ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSAI

Átírás

1 Magyar Népköztársaság Országos Szabvány ALAPOZÁSOK TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSAI MSZ Az MSZ 15000/1-77 és MSZ helyett G General requirements for the design of foundations. MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelöléseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve [19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 11.] E szabvány alkalmazása kötelezõ. Elõírásaitól eltérést a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökének felhatalmazása alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter engedélyezhet. E szabvány hatálya a magánkisiparra is kiterjed. Tartalom 1. A tervezés elõkészítése 2. Az alapozás megválasztása 3. Az alapozási tervdokumentáció tartalma A szövegben említett magyar állami szabványkiadványok A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványkiadványok 1. A TERVEZÉS ELÕKÉSZÍTÉSE 1.1. Általános rész Az alapozások tervezését geotechnikai szakvélemény kidolgozásával kell elõkészíteni. A geotechnikai szakvéleménynek az alábbiakat kell tartalmaznia: az érintett földkéregtartomány térbeli elhelyezkedését, anyagi tulajdonságait és a külsõ hatásokat (például a talaj rétegzõdését, fizikai jellemzõit); a hidrológiai viszonyokat, a beépítésre kerülõ terület domborzatát a talaj, az alap és a felszerkezet kölcsönhatását, továbbá az építményrõl átadódó terheket, a terület építés elõtti, építés közbeni és építés utáni állékonyságát. A jóváhagyás idõpontja: április 13. A hatálybalépés idõpontja: január 1. (8 oldal)

2 MSZ A geotechnikai adottságokat helyszíni adatgyûjtéssel, földtani térképek segítségével, a talaj- és a talajvízviszonyok feltárásával, talaj- és kõzetmechanikai vizsgálatokkal, valamint - szükség esetén - mérnökgeológiai, alábányászott területen bányamûszaki vizsgálatokkal kell meghatározni A tervezést olyan részletességgel kell elõkészíteni, hogy annak alapján az alapozás legkedvezõbb rendszere megválasztható és az alapozás tervdokumentációja elkészíthetõ legyen Egyszerû talajfeltárást kell végezni az ideiglenes létesítmények, valamint az alapozás szempontjából alárendelt jelentõségû, az egyenlõtlen süllyedésre nem érzékeny építmények esetében. Megjegyzés: Az egyszerû talajfeltárás olyan adatokat és mintákat szolgáltat, amelyekbõl a talajrétegzõdés és az egyes rétegek minõsége azonosító és állapotmeghatározó laboratóriumi vizsgálatok alapján megadható Részletes talajfeltárást és laboratóriumi - esetleg helyszíni - vizsgálatokat kell végezni az alapozás szempontjából jelentõs vagy az egyenlõtlen süllyedésre érzékeny építmények esetében. A szakvélemény legyen alkalmas az alapozással érintett rétegek szilárdsági, alakváltozási és a tervezéshez szükséges egyéb jellemzõk meghatározására Esetenként kell elbírálni, hogy az szakasz szerinti egyszerû vagy az szakasz szerinti részletes talajfeltárásra és vizsgálatra van-e szükség Adatgyûjtés A tervezéshez be kell szerezni a terület magassági adatait, térképeit, helyszínrajzát stb., illetve ezek hiányában gondoskodni kell a terület geodéziai felmérésérõl, beleértve a felszín alatti létesítmények (pl. a közmûvezetékek) elhelyezkedését is Az építési területen vizsgálni kell a környezõ építmények állagát (repedések, süllyedések stb.); a betemetett építményeket (falmaradványokat, építményalapokat, kutakat, pincéket, árkokat); a felszín alatti természetes képzõdményeket, (barlangokat, üregeket, feltöltõdött medreket); a felszín alatti létesítményeket (pincéket, üzemelõ vagy felhagyott közmûveket, bányaüregeket); az esetleges háborús maradványokat (a betemetett bombatölcséreket, robbanóanyagokat) Tájékozódni kell a szomszédos építmények alapozásának módjáról és mélységérõl, az alapok állapotáról (az esetleges felfagyásról, térfogatváltozásról, továbbá a víz okozta kivirágzásról stb.) az épületek pincéinek szigetelésérõl, a pincékben idõszakonként esetleg megjelenõ vízrõl és a vízszint ingadozásáról Tájékozódni kell arról, hogy a területet nem fenyegeti-e árvíz vagy egyéb elöntés, nem volt-e a területen régebben mocsár vagy tó, feltöltés, felszínmozgás vagy bányamûvelés Meg kell állapítani a közeli kutakban a vízállás magasságát és - ha lehetséges - annak ingadozási határait, különös tekintettel az eddig észlelt legmagasabb vízállásokra Be kell szerezni a vizsgálathoz felhasználható hivatalos talajvízszint-észlelõ kutak adatait, továbbá a korábbi geotechnikai szakvélemények és tervdokumentációk, valamint a földtani, építésföldtani, mérnökgeológiai, bányamûvelési térképek adatait Talaj- és talajvízviszonyok A talaj- és talajvízviszonyok megismerésére - az adatgyûjtés eredményeire, a létesítendõ építmény jelentõségére és szerkezetére figyelemmel - az MSZ 4488 szerinti talajfeltárást kell végezni. A talajfeltárás eredményét jegyzõkönyvben kell rögzíteni Ha mélyalapozásra vagy talajvízszint süllyesztésre lehet számítani, a feltárásokat az ezek megtervezéséhez szükséges mélységig kell elvégezni.

