Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 4. kötet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése. A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 4. kötet"

Átírás

1

2 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 4. kötet

3 Hátrányos helyzetű 3 7 éves korú gyerekek integrált óvodai nevelése A Biztos Kezdet Óvodai Program háttértanulmányai 4. kötet Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2012

4 Jelen kiadvány a 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció kiemelt projekt keretében készült. Projekt száma: TÁMOP / Főkedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg. Készítette: Vozárné Csontos Mária Szerkesztette: Labáth Ferencné Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Kerékgyártó Sándor ügyvezető 1122 Budapest, Maros utca Telefon: (06 1) Fax: (06 1) internet:

5 TARTALOM Bevezető 7 Bevezetés 9 4. Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése Bevezetés Az együttműködés lehetséges módjai nevelésszociológiai megközelítésben A hátrányos helyzetű családok problémáinak komplex megközelítése és a problémák megoldásának lehetséges irányai A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek együttműködése Felhasznált irodalom 30 Mellékletek 33

6

7 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S 7 Bevezető Tisztelt Olvasó! A közoktatás fejlesztésében való részvétel nagy felelősség volt a múltban is és a mában is. Felelősség azoknak, akik kijelölik az irányait, kitűzik a céljait, meghatározzák a feladatait, és felelősség azok számára is, akik részt vesznek a kidolgozott fejlesztés kipróbálásában, véglegesítésében. Így van ez a Biztos Kezdet Óvodai Program esetében is, amely a TÁMOP 21. századi közok tatás fejlesztés, koordináció (TÁMOP / ) kiemelt projekt 1. számú Fejlesz téskoordinációs hálózat, horizontális együ tt mű ködések kiépü lésének ösztönzése, támogatása pillérének része. A TÁMOP program keretében megvalósuló fejlesztések célja olyan támogató pedagógiai rendszer kialakítása, amely a konkrét pedagógiai gyakorlat és tevékenység szintjén segíti a közoktatási intézményeket a minőségi oktatás és az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításában. Ezen célok érdekében a Biztos Kezdet Óvodai Programban újszerű módon, az eddigi pedagógiai gyakorlattól eltérően, szociális és egészségü gyi tevékenységeket is kíván támogatni az óvodai pedagógiai munkában. A program révén a családok bevonásával és aktív részvételével valóra válik a hátrányos helyzetű gyerekek hozott alkalmazkodási, életmódbeli, kulturális és szociális terü leteken jelentkező hátrányainak enyhítése. Az iskolával való szoros együ ttműködéssel az óvoda iskola átmenet előkészítése, ezáltal a későbbi lehetséges lemaradások, hiányosságok és kü lönbségek minimalizálása valósul meg. Örömü nkre szolgál, hogy a Biztos Kezdet Óvodai Program keretein belü l megvalósult tevékenységek eredményeit jelen tanulmánykötetben közkinccsé tehetjü k. Bízunk abban, hogy kiadványunk tartalmas gondolatokkal segíti a szakmai munka továbbfejlesztését, és a nagyközönség számára is hasznos információkkal szolgál a program által elért pedagógiai eredményekről. Milánkovics Ibolya Labáth Ferencné Schanda Tamás János TÁMOP TÁMOP TÁMOP Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatás-fejlesztési Iroda Közoktatási Osztály irodavezető óvodai csoport szakmai vezető osztályvezető Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltató Nonprofit Kft.

8

9 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S 9 Bevezetés A nevelés teremti az embert és az ember a hazát. (Brunszvik Teréz) Brunszvik Teréz 1820 körül fogalmazta meg tanulmánykötetünk jelmondatául választott fenti gondolatát, amely napjainkban is útmutatást, irányt ad. Ennek az eszmének a jegyében munkálkodnak nagyon sokan a mai Magyarországon óvodapedagógusok, dajkák, gyógypedagógusok, védőnők, gondozónők, egyházi személyek és civil szervezetek képviselői, és utolsó sorban szülők is. A közel húsz esztendős szakmai múlttal rendelkező Okker Zrt. is ezt képviselve alkotta meg a tanulmánygyűjteményt. A társadalmunk legelesettebbjeit, a leginkább hátrányos helyzetben lévő gyermekeket segítő Biztos Kezdet Óvodai Program kapcsán született kötetünknek csak témaválasztása fontos és időszerű, ha az egyes témák bemutatása is szakszerű és alapos. Írásunk átfogó képet ad a kora gyermekkori intervención, az inter- és multikulturalitás elméletén és gyakorlatán át a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintettek együttműködéséről, a pedagógiai diagnosztikai eljárások gyakorlatban kipróbált módszereiről, a játék és a tevékenységekben megvalósuló tanulás általi komplex fejlesztésről. Ezeken túl részletesen bemutatja a program bevezetését, hátterét, pedagógiai tapasztalatait. Érdekes és rendkívül tanulságos a programot megvalósító és a kontrollóvodák helyzetéről végzett felmérésünk. A kapott adatok néhol elszomorítóak, máshol örvendetesek. Elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek vajon mit és hogyan fognak a jövő zedékének átadni. A felmérésből az is kiderül, hogy ezen a területen sok még a kiaknázatlan lehetőség, és igyekszünk konkrét, részletes szakmai segítséget adni a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtéséhez. A háttértanulmányok egyes fejezeteiben erre is kapunk kiváló ötleteket. A módszertani tanácsok mellett egy-egy szituációba konkrétan is beépíthető megoldásokkal találkozhatunk. Ezek az ötletek kiérleltek, kreatívak, olyan alaposan és szakszerűen kidolgozattak, hogy akár módszertani segédletként is használhatóak. A sok jó és újszerű ötlet mellett a szerzőket külön elismerés illeti gördülékeny, igényes, pontos stílusukért is, illetve azért, mert soraikból mindvégig a pedagógusi elhivatottság, az ügy tisztelete és szeretete árad. Átgondolt, jól felépített, koherens tanulmánykötetet vehet kezébe az érdeklődő, azonban a figyelmes olvasónak feltűnhet egy-egy grafikon vagy szövegrész ismétlődése a különböző fejezetekben. Ennek oka az, hogy a kérdőíves felmérés eredményeit minden szerző más-más aspektusból, a saját szemszögéből nézve vizsgálja, így kapunk teljes képet az adatok hátterében álló valós helyzetről. Természetesen a kiadvány fejezetei külön-külön, önálló egységként is kiválóan megállják helyüket. Kiemelendő, hogy a szerzők által felhasznált irodalmak jegyzékei voltaképpen ajánlások is az olvasónak, hogy minél inkább el tudjon mélyülni az adott témában. Ezzel is segíteni kívánjuk a Biztos Kezdet Óvodai Programban részt venni szándékozók munkáját, hiszen a későbbi képzéseken is felhasználhatók ezek a szakirodalmak. A téma iránt érdeklődő olvasók, szülők, pedagógusok, továbbá mindazok, akik hisznek a brunszviki gondolat érvényességében, reményem szerint örömmel fogják kézbe venni és haszonnal fogják forgatni tanulmánykötetünket. Dr. Igaz Sarolta vezérigazgató Okker Zrt.

