AZ ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY C. MESE

Átírás

1 A MESE GYÖNYÖRKÖDTETŐ, MEGKÖNNYEBÍTŐ, FELEMELŐ. /HONTI 1975/ MESE AZ ARANYSZŐRŰ BÁRÁNY C. MESE FELDOLGOZÁSA, ELŐADÁSA KELLÉKEKKEL SZEGED, TISZA-PARTI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÉSZÍTETTE: SZABADOS ANIKÓ DR. TÁTRAI JÓZSEFNÉ ELSŐ OSZTÁLY 2009

2 PROJEKT TÉMA Az aranyszőrű bárány c. mese feldolgozása, előadása kellékekkel. A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA A tapasztalatok és a kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gyakori mesélés lényegesen hozzájárul a gyerekek értelmi és szociális fejlődéséhez. A mese a mindennapi élettörténéseiről, viszontagságairól, problémáiról, az emberi kapcsolatokról olyan tapasztalatokat közvetít, amelyek megszerzésére más élethelyzetekben nem lenne lehetőség. E megismert tapasztalatok sok kudarctól, nehézségtől óvják meg az embert, és a mese varázsa, a belőle áradó optimista életfilozófia (a sikerhez kudarcokon keresztül vezet az út, a sikert ki kell érdemelni, tenni kell érte, a jó elnyeri méltó jutalmát) erőt ad az embernek a mindennapok küzdelmeiben. A mesékben a valóság tükröződik, a valóság megélését viszont segítik a mesék. A mesék tartalma sokféle játékos fejlesztő tevékenységre kínál lehetőséget. Ilyenek például a gyakran használt rajzolás, gyurmázás, dramatizálás, bábozás. A konkrét mese kiválasztásának egyik szempontja volt Benedek Elek meseíró és mesegyűjtő születésének 150. évfordulója. Az ő feldolgozásában vált ismertté Az aranyszőrű bárány c. mese. Fontos szempont első osztályban a terjedelem is. Figyeltünk arra is, hogy a dramatizálásban, az előadásban mindenkit tudjunk szerepeltetni a fejlettségi szintjének megfelelően. Csak így lehet közös, maradandó élményt szerezni. 2

3 PROJEKTLEÍRÁS KIEMELT TÉMA: mese feldolgozása, előadása kellékekkel IDŐTARTAM: 1 hét (december 2. hete) ÓRAKERET: 9 tanítási óra, 11 óra tanórán kívüli tevékenység ÉVFOLYAM: 1. osztály CÉL: Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés kialakítása, fenntartása. Az aranyszőrű bárány c. mese dramatizálása. Legkedvesebb meseszereplők kiválasztása, megmintázása. ISMERETEK: A mesék jellemzőinek megismerése. Viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése (színházban, múzeumban, kiállításon, vonaton). ATTITŰDÖK: Önállóság, együttműködésre való törekvés és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadása. KÉSZSÉGEK: Együttműködés különféle kommunikációs helyzetekben, a gondolatok szóbeli kifejezése. Egyéni és csoportmunkában történő végzés. Szövegértés, szövegalkotás. KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK: Szövegmondás, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. Beszédértés, beszédfontosság fejlesztése. Fantázia, vizualítás fejlesztése. PARTNEREK: Tanítók, szülők, muzeológusok. ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ FELADATAI: Előzetesen tájékoztatni kell a szülőket a budapesti múzeumi foglalkozás és színházlátogatás időpontjáról. Kapcsolatfelvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum dolgozóival. 3

4 Az utazás megszervezése. Színházjegyek megrendelése. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK: A mesék iránti érdeklődés fokozódik. A mesék alakítják tanulóink személyiségét, azonosulhatnak a jókkal, a gonoszokat elítélhetik. A dramatizálás, bábozás során a tanulók jobban megismerhetik egymást, illetve a tanító is felfedezhet olyan tanulói személyiségjegyeket, amelyek eddig rejtve maradtak. Az együtt készülés, szereplés, utánzás jobban összekovácsolhatja a gyerekeket és a tanítót is. A közös élményekkel maradandó emléket adunk tanítványainknak. A kiállított rajzokkal, síkbábokkal, mesenyomdával, képregényekkel fejlődik esztétikai értékítéletük, önismeretük. Mesemondás során fejlődik tanulóink beszédtechnikája, szókincse, szóbeli kifejező készsége. FELHASZNÁLHATÓ FORRÁSOK: Nagy József: Fejlesztés mesékkel, Mozaik Kiadó Kompetenciafejlesztés projektmódszerrel, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Internet 4

