PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

Átírás

1 PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA IV/ május

2 Kedves Olvasók! május 1-je emlékezetes nappá vált történelmünkben: Magyarország az európai államok politikai és gazdasági közösségének tagjává vált. Változást hoz-e az oktatásban az Európai Unióhoz történő csatlakozás? A magyar közoktatásban az oktatási eredmények jelentős hányada mögött eddig is ott volt az európai térség oktatási törekvéseihez való kapcsolódás valamilyen formája: a tartalmi modernizációtól kezdve a projektmódszerek alkalmazásáig számos kezdeményezés. Az Unióhoz csatlakozás nem jelent gyökeresen új helyzetet, hiszen a modern európai törekvések legtöbbje hosszabb-rövidebb ideje már érezteti hatását az oktatási intézmények jelentős hányadában. A személyi feltételek tekintetében nincs miért szégyenkeznünk: a pedagógusok igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, megfelelni az új kihívásoknak. A lehetőségek kiszélesedését, a tárgyi feltételek javulását reméljük az Unió tagjaként. Részben azzal, hogy lehetővé teszi az európai térben történő tanulást, tapasztalatszerzést, részben azzal, hogy olyan modernizációs forrásokra teremt esélyt, amely növelheti a versenyképességünket a világban. Ez a történelmi esemény olyan változások elindítója lehet, amelyek felgyorsíthatják az ország gazdasági fejlődését, elősegíthetik a globalizálódással járó kockázatok enyhítését, és lehetőséget biztosítanak a társadalmi és területi különbségek csökkenésére. (Halász Gábor: Jelentés a magyar közoktatásról 2003) Budapest XX. kerületében, Pesterzsébeten is erre lenne a legnagyobb szükség, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében valóban biztos alapokat nyújthasson a közoktatás. Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató 3

3 TARTALOM 12 HÉT TÖRTÉNÉSE S z e k e r e s L á s z l ó n é : PEPI híradó GÓRCSŐ V a s as D e z s ő n é A környezettudatos magatartás kialakításának lehetősége az óvodában 11 Madarak és fák napja EX CATHEDRA Barnáné Kiss Erika: A fejlesztés módszerei és lehetőségei a lemaradással küzdő gyerekek segítésében B á n h e g y i F e r e n c : Etika Zsinné Gách Ágnes Osztályfőnöki óra a barátságról 6. osztályban Varga Ibolya: A Kerekerdő Óvoda a minőség felé SZÖRFÖZÉS Verő c e i G á b o r n é : A játék, mint motívációs tényező Verő c e i G á b o r n é : Pesterzsébeti színjátszók III. találkozója G y ü r e Z s u z s a n n a : Színjátszó találkozón jártunk Juhász Magdolna: Kézműves játszóház K o p á c s I m r é n é : "Pesterzsébeti óvodák jelene és múltja" S ö r ö s E r i k a : A Föld Napja a "Zöld oviban" Sulyokné Smidéliusz Marianna Montessori módszer alkalmazása és a továbbképzés Józsáné Hajdu Zsuzsanna Országos Lajtha műveltségi verseny Zathureczkyné Szobavári Irma: Olasz nyelvi verseny Fentné Fodor Éva, Rimóczi Andrea "Jeles napok" a Tátrában 43 Szepesházyné Kurimay Ágnes:Múzeumok mindenkinek 44 Bondor Mária:Észak- Alföld, Jászság 45 Pappné Gazdag Zsuzsanna: Testnevelőtanárok továbbképzése 51 B ó k a J ú l i a : Születésnap 52 K r é n J ó z s e f n é : 35 éves lettem én 53 T á l a s D ó r a : A Kihívás Napja 54 A vers- és prózamondó verseny eredménye 55 Pelyhe Andrásné Kétéves az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 56 Biricz Jánosné,Ráczné D.Kamilla,Sulyok Andrea "Jó hangulatú, tartalmas két tanév áll mögöttünk." 59 4

