A gyermekek veszélyeztetettségének és a családok mûködési zavarainak megelôzése és megszüntetése TÁMOP /

Átírás

1 A gyermekek veszélyeztetettségének és a családok mûködési zavarainak megelôzése és megszüntetése TÁMOP / A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 KEDVES OLVASÓ! Ön egy olyan civil szervezet kiadványát tartja a kezében, amely 1992 óta biztosít szociális, család és gyermekvédelmi szolgáltatásokat. A családok átmeneti otthona a lakhatási problémákkal küzdô családok, bántalmazott és várandós anyák számára biztosít ellátást. A családsegítô szolgálat a szociális vagy lelki problémákkal küzdôk részére jelent segítséget, a gyermekjóléti szolgálat a gyermekneveléshez biztosít támogatásokat. Az idôskorúak, betegségekkel küzdôk részére a mindennapi teendôik ellátásához nyújtunk saját otthonukban segítséget. Naponta meleg ebédet szállítunk házhoz az igénylôk részére. A fenti szolgáltatásokat folyamatosan biztosítjuk. Ezek mellett pályázatok segítségével biztosítunk szolgáltatásokat. Az eltelt idôben 94 millió forint összegû programokat valósítottunk meg. Jelen kiadvány egy olyan folyamatban levô pályázati programot mutat be, amely a gyermekek és családok számára biztosít különbözô szolgáltatásokat. Dramatikus mûhely keretében a drámapedagógia eszközeinek felhasználásával a különbözô közösségi, szociális és erkölcsi problémák megvitatása éppúgy hangsúlyos szerepet kap, mint a készségfejlesztés. Az erôszakmentes konfliktuskezelés során a gyerekeknek szituációs játékokon, gyakorlatokon keresztül van lehetôségük megtapasztalni saját kommunikációs szokásaik jellegzetességeit, az önismeretet és az értékfeltárást. A játszóházban a gyerekek megismerik a különbözô technikákat, melyekkel önállóan is tudnak dolgozni. Pl.: papírtechnikák, dekopage, gyöngyfûzés. A tanulási nehézségekkel küzdô gyermekek részére speciális készségfejlesztéseket, és a tanulási módszerek megismerését biztosítjuk. Az életvezetési ismeretek csoport kamaszkorban lányok részvételével mûködik. Nyári táborozást szerveztünk 25 gyermek részvételével, amelynek mottója: Közös kincsünk Európa volt. Családkonzultációs lehetôséget biztosítottunk a családban kialakult problémák megoldásához. Mediáció felhasználásával sikerült szelíd módon megoldani a családon belüli konfliktusokat. A szülôk készségfejlesztése céljából létrehozott csoportban elsôsorban a gyermekneveléshez, háztartásvezetéshez kapcsolódó kérdéskörök kerültek gyakorlatiasan feldolgozásra. A családi napok rendezvényei hozzájárultak a családok összekovácsolásához, az együttes tevékenységek, a játékok, a fôzések során spontán együttmûködések alakultak ki. A munka nélkül élô családok részére álláskeresô klubot mûködtetünk. Pszichoterápiás lehetôséget biztosítunk felnôttek részére. A szülôklub olyan fiatal anyukák és gyermekeik részvételével mûködik, akik kötetlen formában szívesen beszélgetnek gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikról, tanulnak új módszereket (pl.: babmasszázs) A programok Erdôkertes, Kerepes, Mogyoród településeken folynak. 2 3 A kiadványt készítette: Support Alapítvány A projekt kedvezményezettje: Support Humán Segítô és Szolgáltató Alapítvány 2144 Kerepes, Szabadság u. 84., Tel.: 06-28/ , supportalapitvany@invitel.hu A támogatás összege: Ft. Kiadja: Support Humán Segítô és Szolgáltató Alapítvány Felelôs kiadó: Takács Imre elnök Valamennyi foglalkozáson megvendégelésre kerültek a résztvevôk, az alapanyagok, ajándékok is a program költségvetésében szerepeltek. A hivatásos szakemberek mellett önkéntesek is segítették a munkánkat.