5 TANÁRI TEVÉKENYSÉGEK TANULÓI MÓDSZEREK MUNKAFOR- MÁK FELTÉTE- LEK, ESZKÖZÖK RÁHANGOLÁS A TÉMÁRA 1. JÁTÉK A tanító levezeti a ráhangoló játékokat. a.) Memória játék A tanító mesehősöket ábrázoló képeket helyez a táblára fordítva. A gyerekek megoldásai alapján kifordítja: boszorkány, sárkány, tündér, király, csodaparipa. b.) Ki vagyok én? A tanító kiválaszt egy gyermeket, aki tapsra egy mesehőssé válik. 2. LEGKEDVESEBB MESEKÖNYVEK bemutatása. A tanító irányítja, segíti a bemutatást. A gyerekek a tanító irányításával megkeresik a kártyák párját. Kitalálják, hogy társuk kit, melyik meseszereplőt jelenít meg. Mindenki bemutatja kedvenc mesekönyvét, elmondja, miért ezt választotta. Miért ezt szereti? A TÉMA FELDOLGOZÁSA I. Osztályszintű játék Memória kártya mesehősökkel 1. BESZÉLGETÉS a.)a beszélgetés során a tanító feltérképezi, bővíti a tanulók meglévő tudását a mese témakörben. A beszélgetés során szóba kerülő témák: Meseszámok (Hány fia van a királynak? Hány feje van a sárkánynak? stb.) Mese színhelyei Hogyan kezdődik a legtöbb népmese? Hogyan végződik? Ki győz a népmesékben? b.) Híres meseírókat, mesegyűjtőket mutat be a tanító. 2. ÉLŐMESE ALKOTÁSA Mindenki saját tapasztalata, tudása, emléke alapján keresi a választ a tanító kérdéseire. Csoportok alakítása szimpátia alapján. A gyerekek rövid (4-6 Otthonról hozott mesekönyvek Csoport 5

6 csoportokban. A tanító segíti a csoportalakítást. mondat) általuk kitalált mesét alkotnak. A gyermekek meghallgatják a mesét. 3. MESEBEMUTATÁS A tanító bemutatja Az aranyszőrű bárány c. mesét. Szómagyarázat: tornác, juhász A mese után elmondják véleményüket, benyomásaikat. mesehallgatás, beszélgetés Az aranyszőrű bárány - mese 4. BESZÉLGETÉS a mesével kapcsolatban. A tanító irányítja a mesével kapcsolatos beszélgetést. A tanító kérdései: Kik a mese szereplői? Miért ment világgá a legkisebb fiú? Milyen munkát talált magának? Mi történt éjszaka? Mit kapott szolgálatáért a fiú? Hazafelé menet hova tért be a legény? Mi történt éjszaka? Hogy indult útnak másnap reggel? Mi történt útközben? Hova érkezett a falu népe? Milyen próbát kellett kiállnia ezután? Mivel jutalmazta az öreg király? A mese alapján keresnek választ a tanító kérdéseire. A TÉMA FELDOLGOZÁSA II. Osztályszintű beszélgetés 1. RAJZFILM MEGTEKINTÉSE A tanító levetíti az aranyszőrű bárány c. mesét. 2. DRAMATIKUS JÁTÉK A tanító irányításával, segítségével szövegrészletek előadása, megjelenítése párbeszédekkel, mozgással. A gyerekek a film megtekintése után elmondják véleményüket, benyomásaikat. A gyermekek félkörben ülnek a szituáció által kapcsolódnak be a játékba. beszélgetés Drámajáték IKT eszköz 3. A MESE HELYSZÍNEINEK ELKÉSZÍTÉSE Az azonos számot vagy jelet húzott tanulók Kooperatív Papír, színes, 6

7 A tanító segíti a csoportalakítást, biztosítja a szükséges eszközöket, anyagokat. csoportokat alkotnak. Megtervezik a munkát, szabadon választott technikával megjelenítik. Az elkészült munkákat a mese sorrendjében kiállítják tanítói segítséggel az osztályban. festék, zsírkréta A TÉMA FELDOLGOZÁSA III. 1. MÚZEUMLÁTOGATÁS A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBA A látogatás előkészítéseként a tanító a.) egyezteti a múzeumlátogatás időpontját, programját. A szülőket értesíti a vonat indulásáról, érkezéséről. Helyfoglalás a vonaton. Buszrendelés Budapestre. Napközis nevelői segítséget kér a kísérethez. Az aranyszőrű bárány c. mese dramatikus változatát beszerzi. b.) A múzeumlátogatás illemszabályaival megismerteti a tanulókat. c.) Megfigyelési szempontok Indulás előtt a tanító megfigyelési szempontokat ad a gyerekeknek, pároknak. Kik dolgoznak a múzeumban? Milyen kiállítási tárgyakat lehet látni? Mire használták azokat? Láttak-e már hasonlót, és hol? Mi tetszett a legjobban, és miért? 2. A LÁTOTTAK MEGBESZÉLÉSE a megfigyelési szempontok alapján. A beszélgetés moderálása. Az osztály közösen Budapestre utazik a Petőfi Irodalmi Múzeumba. A gyerekek az előzetes megfigyelési szempontok szerint tájékozódnak. Megfigyeléseiket végezhetik önállóan vagy párokban. A tanulók egyénenként vagy páronként elmondják tapasztalataikat, élményeiket, megfigyeléseiket. Egyéni vagy páros Megbeszélés 7