4 PEPI híradó 12 HÉT TÖRTÉNÉSE február 03. Az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület által szervezett konferencián Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó vett részt, ahol Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti program óvodákat érintő témakörei kerültek feldolgozásra. 04. A kulcskompetencia fejlesztési lehetősége a fizikaórán címmel Szekeres Lászlóné szaktanácsadó tartott előadást a Nemzeti Tankönyvkiadóban. 16. A XIII. kerületi Pedagógiai Napok Az EU belépés hatása a hazai óvodai nevelésre című programon dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató és Vasas Dezsőné képviselte Intézetünket. Az Országos Közoktatási Intézet munkatársa, Villányi Györgyné az OECD kisgyermekek nevelésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek bemutatásával szemléltette a magyarországi helyzetet. 17. A Bod Péter Könyvtárhasználati verseny fővárosi szóbeli fordulóján Emmer Gáborné szaktanácsadó a zsűri tagjaként vett részt. 19. A kulcskompetenciák erősítése a földrajzi térképhasználat során címmel gyakorlati ötleteket láthattak az érdeklődő pedagógusok Bécsy Lászlóné és Fazekas Attiláné szaktanácsadóktól a Fővárosi Pedagógiai Intézetben rendezett módszertani továbbképzésen, melyen Rezsdovics Györgyné vett részt. 23. Oktatásunk értékei és érdekei itthon Európában címmel közoktatási konferenciát rendezett a XIII. kerületi Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Központ. Az előadások az EU és a csatlakozó országok közoktatási politikáját (Setényi János Humán Expanzió), minőségpolitikáját (Radó Péter OKI) mutatták be. Intézetünket dr. Nagyné Koczog Tünde képviselte. 25. A leendő első osztályosok szüleinek az óvodák segítségével eljuttattuk a De nehéz az iskolatáska című tájékoztató kiadványunkat a kerület általános iskoláiról. 5

5 12 HÉT TÖRTÉNÉSE március 02. Az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete Mentálhigiénés Osztály által szervezett Pedagógus Mentálhigiénés Műhely munkájában Somhegyiné Remete Katalin kerületi osztályfőnöki témagondozó és Rezsdovics Györgyné szaktanácsadó vett részt. A hallgatóság megismerkedhetett a pedagógusok mentálhigiénés állapotának felmérési eredményeivel, a pedagógusok egészségfejlesztésének lehetőségeivel. 02. Vasas Dezsőné pályázatkészítési konzultáción tájékozódott. A továbbképzést az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata Egyesület tartotta. 03. A könyvtárhasználati versenyek névadója, Bod Péter emlékezetére rendezett országos ülésen Emmer Gáborné képviselte a kerület iskolai könyvtárosait. 03. A Zuglói A Zuglói Pedagógiai Szolgáltató Intézet iskolai könyvtárosoknak rendezett munkaközösségi programján Emmer Gáborné tartott előadást az iskolai könyvtárak minőségfejlesztése, és a könyvtári szakfelügyelet témakörében. 04. A BME Pedagógiai Tanszéke közoktatási vezető szakos hallgatókat küldött kétnapos gyakorlatra. Intézetünk immár negyedszer vállalta fel a pedagógus-továbbképzésben résztvevők oktatását. 09. A Terézvárosi Pedagógiai Szolgáltató Intézetben megtartott fővárosi szakmai szolgáltató intézmények megbeszélésén dr. Nagyné Koczog Tünde és Szekeres Lászlóné képviselte Intézetünket. A tanácskozás fő témája a környezeti nevelés és a program elkészítése volt. 16. A Budapest Főváros XXIII. kerület Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoportja Kerületi Pedagógiai Napot tartott, melynek néhány rendezvényén kerületünkből is vettek részt érdeklődő pedagógusok. Soltészné Szabó Emőke szaktanácsadó A magyar Nobeldíjasok -ról szóló érdekes előadást hallgatta meg Dr. Rosta István főigazgató (KE) tolmácsolásában. Kőtörő Emese pszichológus A magyar közoktatás integrációs kérdései című előadásán Verőcei Gáborné volt Intézetünk részéről. 6

