TÁNCOS-ZENÉS MOZGÁSFEJLESZTÉS. SEGÉDANYAG testnevelő- edző szakos hallgatók számára. Antal László

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁNCOS-ZENÉS MOZGÁSFEJLESZTÉS. SEGÉDANYAG testnevelő- edző szakos hallgatók számára. Antal László"

Átírás

1 TÁNCOS-ZENÉS MOZGÁSFEJLESZTÉS SEGÉDANYAG testnevelő- edző szakos hallgatók számára SBANTE 3136 SBALTE 3136 Összeállította: Antal László Szombathely BDF, TMFK 2008-as változat 1

2 Tantárgyi program A tantárgy kódja:sbante 3136 A tantárgy neve: Zenés-táncos mozgásfejlesztés Heti óraszám: 0/2 Félév végi számonkérés típusa: Gyakorlati jegy Kredit:1 A tantárgy felelős tanszéke és oktatója: Sportelméleti Tanszék- Antal László főiskolai docens A tantárgyfelvétel előzetes követelményei: Az oktatás célja, feladata: Ismerjék meg a népi játékok testnevelésben alkalmazható változatait, tanuljanak meg alapfokon táncolni, fejlődjék ritmus és tánckészségük, tudják azt a térben alkalmazni. Legyenek tisztában a mozdulatelemzés alapfogalmaival, a mozgó test többszólamúságával. A tánctanulás során ismerkedjenek meg a mépi játék és néptánc táncainak, tánctípusainak alapozó mozgásanyagával, a tánc fejlesztési lehetőségeivel.. Sajátítsák el a gyakorlati anyagot, annak folklorisztikai, tánctörténeti, játékelméleti hátterét. A tánctanulás során, saját élmény révén fejlődjék a hallgatók önkifejezési képessége Az elsajátított táncanyag fejlessze a hallgatók koordinációs és nem-verbális kommunikációs képességeit. Követelmények: Tudják a játékokat és táncokat párosan, illetve kiscsoportban a zenébe pontosan belépve indítani, ritmikai, tempó és dinamikai biztonsággal eltáncolni., Legyenek tisztában a mozdulatelemzés, és a táncelmélet alapfogalmaival, és tudják azokat alkalmazni. Legyenek képesek megszerzett gyakorlati és elméleti ismereteiket egyedül, önállóan rendszerezni, s a hozzárendelt szakirodalom birtokában azokról írásban vagy szóban számot adni. Tananyagtartalom: Elmélet Mozdulatelemzés alapfogalmai, a táncanyag ritmikai, plasztikai, dinamikai vonatkozásai. A néptánc tánc történeti rétegei, típusai A táncok képességfejlesztő hatása. Gyakorlat Gyermekjátékok Típus-semleges mozgásanyag: járás, futás, ugrás, pózok Játék a térrel (térgyakorlatok) Fogásmódok, tartások, kartartások Hangjegyérték és ritmus gyakorlatok Osztinato gyakorlatok Dunántúli ugrós motivika Körtáncok Eszközös táncok Kötelező irodalom: ANTAL László: Néptáncpedagógia. Bp Hagyományok Háza IGLÓI László-BARATI Krisztina: Egészségesebb nemzedéket 2000-re. Bp S. SZENTPÁL Mária: Játékos ritmika. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó. FELFÖLDI-László-PESOVÁR Ernő: A magyar nép és nemzetiségeinek táncai. Budapest, 1997 HANDRICH, Berhard: Táncóra. A világtáncok kézikönyve. Bp Cser Kiadó. 75 % -os részvétel az órákon. A félév elfogadása három (igazolt vagy igazolatlan) hiányzásig lehetséges. A tanórán nyújtott % hiányzás esetén az órák pótlásával a hallgató bemutatásra vagy vizsgára bocsátható. Az órák pótlására a néptánc szakirány foglalkozásai, illetve az évfolyam más csoportjainak órái nyújtanak lehetőséget. Félévárás követelményei: Aláírás feltétele: Rendszeres, aktív részvétel a tanórákon, valamint az edzőtáborozáson, a részfeladatok teljesítése. Összevont gyakorlati jegy: a.) A tanult tánc és játékanyag bemutatása kiscsoportokban (2-4 fő) b.) Szóbeli vagy írásbeli beszámoló a félév elméleti tananyagtartalmából szeptember 4. Antal László főiskolai docens 2

3 I. A TÁNC MŰVÉSZETI- FOGALMI RENDSZERE, TARTALMA ÉS FUNKCIÓI : - A tánc egyszerre testedző és esztétikai funkciója közismert. - A tánctevékenység az egyik legösszetettebb esztétikai- művészeti cselekvés, hiszen magasfokú igénybevétellel egyszerre foglalkoztatja a vizuális képességeket, a tapintó érzékelést, a hallási kultúrát, az izom és testérzést. Mindez elsősorban közösségi keretben teremthető meg. Egyidejűleg téri és időbeli koncentrálást és alkalmazkodóképességet igényel. - Ritmus, dallam- és egyensúlyérzéket fejleszt. - Kötött és szabad formáival, variációival spontán módon teremti meg a zenei mozgási anyanyelv és az általános nemzetközi tánc gesztus - nyelv szintézisét. - Nyilvánvaló a kötődés az auditív nevelés zenei alapozásához. - A mozgással együtt énekelt zene állandó kapcsolatot létesít a két funkció között. - A nem énekelt, hangszeres táncos zene eltáncolva élő tevékenységgé válik, a mozgásérzet kivetül, az egész test mozgására tevődik át. - Kötődik a népélet és tánctörténet ismeretanyagához. - A tánc elsajátítása nemcsak a kultúra szükségszerűségéből adódik, hanem abból is, hogy alapjai nagyon könnyen elsajátíthatók, - ha az ember gyermekkorban átitatódott a gyermekjátékok mozgásformáival. - A néptánc mozgásai kötöttek, a zene ritmusa és gyakran az énekbeszéd tagolása köti a lépéseket. - Ez a tagolás a mondókákból és a gyermekjátékokból a gyermek számára már ismerős, s ez megkönnyíti a tánc tanulását. - A mozgás anyanyelv tanulása a legfiatalabb korban a leghasznosabb. - Hosszantartó folyamat. Kiteljesedése didaktikailag jól átgondolt oktatási-nevelési folyamat eredménye. ( - De lehet a tánc mint művészet eszköz a művészeten kívüli problémák megoldásában is. - Arra a felismerésre alapozva, hogy az esztétikai szféra és mindennapok között van átjárás. - A mindennapi élet jelenségeit, élményeit esztétikai kategóriák és normák, műveletek segítségével megérthetjük, kezelhetjük, feldolgozhatjuk (önismeret, mások megismerése, egyéni élethelyzetek tudatosítása, tárgyi, természeti környezetre vonatkozó problémák feldolgozása stb.) (Zrinszky L o.) II. AZ EMBERI TEST MOZGÁSA ÉS A MŰVÉSZI TÁNCNYELV Vitányi Iván, Körtvélyes Géza egymást kiegészítő felosztása - Közönséges avagy a köznapi élet mozgásai: a lét gyakorlati szükségleteivel kapcsolatos. - A művészi mozgás: Azok a mozgások amelyek kifejezetten táncnak minősülnek I. KÖZÖNSÉGES VAGY KÖZNAPI MOZGÁSOK A.) ÉLETFUNKCIÓS MOZGÁSOK Bármikor átmehetnek művészi kifejező mozgássá. B.) SPECIÁLISAN SZABÁLYOZOTT MOZGÁSOK Összehangolt, munkát segítő mozgások, sportmozgások, munkafolyamatok mozgásai 3

4 Ezek is lehetnek művészi töltéssel megáldottak, illetve ilyen célra felhasználhatók. C.) HÉTKÖZNAPI KIFEJEZŐ MOZGÁSOK Mimika- gesztusok. Részben spontának, részben tudatosak. Identifikációs tényezők. Meghatározó nemzeti karakterrel rendelkeznek. Felhasználhatók művészi mondandó kifejezésére. II. MŰVÉSZI MOZGÁSOK A.) KÖZHASZNÁLATÚ (NÉPI VAGY TÁRSASÁGI) TÁNCOK, JÁTÉKOK - primitív népek folklórja, - a paraszti táncfolklór, - társasági táncok Jellemzőjük: - nem válik el az alkotóművész és a közönség, - nincs ismert szerzője (csak a legjobban táncoló egyéniség),- - a táncosok vagy egy közösség szabadon alakíthatja. Céljuk: mágikus szertartás, élet eseményeinek megünneplése, ünnepélyessé tétele, puszta szórakozás. Egy-egy tánc többféle funkció cél szolgálatába is állítható, ezzel jelentése az új kontextusban megváltozik. Változik a táncok formája, jellege, módja Más nyelvük, formakincsük van. (A tánc nyelve a formakincse, formálási eszköztára.) Az egyes táncfajták, ha színpadra kerülnek, átmehetnek más jelentésvilágba, és ott ábrázoló szerepet tölthetnek be. A közhasználatú táncoknak már nyelvük van, amely: a formakincs és a formálási eszközök összessége. B.) SZÍNPADI VAGY MŰTÁNC (MŰVÉSZI TÁNC=AUTONÓM TÁNCMŰVÉSZET) A közhasznú táncból alakult ki folyamatosan. A művészetek egyik ágává lesz Kifejez, ábrázol, önálló műveket hoz létre. Elválik a néző és a szereplő. Ágai: - alkotóművészet, - előadóművészet. Táncban a mű csak akkor létezik, ha előadják. Mi választja el a közhasznú tánctól? - funkció - reprezentatív karakter ( vagy a mindennapi élet szolgálata?) - művészi tánc nyelve: (az emberi test mozgásának melyik részét használja fel.) - Folyamatosan módosulva alakulnak ki: akadémikus balett a láb és kéz együttes munkájára alapoz indiai klasszikus táncművészet a kéz szerepét hangsúlyozza kaukázusi táncok - Rendszert alkotnak, rögzítettek. A klasszikus balett az egyik legnyitottabb. A táncoknak az indiai klasszikus táncon kívül- motivikus a karaktere, - nincs kötött jelentése, - mozdulatanyag stilizált. 4

