Jegyzőkönyv Hatékonyan a fiatalok szociális hátrányainak leküzdéséért Kerekasztal besze lgete s

Átírás

1 Jegyzőkönyv Hatékonyan a fiatalok szociális hátrányainak leküzdéséért Kerekasztal besze lgete s Beszélgetőtársaink voltak: Antal Adrien, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Társadalmi Felzárkózási és Szociális Kohéziós Támogatások Igazgatóság kiemelt pályázati referense Az intézmény az Emberi Erőforrás Minisztérium felügyelete alá tartozik. A Wekerle Sándor Alapkezelő jogutódjának tekinthető. Az intézmény számos ösztöndíj programot koordinál, többek között az Útravaló, az Út a Középiskolába, Út az Érettségihez, Út a Szakmához, Út a Tudományhoz és az Út a Felsőoktatásba programokat, Ezek többsége az esélyegyenlőség előmozdítását szorgalmazza. Dalosné Tóth Zsuzsanna, a MINYATA Egyesület elnöke A MINYATA Egyesület 2005-ben alakult, küldetése a gyermekek szociális és kulturális javainak növelése az általuk szervezett nyári táborokon és évközi rendezvényeken való részvételük segítségével. Munkatársaik jól képzett önkéntesek. Céljuk olyan gyerekek megkeresése, akiknek nem lenne lehetőségük az általuk kínált javak megszerzésére, például nyaralásra vagy színházlátogatásra. Dr. Radoszáv Miklós, a Csányi Alapítvány a Gyermekekért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány operatív igazgatója Az Életút Program célkitűzése, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek életútjának egy-egy alapvető életszakaszának végigkísérésével segítse a fiatalokat a szociokulturális hátrányaik leküzdésében, tehetségük kibontakoztatásában. Orsósné Varga Mária, a Szegényeket és Rászorulókat Segítő Közhasznú Alapítvány elnöke A Szegényeket és Rászorulókat Segítő Alapítvány 1996-ban jött létre. Az alapítvány tevékenységei között megtaláljuk a felnőttképzést, a tehetségkutatást, a hátrányos helyzetűek támogatását, valamint a roma kultúra ápolását is. Csuhaj Andrea, a HÖOK Mentorprogram programvezetője Kósa Rita Diána, a HÖOK Mentorprogram jelenlegi mentora, egykori mentoráltja A Mentorprogram azokat az elsőéves hallgatókat támogatja az egyetemi, főiskolai beilleszkedés során, akik szociális körülményeik miatt hátrányokkal érkeznek a felsőoktatásba. A programba jelentkező hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatókat egy személyes segítő (mentor) támogatja az első két szemeszterben. Duráczky Bálint: Szeretettel köszöntöm a kerekasztal beszélgetés résztvevőit és a hallgatóságot egyaránt. A most megszervezésre került eseményt megelőzte egy másik, amelyen a hátrányos helyzetből adódó problémákkal, veszélyekkel foglalkoztunk. A mai beszélgetésen a segítő szervezetek együttműködési lehetőségeiről lesz szó. Tapasztalataink szerint a hátrányos helyzetű fiatalok számára kínált esélyegyenlőséget célzó programok csak a célok tekintetében hasonlítanak egymásra, a célkorosztályt és az operatív működést tekintve azonban különböznek. Ha csak az itt megjelent szervezeteket nézzük, találhatunk olyat, amely az általános iskolában, olyat, amely csak a felsőoktatásban és olyat is, amely az egész oktatási rendszert átölelve igyekszik kifejteni pozitív