6 12 HÉT TÖRTÉNÉSE 22. A hagyományos tavaszi Bemutatkoznak az iskolák című kiállítást Majoros József, az Oktatási, Kulturális és Sportosztály vezetője nyitotta meg a Baross ovi - Kindergarten Baross Óvodában. A kiállításon az óvoda közelében lévő általános iskolák mutatták be céljaikat, kiemelt feladataikat, rendezvényeiket, kiadványaikat, specialitásukat, oktatási módszereiket és eszközeiket. Intézetünkből Vasas Dezsőné, Verőcei Gáborné és Rezsdovics Györgyné szaktanácsadók vettek részt e kedves programon. 24. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ Szakmai nap az Európai Unióról című színvonalas konferenciáján dr. Nagyné Koczog Tünde hallgatta meg az előadásokat a Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjairól (Kovács Melitta OM), az EU oktatáspolitikájáról (Brassói Sándor OM), Magyarország útja az információs társadalomba (Juhász Lilla BME) témákról. 25. A Pesterzsébeti Színjátszó Csoportok III. Találkozójára a Csili Művelődési Központ színháztermében került sor. A rendezvényről a SZÖRFÖZÉS rovatban lehet bővebben olvasni. 26. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata Gyöngyösön rendezte meg a Rákóczi-évforduló tiszteletére tavaszi konferenciáját. 27. Rákóczi városában neves történészek gyűltek össze, hogy legújabb kutatásaikat megosszák az érdeklődő pedagógusközönséggel. A helyi II. Rákóczi Ferenc-szobor (Győrfi Sándor szobrászművész alkotása) koszorúzása után a művelődési központban került sor az ELTE és a Debreceni Egyetem tanárainak előadásaira. Kerületünk történelemtanárait Somhegyiné Remete Katalin (Ady E. Ált Isk.), Koltai Elvira (Hajós A. Ált. Isk.) és Bondor Mária (PPI) képviselték. 30. A Pesterzsébeti Család-és Gyermekvédelmi Központ a jelzőrendszer tagjainak szakmai tanácskozást rendezett. Híres Angéla, az intézet vezetője elmondta, hogy szükség van a szakmaközi megbeszélésekre, amelyről a 15/1998. NM. rendelet is szól. Minden gyermekvédelemmel foglalkozó szakember röviden ismertette feladatait. (Pl.: Nevelési Tanácsadó, óvodák, iskolák képviselői, Bűnmegelőzési Centrum, Forró Pontok, pártfogói felügyelet, ÁNTSZ felelősök, stb.) Rezsdovics Györgyné kerületi gyermek- 7

7 12 HÉT TÖRTÉNÉSE védelmi szaktanácsadó szólt a különféle intézmények együttműködéséről, az esetmegbeszélések hatékonyságáról április ***** 03. A Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete A játék, mint motivációs tényező címmel konferenciát tartott a Belváros- Lipótváros Önkormányzat Pedagógiai Szolgáltató Központban. A tartalmas programról Verőcei Gáborné írt SZÖRFÖZÉS rovatunkban. 05. Az utolsó előtti pillanatban szervezett konferenciát a Közoktatási Minőségfejlesztési Programigazgatóság az Intézményi Minőségirányítási Program címmel. A regionális tanácskozáson a rendszerszemléletű elméleti kapaszkodókon kívül gyakorlati segítséget is kapott a hallgatóság. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete által összeállított IMIP segédanyagot Emmer Gáborné és Vasas Dezsőné szaktanácsadók ismerhették meg. 15. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület Pesterzsébeti Területi Köre Gyermekarcok címmel fotókiállítást szervezett Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulója tiszteletére. A Mákvirág Óvodában megtartott rendezvényen Vasas Dezsőné és Rezsdovics Györgyné vett részt. 16. A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet intézetünkkel közösen országos olasz nyelvi versenyt szervezett. Országos szintű idegen nyelvi verseny rendezésére először került sor kerületünkben, melyet Belányiné Loncsák Judit főigazgató asszony és dr. Nagyné Koczog Tünde megnyitója után rövid műsor, majd az egyéni és csoport kategóriában a verseny követett. 17. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet hagyományos tavaszi tanulmányi kirándulását ezúttal a Jászságba szerveztük. Az érdeklődő kerületi pedagógusok néprajzi, földrajzi, biológiai, képzőművészeti, történelmi és környezeti nevelőmunkájukhoz kaptak segítséget. A nap végén az Erdőtelek közelében lévő Pintér-tanya megtekintésével pedig az osztálykirándulásokhoz és az erdei iskolák 8