10

11 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S Szülőkkel, dajkákkal, pedagógiai asszisztensekkel való együttműködés tartalmi elemeinek kialakítása, kiegészítése, bővítése 4.1 Bevezetés Hazánkban a kisgyermekek többsége hároméves koráig a család és mikrokörnyezete által meghatározott értékek szerint, sajátos viszonyaik alapján működő világban él. A külvilágból érkező információk és hatások a testvérek és szülők által irányított szűrőn keresztül jutnak el életébe, ezért a gyermekek világában a külső világ, vagy alig különbözik az otthon megszokott normáktól. Szocializációjának első jelentős lépéseként óvodába kerülésekor megjelenik életében az óvodapedagógus, a hátrányos helyzetben élő gyerekek esetében az első ember, aki a családon kívüli életet és értékrendet, azaz a gyermek számára felfogható társadalmat egy másik szűrő alapján mutatja be. A gyermek életszemlélete újabb impulzust kap, egy időre az óvoda világa jelenti az egész külvilágot. Az intézményben szerzett tapasztalatok egyszerűbb vagy könnyebb esetben alig térnek el a szülői házban megszokott normáktól, a gyermek számára azonban e két tér együttes feldolgozása, a különbségek egyensúlyának megteremése már komoly feladatot jelent, ahogyan a többi csoportba járó, vagy kevésbé érintett gyermekek számára is. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a gyermek későbbi fejlődésére az első 6 életévben szerzett benyomások és megszokott értékrendek jelentős hatással bírnak, a család meghatározó attitűdje mellett az óvoda személyiségformáló hatása kiemelt hangsúlyt kap. Az óvodában ismeri meg a gyermek a pedagógus jelentőségét, és gyakran élete végéig az óvó nénihez hasonlót vár el az őt tanító személytől. Az óvodában válik a gyermek az első közösség tagjává, itt tapasztalja meg először a másokkal történő együttműködés előnyeit és nehézségeit. A gyermekcsoportot irányító felnőtt által megerősített vagy éppen elutasított magatartásformák jelentős hatást gyakorolnak a gyermek csoportokban betöltött későbbi szerepére és közösségi magatartásának fejlődési irányára. Az óvoda munkájának meghatározó tényezője az ott dolgozók emberi és szakmai értékei. Az óvoda vezetője alakítja ki az intézmény nevelési irányvonalát, és következetesen ügyel betartására. Nyitottsága, rugalmassága, problémaérzékenysége, emberi humánuma meghatározója az óvoda dolgozói körében uralkodó légkörnek és a gyermekcsoportokra jellemző magatartásformáknak. Az óvodapedagógusok a nevelőtestületi tervek megvalósítói, napi munkájuk összessége az óvoda minőségi működésének kulcsa.

12 12 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Jelentőségüket törvény 1 is megerősíti, amely előírja, hogy az óvoda teljes nevelési idejében óvodapedagógus foglalkozzék a gyermekekkel. Az utóbbi évek óvodapedagógiai folyamatait elemző tanulmányokban megjelent megállapítások rámutattak arra, hogy az óvodai nevelés folyamatában egyre nagyobb jelentőséget kap a dajka és a pedagógiai asszisztens munkája. A különböző egyéni igényekkel rendelkező gyermekek magas létszámú óvodai csoportjaiban a differenciált tevékenykedtetés megszervezése összetett, időigényes folyamat, amely valósítható meg segítők nélkül. Az óvodapedagógus, a dajka és a pedagógiai asszisztens által közösen vagy felváltva végzett gondozás hasonló elveket és értékeket képviselő munkatársakat igényel. Ez szükségessé teszi a dajkák és a pedagógiai asszisztensek szerepének átértékelését, munkájuk tartalmi megújulását, kiszélesítését. Az óvoda szervezetén belül kialakított és folyamatosan továbbfejlesztett belső együttműködések mellett fontos szerepet kap minden, a gyermekek egyéni problémáinak megoldását hatékonyan növelő lehetőség felkutatása. Az utóbbi években elsősorban a humánerőforrás fejlesztését előtérbe helyező pályázatok innovációs tevékenységei során számtalan, a pedagógiai munka tartalmát erősítő, az intézményi kínálatot bővítő együttműködés jött létre az óvodák és különböző szakmai, egészségügyi, szociális, társadalmi és civil szervezetek között, amelyek bővítik a felzárkóztatás érdekében szervezett folyamatok szereplőinek körét is. Az óvoda feladatai a hátrányos környezetben élő gyermekek nevelése és szakszerű fejlesztése érdekében a pedagógusok nevelői, pedagógiai, szociális, közösségépítő kompetenciáinak folyamatos fejlesztése mellett kiegészülnek a lehetséges külső segítők felkutatásával, az együttműködések tartalmának kidolgozásával és az eredmények beillesztésével az óvodai nevelőmunka folyamatai közé. Az így kialakított és működtetett kapcsolatoknak a gyermeki jövőképre gyakorolt hatása rendkívül kedvező, ugyanis már óvodás korukban széles körű társadalmi összefogás és együttműködés részeseivé válnak. Tapasztalatot szereznek arról, hogyan dolgoznak együtt egy célért a különböző területekről érkező emberek, megtanulják elfogadni a sajátjuktól eltérő gondolkodást, elismerni a másik ember értékeit, amelyek összességében jelentős befolyással bírnak későbbi életük során a humánus emberi magatartás és az elfogadó attitűd kialakulására. Mindezen feladatok elvégzése közben az óvodák szem előtt tartják, hogy a gyermek életében kompetens személy a szülő, és arra törekszenek, hogy elveiket egyeztetve közösen bővítsék a gyermekek egészséges fejlődése érdekében igénybe vett lehetőségek körét. A Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodák tárgyi és szellemi erőforrásaik tudatos fejlesztésével végezhetik a Biztos Kezdet Gyerekházakban elkezdett munka folytatásaként a hátrányos környezetben élő gyermekek családjával történő tartalmas elméleti és gyakorlati együttműködések kialakítását, amelyet kiegészít és megerősít térségük szakmai és társadalmi szervezeteinek támogatása is. 4.2 Az együttműködés lehetséges módjai nevelésszociológiai megközelítésben A szociológia az emberek közötti kapcsolatokkal, az interakciókat meghatározó és befolyásoló tényezőkkel, az interakciók során kialakuló csoportokkal, az intézményekkel és szervezetekkel, az átfogó intézményi és csoportstruktúrákkal foglalkozó társadalomtudomány. 2 A nevelésszociológia fogalmának pontos meghatározása könnyű feladat, mert az általa vizsgált jelenségvilág rendkívül bonyolult és összetett, ezért többféle értelmezési módjával is találkozunk. Szere évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Látogatva: ) 2 Lásd: (Látogatva: )