5 III. MAGYARORSZÁGON NÉPSZERŰSÉGNEK ÖRVENDŐ ÁGAZATOK 1. JÁTÉK - A játék szabad cselekvés. - A játékok nem hoznak létre anyagi javakat, nem nevezhetők produktív tevékenységnek, csupán megelevenítik a valóságos világot, annak helyettesítőjévé válnak. - Kialakítanak bizonyos készségeket, irányultságokat, szempontokat, - individuumokat és csoportokat készítenek elő anyagiakban mérhető produktív tevékenység végzésére..." - Jövőre orientált cselekvési mód, amely a jelenben - zajlik, de a jövőre hat. - Az adott kultúra senkit nem kényszerít játékra, és következmény nélkül eldöntheti mindenki, hogy játszik-e vagy sem. - A gyermek ha nem játszik, megfosztja magát a kultúrával való azonosulás lehetőségétől. - E szemlélet szerint a játék egy pszichológiai indíttatású adaptáció eszöze. (Huizinga, J. 199o. 19.o.) A játék alatt érthetjük: - csak a falusi gyermekek játékait, - a városi és polgári játékkultúra elemeit, - a különböző társadalmi rétegekhez tartozó felnőttek időtöltéseit. (Határa tág- csoportosítási lehetősége gazdag) A. ÖLBÉLI JÁTÉKOK Nincs a világon szebb, boldogabb, meghittebb érzés annál, mint amikor megszületik gyermekünk, és az ölünkben tarthatjuk. Átöleljük a csöpp életünket, és Ő minden tehetetlenségével biztonságban érzi magát. A hangunk, a testünk jelent mindent számára. Ez a rendkívül szoros fizikai kapcsolat idővel lazul, de még kisiskolás korban is szüksége van gyermekünknek a meleg ölelésre, a szülővel való örömteli játékra. Nagyon találóan adta Kiss Áron 1891-ben az első gyermekjáték-gyűjteményben az ölbeli játékok elnevezést azoknak a játékoknak, melyeknél a felnőtt (esetleg a nagyobb testvér) az ölébe vett gyermekkel játszik. A rövid, ritmikus mondókák (dajkarímek) egyszerre szórakoztatják, tanítják, nevelik a gyermeket, az együttlét, a testközelség pedig érzelmi biztonságot ad mindehhez. A játék csemeténk szinte minden érzékszervét bevonja a fejlődésbe, hiszen láthatja a száj mozgását, hallja a hangokat, érzi bőrén és izmain az érintéseket, mozgásokat. A különböző csatornákon egyidejűleg érkező ingerek, információk az agyban összekapcsolódnak, s ekkor az agykérgi kapcsolatok hatványozottan épülnek. Az agysejtek közötti idegi összeköttetések nagy része születéstől kb. 6 éves korig alakul ki és fejlődik, tehát az ölbéli játékoknak döntő szerepe lehet és van abban, hogy gyermekünk mennyire lesz okos, szépen beszélő, nyitott, kreatív ember (és még sorolhatnánk...). Jellemző, hogy e játékok során a rövid, de intenzív koncentrálást, összpontosítást a lazítás, a feloldódás, a nevetés követi. Ez rettenetesen fontos: az együtt nevetés erő! (Hosszan lehetne ecsetelni a nevetés előnyeit, hátránya nem is nagyon van. Ma már nevetés-terápiákat is alkalmaznak jó eredménnyel.) Szóval a nevetés, az együtt nevetés kincs! Nincs is édesebb hang annál, mint mikor gyermekünk nevet, kacag egy kis játék, egy kis csiklandozás után! Az ölbéli játékok egy része az egész test képét fölvázolja, másik csoportjuk egy adott testrésszel foglalkozik, de témája lehet a természeti környezet vagy hétköznapi dolgok (munkafolyamatok, tevékenységek, tárgyak). Utalnak tempóra (gyors-lassú), mozgásformára, de bennük rejlik a beszédhangokkal való játék, a nyelvre jellemző szabályok elsajátítása is. Mindezek értelmében e játéktípus fejleszti a testtudatot, a nyelvérzéket, a beszédértést, a szókincset, a ritmusérzéket, az egyensúlyérzéket, a koncentrálás képességét, az asszociációt, a képi és fogalmi gondolkodást, az elvonatkoztatást, segít megismerni a világ dolgait. Ha szeretnénk gyermekünk figyelmét felkelteni vagy épp megnyugtatni őt, bátran kezdeményezzünk, játsszunk vele! Ha szeretnénk haszontalan időt (pl. buszmegállóban vagy orvosi rendelőben való várakozás) hasznossá, 5

6 értékessé tenni, akkor is ültessük az ölünkbe vagy magunk mellé a kicsit és játsszunk! A teljesség igénye nélkül (hiszen a teljesség szinte lehetetlen lenne) közlünk ölbéli játékokat és bátorítunk minden szülőt a játékra. A játék menetét is olvashatod, de ezen természetesen változtathatsz saját és gyermeked "szája íze" szerint. B. AZ ÉNEKES-TÁNCOS NÉPI JÁTÉK - a népi kultúra tárháza, - betekintést enged a népzene őskorába, amelybe történeti elemek szálltak alá, mozdulattal, cselekménnyel egybekötött szöveggel és énekkel. (Bartha K. 1943) - az emberiség mozgásos és művészi megnyilatkozásának formája; - költészet, ritmus, dallam, szöveg, cselekmény, vagy funkció komplex megjelenése, - amelyre az alapelemek bizonyos állandósága mellett az átalakulás, rögtönzés és az örök megújulás a jellemző. - Eredménye a szocializációban a tartalmi ismeret, a kultúrába való beleélés kereteinek felismerése. - A játék csoporttevékenysége révén meghatározza az adott korcsoporthoz való tartozást, - a tagokkal való érintkezés szabályait, módjait, ezért van nagy jelentősége gyermek és ifjúkorban. A játszó csoportok ugyanis megmaradnak a korcsoportok határain belül. - A gyermekek táncos szokásai fontos szerepet játszanak a nemi szerepek (menyasszony, vőlegény, stb.) rögzítésében. - A játék verbális és nem verbális (gesztus) rendszer. 2. A TÁNC - A tánc tanult mozgáskészség, - Alapvető tulajdonsága a szabályozottsága (térbeli-plasztikai, időbeli- ritmikai, erőbéli-dinamikai paraméterekkel), - szándékos mozgás, - mint mozgáskészség a motoros képességeket feltételnek tartja, - azokkal kölcsönhatásban fejlődik (művelése képességeket fejleszt), a mozgásműveltség fogalmába tartozó emberi kapcsolattartalmak széles körét fejlesztheti. - Alapvető jellemzője közösségi jellege. Az ember csak úgy önmagában nem, vagy ritkán táncol. - A tánctörténet során kialakult tánctípusok individuális (szóló vagy pár) formái is csak megfelelő közösségi kontextusban válnak értelmezhetővé. Európában három nagy táncrégió különböztethető meg: A. NÉPTÁNC 1. délkelet-európai régió, ahol az uralkodó táncfajta a lánc-, illetve körtánc, és a táncalkotás csoportos módon, félig kötötten történik, 2. kelet-európai, ahol az egyéni, kötetlen, szóló improvizatív táncok uralkodnak, 3. nyugat-európai, ahol a teljesen kötött csoportos térformációs páros táncok (kadrillok és kontra táncok) alkotják a tánckészlet gerincét. - Régi és új rétegével, gazdag típusaival, kollektív és individuális, improvizatív formáival: - Kötődnek az európai népélet és kultúrtörténet ismeretanyagához. - A tánc elsajátítása nemcsak a kultúra szükségszerűségéből adódik, - hanem abból is, hogy alapjai nagyon könnyen elsajátíthatók, - ha az ember gyermekkorban átitatódott a gyermekjátékok mozgásformáival. - Pl. A magyar néptánc mozgásai kötöttek, a zene ritmusa és gyakran az énekbeszéd tagolása köti a lépéseket. - Ez a tagolás a mondókákból és a gyermekjátékokból a gyermek számára már ismerős, s ez megkönnyíti a tánc tanulását. 6

7 B. TÁRSASÁGI TÁNCOK 1.) Történelmi táncok - Mind történeti, mind pedagógiai szempontból a tartalmi összetevők közé tartoznak. Azokat a táncokat soroljuk e kategóriába, amelyek a néptáncokból kerülnek fel megfinomodva a fejedelmi, királyi udvarokba, majd később a polgárság táncanyagát is képezik. - Kialakulásukhoz a következők járultak hozzá: a.) az európai népvándorlást követő városok kialakulása, az élet biztonsága; b.) a reneszánsz életfelfogása; c.) a táncmesterek megjelenése. - E táncok kimondottan a közösségek szórakoztatását szolgálták. - A mozgáskincset, a táncos magatartást meghatározta, és a paraszti táncokénál kifinomultabb, egyszerűbb formákat hozott létre - a magasabb körök mindenkori viselete, - erkölcsi felfogása. Egy részük a későbbiek során lekerül az alsóbb osztályok táncai közé, de megváltozott magatartással és mozgáskinccsel. 2.) Modern társastáncok1963-ban nyertek létjogosultságot. a. )Versenytánc Manapság a társastánc-órákon főleg a nemzeti és nemzetközi versenyeken táncolt táncokat értjük standard táncokra és az úgynevezett latin-amerikai táncokra osztva őket b.) Világtánc program (VTP) 12 táncot tartalmaz: angol keringő, bécsi keringő, foxtrott (Quickstep),tangó, slow-fox, rumba, cha-cha-cha, szamba, jive, paso doble, rock and roll, disco. A versenytánc esetében pontosan be kell tartani a tempót, a VTP esetében el lehet térni tőle. - Általánosságban valamennyi olyan táncirányzatra, gyűjtőneve a hatvanas évek végén és a hetvenes évek eleje óta, Más értelmezésben - a street dance irányzatok kialakulása további táncfajtákkal, önállósuló táncirányzatokkal gazdagította a modern néven aposztrofált táncok palettáját. - később ide kezdték számítani a rock-and-roll akrobatikus változatát, majd a - a más irányban is versenyrendszerbe gyűjtött, úgynevezett divattáncokat (divatjellegű társastáncok). c.) Divattáncok Ezek a táncok nem mások, mint azok, amelyek nem fértek bele a versenytáncok kategóriájába. Bár ugyanúgy csoportosíthatók, ezt a felosztást mégsem érdemelték ki. Eredetüket tekintve vannak, amelyek a Latin-Amerikai térségbõl származnak, mint a versenytáncok közül a Samba, a Cha-cha-cha, a Rumba. Ilyen például a Mambó, a Salsa, vagy a Merengue. Divattánc az Argentin tangó is, mely szintén Dél-Amerikából származik. De természetesen léteznek divattáncok Északon is. A jive összes rokonát felsorolhatnánk, de csak egy párat említünk meg: a manapság rendkívül népszerû Boogie-Woogie, a Swing, vagy a Rock & Roll. Ám nem csak páros táncok léteznek ebben a kategóriában. Divattáncnak tekintjük az olyan táncokat is, mint a break, vagy a hip-hop. Közös jellemzõjük tehát, hogy az 5 latin-amerikai és a 5 standard táncba egyikük sem tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy versenyeket nem rendeznek belõlük. Számos olyan divattánc van, amelybol Európa- és világbajnokságon is lehet indulni. Mely divattáncok, mikor keletkeztek? Cake walk 1900, Galopp, polka, can-can, francia négyes 1910, Blues, black bottom, charleston 1920, American swing 1930, Boogie-woogie, jitterburg 1940, Bossa-nova, twist, rock & roll 1950,Beat, soul, memphis, sirtaki, letkis, hully-gully 1960, Night fever, chichago city, discofox, hustle 1970, Lambada, mambo, salsa, new merengue, break dance 1980,Hip-hop, macarena, tango argentino, techno