8 12 HÉT TÖRTÉNÉSE helyszínéhez kaptunk ötleteket. A jó hangulatot fokozta az együtt elköltött vacsora és a játékos totó eredményhirdetése. (Cikk és totó a SZÖRFÖZÉS rovatban) 19. A kerületi óvodákról szóló Kipp-kopp kopogok című kiadványunkat eljuttattuk a kerületi bölcsődékbe. 20. A II. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét, eredményeit, problémáit és a Gyermekekért Munkacsoport tevékenységét ismerhették meg a meghívott vendégek. A foglalkozáson a Pesterzsébeti Nyitnikék Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója: Poczkodi Györgyi és Rezsdovics Györgyné szaktanácsadó vett részt. 21. A Bóbita Óvodában a Pesterzsébeti óvodák múltja és jelene kiállítást Szabados Ákos polgármester nyitotta meg. A rendezvény Pesterzsébet várossá avatásának 80. évfordulója tiszteletére képek és dokumentumok, gyermek- és felnőttmunkák segítségével mutatta be a régmúlt és a jelen óvodáit. Intézetünket a megnyitón dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató képviselte. 22. A kerületi Éneklő Ifjúság tavaszi hangversenyén négy iskola (Hajós Alfréd, József Attila, Lázár Vilmos általános iskolák és a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium) 6 kórusa és a Zrínyi Miklós Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Gimnázium, valamint a Varga Jenő Közgazdasági Középiskola és Szakiskola kórusaival kiegészülő összkar hangja csendült fel. A hangversenyt az idén Pesterzsébet várossá nyilvánításának 80. évfordulója tiszteletére rendeztük, melynek fővédnöke Dobray István a Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott tanára, Pesterzsébet díszpolgára volt. A kórusok előadásában mind az ő, mind Lajtha László művei megszólaltak. Ebben az évben a Hajós Alfréd Általános Iskola énekkara arany minősítést szerzett. Az intézetünk által alapított kórusdíjjal járó vándorserleget a Lázár Vilmos Általános Iskola alsós kórusának már másodszor ítélte oda a szakmai zsűri (Kórusvezető: Lestákné Czeróczki Judit). A karnagyi díjat Mátyás Ferencné, a Hajós Alfréd Általános Iskola kórusának karnagya kapta. Gratulálunk! 9

9 12 HÉT TÖRTÉNÉSE 23. A Fagyöngy Alapfokú Művészeti Iskola feladatának tartja, hogy a hon- és népismeret tanítását és a hagyományápolást segítő programokat szervezzen. Az őszi Matyóföldi tanulmányi kirándulás után most a Felső-Tiszavidékre látogathattak el az érdeklődők. A Nyíregyháza Vaja - Vásárosnamény Tákos Csaroda Szatmárcseke Tiszacsécse - Túristvándi - Nyírbátor Máriapócs útvonal sok érdekességet és látnivalót tartogat az idelátogatók számára. Kerületünkből a József Attila és a Hajós Alfréd Általános Iskolák képviselői, valamint a PPI munkatársa vett részt a továbbképzés szintű tanulmányúton. 24. A 11. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Könyvtárosok Klubja keretében Emmer Gáborné beszélgetett Dömsödy Andreával, a Könyvtár-pedagógia című kötet szerzőjével az iskolai könyvtárak helyéről, a könyvtárostanárok szerepéről. A Könyvtárostanárok Egyesülete tavaszi szakmai napján Emmer Gáborné szaktanácsadó képviselte a kerületi iskolai könyvtárosokat, ahol az országos verseny tanulságairól, jövőbeli tennivalóiról esett szó május ***** 03. A Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány támogatásával a Háromoldalú európai kapcsolatok kiépítése projekt keretében Intézetünk Neubrandenburgból (Németország) fogadott vendéget, akivel közösen pesterzsébeti intézménylátogatáson és kerekasztalbeszélgetésen vettünk részt. A magyarországi program után külföldi partnerünkkel közösen Erdélyben (Alsósófalva, Parajd, Székelykeresztúr) vendégeskedtünk. Az ottani óvodai és az iskolai életről gyűjtöttünk tapasztalatokat. A közel egy hetes programunk tanácskozásairól, élményeiről és észrevételeiről június elején kiadványt jelentetünk meg, melyet eljuttatunk minden kerületi közoktatási intézménybe. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes 10

