KOSSUTHOS KÖRUTAZÁS KÁRPÁTALJÁN

Átírás

1 KOSSUTHOS KÖRUTAZÁS KÁRPÁTALJÁN A Budapest XVII. Kerületi Kossuth Lajos Általános Iskola hetedik évfolyamos diákjai május 2-5. között négy napon át ismerkedhettek meg Kárpátalja híres településeivel, azok történelmével, valamint a régió környezeti szépségeivel. A kirándulás célja, hogy a Történelmi Magyarországtól elcsatolt, még ma is főként magyarok lakta településekre, a magyar történelem és kultúra szempontjából meghatározó területekre látogassunk, az ott élő magyarokkal kapcsolatot teremtsünk. Jártunk többek között Beregszászon, Huszton, Munkácson, kirándulást tettünk a Vereckeihágóra, felfedezhettük a huszti vár magával ragadó romjait, és megcsodálhattuk Csetfalva különleges templomait is.

2 1. Nap Május 2-án a hajnali órákban indultunk el iskolánk elől. A határátkelésnél hosszas, de alapos ellenőrzés után megérkeztünk első úti célunkhoz Beregszászra. Beregszász Ukrajnában, a magyar határtól 6 km-re fekszik. Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ. Elsőként a Beregvidéki Múzeumba látogattunk, amely abban a kastélyban kapott helyet, melyet Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben épített. Ez Beregszász legrégebbi épülete, amely a XVII. század végén a Rákóczi család birtokába jutott. A múzeum gazdag gyűjteménye bemutatja az egykori Bereg vármegye eseményekben, tragikus fordulatokban gazdag ezeréves történetét, az itt élő népek magyarok, ruszinok és más nemzetiségek szabadságküzdelmét.

3 Ezután a római katolikus templomot néztük meg. A háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói valószínűleg a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek lehettek. Ebből a templomból azonban csak néhány, gyámkő maradt meg. A jelenlegi templom 1418-ban Zsigmond király ( ) uralkodása idején épült. Mai formájában november 1-én, Mindenszentek napján avatták fel. Városnéző sétánk során útba ejtettük az Arany Páva éttermet, az egykori Úri Kaszinó épületét, ami a magyar szecesszió egyik gyöngyszeme július 6-án avatták. Az épület még ma is meglehetősen tetszetős, figyelemre méltó. Kívül a falait kerámia mozaik teszi különlegessé.

4 Elhaladtunk Beregszász kulturális életét színvonalasan képviselő Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épülete előtt. Kárpátalján hivatásos színházi társulat sohasem létezett. Hogy az itteni színházszerető közönség mégis láthatott színházi előadásokat az a Beregszászi Népszínház lelkes művészeinek köszönhető. Tovább sétáltunk Beregszász legszebb terére a Kossuthtérre. Több évszázad folyamán alakult ki mai arculata. Megnéztük tér legimpozánsabb építményét az egykori Királyi Törvényszék épületét, melyben jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működik. Kétemeletes eklektikus épülettömbjét ban avatták fel.

5 Beregszászról késő délután továbbutaztunk a beregi népművészet egyik központjába, Nagyberegre, Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta településére. Nagyberegen a mai napig ápolják a szőttes készítés hagyományait. A helyi tájházban megtekintettük többek között a szövéshez és fonáshoz használatos tárgyakat, régi lenvászon alapanyagú szőtteseket. Itt megismerkedhettünk a híres beregi szőttes készítésének titkaival is. Szálláshelyünkre, Nagydobronyba (Irgalmas Samaritánus református gyermekotthon) a késő esti órákban érkeztünk, a szobák elfoglalása és a vacsora után a nap összefoglalása következett.

6 2. Nap Reggeli után szállásadónk mindenkinek adott egy térképet, melyen nyomon követhettük kárpátaljai kirándulásunk útvonalát. Miután mindenki megtalálta a következő állomásunk helyszínét el is indultunk Husztra, ahol meglátogattuk a helyi iskolát (Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola). Itt, a kedves fogadtatás után igyekeztünk megismerkedni az iskola életével, mindennapjaival, a diákokkal és tanáraikkal. Természetesen nem mentünk üres kézzel, magyar nyelvű könyvcsomagot adtunk át ajándékba, az iskolai könyvár részére.