8 IV. TÁNCHÁZ, APRÓK TÁNCA A hetvenes években indult kezdeményezés a hajdani falusi táncmulatságok mintájára szerveződött. Célja a szabad, kötetlen szórakozás és tánctanulás, az elsajátított táncok improvizált formában való táncolása. Az önművelés gazdag lehetőségeit biztosítja azzal, hogy a konkrét tánctanulás mellett a táncházba járók megismerkedhetnek az adott etnikum népszokásaival, hagyományaival. A magyar és nemzetiségi táncházak felnőtteknek szóló alkalmai mellett létrejöttek a gyermekek spontán táncalkalmai aprók tánca, gyermekjátszó, játszóház stb. néven. Valamennyi forma a komplexitásra törekszik. Helyet kapnak benne a manuális-, vizuális játékok ugyanúgy, mint a népi gyermekjáték a tánc, a dal. A tánctanítás lényegét a spontaneitás, az improvizáció jellemzi. Tág tere lehetne az iskolai tanórákon tanult táncok alkalmazásának. Megszervezésével többféle célt érhetünk el: - Szabad gyakorlóterévé válhat a tanórán elsajátított táncanyagnak, segítheti annak megerősítését. - A szabadidős differenciálás lehetőségét teremtheti meg az átlag felett érdeklődő gyermekeknek - Kiegészítheti, kiszélesítheti az oktatás során már elkezdett improvizációs készség fejlesztését. - Jól megszervezett rendjével a táncillem megélésének gyakorlóterepévé válhat (táncrendezés, öltözködés, felkéréskérés, táncrend szabályainak megélése, megköszönés stb.) - Lehetővé teheti a tanórákról hiányzó élő zenére táncolás élményének megélését. Jól szervezettsége esetén sikerélményt nyújtó motiváló erejű formává válhat. Pesovár Ernő ban- még a magyar táncház mozgalom indulását megelőzően-a következőkben látja a körök, mai kifejezéssel táncházak lényegét A német és holland tánckörök tanulsága című írásában, amelyben a táncházainktól eltérő szélesebb horizontot fölvázolva írja: Összegezve ez azt jelenti, hogy saját néptáncaik mellett az érdeklődés kiterjed a történelmi táncokra, az európai néptáncra, bizonyos mértékig az Európán kívüli néptáncokra és a modern társastáncokra. E tanfolyamokat nemcsak a néptánckörök vezetői, hanem a tánckörök tagjai is látogatják, és vagy rövidebb hétvégi (szombat-vasárnapi), vagy több napos tanfolyamokon tanulják a kiválasztott téma anyagát, s bővítik a témába vágó ismereteiket. S ez a tanulás szemmel látható táncszomj kielégítésével jár együtt, s elég jó mozgáskultúrát eredményez. (Pesovár E ) Lehet, hogy a táncházmozgalom jelenlegi válságából egy hasonló jellegű váltás jelenthetne kiutat. HOGYAN VEZESSÜK A TÁNCHÁZAT, HOGYAN TANÍTSUNK TÁNCOT? Kezdjük körben állva a tanítást. Mindig a legegyszerűbb lépéssel kezdjük, amellyel idomulunk a kísérőzenéhez. (ringás, egylépés, tovahaladó lépés, aszimmetrikus lépések, kisugró, nagyugró, sarokemelések, háromlépések (cifrák)stb.) Egy-egy lépést hosszan gyakoroljunk, s csak, ha mindenki együtt, egy irányban táncolja, váltsunk újra. Bontsuk fel a kört és vezessük láncban a teremben kapuzva, labirintusokban stb.legyen minél játékosabb a vezetésünk. Színesítsük játékos formákkal (párválasztás, párcsere, székes játék, térimprovizáció stb.) A GYAKORLÁS SIKERÉT BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁSOK Nézetünk szerint a rávezető eljárások olyan korosztályi adottságokhoz alkalmazkodó, sajátosan végzett komplex műveletek, tevékenységek, amelyek az alkalmazott módszereket segítségül hívva, azokat kiegészítve segítik a feladatmegértést, és a tervezett táncanyag gyors, pontos, készséggé vált elsajátítását 1. Utánzás A kisgyermek szívesen utánozza a felnőtteket, az élőlényeket, munkamozdulatokat. A gyermekjátékok és néptáncok mozgáskincsében gyakran találkozunk olyan mozgásformákkal, amelyek hasonlítanak tárgyak, élőlények, növények, fák és a felnőtt mozgáskincséhez. Pl. Úgy szaladunk mint a nyuszi. Úgy hajlongunk mint a fák a szélben. Élményszerű, könnyen utánozható mozgások, amelyeket annyiszor ismételhetünk, amennyit a jól szabályozott terhelés megenged. 2. Hasonlat Közel áll az utánzáshoz, de ebben az esetben inkább a korábban szerzett mozgástapasztalatokra hivatkozunk. Egyfajta belső szemléltetésnek is felfogható. Pl. Olyan mint a szatmári csárdás átvetőse, de Játékos tanulás 8

9 A módszer alkalmazásával a népi játékokban, versenyszerű feladatokban rejlő lehetőségeket használjuk ki. A népi játékokat elsősorban tananyagnak, oktatási célnak tekintjük, de tanulást segítő eljárásként, eszközként is használhatjuk. A játék alkalmazásával észrevétlenül alakítjuk ki a pontos megvalósításhoz szükséges táncos mozgásformát, fogásmódot stb. Pl. az Özvegy kácsa típusú játékok gyakorlása közbeni izgalom elfeledteti a fiúk és lányok egymással szembeni elutasító érzelmeit, kézfogás iránti viszolygását, hiszen az marad az Özvegy kácsa aki nem talál párt magának. Ugyanez a játék alkalmas arra, hogy a későbbiekben szükséges kartartást fogásmódot kialakítsuk, gyakoroltassuk. Ügyelni kell arra, hogy egy-egy feladatra utaló kéréseink ne rontsák le a játék hangulatát. Észrevétlenül kérhetjük a kartartáson kívül a pontos kör- és lépéstartást, a tiszta éneklést, a megfelelő lábbal történő indítást. E módszer nagyon alkalmas az érdeklődés állandó szinten tartására. Kevés magyarázattal fokozott intenzitást igényel. 4. Segítségadás A helyes végrehajtásra vezetjük rá a tanulókat. Történhet közvetlenül, figyelemfelhívással, esetleg magyarázattal. Pl. az oktató maga lehet partnere a tanulónak, vagy a táncos háta mögé állva derekát, vállát vagy kezét fogva segíti a megfelelő hangsúly, irány indítására. Figyelemfelhívó jellegű segítséget főként a motívumváltások, térváltások előtt - az utolsó egy, vagy két zenei ütemben adhatunk figyelemfelhívó utasításként. A párban táncolók is segítséget nyújthatnak egymásnak. Pl. a forgatós vetélős női mozgásának gyakorlásakor, kezdetben a fiúk csak az átsegítő karmozgást végzik tánclépés nélkül. 5. Kényszerítő helyzetek létrehozása Hasonló a segítségnyújtáshoz. Célja, hogy a mozgásokat a gyerekek kellő ritmikai, plasztikai, dinamikai pontossággal mielőbb elsajátítsák Ilyenkor nehezített körülmények között gyakoroltatunk. Pl. csárdáslépés megfelelő lépéstávolságban, szélességben gyakoroltatása két parkettasor, meghúzott vonal között. Kényszerítő helyzet lehet eszköz. Pl. Cifra gyakoroltatása bot fölött pontos lépéstávolság és irány betartásával. Kényszerítő helyzetté válhat a kör, mint táncforma. A zárt kör kényszerítő szituációt hoz létre a megfelelő irányváltás, lépéstávolság, körre kivetített páros forgólépés gyakoroltatásakor. 6.) Rávezetés Az emberi test egyes részei függetlenül mozognak. A tánc szempontjából a törzs és észeinek (medence, derék, fej), a lábszár, (comb, alsó lábszár, lábfő), a kar (felkar, alkar, kézfő, újjak) külön vagy együtt mozgásáról (szólamairól) beszélünk. Néptáncainkban a fej, törzs, karok, kéz és az ujjak mozgása, tartása harmonikus egységet képezve illeszkedik a lábak mozgásához. Ezt a mozdulatelemzés többszólamúságnak nevezi, de a táncban egységként kezeli..(szentpál M. 1973) A tánc pontos elsajátításához szükséges, hogy tisztában legyünk az egyes testrészek mozgás-mozdulatlanság szólamaival, továbbá a test különböző részeinek egyidejű, szimultán mozgásával, hogy azokat pontosan végre tudjuk hajtani. Sok motívum (szóló és páros egyaránt) gyakorlása során kiemelhető egy-egy egyszerű motívum, fázis, mozdulat, taps, csapás stb., és önállóan is gyakorolható. Izoláltan, nem a motívum ritmusának megfelelően. Ez könnyítés a tanulás szempontjából, hiszen csak arra az egy, vagy két mozzanatra kell a tanulónak koncentrálni, amelyen keresztül kialakulnak a mozgás koordinációjához szükséges reflexkapcsolatok. Több fokozata szervezhető meg: Súlytalan helyzet létrehozása. Célja a test izomerejének túlerőltetés nélküli fejlesztésére. Bizonyos motívumokat, mozdulatokat nem önálló, hanem ülő helyzetben (padlón, padon) gyakoroltatunk. Tehermentesítjük a mozdulatot végző testrészeket a test súlyától, és ebben a helyzetben nem ügyelve a mozdulat ritmusára. Pl. lábütés tapssal. 7. Az egész és rész tanítása-tanulása A szerkezeti elemzés ismeretében, nézetünk szerint három kérdésre kell választ adnunk: 1.) A megtanulandó feladatot, tehát a kiválasztott táncanyag szerkezeti egységeiből melyik tanítását tegyük az első helyre? A motívummal kezdjük, majd bővített és összetett motívumokat alkotunk, sorokká formáljuk, vagy valamelyik fázis kihagyásával egy magasabb egység tanításának látunk neki? 2.) A kiválasztott egységeket (motívum, összetett motívum motívumsor stb.) teljes egészében, kiegészítő, díszítő karmozgásokkal, díszítményekkel, a zenekíséret megismertetésével együtt tanítsuk-e, vagy célravezetőbb az egyes mozgásfeladatokat külön-külön elsajátíttatni, és ezek után a részek összekapcsolásával folytatni a munkát? 3.) A kiválasztott táncanyag tanításakor milyen módszereket és eljárásokat alkalmazzunk. Nem könnyű annak eldöntése, hogy mi a rész és mi az egész egy adott óra adott tanegységen belül. Ami egy gyakorlott táncosnak rész, az egy kezdőnek egészet jelenthet. A résztanulásos módszert alkalmazzuk, ha különböző díszítmények (tapsok, karmozgások csettintések stb.) gyakorlását külön végezzük, s csak később, fokozatosan kapcsoljuk azokat a lábmunkához (izoláció). 9

10 A táncfolyamatok korábbi fejezetünkben elemzett szerkezeti építkezésének elve alapján a részek tanítása után jutunk el a teljes táncfolyamatig (eredeti folyamatok, színpadon a koreográfiák tételéi vagy a teljes mű). A teljes folyamatokat globálisan, részekre bontva gyakoroltathatjuk. A gyakorlást, megerősítést szolgálja az egész-rész-egész rendszere. Lényege, hogy a tanulók a teljes táncfolyamatot táncolják, majd annak egy-egy mozzanatát kiemeljük, aztán visszailletjük az egész folyamatba. 8. Az improvizáció Az improvizáció a latin improviso (előre nem látott) szóból ered. Magyar jelentése a rögtönzés. Merényi Zsuzsa szerint A rögtönzés a táncos mozgáskészletéből áll, akár az adott pillanatban, tudatosan válogatja ki az egyes mozgásokat, akár motorikus, esetleg régóta használt beidegzések vagy vizuálisan rögződött emlékképek kerülnek benne felszínre. ( Az improvizáció alkalmazásának szintjei, feladatai függenek a tanulók életkori jellemzőitől, tánc- és játékkészségétől, tudásanyagától. A hazai és nemzetközi gyakorlatban tér-, tánc és zenei, valamint tematikus improvizációval találkozunk. Térimprovizáció A tanulás kezdetén sokféle formát ismernek a növendékek, amelyek a képzés folyamatában folyamatosan bővülnek (sor, kör, csiga, kapuzás stb.). Az improvizációs gyakorlat legegyszerűbb formája a tér és az egyszerű, zenére végzett lépés összekapcsolása. Néhány lehetőség a térimprovizációra: Kezdetben a pedagógus jelölje ki a táncanyagot, majd később ezt a gyermekekre bízhatjuk. Tánc és zenei improvizáció A tánc alapvető sajátossága, hogy a zene szervezi meg, a zenén alapul. A kettő egymástól elválaszthatatlan, teljes összeolvadását szolgálják az improvizációs gyakorlatok. A tánc és zenei improvizációs készség kialakítása rendkívül tudatos munkát igényel. Elsőként csak az eredeti folyamatokat motivikáját gyakoroltatjuk, majd összeállítjuk az eredeti folyamattá. Adjunk szempontokat, hogy melyik zenei egység végén, milyen motívummal volna jó váltani. Csak ezekre helyezzük a hangsúlyt, a többit engedjük szabadon táncolni. Tematikus improvizáció Az improvizálás legproblematikusabb pontja. Alapját megtaláljuk az énekes-táncos népi játékainkban. Az előforduló párbeszédek, pantomimikus gesztusok tulajdonképpen tematikus gyakorlatok. A szabadjára engedett játék kötöttsége ellenére sok egyéni variációt, megoldást engedélyez. Jó lehetőséget adnak a kézbeadott eszközök: bot, üveg, kendő, stb. Mit lehet vele tenni egy adott zenére? Kiindulhatunk a dramatikus szokásanyagból (pásztorjáték, háromkirály járás stb.) Hogyan lehetne a játékban szereplő pásztort tánccal jellemezni? A tánckincs egyes történeti típusai is inspirálnak a rögtönzésre. Az improvizáció célja az alkotókészség fejlesztése. Nem helyettesítheti a tanítást. Csak azt az anyagot tükrözi, amelyet a tanuló tud, vagy alkalmazni mer, illetve képes. Az ellenőrzésen túl az elmélyítést, a megerősítést, a gyakoroltatást szolgálja. Információt ad a pedagógusnak arról, hogy mire kell még visszatérnie, milyen hibákat kell kijavítania. Az improvizáció a pedagógiai folyamatban nemcsak eszköz, hanem cél is. V. A TÁNC FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA A legátfogóbb, legfejlettebb, legdifferenciáltabb közlésmód a beszéd, s a nyelv mellett létezik más közlésforma Az ember viselkedésmódja és igen gazdag jel- illetve jelzésvilága közismert.. Az autonóm művészetek mindegyikében igen nagy szerepet játszottak az emberhasználta jelek. A kommunikáció gazdag szférája (beszéd, viselkedésmód, gesztus stb.)alkalmas arra, hogy a művészet világában is betöltse szerepét. ezenkívül több funkcióval felruházható: rituális, ünnepi, szórakoztató, rekreatív, terápiás, gyógyító. - A tánc egyszerre testedző és esztétikai funkciója közismert. - A tánctevékenység az egyik legösszetettebb esztétikai- művészeti cselekvés, hiszen magasfokú igénybevétellel egyszerre foglalkoztatja 10

