Területfejlesztés és Innováció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területfejlesztés és Innováció"

Átírás

1 Területfejlesztés és Innováció A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének, valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata Tartalom CSANÁDI ÁGNES 2 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében LAKOTÁR KATALIN 10 Magyarország mentális térképek a határainkon túlról JÁTÉKOS EDIT 18 A határforgalom alakulása a délszláv válság óta az egykori jugoszláv-magyar határ térségében Főszerkesztő LÁSZLÓ MÁRIA Főszerkesztő-helyettes PIRISI GÁBOR Szerkesztőbizottság tagjai PAP NORBERT (ELNÖK) TRÓCSÁNYI ANDRÁS SITÁNYI LÁSZLÓ FRANCK GUÉRIT GÁLOSI-KOVÁCS BERNADETT M. CSÁSZÁR ZSUZSA Lapszerkesztő SZEBÉNYI ANITA Olvasószerkesztő SZENTIRMAI LÁSZLÓ Szerkesztőség 7624 PÉCS, IFJÚSÁG ÚTJA 6. TEL: 72/ évfolyam 1. szám április 1.

2 Kedves Olvasóink! A szándékainkhoz képest hosszabbra nyúlt szünet után jelentkezik ismét a Területfejlesztés és Innováció, a évi első számával. Ezúttal hagyományos lapszámmal jelentkezünk: a megszokott módon három tanulmánynak adtunk helyet, hogy különböző résztémákat feldolgozva tegyék teljesebbé a területfejlesztéssel kapcsolatos tudásunkat. Az egyetlen sajátosság, hogy csupa hölgyszerző írásai töltik meg a lapot kár, hogy a megjelenéssel némileg lekéstük a nőnapot... Hármuk közül ketten debütálnak, legalábbis a Területfejlesztés és Innováció hasábjain. Csanádi Ágnes az önkormányzati költségvetések szerkezetében a felhalmozási kiadásokat vizsgálva mutatja be eredményeit a különböző méretű települések esetében. Játékos Edit az egykori Jugoszláviába viszi el olvasóit: idegenforgalmi statisztikák, vendégérkezések és vendégéjszakák adatainak elemzésével mutatja be a térség turizmusát. Visszatérő szerzőt köszönthetünk ugyanakkor Lakotár Katalin személyében, aki a évi 3. számunkban a tizenévesek szomszédainkról alkotott kognitív országképeiről értekezett. Legújabb írásában a másik oldalról vizsgálja a kérdést: a szomszédos országok fiataljainak Magyarország-képét mutatja be és elemzi. Kellemes és hasznos időtöltést kívánnak: a szerkesztők Csanádi Ágnes Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében A különböző nagyságú és szerepkörű települések önkormányzatai a településfejlesztési feladataikat más-más adottságok, ellátási kötelezettségek és pénzügyi viszonyok között látják el. E szempontok szerint egymástól jelentősen különböző három Zala megyei település főbb költségvetési adatai vizsgálatával a tanulmány bemutatja az ezredfordulót követő első évtizedben az egyes településtípusok fejlesztési pozícióit, amelyet a saját forrás (főleg az iparűzési és idegenforgalmi adó) nagysága, a működési és felhalmozási kiadások aránya, a forrásszerző képesség, a pályázati aktivitás és a pályázati önerő biztosításának lehetősége határoztak meg. Bevezetés Ma Magyarországon a települések fejlesztési kérdéseinek felvetése különös aktualitással bír, mert egyrészt túl vagyunk az időközben Új Széchenyi Tervvé keresztelt második Nemzeti Fejlesztési Terv félidején, másrészt folyamatban van az önkormányzati rendszer átalakítása. Az elmúlt nyolctíz évben a települési önkormányzatok igen komoly forráshiánnyal küzdöttek, és ez mind a hazai, mind az uniós forrásszerzéshez szükséges saját erő biztosítását nehezítette. Problémát okozott a településfejlesztésben az ellátandó feladatok és a források közötti összhang megbomlása. Az önkormányzatoknak olyan feladatokat is meg kellett oldaniuk, amelyek fedezetét az állami normatíva nem biztosította, és ez a kötelező és önként vállalt feladatok arányát is kedvezőtlenül érintette. 6. évfolyam 1. szám április 1. 2