3 3 MSZ A talaj rétegzõdését, minõségét, szennyezettségét talajfúrással, aknával vagy táróval vett minták alapján kell megvizsgálni. Megjegyzés: A talaj tulajdonságaira az MSZ 4488 szerint vett minták laboratóriumi vizsgálata ad számszerû értékeket. Ha az alapok vízbe kerülnek vagy idõvel vízbe kerülhetnek, a talaj és a víz agresszivitását valamint a korróziót az MSZ 17212, MSZ 17215/1, MI 17215/2...4, MSZ 17215/6...7, MI 17220/1, MI-04-88/4...6 és MI-04-88/13 szerint, illetve figyelembevételével kell vizsgálni A talaj rétegzõdését egyes tulajdonságait természetes állapotban és fekvésben helyszíni vizsgálatokkal kell meghatározni. Ilyenek lehetnek a szondázás, a pressziométeres vizsgálat, a próbacölöpverés, a próbaterhelés, a tömörség- és nedvességmérés, a vízáramlás-mérés a vízáteresztõképesség helyszíni meghatározása, a CBR vizsgálat Ha az alapokat talajvízben vagy élõvízben kell elkészíteni, az MSZ elõírásait is be kell tartani A talajvízre vonatkozó hidrológiai vizsgálatok során a feltárásokban egyidejûleg észlelt vízszinteken kívül a feladattól függõen vizsgálni kell a talajvíz és az alapozás szempontjából a mélyebb víztartó rétegek vizeinek nyomásviszonyait, az egyes talajrétegek vízáteresztõ-képességét a talajvízszint ingadozásának várható szélsõ értékeit és az építési vízszintet, a talajvíz, illetve a rétegvizek áramlási irányát, sebességét, a talajvíznek - beleértve a kapilláris tartományt is - az alapozás tekintetében fontos kémiai tulajdonságait (szulfátion-, kloridion- tartalmát, ph értékét, keménységét, gáztartalmát stb.) és ezek várható változásait Figyelemmel kell lenni arra, hogy egyes feltöltésekben (pl. salakban), talajokban a csapadék, az üzemi víz vagy egyéb víz, esetleg a levegõ hatására az alapok anyagára káros vegyületek képzõdhetnek. Ha ez a tervezés idejében elõrelátható, kémiai vizsgálatokat kell végezni Az élõvizekben való alapozás tervezésekor vizsgálni kell az élõvíz szintjének ingadozását (vízjátékot és a vízszinteknek a megfigyelési idõszakokra vonatkozó gyakoriságát); a jellemzõ vízhozamokat és a vízsebességeket, a meder állandóságára, illetve változására vonatkozó körülményeket (az esetleges kimélyülési vagy feliszapolódási lehetõségeket); a mederszûkítés hatását, a víz sodorvonalát, a jég- és hordalékviszonyokat; az esetleg tervbe vett mederszabályozási adatokat az építési állványok, valamint az egyéb ideiglenes és végleges építmények okozta kimosásokat és feltöltõdéseket. 2. AZ ALAPOZÁS MEGVÁLASZTÁSA 2.1. Az alapozást a talaj geotechnikai modellje alapján kell megtervezni.