11 a vizuális képességeket, a tapintó érzékelést, a hallási kultúrát, az izom és testérzést. Mindez elsősorban közösségi keretben teremthető meg. Egyidejűleg téri és időbeli koncentrálást és alkalmazkodóképességet igényel. - Ritmus, dallam- és egyensúlyérzéket fejleszt. - Kötött és szabad formáival, variációival spontán módon teremti meg a zenei mozgási anyanyelv és az általános nemzetközi tánc gesztus - nyelv szintézisét. - Nyilvánvaló a kötődés az auditív nevelés zenei alapozásához. - A mozgással együtt énekelt zene állandó kapcsolatot létesít a két funkció között. - A nem énekelt, hangszeres táncos zene eltáncolva élő tevékenységgé válik, a mozgásérzet kivetül, az egész test mozgására tevődik át. - Kötődik a népélet és tánctörténet ismeretanyagához. - A tánc elsajátítása nemcsak a kultúra szükségszerűségéből adódik, hanem abból is, hogy alapjai nagyon könnyen elsajátíthatók, - ha az ember gyermekkorban átitatódott a gyermekjátékok mozgásformáival. - A néptánc mozgásai kötöttek, a zene ritmusa és gyakran az énekbeszéd tagolása köti a lépéseket. - Ez a tagolás a mondókákból és a gyermekjátékokból a gyermek számára már ismerős, s ez megkönnyíti a tánc tanulását. - A mozgás anyanyelv tanulása a legfiatalabb korban a leghasznosabb. - Hosszantartó folyamat. Kiteljesedése didaktikailag jól átgondolt oktatási-nevelési folyamat eredménye. ( - De lehet a tánc mint művészet eszköz a művészeten kívüli problémák megoldásában is. - Arra a felismerésre alapozva, hogy az esztétikai szféra és mindennapok között van átjárás. - A mindennapi élet jelenségeit, élményeit esztétikai kategóriák és normák, műveletek segítségével megérthetjük, kezelhetjük, feldolgozhatjuk (önismeret, mások megismerése, egyéni élethelyzetek tudatosítása, tárgyi, természeti környezetre vonatkozó problémák feldolgozása stb.) (Zrinszky L o.) A. TÁNC MINT FEJLESZTŐ ERŐ - A tánctevékenység az egyik legösszetettebb esztétikai- művészetcselekvés, hiszen magasfokú igénybevétellel egyszerre foglalkoztatja. - a vizuális képességeket, - a tapintó érzékelést, - a hallási kultúrát, - az izom és testérzést. Mindez elsősorban közösségi keretben teremthető meg. Egyidejűleg téri és időbeli koncentrálást és - alkalmazkodóképességet igényel. - A táncot tanult készségnek tekintjük, amelyhez megfelelő adottságokra, hajlamokra van szükség, - A tánc szándékos, s ezáltal koordinált mozgás. A koordináció pedig az emberi szabályozásnak egy módja. - Ennek során az ember az egyes testrészek és az egész test mozgásait egymással és a külső környezettel térben, időben és dinamikailag összehangolja. A mozgáskészségek a motoros képességekkel (kondicionális, koordinációs, ízületi mozgékonyság) együtt fejlődnek. A motoros képességek a mozgásos cselekvés végrehajtási feltételei (Báthori B o.) Koordinációs képességek - a mozgásvégrehajtás minőségében, - a gazdaságos csiszolt mozgásban, - a cselekvéstanulás eredményében valósulnak meg. E képességek a mozgásszabályozás feltételei: - A mozgásszabályozó képesség színvonalának mértékét a koordinációs feladat bonyolultsága, nehézségi foka, a tanulás során elért koordinációs fokok és megoldások minősége adja meg, - a mozgásalkalmazkodó, -átállító képesség a feladat megoldásához szükséges idővel jellemezhető, természetesen standardizált feladatok megoldása esetén, de információt nyújt még azok minősége is, - a mozgástanulási képesség pedig a tanulás gyorsaságával mérhető, meghatározott, vagyis összehasonlítható tanulási feladatok esetén. 11

12 Koordinációs alapképességek: - téri tájékozódó képesség; - mozgásérzékelés (kinesztetikus differenciáló képesség); - reakcióképesség; - ritmusképesség; - egyensúlyozás képessége; - gyorskoordináció (időkényszer mellett); - időkényszer nélküli állóképességi koordináció. A téri tájékozódó- és mozgásérzékelő képesség főként a téri pontokhoz kötött cselekvésekben játszanak fontos szerepet. Az érzékszervek szerepe nagyon fontos. A reakció-, ritmus- és mozgásérzékelő képesség bonyolult mozgásprogramokban - így a táncban - nélkülözhetetlen. Teljesítmény és minőség-meghatározó koordinációs képesség a gyorsasági- és állóképességi koordináció. Ezek főként az időkényszer alatt végzett mozgások, illetve a hosszantartó erőkifejtéseknél játszik fontos szerepet. (Nádori o.) Izületi mozgékonyság Az a motoros képesség, amelynek segítségével mozgásainkat nagy mozgásterjedelemmel tudjuk végrehajtani. A sikeres, versenyszerű táncoláshoz nagyfokú izületi mozgékonyságra van szükség. A mozgáskoordináció információ forrásai A mozgáskoordináció információ forrásai A táncban fontos tudni, hogy milyen receptoroknak, milyen érzékszerveknek van szerepe a mozgáskoordinációs folyamatban, amelyek meghatározott minőségű jelekhez kötött információkat fognak fel(analóg folyamat), azokat kódolják (digitális folyamat), továbbvezetik és feldolgozzák (dekódolják). A mozgáskoordináció szempontjából kiemelt érzékszervek: látó, halló, tapintási, egyensúlyozási és mozgásérzékszerv. Ezek az információ szolgáltatását illetően más és más módon részesednek a mozgáskoordinációban mind tartalom, mind mennyiségi szempontból. Az öt érzékszerv információi jelentősek, közöttük szoros kölcsönhatás áll fenn. 1. Mozgásérzékelés A mozgásérzékszerv anatómiailag szerteágazó receptorai valamennyi izomban, ínban, szalagban és ízületben megtalálhatók.vezetőpályáinak, a megfelelő idegrostoknak nagy a teljesítményük, vezetőképességük, vezetési gyorsaságuk. Áteresztőképességük lényegesen növelhető, eltérően más érzékszervek információs csatornáitól. A receptorok közvetlenül a mozgásszervekben helyezkednek el, közvetlenül jelzik a mozgásfolyamatot. Ennek következtében a többi érzékszerv felett állnak. A többiek csak viszonylag nagy elmozdulás, mozdulat esetén képesek felfogni a jelzést, míg a proprioreceptorok az éppen kezdődő feszülést és az izom alacsony tónusváltozásait is képesek jelezni A mozgásérzékelés ezenkívül kiterjed a környezetre: a társra, ellenfélre, tárgyra. Ez főként akkor történik meg, ha a társ vagy tárgy ellenállást fejt ki velünk szemben, vagy vezetésünkre van bízva (páros táncok). A táncoló pár partnerének reakcióiról, annak mozgási előkészületeiről, főként mozgásérzetek alapján vesz tudomást (természetesen nem verbális jelek is érvényesülnek. Tapintás A tapintási érzékszerv receptorai a bőrben vannak. Ezek olya információkban jelentősek, amelyek a környezettel való közvetlen kapcsolatból fakadnak. A tapintási és a mozgásérzékelés nehezen szétválasztható, mert fedik és felváltva kiegészítik egymást. A receptorok elhelyezésében mutatkozó közeliség miatt a tudatba jutó információk egybefolyhatnak. Ez segíti elő azt, hogy a központi projekciós mezők is szorosan egymás közelében helyezkednek el. Mindkét érzékszerv sajátossága, hogy az információk csak mechanikus erőhatások, mozgások, mozgásos akciók által jönnek létre, olyanok által, amelyek az organizmust túlnyomórészt kívülről érik. 2. Egyensúlyérzékelés Az egyensúlyi érzékelés a kutatásban mellékesen kezeltetik. A vesztibuláris jelzések révén állandó jelzések haladnak a fej helyzetéről a magasabb központokba. Információt kapunk a mozgások irányáról és gyorsulásáról is. A térbeli tájékozódást látási, kinesztetikus és tapintási információk segítik elő. Az egyensúlyérzékelés szerepét részesedését a mozgáskoordinációban még nem tisztázták teljes bizonyossággal. Ismertek olyan negatív hatások, amelyeket a vesztibuláris jelzések váltanak ki. Pl. a rossz fejtartást okozó 12