13 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S 13 pel alkalmazott szociológiaként, nevezik a társas érintkezés tudományának, működhet döntés-előkészítő tudományként. A nevelésszociológia területének kiváló szakértője, Kozma Tamás véleménye szerint az a tudományterület, amely a különböző társadalmi közösségeket szocializáció közben, mint a nevelés alanyait, ill. tárgyait vizsgálja. 3 A nevelésszociológia óvodás életkorhoz kötődő kulcstevékenysége tehát a gyermek óvodai beilleszkedésének követése, vizsgálatának tárgya és helyszíne a környezet, amelyben a gyermek él és ahová beilleszkedik, amelynek tagjává válik. Feladata, hogy feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a kisgyermekkori nevelésnek mint a későbbi társadalmi beilleszkedés alapjának a feltételeit meghatározzák, valamint azokat a körülményeket és viszonyokat, amelyek között az átfogó értelemben vett nevelési folyamat zajlik. A gyermek első szocializációjának színtere: a család A szocializációs folyamat első helyszíne a családi környezet, amelybe a gyermek született. A napjainkban világra jövő gyermekek környezete az utóbbi évtizedek legváltozatosabb képét mutatja. Élnek családok kiemelkedő jövedelmi viszonyok között, ahol béranya közreműködésével jön világra a gyermek, tudunk milliomosként született csemetékről, jól szituált középkorú házaspárok vállalnak utódot 40 éven felül is, míg a másik oldalon a létminimum töredékéből élő, többgyermekes családból származó, tizenéves édesanyák szülnek, majd nevelnek gyermekeket. Gyakori a sokadik gyermek vállalása többgyermekes, munkanélküli, egyetlen jövedelemként a családi pótlékot felmutatni tudó családokban. A 20. század utolsó évtizedeiben megszokott, kiegyensúlyozott, gyermeket vállalni tudó és akaró családdal, ahol a leendő szülők huszonévesek, iskoláikat eredményesen befejezték, házasságot kötöttek, lakáskörülményeik rendezettek vagy reális eséllyel rövidesen rendezetté válnak, napjainkban csak elvétve találkozunk. Mindebből következik, hogy a gyermek nevelésének formái és módszerei is végletes képet mutatnak. Míg az egyik oldalon a család szeme fényének túlféltése és korlátok nélküli, túlzó anyagi ráfordítással történő nevelése minden kétséget kizáróan károsan befolyásolja a gyermek későbbi életét, addig a másik oldalon a nehéz körülmények között élő családokba érkező kisgyermek helyének és szerepének meghatározásakor szinte lehetetlen feladatra vállalkozunk. A segélyekből és családi pótlékból élő, munkanélküli szülők által irányított családok életére rányomja bélyegét mindennapi megélhetésük megoldatlan problémája, így a gyermekre marad idő és energia. A szülő a gyakran önhibáján kívüli, folyamatos kudarcok nyomása alatt érzi örömét és súlyát feladatának, a nevelés felelősségét elhárítva a gyermek gondozása és foglalkoztatása gyakran a nagyobb testvérek feladatává válik. Egyedülálló, fiatal édesanyák esetében jellemző tendencia, hogy néhány év elteltével a gyermeket a nagyszülők gondjaira bízva élik saját világukat. Mit kap a gyermek az őt jogosan megillető figyelem, szeretet, bizalom és megerősítés helyett? Türelmetlenséget, közömbösséget, fásultságot és bizonytalan, kilátástalan jövőképet. Általánosan érzékelhető, hogy a kiegyensúlyozott, boldog terhesség, gyermekszülés és nevelés helyett korunk társadalmi problémái teljes mértékben tükröződnek már a kisgyermek világrajövetelének és első éveinek otthoni körülményeiben. Közvetítő társadalmi egységként a család ősidők óta meghatározó szereppel bír a gyermek életében. A kisgyermek a szüleivel és testvéreivel kialakított kapcsolaton keresztül ismeri meg az őt körülvevő világot, majd e minta alapján hozza létre saját kapcsolatait, szokásait és viselkedésmintáit, amelyek későbbi értékrendjének alapjait képezik. A kapcsolatláncolat legerősebb eleme, hogy milyen minőségű a belső, saját családon belüli viszonyrendszer. Ez lesz minden későbbi, külső kapcsolat kiindulási pontja. Ha kölcsönös egymásra figyelés, önzetlenség, tisztelet hatja át a család mindennapjait, akkor ezzel a megelőlegezett 3 Kozma Tamás: Nevelésszociológia. (Látogatva: )