8 3. A MESE DRAMATIKUS ELŐADÁSA A tanító segít a szerepek elosztásában, a jelmezekbe öltözésnél. A gyerekek előadják a mesét. Jelmezek (múzeum biztosítja) 4. MESENYOMDA KÉSZÍTÉSE A tanító segít a csoportok kialakításában. A gyerekek mesenyomdát készítenek a múzeumpedagógus segítségével. A készített nyomdával elkészítik a mesét képregény formában. A TÉMA FELDOLGOZÁSA IV. Csoport A szükséges anyagokat a múzeum biztosítja 1. SZÍNHÁZBA KÉSZÜLÜNK A tanító kiosztja a csoportoknak az előre elkészített öltöztető babákat ruhákkal, kiegészítőkkel. 2. PROBLÉMAFELVETÉS Hogyan illik viselkedni a színházi előadás alatt és a szünetben? A tanító irányítja a szituációs játékot, szükség esetén segítséget ad. 3. KIK DOLGOZNAK még a színházban a színészeken kívül? A tanító egy képet ad a gyerekeknek, ami segíti a feladat megoldását. 4. LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZBA a.) A látogatás előkészítéseként a tanító jegyet vásárol az előadásra, értesíti a szülőket az előadás időpontjáró, napközis nevelői segítséget kér a kísérethez. b.) Indulás előtt a tanító megfigyelési szempontokat ad a csoportoknak: Melyik színházban voltunk? A csoportok felöltöztetik az öltöztető babákat olyan ruhába, ami szerintük színházba való. A csoportok bemutatnak egy-egy szituációt a helyes és illetlen viselkedésre. A gyerekek páros munkával gyűjtenek a kép, esetleg saját ismereteik alapján foglalkozásokat. Az osztály közösen ellátogat a színházba. A megfigyeléseket önállóan végzik, majd az előadás után megvitatják. Csoport Csoport Dramatikus játék Páros Egyéni és csoport Öltöztető babák ruhákkal, kiegészítőkkel Székek és amit a gyerekek találnak ki a szituációhoz Kép 8

9 Melyik színdarabot láttuk? Kik voltak a szereplők? Milyen helyszíneken játszódott a történet? Milyen volt az előadás hangulata? Hány felvonásból állt a darab? Melyik jelenet tetszett a legjobban? 5. SZÍNHÁZBAN JÁRTUNK A beszélgetés moderálása A csoportok vagy egyénileg elmondják tapasztalataikat, élményeiket, megfigyeléseiket a szempontok alapján. A TÉMA FELDOLGOZÁSA V. Megbeszélés A MESE BÁBOZÁSA SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ SÍKBÁBOKKAL a.) Síkbáb készítése a mese szereplőiről. A tanító csoportokat alkot. Segíti a csoportok munkáját, az esztétikus kivitelezést, biztosítja a szükséges eszközöket. Tanácsokat ad a menetéhez, a szereplők arcának, ruhájának megjelenítéséhez. b.) A mese helyszínei A tanító segítségével a gyerekek összegyűjtik a mese legfontosabb helyszíneit. Figyelemmel kíséri és segíti a munkát. c.) A meserészlet előadása Figyelemmel kíséri, szükség szerint segíti a csoportmunkák bemutatását. A megalakult csoportok megtervezik saját tevékenységüket. A párok kiválasztják, melyik helyszínt készítik el. Szabadon választható technikával dolgoznak. A csoportok megbeszélik, hogy a mese melyik részletét adják elő. Kiosztják a szerepeket és bemutatják a jelenetet. Felhasználják a már elkészített helyszíneket is. Csoport Tervezés Ábrázolás Páros Tervezés Ábrázolás Csoportos drámajáték Rajzeszközök, papír, hurkapálca, ragasztó, olló Rajzeszközök, rajzlap Paraván a bábelőadáshoz 9

10 ÉRTÉKELÉS 1. A CSOPORTOK ÖNÉRTÉKELÉSE a közösen végzett, valamint a projekt során elkészített produktumok alapján. (A produktumok mindegyike látható a teremben.) A tanító irányítja a folyamatot, segíti a csoportok önértékelését. A csoportok értékelik saját projektbeli tevékenységüket és az általuk elkészített produktumokat. Hogyan tudtak együtt működni? Eredményes volt-e a közös? Voltak-e konfliktusok és hogyan tudták azokat megoldani? Kooperatív Szóforgó A projekt során elkészített produktumok és dokumentumok jól látható elhelyezése az osztályteremben 2. KÖZÖS ÉRTÉKELŐ BESZÉLGETÉS A tanító szükség szerint segíti az értékelő folyamatot. A tanulók körben ülnek, hogy valamennyien jól lássák egymást. A gyerekek elmondják gondolataikat, érzéseiket a következőkről: Hogyan érezte magát a projektben? Mi tetszett legjobban a projektben? Mi tetszett legjobban a saját munkájában? Mi az, amit megtudott, megtanult a projekt során? Min változtatna? A pedagógus is része a beszélgetőkörnek. Egész osztály Beszélgetőkör 3. A TANÍTÓ PROJEKTZÁRÓ, ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE Összegző értékelést ad a projektről: a végzett munkáról, tevékenységről, valamint az elkészült produktumról. A gyerekek meghallgatják a tanítói értékelést. Lezárja a projektet. 10