2 hatását. Hasonlóképpen az esélyteremtés középpontjában állhat a tanulmányi előremenetel támogatása, a kulturális javak pótlása, illetve az anyagi körülmények javítása is. Pont ezekből a korcsoportbeli és operatív eltérésekből fakad, hogy nem biztosított az átmenet az egyik programból a másikba. Ezeknek a hiányzó hidaknak szükséges lenne a kiépítése a hátrányos helyzetűek körében tapasztalt magas lemorzsolódási arányok miatt. A beszélgetés végére szeretnénk tisztább képet kapni arról, hogy miért ritka az együttműködés, problémát jelent-e ez az elérendő cél szempontjából, illetve arról is, hogy milyen együttműködést tudnak elképzelni egymás között a beszélgetésen résztvevő szervezetek. Duráczky Bálint: Az egyes programok hogyan választják ki a támogatottak körét? A hátrányos helyzet megítélése történhet szubjektív és objektív mérce alapján is, emiatt a figyelembe veendő szempontok programonként eltérőek lehetnek. Kérem, arra is térjenek ki, hogy miként zajlik a kapcsolattartás a programba bekerültekkel? Csuhaj Andrea: A Mentorprogramban a mentoráltak saját maguk jelzik a felsőoktatási jelentkezési lapjukon, hogy szeretnének bekerülni. A mentorok kiválasztása az utóbbi évben megváltozott, idén először a tavaszi szemeszter végén voltak mentor felvételik, a korábbi években pedig nyáron. Ezt racionális indokok miatt tettük inkább a szemeszter végére. A Mentorprogram mind a hat régiójában tart felvételit. Három szempontrendszer alapján vesszük fel a mentorainkat: Van egy intézményi struktúrában való jártasság, ami magába foglalja, hogy mennyire látják át a hallgatók azt, hogy milyen ösztöndíj lehetőségek vannak, és azokat hogyan lehet megigényelni. Valamint, hogy az egyetemen belül bármilyen fellebbezési folyamat hogyan zajlik, valamint hogy a kollégiumokban milyen viszonyok vannak. Van egy szituációs játékban való helytállás értékelése, valamint egy személyiségi pontszámot is számolunk. Az Oktatási Hivataltól megkapjuk azon sikeresen felvételt nyert elsőéves hallgatók névsorát, akik a Mentorprogramban szeretnének mentoráltként részt venni. Ezután párosítjuk a mentorokhoz a mentoráltakat. Előfordul, hogy jó pontszámmal szereplő mentor nem kap mentoráltat, hiszen mindig az adott évi mentorált hallgatók száma és egyetemek közötti eloszlása határozza meg a felvehető mentorok számát, és így személyüket is. Például előfordulhat, hogy adott intézmény adott karáról van jól szereplő mentorjelentkező, de abban az évben nem volt mentorálást igénylő hallgató az intézmény azonos karáról, így a mentor sem kerülhet be a programba. A kapcsolattartás úgy zajlik, hogy a mentorok miután megtörtént a mentor-mentrorált párosítás felveszik a mentoráltakkal a kapcsolatot. Egy mentornak maximum 10 mentoráltja lehet, akikkel egész évben együtt dolgozik. A kapcsolattartást a mentor és a mentorált által megkötött szerződés határozza meg. A mentor és a mentrorált saját maga határozza meg, hogy személyes találkozások során oldják meg a problémákat vagy a hallgatók által preferált csatornákon gondolok itt például a Facebook-ra. Ezen kívül vannak rendezvények főként az őszi szemeszterben, ahol nemcsak a mentorokkal és a mentoráltakkal, hanem a régiókoordinátorokkal és a programvezetéssel is találkozhatnak.