3 ÁLLÁSKERESÔ KLUB A munkaerôpiac szûkülése következtében fokozott nehézséget jelent a munkahelyi elhelyezkedés, különösen a szakmával nem rendelkezô, illetve idôsebb álláskeresôk részére. Ezen a problémán kívánt segíteni az álláskeresô klub. A klub célkitûzése az álláskeresôk azon képességeinek fejlesztése, amelyek segítségével hatékonyabbá válik álláskeresésük, jobban meg tudják fogalmazni a munkaerô-piaci igényeiket, jobban eladhatóvá válik munkaerejük, elkötelezettebbek lesznek a munkába állás terén. A klub tagjai megismerkedtek a különbözô álláskeresési technikákkal, az internet használatával, megtanulták az EU szabvány önéletrajz és motivációs levél megírását, az álláskeresés kommunikációs trükkjeit, gyakorolták az állásinterjún való részvételt. Többletet jelentett az egymástól való tanulás, a tapasztalatokat cseréje, és önismeretük is fejlôdött. Lehetôségük nyílt arra is, hogy a szituációs játékokban / próbatelefonálás, állásinterjú/, kipróbálhassák magukat, mint leendô munkavállalók. Itt válik érthetôvé számukra, hogy ezek a helyzetek gyakorolhatók és tanulhatók, nem beszélve arról, hogy a jól elsajátított technika növeli az önbizalmat, ami elengedhetetlen feltétele a pozitív változásnak, fejlôdésnek. A program alatt az álláskeresôk segítségére voltak egymásnak, így mozdítva elôre a sikeres álláskeresésüket. A foglalkozások részét képezte a pályaorientációs és személyiség teszt kipróbálása, a motivációs és kísérôlevél írása, segítségünkkel mindenkinek fényképes, EU szabványnak megfelelô szakmai önéletrajz készült el. A munkaügyi központ jóvoltából megkaptuk a fôvárosi és Pest megyei állásajánlatok listáját, amely az Internet mellett segítséget jelentett az álláskeresésben. A programon részvevôk közül többen elhelyezkedtek, volt, aki önállóan talált állást magának. A csoport tagjai között barátságok is szövôdtek, így a késôbbiekben is egymás segítségére lehetnek. A foglalkozásokat az alapítvány munkatársai képzett humánerôforrás menedzserrel és önkéntes segítségével vezette. KONFLIKTUSKEZELÉS SERDÜLÔKORBAN A serdülôkor, a biológiai érés következtében kialakuló lelki instabilitás és érzelmi konfliktusok idôszaka. A viharos biológiai változások megnövelik az adrenalin szintet, felborítják az egyensúlyt. Hirtelen minden más lesz, mint azelôtt. Megváltozik a külsô, a tûrôképesség, a gondolkodás, a kapcsolatok. Rousseau, nagyon találóan, újjászületés -nek nevezi ezt a folyamatot. A serdülô hirtelen úgy érzi, hogy semmi sem mûködik úgy, mint azelôtt, mintha kicsúszna a talaj a lába alól. Rengeteg kérdés merül fel benne: Ki vagyok én? Mit keresek a világban? Mennyire vagyok fontos a családomnak és a barátaimnak? Miért kell folyton összeütközésbe kerülnöm másokkal? A kérdéseire minél elôbb szeretne választ kapni, de hogyan? Sokszor feszült, türelmetlen, dühös. Gyakran érzi, hogy akadályozzák önállóságában, gyerekként kezelik, pedig ô egyenrangú fél szeretne lenni. Nehéz megfogalmazni és kimondani a gondolatatit, megélni a gyorsan változó érzéseit és kezelni az egyre szaporodó konfliktusait. Sokszor kerül összetûzésbe a szülôkkel, tanárokkal, osztálytársakkal, még a legjobb baráttal is. A régi problémamegoldó módok csôdöt mondanak, az újakra pedig nem könnyû rátalálni. A fiatal azt érzi, hogy belesüpped a problémákba, tanácstalan, bizonytalan, szomorú. Ha a megoldatlan konfliktusok egymást követik, vagy folyamatosan jelen vannak, komolyabb lelki és viselkedési zavarokat is okozhatnak. Ebben a sérülékeny idôszakban gyakori a szorongás, depresszió és a feszültség csökkentésére tett kísérlet, alkohol, drog, vagy agresszív cselekedet által. A szülôk aggódva és értetlenül nézik a változást Vajon mi történt a gyerekkel? Mit rontottam el? Hogyan tudnék neki segíteni? A serdülôk számára szervezett konfliktuskezelô csoport az elôzôekben leírt problémák megoldásában próbál segítséget nyújtani nem csak azoknak a fiataloknak akikkel baj van, hanem mindenkinek, aki bizonytalan és keresi a választ a kérdéseire. Bizalommal és szeretettel teli légkört teremt, ahol egyenrangú félként kezelik a serdülôt. Ebben a stressz-mentes közegben, ahol a titoktartás is védi a csoporttagokat, könnyebb beszélni az érzéseikrôl, gondolataikról és rátalálni a nyugvópontra. Lehetôség van annak megtapasztalására, hogy másként is tudok vita közben reagálni, ki tudok mozdulni abból a skatulyából, amibe szüleim