10 GÓRCSŐ A környezettudatos magatartás kialakításának lehetősége az óvodában Kérdőíves mérés a kerületi óvodákban a es tanévben. A kerületi helyzetfeltáró elemzés Pesterzsébet Önkormányzata Oktatási, Kulturális és Sportosztályának munkatervében meghatározott feladat részeként készült el. A mindennapi szóhasználatban a témával kapcsolatosan többféle kifejezést is szinonímaként használunk. Ezért mindenekelőtt fontosnak tartom ezek tisztázást, vajon ugyanazt jelentik-e valamennyiünk számára? - Miért környezeti s nem környezetvédelmi? - Miért nevelés s nem oktatás vagy képzés? - Miért a környezet szót használjuk? Az "Óvodai nevelés országos alapprogramja" a "Külső világ tevékeny megismerése" kifejezést használja. A környezetvédelmi tudatformálást a huszadik század derekától kezdődően a környezeti nevelés terminussal jelöljük. Célja: a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Nem egyszerűen a környezet megvédésére kívánunk nevelni, hanem a környezettel való "együttélésre", politikai szóhasználatot alkalmazva a "környezettel való békés egymás mellett élésre", azaz környezeti kultúrára szeretnénk nevelni. Környezeti kultúra: életmód, gondolkodás- és viselkedésmód, védelem, fejlesztés, okos és mértéktartó fölhasználás. A környezet szóba beleértjük a természetes és mesterséges környezetünket is, vagyis az ember által létrehozott környezetet és értelemszerűen az élő és élettelen természetet is. Ebben az értelemben tehát a környezeti nevelés komplex fogalomként él a ma óvodapedagógiájában. A nevelés (vagyis a személyiség formálása) tágabban értelmezhető folyamat, mint az oktatás, így röviden "csak" környezeti nevelést 10

11 GÓRCSŐ mondunk, de az óvoda világában beleértjük az ismeretek átadását és a valamilyen feladat elvégzésére való motiválást, felkészítést, megvalósítást. Törvényi szabályozás: A közoktatási törvény 45. -a előírja az óvodai nevelési program elkészítését, a 47. -ban megfogalmazza az alapelveket is, melynek része a környezeti nevelés is. A 137/1996.(VIII. 28.) Kormányrendelet pedig a tartalmi elemeket közli: A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, segítse elő a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítását. Az óvodai nevelés célja: A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával. A gyermek közvetlen környezetében lévő világ értékeinek megismertetése, megszerettetése. Olyan szokások szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek, készségek fejlesztése, amelyek elősegíthetik a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel, pontosabban az ott lévő értékekkel, való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrend, a környezettudatos életvitel kialakulását. A cél eléréséhez szükséges feladatok, módszerek meghatározásánál a 3-7 éves gyermek következő életkori jellemzőit kell figyelembe venni: 11

12 GÓRCSŐ cselekedeteit mindig valamilyen érzelem kíséri, tevékeny, nyitott, kreatív, a körülötte lévő világot érzékszerveivel, tapasztalás útján ismeri meg, érzelmileg kötődik az őt nevelő felnőttekhez: modellkövető. A kérdőíves véleménykutatás A kérdőíves véleménykutatás februárjában zajlott. Az önkormányzat által fenntartott 11 óvodában, intézményenként 7 db azonos tartalmú kérdőívet küldtem ki az óvodapedagógusoknak, valamint egy más struktúrájút minden óvodavezetőnek. A 77 db kérdőívből 75 db érkezett vissza, ez 97,4 %. Az óvodapedagógusi kérdőívek 12 zárt és 3 nyitott kérdést tartalmaztak. Az óvodavezetői kérdőívek a témával kapcsolatos hagyományt építő, visszatérő rendezvények körét mérték, 100%-ban visszaérkeztek A kerületben dolgozó kb. 170 fő óvodapedagógus közül kb. 44%-os a megkérdezettek száma. A számosítható részek feldolgozása SPSS számítógépes programmal történt. A szemléletváltást a fiatalok jelenléte, illetve a továbbképzéseken való feltöltődés segíthetné. Ehhez kapcsolódó adatok: Kerületünk óvodapedagógusainak jelentős része éve van a pályán. Kevesebb, mint 10 éve 9,3% éve 25,3 % éve 46,7 % Több, mint 30 éve 18,7 % A környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzésen az óvodapedagógusok közel fele egyáltalán nem vett részt az elmúlt hét évben. Igen, egyszer 32,0 % Igen, többször 21,3 % Nem 45,3% Viszont a nemmel válaszolók valamennyien részt vennének a témával kapcsolatos továbbképzésen! Az akadályt, sajnos, megint csak a továbbképzésekre rendelkezésre álló pénz, illetve a helyettesítések prob- 12