3 Kósa Rita Diána: A mentoráltak névsorát augusztus vége felé kapom meg ez viszonylag késői időpontnak mondható, ha azt nézzük, hogy ilyenkor már lezárulnak a kollégiumi felvételi eljárások illetve a szociális ösztöndíjra való jelentkezés. Sajnos minden évben van úgy mentoráltam, hogy nem tudta beadni a jelentkezését és ezért esett el ettől, de segítek neki a pótfelvételi eljárásba vagy a kollégiumoknál várólistára kerülni. Csuhaj Andrea: Debrecen az egyetlen az intézmények között ahol augusztus közepén lezajlik a kollégiumi és szociális támogatás jelentkezésének a határideje. Vannak erre vonatkozóan tárgyalási folyamatok, viszont a Debreceni régió az első, ahol a hátrányos helyzetű hallgató szociális támogatást kap. Kósa Rita Diána: A felvételi eljárás hibája is, hogy későn kapja meg a Mentorprogram a mentoráltak névsorát. Kapcsolattartást tekintve, minden mentoráltammal személyesen egyezem meg, hogy hogyan tartom vele a kapcsolatot. Mindenkinek személyes igénye szerint, hiszen most is vannak levelezős mentoráltjaim, akik hétköznap dolgoznak, velük személyesen ritkábban tudok találkozni. Ilyen esetekben inkább az internet segítségével tartom a kapcsolatot, de a többi mentoráltammal személyesen oldjuk meg a feladatokat. Nagyon jó lehetőséget nyújtanak a Mentorprogram által szervezett programok, az idén is volt két program, mindkettőn részt vettek a mentoráltjaim. Ezzel igyekszem támogatni, hogy barátokra leljenek a többi mentorált között. Nálunk a beválogatás úgy történik, hogy a kuratórium előre eldönti, hogy melyik évben melyik régióban indítunk csoportokat. Jelenleg 5 régióban vagyunk jelen: a Jászságban Nagybajomban, Kaposvárott, Szegeden és Pécsett. Vélhetően 2014-ben Szekszárdon is indítunk csoportokat. Ebben az évben 22, jövőre pedig 40 főnek hirdetünk pályázatot. A pályázatokat mindig februárban írjuk ki az adott régióban, jövőre Szegeden, Nagybajomban és Pécsett fogunk pályázatot kiírni gyerek részére. Pályázni a kiadott pályázati űrlapon lehet. Rövid a pályázati határidő, 3 hét körüli. Körülbelül háromszoros-négyszeres a túljelentkezés. Hogyan választjuk ki? Hátrányos helyzet megítélése: Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket veszünk fel. Maga a térség is hátrányos helyzetű, ahova pályázatot hirdetünk, Szeged tanyarésze, Pécs lakótelepi részei. A család helyzetét is megvizsgáljuk. A családon belül az egy főre eső átlag jövedelem nem éri el a Ft-ot.

4 o Ezen kívül természetesen a halmozott hátrányhoz vagy csonka család, vagy árvaság, vagy nevelő szülők általi nevelés szükséges. Második feltétel: a gyerekeknek készíteniük kell egy portfóliót, amiben bemutatják saját magukat, családjukat, tehetségüket, valamint írattatunk egy matematika-logika tesztet, egy szövegértést és ezt mi magunk értékeljük. Az első időszakban pszichológiai beválogatást végeztünk, de rájöttünk, hogy ez nem jó. Most Inkább tematikus játékokat játszunk. A beválogatás kettő napig tart. Szüleikkel együtt várjuk a gyerekeket, amíg a beválogatás folyik a mentortársaim és az idősebb gyerekek a szülőkkel foglalkoznak. Van egy nagyon fontos szűrő, kizárólag olyan hátrányos gyerekkel dolgozunk együtt, ahol a szülő is együttműködő. Minden gyermek a bekerülés pillanatában kap egy főállású mentort. Egy csoportba maximum 15 gyerek kerülhet. Ez a főállású mentor fogja a 4. osztálytól a diplomáig kísérni. Ő felel azért, hogy minden fejlesztő programban részt vegyen. Ezek a fejlesztő programok havi órát töltene ki. Sajnos szoktuk azt tapasztalni, hogy a tanárok megírják a portfóliót a gyerek helyett. Dalosné Tóth Zsuzsanna: A mi táborunkba azért nem ilyen szigorú a bejutás, egy átlagos héten a résztvevők létszáma fő. Az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel állunk kapcsolatban. Vidéken gyermekvédelmi intézetekkel, gyermekotthonokkal (Kőszegi és Lelki Gyermekotthon) van kapcsolatunk. A Balatonon van a tábor óta működik. A budapesti kerületek közül különböző iskolákkal tartjuk a kapcsolatot. Kezdetben 2000 Ft-ot, idén 6000 Ft-ot kellett fizetni a gyerekeknek fejenként, a többit pályázatokból finanszírozzuk, valamint az 1%-os felajánlásokat is erre szoktuk fordítani. A gyermeklétszámot úgy szoktuk feltölteni, hogy 8-12 éves rászorulók legyenek, de minimális követelmény, hogy végezze el a 2. osztályt, de legfeljebb 6.