tanáraim, osztálytársaim tettek viselkedésem alapján. A csoport világában láthatóvá tehetôk azok a viselkedési módok, amelyek a mindennapokban gondot okoznak a fiatalnak. Mindenki megnézheti magát abban a tükörben, amit a többiek tartanak számára, amely a csoporttagok egymásra vonatkozó visszajelzéseibôl áll össze. Az önismereti játékok, feladatok, beszélgetések segítenek a válasz megtalálásában a Milyen vagyok? és Miért vagyok ilyen? kérdésekre. Az otthoni, iskolai és iskolán kívüli konfliktushelyzetek felidézése, eljátszása, megbeszélése csökkenti az ezekkel kapcsolatos feszültséget, és lehetôséget teremt arra, hogy tisztábban lássa a fiatal: Mi az, ami problémát jelent számomra? Hogyan viselkedem ilyenkor? Mit vált ki a viselkedésem a többi emberbôl?. Láthatóvá válik a többiek másféle reagálása, viselkedése is. Így bôvül a problémamegoldó eszköztár. Másként is lehet, mint ahogy eddig próbáltam. A serdülô gyakorolhatja mások megszólítását, meghallgatását, az értô figyelmet. Fejlesztheti kommunikációját, türelmét, pontosabbá teheti a másik ember észlelését és könnyebbé elfogadását. Az önismeret és társismeret mélyülése, a saját konfliktuskezelési mód tudatosítása, az új probléma megoldási módszerek megismerése hozzá segítik a fiatalt ahhoz, hogy meglássa saját körvonalait és határait. Segít választ kapni a feszítô kérdésekre, így növeli a nyugalmat és a biztonságérzetet. Csökkenti a konfliktusok és növeli a sikeresen megoldott problémák számát, amit remélhetôleg észrevesznek a szülôk és a tanárok is. A környezet pozitív visszajelzése, amire ebben a sérülékeny, változásokkal teli idôszakban nagy szüksége van a fiataloknak, még inkább megerôsíti az önértékelést és fokozza az egyensúlyt. Így gyûrûzik tovább a csoport hatása, amely lezárása után is segíti a serdülôket a problémák kezelésében. KONFLIKTUSKEZELÉS SZELÍDEN (mediáció) A mindennapok során számtalan konfliktus lép fel az emberi kapcsolatokban és tevékenységekben, hiszen ezek az élet velejárói. A konfliktusok jó esetben építôek, fejlesztô hatásúak, mindkét fél nyertesen kerül ki belôle. Ugyanakkor egyre gyakrabban lépnek fel olyan konfliktusok, amelyeket nem tudunk megoldani. Úgy érezzük zsákutcába kerültünk, ahol csak felesleges erôfeszítéseket teszünk. A konfliktusban álló felek indulatossága és éretlensége mindig eltereli a beszélgetést. Ezek tipikus esetei a válások, gyermek elhelyezési perek, vagyonmegosztások. Az évekig húzódó bírósági tárgyalások, az ügyvédi költségek felemésztik a perben állók anyagi és szellemi erejét. Ezért dolgozták ki azt az eljárást, amely mindkét fél számára kielégítô megoldást talál, így nincs vesztese a konfliktusnak. Ezt a közvetítôi eljárást nevezték el mediációnak. A mediáció egy olyan alternatív konfliktuskezelési módszer, amelyben egy mediátor semleges közvetítôként segíti a kommunikációt a konfliktusban álló felek között. Célja, hogy mindkét fél számára elfogadható megegyezés szülessen. Hasznos mindazok számára, akik szeretnék konfliktusaikat gyorsan megoldani. Fontos, hogy nem a múltra koncentrál, hanem a jelenre. A mediátort titoktartás kötelezi. Alkalmazási területe széles körû, a családi konfliktusok, párkapcsolati nehézségek, válás elôkészítésében, gyermek- elhelyezési ügyekben, egészségügyi, munkaügyi kérdésekben, üzleti életben, szociális jellegû kérdésekben is megjelent már. Ez a módszer nem csodaszer, de jó metodikája növeli a hatékonyságát. Sajnos hazánkban még nem nagyon terjedt el, mostani terjeszkedése az Európai Uniónak köszönhetô, amely az alternatív vitarendezési megoldásokat jobban támogatja. A TÁMOP program keretében történt mediációk mindegyike sikeres megállapodással zárult, így nem volt szükség a bíróság igénybe vételére. 4 5 NYÁRI TÁBOR A táboroztatás immár hagyománnyá nôtte ki magát alapítványunknál, ezúttal a helyszín a fürdôjérôl méltán híres Bogács. A szállást, étkezést és a tábor programjait a KÖKÖLYSZI Egyesület szervezte amelynek mottója: Közös kincsünk Európa. A táborban sok gyerek nyaral az ország különbözô pontjairól, így a táborozók új barátokat találnak maguknak. A program során Európa egyes országainak történelmét, kultúráját, szokásait jártuk körbe. Az érkezés után csapatokat alakítottunk, és a csapatok között sorsolással került felosztásra hat ország: Ausztria, Finnország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Spanyolország.

