókörű városi múzeumok állami feladatainak ellátására. Ez a változás a megvalósítás első időszakában még a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatóságának központi intézményét, a Jósa András Múzeumot is szervesen érintette. Az intézmény Nyíregyháza Önkormányzatának fenntartásába került. Az intézményi átalakulás rengeteg adminisztratív terhet rótt a múzeum vezetésére és munkatársaira, de a projektet ennek dacára is sikerült a tervek szerint megvalósítani. A projekt megvalósításának első szakaszában, 2012 novemberétől 2013 augusztusáig a szakmai előkészületek időszaka zajlott. Elkészült az egyedi múzeumpedagógiai webes szoftverjáték, a demonstrációs eszközök, elkezdődött a papír alapú foglalkoztató anyag elkészítése, beszereztük a foglalkozásokhoz nélkülözhetetlen eszközöket. A tizenkét együttműködő nevelési-oktatási partnerintézménnyel egyeztettünk a foglalkozásokról, időpontokról stb. A foglalkozásokhoz nagy mennyiségű alapanyagot használtunk fel. A kreatív-kézműves foglalkozásokhoz papír-írószerre, kreatív és hobbi alapanyagokra volt szükség. Az óvodás és diákkorosztály számára tervezett programokhoz különleges múzeumi demonstrációs eszközök készültek. Népi gyermekjátékok a "Galiba a kíváncsi liba" óvodás versenyhez, fegyvermásolatok, zászlók, kitűntetések a "Messze van a nyíregyházi kaszárnya" alsó tagozatos témanaphoz és a játékos helytörténeti vetélkedőhöz, valamint az "Irodalmi barangoló" felső tagozatos és középiskolás témanapokon, az irodalmi művek szituációs játékkal történő feldolgozásához szükséges korhű tárgymásolatok. A programmal széles körben kapcsolódtunk be az oktatásba, élményszerű, kompetenciafejlesztő múzeumi foglalkozásokat dolgoztunk ki, és valósítottunk meg az együttműködő közoktatási intézmények igényei szerint. Ezzel erősítettük a kapcsolatot a közoktatási intézményekkel. VÉLEMÉNYEK A MÚZEUMI LÁTOGATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A Nyíri Pajkos kincstára című, TÁMOP / pályázati projekt keretén belül kérdőívet töltöttek ki a programban résztvevő gyerekek és pedagógusaik. A kérdőívek elemzése értékes információkkal szolgál a Jósa András Múzeum munkájához, továbbá a tapasztalatok alapján tovább tudja javítani szolgáltatásai minőségét. Négyféle kérdőív készült: a pedagógusoknak, az óvodásoknak, az alsó és felső tagozatos, valamint a középiskolás diákoknak. A legrészletesebben a pedagógusok fejthették ki a véleményüket. A kiküldött kérdőívekből 19 kitöltött érkezett vissza. A kitöltők 47%-a reál, míg 21%-uk humán tantárgyat oktat, 11% az alsós tanító, míg 21% az óvodapedagógus. A megkérdezettek 79%-a úgy nyilatkozott, hogy visszatérő látogató a múzeumban, és 89% rendszeresen szervez látogatásokat kulturális intézményekbe. 88% véleménye szerint a múzeumi foglalkozáson szerzett ismeretek közvetlenül kapcsolódnak a tantervhez, s több mint 80%-uk hasznosnak tartja a diákok számára a múzeumlátogatást. A konkrét tananyaghoz kapcsolódó specifikus tények, a tantárgyakhoz kapcsolható, interdiszciplináris vagy tematikus tények, valamint a múzeumi információk témakörökben szerzett új ismereteket tartották a legjelentősebbnek, de véleményük szerint a tények saját magukról, családjukról vagy a szélesebb környezetükről körében is jelentős ismereteket szereztek. A pedagógusok véleménye szerint a foglalkozások a diákok készségeit jelentős mértékben fejlesztették. Ezek közül is a teljes mértékben válasszal kiemelkedik az figyelem, a koncentráció, az önkifejezés készsége. A foglalkozások a diákok hozzáállását is pozitívan változtatták a pedagógusi válaszok alapján, mind a tanulás, mind a múzeumok, mind a pedig önmaguk és képességeik témájában. A vélemények arra is választ adtak, hogy a pedagógusok 75-95%-a a múzeumban szerzett tapasztalatait a különböző kreativitás területeken teljes, ill. jelentős mértékben hasznosítják iskolai munkájuk során. A múzeumi órák tematikáiban meghatározott tantárgyi kapcsolódás és a pedagógusok ehhez köthető válaszai megegyeznek, a történelem, a rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, továbbá a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat határozták meg elsődlegesen. A pedagógusok 100%-a úgy vélekedik, hogy