-os legyen, persze vannak kivételek pl. testvérek esetén. Cél, hogy jól érezzék magukat. Antal Adrien: Az Útravaló Programokba a bejutás úgy történik, hogy a pályázatokhoz be kell, nyújtani a szociális jogosultságot, ezt megvizsgáljuk egyenként, aki beküldött mindent helyesen akkor az a bizottsági ülés elé kerülhet. Mivel nagyon sokan jelentkeznek, ezért rangsort kell felállítanunk, pontszámokat adunk a gyerekeknek. Pl. hogy kap-e rendszeres gyermekvédelmi támogatást, utógondozásban vagy családgondozásban van, valamint hogy a családban mennyi az egy főre eső jövedelem, valamint mennyi az eltartottak száma, valamint mennyire hátrányos helyzetű településen él. A pontszámokat összeadjuk és sorba állítjuk a gyerekeket. A kapcsolattartásról azt mondhatom, hogy folyamatosan lehet minket hívni, valamint -t is lehet nekünk írni. Január környékén jelenik meg a nyertesek névsora. BURSA ösztöndíjnál máshogy alakul a pályázás. Az önkormányzatokhoz kell benyújtani a pályázatot. Az EMET az önkormányzatoktól megkapja a listát, hogy kik azok a tanulók, akik támogatottak, majd mi is megkapjuk a listát és továbbítjuk a felsőoktatási intézményekhez. Mi tulajdonképpen csak közvetítők vagyunk.

5 Az Út a felsőoktatásba is különbözik. Tegnap született meg a döntés, hogy kik nyertek. A kiválasztáshoz itt be kell nyújtani a szociális jogosultságot, valamint itt is pontszámok szerint tesszük sorrendbe a diákokat. Az Út a tudománynál is ugyanígy zajlik a kiválasztás. Duráczky Bálint: Minden szervezetnél felmerülnek problémák, úgy látom a legnagyobb probléma, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok eltűnnek a programból, illetve az hogy senki sincs mellettük, akik tovább vezessék őket az oktatási szintek között. Önöknél is felmerül ez a probléma, ha igen hogyan tudják orvosolni? Csuhaj Andrea: Nálunk a Mentorprogramban az előző években sokkal magasabb létszámmal dolgoztunk. Tavaly 330 mentorral kezdtük az évet, előtte pedig 370-nel. Nem éreztük hatékonynak ezt a struktúrát, egy mentor maximum 5 mentoráltat kaphatott. Megnéztük a visszajelzéseket, arra jutottunk, hogy minél több mentoráltja volt egy mentornak annál jobban tudtak csoportként együttműködni, és egy élő kapcsolat maradt a tanév végéig. Az idei évben 180 mentorral kezdtünk, akik idén maximum 10 mentoráltat kaphattak. A mentorált lemorzsolódás idén a legalacsonyabb, csupán 10%-os. Minden évben van olyan mentoráltunk, aki nem kezdi el a tanévet, de felvették valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ennek hátterében elsősorban a család anyagi helyzetében történt változás áll. Ezen kívül jó néhány mentorált van, aki úgy dönt, hogy nem kezdi el az iskolát. Vannak olyan hallgatóink is, akik azért nem kezdik el, mert olyan szakra vették fel, amit harmadik helyen jelölt meg. Kósa Rita Diána: Szerencsére elég kevés mentoráltamat veszítettem el, de akiket mégis, azokat anyagi okok miatt, ilyen esetben megpróbálok nekik segíteni. A legjobb módszer, ha átbeszéljük az egyetemista élet pozitív és negatív oldalait is. Segítek nekik dönteni. Ezen kívül fontos leküzdeni az egyetemi életbe való beilleszkedés nehézségeit is. Tapasztalatom szerint fontos, hogy ne csak az aktuális nehézséget lássák, hanem a célt is. Segíteni kell nekik megérteni ezt az egész rendszert, amely az egyetemista léttel együtt jár. Szerintem az alapprobléma minden ilyen programmal, hogy figyelmen kívül hagyják a pedagógia alapszabályát. Mire is van szüksége egy gyereknek, ill. egy diáknak? Kiszámíthatóságra, biztonságra. Úgy