7 Közös programként az iskola felsős tanulóinak egy csoportjával és az őket kísérő pedagógusokkal kirándultunk a huszti várromhoz. Csodálatos panoráma tárult elénk, mikor felértünk a várrom tetejére. A huszti vár a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt. A 12. századtól fontos stratégiai szereppel bírt. A jól védhető várat a tatár, török, Habsburg csapatok többször ostromolták után fokozatosan Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú erődítményévé vált, urai mind előkelő erdélyi fejedelmek voltak. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja, csak a szabadságharc bukása után jutott az osztrákok kezére. A császár utasítást adott a lerombolására, de ekkor még elkerülte sorsát. Végül 1766-ban a sok ostrom és hadi esemény viszonylatában jóval egyszerűbb ok végzett a várral. Villám sújtott a tornyába, mely után tűzvész keletkezett, a tűz elérte a lőporraktárt, ami felrobbanva maradandó sérüléseket okozott az épületben. A várat soha nem építették újjá.

8 A huszti kirándulásunk után Viskre utaztunk. Az egykori koronaváros Visk, fontos szerepet játszott Kárpátalja történelmében. Meglátogattuk a viski református templomot, mely a XIV. században épült, később azonban többször átalakították. Ebben a templomban tartotta meg II. Rákóczi György az erdélyi országgyűlést. Ezután Técsőre indultunk, Kárpátalja egyik legősibb településére. Megemlékezést tartottunk iskolánk névadójának, Kossuth Lajosnak szobránál, majd megkoszorúztuk.

9 Majd a település református templomába látogattunk volna, de zárva találtuk, így csak körbejártuk, és a templom mellett álló Hollósy Simon szobránál idéztük meg a híres festőművészt. A templom a XIII. század második felében, a tatárjárás után épült. Tovább sétálva a belvárosában, világháborús emlékműnél beszélgettünk Técső történetéről, történelméről..

10 Az aznapi események összefoglalása után, még jutott egy kevés idő a helyi gyerekekkel való ismerkedésre. 3. Nap Reggeli után Munkácsra indultunk, Kárpátalja leghíresebb városában. A munkácsi vár, Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemlékének meglátogatása következett. A vár keletkezésének, építésének, fejlődésének története, hadászati jelentősége (a tatár hordák, a törökök elleni harca, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, az es magyar szabadságharcban játszott szerepe) a magyar történelem kiemelkedő helyszínévé teszi.

11 Kilátás a vár teraszáról Munkács városára, ahol sajnos a nyakunkba zúduló eső miatt nem sikerült megismerkednünk a város más nevezetességeivel, így csak madártávlatból gyönyörködhettünk benne. Munkácsról tovább utaztunk a Vereckei-hágóra. A Vereckei-hágó a Beszkidek és a Máramarosi havasok közötti átjáró 841 m tengerszint feletti magasságban. Nekünk, magyaroknak különösen fontos a Vereckei-hágó. A hagyomány szerint Árpád vezér itt vezette be népünket új hazánkba (vagy más felfogás szerint, vissza az őshazába) a Kárpát-medencébe.

12 A látvány önmagáért beszél, még így borúsan is magával ragadó A millecentenáriumra állított, többször lerombolt, megrongált, de rendíthetetlenül mindig újra épített emlékmű meglátogatása. Felidéztük a magyar honfoglalás történetét, megkoszorúztuk az emlékművet, majd közösen elénekeltük a Himnuszt.

13 Utunk a Vereckei-szoroson vezetett tovább, mígnem egy különleges, de alig ismert történelmi emlékre: az Árpád-védvonalra bukkantunk. A bunkerek és egyéb létesítmények Kárpátalja és Erdély területén, a történelmi Magyarország határán húzódó összefüggő védelmi rendszert alkottak, nem is eredménytelenül, hiszen a második világháborúban a szovjet hadsereg 4. ukrán frontját több alkalommal is feltartóztatták. Az Árpád-védvonal bunkerei maradványainak megkeresésére indultunk sikerrel.