14 14 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E bizalommal nyit a kisgyerek a világ felé. Ha bizalmatlanság, állandó torzsalkodás, elégedetlenség jellemző a családban, akkor ez a kép vetítődik a kisgyerek elé, amikor a nagyvilágba kíváncsian elindul. 4 Az első átmenet a szocializációs színterek között A gyermekek hároméves koruk körül természetes fejlődésük eredményeként vágynak a hasonló korúak közösségére, így többségük ebben az életkorban szülői támogatással amelyet az anya munkába való viszszaállása is indokol elkezdi óvodai életét. Az óvodába érkező kisgyermek az addig megszokottól eltérő világban találja magát; szerencsés esetben kevés különbséget érzékel az otthoni és az óvodában tapasztalt körülmények között. Beilleszkedésük szüleik jelenléte mellett, egyéni igényeik figyelembevételével, az óvodák többségében fokozatosan történik, ami lehetőséget ad az új környezet alapos megismerésére, a szabályok elsajátítására és elfogadására. A hároméves gyermekek néhány hónap elteltével otthonosan mozognak az óvodai közösségekben, jól érzik magukat kortársaik között szüleik nélkül is, hosszabb távollét után pedig vágynak vissza társaik közé. A nehéz körülmények között élő, hátrányos helyzetű családokból érkezett gyermekek többsége azonban addigi tapasztalataitól eltérő környezetbe érkezik, ahol számára idegen tárgyi körülmények, ismeretlen érzések és viszonyok veszik körül. Beilleszkedésük általában hosszabb idő alatt zajlik le, több hét elteltével is igénylik szüleik jelenlétét az óvodában, amelyet azonban a család gyakran elutasít. A gyermekek többsége egy idő után az óvodai kényelmes körülmények és a meleg nevelői attitűd kedvező hatásait érzékelve szívesen jár óvodába, néhányan azonban bár napközben önfeledten játszanak, jó étvággyal esznek és nyugodtan pihennek éveken át tiltakoznak a családtól való elválás ellen. A gyermekek egy része kerül óvodába hároméves korában, rendszerint szeparáltan élnek 4-5 éves korukig családjukkal, és a külvilág még sokáig rejtve marad számukra. Többségük nagyon vágyik a gyermekközösség, és ha ismerik, ha látták már, akkor az óvoda után. Felmérésünk eredménye alapján az érintett településeken élő, hátrányos helyzetű gyermekek 80%-a részesül harmadik életévének betöltésekor óvodai nevelésben. Az arányszám alapján megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek 20%-a kerül be hároméves korában az óvodába, ha családja körében él továbbra is, és jelentősen csökken számára a hatéves korig tartó alapszocializációs folyamathoz szükséges optimális tárgyi és szellemi közeg igénybevételének lehetősége és az erre fordítható idő tartama. Az óvoda, a gyermek életének második szocializációs színtere Az óvodák olyan tárgyi és szellemi környezetet biztosítanak a kisgyermekek számára, amely elősegíti és támogatja fejlődésüket 3 és 7 éves koruk között. Az egyénre, tehát a gyermekre és a családjára szabott beszoktatás, a fokozatos átmenet biztosítása, a gyermekek életkorának megfelelő napirend és tevékenységek szervezése folyamatosan követi a helyi igényeket és lehetőségeket, valamint az óvodapedagógia fejlődését. A kompetencia alapú óvodai programcsomag módszertani ajánlásai, elméleti alapvetései alapján és komplex tématerveinek megvalósításával működő óvodák a differenciálás módszerének széles körű alkalmazásával biztosítják minden gyermek számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás mellett, egyenértékűen kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során. Az óvodai nevelés előnyös hatásai mellett az édesanyák munkavállalása szempontjából is az a család érdeke, hogy a gyermek minél több időt töltsön óvodában. A hátrányos helyzetű családokban gyakran mun- 4 Labáth Ferencné: Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében. In: Labáth Ferencné Gilicze Zoltán Kovács Erika (szerk.): Óvodai nevelés kompetenciaterület. Elméleti alapvetések. Educatio Kht., Budapest, l.

15 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S 15 kanélküli az egyik vagy mindkét szülő, akik egész nap otthon vannak, és gyermekük óvodába juttatása fontos, esetlegesen még kényelmetlenséget is jelent számukra. Gyermekeik társaiknál lényegesen kevesebb időt töltenek az intézményben, helyette gyakran mellőzve, italozó, durva felnőttek társaságában élik mindennapjaikat. Felmérésünk alapján a hátrányos helyzetű óvodás gyermekek 80%-a látogatja rendszeresen az óvodát, amely egyben azt is jelenti, hogy a gyermekek 20%-a számára az óvoda által kínált harmonikus, gyermekközpontú közeg testi és szellemi szükségleteiket kielégítő, személyiségfejlesztő szolgáltatásai kellő mértékben biztosítottak. Az óvodai nevelés szerepe az iskolakezdés időpontjának alakulásában Az óvodai nevelőmunka során a pedagógusok magas szintű szakmai tudással, széles módszertani eszköztárral megteremtik és működtetik mindazon humán- és tárgyi feltételeket, amelyek nyomán a gyermekek részben természetes érésük, részben az őket ért kedvező hatások eredményeként eljutnak szocializációjuk harmadik állomásának kapujába. A kiscsoportos kortól óvodába járó gyermekek háromévnyi nevelőmunka hatására hatéves koruk körül elérik az iskolakezdéshez szükséges fejlettségi szintet. Felmérésünk eredménye alapján a hátrányos helyzetű gyermekek esetében átlagosan 4 évnyi óvodai nevelőmunka szükséges ahhoz, hogy elkezdhessék iskolai tanulmányaikat. Ennek okai között első helyen szerepel a késői óvodakezdés és a rendszertelen óvodába járás. Az óvoda szerepe a hátrányos helyzetben élő családok bevonásában A szülők minden korban elődeik mintáját követve élik életüket és nevelik gyermekeiket. Sok hátrányos helyzetű család viszi tovább a saját szülei által képviselt életmódot, alakul ki igényük a váltásra, törekszenek erős elszántsággal szorult helyzetük megváltoztatására. Az óvoda szociális érzékenysége kiterjed ennek megértésére és elfogadására, akarja külső hatalomként megváltoztatni a családot irányító szülőt, ha együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a gyermek nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében, és a kölcsönös bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra. A nyitott óvoda intézménye új gondolat, megvalósítása minden család felé bizalmat áraszt. Különösen nagy jelentősége van e nyitottságnak a hátrányos helyzetű szülők körében, akiknek biztonságérzete körülményeik miatt rendszerint sérült. Ők szívesebben maradnak saját környezetükben, és gyakran tiltakoznak a változás ellen. Fontos, hogy az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelítsen feléjük, egyértelműen érzékeltesse, hogy elfogadja helyzetüket, és a maga módján támogatja őket problémáik megoldásában. Az óvoda dolgozói tévesztik szem elől, hogy minden szülő a legjobbat akarja gyermekének, még azok is, akiknek nevelési elveivel, szokásrendszerével tudnak azonosulni. Ha az első óvodai, szülővel együtt töltött napok folyamán, a befogadás során a segítőket alaposan megszervezve van elég idő a családdal való pozitív kapcsolat megalapozására, elkezdődik egy bizalmi folyamat a két fél között. A szokásaikról való őszinte érdeklődés, a gyermek apró az anya számára addig talán is érzékelt megnyilvánulásainak észrevétele segít abban, hogy a szülő büszkévé válhasson gyermekére. Később ezt követi az óvodai élet eseményeibe való beavatás és bevonás, személyes segítségének kérése és kiemelt megköszönése, vagyis a gyermek, valamint a saját személye általi fontossá válás élményének kialakulása. A diszkréten tudatos pedagógusi beavatkozás nyomán érzékelhetővé válik a család számára, hogy a gyermek jól érzi magát az óvodában, az óvoda örül a gyermek és a szülő jelenlétének. Kialakul a kölcsönös bizalom, és a szülő is örömmel megy be az intézménybe, mert tudja, kedvező hatások fogják érni. Az óvoda a családtagok közül általában az édesanyával kerül kapcsolatba, legalább olyan fontos azonban az édesapa és a testvérek megnyerése is.