nem lehet segíteni valakit, hogy nem látja előre, hogy mi történik holnap, holnapután. A mi programunkból 7 év alatt 4 fő esett ki. 14 év alatt előre lehet tudni, hogy mi fog vele történni. Mit kell azért tennie, hogy egy külföldi két hetes táborba elmehessen. Egyszerű, versenyeznie kell, hozzá fog szokni, hogy bármiféle pluszért meg kell küzdenie. Minden egyes momentumnak kiszámíthatónak kell lenni. Az ötödikeseknek 2500 Ft az ösztöndíjuk, az egyetemistáknak Ft. A mi egyetemistáinknak egyetlen egy dolguk van, tanulniuk kell. Én azt vállaltam, hogy amikor az első nagy csapat kimegy a rendszerből akkor meg tudjuk mondani, hogy mennyibe került ez a program 14 éven keresztül, és ezért mit kell csinálni. Sokkal kevesebb kell rá, mint az olyan pályázatokra, amik kiszámíthatatlanok és nem nyújtanak biztonságot. Az egyik ilyen sikeres program Amerikában a Harlem program, amely minden gyerekét eljutatta a diplomáig. A mi programunkban a családot együtt próbáljuk emelni, van egy olyan program, amelyet a szülők akadémiájának nevezünk. Fontos dolog, hogy a hátrányos helyzetnek van egy buktatója, nevezetesen a kapcsolati háló hiányzik. Nem

6 csak diákokból, hanem a szülőkből is közösséget alkotunk. Minél nagyobb az ugrás a szülő és a gyermek végzettsége között, annál nehezebb ezt kezelni. Szerintem minden programnak az is a feladata lenne, hogy ezekre a konfliktusokra is odafigyeljen. Orsósné Varga Mária (egyéb szakmai elfoglaltságai miatt ekkor érkezett a rendezvényre): Nagyon nagy hátránnyal indulnak a mi diákjaink. Ebben az évben 24 esti tagozatos felnőtt érettségizett, és egynek sikerült bejutni főiskolára. A mi diákjaink 90%-ban roma származású fiatalok, kevés azoknak a száma, akik bejutnak főiskolára, egyetemre. Dalosné Tóth Zsuzsanna: Én a kapcsolattartással kezdeném. Interneten van honlapunk, emellett a gyerekek egymás között is tartják a kapcsolatot. Baráti kapcsolatok alakultak ki, nem szakad meg a kapcsolat a gyerekek között. Nagy eredménynek tartom, hogy vannak az önkénteseink között olyanok, akik gyerekként kezdték nálunk, felnőttek és leérettségiztek, továbbtanultak, és most már ők is önkéntesként vesznek részt a munkánkban. Pénzt nagyon nehéz szerezni, ezért azt találtuk ki, hogy az ismeretségi körünkben rendezünk egy 1%-gyűjtő jótékonysági estet, és reméljük, hogy minél többen ajánlják majd fel a személyi jövedelemadójuk 1%-át. Próbáljuk minél jobban szélesíteni az ismertségünket. Antal Adrien: Visszatérnék az eredeti problémára, a lemorzsolódásra. Az Útravalónál is ismert sajnos a jelenség. Aki 10 óránál többet hiányzik az iskolából, az nem folytathatja a programot. Másik eset, amikor a diák lemond a támogatásáról, sejtjük, hogy azért, mert megunta. Ez azért fájó, mert egy másik tanuló megkaphatta volna ezt a pénzt, bejuthatott volna helyette. A Csányi Alapítvány úgy csinálja, hogy felvesz egy diákot és őt végigviszi a diplomáig. Szerintem ennek az a hátránya, hogy ebbe a programba idősebbek már nem kerülhetnek be. A miénket évenként meghirdetjük. A mi pályázatunknak az előnye az, hogy mi megújulunk, és minden évben más tanulókör is pályázhat Ft-ot tudunk biztosítani havonta. A magyar állam költségvetéséből gazdálkodhatunk, a Minisztériumnak az az elképzelése, hogy minél többen kapjanak lehetőséget kevesebb támogatással, ha lesz rá több keret, akkor többen tudnak bekerülni a programba. Azt szeretném, ha mindenki be lenne betonozva. Minden gyermek a születése pillanatában bizonyos képességgel rendelkezik, és ez az ő alapvető joga, hogy ezt kibontakoztassa és az államnak és felnőtteknek az a felelőssége, hogy ezt biztosítsák számára. Nem hiszek egyik politikai pártnak sem, amíg valódi gyermekprogramot nem hoz létre, én azért hiszek a Csányi Alapítvány Életút Programjában, mert bebetonozza azt a gyereket, akit oda betett, és azt ígéri, hogyha a gyermek együttműködik vele, akkor neki lesz diplomája.