4 Két 10 fôs csapatunk volt: Ausztria és Magyarország. Már az elsô este kemény próba várt a gyerekekre (és a kísérôkre): éjszakai akadályverseny során kellett vacsora után néhány kilométert sétálni. Mi kísérôk úgy gondoltuk, hogy a kimerítô éjszakai túra után gyermekeink gyorsan elcsendesednek, és jót alszanak majd, - és mi is. A valóság kicsit mindig más, mint a tervek. Mi kísérôk valóban jól elfáradtunk éjfélre, ahogy viszszaértünk a szállásra. A gyerekek azonban Szóval, hosszú éjszaka volt az elsô. A gyermekek nem csak élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodtak, hanem kialakult egyfajta kötôdés is a hasonló korosztályok között, más légkör alakult ki, mint amit a hétköznapokban megszoktak. Teret biztosítottunk a gyermekek gondolatainak, érzéseinek, a kis csoportlétszám miatt olyan légkört tudtunk teremteni, amiben mindannyian jól éreztük magunkat. Tapasztalataink szerint a gyerekek várják a játszóházat, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon, sikerélményt jelent számunkra. A szervezôk folyamatosan lefoglaltak bennünket: sok-sok programban versenyezhettünk. Volt rádiós mûsor készítése az adott ország kultúrájából, történelmébôl és egyéb érdekességeibôl, sportnap, egri kirándulás, strandolás, vetélkedô, daltanulás, karaoki, dramatizálás, fôzés, helytörténeti vetélkedô falujárással, túrázás a Kaptár-kövekhez, hogy csak a fontosabbakat említsük. Gyermekeink a fôzést élvezték a legjobban. Paprikás krumplit fôzött minden csapat vacsorára, így amellett, hogy zsûrizték is az elkészült ételeket, nagyobb tétje is volt a dolognak. Végül is senki sem maradt éhesen. Gyerekeink nem csak értenek a fôzéshez, szeretnek is fôzni. Azon vitatkoztak egymással, hogy ki pucolja meg és vágja össze a krumplit, a hagymát, a virslit, a szalonnát, a kolbászt. Az egri kirándulás és a bogácsi strandolás is jól sikerültek, és a végén a hét csapat közül a harmadik és negyedik helyezést hoztuk el. A gyerekek között folyamatosan kisebb-nagyobb konfliktusok alakultak ki. Így egészen kiváló rutinra tettünk szert konfliktuskezelésben, síró gyerek lelki gondozásában, játszmák kivédésében, és a tábor végére már úgy éreztük, hogy további kis gyakorlással az alvást akár ki is iktathatjuk az életünkbôl. Gyermekeink végtelen leleményességrôl tettek tanúbizonyságot a hogyan maradjunk fenn minél tovább és a másik kezdte, én csak visszaszóltam címû játékokban, de mi keményen álltuk a sarat. Az tény, hogy a gyerekeknek (és nem csak a mieinknek!) volt és van mit tanulni együttmûködésrôl, toleranciáról, szeretetrôl, barátságról, konfliktuskezelésrôl, de a táborban résztvevô gyerekek további csoportokba kapcsolódtak be, ahol más készségekkel együtt ezeket a készségeket is fejleszthetik-fejleszthették. Azért jó érzés, ha egy gyerek a tábor után hetekkel is a nyakunkba ugrik... CSALÁDKONZULTÁCIÓ A családkonzultáció olyan módszer, szolgáltatás, melynek középpontjában a teljes család áll, nem pedig annak a tagjai külön-külön. Felmerül a kérdés: milyen segítséget nyújt, és miben is kell segíteni egy családnak, és egyáltalán mit értünk a családon, kik tartoznak a családhoz? Gondoljunk csak arra, hogy a házasság helyett egyre többen választják az élettársi kapcsolatot, vagy azokra az esetekre, mikor a párok nem csak közös gyermekeket nevelnek, hanem az elôzô párkapcsolatból született gyermekeiket is együtt nevelik fel. Élhetnek a párok önállóan, de élhet együtt több generáció, sôt távolabbi rokonok is belekerülhetnek a családokba. Az együtt élô családtagok mellett a külön élô hozzátartozók is befolyásolják a család mûködését, például: anyós, após, volt házastárs, élettárs, - hogy csak a legközelebbi rokonokat említsem. Az élettársi-házastársi közösségben élô párok életében a legnagyobb változást a gyermek születése jelenti. Új feladatok, és ezzel együtt új szerepek jelennek meg, és megváltoztatják a helyzetet. A gyermekkel együtt apák és anyák, nagymamák és nagypapák, nagynénik és nagybácsik, unokatestvérek is születnek. Úgy tûnik, csak egy valami változott gyermek született-, mégis az egész család átalakult, újjászületett. Amíg a gyermek kicsi, addig teljes mértékben a róla gondoskodó családtól függ. Óvodás korától egyre jelentôsebb szerepet kapnak a kortársai, barátai, - különösen kamaszkorban - a családon kívüli idegenek, majd párt választ és családot