16 16 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Az óvodába járó gyermekek családjához kötődő információk teljes diszkréciót követelnek az óvoda minden dolgozójától, és kiemelten érvényes ez a hátrányos helyzetű családok életére, problémáira és családi körülményeire. Gyakran azonban a legtapintatosabb magatartás sem elég ahhoz, hogy az óvoda a család közelébe kerüljön. Javasolt ilyen esetekben a településen vagy a térségben fellelhető, a későbbiekben bemutatásra kerülő segítő partnerek feltérképezése és közreműködésük igénybevétele. Az óvoda szerepe a hátrányos helyzetű gyermek szocializációs folyamatában Az óvoda elfogadó attitűdjének kinyilvánítása a család mellett a gyermek befogadása esetében is kiemelkedően fontos. A kisgyermek magával hozza szülei félelmeit és az otthoni lét problémáinak kezelése során érzékelt feszültséget, riadt és nehezen nyílik meg idegenek felé, így valószínűleg társainál több időre lesz szüksége az új környezethez való alkalmazkodáshoz. Testápolási ismeretei, egészségügyi szokásrendszere gyakran hiányos, és mindig szívesen, vagy néha állandóan végezné az óvodában megismert tisztálkodási feladatokat. Beszéde gyakran nehezen érthető, vagy hosszú ideig egyáltalán szólal meg. Nagymozgása gyakran összerendezetlen, mozdulatai darabosak, finommotorikus mozgása fejletlen és bátortalan az új mozgásformák kipróbálásakor. Önkiszolgálás során az otthoni kisebb gyermekek gondozási kötelezettsége miatt lehet kiemelkedően önálló, ugyanakkor más tevékenységekben nagyon ügyetlen is. Közösségben visszahúzódó, félénk, képes érzelmeit kifejezni és kezelni, magatartása gyakran szélsőséges. Az adott életkorra jellemző ismeretei általában hiányosak, tájékozottsága szűk körű, értelmi képességeinek fejlettsége jelentős elmaradást mutat kortársaitól. Játék során a gyakorló játékokat részesíti előnyben, előfordulhat, hogy ábrázoló és manuális tevékenységet életében először az óvodában végez. A mese ritkán köti le, mondókák, versek, dalok helyett a családban megszokott gyakran vulgáris beszédfordulatokat alkalmazza. A Biztos Kezdet Óvodai Program során kiemelt figyelmet kap a hátrányos helyzetű gyermekek egyéni befogadásának megtervezése, befogadási terv összeállítása és a folyamat lebonyolítása, amelynek során minden óvodai dolgozó türelmes, elfogadó magatartását tudatosan képviseli a gyermekkel szemben. Gyakran előfordul, hogy a gyermek az óvoda ellen tiltakozik a reggeli elváláskor, ha a családja által nyújtott biztonságérzete sérült, így megnyugtatása is ennek figyelembevételével történik. Az óvodapedagógus, a dajka, a pedagógiai asszisztens rendszeresen egyeztetett, következetesen meleg, barátságos viselkedése megnyugtatóan hat a gyermekre, aki rövid időn belül feloldódik természetes közegében, a gyermekcsoportban. Ajánlások A Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett óvodák számára A kisgyermek szocializációs folyamatát bemutató nevelésszociológiai ismeretek folyamatos gyarapítása, mélyítése. A térségükben zajló szociális és társadalmi folyamatok, valamint ezek nevelési, pedagógiai hatásának követése. Folyamatos információszerzés a beóvodázási körzetben élő családok viszonyairól. A településen vagy a beóvodázási körzetben élő, hároméves korú gyermekek adatainak megismeréséhez szükséges információs bázis létrehozása. A családok bizalmának elnyerése. Az óvoda vonzóvá tétele a családok számára, az óvoda környezetének közös kialakítása. Bizalmi kapcsolat kiépítése a szülőkkel, testvérekkel, rokonokkal.

17 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S 17 Nyitott óvoda működtetése konkrét és közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével. Pedagógusokból és külső segítőkből álló beóvodázási munkacsoport működtetése. Beóvodázási terv készítése, értékelése, szükség esetén korrekciója, külső szakemberek bevonásával. A hátrányos helyzetű családokban élő, hároméves korú gyermekek teljes körű beóvodázásának megvalósítása, a Biztos Kezdet Gyerekházakba járó gyerekek és családjaik elérése. A gyermekek hiányzásának és annak okainak követése, a családok segítése a gyermek óvodába juttatásában. A családi nevelés elsődlegességének megerősítése, látogatások, közös programok folyamatában. A családtagok segítése a szülői, testvéri szerep átélésében, továbbfejlesztésében. Részletes anamnézis készítése a szülők és családtagok bevonásával az óvodába kerülő gyermekekről. Az óvodai dolgozók (óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens) rendszeres együttműködése, a gyermekekről szerzett tapasztalataik megosztása, az alkalmazott módszerek egyeztetése. Az óvodán belüli horizontális tanulás megszervezése, hospitálás a befogadást eredményesen végző óvodapedagógusoknál, egymás differenciáló nevelési gyakorlatának megismerése. Együttműködés kezdeményezése a településen működő Biztos Kezdet Gyerekházzal, hospitálás egymás intézményeiben, közös programok szervezése. A pedagógusképzés feladatai A nevelésszociológia kisgyermekekhez kötődő folyamatainak részletes bemutatása. A családok megismeréséhez és a velük létrejövő kapcsolatok kiépítéséhez szükséges módszertani eszköztár elsajátítása, pl. anamnézis kitöltése, a családlátogatáson alkalmazott módszerek gyakorlása, a hallgatók részvétele szülői értekezleten. A gyermekek életében előforduló szociális problémák és kezelési lehetőségeik bemutatása, felkészítés a várható problémákra. Hospitálási lehetőség biztosítása a szociális szférában a segítő intézmények munkájának megismerésére. Annak érzékeltetése, hogy nincsenek minden helyre és helyzetre általános érvényű szabályok, a problémák kezelése minden esetben a helyi sajátosságok alapján, egyedi módon történik. Érzékenyítési technikák alkalmazása, tréningek, gyakorlatok A hátrányos helyzetű családok problémáinak komplex megközelítése és a problémák megoldásának lehetséges irányai Az elmúlt évtizedekben kialakult gyakorlat szerint az óvodák többségében a gyermekek nevelésének, fejlődésének koordinálását a helyi nevelési program és saját nevelői kompetenciáik alapján kizárólag az óvodapedagógusok végzik. A gyermeket befogadó csoport kiválasztásáról az óvoda vezetője dönt, a döntés szempontjainak meghatározását a nevelési programjukban megfogalmazott elvek alapján több kötelező és egyedi tényező befolyásolja. Párhuzamos csoportok működtetése esetén törekszenek a fiúk és a lányok egyenletes elosztására, a rendelkezésre álló információk alapján hasonló képességekkel rendelkező gyermekekből álló csoportokat állítanak össze, teljesítik a szülők kéréseit és az Óvodai Integrációs Fejlesztő Program működtetéséhez támogatást igénylő intézmények betartják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes elosztásának előírását. A gyermekcsoporton belül az óvodapedagógusok általában egyedül határozzák meg a gyermek óvodába kerülésének időpontját, nevelési programjuk előírásainak figyelembevételével a beszoktatás folyamatát, majd az óvodai évek során a gyermek fejlődése érdekében