7 Duráczky Bálint: Arra, hogy az állam milyen rendszerben segíti a rászoruló fiatalokat, arra nincs hatásunk. A létező szervezetek közötti együttműködést azonban erősíthetjük. Milyen lehetőséget látnak erre? Segítene ez a felsorolt problémák megoldásában? Csuhaj Andrea: A Mentorprogramban a felsőoktatásba tanuló hallgatók vannak, az elsőévesektől akár a végzősökig. Van egy olyan tájékoztató kampányunk, amelyben a hátrányos helyzetű középiskolákba megyünk tájékoztató órát tartani. A fő célcsoportunk a harmadik és negyedik osztályos diákok voltak, akik arról kaptak tájékoztatást, hogy a térségben lévő egyetem/főiskola mit tud nyújtani, akár oktatásügyileg, akár támogatás formájában. Ezeken kívül a Mentorprogramról is kaptak információt. Ha találunk kapcsolódási pontokat, ahol tudjuk egymás programjait népszerűsíteni, az nagyszerű lehetőség, hiszen Magyarországon nagyon sok olyan szervezet, egyesület, alapítvány van, amely valamilyen módon segítő tevékenységet folytat akár gyermekek, akár diákok vagy az ő családjaik irányában, viszont nem feltétlenül tudnak olyan hatékonysággal működni, mint amennyire szeretnének. Én hiszek az együttműködésben, és hiszem, hogy ha tudjuk, egymást segíteni, azt meg kell tennünk. Ez nem csak a mi érdekünk, hanem a célcsoportjaink érdeke is. Kósa Rita Diána: Szerintem is muszáj ezeknek kapcsolódási pontot találni, össze kellene fonódnia ezeknek a szervezeteknek. Hiszek abban, hogy ezek a szervezetek hasznosak. Orsósné Varga Mária: Össze kell fogni mindent, és nagyon sok szervezet van Magyarországon, ezek a szervezetek teszik a kormány asztalára azokat a programokat, amelyek sikeres programok a véleményem szerint. Nálunk azért nehezebb, mert a roma fiatalok sokkal nagyobb hátránnyal indulnak. Nagyon sok fiatal kerül be hozzánk, akik nagyon le vannak maradva. Ha egy-egy fiatalnak sikerül ezeket a pályázatokat megnyerni, akkor tudjuk őket integrálni ezekkel a programokkal. Ezekben nagyon nagy támogatást nyújthat a kormány. Véleményem szerint az oktatásból egy forintot sem szabadna kivonni, mert ez a jövő. Csuhaj Andrea: Azt gondolom, hogy a bekerülő fiatalok társas kapcsolatain keresztül is hirdetnünk kell ezeket a szervezeteket és az általuk kínált prograomkat. Miután nekünk 2015-re 87 egyetemistánk lesz, az sose baj, ha újabb kapcsolatra tesz szert, ők részesei lehetnének a ti Mentorprogramotoknak. Dalosné Tóth Zsuzsanna: Szeretnénk bővíteni a helyeket, ahonnan gyermekek érkeznek hozzánk. A Pécsi régióból nincsen gyermek, akit táboroztatnánk. Azt a feladatot kaptam a vezetőségtől, hogy arra fele terjeszkedjünk,