13 GÓRCSŐ lémája jelenti. A környezeti nevelés fontossága a helyi nevelési programokban Nem fontos 0 Kicsit fontos 0 Közepesen fontos 10,7 % Nagyon fontos 66,7 % A legfontosabb 22,7 % A szemléletváltás talán első hivatalos dokumentumának tekinthető a helyi óvodai nevelési programok létrehozása. A két utolsó számadatot figyelembe véve ezzel éltek is az intézmények, hiszen összesítve 89%- os arányban tartják fontosnak az óvodai életben a környezeti nevelés hangsúlyos megjelenítését. Ez a pozitív tendencia tükröződik vissza az alábbi két táblázat adataiból is. A környezeti nevelés befolyásának mértékét a tervezőmunkára a legfontosabb tényezőnek látta a válaszadók többsége. Nem fontos 0 Kicsit fontos 0 Közepesen fontos 6,7 % Nagyon fontos 36,0 % A legfontosabb (meghatározó az egyes tevékenységek témájának megválasztásakor) 56,0 % A mindennapokban a különböző tevékenységi formák és a környezeti nevelés közötti kapcsolat mértékét erősnek ítélték az óvónők. Nagyon kicsi 0 Kicsi 0 Közepes 8,0% Erős 57,0 % Nagyon erős 33,0 % Az óvodai környezeti nevelés motivációs bázisa Személyes elhivatottság 61,3 % Szakmai elkötelezettség 37,3 % 13

14 GÓRCSŐ Helyi nevelési program 44,0 % Munkahelyi példák 14,7% Vezetőségi elvárás 8,0% A 61,3 % kapcsán bátran elmondható, hogy a pedagógusok belső motivációja és szakmai elkötelezettsége erősebb minden törvényi előírásnál, szabályozásnál. A környezeti nevelés során használt eszközök, helyszínek tekintetében az alábbi megoszlás született: Szakkönyvek 73,0 % Szemléltetőeszközök 85,3 % Hangfelvételek 52,0 % Számítógépes programok 1,3 % Természetsarok a csoportban 84,0 % Óvoda udvara 94,7 % Óvoda kertje 74,7 % Óvoda közvetlen környezete 97,3 % Egyéb 56,0 % Az életkori sajátosságokból adódóan a tapasztalatszerzés az óvoda környezetére, az óvoda kertjére, a természetsarok megismerésére korlátozódik. A helyi adottságok persze meghatározzák a környezeti nevelés tartalmát. Ha a lehetőségeket az óvónők eléggé ki tudják aknázni, akkor a kisgyermekek nagyon sok ismerettel felvértezve kezdhetik iskolás éveiket. A környezetben szerzett valóságos tapasztalatok érzelmeket és attitűdöket formálnak, befolyásolnak, alakítanak. A személyes tapasztalás sokkal hatékonyabb, mint a didaktikusan feldolgozott ismeretanyag. Az óvónők hisznek is a tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek, és megfelelő gyakorlattal is rendelkeznek. Nem fontos 0 Kicsit fontos 0 Közepesen fontos 8,0 % 14

15 Nagyon fontos 77,3 % A legfontosabb 13,3 % GÓRCSŐ A környezeti nevelést - a fenti eredményekkel igazolhatóan - nagyon fontos pedagógiai feladatnak tartják a gyermekintézményekben. Megerősíti az előző állításokat, hogy egy hónap átlagát tekintve milyen gyakran foglalkoztak környezeti neveléssel a megkérdezettek: Minden nap 42,7 % Gyakran 34,7 % Ritkán 2,7 % Néha 0 Soha 0 Hetente 17,3 % A válaszolók az alábbi rangsort állították fel a környezeti nevelés céljáról: A A gyermekek életvitelének környezetkímélővé alakítása. 3. hely B Környezetvédelmi ismeretek közvetítése. 4. hely C A környezet állapotának bemutatása. 5. hely D Környezetrombolásról szóló információk közvetítése. 7. hely E Környezettudatos magatartás kialakítása. 1. hely F Megfelelő attitűd alakítása a környezetvédelemhez. 2. hely G Környezetvédelmi akciók szervezése. 7. hely Az első három helyen szereplő környezettudatos magatartás kialakítása a pozitív példaadást, a pozitív szemlélet átadását teszi lehetővé, s így válhatnak a környezetükre figyelő felnőttekké a mai óvodások. 15