18 18 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E tett lépések tartalmát, beleértve a külső segítség igénybevételének szükségességét és irányultságát is. Az óvodapedagógusok állítják össze a nevelési év programját, határoznak a megtartandó rendezvényekről, döntenek külső szolgáltatók bevonásáról. Megállapíthatjuk, hogy a gyermekek óvodai életébe bekerülő tartalmak, az óvoda kínálata, a gyermekeket érintő problémák megoldása, az őket érő hatások és mindezekhez a külső segítők igénybevétele meghatározó mértékben az óvodapedagógusok kezében van. Az utóbbi évek innovációs együttműködési kezdeményezései rávilágítottak arra, hogy az óvodába járó gyermekek különösen a hátránnyal küzdők sorsának alakulása egyre több, a nevelőmunkához kapcsolódó vagy éppen attól különböző területen működő ágazatot is érint saját tevékenysége révén. A családok életszínvonalának csökkenésével párhuzamosan megnőtt a magán és társadalmi önszerveződő közösségek szociális érzékenysége, és egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy a jövő generációjának biztosított támogatások bővítése érdekében jelentős társadalmi, civil bázis is mozgósítható. Az egészségügy szakemberei, a gyermekorvosok és a védőnők korábban csak saját szakterületük, a gyermekek egészségéhez kötődő feladatok lebonyolítása során kerültek kapcsolatba az óvodával. Feladatuk napjainkra összetettebbé vált, mert a gyermekek, családok egészségének fenntartása és javítása az érintettek anyagi körülményeinek függvényévé is vált, így munkájuk eredményessége már csak az általuk biztosított egészségügyi szolgáltatás minőségétől függ, ha számtalan egyéb, szociális és társadalmi tényező is jelentős befolyást gyakorol rá. Ez azt eredményezi, hogy munkájuk hatékonysága érdekében ők is keresik a kapcsolatot a társadalom többi szervezetével, így az óvodával is. A pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körébe tartozik mindazon feladatok szakszerű ellátása, amelyek meghaladják a pedagógusok kompetenciáit. Így a logopédiai szakszolgálat, a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai szakszolgálat, a pszichológiai szakszolgálat, a korai fejlesztés és gondozás, a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás, a fejlesztő felkészítés, továbbá a szakértői bizottságok működtetése a gyermekek diagnosztizálására, valamint a nevelési tanácsadás. A gyermek az óvoda javaslatára kerül hozzájuk vizsgálatra, és az általuk javasolt fejlesztő munka is általában az óvodában zajlik, ezért számukra is fontos a két intézmény munkájának összehangolása. A korai fejlesztést végző szakemberek tevékenységének utánkövetése a legeredményesebben az óvodában végezhető el. A bölcsődék munkatársai jól ismerik az általuk gondozott gyermekek körülményeit, egészségi és mentális állapotát, valamint fejlődési ütemét. Munkaköri feladatuk az óvodai átmenet támogatása érdekében kapcsolat kiépítése az óvodapedagógusokkal és az óvodai nevelőmunka tartalmának megismerése. Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességét jelentősen befolyásolja az óvoda készség-, képesség- és kompetenciafejlesztő tevékenysége, valamint a gyermekek iskolakezdési időpontjának helyes megválasztása. Az óvodából iskolába történő átmenet tartalmának maghatározása és lebonyolítása csak az óvodák feladata, ha az iskolák pedagógiai programjának is kötelező eleme. Egyre több iskola részben saját igénye alapján, részben a tanulólétszám csökkenése miatt fontosnak tartja, hogy oktatónevelő munkája bemutatására minél korábban megjelenjen az óvodás gyermekek és családjaik életében, és fontosnak tartja az iskolai életmódtól való félelem megelőzését. E mellett vannak olyan tanítók, akik szánnak időt és energiát jövendő iskolásaik óvodai életmódjának megismerésére, és az is elfordul, hogy módszertani tanácsokért látogatnak el az óvodába. A szociális háló szervezeti kereteinek erősödését és tevékenységi körének bővülését az életszínvonal csökkenése, a családok megélhetési gondjainak növekedése és a gyermekek védelmének fokozódó feladatai indokolják. Napjainkra törvényi előírás alapján minden települési önkormányzat működteti a családtámogatás rendszerét, amely kiemelten követi a gyermekek szükségleteinek kielégítését és megfelelő kompetenciákkal rendelkezik a beavatkozáshoz. Mindehhez elengedhetetlen szükségük van a gyermeket nevelő intézmény jelzéseire, tapasztalataira, megoldási javaslataira és együttműködő munkatársaira.