13 reflexek, s ennek következtében összkoordinációs zavarok, jelentkeznek. Jelentős szerepet kell tulajdonítanunk neki a táncos mozgáskoordinációban. 3. Látásérzékelés A látási és hallási érzékszervek receptorai olyan jelzések felfogására is képesek, amelyek forrása nem érintkezik közvetlenül a receptorral, fény-, illetve hanghullámok iktatódnak közbe. Látással kapunk információt mások mozgásáról (Ez fontos akkor, ha a táncos mások mozgását leutánozza, lemintázza. A vizuális mintainformáció azonban csak egy részét fogja át a látási érzékszerv információ tartalmának. Ezért nem szabad a vizuális információnak egyedülállóan nagy szerepet tulajdonítani, illetve a saját mozgásról befutó egyéb jelzéseket elhanyagolni. A saját mozgásról, a mozgáskezdetről, a kiindulóhelyzetről direkt információt kap a táncos, de a mozgásvégrehajtásról kapott látási információk részlegesek. Ezek tájékozódó jellegűek. A látási információk a látótér korlátai miatt leszűkítettek, a kar és a láb mozgása optikus ellenőrzés alatt tartható. A kezdőknél rendkívül fontos a vizuális információ. A tanulási folyamatban akkor sokasodnak a koordinációs hibák, problémák, amikor az egyébként vizuális minta nem hasonlítható össze a saját mozgásról érkező információkkal. Ezért a táncban is fontos szerepe van a közvetett információknak, amelyek mindenek előtt a környezetet közvetítik (a térhez, partnerhez, eszközhöz való viszony). A mozgáskordinációban lényeges vizuális információkat nem kizárólag csak a központi látás útján szerezzük be. Látóterünk jóval nagyobb az éleslátás terénél. Az innen érkező, gyakran homályos információk azonban gyakran jelentősek lehetnek. Számos környezeti tényezőt perifériális látással ellenőrzünk. De ezeknek bele kell tartozni a központi látással kapott információk rendszerébe. 4. Hallásérzékelés A táncban a mozgásvégrehajtás szempontjából közvetlenül felhasználható hallási jelzések információértéke jelentős. A zene, a tánc dinamikája, díszítményei által keltett hanghatások lényeges információt adnak a mozgáskoordináció számára. A mozgás dinamikáját alátámasztó hallási impulzusok főleg didaktikai okokból jelentősek, s a koordináció kialakulását segíthetik. A dinamikailag hangsúlyos jelek főként hangforrásokhoz tartoznak, de lehetnek hangsúlyos verbálisak is. A döntő, hogy ezek a mozgás időbeli - dinamikai jellemzőit erősítsék, koordinálják. 5. Szóbeli információk A verbális jelzések, a kimondott vagy leírt szavak, bonyolultabb szókapcsolatok és azok gondolati reprodukciói a legkülönbözőbb érzékszervek információit egyesítik, anélkül, hogy a megfelelő érzékszerv és annak megfelelő szenzoros jelzései jelen közvetlenül lennének. A táncmozgás esetében is a verbális információ dolgok, jelenségek, tulajdonságok, kapcsolatok jelzéseit jelenti, azokat differenciálja, a jelenségek egy oldalát, azok tartós elemeit, s verbális szimbólumait emeli ki. A mozgás területén is általános jellegű minden egyes szóbeli információ. A csapás szó információhordozó, absztrakció, különböző információk absztrakciója, mert ezzel a szóval különböző területek táncainak, különböző ritmikájú, hosszúságú, dinamikájú, stílusú mozgásról szóló információkat vonatkoztatunk el, általánosítunk, integrálunk. A sokféleségben a közös, tartós jegyeket általánosítjuk. Ezért képes az ember nagymérvű mozgástapasztalatot tárolni és azt bármelyik pillanatban mozgósítani. Az egyéni tapasztalatokon túl a beszéd elsajátításával átveszi az élő és írott nyelv konzervált tapasztalatait is. Ezért kell a mozgásemlékezetet a környezetről, a külvilágról alkotott belső kép, modell egy részének tekintenünk, amely az embernél egyre tökéletesebb formában alakul ki. A mozgásemlékezet ilyen belső modellje teszi lehetővé, hogy az új mozgásfeladatok megoldása már a belső modellben lejátszódhasson. 6. Mozgásészlelés és mozgásképzet Az alapvető megismerő, pszichikus funkcióknak az észlelés és a képzet az alapja. A táncoló folyamatosan észleli mozgásait, mert az egyes érzékszervek által közvetített szenzoros információk a mozgásfolyamatra utalnak. Az egyszerű észlelés nem kötődik a verbális jelzőrendszer közreműködéséhez. Ezért nem tudja a kevésbé gyakorlott táncos szóban megfogalmazni mozgásészleléseit. Különösen akkor nem, ha nem rendelkezik ezekről vizuális információval. 13

14 Ahhoz, hogy szóban meg tudja fogalmazni szenzoros információit, ahhoz megfelelő mozgástapasztalattal kell rendelkeznie. A mozgásészlelés hatékonyságát, a mozgásképzet pontosságát jelentős mértékben befolyásolja a sokrétű mozgástapasztalat. Mozgástapasztalatról tehát akkor beszélünk, ha van kielégítő tudásunk, empirikusan szerzett ismeretünk a mozgáskészségről, az érintett folyamatok lényeges ismérveiről. A mozgásképzetnek fontos szerepe van a mozgástanulásban. A képzetek korábbi tapasztalatainkra, észleléseinkre vagyis elraktározott szenzoros információkra épülnek, amelyek kapcsolatban vannak a verbális jelrendszerrel. A mozgásképzet gondolkodási folyamat, valamely cselekvési folyamat képzete, amely nem egy vagy több részlet összetételéből alakult ki. Amikor a táncos mozgást képzel el, akkor nem egy tőle függetlenül létező mozgásra gondol, hanem saját magát helyezi el a térben és időben lejátszódó folyamatba. Az elképzelt és gondolatban végrehajtott mozgás alkalmával mikrokontrakciókat lehet megállapítani. Be lehet bizonyítani, hogy pontosan azok az izmok idegződnek be, amelyek a mozgásfolyamatban munkát végeznek. 7. Komplex információk A mozgáskoordinációban szerepet játszó információk komplex formában, egymást kiegészítve jelennek meg, s kölcsönösen kiegészítik egymást. A nem vizuális érzékletek integrálódnak a a vizuális képbe. Így válunk képessé nem vizuális lokalizációra. Cselekvésünkben jelentős szerepe van a pillanatnyi érzékleti mezőn kívüli momentumoknak, amelyek emlékezés és tudás formájában válnak sajátunkká. Az érzékleti mezőhöz szervesen illeszkednek az emlékezeti mezők. Ezek elegendő gyakorlással tudássá alakulnak át. - Az óvodai nevelőmunkában és az alsó tagozatos ének-zene oktatásban a népi játékdalok a zenei anyanyelv megalapozása során fontos feladatot kapnak. - Kihangsúlyozódik a közös énekkel együtt végzett együttmozgás, amely serkenti az agy működését, mozgásos ingereivel aktivitásra késztet, s az így kapott bő érzelmi tartalom katarzis élménye és a változatos ingerhatások együtt a transzferhatás élettani alapját is képezik. - Kokas Klára 1963/64-es tanévben végzett kísérletei (mintegy száz gyermek bevonásával) azt bizonyították, hogy a transzferhatás megjelenik a gyermek mozgási, egyensúlyozási és megfigyelő képességeiben, valamint a számtani és olvasási teljesítményekben is. Mindezek mellett kedvező eredmények mutatkoztak a vitálkapacitásban, az egyensúlyérzék, a megfigyelő-utánzó (mozgásátvevő) képesség, a ritmusérzék fejlődésében, a dinamikus koordinációban, és a motoros kifejezőkészségben. (Kokas K.1972) Porkolábné Balogh Katalin és munkatársainak a budapesti Aradi úti óvodában 1985/86-ban kezdett három éves kísérlete, az iskolai tanulási zavarokat megelőző fejlesztő programjába az énekes-táncos játékot a szöveg és a mozgás együttesével emelte be. Feltevései a következőkben összegezhetők: a.) Az együttes mozgás fejleszti a fizikai állóképességet, számtalan lehetőséget ad a nagymozgások fejlesztésére (lépés, futás, ugrás, csúszás, mászás), s a dal belső karaktere szerint rendszeresen változik a mozgás tempója, ritmusa, iránya. b.) Az egyensúlyérzék szoros kapcsolatban van a ritmuskészség fejlődésével. A táncos játékok forgásai és egyéb mozgásai szintén az egyensúlyérzéket fejlesztik. c.) A finommotorika fejlődéséhez járulnak hozzá a kézfogással, egymás érintésével végzett mozgások, a tánc közben használt különböző eszközök, a lábfő különböző részein végzett mozgások, a játékban előforduló utánzó mozdulatok. d.) Az oldaliság ismerete főként a páros játékok és táncok közben fontos. Játék és tánc közben tudatosítható a test oldalisága, elülső-hátulsó zónája, a test függőleges zónája, a párhoz a többi táncolóhoz való viszonya, másik gyermekhez viszonyított helyzete. e.) Jól szolgálják a kísérletben a percepció fejlesztését. - A gyermekek látása, vizuális ritmusa, vizuális memóriája fejlődhet a távolságbecslés, az állandóan változó terek révén, a látott mozgás utánzása és emlékezetből való visszajátszás segítségével. - Az alaklátás, formaállandóság érzékelését biztosítják a közösen létrehozott alakzatok (körök, sorok, csigavonalak). - A különböző mozgáskombinációkban résztvevő egész test, és testrészek az ismétlések során szerzett és átélt tapasztalatai révén a gyerekek egyre pontosabban végzik mozdulataikat. - A játékban, táncban résztvevő gyermekek egymás érintésével, kéz a kézben táncolásával fizikai állapotokat érzékelhetnek társaiknál, s adhatnak át nem verbális információkat egymásnak. Természetessé válik a közvetlen testi érintés, a másik ember személyes zónája. - A különböző tárgyak, eszközök (kendő, bot, üveg), amelyekkel a gyermek játékát játssza, táncát táncolja, saját tulajdonságaikról beszélnek. 14

15 - A tér mozgásos alakítása vagy megtartása, a különböző térirányok bemozgása, gyors változtatása révén a helyzetek megélésén túl, a térszervezés fogalmait ismerik meg a gyerekek, de a következő tér vagy hely előfeltételezésére, távolságbecslésre is megtanítanak. (Porkolábné B.K. 1992) Mind az óvodai testnevelésben, mozgásfejlesztésben, mind az iskolai testnevelésben elsősorban a sportszerű népi játékok kerülnek a figyelem előterébe, hogy a gyermekek kipróbálják a tárgyi és emberi környezetből származó örömszerzés általuk kivitelezhető szinte valamennyi variációját. Ennek ellenére még ott is, ahol a korosztályi adottságok megengednék vagy megkövetelnék, a játékokból elmarad a dal, a szöveg, a komplexitás, s marad a deklaráció és az írásban szépen megfogalmazott cél, s a különböző programok koncentráció nélkül, korlátozott kódként haladnak egymás mellett. B. JÁTÉK ÉS TÁNC A SZOCIALIZÁCIÓBAN - Az óvodás kortól érzelmi hatóerőt jelent a társakkal együtt átélt mozgás. - A másik gyermek puszta jelenlétén kívül bekapcsolódik az intenzív közös élmény. - A társ élménye a közös mozgáson, beszéden, éneken keresztül bensőségessé válik - A dalosjáték segíti a megismerést. - A játék közben a gyerek figyeli a felnőtt és mások mozgását, hangját, kiejtését, gesztusait, ehhez igazítja önmagát (lépés, tartás, ritmus, hang). - Játék közben ott a folytonos várakozás a Mikor kerül rám a sor? izgalma. - Az énekes-táncos játék az állandóan változó szerephelyzetekkel feloldathatja a gyermek negatív feszültségeit. Mindezekhez a játékok többszöri eljátszása (az ismétlődés) ad biztonságot. - A játékok ceremoniális rendjében mindenki tudja, mi fog következni. ott a várakozás a következő mozdulatra, gesztusra. - Ez a várakozás állandó feszültséget teremt, amely oldódik is, mert minden részletnél teljesül. - Az ismétlés, az anticipáló várakozás feszültségével és oldásával biztonságérzetet nyújt. (Falvay K.1990) - A megismétlődő kommunikációs viszonylatok, az én ezt is tudom örömét okozhatják. - Az énekes-táncos játékokban a cselekvés, a szerep hordozza a témát. A szerep meghatározott társas viszonylat rendszerében válik érvényessé - A játék jelen érvényűvé válik, mert epizódjai eleget tesznek az adott szerep kritériumának. - Ezáltal a játék a gyermeket összekapcsolja a társadalmi viszonyok széles skálájával. - Lehetőséget teremtenek az öntevékeny, együttes döntést kívánó együttlétre. - A szabályok, az együtt mozgás kötött formái (pár, kör és egyéb esztétikus formák), belátáson alapuló légkört tesznek szükségessé, - Szükség van a többszempontú mérlegelésre, az együttes döntések gyakorlására. - A játékok jó iskolái lehetnek a valós szociális helyzet megismerésének. - Megfigyelhető, gyakorolható az emberi interakciók egyedisége (mimika, hanghordozás, gesztusok, testtartás üzenete). - A játékok közösségi jellegük révén gyakran követelnek a vita helyett engedelmességet, mérlegelés helyett elfogadást, meghajlást a tekintély (a játékvezető) előtt. - Susanna Milllar szerint az utánzó játék a későbbi társadalmi viselkedés szempontjából bizonyos mértékig előnyös - A játék segíthet abban, hogy a gyermek tisztázza a maga számára a csoportjában érvényes szabályokat és tilalmakat. (Susanna M o.). - A nem kollektív formában táncoló is alá veti magát a közösségi normáknak, írott vagy íratlan szabályoknak, konvencióknak, - elfogadja a közösség döntéseit. - A tánctanulás az interakciók sokaságát biztosítja, amelyekben a formális érintkezés szükségszerűen kapcsolattá, kapcsolatokká válik. - A közben létrejövő és állandóan változó szerepek, szerephelyzetek olyan pszichológiai tartalmakkal telítődnek: érzelem, együttes élmény, - az egymásról alkotott kép részletgazdagsága) Eredmény: - e kapcsolatok többé nem olyanok, mint a szimpla iskolatársi, munkatársi viszonyok. -A tánc azon művészetek közé tartozik, amelyekben sok ember közreműködése szükséges, és a viselkedésbéli teljesítmény áll a középpontban. - A nem színpadon táncoló táncos is gyakran kerül audiencia helyzetbe, amikor önmagán vagy párján kívül a társainak, mint nézőknek táncol. 15