alapít. Ami történik a családdal ebben az esetben, az természetes folyamat, mégis rengeteg nehézséggel jár. 6 7 A szülô gyermek kapcsolat volt az egyik legnagyobb problémaforrás a hozzánk forduló családoknál. JÁTSZÓHÁZ Egyre több olyan család él, akiknél a nagy munkaterhelés miatt sajnos nem jut elegendô idô a közös játékra, a kézügyesség, kreativitás fejlesztése. A programunkkal a gyermekek ezen szükségletének kielégítését céloztuk meg. A foglalkozások alkalmával leginkább a kézügyességre, a gyermekekben rejlô kreativitás kibontakozására fektettük a hangsúlyt. A gyermekeket rendkívül motiválta, hogy az elkészült tárgyakat magukkal vihették, és megajándékozhatták vele szüleiket. Gyakran kiállítást készítettünk az elkészült alkotásokból. Tapasztalataink alapján a gyermekeknek élmény volt minden foglalkozás, hiszen olyan eszközökkel dolgozhattak, amiket nem ismertek, vagy amiket már régóta szerettek volna kipróbálni (varrás, festés, üvegfestés, üvegmatrica, gyertyaöntés, gipszöntés, gipszfestés, hungarocell foltvarrás, gyöngyfûzés, dekupázs, teatasak hajtogatás, stb ) Programjainkat igyekeztünk az aktualitásokhoz igazítani, az évszakokra, születésnapokra, a jelentôsebb ünnepekre építettünk. A játszóházi foglalkozások során fejlôdik a gyermek finom-mozgásos tevékenysége, a kézügyessége, javul a koncentrációképesség. Ezeknek a képességeknek a javulása hosszútávon kihat az iskolai teljesítményre is. A programot úgy állítottuk össze, hogy az egyszerûbbektôl haladjunk a több ügyességet igénylô technikák felé. A foglalkozások során a gyerekek egyre több gyakorlatot szereztek, vannak technikák, melyekkel önállóan is tudnak dolgozni már, kevesebb segítséget igényelnek. Néha szülôként teljesen tanácstalanok vagyunk, mert megváltozott gyermekünk viselkedése: a csendes, szófogadó tündérkénkbôl, nyegle, nagyszájú kamasz lett, aki becsapja az ajtót, ki sem jön a szobájából, ül a számítógép elôtt, és ki tudja, mirôl cseveg a barátaival...ha nem ezt teszi, akkor el akar menni otthonról, este, sôt haza sem akar jönni! A kamaszkorba sok minden belefér, de honnan tudjuk, hogy pontosan mi az, ami még normális? Néha a szülô annyi rosszat hall gyermekérôl vagy tapasztalja saját maga, hogy tényleg azt gondolja, nagy a baj. Persze, valóban vannak helyzetek, mikor tényleg nagy a baj, de az esetek többségében ez azért nem így van: gyermekünk csak fel akar nôni, keresi önmagát, helyét a világban. Néha már az is segít a problémamegoldásban, ha az egymás közötti kommunikáción lehet javítani. Vannak azonban olyan változások, melyek valamilyen veszteségbôl fakadnak. Ezek közé tartoznak a váratlan betegségek, a szülôk közötti kapcsolat súlyos megromlása, válás, valakinek a halála. Ilyen események hatására az egyes családtagokra nehezedô nyomás, feszültség egyre nagyobb lesz, mely végül az egész család mûködését veszélyeztetheti. Szélsôséges esetben a család már nem képes biztonságot nyújtani, szeretetet adni, felborulnak a mûködését vezérlô szabályok, tagjait már nem védi, oltalmazza, hanem ellenkezôleg megbetegíti (pszichoszomatikus betegségek). A hozzánk fordulók közül a másik legnagyobb problémát a válás miatt kialakult feszültségek, konfliktusok jelentették, fôleg a gyerekek számára. Általában elmondható, hogy amikor a döntés megszületik a házasság felbontásáról már nehéz kezelni a kialakult helyzetet. A kapcsolat lezárását megkönnyíti, ha ilyenkor azokra a történetekre figyelnek a válófélben lévôk, melyek alátámasztják ezt a döntést. A legjobb szándék vezérli a szülôket, mégis kialakulhat a gyerekekben olyan meggyôzôdés, hogy ôk a felelôsek szüleik házasságának felbomlásáért. Errôl persze nem beszélnek, és lehet, hogy csak évekkel késôbb, felnôtt korukban derül ki, mit is gondoltak, éreztek ekkoriban. Tapasztalhatunk azonban olyan jeleket, melyekre érdemes odafigyelni. Ilyenek lehetnek: a gyermek megváltozott viselkedése pl.: csavarogni kezd, agresszívvé vagy ellenkezôleg, teljesen visszahúzódóvá válik; súlyosabb esetekben különbözô betegségtüneteket produkál. A családkonzultáció ezekben az esetekben is segíthet abban, hogy újra elinduljon a beszélgetés a családtagok között, hogy lekerüljön a felelôsség terhe a gyerekekrôl. Természetesen a legjobb megoldás, ha a pár, a szülôk akkor fordulnak szakemberhez, amikor a cél az együtt maradás, a kapcsolat javítása.