19 S Z Ü L Ő K K E L, D A J K Á K K A L, P E D A G Ó G I A I A S S Z I S Z T E N S E K K E L VA L Ó E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S 19 A rendszerváltás után különböző igények alapján, változatos tevékenységi körrel sok civil szervezet kezdte meg működését az országban. Fontos szerepük volt abban, hogy a helyi igények alapján összefogták az adott célokért tenni akaró embereket, elmélyültek az általuk választott területen, programokat szerveztek maguknak és az érdeklődő lakosságnak. Munkájukat legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában végzik, és nyitottak a helyi akciók, jótékonysági kezdeményezések támogatására, főleg akkor, ha a tevékenységeken keresztül gyermekek sorsán tudnak segíteni. Kisebbségi önkormányzat működik minden településen, ahol azonban létrehozták, határozott célokat tűztek ki maguk elé a közösségükbe tartozók támogatására, érdekeik képviseletére, kiemelten kezelve a családok és utódaik sorsának, boldogulásának előmozdítását. Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozását követően egyre szélesebb körben jelentek meg pályázati kiírások a nehéz helyzetben élők felzárkóztatásának támogatására. Kezdetben szűk kör vállalta a jelentős adminisztrációt igénylő, de nagy hozadékkal bíró projektek lebonyolítását, majd 2005 után a hátránykompenzáció érdekében szervezett HEFOP pályázati programok által kínált lehetőségekkel már több oktatási intézmény élt. Sajnos óvodák legfeljebb konzorciumi partnerként kerülhettek be a megvalósítók közé. Jelentős áttörés volt az óvodák felzárkóztató munkájának elismerésére 2007-től az óvodai fejlesztő program bevezetésének központi támogatása, amely a legveszélyeztetettebb kör, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelését tette lehetővé. Az Óvodai IPR néven ismert program megvalósítását évről évre több óvoda vállalja, a Biztos Kezdet Óvodai Programban érintett intézmények 50%-a is él az óvodai fejlesztő program és a megvalósítását végző pedagógusok központi támogatásának lehetőségével. A pályázati támogatásoknak köszönhetően az intézmények jelentős többletszolgáltatást tudnak biztosítani a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik számára, fejlesztik a pedagógusok integrációs kompetenciáit, szakmaközi együttműködésekben vesznek részt és bővítik a nevelőmunka tárgyi feltételeit. Felmérésünk adatai alapján az érintett óvodák 20%-a vett részt a HEFOP programokban, a TÁMOP pályázati programokba azonban már 70%-a bekapcsolódott. Pályázatok, helyi programok lebonyolításakor a szolgáltatói szféra különböző területeinek képviselői jelennek meg az óvodákban. Érdekük a pedagógusok, gyermekek vagy családjaik által igénybe vett szolgáltatás, termék értékesítéséhez kötődik, működési és támogatási rendszerük azonban általában lehetővé teszi néhány nehezebb körülmények között élő gyermek életkörülményeinek támogatását. A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy a gyermekek sorsának javítása érdekében tenni akaró óvodák jelentős segítő bázist és számtalan, különböző területen működő szakembert találnak környezetükben saját hátránykompenzációs munkájuk támogatására. A hátrányos helyzetű gyermekekhez kötődő problémák komplex megközelítésének szereplői külső segítők Védőnők: Ismerik a gyermek fogantatásának körülményeit, a szülőknek és a testvéreknek a gyermek érkezéséhez fűződő érzelmeit, a gyermek várása, az édesanya terhessége során felmerült problémákat és ezek kezelését, információval rendelkeznek a szülés lefolyásáról. Ők látják először a kisgyermeket, mérik és megfigyelik fejlődését, tudnak betegségeiről, emellett benyomásokat szereznek a családban betöltött helyéről, a család szokásrendszeréről, nevelési elveiről. Ők jelzik az első problémákat a szociális háló felé és követik a megoldás eredményét. Lehetőségük van alaposan megismerni a gyermeket és az őt nevelő családot, valamint jelentős befolyással bírnak a korai nevelési folyamatok alakítására. Az óvodai nevelés időszaka alatt saját mérési rendszerük alapján követik a gyermek fejlődését, óvodai vizsgálatokat szerveznek, és ismerik a szülő otthoni gondozó, nevelő tevékenységét is.

20 20 H Á T R Á N Y O S H E L Y Z E T Ű 3 7 É V E S K O R Ú G Y E R E K E K I N T E G R Á L T Ó V O D A I N E V E L É S E Gyermekorvosok: Részletes információkkal rendelkeznek a család egészségi állapotáról, örökletes betegségeiről és a hajlamosító tényezőkről, folyamatosan követik a gyermek betegségeit, azok gyakoriságát, ismerik egészségügyi problémáik pszichés és egyéb okait, valamint a család érzelmi és anyagi ráfordítását ezek kezelésére. Benyomásokat szereznek a szülők egészséges életmód iránti igényéről, a család szokásrendszeréről, problémakezeléséről és mindezekből a szülők általános életszemléletéről. Családsegítő, gyermekjóléti szolgálat szakemberei, családgondozók, szociális munkások: A gyermek óvodába kerülése előtt általában csak akkor ismerik a családot, ha van az óvodásnál nagyobb testvér, vagy krízishelyzetük miatt, amikor azonnali, hatékony beavatkozásra volt szükség. Fontos információkkal rendelkeznek a gyermek lakáskörülményeiről, a család jövedelmi viszonyairól, a szülők munkába állásának, elhelyezkedésének esélyeiről. Az óvodai nevelés időszaka alatt folyamatosan követik a család sorsát és személyes látogatásaik tapasztalatai alapján döntenek a szükséges támogatásról, esetleg beavatkozásokról. Szakszolgálatok: A pedagógiai szakmai szolgáltatók, a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok jól képzett szakembereket alkalmaznak, munkájukat számos kistérségben nevelési tanácsadók segítik. A logopédus tevékenysége iránti igény a beszédhibás gyermekek számának jelentős növekedésével már csak az óvodapedagógusok, ha a szülők részéről is jelentkezik. Törvény szabályozza gyógypedagógus alkalmazását a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése során; tanácsaikra, javaslataikra az óvodapedagógusoknak is szükségük van az egyéni fejlesztési tervek összeállításakor az alkalmazott módszerek kiválasztásához. Míg néhány évvel ezelőtt vegyes érzelmeket váltott ki a pszichológus megjelenése az óvodában, napjainkra egyre elfogadottabbá vált munkája a gyermekek, a szülők és a nevelőtestület körében. A mozgásfejlesztés jelentőségének megismertetése szűk körben elkezdődött, gyakorlata azonban kevéssé vált általánossá az óvodák körében. A programban érintett óvodákban igénybe vehető szakmai szolgáltatások 90% 80% 89% 70% 79% 60% 50% 40% 50% 57% 30% 20% 32% 10% 0% fejlesztőpedagógus 18% gyógypedagógiai asszisztens gyógypedagógus gyógytestnevelő 4% konduktor logopédus pszichológus