16 - A párban, közösségben táncolók összerendezett teljesítményében gyakran szükséges, hogy a táncos a többi ember mögöttes állapotaira, lelkiállapotára is figyeljen, s azt figyelembe vegye. - A táncolás közben a kommunikációs - főként a nem verbális és empátiás - képességek játékos gyakoroltatására is mód van. - Felhívható a figyelem a másik vágyaira, igényeire, esetleges félelmeire, szorongásaira. - Táncos-játékos helyzetekben gyakran támad félelem, szorongás, gátlás. Ezt, ha meg is érzik a gyerekek, nem tudnak mit kezdeni vele. - Szükség van a szavakkal történő kifejezésre, hogy a különböző szerephelyzetek gyakorlásával könnyen meg lehet érteni az emberi interakciók egyediségét, a mimika, hanghordozás és gesztusok üzenetét. V. TÁNC A REKREÁCIÓBAN A. TÁNC, ÉLET, ÉLETMÓD Tánc az élet! Hiszen az élet maga is tánc, tele van zenével és ritmussal. Állandó körforgásban van, csakúgy, mint a táncosok a parketten. A hasonlóság önmagáért beszél, aki többet tud, gyakorlottabb, jobban boldogul az élet színpadán. A tudás hatalom, mely önbizalmat ad, az önbizalom pedig csodákra képes! Kiemeli a nőiességet, a férfiasságot. Nagyon sokszor elmegyünk dolgok mellett, nem vagyunk képesek észrevenni azt, mely csak egy karnyújtásnyira van tőlünk, pedig a miénk lehetne. A tánc az önkifejezés eszköze, a közben felszínre töró érzelmeink, kihoznak belőlünk olyan dolgokat is, melyre mindig is vágytunk. Megerõsödni testileg és lelkileg a tánc által is lehet, sőt kell! A tánc életstílus. A tánc érzelem, a tánc ott van a szerelemben, a munkában, az elmélyülésben, a pihenésben, a felfrissülésben. A tánc rekreáció. Tulajdonképpeni célja az egészséges ember életkedvének, munkaképességének, teherbírásának a visszaállítása és megnövelése. Segít megelőzni a bajt, nem engedi kialakulni a betegségeket. Hogy a tánc valójában mit hoz ki belőled, azt előre nem tudni, de biztos, hogy változtat rajtunk. Ritmusérzék, mozgáskultúra, kondíció, felfogás, reakcióképesség, ismeretségi kör, szokás, lehetőség, elvárások, hallás finomsága, lelkiség, psziché, érzelemvilág mind-mind előtérbe kerül. Mind ez miből indul ki? Egy apró mozdulat, néhány lépés egyedül, majd partnerrel, kivel együtt mozogunk és táncolunk a legkülönbözőbb szituációkban. Kenneth H. Cooper: a tökéletes közérzet programja : Lényege: A tökéletes közérzet elérése életstílus-programmal; az egyensúlyt 3 területen is meg kell valósítani: * aerob program (olyan tevékenység, amely hosszabb időszakon keresztül oxigént igényel és olyan körülményeket támaszt a szervezettel szemben, hogy az kénytelen javítani saját oxigénhasznosító kapacitását. Kedvező változások következnek be a légzésben és a vérkeringésben.) * pozitív étkezési terv (Optimális táplálékfajta aránya: 50% szénhidrát, 20% fehérje, 30% zsírok. Energiamennyiség elosztása: reggeli 25%, ebéd 50%, vacsora 25%) * érzelmi egyensúly (kiegyensúlyozott, harmónikus lelki élet) Részletezve: - nagyobb energia - több élvezhető szabadidő - az otthoni és munkahelyi stresszhelyzetek kezelésének foozott képessége - kevesebb depresszió és ok nélküli aggodalmaskodás - cssökkenő testi panaszok - jobb emésztés és ritkább székrekedés - nagyobb önbecsülés és önbizalom - a testsúly hatékony szabályozásának lehetősége - vonzóbb, karcsúbb alak - erősebb csontrendszer - az öregedési folyamat lelassulása - Könnyeb terhesség és szülés - Fokozottabb koncentrálóképesség - Nagyobb akaraterő, önbizalom, önuralom, kitartás, a napi feladatok megoldásában. - Itkább fájdalmak- elsősorban a fej és hátfájások ritkábbak - Nyugodtabb, mélyebb alvás 16

17 A tökéletes közérzet eléréséhez, megtartásához elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás. Számtalan mozgási lehetőség közül választhatunk, ami ízlésünknek, adottságainknak, lehetőségeinknek megfelelő. Ezek közé tarozik a tánc bármelyik ágazata. A tánc olyan alkotó jellegű tevékenység, mely lehetőséget kínál az önkifejezésre, és megjelenik benne a közösségi szellem motívuma. A változatos korú csoportösszetétel hidat épít a nemzedékek közé. Fejleszti az empatikus érzést, a közösséghez való tartozást, a közösségért való felelősség érzetét. A foglalkozások rendszeressége életritmust, rendezettséget alakít ki az egyénben. Megelégedettség, örömérzés, élvezet, egyediség, individualitás, teljesség, szabadságérzés, önkéntesség, felszabadultság, energianyerés, előnyök, az öröm nélkül végzett munka ellentéte, egészség érzés. A rekreáció célja a jó közérzet, a jól-lét és a jó-érzés elérése és megtartása, az optimális fizikai és szellemi teljesítőképesség megszilárdítása. Lelki síkon segíti a helyes énkép kialakítását, önbecsülését, erősíti a valahová tartozás érzését. B. TÁNC, ÉLET, ÉLETMÓD! Tánc az élet! Hiszen az élet maga is tánc, tele van zenével és ritmussal. Állandó körforgásban van, csakúgy, mint a táncosok a parketten. A hasonlóság önmagáért beszél, aki többet tud, gyakorlottabb, jobban boldogul az élet színpadán. A tudás hatalom, mely önbizalmat ad, AZ ÖNBIZALOM PEDIG CSODÁKRA KÉPES! A hölgyeknél a NÕIESSÉGET, uraknál a FÉRFIASSÁGOT emeli ki a tánc. Nagyon sokszor elmegyünk dolgok mellett, nem vagyunk képesek észrevenni azt, mely csak egy karnyújtásnyira van tõlünk, pedig a miénk lehetne. Újra kezdeni, újjászületni többször is lehet, a megújulás biztosan mindenkit elõbbre visz. A tánc az ÖNKIFEJEZÉS ESZKÖZE, a közben felszínre törõ érzelmeink, kihoznak belõlünk olyan dolgokat is, melyre mindig is vágytunk. MEGERÕSÖDNI testileg és lelkileg a tánc által is lehet, sõt kell! A tánc ÉLETSTÍLUS. A tánc érzelem, a tánc ott van a szerelemben, a munkában, az elmélyülésben, a pihenésben, a felfrissülésben. REKREÁCIÓ a tánc. Ez egy olyan idegen szó, melynek nincs magyar megfelelõje, de azért, hogy pontos képet kaphassunk, a saját fejezetében bõvebben írok róla. Tulajdonképpeni célja az egészséges ember életkedvének, munkaképességének, teherbírásának a visszaállítása és megnövelése. Segít megelõzni a bajt, nem engedi kialakulni a betegségeket. A rekreációs szakember tanácsokat ad a sportolás elkezdéséhez és a pihenéshez (mely lehet aktív vagy passzív), a táplálkozáshoz, együttvéve az ÉLETMÓDVÁLTÁSHOZ. A tánc valójában mit hoz ki belõled, azt elõre nem tudhatod, de biztos, hogy változtat rajtads, mert HATÁSSAL LESZ RÁD. Ritmusérzéked, mozgáskultúrád, kondíciód, felfogásod, reakcióképességed, ismeretségi köröd, szokásaid, lehetõségeid, elvárásaid, hallásod finomsága, lelkiséged, pszichéd, ÉRZELEMVILÁGOD mind-mind elõtérbe kerül. Mind ez mibõl indul ki? Egy apró mozdulat, néhány lépés egyedül, majd partnereddel, kivel együtt mozogsz és táncolsz a legkülönbzőbb szituációkban. C. A KONTAKT TÁNC A kontakt nem tánc, hanem módosult tudatállapot A kontakt improvizációval először színésztréning részeként találkoztam, csak később szembesültem vele mint a kortárs táncstílussal. Számomra a szabadság, a testtudat és a testtel való harmonikus együttlét, a térben mozgás bátorsága és a többi táncossal való korlátok nélküli találkozás tánca. Nincsenek nemi szerepek, a testek érintkezése így bármilyen szoros, mégsem hordoz erotikát, mert a tisztán emberi létmód erősödik fel benne. Bármennyire a test, a gravitáció, a fizika dominál benne látszólag, mégis spirituálisan élhető meg, hisz a táncos a saját bőrén tapasztalja az energiák áramlását. Amióta találkoztam vele, az egyik legális drogom, és többeket sikerült beetetnem vele főleg a színjátszóim közül, és nagy szerepe volt tanári állásom elvesztésében is. A kontakt improviációból a legtöbbet mégiscsak az emberi kapcsolatokról tanulhatunk. Hogy a másik súlyát nem izommal, hanem ellensúllyal tarthatjuk meg. Hogy súlyt adni csak annyit lehet, amennyit a másik elfogad. Hogy 17