16 GÓRCSŐ Környezetvédelem iránt a vezetők és az óvónők egyaránt elkötelezettek: Pedagógusok Óvoda vezetősége Szülők Negatívan viszonyulnak Egyáltalán nem elkötelezettek 0 0 2,7% Nem elkötelezettek 4,0% 2,7% 33,3% Elkötelezettek 86,7% 70,7% 58,7% Nagyon elkötelezettek 9,3% 26,7% 2,7% Egyértelműen kimondható, hogy a környezeti nevelést segítő tényezők az oktatásban - nevelésben : a szülők és pedagógusok példamutatása, az intézmény és a család együttműködése a nevelésben, a nem eléggé elkötelezett óvodapedagógusok szemléletváltozása, felkészültségének növelése, a gyermekek közvetlen tapasztalatszerzése, a hagyományok megteremtése, a szelektív hulladékgyűjtésre szoktatás. A környezeti nevelést hátráltató tényezők: az előzőekben felsoroltak hiánya, a fogyasztói társadalom érdektelensége, közömbössége, passzivitása, a gyermekek előtt zajló negatív példák, az anyagi fedezet hiánya (eszközökre, kirándulásokra). A környezeti nevelés nem kampányszerű dolog, hanem lassú folyamat. A szülők és mi magunk átnevelése hosszadalmas tevékenység. A helyzetelemzés kapcsán elmondható, hogy a folyamat elkezdődött, a környezeti nevelés hangsúlyos része a kerület óvodapedagógiájának. Vasas Dezsőné óvodai szaktanácsadó 16

17 Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi Bizottsága a Madarak, Fák Napja alkalmából a kerület oktatási intézményei között versenyt hirdetett: ki tudja szebbé, rendezettebbé varázsolni környezetét. A megmérettetést tíz óvoda (a tagóvodákkal együtt) és nyolc általános iskola vállalta. A Bizottság tagjai személyesen meglátogatták az intézményeket, majd ünnepélyes keretek közt május 11-én, Városházán adták át a díjakat. Eredmények: Óvodák : I. Mákvirág Óvoda II. Gyermekkert Óvoda III. Gyermekmosoly Óvoda Bíró Mihály utcai tagóvodája és a Kerekerdő Óvoda Különdíj: Gézengúz Óvoda Lázár utcai tagóvodája Zöld ovi Óvoda Csepeli átjáró tagóvodája Az általános iskolák : I. József Attila Általános Iskola II.Gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola III.Hajós Alfréd Általános Iskola

18 EX CATHEDRA A fejlesztés módszerei és lehetőségei a lemaradással küzdő gyerekek segítésében Az alsó tagozat munkaközössége a gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola lelkes pedagógusainak vezetésével sikeres és hatékony módszertani foglalkozást tartott. Ennek a tapasztalatait szeretnénk megosztani minden kedves olvasóval. A lemaradással küzdő gyerekek felzárkóztatása legalább olyan felelősséget, türelmet jelent egy pedagógus számára, mint a tehetségekkel való külön foglalkozás. Az osztályok összetételéből adódóan mindig találkozunk olyan gyerekkel, akiket egyéni bánásmóddal, differenciálással tudunk hozzásegíteni ahhoz, hogy elérjék a kívánt szintet. A tanulási nehézség nem jelent behozhatatlan hátrányt. Speciális egyénre szabott eljárásokkal megszüntethető, vagy legalábbis enyhíthető a lemaradás. Ezen a kerületi munkaközösségi foglalkozáson ötleteket gyűjthettünk a lemaradással küzdő gyerekek fejlesztéséhez. A fejlesztő foglalkozás tartalmazhat: mozgásfejlesztést (nagymozgások, finommozgások), testséma fejlesztést, téri tájékozódási feladatokat, percepció(észlelési zavar) fejlesztést, mely vizuális, auditív vagy verbális lehet, fejlesztő játékokat. A délután folyamán 3 mikrotanítást (videóra felvett rövid órarészletet) láttunk. A 2. osztályos videós fejlesztőórát Tóth Béláné tartotta. Kiemelt feladata volt a gondolkodási képesség fejlesztése, melyet matematikai szöveges feladatokon keresztül valósított meg. Nyomon követhettük a megfigyelés fontosságát, az emlékezet fejlesztését, amit játékos és manipulációs feladatok sorozatával gyakoroltatott. Vámosi Béláné 1. osztályos tanulókkal dolgozott. A gyerekek irányproblémákkal küzdenek. Fonalas gyakorlatok alkalmazásával segítette a helyes tájékozódást. A játékos munkaforma ezúttal is eredményesnek bizonyult. 18