5 Segítség másképp. Az elôzô példákon keresztül láthattuk: hiába csak egy elem változott meg a családban, a változás kiterjedt a többi kapcsolatban álló családtagra is. Ráadásul a változásnak, mely bizonyos esetekben szükségszerûen következik be, ellen lehet állni. Ilyenkor a család elveszti rugalmas alkalmazkodóképességét a környezetével szemben, és szélsôséges esetben kialakulhat egy mérgezô, megbetegítô kapcsolatrendszer, amely fogva tartja tagjait. Amikor húsz évesen el akartam költözni otthonról, hogy a barátommal együtt lakjak, anyám hirtelen megbetegedett. A betegsége miatt maradtam vele. Késôbb meggyógyult, jól volt, de amikor újra el akartam költözni otthonról, mindig megbetegedett, újra, és újra. A családkonzultáció abból indul ki, amit az elôzô példákon keresztül bemutattunk: ha a változás, mely bekövetkezett, több személyt is érint, akkor a segítségnyújtásnak is olyannak kell lenni, ami az összes érintett helyzetét, érdekét figyelembe veszi. Nagyon fontos dolog, hogy a cél sohasem a bûnbakkeresés. Abból indulunk ki, hogy szándékosan senki sem akar ártani a másiknak, hogy amit tesz, abban a legjobb szándék vezeti. Választásainkban, válaszainkban benne van a múltunk, családi hagyományaink, neveltetésünk, személyiségünk. Ezért fontos az, hogy azt keressük minden helyzetben, ami a problémát a megoldás felé mozdítja el. A legkilátástalanabbnak tûnô esetekben is ki szokott derülni, hogy hasonló helyzetet már sikeresen megoldott a család korábban. A családtagok gyakran csak nem hiszik el magukról azt, hogy képesek újra megtenni. A mi dolgunk csak ennyi: megmutatni azt, ami ott van, ami jó, és amivel elôbbre lehet lépni. könnyen, hatékonyan tanulni. Gondot jelentenek az iskolai lemaradások, amikor a gyermekek nem tudják követni az óra menetét, ezért egyre tornyosulnak a megtanulandók. A tanulási nehézségekkel küzdô gyermekek részére szerveztük a TÁMOP program segítségével a Tanulj könnyebben csoportokat. A csoportok közös jellemzôje a játékosság, a játék felhasználása a célok elérése érdekében. Sok szülôben felmerülhet a kérdés: Hogyan segíti a játék a gyerekemet abban, hogy jobb jegyeket kapjon az iskolában? A játék segít, mert Állandó döntéshelyzetbe hozza a gyerekeket fejlesztve problémamegoldó gondolkodásukat. A kíváncsiságuk, a szellemi aktivitásuk fokozódik. A játék hevében megindulnak az ötletek is. Az újabb megoldások keresése erôsíti a kreatív gondolkodást. Együtt kell mûködniük másokkal, ez fejleszti szociális érzékenységüket. A játékot kísérô érzelmek és ötletek fokozzák közlési vágyat. A társakkal való beszélgetés, a gyerekek beszédkedvének növekedése, a gondolatok kifejezésének igénye fejleszti a beszédet, a kommunikációs készséget, gazdagítja szókincsüket. Adott szabályokat be kell tartani, ami erôsíti szabálytudatukat, önkontrolljukat. A gyerekek szívesen jönnek a foglalkozásokra, szövôdtek új barátságok, bár voltak és vannak továbbra is vitás helyzetek. Jó látni, hogy a nagyobbak társul hívják a kisebbeket egy-egy játékban. Azok, akik eddig esetleg szégyelltek beállni egy játékba, mert gyerekes dolognak tartották, most megtapasztalhatták (és már várják az alkalmat), hogy játszani jó, de együtt játszani a legjobb. CSALÁDI NAPOK Sokat beszélnek a család fontosságáról, a támogatásáról még törvény is született, de a valóságban mégis kevés történik. Valóban, család nélkül nincs sem közösség, sem jól mûködô társadalom. A történelem során sok próbálkozás volt, de nem sikerült olyan alternatív együttélési formákat létrehozni, amely el tudta volna látni azokat a feladatokat, amelyeket a család ellát. Talán legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, gondozása. Persze az is jó lenne, ha több gyermek születne hazánkban. Voltak gyermeknek, akiknek akkor tudunk a legtöbbet segíteni, nagy figyelmet kaptak, ezért kiscsoportos foglalkozásokat szerveztünk számukra. Más gyermekek igényelték a nagyobb közösséget, de szükség volt az együttmûködési készség, az önkontroll fejlesztésére is. A tantárgyi lemaradással küzdô gyermekeknél az elsôdleges cél a hiányosságok pótlása volt, hogy lépést tudjanak tartani a tananyaggal. 