Vízvédelem. Törvények. Fontosabb rendeletek KM011_ /2018-as tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás

Átírás

1 Vízvédelem KM011_1 Belügyminisztérium Széchenyi István Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szervezeti felépítése Egyetem 2017/2018-as tanév II. félév 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Széchenyi István Egyetem Katasztrófavédelem Belügyminisztérium kötelékében Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Katasztrófavédelmi Kirendeltségek Kormányhivatalok fővárosi, megyei, járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályok Országos Vízügyi Főigazgatóság + 12 területi szerv Törvények évi XLVIII. törvény a bányászatról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosítás: évi XCVII. törvény, évi LV. törvény, évi LXXVI. törvény) évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LIII. törvény a természet védelméről XLII. törvény a víziközlekedésről évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról évi CCIX törvény a víziközmű szolgáltatásról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 232/1996 (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról 1

2 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 25/2002. (II. 27.) Korm. Rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 58/2013. (II. 27.) Korm. Rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról A vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok (az állam és a helyi önkormányzatok feladatai) A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések (az állam, a helyi önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok tulajdona) gazdálkodás a vízkészletekkel (vízkészletjárulék, mezőgazdasági vízszolgáltatás díja) vizek kártétele elleni védelem és védekezés a vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó rendelkezések vízügyi hatósági jogkör vízgazdálkodási társulatok (víziközmű társulat, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás) Vízjogi engedélyek (72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról, 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról) ~: Vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz szükséges. Elvi vízjogi engedély: az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldásának lehetőségeit, feltételeit határozza meg, azonban vízi munka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít 2

3 Vízjogi létesítési engedély: Vízjogi engedélyek a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, a vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlására, a vízilétesítmény üzemeltetésére nem Vízjogi üzemeltetési engedély: a vízhasználat gyakorlásához, a vízilétesítmény üzemeltetéséhez Vízkészletjárulék Díjak Ivóvízdíj és szennyvízdíj Víziközmű szolgáltatásért kell fizetni: ivóvíz szolgáltatás, szennyvíz elvezetés és -tisztítás (településenként különböző érték) Vízterhelési díj Talajterhelési díj A díjak alapjául szolgáló főbb jogszabályok Vízkészletjárulék 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (vízkészletjárulék) évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról (vízterhelési díj, talajterhelési díj, levegőterhelési díj) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni vízhasználó: vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le üzemi vízfogyasztó: ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi m 3 -nél nagyobb vízmennyiséget használ fel Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie pl.: visszasajtolt vízmennyiség után 500 m 3 -t meg nem haladó vízmennyiség után Vízterhelési díj a vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végző kibocsátóknak kell fizetni a felszíni vizeket terhelő, a törvény mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre Vízterhelési díj (folyt.) nem kell vízterhelési díjat fizetni: a felhasznált vízben levő vízterhelő anyag kibocsátás után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót a felhasznált nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után az elvezetett csapadékvíz mennyisége után a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén 3

4 A vízterhelési díj mértéke Talajterhelési díj VTD (Ft/év) = Σ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I ahol VTD: a fizetendő vízterhelési díj Mi = az adott i-edik vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége (kg/év), illetve Mi = Q x Ci(átlag) ahol a Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvízmennyiség, m 3 /év Ci(átlag) = az i paraméter éves átlag koncentrációja kg/m 3 (Ci = 0, ha Ci kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára) Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes egységdíj T: területérzékenységi szorzó I: iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a vízhasználat során nincs iszapképződés a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. mentesül a fizetés alól, aki: aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapotfelmérés keretében mért értékeket. A talajterhelési díj mértéke TTD = E*A*T, ahol TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj E: egységdíj (Ft/m 3 ) (1200 Ft/m 3 ) A: díjfizetési alap (m 3 ) (a szolgáltatott víz mennyisége, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével) T: területérzékenységi szorzó A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. Talajterhelési díj (folyt.) a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel, mint pl. csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. 219/2004. (VII. 21.) korm. rend. a felszín alatti vizek védelméről a rendelet célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható vízkészleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása 219/2004. k. r.: Általános rendelkezések környezeti célkitűzéseket fogalmaz meg több pontban a környezeti célkitűzések megvalósításával kapcsolatos általános rendelkezéseket írja le összhangban az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazottakkal 4