19 EX CATHEDRA Csohányné Csík Erika mozgásfejlesztő gyakorlatokkal segíti a felzárkóztatásra szoruló tanulókat. Jól felépített feladatait élvezettel hajtották végre, így pozitív élményekkel gazdagodtak. Török Emese, iskolapszichológus segítségével a témához tartozó pszichológiai módszerekből kaphattunk ízelítőt. Relaxációs gyakorlataival lelki nyugalmat, kiegyensúlyozottságot igyekszik nyújtani a gyerekeknek. Nagyon hasznos játékgyűjteményt kaptunk tőle, melyet munkája során mindenki sikerrel alkalmazhat. A gyakorlatokban a relaxáció alapélménye jelenik meg, a feszítés és ellazulás, elernyedés. A relaxáció élménye a testbelső felöl érkező ingerek felismerésének, feldolgozásának képességét fejleszti, így segít a figyelem, az összpontosítás, koncentráció nehézségei esetén is. Ezeken a foglalkozásokon olyan alapkészségeket fejlesztettek a pedagógusok, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javították. A folyamatos gyakorlással a hiányosságok kompenzálódtak, így ezeknek a gyerekeknek a tanulási esélyeik javultak. Köszönjük a gróf Széchenyi István Általános Iskola és Szakiskola igazgatójának és tanítóinak, hogy megismerhettük a náluk folyó tartalmas, eredményes és szeretetteljes munkát. Önzetlen segítségükért a szervezők nevében csak egy idézetet tudok felajánlani: A szeretet hiányát az ember sohasem pótolhatja, míg a szeretet minden mást pótol! Etika Barnáné Kiss Erika tantárgygondozó 2003 szeptemberében új, hiánypótló tananyag jelent meg az általános iskolások számára. Az 5-6. osztályosok 2001-től ismerkedhettek a honés népismeret, valamint a tánc és dráma modul elemeivel. Ugyanez az évfolyam, elsőként találkozhatott 7. osztályban az etika modullal. Ehhez többek között segítséget nyújtott az Apáczai Kiadó Etika tankönyve, amelyhez óravázlatokat és módszertani ötleteket is nyújtó tanári kézikönyv párosul. 19

20 EX CATHEDRA Miért modul? Mert nem kötődik sem a tananyag, sem a szaktanár felől nézve egy konkrét tantárgyhoz. Az etikát amely heti egy órát kapott oktatási rendszerünkben a kialakult gyakorlat szerint történelem, magyar, biológia szakos tanárok, illetve a helyi megállapodás szerint osztályfőnökök tanítják, akik bármely szakosok lehetnek. A kezdeti nehézségek és bizonytalanságok után, ami a szakmai ismeretek és a taneszközök hiányosságából adódott, a 2003/2004-es tanévben mind a gyerekek, mind a tanárok hasznosnak tartják az új "tantárgyat". Miről szól ez az új tananyag? Olyan alapvető erkölcsi témákról, amelyek a 13 éves korosztály számára ismerve az egyre sűrűsödő rájuk nehezedő negatív tendenciákat égetően fontos erkölcsi értékeket, alapismereteket közvetítenek. Ilyenek az emberi természet, az egyén és személy, valamint a társas kapcsolatok három nagy témaköre. Ezeken belül a gyerekek választ kaphatnak arra, hogy : - Hol van helyük a világban? - Melyek a főbb testi és lelki betegségek? - Melyek a nyelv és kommunikáció, a kreativitás tudnivalói? - Mit takar az erkölcsi jó, a becsület és lelkiismeret, a szeretet, a barátság fogalma? A nemzedékek kapcsolata, az előítéletesség, a férfi és női szerepek, az életmód, a hit, vallás, világnézet és megannyi más téma révén talán nagyobb eséllyel igazodhatnak el a világban. A modult érdekes tanmesék, szituációs játékok, beszélgetések, filmrészletek, képek, idézetek teszik változatossá, könnyen tanulhatóvá. A kialakult gyakorlat szerint az etikát tanáraink nem osztályozzák, hanem a gyerekek munkáját szöveges értékeléssel zárják le. Jövőre, 2004 szeptemberében kerül bevezetésre egy újabb, záró modul a 8. osztályosok részére, a mozgókép és médiaismeretet. Ennek segítségével az óriási, a 14 éves tanuló számára feldolgozhatatlan információözönből kiválasztja, megismerteti azokat az ismereteket, tudásanyagot, amelyek gyerekeink épülésére születtek. Bánhegyi Ferenc tankönyvszerző 20