8 hogyha ebben tudnátok segíteni, azért nagyon hálás lennék. Országosan szeretnénk a táboroztatók létszámát emelni. Minden területen meg kell ragadni a lehetőségeket, hogy segítsük a gyermekeket. Antal Adrien: Mi az alapítványokkal és az egyesületekkel kapcsolatban voltunk/vagyunk, de most éppen átalakul ez a Nemzeti Civil Alapprogram. Teljesen más igazgatóság alá tartozik, én csak az esélyegyenlőségi pályázatokat láthatom. A kapcsolatfelvétel velem nagyon egyszerű az emer.gov honlapjának az alján ott a nevem, címem, telefonszámom. Duráczky Bálint: Azt gondolom, ha a pécsi fiatalok táboroztatása is megindul, akkor mondhatjuk, hogy már sikert értünk el a mai beszélgetéssel. A továbbiakban lehetőség lesz kérdezni a hallgatóság részéről. Kérdező Ez nem is kérdés inkább gondolatfelvetés Andreához, illetve Radoszáv Úrhoz. Miután a Csányi Alapítványból a gyerekek felkerülnek az egyetemre arra gondoltam, hogy belőlük lennének a legjobb mentorok. Ők már talpraesetten érkeznek ide, megismerik a mentorukat, mi lenne, ha erre őket ösztönöznénk, hogy ők tudnának ezután segíteni a mentoráltaknak. Ebben van-e jövő illetve mit gondolnak erről? Az Életút Programnak egy kötelező eleme, hogy kiszámítható legyen. Az idősebb csányis gyerekek kis mentorként az alsóbb évfolyamok programjaiban kőtelezően vesznek részt. A gondolat jó, már csak azon múlik, hogy hogyan lehet a Mentorprogramba bekerülni. Csuhaj Andrea: Jó ötletnek tartom, illetve nálunk is hasonló a célkitűzés. A legjobb mentor a mentoráltból válik, sokkal hatékonyabban látja azokat a problémákat, amikkel egy mentorálttal való munka során szembesülne. 1. Kérdező (Boros Csaba Egerből) Táboroztatás területén 8-12 éves diákokról beszélt, ők honnan érkeznek? Miért pont ezt a korosztályt választották, illetve lehet-e Önökhöz önkéntesként csatlakozni? Dalosné Tóth Zsuzsanna: Budapesten különböző iskolákban a gyermekvédelmi felelősökkel állunk kapcsolatban, ez már 15 éve működik, megvannak a megfelelő iskolák. Vidéken a Lenti Gyermekotthonnal, a Kőszegi Gyermekotthonnal, és Vásárosnaményban van egy iskola, amivel kapcsolatban vagyunk. Szeretnénk egy újabb területet bekapcsolni, ezért gondoltuk ezt a pécsi kapcsolatot. Önkéntesek főleg a tanítványaimból lettek, és azokból, akik gyerekként kezdtek nálunk. Bárki szeretne jelentkezni önkéntesnek, akkor a honlapra kell írni egy jelentkezést, ezután lenne egy személyes meghallgatás. Az önkénteseknek kéthavonta van csapatépítés, a következő december 12-én lesz. A táborban maximum fő önkéntes van jelen, 7-8 gyerekhez jut egy felnőtt.