9 a múzeumi foglalkozássorozatok nagyon, illetve jelentős mértékben kapcsolhatók a tanórán kívüli szabadidős tevékenységekhez, tehetséggondozáshoz. A múzeumlátogatást jelentősen támogatónak vélik a diákok tananyaghoz kapcsolódó tanulásában, kulturális megértésükben, tanulási motivációjuk növelésében, és készségfejlődésükben. Az 5 GLO (Alapvető Tanulási Eredmények) kapcsán a hozzáállás és értékek, tudás és megértés, valamint a szórakozás, inspiráció, kreativitás terén láttak nagymértékű eredményt. 90% számára jelentős, illetve nagyon jelentős szerepet töltenek be a múzeumok az oktatási munkában. A múzeum szolgáltatásaival (7P) kapcsolatban egyöntetű elégedettséget fejeztek ki, kiemelkedő a foglalkozásvezetők személyének és a foglalkozások helyszínének pozitív értékelése. 95%-uk a múzeumokat továbbra is használná oktatása részeként. A pedagógusok véleménye: "A múzeumban eddig megtartott foglalkozásokkal maximálisan elégedett vagyok! Szervezett, jól előkészített, érdekes, a tanulók számára hasznos, változatos, készségeiket nagymértékben bővítő foglalkozásokon vettünk részt. A múzeumpedagógus felkészült, változatos feladatok sokaságával keltette fel érdeklődésüket, fejlesztette művészeti önkifejezésüket, kreativitásukat. A program támogatja a közoktatásban résztvevő gyerekek tanórai, illetve tanórán kívüli, szabadidős, nem formális és informális oktatását." "A múzeumban tartott foglalkozások nagyon érdekesek, tananyaghoz, városunkhoz és megyénkhez kapcsolódóak voltak. A tanulók, és mi, kísérő tanárok is szívesen vettünk részt ezeken a rendezvényeken. A múzeumpedagógus a témákat érdekesen, más megközelítésben dolgozta fel. A jól összeválogatott anyaggal, vetítéssel, hangulatos zenei aláfestéssel végig fenntartotta a diákok figyelmét. A régi, a múlt méltóságát őrző épületben tartott foglalkozások nagy hatással voltak a tanulókra, és az, hogy lehetőségük volt eredeti kéziratokat, kiadványokat megtekinteni." "Hálás vagyok, hogy ezeknek a pályázatoknak a részese lehettem. Örültem, hogy a gyerekeknek nemcsak vizuális élményt jelentett a múzeum programja, hanem cselekedtető feladatok is voltak. A múltkori (novemberi) program keretében megismerték a régi foglalkozásokat, mesterségeket. Nagyon tetszett, hogy a múzeumi óra után gyakorlati tevékenységben is kipróbálhatták magukat a gyerekek. Nagy élmény volt nekik, hogy a látott képek alapján jelenítették meg élményeiket. A második alkalommal érdekes tapasztalatot jelentett a gyerekeknek, hogy agyaggal dogoztak. A térben való alkotás nem is olyan egyszerű, de szép munkák születtek. Még egyszer köszönöm, hogy részese lehettem a pályázatnak! Remélem, hogy más osztályban is igénybe vehetem a múzeum tárlatait!" Az óvodás kérdőívekből 20 db rajzos vélemény érkezett vissza. A színes, vidám hangulatú alkotások a népi gyermekjátékok (50%), a zenélés és gyertyaöntés (25%) a néphagyományok (15%) és a foglalkozások után kapott uzsonna (10%) témáját dolgozták fel. Az alsó tagozatos kérdőívet 54 tanuló töltötte ki. 44%-uk lány, míg 56%-uk fiú, a 8-10 éves korosztályba tartozik a válaszadók 77%-a. A tanulók több mint 85%-a pozitívan értékelte a foglalkozásokat. Egyöntetű véleményük, hogy sokat megértettek abból, amit láttak és csináltak, a látogatás kíváncsivá tette őket, hogy még többet tudjanak meg és a látogatás elnyerte a tetszésüket. 98% szívesen visszatérne a múzeumba. 89%-uk rajzban is megjelenítette a foglalkozásokon szerzett élményeit. 25%-uk állatokat rajzolt, 23%-uk a kiállítást örökítette meg, készültek rajzok a kézműveskedést, az uzsonnát, a kiállítási tárgyakat bemutató kompozíciókkal. 114 felsős és középiskolás diák töltötte ki a kérdőívet, 66%-uk lány, 38%-uk éves. Az alsó tagozatosokhoz képest kicsit kritikusabban ítélték meg a foglalkozásokat, a kérdésekre ennek ellenére %-ban pozitívan válaszoltak. Csaknem mindannyiuk véleménye, hogy a látogatással jobban megértette a témát, és újra eljönne, a múzeumot jó helynek tartják arra, hogy az iskolától eltérő módon tanuljon. A legkevesebb igen válasz érkezett arra, hogy a múzeumlátogatás jobban ösztönzi az iskolai munkát. A múzeum szolgáltatásairól se nyilatkoztak sokkal kritikusabban, mint a pedagógusok, ezek esetében is a nagyon elégedett és az elégedett válaszok összessége meghaladja