14 A helyi kiskirály, uralma alatt tartja Polena egyik legfontosabb értékét, a polenai ásványvízforrást, (kutat). Így a kóstolási lehetőség a helyi Margitvízből meghiúsult. Pedig a kútból folyó ásványvíz sok komponensből álló, maga a természet által létrehozott összetétele nem csak gyógyító hatású, de mint üdítő ital is kiváló. Polenát szomorúan és szomjasan elhagyva Szolyvának vettük az irányt, a malenkij-robot több tízezer kárpátaljai magyar áldozatának emlékére állított mementópark felé. A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai Szolyva városban a második világháború végén, 1944 novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, a málenkij-robot elszenvedőinek illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror áldozatainak emléket állító emlékpark. Megemlékeztünk és gyertyát gyújtottunk az áldozatok emlékfalánál. Szorgos kezek tisztítják a sírt.

15 4. Nap Utolsó nap reggel induláshoz készülődve, szomorúan búcsúzkodtunk, bár kevés időt töltöttünk szálláshelyünkön, az kellemesen telt szállásadónk jóvoltából. Tiszafarkasfalvára utaztunk, és a Tiszaháti Tájmúzeumot látogattuk meg, mely Kárpátalja egyetlen szabadtéri magyar néprajzi múzeuma. A Tiszaháti Tájmúzeum struktúráját tekintve két egységet foglal magában: a Fogarassy-kúriában (a II. világháború végéig az épület tulajdonosai a Fogarassyak voltak) egy 1890-ben épült klasszicista stílusú nemesi udvarházban berendezett helytörténeti múzeumot és az ugocsai Tiszahát népi építészetét bemutató falumúzeumot. A Tiszaháti Tájmúzeum jellegét tekintve egyedülálló a térségben: a kárpátaljai magyarság történelmének legfontosabb sorsfordulóit, nevezetes történelmi személyiségeit bemutató tárlat, és a tiszaháti magyarság népi kultúrájának hiteles bemutatására, megjelenítésére hozták létre, s e kultúra tárgyi emlékeinek megőrzésére, összegyűjtésére hivatott.

16 A Tiszaháti Tájmúzeum szerves részét képezi a térség népi építészetét és tárgyi kultúráját szemléltető skanzen, melyet 1978-ban létesített a helyi gazdaság. A skanzen ma három berendezett parasztportából áll: egy módos gazda házából, egy falusi iskolából és egy zsellérházból. Az épületek a XIX. század vége és a XX. század eleje népi építészetét szemléltetik.

17 A tájmúzeum meglátogatása után buszra szálltunk és Csetfalváig meg sem álltunk. Így csak a buszból láthattuk például a Turulmadaras Rákóczi emlékművet, mely Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, melynek talapzatába a történelmi Magyarország 36 vármegyéjéből hoztak földet. Az emlékmű, a kuruc csapatok első győztes csatájának állít emléket. Csetfalva, Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján elterülő település lakóinak jelentős része magyar. A beregszászi járás határközsége. A csetfalvai református templom az egyik legszebb és legjellegzetesebb a kárpátaljai református templomok között, ezért nem hagyhattuk ki, hogy meg ne nézzük.

18 Csodálatosan szép a templom belső tere, népies, festett kazettás mennyezete párját ritkítja a környéken. A hajómennyezet kazettái sakktáblaszerűen váltakoznak, sötétebb és világosabb mezőkből állnak, virágos ornamentális díszítéssel vannak ékesítve. A templomtorony igazi remekmű! Közvetlenül a nyugati homlokzat elé építették. Jó arányú, magas, szoknyás, galériás, négy fiatornyos faszerkezetű harangtornyát tűhegyes sisak fedi. Két harangja 1796-ból való, tehát egyidősek a torony építésével. A templom falán találtuk ezt az emléktáblát.

19 A református templom szomszédságában álló, organikus építészet jegyeit viselő görög-római katolikus templomot is meglátogattuk, s ez volt kárpátaljai utazásunk utolsó állomása. E gazdag program után fáradtan, de elégedetten, és nagyon sok élménnyel érkeztünk Budapestre a késő esti órákban.