8 9 Azt is látjuk, hogy a családok egyre nehezebben tudják betölteni funkciójukat, ezért gyakran igényelnek hozzá segítséget. Sok család él szûkösségben, magas a gyermekszegénység aránya, és ez a szegénység más, mint régen. Elsôsorban abban különbözik, hogy a szegénységhez társulnak más problémák is, például a gyermeknevelés, iskoláztatás gondjai is. A családok számára nagy kihívást jelent a kialakulóban levô társadalmunk elvárásainak való megfelelés. A rendszerváltásnak több a vesztese, mint a nyertese. Elég, ha csak a munkanélküliekre, eladósodottakra, romákra, hajléktalanokra, szegényekre gondolunk. A látszólag funkcionáló családok is számtalan belsô problémával küzdenek. A rohanó élet miatt kevesebb idô jut a gyermekekkel való foglalkozásra. A bizonytalanságban élô, feszült szülôk sem képesek megfelelô figyelmet fordítani gyermekeikre. Alapítványunk egy picivel hozzá kíván járulni a családok összetartozásának erôsítéséhez, feladataik jobb ellátásához, ezért családi napok rendezvénysorozatot szervezett. A családi napok keretében olyan programokat állítottunk össze, amelyek a teljes család számára örömteli együttlétet jelent. A családokat megvendégeltük közös fôzés, bográcsolás keretében, ahol a kötetlen beszélgetések mellett elôadásokat is meghallgattak, beszélgetések is folytak gyermekorvos, gyermekpszichológusok, védônôk segítségével. A következô témakörök kerültek megbeszélésre: mit tudhatok meg gyermekemrôl rajzain keresztül?, családi szerepek, minták, a média hatása a gyermekek fejlôdésére, a védôoltások szerepe, a homeopátia. Amíg a szülôk beszélgettek, a gyermekek számára játszóházat szerveztünk. Voltak családok közötti vetélkedôk, sportjátékok, fôzôverseny. Igazi felszabadult, boldog, örömteli hangulat övezte ezeket a napokat. TANULJ KÖNNYEBBEN! A tanulás az ember alapvetô tevékenysége, nem lehet megkerülni. Ezen általában az iskolai tanulást értjük, pedig ennél sokkal többrôl van szó. A gyermek a családban tanulja meg azokat a készségeket, normákat, szokásokat, amelyeket egész életében használni fog. Ott tanul meg beszélni, értelmezni a családtagok közötti viszonyokat. Hamar megtanulja, hogy az apa kicsit szigorúbb, az anyához kell szaladni ha baj ért, kinek kell hisztizni, kinek hízelegni.. Az iskolai tanulás elengedhetetlen a társadalmi érvényesüléshez. Ugyanakkor a gyermekeink képességei, egyéni adottságai nagyon különböznek. Van, aki nehezebben, mások könnyebben tanulnak. A tanulást megkönnyítô technikák gazdag tárháza áll rendelkezésre, de ezt az iskolák nem nagyon használják, nem tanítják meg a gyermekeknek, hogyan lehet gyorsan, DRAMATIKUS MÛHELY Bizonyára minden szülô emlékszik arra, amikor csemetéje 4-5 évesen anya magassarkú cipôjébe bújva, vagy apa nyakkendôjét viselve papás-mamást, doktor bácsisat, katonásdit, vagy éppen hercegnôset játszott. Lényegében ez a gyermeki mintha -játék áll legközelebb ahhoz a tevékenységhez, amit dramatikus játéknak hívunk és mûhelymunkánk során alkalmazunk azzal a megkülönböztetéssel, hogy ez utóbbi játékokat tudatosan, meghatározott céllal használjuk. Attól dramatikus, hogy történeteket szövünk, mások szerepébe bújunk és a játék mindig a fantázia világában, egy kitalált térben és idôben zajlik. Szerepeket játszunk, de nem színházat csinálunk, kellékek nélkül játszunk el képzeletbeli történéseket. A játékok során a gyerekek kipróbálhatják, mit jelent szülônek, fônöknek, beosztottnak, mit jelent kamasznak, s mit jelent gyereknek lenni egy adott szituációban. A foglalkozások során a gyerekek már meglévô ismereteit használjuk fel új tapasztalatok megszerzése érdekében. Többféle témát járunk körül (pl.: fogyatékos gyermek a családban, családi konfliktus a rossz bizonyítvány miatt, drogfogyasztás baráti társaságban, munkahelyi leépítés stb.) az érintett szereplôk eltérô szemszögébôl vizsgálva, vagyis ugyanazt a jelenetet többször, más-más szerepbe bújva játszhatják el a csoporttagok. Ily módon a játék eszközét felhasználva tanulási folyamat jön létre. A drámajátékok alkalmazása során a különbözô közösségi, szociális és erkölcsi problémák vizsgálata éppúgy hangsúlyos szerepet kap, mint a készségfejlesztés (pl. kommunikációs készség, empátiás készség, tolerancia, egymásra figyelés, ön- és társismeret fejlesztése) és a csapatépítés. A foglalkozások tekintetében nagyon rugalmasak vagyunk. Igyekszünk a gyermekek egyéni igényeihez igazodni amit az életkori különbségekbôl adódó eltérô szükségletek miatt különösen fontosnak tartunk. Ily módon került sor például szórakoztató játékok (pl. lufiborotválás, krumplifoci) beépítésére a mûhelymunkába. A csoport Kerepesen, a Support Alapítvány épületében mûködik péntekenként 9-16 éves gyerekek részvételével.