9 2. Kérdező (Schmidt Adrienn Szécsényi István Egyetemről) A Csányi Alapítvány programjával kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a gyerekek továbbtanulásában mekkora szerepe van az önálló akaratnak? Mi történik olyankor, ha a gyerek nem akar továbbtanulni? Nekünk az a célunk, hogy boldogok legyenek a gyerekek, illetve boldog felnőtteket szeretnénk. Azt hittük, hogy mi a programunkat kitaláltuk 100 évre, de miután az OKJ-s és a felsőfokú szakképzések szabályai megváltoztak, ezért október 30-án a kuratórium az Életút Programon belül a felsőoktatási szakképzés elemét és az OKJ-s képzést módosította, és ugyanazokat a támogatásokat kapja az is, aki felsőfokú szakképzésben, szakmaképzésre jár. A nyelvi képzés az egyik legerősebb képzés a mi programunkban. Mi is dolgozunk önkéntesekkel van egy olyan címünk, hogy jelentkezz önkéntesnek, de itt is az a véleményünk, hogy kiszámítható legyen az alapítványban a jelenléte, alkalmi önkéntesekkel nem szeretnénk dolgozni. Jönnek külföldi önkéntesek is, ők határozott időre jönnek és a nyelvi képzésben vesznek részt. Legújabb modulunk, hogy Fullbright Ösztöndíjasok járnak hozzánk szakmai előadásokat tartani. 3. kérdező: ( ) Ha újra jelentkezek a felsőoktatásba, akkor pályázhatok ismét? Antal Adrien: Igen, idén a pályázati kiírás szerint az első évfolyamosok pályázhatnak. Attól függ, hogy a Minisztériumnak mekkora kerete lesz rá, illetve hogy mekkora kereteket akar bevonni. 4. kérdező ( ) Dr. Radoszáv Úr, azt szeretném kérdezni, hogy mennyire önállóak a hallgatóknak a lehetőségei? Mi van akkor, ha a gyermek olyan képzésben szeretné a tanulmányait végezni, amiben túlképzés van (jogászképzés, közgazdászképzés). Ezen az október 30-i kuratóriumi ülésen támogatási szabályzatunkat olyan mértékben módosítottuk, hogyha költségtérítéses szakra jelentkezik, annak az éves tandíjának a felét fizetjük ki. Az alapítónak az a szándéka, hogyha valakinek külföldi tanszékre kell járnia, mi kifizetjük, de természetesen teljesítmény is kell hozzá. 5. Kérdező: ( ) Portfólióról szeretnék bővebb tájékoztatást kérni, érdekel, hogy ez mit takar? Lehetne hallani esetleg egy példát?

10 A portfóliójába minden gyermek azt tesz bele, amit a saját családjával kapcsolatban fontosnak tart bemutatni, és saját tehetségének irányát kell kifejeznie. A honlapon a beválogatást az első pillanattól az utolsóig dokumentáltuk. Így találjátok meg, hogy beválogatás Kaposvár, bevallogatás Jászberény. A tematikus drámajátéknak a legfontosabb célja, hogy közösségben hogyan tud működni. A mentorainknak több végzettségük van és a dráma játékok során választunk egy témát, de magáról a drámajátékról is vannak fent fotók. Azt nézik, hogy a gyerek hogyan tud kommunikálni, feladatokat megoldani. Azt nézzük, mennyire terhelhető, milyen a motivációja. A legnehezebb dolgunk a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknél a motiváció fenntartása, hogy folyamatosan érezze, hogy amit ő eredményt elért annál még van tovább. Ehhez nagyon sokat kell dolgozni. Kezdetektől fogva tudjuk őt folyamatosan terhelni, mire odaérünk, hogy az egyetemen kell tartania egy előadást, már nem lesz neki probléma. A hetedikeseknek kötelező nyelvi versenyen részt venni, de mindenki nyer, mert mindenkit elviszünk egy hétre külföldre és a következő évben ezerrel fog dolgozni, hogy benne legyen abban 40-ben, akik kimennek külföldre. Duráczky Bálint: Meg szeretném köszönni a résztvevőknek azt, hogy egy hasznos kerekasztal beszélgetésen vagyunk túl. Szeretnék arra buzdítani mindenkit, hogy amik itt felmerültek együttműködési lehetőségek, azok ne merüljenek feledésbe, hiszen ezek fontosak a hátrányos helyzetű fiatalok számára.

11

12