4 MSZ Az alapozás rendszerének megválasztásakor, az alap és fõbb méreteinek megtervezésekor figyelembe kell venni: a mértékadó terheket és a várható hatásokat; az építmény jellegét, szerkezetét és merevségét; a környezet földstatikai állékonysági követelményeit; a várható mozgásokat (süllyedést, süllyedéskülönbséget, vízszintes elmozdulást stb.), illetve ezek hatását; az építmény alakváltozási tûrõképességét és az MSZ 15021/2 szerint megengedhetõ alakváltozást, a rendelkezésre álló, illetve a helyszíni adottságoktól függõen alkalmazható technológiákat, munkaeszközöket és anyagokat Az alapozás megválasztásakor a talaj, az alap és a felszerkezet alakváltozásait és ezek teherviselését együttesen kell vizsgálni. Az alapozást az építmény statikai rendszerének megfelelõen kell kialakítani; amennyiben ez nem lehetséges, a felszerkezet statikai rendszerét módosítani kell Az alapozás rendszere lehet: síkalapozás (pl. sávalap, talpalap, lemezalap), mélyalapozás (pl. cölöpalap, résalap, kútalap, szekrényalap), egyéb alapozás (pl. síkalapnak mélyalappal vagy horgonyzással való kombinációja) Ha a választott alapozási mód; illetve annak kivitelezése kedvezõtlenül befolyásolja a környezetet vagy a meglevõ építmények állékonyságát, gondoskodni kell a környezet védelmérõl, a meglévõ építmények állékonyságáról Melléépítés esetén vizsgálni kell a régi és az új alapok csatlakozását Az alapozási mód gazdaságos megoldása érdekében a következõket kell figyelembe venni Síkalapozást kell alkalmazni akkor, ha a felszín közelében teherbíró réteg van, ha a várható mozgások (süllyedések, süllyedéskülönbségek stb.) nem károsítják a szerkezetet, vagy ha így az építmény gazdaságosan méretezhetõ, illetve ha az építmény szerkezete ezt szükségessé teszi Síkalapozást kell alkalmazni akkor is, ha a felszínközeli rétegek teherbírása viszonylag kicsi ugyan, de az építmény terhét az alapok felületnövelésével még gazdaságosan el lehet osztani az alap megfelelõ lemélyítésével gazdaságosan elérhetõ, hogy ne keletkezzék a talajban káros talajfeszültség, az alapok alatt gazdaságosan készíthetõ talajcsere, talajjavítás vagy talajszilárdítás Mélyalapozást kell alkalmazni akkor, ha a felsõ nem teherbíró rétegek, illetve a talajvíz szintje alatt gazdaságosan elérhetõ mélységben teherbíró talaj fekszik, és a mélyalapot erre a rétegre vagy ebbe a rétegbe lehet állítani Az élõvízben létesítendõ síkalap biztonságos takarásának mértékét a várható kimosó vagy aláüregelõ hatás vizsgálata alapján kell meghatározni Az átszivárgás és az aláüregelõdés elleni biztonság mértékét az MSZ szerint kell ellenõrizni Az építményt lehetõleg azonos alapozási síkkal kell megtervezni. Ha az építményt mégis különbözõ alapozási síkokkal terveztük meg, vagy egy meglevõ alapszerkezet mellé más alapszerkezet - esetleg munkaárok - tervezése szükséges, ezek egymásra hatását vizsgálni kell. Ennek megfelelõen ellenõrizni kell a magasabb helyzetû alap teherbírását és állékonyságát az építés közbeni és a végleges állapotban; figyelembe kell venni a szomszédos alapok alatti feszültséghalmozódást és az ebbõl származó süllyedést A tervezett építmény meglevõ építményhez csatlakozó alapját a meglevõ építmény alapozási szintjével lehetõleg azonos szinten kell felvenni. Ha az alapok különbözõ szintre kerülnek, a szintkülönbség hatását vizsgálni kell, és szükség esetén a régi alapot meg kell erõsíteni Mélyebb alap bontásakor a magasabban fekvõ alap állékonyságát vizsgálni kell.

5 5 MSZ AZ ALAPOZÁSI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMA 3.1. Mûszaki leírás A mûszaki leírásnak tartalmaznia kell: az alapozási terv kiinduló adatait; a geotechnikai adottságokat; az alapozással szemben támasztott követelményeket; az alapozás elvi megoldását; az alapozási terven fel nem tüntetett elõírásokat; az általános és a különleges munkavédelmi és balesetelhárítási elõírásokat A mûszaki leírásnak a kivitelezési munkák elvégzéséhez tartalmaznia kell: az alapozás módját; a földmunkát; a munkagödör víztelenítésének módját, az alapozás ütemezését, az építés sorrendjét; a hasznos teher felhordásának ütemezését; az építés során végzendõ vizsgálatokat és azok gyakoriságát; a környezet ideiglenes védelmét; a vízszintek és az áramlási viszonyok esetleges megváltoztatását A mûszaki leírás üzemeltetési dokumentációjának - külön megállapodás esetén - tartalmaznia kell: az üzemeltetés közbeni kezelés és karbantartás módját; az üzemeltetés során végzendõ vizsgálatokat és azok gyakoriságát; a környezet végleges védelmét (pl. a dinamikus hatás, az agresszív hatás, a vegyi szennyezõdés, a kóboráram elleni védelmet); a vízszintek és az áramlási viszonyok végleges helyzetét Az alapozási terv Az alapozási tervben az alapozást - az MSZ 14753/1-ben foglaltak szerint - alaprajzokon; vetületekben és metszetekben olyan részletességgel kell ábrázolni, hogy a tervezett szerkezetek helye, mérete, anyaga és az elõírt anyagminõség megállapítható, továbbá az alap megépíthetõ legyen Az alapozási terveket egyeztetni kell a kapcsolódó tervekkel (felszerkezet, tereprendezés, munkagödör kialakítása, közmûvek stb.) Az alapozási tervnek egyértelmûen meg kell határoznia: az alap és a rákerülõ építmény kapcsolatát biztosító szerkezeteket az építmény csatlakozását a mellette levõ más építményekhez az alapokon vagy az alapok alatt átmenõ közmûvezetékek és egyéb ott elhelyezkedõ objektumok (pl. mélypince, metró) helyét és magassági elhelyezkedését; a talaj rétegzõdését; a mért talajvízszint, valamint a közeli élõvíz adatait az észlelés idõpontjával; a talajvíz, illetve élõvíz várható legalacsonyabb és legmagasabb szintjét; a mértékadó vízszinteket; a feltételezett építési vízszintet; a talajvíz és a talaj esetleges agresszivitásának mértékét; az alapozáshoz szükséges fontosabb építési anyagok minõségi elõírásait, szilárdsági jellemzõit Az alapozási tervhez mellékelni kell a geotechnikai szakvéleményt és egy olyan átnézeti helyszínrajzot, amely bemutatja a közvetlen környezetet, annak beépítettségét, a tereprendezést, a felszíni vízrendezést, a közmû és a közlekedési hálózatot is.

6 MSZ A tervdokumentáció egyéb részei A tervdokumentációnak - külön megállapodás esetén - tartalmaznia kell: az MSZ szerinti erõtani számításokat a víztelenítés tervét; a kitûzés és a földmunka tervét; a munkagödör megtámasztásának (dúcolásának) tervét; az állványzatok, felfüggesztõ szerkezetek tervét; a méret- és mennyiség-kimutatást; az organizációs tervet; a költségvetési kiírást; a tervezõi nyilatkozatot és a munkavédelmi terv fejezetét (egyszerûbb esetekben a mûszaki leírásban) Az alapozási tervdokumentáció erõtani számításának tartalmaznia kell a számítások alapjául szolgáló összes terheket és hatásokat, a biztonsági és egyéb tényezõket; az elõirányzott szerkezeti anyagok minõségét; a számítások alapjául szolgáló méreteket és egyéb adatokat; a felhasznált méretezési eljárás megnevezését; az egyes alapozási elemekre jutó mértékadó terhek és a talajban keletkezõ feszültségek számítását; a mértékadó igénybevételekre tervezett alap teherbírásának, állékonyságának, alakváltozásának - az elõírt biztonság melletti - igazolását; az alap várható alakváltozásainak, elmozdulásainak és az idõbeli lefolyásuknak számítását, valamint a szerkezetekre gyakorolt hatásukat; a környezõ építmények állékonyságára vonatkozó vizsgálatot; ha az alap építése süllyesztési munkákkal kapcsolatos, az alapnak olyan közbensõ helyzeteire vonatkozó erõtani vizsgálatát, amely az egyes szerkezeti elemekre mértékadó; az alap építéséhez szükséges segédszerkezetek (állványzat, dúcolások stb.) erõtani számítását is, és - szükség esetén - annak igazolását, hogy e szerkezetekben káros alakváltozások nem keletkeznek; gépi számítás esetén a számítógépi program megjelölését; az általánosan nem ismert számítási eljárásra vagy képletre vonatkozó szakirodalmi forrás megnevezését és annak indokolását, illetve levezetését. VÉGE

7 7 MSZ A szövegben említett magyar állami szabványok Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz...msz 4488 Építési tervek, tartószerkezeti tervrajzok...msz 14753/1 Alapozások tervezése. Statikai és tervezési elõírások...msz Alapozások tervezése. Munkagödör megtámasztása, és víztelenítése...msz Építmények teherhordó szerkezeteinek erõtani tervezése. Magasépítési szerkezetek merevségi követelményei...msz 15021/2 Vízépítés. Szivárgások vizsgálata építményeket határoló talajrétegekben...msz Építményszerkezetek korrózióvédelme. Építményszerkezetek korrózióvédelmének alapelvei...msz Beton- és vasbeton szerkezetek korrózióvédelme. Fogalommeghatározások...MSZ 17215/1. Agresszív közegek osztályozása...mi 17215/2. Tervezési alapelvek...mi 17215/3. Primer korrózióvédelem...mi 17215/4. A beton acélt védõ hatásának vizsgálata és minõsítése...msz 17215/6. A betonacél korróziós állapotának helyszíni vizsgálata...msz 17215/7 Azbesztcement szerkezetek korrózióvédelme. Csövek, csatornák...mi 17220/1 Építményszerkezetek korrózióvédelme. Agresszív közegek vizsgálata. Folyadékok, oldatok...mi-04-88/4. Szilárd anyagok, talajok...mi-04-88/5. Gázok...MI-04-88/6. Irányelvek a korrózióvédelem tervezéséhez...mi-04-88/13 A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványkiadványok Talajvizsgálat nehéz verõszondával...msz 2635 Közmû és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalommeghatározások...MSZ 7487/1. Elhelyezés a térszint alatt...msz 7487/2 Talajmechanikai vizsgálatok. Általános elõírások és jelölések...msz 14043/1. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból...msz 14043/2. Szemeloszlás meghatározása...msz 14043/3. Konzisztenciahatárok...MSZ 14043/4. A talaj anyagsûrûsége...msz 14043/5. A talajt alkotó fázisok térfogat- és tömegarányai...msz 14043/6. A talajok tömöríthetõségének és tömörségének vizsgálata...msz 14043/7. A talajok alakváltozásának vizsgálata ödométerrel...msz 14043/8. Szervesanyag-tartalom meghatározása...msz 14043/9. A talajvíz szulfátion-tartalmának és ph-értékének meghatározása...msz 14043/10. Az eredmények összefoglalása...msz 14043/11 Síkalapok teherbírásának és süllyedésének meghatározása...msz Alapozások tervezése. Cölöpalapozás...MSZ Kút és szekrényalapozás...msz Légnyomásos alapozás és víztelenítés...msz Gépalapozás...MSZ Talajfeltárás és cölöpök méretezése statikus szondával...mi Alapozások geotechnikai elõkészítése...mi Irányelvek a résfalak tervezésére és próbaterhelésére...mi Szabványkiadvány (Szabvány, Mûszaki Irányelvek) alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg helyesbítése, módosítása, kiegészítése, hatálytalanítása (visszavonása). Az állami szabványkiadványok érvényességében beálló minden változás megjelenik a Szabványügyi Közlönyben. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó - az építésügyi ágazati szabványkiadványokra vonatkozó - módosító indítványokat, megfelelõ indokolással az Építésügyi Szabványosítási Központhoz kell beküldeni (1502 Budapest, Pf. 69. Budapest XI. Diószegi út 37.). Az építésügyi ágazati szabványkiadványok az Építésügy Tájékoztatási Központ boltjában (1400 Budapest, Pf. 83. Budapest VII., Rumbach Sebestyén utca 15/a), valamint a Szabványboltban (1431 Budapest, Pf Budapest VIII, Üllõi út 24.) vásárolhatók meg. F.K.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje /1, 300 pld. MSZH Nyomda, Budapest F.v.: Nagy László

8 MSZ A szabványt kidolgozó munkabizottság névsora: A munkabizottság vezetõje A minkabizottság tagjai Dr. Rétháti Miklós Babos Miklós Detre Gyula Dr. Dulácska Endre Dr. Farkas József Gálosfai Jenõ Dr. Greschik Gyula Lazányi István Dr. Müller Miklós Dr. Molnár György Dr. Paál Tamás Dr. Schuman Béláné Szabó Gyula Dr. Szepessy József Dr. Szilvágyi Imre Szlávik Tibor Dr. Varga László