6 ÉLETVEZETÉSI ISMERETEK A csoport kamaszkorban lévô, 14 és 18 év közötti roma származású, kerepesi lányok részvételével mûködött. A foglalkozások tervezése során olyan témákat gyûjtöttünk össze, melyek a kamaszok mindennapjaiban hangsúlyosan jelen vannak, vagy foglalkoztatják ôket. Az alábbi témák szerepeltek: családtervezés, családi rítusok, ünnepek, ajándékozás, környezet (barátok, iskola), érzelmek, szerelem, párkapcsolat, szexuális úton terjedô betegségek, ön-és társismeret, szenvedélybetegségek (drog, alkohol), erôszak (bántalmazás, zaklatás), munkanélküliség, hajléktalanság. Néztünk filmeket, tartottunk kézmûves foglalkozást, segítségül hívtuk a drámajátékokat, alkalmanként irodalmi jellegû témákat dolgoztunk fel, és sokat beszélgettünk. Foglalkozásaink során arra is kitértünk, hogy a résztvevôk származásukat mennyire tekintik meghatározónak, ebbôl kifolyólag hogyan élik meg mindennapjaikat. Központi szerepet kapott, hogy ôk mit gondolnak a különféle élethelyzetekrôl, egyes problémákat, veszélyhelyzeteket hogyan értékelnek s ezekre milyen választ adnak. Célunk olyan alapvetô ÉLET-ismeretek közvetítése volt, melyek birtokában számos probléma (pl. nem kívánt terhesség, nemi betegség, droghasználat kortársak hatására) megelôzhetô, továbbá olyan bizalmi légkör kialakítása, ahol a csoporttagok bátran beszélhetnek önmagukról, érzéseikrôl. A különbözô ünnepkörökhöz (Halottak napja, Mikulás, Karácsony, Húsvét) kapcsolódó szokások, hagyományok felelevenítése, összegyûjtése és az ajándékkészítés is szerepet kapott a csoport mûködése során. SZÜLÔK KÉSZSÉGFEJLESZTÉSE Várat építettünk belsô világunk elhanyagolt szigetén. A PROGRAMOKBAN KÖZREMÛKÖDÔ SZAKEMBEREK Egyéni pszichoterápia: Dr. Csorba József pszichiáter Családkonzultáció: Merva Péter Dramatikus Mûhely: Frigyné Palotai Mária Tüfekci Réka Erôszakmentes konfliktuskezelés (4 csoport): Kreácsik Judit pszichológus Moldván Mónika Kupi László Tanulj könnyebben (3 csoport): Borsos Csilla Mucsi Hédi Moldván Mónika A program keretében olyan csoportot hoztunk létre, amelyben a szülôk kaptak fôszerepet. Igen, fôszerepet. A mai gyermeknevelés folyamatában elsôdleges útravaló az, hogy az édesanyák és édesapák felkészültek legyenek érzelmi, tudati és gyakorlati készségeikben arra, hogy könnyebben vegyék az akadályokat. A kisgyermek, a kamasz és a fiatal felnôtt adta problémákat kellô képpen kezelni tudják. Sokat játszottunk ebben a csoportmunkában. Nagyon fontos a játék öröme, ami pozitív hatást gyakorol ránk és elgondolkodunk azon, hogy életünkben a nagyon bonyolult labirintusokat is könnyebben vehetjük. Azzal, hogy közösen összerakunk egy történetet, eljátsszunk egy mesét, az megtanít arra is bennünket, hogy gyermekeink képességeire odafigyeljünk és a mindennapi problémákra is megoldást találjunk A csoportfolyamat egy egész éven keresztül ível át. Megoldottunk problémákat, kezeltünk konfliktusokat, néztünk filmeket, megismertük egymás gondolatait és álmait. Valójában a nehéz sorsú, kirekesztett ember is tud újat mutatni és értéket képviselni, amikor odafigyelnek rá. És fontos, hogy erre odafigyeljünk. A csoportvezetôk szociális szakemberek, akik azzal, hogy segítették az embereket elôrébb jutni problémáik megoldásában, adtak egy pluszt, amiben középpontba kerülhettek. Itt nem vád, számonkérés, elvárás volt velük szemben, mint a világ számtalanszor pusztító körforgatagában, hanem, ami a belsôjükben rejlik, azt emeltük mindenek fölé. A csoportvezetôk minden foglalkozás elején kiemelték a csoporttagok egyéni problémáit és ezek mentén próbáltunk megoldásokat találni. Örömmel vettük tudomásul, hogy a résztvevô egyének egymással pozitív kapcsolatot alakítottak ki, érzékenyek lettek arra, hogy rövidebb utat találjanak a megoldások felé, odafigyeljenek érzelmeikre bizonyos helyzetekben, és a másik támaszát akkor is érezzék, amikor mindenüket elveszített küzdelemnek élik meg az életüket. Játszóház (3 csoport): Pesti Istvánné Frankó Emese Donka Bernadett Kiss Tiborné Szülôi készségfejlesztés: Horváth Ágnes Kaló Attila Mediáció: Tüfekci Réka Álláskeresô klub: Mucsi Hédi Frindtné Illés Zsuzsanna Szôke Balázs Hegedûs Jánosné Donka Bernadett Nyári tábor: Frigyné Palotai Mária Tüfekci Réka Családi napok: Sinka Györgyné Hegedûs Jánosné Kaló Attila Máténé Kotán Nóra Kaló Attila Szülôklub: Sinka Györgyné