5 219/2004. k. r.: A földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenységek a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása érdekében (a jó állapot elérése érdekében) alkalmazandó megszorítások, intézkedések, tiltások felsorolása pl. tilos fokozottan érzékeny területeken az olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén a felszín alatti víz felszínre kerül fokozottan érzékeny területeken az olyan bányászati tevékenység, melynek következtében a bányatalp 10 m-en belül megközelíti a karsztvízszintet a mellékletben felsorolt anyagok felszín alatti vizekbe juttatása (közvetlenül, bányatavakon keresztül stb.) 219/2004. k. r.: Tevékenységek engedélyezése vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok vízkivétel csak úgy és annyi, hogy átmenetileg se veszélyeztesse a környezeti célkitűzések eléréseit ill. a víztestre vonatkozó intézkedések megvalósítását a szennyező anyagok földtani közegbe ill. felszín alatti vízbe történő elhelyezése és bevezetése engedélyköteles: A hatóság adja ki az engedélyt környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély is szükséges lehet egyes tevékenységeknél monitoring működtetése engedélyt meghatározott időre (max. 12 év) adják, min. 4 évenként felülvizsgálat engedély módosítható, visszavonható bejelentés, adatszolgáltatás részletei 219/2004. k. r.: Károsítás kivizsgálása szennyező: haladéktalan bejelentési kötelezettség szennyező: vízminőségi kárelhárítást azonnal meg kell kezdenie hatóság kivizsgál, majd ha szükséges, szennyezettségi intézkedésre kötelez be nem tartás esetén bírság kiszabása 219/2004. k. r.: Országos Környezeti Kármentesítési Program OKKP célja: a felszín alatti víz ill. földtani közeg veszélyeztetettségének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele a szennyezettségi kockázat csökkentése a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése kutatási, nyilvántartási, szabályozási, informatikai feladatokat is magában foglal az OKKP 219/2004. k. r.: Kármentesítés a kármentesítésre a szennyezettséget okozó ill. annak jogutódja köteles ill. aki az adott terület tulajdonjogának megszerzésével vagy más módon a kármentesítést átvállalja a kármentesítés szakaszai: tényfeltárás műszaki beavatkozás monitoring részletezi a rendelet kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre 219/2004. k. r.: Nyilvántartási rendszer FAVI: a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere az adminisztratív, azonosítási jellegű adatok a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. 5

6 219/2004. k. r.: Bírság 219/2004. k. r.: Mellékletek felszínalattivíz-védelmi bírság: a részletezett tilalmak és előírások megszegése (felszín alatti víz és földtani közeg minőségének megóvásával kapcsolatos tilalmak és előírások) jogerős kármentesítési műszaki határozat végre nem hajtása adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén kell fizetni a szennyező anyagok jegyzéke a felszín alatt víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírások az engedélyekhez szükséges dokumentációk követelményei, tartalma a szennyezettség megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzőkönyvének és záródokumentációjának követelményei tényfeltárási záródokumentáció, műszaki beavatkozási terv és záródokumentációjának tartalma kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentációjának tartalma felszín alatti vízvédelmi bírság számítása a felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítésére szolgáló küszöbértékek meghatározása az alapállapot-jelentés tartalma 220/2004. (VII. 21.) korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól a rendelet célja: a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőlények és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése 220/2004. k. r.: Általános szabályok a jó állapot ill. jó ökológiai potenciál eléréséhez a vízhasználó köteles hozzájárulni diffúz szennyezések esetén a legjobb környezeti gyakorlaton alapuló műszaki intézkedések alkalmazásával kell a vízszennyezést megelőzni ill. csökkenteni a felszíni vizekbe határértéken felül tilos szennyező anyagot bevezetni a kibocsátó köteles a kibocsátandó használt vizet az előírt minőségűre megtisztítani közcsatornába tilos bármilyen hulladékot (élelmiszer-hulladékot) bocsátani (kivéve: háztartási mennyiség, engedély alapján előkezelés) elválasztott rendszerű csapadékcsatornába tilos szennyvizet vezetni szennyvizet kibocsátó létesítményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell üzemeltetni, létesíteni stb. 220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek technológiai határérték: az adott technológiára vonatkozó kibocsátási határértékek, az elérhető legjobb technológia alapján kell meghatározni területi határérték: a közvetlen bevezetésre vonatkozó területi határértéket a vízminőségvédelmi kategóriák alapján kell meghatározni küszöbérték: a közcsatornába bocsátható szennyvíz szennyezőanyagtartalmának mértéke egyedi határérték: hatóság állapítja meg a külön jogszabályban előírt, egy adott szennyezőanyagra vonatkozó legkisebb határértéknél nem lehet kisebb, illetve legnagyobb határértéknél nem lehet nagyobb 220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek (folyt.) A hatóság a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: a) ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni b) ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek a fenti határértékeket konkrétan (kivéve az egyedi határértéket, ott csak a sávot) a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) határozza meg 6

7 220/2004. k. r.: Bírságok kibocsátási határértéket túllépők, ill. engedélyben meghatározottól eltérő vagy tiltott szennyezőanyagot kibocsátók által fizetendő: csatornabírság: vízszennyező anyagnak a küszöbérték fölötti mértékű közcsatornába bocsátása után fizetendő vagy vízszennyezési bírság: vízszennyező anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű közvetlen vízbe vezetése vagy közös üzemi (ipari) csatornába (nem közüzemi) vezetése esetén fizetendő 220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) Vízvédelmi bírságot fizet, aki: nem készít önellenőrzési tervet, felszólításra sem vízhasználatáról, szennyvízkibocsátásáról valótlan adatot közöl szennyezéscsökkentési ütemtervét nem készíti el, ill. nem a jóváhagyott ütemezés szerint végzi adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti engedély nélkül kezdi meg tevékenységét engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változást nem közöl engedély nélküli szennyvíz bevezetését nem szünteti meg az előírt határidőre stb. 220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) 220/2004. k. r.: Felszíni vizek kármentesítése rendkívüli vízszennyezési bírság és rendkívüli csatornabírság: a rendkívüli szennyezések okozása esetén bírság összege: 1X: kibocsátó haladéktalanul bejelenti, maximális együttműködés a károk enyhítésében 2X: kívülálló észleli a szennyezést, de a kibocsátó közreműködik a kárenyhítésben 3X: kibocsátó haladéktalanul bejelentette, de nem működik közre a kárenyhítésben 5X: kibocsátó a bejelentési és kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget kivizsgálás kármentesítés tényfeltárás beavatkozás monitoring adatszolgáltatás részletezi a rendelet 220/2004. k. r.: Mellékletek a vízszennyező anyagok listája (fő szennyező anyagok; I. és II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok; elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok) a bírságok kiszámítási módjai és összege a szennyvízkibocsátás engedélyezéséhez benyújtandó engedélykérelmi dokumentáció, a beavatkozási terv és a monitoring jelentés ill. záródokumentáció tartalmi követelményei 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól A rendelet a 220/2004. korm. r.-ben meghatározott kibocsátási határértékek konkrét értékeit tartalmazza Technológiai határértékek: települések szennyvízelvezetésére és -tisztítására vonatkozó technológiai határértékek 220/2004. k. r. 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékek (mindenféle könnyű- és nehézipari, élelmiszeripari tevékenység) 7

8 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (folyt.) a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek (területi határértékek) (Balaton és vízgyűjtője, egyéb védett területek, időszakos vízfolyás, általános védettségi kategória befogadói) a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékei a befogadóba való közvetlen bevezetésre a hatóság által megállapítható egyedi határértékek szennyezőanyagok szerinti legkisebb és legnagyobb értékei 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket tartalmazza a vízminőség ellenőrzésének módja (akkreditált laborban, az üzemeltető gondoskodik róla, eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint jelentések készítését a volt ÁNTSZ intézete (elnevezés jelenleg: megyei kormányhivatalok), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) végzi) a minőségjavító beavatkozás és a vízhasználat korlátozásának kiváltó okai és megvalósítási módjai átmeneti engedély: korlátozott időtartamra kaphatják a vízszolgáltatók, ha a rendeletben előírt határértéket nem tudják biztosítani, de az ivóvíz fogyasztása nem veszélyes az emberi egészségre, és más mód nincs a vízellátásra a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről: mellékletek 1. sz. melléklet: határértékek A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők (Escherichia coli) B) Kémiai vízminőségi jellemzők (pl. nehézfémek, nitrit, nitrát, peszticidek, fenol, policiklusos aromás szénhidrogének ) C) Indikátor vízminőségi jellemzők (pl. ph, vas, mangán, szulfát, ammónium, coliform, fenolindex, olajszármazékok ) D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében (KOIps, ammónium, nitrit, klorid) E) Mikroszkópos Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek (pl. baktériumok, gombák, férgek, üledék ) ivóvíz minőségű víz: a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordul; az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről: mellékletek 2. sz. melléklet: vízminőség-ellenőrzési követelmények (vizsgálandó jellemzők, minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság) 3. sz. melléklet: a vízminőség vizsgálatára szolgáló módszerekkel szemben támasztott követelmények (nemzetközileg elfogadott módszerek alapján kell, közlik a szabványt ill. a metodikai leírást) 4. sz. melléklet - 5. sz. melléklet: Ivóvízellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek bejelentésének és a technológiák ivóvízbiztonsági engedélyezésének feltételei, Az OTH-hoz benyújtandó engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kérelem tartalmi követelményei, Az OTH-hoz benyújtandó felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei, Szempontok a vízellátásban használni kívánt szerkezeti anyagok vizsgálatához 6. sz. melléklet: Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei 8

9 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól vízgyűjtő gazdálkodási tervek környezeti célkitűzések a vízgyűjtő jellemzői és az emberi tevékenység környezeti hatásai az ivóvíz kivételre kijelölt víztestek és megkülönböztetett védelem alatt álló területek a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a védett területek állapotának monitoringja a vizek használatával kapcsolatos költségek viselése a vízszolgáltatások költség-visszatérülése az intézkedési program a nyilvánosság részvétele és konzultáció tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek mellékletek: vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma 9