18 senkit nem lehet valamire kényszeríteni, csak lehetőséget kínálni a számára. Hogy mindig felelős vagyok a másikért, de sosem várhatom el, hogy csak a másik feleljen értem. És hogy el ne felejtsek szabadon lélegezni. A kontakt improvizáció egy olyan aktív megnyitó folyamat, melyet nevezhetünk az érintés táncának is. A kontakt improvizáció nevet Steve Paxton 1972-ben adta ennek a táncformának. Mikor kontaktot táncolunk, valójában nehéz nem nyitottnak lenni, mert a figyelem irányulása mindig változik. Egyik pillanatban a súlyra kell figyelni, aztán a térre, majd az érintkezés változó pontjaira, s az ezekre nehezedő nyomásra. Aztán figyelmünket átvisszük saját mozdulatainkra, de ezzel együtt a partner mozgására is, majd a támasz adására és a megtámasztásra. Mindig újabb és újabb információkat érdemes befogadni, új lehetőségeket felfedezni, kinyílni az azonnali történésekre és táncolni. Érintesz és érintenek, fejjel, lábbal, háttal, a test bármely, néha egész felületével. A kontaktban a testek érintkezési pontjai folyton vándorolnak és rajtuk keresztül történik a nagyon érzékeny és kifinomult kommunikáció. Az érintés fizikális párbeszéddé alakul, amelyben mindkét résztvevő egyenlő, nincs vezető és követő, amely nem annyira demokrácia, mint inkább túlélési technika - vallja Steve Paxton. A tánc során a mozgást belülről érzékeljük, és a mozdulat külső formája csak másodlagos szempont. Az egyik legfontosabb, amire a kontakt improvizáció megtanít, hogy tudjunk súlyunkkal bánni (a súlyt átadni és átvenni) és használjuk bátran a gravitációt. Mikor a mozgástapasztalás beépül a tanulási folyamatba, akkor nyitottá válunk és kialakul egy más szemlélet, amely befolyásolja az alkotó folyamatot és hatással lesz a kapcsolati dinamikák alakulása során a tánc esztétikájára is. A kontakttánc elemeket eszközként használjuk, hogy a test minél teljesebb és finomabb hangszerré válhasson. Természetes együttlét szavak nélkül a mozgásban A kontakt improvizáció az USA 60-as 70-es évek kísérletező légkörében fogant, ennek megfelelően e generáció értékrendszerét tükrözi. A kezdetektől fogva erőteljesen közösségi jellegű volt Együttműködés versengés helyett. A súlyadással és az egyensúlyi helyzetekkel való játékban a táncosoknak mindig a közös megoldásokat, utakat kell keresniük. Ha az egyik táncos ráerőlteti az akaratát a másikra, a tánc hamar unalmassá válik, és megszakad. A partner iránti érzékenység és a vele való kommunikáció természetes ellentéte az önzésnek. Egyenlőség hierarchia helyett. A tánc maga a tanító. A táncosoknak maguknak kell rátalálniuk a táncukra. Ez az önállóság mozgósítja a résztvevőkben rejlő kreatív improvizációt, mozgásuk sokszínűségét. Ha valaki egyszerre tanár és tanuló, akkor szertefoszlanak a társadalmi különbségek és hierarchiák. A tanítás ezért nem technikák bemutatása, hanem egy meghívás a kísérletezésre, a közös felfedezésre, ahol nem létezik jó vagy rossz vagy végső megoldás. Ez akkor is igaz, ha a partnerek egyike kevésbé járatos a kontakt improvizációban, mint a másik! Ezek alapján szerveződnek a nyitott improvizációs találkozások: a jam -ek. Önrendelkezés és egymásrautaltság. A kontakt improvizációban minden egy szándék, egy kérés kifejezésén alapul: valaki adja a súlyát, és a másik szabadon dönti el, hogy mennyit fogad el belőle. Nincsen rá semmilyen biztosíték, hogy a szándék, a kívánság teljesülni fog. Az önrendelkezés és a létezés tudatossága mélyen beleivódott ebbe a táncformába. Azt a társadalmi együttélés modelljét tükrözi, ahol minden ember egyenlő, ugyanakkor teljes felelősséget vállal önmagáért és viselkedéséért. A táncosok nem próbálnak egy esetleges esést vagy lecsúszást megakadályozni, csupán felajánlják testük egy-egy felületét. Tudatosak, érzékenyek és nyitottak, de nem irányítják a történéseket. Meghagyják partnerük választási szabadságát, hiszen mindenki képes megoldani az előtte felmerülő helyzetet. Ezzel együtt a kontakt improvizáció az egymásra utaltság modellje is. Az érintés tilalma feloldódik. A kontakt improvizációban megengedett az érintés, a kapcsolat, az érzések kifejezése. Azon kevés társas helyzetek egyike, ahol a bizalom légkörében, a társadalmi korlátokat újra lehet értelmezni. 18

19 A nemi szerepek eltűnnek. A duettek nem csak különböző neműek között jöhetnek létre, és nem is fejeznek ki mondanivalót. A mozgásanyag a befelé figyelést tükrözi, és a mozgás folyamata iránti nyitottságot. A mozdulatok forrása az a kreatív mozgatóerő, amit az egyensúlyi helyzetekből való kibillenés, a dezorientáltság idéz elő. A mozgás szótárat: gurulás, ugrás, emelés, esés, mindkét nem egyaránt alkalmazhatja. A kontakt duettben a férfi és a nő egyaránt adja a saját, és fogadja a másik súlyát, ahogy azt a helyzet megkívánja. Természetesen semmi se kötelező, és a partner súlyának el nem fogadása szerves része a táncnak. A súly és méretkülönbség általában nem okoz gondot, mert a stabilitás alapja nem az izommunka, hanem a partnerek súlypontjának optimális elhelyezkedése, ezért akár egy filigrán nő is képes megtartani egy nagytestű férfit. Óriási előnye a technikának, hogy nem szükséges táncos előképzettség a műveléséhez, csupán nyitottság. Alap formája két embert feltételez, akik a súlyuk átadásával, s a másik súlyának befogadásával szinte folyamatos fizikális kommunikációban mozdulnak el a térben. Néhány technikai és szituációs elem elsajátításával már az első alkalommal táncélményhez juthatnak művelői! D. EURITMIA Látható beszéd, látható ének Mit jelent ez? Látható beszéd: az emberi mozgás által láthatóvá vált beszéd. Mi a beszéd? Gondoljunk arra, hogy hangzóval képesek vagyunk a világ összes dolgait megnevezni és feltárni. Menny betűi, csillagok mondja Weöres Sándor. Tudjuk-e a világ betűit olvasni? Hol van a beszéd eredeti ereje? amire János evangelista utal, amikor azt mondja: Kezdetben vala az Ige és minden Ő általa lett. Felszabadítjuk-e a beszédben rejlő csodálatos erőket, vagy hagyjuk elsorvadva halott jelrendszerré válni? A gondolat még az időtlenségben él, ha kimondjuk, az időben hangzik. A beszédben, énekben a kiáramló levegőt a hangképző szervek mozgásaival formáljuk meg. Az euritmia megpróbálja, ehhez a plasztikus részhez kapcsolódva, mozgásban vizuálisan is megjeleníteni a levegőáram létesülő ritmikus mozgásait. Innen az elnevezés is: szép, jó ritmus. A versek és zenedarabok így egyidőben hangzó és vizuális élményként jelennek meg előttünk. Az euritmia az egész test mozgásával, a tér és idő világában teszi láthatóvá a hangzó beszédet. Ha az ember az egész testével beszél és énekel, a szó, a zene újra tetté, teremtő erővé válik. Az euritmia Magyarországon. Az első magyar euritmisták még Rudolf Steiner életében tanultak és dolgoztak Svájcban illetve Németországban. Éveken át kis csoportokban Magyarországon is ápolták az euritmiát, de az igazi fejlődés az 1989-es változás után kezdődött, amikor Scheily Mária és Clemens Scheuning intenzív bevezető kurzusokat indítottak. Ezt az új mozgásművészetet nagy érdeklődés fogadta, és gyorsan ismertté vált Magyarországszerte ben indult Budapesten a magyar Euritmia Képzés, amelynek létrehozását, az érdeklődésen kívül, a dinamikusan fejlődő Waldorf mozgalom indokolta (jelenleg 20 iskola több, mint 40 óvodai csoport és 6 iskola működik. Az euritmia évek óta jelen van fakultatív tantárgyként a Gyógypedagógiai Tanárképzésen is. E. TÁNCTERÁPIA Tánc-mozgásterápia a mozgás pszichoterápiás használata egy folyamaton keresztül, ami elősegíti az egyén integrációját emocionális, kognitív és fizikai szinten. Azokkal foglalkoznak a művelői, akiknek a fenti területen 19

20 problémái vannak. Minden korosztályban, egyénileg és csoportosan. Alapítója Marian Chase. Washington DCben tanított. Nem hivatásos táncosai visszajártak az óráira. Külön figyelmet szentelt az egyéni emócióknak. Minden táncterápiának azonosak a céljai. Önismeret, mások megismerése, jó társas kapcsolatok kialakítása, döntési helyzetekben való magabiztosság. De együtt kell dolgozni az egészséges test érdekében. Egy olyan test érdekében, amelyre nem nehezednek a konfliktusok, nyitott és képes az én szabad, expresszív részévé válni. A testnek szabadnak kell lenni, hogy meg tudjon küzdeni a stresszel. Segít a test és a lélek egyensúlyát megteremteni. Csoport tréning. Együttműködés a a munkatársak között. A csoportfolyamat a legfontosabb, aminek hatására erős kohézió alakul ki a résztvevők között. Fontos a mozgásanalízis. Létfontosságú, hogy meg tudjuk állapítania mozgásból a mögöttes tartalmat. Miként mozogjunk, használjuk a testünket, hogy avval a legkevesebb félreértésre adjunk okot, és minél hatékonyabban tudjunk kommunikálni. Mivel az ember testben él, testének mozgásában mindig is örömét lelte. Bölcsőjét édesanyánk méhében találjuk, annak járásritmusú ringásában, szívhangjában, vagy akár légzésének ki-be áramlásában. De a ritmust az életünk számtalan területén is működtetjük, azonban, ha kilépünk a hétköznapok szabályos, célirányos mozdulatainak világából, életre kel bennünk érzelmeink és hangulatállapotaink egész skálája. Mikor átadjuk magunkat valami ritmikus pulzáló áramlásnak, a testünk mozdulatainak szabad teret engedünk, - olyankor megmozdul bennünk valami. A tánc a belső erőink, szellemiségünk, és személyiségünk leghangsúlyosabb megnyilvánulása, melyek olyan érzések előidézésére valók, amiket érdemes megerősíteni magunkban, hogy belső világunkat jobban megismerjük, és személyiségünk megszokott határain túlemeljen bennünket.bűvös mozdulatokat fedezünk föl, amelyekből édes áramrohamok futnak végig ereinkben, melyek továbbröpítenek minket, és egy új fénnyel ragyogják be létünket. Színeket varázsol körénk.közvetlenül nem gyógyít, de a lelkünket egészségesebbé teszi. Nem csak önismeretre teszünk szert ezáltal, hanem kapcsolatteremtésünk is javul és bővül, hisz az embernek már ősi tapasztalata, hogy a külső valósággal, a belső világon keresztül tudunk igazán kapcsolatot teremteni. Fontosnak tartom a tánc és a zene kapcsolatát, mivel a tánc és a zene az emberi lélek megnyilvánulása és alapvető funkciója, hogy a pszichés erőket aktiválja. A tánc maga a létezés önfeledt mozgása, hiszen önmagában hordja a teljességet. Ezért, ha meg akarod élni a táncot és önmagad, nincs más dolgod, mint belemerülni a ritmusba és feloldódni benne. V. SZAKIRODALOM: ANGELUS Iván: Táncoskönyv ANTAL László: Néptáncpedagógia. Budapest, Hagyományok Háza FALVAY Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék. Budapest, OPI FUCHS Lívia: Fejezetek a modern tánc történetéből. Budapest, Magyar Művelődési Intézet KAPOSI Viktória: Isadora Duncan öröksége. Internet KÖRTVÉLYES Géza: Művészet, tánc, táncművészet. Budapest, Planétás ZSAPKA Andrea: A modern tánc története. Szakdolgozat. Budapest, én. SCHÄFER Hans-Joachim: A formáció története.. (Ford.: Noll Andrea In:: 20

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI

A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI A TESTNEVELÉS ÉS SPORT VALAMINT MÁS MŰVELTSÉGTERÜLETEK TANANYAGÁNAK KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI DR. PUCSOK JÓZSEF MÁRTON NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TSI TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást

Részletesebben

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör

Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Táncok világa-társastánc alapjai szakkör Pályázó:Zalaapáti Község Önkormányzata Projekt címe: Zalaapáti Érték-Tár Azonosító: TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0024 1 Tematika Táncok világa-társastánc alapjai 2.D

Részletesebben

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV

AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV AKROBATIKUS ROCK AND ROLL SPORTTÁNC SPORTÁGI TANTERV Az Akrobatikus Rock and Roll tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül az Akrobatikus Rock and Roll minél teljesebb megismerésére, segítse

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28.

Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana. Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Az óvodás korúak közlekedésre nevelés módszertana Gulyás Anikó közlekedéspedagógia Budapest, 2014.02.28. Projekt kidolgozásának ütemterve Helyzetelemzés végzése a programban résztvevő óvodáról. Ismeretszerzés

Részletesebben

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok NÉPTÁNC 1. évfolyam Témakörök: I.Bemelegítés, tánctechnika II. Ritmika III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok V. Néptáncok Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika Járás,

Részletesebben

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY

Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY Helyi tanterv ÉNEK-ZENE NÉMET NYELVEN KÉT TANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1-4. OSZTÁLY A német két tannyelvű oktatás szerves részét képezi a művészeti nevelés, mely műveltségi terület többek között az ének-zene

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014

Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben. Kaposi József 2014 Drámaoktatás a hazai oktatási rendszerben Kaposi József 2014 A közoktatás keretei között folyó színházi nevelés Általános és középiskola Dráma és tánc 1-6. évfolyam Dráma és tánc 7-12. évfolyam Dráma érettségi

Részletesebben

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin

1. CICA CSOPORT. óvónők. Németh Zoltánné. Tóth Ildikó. dajka. Vilhelmné Vágó Katalin 1. CICA CSOPORT Németh Zoltánné Tóth Ildikó Vilhelmné Vágó Katalin A környezet megismerésére nevelés témáihoz kapcsoljuk a tervezett beszélgetés - és játéktémákat, valamint az ének-zene, vizuális, irodalmi,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam

TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam H E L Y I T A N T E R V TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Csizmadia Károlyné az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tanítója Érd, 2013. Felülvizsgálva:

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások

A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A Múzeum és a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ partnerkapcsolatával megvalósuló foglalkozások A múzeumi foglalkozások keretében intézményünk hallássérült iskolai tagozatának

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

1. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása

1. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása TÁNC ÉS MOZGÁS A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát. A tánc

Részletesebben

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN

UEFA A KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN KONDICIONÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FUTBALLBAN A kondicionális képességek fejlesztése állandó vita témát szolgáltat a csapatok felkészítése során. Van, aki a tiszta futásokkal kialakított,

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

TÁNC ÉS MOZGÁS. 1-4. évfolyam. (A kékkel jelölt szövegrész törlésre javasolt, a piros a beillesztett szöveg)

TÁNC ÉS MOZGÁS. 1-4. évfolyam. (A kékkel jelölt szövegrész törlésre javasolt, a piros a beillesztett szöveg) TÁNC ÉS MOZGÁS 1-4. évfolyam (A kékkel jelölt szövegrész törlésre javasolt, a piros a beillesztett szöveg) A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfőbb öröme lehetne, ha az alapfokú ismereteket

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése

Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Patakfalvi Attiláné: Az első osztályosok megismerése Megkezdődött a tanév. Az első osztályos kisgyerekek tele tudásvággyal jönnek az iskolába. Tanítóink szervezik a napi megismerő munkát, hogy a gyerekek

Részletesebben

TÁNC Célok, feladatok: Fejlesztési követelmények

TÁNC Célok, feladatok: Fejlesztési követelmények 1 TÁNC A táncoktatás tantervi programja lehetővé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és művészetek iránt,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Néptánc helyi tanterv 1-4. évfolyam

Néptánc helyi tanterv 1-4. évfolyam Néptánc helyi tanterv 1-4. évfolyam A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök

Részletesebben

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi

Részletesebben

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész

Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Koordináció szerepe az ökölvívásban I. rész Az ökölvívás nyílt mozgáskészségére utalva döntő szerepet kap a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság. Ezeket a tulajdonságokat a felkészülésnek is követnie kell.

Részletesebben

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16.

Napközis Munkaközösség Munkaterve. 2013/2014-es tanév. 2013. szeptember 16. Napközis Munkaközösség Munkaterve 2013/2014-es tanév 2013. szeptember 16. Munkaközösségünk helyzete A Napközis Közösség Munkaterve 2013/2014-es tanév Iskolánkban a szülők igényének megfelelően biztosítjuk

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük

Alapelveink. Legfontosabb értékünk a GYERMEK. A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Alapelveink Legfontosabb értékünk a GYERMEK A gyermekeink érdeke mindenek felett áll! Gyermekeinket különleges gondozásban, védelemben részesítjük Gyermekeink egyéni készségeinek és képességeinek figyelembevételével

Részletesebben

Alapfokú Művészeti Iskola. Néptánc Tanszak. Ajánlás

Alapfokú Művészeti Iskola. Néptánc Tanszak. Ajánlás Alapfokú Művészeti Iskola Néptánc Tanszak Ajánlás A helyi tanterv kidolgozását meghatározta 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXIV.törvény a közoktatásról 48, valamint az intézmény

Részletesebben

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket!

SzóKiMondóka. bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! SzóKiMondóka bemutatja a TreeFa World Productions Kft. Szeretettel köszöntjük az AMIT résztvevőket! 1 Küldetésünk Interaktív, készségfejlesztő játékok létrehozása kisgyermekek számára - Magyarországon

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt

Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Barkaág Tavaszváró Három hetet meghaladó projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Kiscsávoly Projekt felelős: Ideje: 2014. március 26. április 16. Foglalkozások száma: 33 Bevont tanulók köre:

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Állati Móka Egyhetes projekt

Állati Móka Egyhetes projekt Állati Móka Egyhetes projekt Megvalósítás helye: Sugovica Általános Iskola Projekt felelős: Pásztor Judit Ideje: 2014. október 14 október 18. Bevont tanulók köre: 4. osztály, alkalomszerűen az alsós napközis

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

tut Beszprémy Katalin

tut Beszprémy Katalin A népi hagyományok oktatásának fontossága az iskolarendszerben tut Beszprémy Katalin A népi kézművesség megmaradásának záloga a mesterségbeli tudás hiteles átadása a felnövekvő nemzedékek számára, ami

Részletesebben

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4.

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-4. TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010.

Önálló intézményi innováció. Medve hét. A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Önálló intézményi innováció Medve hét A kidolgozó pedagógus neve: Sárosiné Büki Anikó 2010. Témahét feladata: Medve ( febr. 2) Áttekintő táblázat Téma Nevelési területek A környező világ tevékeny megismerése

Részletesebben

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára

Tájékoztató. ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Tájékoztató ISKOLAI SPORTKÖR TARTÁSÁRA KÉPZETT SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak résztvevői számára Szakirányú továbbképzési program megnevezése: Iskolai sportkör tartására képzett szakember szakirányú

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Szakközépiskolai Párhuzamos Szakképzés Helyi tanterve

Szakközépiskolai Párhuzamos Szakképzés Helyi tanterve Ikt.sz: 1/c. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

Hunyadi János Általános Művelődési Központ TÁRSASTÁNC. 2011. Oldal 1

Hunyadi János Általános Művelődési Központ TÁRSASTÁNC. 2011. Oldal 1 TÁRSASTÁNC 2011. Oldal 1 BEVEZETÉS A tánc ágak közül akárcsak egész Európában Magyarországon is a társastánc oktatásának vannak a legrégebbi hagyományi. A reneszánsz korától kezdve találunk adatokat arra

Részletesebben

Üdvözöljük a Your Dance online tánciskola világában. Élmények iskolája az otthonodban, élmények az életedben.

Üdvözöljük a Your Dance online tánciskola világában. Élmények iskolája az otthonodban, élmények az életedben. Üdvözöljük a Your Dance online tánciskola világában. Élmények iskolája az otthonodban, élmények az életedben. Élmények Minden ember számára fontosak az élmények, ahogy Önnek is, hiszen egy jó élmény örök

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv TESTNEVELÉS ÉS SPORT Helyi tanterv Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/ Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni /Véghelyi Balázs/ 1 Az óvoda hivatalos elnevezése: BALATONVILÁGOSI SZIVÁRVÁNY ÓVODA Az óvoda pontos

Részletesebben

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK

NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK VÁLTOZZ A VILÁGGAL HEFOP 2.1.6. PROGRAM NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA HEFOP-2.1.6/05/1-2005-08-0062/1.0 NÉMETH MOZGÁSMODELL PROBLÉMAKÖRÖKHÖZ IGAZÍTOTT KISCSOPORTOS GYAKORLATOK Készítette: Abonyi Krisztina

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv

Zipernowsky Károly Általános Iskola TESTNEVELÉS. Testnevelés tanterv Zipernowsky Károly Általános Iskola Testnevelés tanterv TESTNEVELÉS Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait

S hogy miért a cím: Jó úton-lóháton? Röviden szeretném magyarázatként bemutatni a ló és lovaglás hatásait Jó úton-lóháton Évmilliókkal ezelőtt, mikor még a ló kutya-nagyságú volt, ébersége miatt választotta társául az ember. Sok sok év gondoskodás után nagyobbra nőttek, teherhordókká váltak, mígnem egy napon

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában

Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Alkotószakkör iskolánk könyvtárában Gyermekeink esztétikai érzékenysége, művészetek iránti fogékonysága az élményt és eredményt biztosító aktivitás révén fejlődik igazán. Alkotó, kreatív, a saját világát

Részletesebben

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés Grafomotoros fejlesztés Nagyon sok szülőnek feltűnik az iskola megkezdése előtt, hogy gyermeke nem jól fogja a ceruzát, nem úgy rajzol, mint a többiek. Sőt, esetleg le sem lehet ültetni papír-ceruza feladatok

Részletesebben

Az őszi témahét programja:

Az őszi témahét programja: Az őszi témahét programja: 2011. október 10-14 Osztály: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 3.a osztályában Időkeret: 5 nap x 5 x 45 perc Kapcsolatok: NAT Környezetismeret Művészetek dráma, vizuális kultúra,

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás

Meixner módszer. Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Meixner módszer Diszlexia prevenciós olvasás tanulás Témák A módszer bemutatása Alkalmazás, IKT, előkészítő időszak A diszlexia prevenció, reedukáció 4/7/2014 copyright 2006 www.brainybetty.com 2 A Meixner-módszer

Részletesebben

NÉPTÁNC TANSZAK 1 NÉPTÁNC TANSZAK

NÉPTÁNC TANSZAK 1 NÉPTÁNC TANSZAK NÉPTÁNC TANSZAK 1 NÉPTÁNC TANSZAK NÉPTÁNC TANSZAK 2 II. NÉPTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Vitorlázás 12. évfolyam

Vitorlázás 12. évfolyam A vitorlás sport tanításának céljai a on: A megszerzett állóképesség továbbfejlesztése; Korosztályos válogatottak képzése; A tantárgyhoz fűződő pozitív érzelem fenntartása; Az edzéshatások növelése (terjedelem,

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák

2. évfolyam. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák 10 óra + folyamatos A testnevelés optimális tanulási környezetének kialakítása. Az elemi kommunikációs szabályok, formák és jelek megismertetése. A testi

Részletesebben

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban

A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban A Játék elméleti alapjai, Küzdőjátékok a Karatéban Vincze Virgil Karate sportág integrálása az iskolai testnevelésbe munka alapján Üdvös a bölcsesség,ami dibdábságokat elvet,s játékot fiatal kornak hágy,mert

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

HELYI TANTERV A 27/1998. (VI. 10.) MKM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE ALAPJÁN, A 2011/2012. TANÉVTŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN MEGVALÓSULÓ KÉPZÉSBEN

HELYI TANTERV A 27/1998. (VI. 10.) MKM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE ALAPJÁN, A 2011/2012. TANÉVTŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN MEGVALÓSULÓ KÉPZÉSBEN HELYI TANTERV A 27/1998. (VI. 10.) MKM RENDELET 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE ALAPJÁN, A 2011/2012. TANÉVTŐL KIFUTÓ RENDSZERBEN MEGVALÓSULÓ KÉPZÉSBEN A tanulói teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése, minősítése

Részletesebben