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak)

A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA. Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) A BEFOGADÓ ÓVODA JÓGYAKORLATA Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem: hogyan segíthetnék abban, hogy önmaga lehessen ( Janese Korczak) CSÁMIÓ NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA Óvodánk a Napközi Otthonos Óvoda

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! MEIXNER EGYMI MOHÁCS Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény komplex szolgáltatásainak

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015

Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 Gyermekvédelmi munkaterv 2014 2015 A Tervezést segítő Dokumentumok: 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 2010. évi LXIII. törvény a közoktatási törvény módosításáról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Tájékoztató az Óvoda-iskola átmenetet segítő program indításáról Mohács, 2013. október 16 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT

koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag

Részletesebben

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból

Óvodánkról. LHH kistérség. Balástya. Új épület DAOP Infrastrukturális. pályázatból A jövı útjai 14. konferencia Társadalmi felelısségvállalás a sajátos nevelési igényő gyermekekért Kiskırös 2010. november 17. Óvodánkról Balástya LHH kistérség Új épület DAOP Infrastrukturális pályázatból

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény

Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Referencia intézmény terület: Komprehenzív elven egység programmal dolgozó intézmény Jó gyakorlat megnevezése: A tanulás ne legyen lecke a gyermeknek, hanem szívdobogtató élmény (József A) A motiváció,

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS IV-VI. fejezet az ÓVODÁK számára Dátum:... Készítette:...... Az intézmény

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK

A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK A TÁMOP 3.1.4. TANÁCSADÓI FELADATOK Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben 2009.Budapest Dr. Csontos Jánosné Szabó Gyuláné közoktatási szakértők 1 MOTTÓ Ha egy ország

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2

Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2 Óvodafejlesztés TÁMOP-3.1.11-12/1-2 Kódszámok: Közép-Magyarországi Régió: TÁMOP-3.1.11-12/1 Konvergencia régiók: TÁMOP-3.1.11-12/2 Az Óvodafejlesztés című uniós pályázat alapvető célja A TÁMOP-3.1.11-12/1-2

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben.

Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. Óvodás szülők tájékoztatása a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben című pályázatról Dr.Karácsonyiné Handl Mária projektmenedzser Kecskéd, 2009. augusztus 27.

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Az integrációs program célja:

Az integrációs program célja: INTEGRÁCIÓS PROGRAM Az integrációs program célja: Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázása. Valamennyi 3 7 éves HHH gyermeknek megfelelő minőségű tudatos nevelő fejlesztő munkával

Részletesebben

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!

EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az

Részletesebben

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI

Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI Elérhető pedagógiai szolgáltatások a Szolnok városi Óvodákban Bemutatkozik az EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Kovácsné Bögödi Beáta 2011. 02.28. EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Szolnok Városi Óvodák

Részletesebben

Szakmai munkaközösség munkaterve

Szakmai munkaközösség munkaterve Szakmai munkaközösség munkaterve 2011/2012 1. BEVEZETŐ A 2009.-2010-es nevelési évben a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében egy óvodai csoportban kompetencia alapú óvodai programcsomag került bevezetésre,

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063

TÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063 TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet

Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE INTEGRÁCIÓS BÁZISISKOLA A JÁSZSÁGBAN ÓVODÁNK FELTÉTELRENDSZERE 4 csoportos 100 férőhelyes 9 fő pedagógus, 1 fő gondozónő, 4 fő

Részletesebben

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY AZ IPR PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A KOMPLEX PREVENCIÓS PROGRAM TÜKRÉBEN

JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY AZ IPR PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A KOMPLEX PREVENCIÓS PROGRAM TÜKRÉBEN JÁSZSÁGI KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY JÁNOSHIDAI NAPSUGÁR ÓVODAI TAGINTÉZMÉNY AZ IPR PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A KOMPLEX PREVENCIÓS PROGRAM TÜKRÉBEN Tárgyi erőforrás 4 csoportos 100 férőhelyes Tornateremmel, differenciált

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK

Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK Bukovics Eszter szakmai vezető SZAKMAI NAPOK A 2012/2013. tanévben a következő intézményközi szakmai napok megrendezését tervezzük: 1. Szakmai nap az intervenció jegyében - Felkészítés a preventív óvodai

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben

PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Pályázati felhívás: TÁMOP 3.1.4-08/2-2009 pályázatról Kompetencia alapú oktatás, egyenlő esélyek - innovatív intézményekben Projekt címe: A körmendi Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Pályázati támogatások

Pályázati támogatások Pályázati támogatások 2011. 2010. 2008. 2007. Időtartam2011. 06. 01. -2011. 10. 31. Eredmény: pedagógiai fejlesztés, családterápia biztosítása; működési kiadásokhoz hozzájárulás Támogatás mértéke: 103.000

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése

TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése TÁMOP-3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése A sikeres közoktatás-fejlesztés érdekében kulcsszerep hárul a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait

Részletesebben

CSOPORTNAPLÓ. a projektszemléletû óvodai élethez.... csoport.../... nevelési év

CSOPORTNAPLÓ. a projektszemléletû óvodai élethez.... csoport.../... nevelési év CSOPORTNAPLÓ a projektszemléletû óvodai élethez... csoport.../... nevelési év Tartalom: A csoportnapló törvényi háttere..................................................... 2 A csoportnapló megnyitása

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOK MEGÚJULÁSÁNAK SZAKMAI TÁMOGATÁSA, EREDMÉNYEI (TÁMOP 3.4.2-B) Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az igénybe vehető pedagógiai többlet szolgáltatások támogatása TÁMOP 3.4.2/B

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv

Pipitér Óvoda Pusztakovácsi Esélyegyenlőségi terve 8707 Pusztakovácsi Fő u. 114. Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013 1 Tartalomjegyzék: 1. Helyzetelemzés... 4 2. Az Intézkedési terv célja... 4 3. Kötelezettség és felelősség... 4 4. Akcióterv... 5 5. Megvalósítás... 7 6. Monitoring és nyilvánosság...

Részletesebben

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM

MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGISMERÉS ÁLLÓKÉPESSÉG VALÓSÁG PEDAGÓGIAI PROGRAM KŐBÁNYAI MOCORGÓ ÓVODA 1101. Budapest, Kőbányai út 30. TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 1 II. Gyermekkép, óvodakép 4 II. 1 Gyermekkép 4 II. 2 Óvodakép 5 II.2.1.

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben