Franka Tibor KEREPES VÁROS A

Átírás

1 Franka Tibor KEREPES VÁROS A

2 Kerepesből lehetetlen kiszeretni, legfeljebb megcsalni és elhagyni. Én sem szerettem ki belőle, de elhagytam. Nem is egyszer. Elhagytam városba repítő álmaim szárnyán már gyerekkoromban, aztán naponta Pestre járva okosodni, még később budai lányoknak pipiskedni, ólomból szedett betűkből újságot, könyvet írni, rádióban beszélni, televízióban mutatkozni. Egyre kisebbre zsugorodott emlékeimben, csupán kopott trambulinnak sejlett fel a mindenség túlpartján. De nem ment teljesen feledésbe Sőt minél többet adott nekem és követelt tőlem az élet, annál sűrűbben jelent meg előttem Kerepes, mint asszonytündér vagy bölcs útba indító, aki teljes tudatában van hűtlenségemnek, mégis hazacsalogat. Szerető felelősséget mutatott irántam, amiként az bennem is újraerősödött iránta beleunva, főként beleöregedve világmegváltó tékozlásaimba. Igazából csak ott lehetsz otthon, ahonnan jöttél. Fényes vagy koszlott kitérőket enged és kínál a sors, de megnyugvást nem rendel hozzá. Így aztán minden kitérő csak egy állomás, és minden állomáson izgat a kérdés: mikor indul vissza a vonatom? Hová? Hiszen tudod A szerző Ára: 500 Ft Franka Tibor: Kerepes város Franka Tibor

3 Ha aszerint készítenék el Kerepes térképét, ki honnan került vagy kényszerült ide, alighanem belerajzolódna az egész ország. Sőt nemcsak a jelenlegi Csonka-, hanem Nagy- Magyarország! Kerepes kicsiny túlzással nemzetünk keresztmetszete: a régi 64 vármegye talán mindegyikéből érkezett ide és telepedett meg itt magyar, székely, sváb, tót, szerb, horvát, cigány és bármi nemzetiségű atyámfia kezdi el Kerepesről szóló monográfiáját Franka Tibor, mintegy behatárolva ezzel, mire számítsunk: milyen olvasmányra, milyen megközelítésmódra. E bevezető a múlt kényszereinek, vesztéseinek leírását ígéri egyfelől, a jövő együttélési, összehangolódási kényszerűségeinek súrlódásainak, összecsiszolódásainak taglalását másfelől. A szép szó megtartatik. Azt hihetné az ember, könynyű dolga volt a szerzőnek: gyakorlott író, hiszen sokkönyves zsurnaliszta, az ismereteknek is mondhatni első kézből a birtokában van, hiszen ha nem is Kerepesen született, itt nőtt fel, s a könyv írása idején ő a polgármester is. De éppen ebből fakad az igazi nehézség: az ember nem bujkálhat ki a különböző minőségeiből, majd vissza beléjük, olyan nem létezik, hogy az írói munkásság különválasztható lenne a politikai éntől, ahogy a politikai megfontolás sem független a gyermek- vagy félfelnőttkori élettapasztalattól. Ha torlódtak az értelmezési síkok, azt igyekeztem észrevenni és a feltétlenül szükséges mértékben kiigazítani. Eközben azonban nem állt szándékomban kiiktatni egyik Franka Tibort sem, mindössze azon voltam, hogy világosan el lehessen különíteni, mikor szól belőle a monográfus, mikor a politikus (polgármester), és mikor a szilasligeti hetyke. Úgy vélem, ez hozzájárul ahhoz, hogy semmi se zavarja majd az olvasókat abban, hogy az ő ablakából gyönyörködhessenek ama kis univerzumban, amelyet Kerepesnek hívnak. A szerkesztő

4 D KEREPES VÁROS

5

6

7 FRANKA TIBOR Kerepes város

8 Mindenkinek köszönöm, aki testületi döntésével, személyes nyilatkozataival és történeteivel, esetleg hivatalos dokumentumaival vagy a kiadáshoz Kerepes önkormányzatának nyújtott anyagi támogatással segítette a könyv megjelenését. a szerző

9 Franka Tibor Kerepes város Kerepes Város Önkormányzata Kerepes, 2013

10 Franka Tibor, 2013 Kerepes Város Önkormányzata, 2013 Forráskutatás, grafika, szedés, tördelés: Solomnis Kiadó Tervezés, szerkesztés: Mézes Flórián A védőborítóra Mihalik Mihály Jelzőkő című szobrának részletét stilizáltuk. A keményfedeles borítóra a Kerepes nevet tartalmazó részletet tettük II. Géza 1148-as oklevelének 1253-as átiratából. A fotók forrásait lásd a 174., a szövegforrásokat a oldalon. Nyomás és kötés: Berei & Tsa, Mogyoród Felelős vezető: Cseszlai Róbert ISBN

11 TARTALOM 7 Lelkemről beszéd 9 A rend helyreállt! Kerepes város 11 Csibesors a kotlós körül Miért éppen 865 éves Kerepes? 13 Szarvaskerep és lóvonta 15 Vizeknek és másaknak nevei 17 Falucímer és pecsét Laza homokon erős várat építeni A Kerepesi út hossza és híre 21 Mogyoródi csata, Hungaroring-háború Őseink tetemén, a jövő talpa alatt házi szükségletük kielégítésén túl más hasznuk nincs 30 ha fejeteket életeteket szeretitek 30 Vitézek és apácák 34 A magyar, a nemzetiségi meg a telepes Gödöllő felől befelé a lejtőn Úrnak, polgárnak, és ami marad 44 Vallások, templomok, kápolnák Pest felől változó határokon át Küldemény és delizsánsz 55 Verseny úton és sínen Cifra nyomorúság, kenyérharc Szocializmus torzóban Édes Erdély, itt vagyunk Tanyasorsok 63 Amit mi tettünk hozzá 65 Az állandóság állványzata 68 Változások, maradások 74

12 Kerepes emberei 78 Kerepes alkotói 82 Kisebbségek, civilek Szocialista székház után vadprivatizáció Embert, földet, barmot a közösbe! 99 Tojás a szégyentáblán 103 Kamilla, lestyán, avagy répát esztergálni Hengermalom és kettős kereszt 115 Az a kerepesi fekete folt Mosolyvár a csöppség nagysága Nemzeti színű potkontyik Sztálin elvtárs halála és az idegen elit A koncleső meg a talapzat 134 Szamárkóró hátán, Szilasliget felé 137 Egyes szám első személyben Betűvetés színről színre Vagon bár és színpad Helvécián Ármin, Ede, Simon meg a parcellák 144 Lelki és testi orvoslás Drogüzem a Patkó fölött 150 Falu rossza nyolc szoknyában Feltörekvés állandóan úton 155 A féltés meg a foglalás Pártok, szervezetek régen és ma 165 A népi művelődés kötéltánca 169 Szűkös élet gazdag termés 172 Zárszó helyett Kerepes számokban 174 Forrásjegyzék 175 Hibajegyzék G

13 Lelkemről beszéd Kerepesből lehetetlen kiszeretni, legfeljebb megcsalni és elhagyni. Én sem szerettem ki belőle, de elhagytam. Nem is egyszer. Elhagytam városba repítő álmaim szárnyán már gyerekkoromban, aztán naponta Pestre járva okosodni, még később budai lányoknak pipiskedni, ólomból szedett betűkből újságot, könyvet írni, rádióban beszélni, televízióban mutatkozni. Egyre kisebbre zsugorodott emlékeimben, csupán kopott trambulinnak sejlett fel a mindenség túlpartján. De nem ment teljesen feledésbe Sőt, minél többet adott nekem és követelt tőlem az élet, annál sűrűbben jelent meg előttem Kerepes mint asszonytündér vagy bölcs útba indító, aki teljes tudatában van hűtlenségemnek, mégis hazacsalogat. Szerető felelősséget mutatott irántam, amiként az beleunva, főként beleöregedve világmegváltó tékozlásaimba bennem is újraerősödött iránta. Igazából csak ott lehetsz otthon, ahonnan jöttél. Fényes vagy koszlott kitérőket enged és kínál a sors, de megnyugvást nem rendel hozzá. Így aztán minden kitérő csak egy állomás, és minden állomáson izgat a kérdés: mikor indul vissza a vonatom? Hová? Hiszen tudod A szerző KEREPES VÁROS 7

14 Éppen befejeztem a Kerepes fennállásának 865. évfordulójára megjelenő monográfia írását, amikor a várospályázatot elbíráló javaslattévő minisztérium titkárságáról rövid telefont kaptam: Kerepes nagyközség július 15. napjától, hétfőtől a köztársasági elnök rendelete alapján: VÁROS. 8 KEREPES VÁROS

15 A rend helyreállt! Kerepes város a mit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják Deák Ferenc 1 Tisztelt Kerepesi Honfitársam! 2 Ön július 15-én reggel már úgy ébredt otthonában, mint városi polgár, noha előző este még falusi lakosként hajtotta álomra a fejét. Igaz, nagyköz ség volt a miénk, 15-e előtt 187 városnál népesebb és történelmét, jó hírét tekintve is acélosabb, mégsem keltettük fel a várossá nyilvánító bizottságok érdeklődését, vagy éppen nagyon is felkeltettük. De ennek vége! Kerepes visszaszerezte feledésbe merült vagy kényszerített jelentőségét immáron papíron, azaz oklevélben is. Igazságtalanok voltak velünk a sors, a történelem és a politikai, gazdasági döntéshozók. Igen, azok voltak. Szerényen, de bátran mondhatjuk, mint ahogyan az elmúlt években mondtuk és bizonyítottuk is, hogy Kerepes többet érdemel. Az idén 865 esztendős település a térség egyik legrégebbi lakóhelye, a középkortól közlekedési, vallási, oktatási és egészségügyi központ. Volt idő, amikor hozzátartozott Csömör, Kistarcsa, Mogyoród, sőt Gödöllő is. Persze sokat változott a világ, s többször is, sajnos, nem Kerepes javára. Növekedése, fejlődése nem állt meg, de központi szerepe, különösen az 1900-as évek elejétől egyre fogyatkozott az iparosítás Kistarcsát és Gödöllőt szerencséltette. Közigazgatási gyengülését betetézte két dátum: az egyik az 1951-ben Kistarcsához csatolt Zsófialiget elveszítése volt, majd a kegyelemdöfést január 1-jén szenvedtük el, amikor Kerepest és Kistarcsát szintén hatalmi szóra egyesítették, de elsőbbséget 1Kedves Olvasóim, a kötetben ilyen indexszámokkal jelzem, hogy megadom, az értesülés, információ kitől, mely forrásból származik. A források jegyzéke a 175. oldalon található. Ha idéztem, megtartottam az eredeti helyesírást, írásmódot, mint itt, Deák Ferenc esetében is. KEREPES VÁROS 9

16 Kistarcsa kapott. Odaköltözött a politikai és települési irányítás, ott mondták meg, mi történik, és mi nem történhet. Kerepes képviselői, volt vezetői, lokálpatriótái tehetetlennek bizonyultak a település képviseletében, Kerepes érdekei és fejlődése egyre hátrébb sorolódtak, miközben Kistarcsa az évi szétválásig izmosodott, sőt később városi rangot is kapott. Ebből a Gödöllő és Kistarcsa közé szorított falusi helyzetből kellett felállni és az évtizedek során elkopott, ellopott, elirányított tekintélyt visszaszerezni. Polgármester elődeim és testületeik cinkos némák voltak, nem is kezdeményezték a várossá válást. Magam ban történt megválasztásom után megfogadtam, mindent megteszek azért, hogy Kerepes ismét régi fényében tündököljön: erre kötelez őseink reánk hagyott öröksége, erre kötelez a település társadalmának bizalma és kívánsága, valamint erre köteleznek szüleim, családom, saját kötődésem Kerepeshez. Szép dolog, de nem elegendő. Így igaz, hiszen materiálisan és mentálisan is lemaradásban voltunk. Ezért aztán mindenre pályáztunk, ami csak mozgott: az elmúlt hét év alatt összesen 2,1 milliárd forintot nyertünk, abból bölcsődét építettünk, idősek és fogyatékkal élők napközi otthonát, felújítottuk a művelődési házat, a családsegítőt, óvodákat bővítettünk, utakat építettünk, röviden 2006-tól 2014-re több mint 2,5 milliárddal növeljük Kerepes tulajdonát úgy, hogy új adót nem vezettünk be. Amikor először vittem a testület elé a városi pályázatot, többen húzták a szájukat, akadt olyan képviselő nem is egy, a politikai balon, aki meg sem szavazta kezdeményezésemet. Talán mert nem ismerik vagy nem vallják Deák Ferenc már idézett beszédének folytatását, mely szerint miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak viszszaszerzése mindig nehéz s mindig kétséges. Elsőre az akkor szocialista kormány kétszer is elutasította városi pályázatunkat, aminek politikai okai is voltak, hiszen a testület többsége és jómagam, bár pártoktól függetlenek vagyunk, kereszténynek és jobboldalinak valljuk magunkat. A harmadik pályázatunk idején, 2011-ben a jobbközép volt hatalmon, akkor viszont úgy döntöttek, hogy abban az esztendőben nem bírálják el a versenyzőket. Tavaly adtuk be negyedszerre, és most sikerült. Torokszorító... Tisztelt Kerepesi Honfitársam! Az Ön bizalma és támogatása nélkül mindez nem lett volna lehetséges. Köszönöm mindenkinek a segítséget, az ellenzőknek az ellenkezést, mert megerősített abban, jó úton járunk Istennek is köszönöm. 10 KEREPES VÁROS

17 Csibesors a kotlós körül Ha aszerint készítenék el Kerepes térképét, ki honnan került vagy kényszerült ide, alighanem belerajzolódna az egész ország. Sőt nemcsak a jelenlegi Csonka-, hanem Nagy- Kerepes a Kálvária-domb felől. Milyennek láthatta századokkal ezelőtt a Kálvária-templom elől a kerepesi plébános? Magyarország! Kerepes kicsiny túlzással nemzetünk keresztmetszete: a régi 64 vármegye talán mindegyikéből érkezett ide és telepedett meg itt magyar, székely, sváb, tót, szerb, horvát, cigány és bármi nemzetiségű atyámfia. A település földrajzi és gazdasági elhelyezkedése, akár mágnes a vasreszeléket, vonzza az embereket. A 2013-ban 865 éves Kerepes az állandó változás, a folyamatos megújulás és terjeszkedés egyik szimbóluma: a 2013-ban friss sütetű 18 város közül a legnépesebb, de az összesen 346 hazai város 60 százaléka is kevesebb lelket számlál nála. Ám e nagyság az önállóságot is terheli: a népességbeli és a vagyongyarapodás többnyire sokkal inkább múlik Budapesten, mint a településen magán, hiszen ahogy az egész ország, Kerepes is, akár egy falba vert nagy szegen, Budapesten csüng. De éppen ennek köszönhetően a Gödöllői-dombság mélyén megbúvó helység szinte elpusztíthatatlan. Közel a főváros munkához, szórakozáshoz, aránylag jó és kényelmes a közlekedés: itt halad át a 3-as főút, hamar elérhető az M3-as és az M31-es autópálya, a gyalogosoknak pedig ott vannak a HÉV-járatok. Az emberek úgy telepednek a főváros köré, mint kotlós alá tett csibék: az övtelepülések többségének a népessége, ha csökkenő intenzitással is, de nő. Kerepes ráadásul nem pusztán gyarapszik lelkekben, bár ez sem lenne kevés, hanem itt szemben a nemzet elszomorító népességfogyásával az élveszületések száma meghaladja a halálozásokét, sőt KEREPES VÁROS 11

18 az utolsó években az is előfordult, hogy a lélekszám-gyarapodás a helybéli születéseknek volt köszönhető, nem a bevándorlásnak. A kerepesi népesség növekedése azonban a korábbi ütemhez képest összességében lassult: az utolsó 200 esztendő alatt bő húszszorosára nőtt a lakosság, 1949 óta már csak mintegy a háromszorosára ban mindössze 112 család lakott a településen, 2013-ban viszont az ingatlanok száma meghaladja a 3500-at, a falu az 1828-as félezer lélekkel szemben tíz és fél ezret számlál. De még az utóbbi hatvan évbeli megháromszorozódás is jóval nagyobb, mint az országos gyarapodás: egy átlagos magyar település lélekszáma a Trianon előtti időkre is az ott megcsonkított országterülettel kalkulálva 1715-höz hasonlítva a hatszorosára nőtt, 1800 óta még megháromszorozódott, 1980 óta azonban országosan sajnos egyre csak kevesebben vagyunk. A most, 2013-ban itt élő mintegy tíz és félezer állandó lakos, illetve másfélezer albérlő és nyaralótulajdonos különbözőképpen és különböző érdekek mentén tekinti magát kerepesinek, aminek köszönhetően sokszínű a település, ám ami olykor igencsak nem szolgálja az egységes megjelenést és kiállást. A mindennapi életet Kerepesen manapság inkább a laza kötődés, semmint az erős gyökerek jellemzik a többség csak aludni jár haza, mert Budapesten dolgozik, szórakozik, sőt oda is adózik. Egyre csökken az a ragaszkodó réteg, akiknek az ősei félszáz vagy akár kétszáz éve telepedtek meg a térségben közülük a többség helyben talált és talál megélhetést, illetve ápolja a település kulturális fejlődését a hagyományőrzéstől a falunapon és búcsún át a szüreti mulatságig. Ám ami az egyik embernek megtartó erőt, a másiknak esetleg csak ismeretlen óságot jelent, s halad ugyan a ráhangolódás egymás felfogására, de az út kitérőkkel, akadályokkal szegélyezett. A különböző időszakokban érkezett és érkező népességhullámok lenyomatai jól láthatóak és tapasztalhatóak a település arculatán az ős-kerepesről kiindulva a Hollandia, a Széphegy településrészeken át Szilasligetig. A templom környékén ma is fellelhető hosszúkás téglalapot formázó és nagy kertekre nyúló, éppen ezért gazdálkodásra alkalmas régi portákat a terjeszkedés vonalán az 1960-as évek azonos méretű, kétszáz négyszögöles telkei és a rajtuk épült négyzetméteres sátortetős kockaházak váltják fel, őket pedig az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben emelt, szinte már telek nélküli lakóparkok, sőt lakótelep követi. Márpedig ahány ház, annyi szokás Kerepes a településépülésben kicsiben leismétli a fővárost: az utóbbi 200 esztendőben a negyvenszeresére nőtt község az ősi Kerepesen csüng, onnan terjeszkedik. Az ősi Kerepes a Patkó csárdától indult és a Szent Anna templomig, az akkor még mellette álló egyházi iskoláig tartott, később pedig leért a temetőig, amely a falu végét szegélyezte. A legrégebbi utcák több száz évesek, a Szőlő, a Szőlősor, az Árok (volt Ulicska) és a Templom (volt Kissor), illetve a Fő utca, ma Szabadság út egy szakasza. A település-ős a köré emelkedő dombok és erdők miatt alkalmatlan a bővülésre, terjeszkedés csak Kistarcsa és Mogyoród felé volt lehetséges, és aszerint is történt. Kerepes kifordult ősi központjából. Magára hagyta, mint korosodó asszonyt nyughatatlan kérője. A többi a történelem és a településfejlesztés műve. Más településeken a hivatal, az oktatás, a gyógyítás és a művelődés egymás szomszédságában található, itt ezen intézmények nagyon is szétszórtan helyezkednek el. A templomon kívül az ősi falu lelke iskola, hivatal, egészségügy stb. kiköltözött régi helyéről, elsősorban azért, mert a falu kinőtte a 12 KEREPES VÁROS

19 régi épületeket. Ugyanakkor az 1979-ben összevont település, Kerepestarcsa közigazgatási központját is a kistarcsai községrész irányítási helyére tették, az egyesített városvezetés pedig nem ambicionálta, hogy Kerepesnek is maradjon centruma. A pénzhiány a rendszerváltoztatás, a két település 1994-es szétválása után sem tette lehetővé, hogy Kerepes igazi központot hozzon létre; még 2013-ban is csak távlati terv, hogy a szilasligeti réten a település csaknem mértani középpontjában hivatali, egészségügyi, oktatási komplexum jöjjön létre. Miért éppen 865 éves Kerepes? Az eddig ismert történeti források szerint először II. Géza király 1148-as adománylevele említ Kerepest, amikor is a király arról intézkedik, hogy a budai káptalan egyebek mellett megkapja tributum fori Geysa et tributum portus Pest et Kerepes. 3 (Maga az oklevél csak későbbi átiratokban 4 maradt fenn, lásd 66 oldal). Az oklevélbeli Kerepes-rév, a portus Kerepes legalább a 19. század vége óta foglalkoztatja a kutatókat, név-, hely- és gazdaságtörténeti munkák sora feszegeti: végül is hol keressük a budai káptalan Kerepesét? Az egyik gondolatmenet lényege az, hogy a Kerepes-rév nem azt jelenti, hogy Kerepesen magán rév lett volna (ehhez kellő víz is szükségeltetett volna), hanem azt, hogy a rév a Kerepesre vezető úton volt található. Kerepes első ismert említése. Az első vámhely a gö döllői dombok ölébe futó kereskedelmi úton Ortvay Tivadar például 1882-es munkájában öt tekintélyt is felsorakoztat, akik osztják azon álláspontját, hogy az oklevélbeli portus Kerepesre is kiterjed, mivel a portus itt a Kerepes felé vezető úton lévő átkelő azon a külső nagy vízárkon, mely Pestet körülfogta. 5 A lényeget tekintve ezen logika mentén haladt Kerepes helytörténetének korábbi és eddig egyetlen kutatója, Horváth Lajos történész-levéltáros is. A latin okiratot ő úgy fordítja magyarra, hogy a káptalan Gézavására vámját és Pest és Kerepes révjének a vámját kapta meg, s amellett teszi le a voksot, hogy az oklevélbeli Kerepes szó arra mindenképpen bizonyíték, hogy a település már akkor létezett. 6 Az 1148-as dátum 1998-ban az önkormányzat rendelete 7 alapján bekerült Kerepes címerébe is, azt mutatván ezzel, hogy Kerepes 2013-ban, vagyis az idén éppen 865 éves. A rendeletalkotó képviselő-testület azonban sajnálatos módon, úgy látszik, nem az addig egyetlen Kerepes-monográfusra KEREPES VÁROS 13

20 támaszkodott: a rendeletben idézett indoklást 8 Horváth Lajos művében tartalmilag természetesen megtaláltuk, a rendeletbeli idézettel azonos szöveget viszont nem sikerült felfedeznünk. Több történész szerint Kerepes a nagy hajó jelentésű kerep vagy kereph szó után kapta a nevét. Néhányan azonban ezt éppenhogy Kerepes ellen fordítják. Kubinyi András például 1964-es munkájában nem nélkülözve hasonlóan vélekedő elődöket amellett érvel, hogy az oklevélbeli Kerepes-révnek nemcsakhogy nincs köze Kerepeshez, hanem az valójában az óbudai rév. Ezt egyebek között arra alapítja, hogy később a káptalan erre is jogot formált, pedig adományozására nincs adatunk, 9 de arra is, hogy Kerepes portus alatt olyan kikötőt és vámját kell értenünk, ahol kerep hajókat használtak. 10 Ehhez érvként Ország Mihály nádor április 13-ai okiratát idézi fel, miszerint ott az szerepel, hogy magyarul kerephnek nevezték a réveknél használt nagy átkelőhajókat (azaz kompokat) ban Weisz Boglárka az Árpád-kori vámokról írva szintén nagy hajóként azonosítja a kerep elnevezésű hajókat, s ugyancsak arra jut, hogy az 1148-as adománylevélben szereplő Kerepes-révként az óbudai rév jöhet egyedül szóba. 11 A harmadik megközelítés elveti azt, hogy a rév szónak köze volna Kerepeshez. Györffy György 1975-ös tanulmányában minden másokkal szemben azt állítja, hogy a rév szó az oklevélben nem hozható össze Kerepessel, mert a tributum portus Pest et Kerepes kifejezésben a portus szó egyes számban áll, ha Kerepesre is vonatkozna, portuum állna benne. 12 Az ő olvasatában tehát a budai káptalan az oklevél e szakasza szerint Gézavására vámját, továbbá a pesti rév és Kerepes vámját kapja meg. E felfogás tulajdonképpen vámhelyet, vagyis települést köt a Kerepes névhez ott, hol az Oroszország felől jövő nagy kereskedelmi út a gödöllői erdőségek közül kiér a rákosi dombokra. 13 *** Úgy tűnik, többen vannak azok a tudós történészek, akik Kerepes 1148-as első említésére szavaznak, ám a történelmi igazság semmi esetre sem szavazási kérdés, nem attól függ, többen képviselik-e az egyik álláspontot, mint a másikat. Azt hiszem, különösen most, újsütetű városként rá kellene vennünk magunkat, hogy felkérjük a tudomány embereit, hogy ha ésszerű költségekkel megoldható világítsák át a történelmi forrásokat, hogy véglegesen és megnyugtatóan tisztázódjék, hány éves is településünk, és miben gyökerezik a neve. Magam ezt pártfogolom, és javaslom a képviselő-testületnek is. A továbbiakban dőlt betűkkel polgármesteri-politikusi véleményeimet olvashatják. 14 KEREPES VÁROS

21 Szarvaskerep és lóvonta Kerepes első, 1148-as királyi okirati említése abban természetesen nem igazít el, hogy a név maga vajon honnan származhat. Az ezzel foglalkozó történészek rendszerint az akkortájt hajót, mégpedig úgy tűnik, éppenséggel nagy hajót jelentő kerep vagy kereph szóval hozzák összefüggésbe, de valójában nem igazán mondják ki, hogy innen eredne a név. Példának okáért kifejezetten Horváth Lajos sem állítja ezt, csak annyit szögez le, hogy a régi magyar kerep, kerepes egyként jelenthet révet, hajót, kompot és lovakat költöztető hidast, valamint ezeknek az eszközöknek a készítőit, 14 s a többit az olvasó képzeletére bízza. E vélemények tehát, úgy tűnik fel, t ul ajd o n képp e n c s a k a királyi oklevélbeli Kerepes-rév miatt kötnek Kerepeshez hajót, Hajóvontatók a 19. században. Komp, virág, ló, és amit akartok... hajóépítést, s kevéssé törődnek azzal, hogy igencsak erős fantázia kell a kerepesi ligetes, dombalji, vizekben nem bőséges világba nagy hajókat odaképzelni, s azzal sem, hogy e megközelítés nem ad magyarázatot a máshol található, Kerepes elnevezésűként azonosítható településekre, helyekre. Ezek nemcsak azok lehetnek, amelyeket Kerepes néven említenek, hiszen a Pest melletti Kerepest is megtaláljuk Kerepechként vagy Köröpesként is a történeti forrásokban. A budai káptalan okiratának ismertetője (regesztája) szerint például 1355-ben Zeech-i Miklós országbíró bizonyítja, hogy a Kerepech-i Máté fia: Miklós és Imre fiai: Demeter és Benedek között Kerepech birtok miatt folyó perben 15 a felek megegyeztek. Köröpes szerepel századi urbáriumokban, 16 de éppígy nevezi Buda szabad királyi város magisztrátusa a néhai Pauckhenhaider János császári és királyi köröpesi postamester hátrahagyott javairól 17 szóló hagyatékrendezési eljárásáról írott bizonyságlevelében. Kerepes létezett a Duna túlpartján, Pomázon is, ahol 1368-ban a budai káptalan egy birtokvitában úgy osztja meg a Zemche és Zenthendre közt fekvő Pomaz-i birtokrészt, hogy az osztály tárgyát képező földek között említik a Tusmege nevű helyet, a Kerepes nevű szőlőt, a Zempche-ről jövő utat, Vrozpathac nevű erdei folyót, malomhelyet. 18 Kerepec (Kerepech, Kerepecz, Kerepes) néven ismernek települést Pest megyétől távolabb is: a kolozsmonostori konvent 19 Bereg ma Ukrajnához tartozó részében említi több névváltozatban (ma Alsókerepec, ukránul Nyizsnij Koropec), de 1609-ben szerepel 20 Bihar vármegyében is. Hajóval, hajózással ezek a települések, helyek is nehezen hozhatók összefüggésbe. A kerepet magát többen a lóval kapcsolják össze: Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond nyelvtörténeti szótárukban a 19. század végén lószállító hajóként 21 nevezik meg, Bálint KEREPES VÁROS 15

22 Sándor néprajzkutató az általa vizsgált évi tizedfizetők lajstromában szereplő Kerepest a neve alapján lóvontatású vízi jármű gazdájaként 22 azonosítja. János esztergomi érsek vikáriusa is Kerepesnek nevezett Miklósról beszél, amikor 1390-ben hozzájárul, hogy Elizabeth relicta condam Nicolai dicti Kerepes hospes de Strigonio elhunyt férjének testvéreit: Istvánt és Imrét in pauperes Christi válassza, 23 vagyis hogy az esztergomi szabad polgár, Kerepesnek mondott Miklós Erzsébet nevezetű özvegye az elhalt férje testvéreit, Istvánt és Imrét válassza Krisztusban pártfogóinak. A dicti formula azonban inkább tulajdonságra-tulajdonosságra szokott utalni, nem pedig helyre vagy foglalkozásra, arra ugyanis a dictus szolgált, 24 ha tehát azt akarták volna mondani, hogy a Kerepesre való Miklós, akkor a dicti helyett valószínűleg dictus szerepelne. Ebből következően esély van rá, hogy az évi tizedlajstrom példájára mondjuk kerepet birtokló, működtető Miklósról van szó. Elgondolkodtató az is, hogy lóherék, lucernák, illetve más fűfélék népi, illetve régi neve is kerep a sárkereptől, azaz király füvétől vagy sárga lóherétől a szarvas-, a mész-, a borbáskerepig. Ezt persze nem valamiféle bizonyítéknak tekintjük, de már csak azért is említjük, mert ezek alapján már könnyebben szaladgálhat a képzelet a kerepesi dombhajlatokban, ahol esetleg abraknövényeket termesztettek. Azok az állítások, melyek szerint Kerepes elnevezése szláv személynévből jönne, netán a német Krebs (rák) szóból eredne, jobbadán szintén inkább csak találgatások. Elvileg természetesen lehetséges, ám egyelőre ismert források nem támasztják alá, hogy Kerepes környékén a honfoglalás táján szlávok vagy németek éltek volna. Amit a feltárt leletek alapján tudni lehet, az az, hogy itt késő avarkori település létezett, ám az avarok legfeljebb (elő)magyarok voltak, ahogyan azt László Gyula és mások is például a Widukind-krónika alapján állítják, mely szerint a Kárpát-medencében avarok élnek, quos modo Ungarios vocamus, 25 vagyis akiket most ungaroknak nevezünk. 16 KEREPES VÁROS

23 Vizeknek és másaknak nevei A Kerepessel szemben fekvő területen, a Duna bal partján, a Rákos-patak torkolatában a kutatások szerint már a II. század végétől átkelésre alkalmas hídnak kellett lennie, méghozzá állandó római helyőrséggel. Ráadásul a mai főváros és környékének akkori vízrajza jóval eltérőbb képet mutatott a mainál, főként érvényes ez a Duna mellékágaira. A mai Nagykörút helyén például, talán hihetetlen, de Duna-ág hullámzott, vele párhuzamosan pedig a Rákos-patakból táplálkozó lápos vízfelület uralta a térséget. 26 A honfoglalás korában és még századokig a Duna és a Rákos mocsarak, illetve fás és ligetes enyhe magaslatok tarkította gazdag vízi világa ez, amelyet ma már elképzelnünk is nehéz: az utolsó pár évszázad szabályozásainak köszönhetően teljesen eltűnt. Szada környékét tölgyfák, Gödöllőét vadkörtefák tarkították, ami azért is érdekes, mert a kutatók az A Pest-határi (nyíllal jelölt) Duna-ág 1737-ben Mikoviny Sá muel vízrajzi térképén. Felül a Csörsz-árok: Kerepes alatt fut el akkori flórának, faunának tulajdonítják némely település elnevezését is. Horváth Lajos szerint a Szilas patak esetleg sűrű szilfás övezte területen kanyaroghatott, a Kerepest környező patakok, például Rákos, Sződ-Rákos neve pedig arra enged következtetni, hogy ezen folyóvizek tele voltak édesvízi rákokkal. 27 Ez persze csak egy a megfontolások közül. A Rákos nevét először alighanem P. magiszter, vagyis Anonymus, III. Béla Névtelen jegyzője említi 1067-ben. Szerinte dux arpad et omnes sui primates cummuni, vagyis Árpád fejedelem és minden nemzetsége usque ad fluvium Racus, azaz a Rákos folyó mentén települt meg. 28 Ennek kapcsán Podhradczky József múltkutató 1861-es munkájában megjegyzi: E Rákos patak Szadánál Gödöllő fölött folydogál Izsaszegnek, Péczelnek, Csabának, Kereszt-úrnak és Rákos mezejéről Ördög-malmának, a hol Pesten föllül szalad a Dunába; nevének a keleti Ra gyök, víz jelentéssel, nyújtott alkalmat. 29 KEREPES VÁROS 17

24 Falucímer és pecsét Kerepes 1998 óta használatos címerét, amely pajzs alakú kék és piros háttérrel, meglehetős képi zsúfoltság jellemzi. A vízszintesen megosztott pajzs felső részében perspektivikusan ábrázolt postakocsi látható, amely technika címerek esetében legalábbis szokatlan. Mellette lombos fa, patak és három kereszt, talán hármashalom, alájuk pedig kéve gabonát és mezőgazdasági szerszámokat rajzolt alkotója. A több mindenre utalás, a szimbólumok sokasága inkább zavaró, semmint kifejező. A falupecsétet illetően kevesebb a bizonytalanság: Pest megyében Kerepesé a legkorábbi ismert pecsét, 1585-ből való, 30 de ábrája nem felismerhető. Később, 1723-tól Kerepes pecsétje erős gyökérzetű, dús lombozatú fát ábrázolt. Kerepes várossá nyilvánításának évében ezt az ősi szimbólumot mintázta meg üvegmozaikból Jócsák Zsolt helyi üvegművész, a települést alkotó Kerepes, Szilasliget, Széphegy és Kerepes pecsétje 1723-ból, a nagyközség címere 1998-tól és az új városszimbólum. Mélyre nyúló gyökérzet és ölelkező ágak Hollandiatelep közös gyökerű együttélése jelképeként. A pajzs alakú alkotás a Városháza falára került augusztus 20-án. Ugyancsak a várossá válás alkalmából Krach Ernő és Maya Tibor múzeumi restaurátorok készítették el a város kulcsát és az ünnepi polgármesteri láncot, amelynek tűzzománc medálján szintén a lombos fa látható. 18 KEREPES VÁROS

25 Laza homokon erős várat építeni Magam még tíz esztendeje sem rontottam a levegőt ebben a földi világban, amikor ban egy Csepel teherautó platójáról a konyhaszekrény meg a dívány közül először pillantottam meg Kerepest. Ide költöztünk, Szilasligetre, az Ady Endre utca hetes számot viselő olcsó víkendházba (később 30-as, majd 32-es lett a számozása, amint az ideköltözők száma emelkedett). Drága szüleim egy pesti polgárembertől vásárolták, de nem hétvégi háznak, hanem állandó otthonunknak. Előtte még kisebb szoba-konyhás albérletben laktunk a szülővárosomban, Szolnokon. Annak előtte, mikor még a világon sem voltam, Nógrád megyében élt anyám s apám. Békés pásztorélet volt az övék, ahol tanyán és faluban szorgos emberek keze között nőtt a birka, a disznó, és hízott a határ. Mivel a II. világháború győztes hatalmai Moszkva kezére adták Magyarországot, az orosz (szovjet) megszállást követően eljött a padlássöprések kora, elhajtották a jószágot is, lefoglalták a földet. Kellett az ember, terelték őket kapitalizmust legyőzni: a vas és acél országának építéséhez, az erőltetett iparosításhoz kellett a férfi, de még az asszony is; az alacsonyra vágott fizetések kétkeresőssé kényszerítették a családokat. Akkoriban a magyar vidék tarisznyát dobott a vállára, legalábbis a munkabíró fiatalabbak, ha nem akartak éhen pusztulni. És nem akartak! Ha siratva is, de útnak indította őket a kényszer. Nem is egyszer: másodszor majd a forradalom után a második iparosítási-téeszesítési hullámban szintén ezrek és százezrek vándoroltak a városokba, az iparba, a nagy építkezésekre vagy éppen a főváros közelébe. Kerepes a 19. században lassacskán növekedgetett, a századfordulós boom, Budapest chicagói típusú nagyvárosiasodása hozza meg ide is az első nagy betelepülést: tíz év alatt, 1910-re a másfélszeresére, 1300-ra nő a lakosság száma. A nagy világgazdasági válság nyomására, ahogy József Attila írja, kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk, de jutott paraszt-magyarországról ember a fővárosba, a fővárosövi településekbe is: Kerepes lélekszáma 1920-ról 1930-ra szintén a másfélszeresére nő, ekkor már 2500-an vagyunk itt. Hasonlóan nagy gyarapodást hozott a szocializmus: az 1949 és 1970 közötti két hullámban a KEREPES VÁROS 19