3 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében A tanulmány vizsgálja, hogy a fenti körülmények között a különböző nagyságú, szerepkörű, ellátási kötelezettségű és adottságú települések milyen nagyságú helyi adóbevételekkel, illetve saját felhalmozási forrással rendelkeznek, miként tudnak élni a fejlesztési célú forrásszerzés lehetőségével, valamint a fejlesztési feladatellátásuk milyen tartós kötelezettséget jelent számukra. Ehhez három település, Zalaegerszeg megyeszékhely város, Zalakaros kisváros, valamint a hátrányos helyzetű Csesztreg kistelepülés önkormányzatának főbb költségvetési adatai szolgálnak alapul. Az elemzések érintik a működési és felhalmozási bevételek arányát, a legjelentősebb helyi adónemek szerepét, a főbb felhalmozási bevételi nemeket beleértve a hiteleket is, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok forrásigényét. Az önkormányzatok feladatai Az önkormányzati törvény meglehetősen tág körben határozza meg a települési önkormányzatok feladatait 1 (1990. évi LXV. tv bek.), kiemelve közülük a település működését biztosító azon feladatokat, amelyekről minden esetben köteles gondoskodni, de emellett saját maguk is kijelölhetnek, illetve kijelölnek önként vállalt feladatokat. Közöttük meghatározó szerepe van azoknak a fejlesztéseknek, amelyek a települési funkciókat gyarapítják. Általuk bővülnek a közösség erőforrásai, ami pozitív hatással van a települési, közösségi funkciók minőségi ellátására (RECHNITZER J. 2007). Az önkormányzatoknak a feladatellátásuk során többféle elvárásnak kell egyidejűleg megfelelni, amelyek közül kiemelendők: az ellátandó kötelező feladatok finanszírozása, a lakosság adóbefizetései és a helyi önkormányzat közötti érdekeltségi kapcsolat megteremtése, a települések gazdasági helyzetében, ellátottságában és forrásteremtési lehetőségeiben fennálló különbségek csökkentése. Az önkormányzatok költségvetési szerkezete Az önkormányzatok feladatellátásának finanszírozásában jelentős szerepe van a felhalmozási bevételeknek. A vizsgált települések működtetésének és az ott megvalósuló önkormányzati fejlesztéseknek a költségvetési hátterét az 1. táblázat mutatja. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a települések bevételi struktúrájában 2000 és 2009 között a felhalmozási bevételek aránya a kisebb lélekszámú településkategóriákban (Zalakaros, Csesztreg) csökkent, eközben a megyeszékhelyen nagyjából változatlan maradt. A helyi adóbevételek főleg a helyi iparűzési adó és az idegenforgalmi adó egyrészt a fejlettebb gazdasági háttér (Zalaegerszeg), másrészt a számottevő idegenforgalom (Zalakaros) eredményeképpen a városokban a legjelentősebb. Zalaegerszegen a helyi adók a működési bevételek mintegy ötödét, Zalakaroson közel egyharmadát, míg a hátrányos helyzetű Csesztregen csupán 10-13%-át teszik ki. Zalakaroson a helyi adók között a legnagyobb részarányú idegenforgalmi adó a finanszírozási feltételekben további előnyt jelent a többi településsel szemben, ugyanis az idegenforgalmi adó nem tartozik bele az adóerő képesség számításába, így általa a normatív támogatások nem csökkennek. Csesztreg a vizsgált időszakban folyamatosan jogosult volt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok állami támogatására (ÖNHIKI) 2 (7-16%) az elismert kiadási szintnek és a teljesíthető működési bevételeknek 1 Az egyes szolgáltatáscsoportokban vannak ügyek, ahol az önkormányzat feladata az ellátás, másutt a gondoskodás, a közreműködés, a támogatás, stb., amely különbségek az egyes szolgáltatásokban az önkormányzat szerepvállalásában lévő differenciáltságra utalnak (Ongjerth, 2006). 6. évfolyam 1. szám április 1. 3

4 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében Megnevezés Zalaegerszeg Zalakaros Csesztreg százalék (%) Bevételek = 100% Működési* Felhalmozási* Működési bevételek = 100% HIPA Idegenforgalmi adó Kommunális adó Építményadó ÖNHIKI Felhalmozási bevételek = 100% Saját bevételek Költségvetési támogatások Felhalmozási támogatások Átvett pénzeszközök Értékpapír értékesítés Egyéb bevétel Hitel Kiadások = 100% Működési* Felhalmozási* Kiadások = 100% Kötelező feladatok Önként vállalt feladatok táblázat: A bevételek és kiadások teljesítésének megoszlása néhány Zala megyei településen * A működési és felhalmozási bevételek a kiegyenlítő, függő, átfutó tételektől és az értékpapírok formaváltozásától tisztítottak. A kiadási oldal is így korrigált, és tartalmazza a felújításokat is. Megjegyzés: HIPA=helyi iparűzési adó; ÖNHIKI=önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok állami támogatása Forrás: Zalaegerszeg, Zalakaros, Csesztreg költségvetési beszámolói, 2000; 2006; 2009 Szerző számítása és szerkesztése. megfelelően. A felhalmozási jellegű saját bevételek nagyságrendje az ingatlanértékesítésből és a vagyonhasznosításból származóan csak a városokban jelentett érdemibb bevételt, így a csökkenő tendenciája is e településeket érintette, ami az egyre kedvezőtlenebb piaci feltételekből következett. Így a városokban, de a sajátos helyzetéből következően a kistelepülésen is a fejlesztések finanszírozásában a hazai források (cél- és címzett támogatások, fejezetek, állami pénzalapok fejlesztési támogatásai) és az uniós források kerültek előtérbe. Összességében a különböző méretű és funkciójú települések működési és felhalmozási bevételeinektényezők közé sorolható az ellátási kötelezettség, a forrásszerző képesség, a pályázati aktivitás, a felhalmozási bevételek esetleges működési célú igénybevétele és a hátrányos helyzet. A helyi adóknak nemcsak a települések biztonságos működtetésében, de a pályázati saját erő megteremtésében is lényeges szerepe van. Az előzőek alátámasztására vizsgálható a helyi adók 6. évfolyam 1. szám április 1. 4

5 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében fajlagos mutatója is. Az egy főre jutó helyi adó országos átlaga 2009-ben 56,5 ezer Ft 3 (www.allamkincstar.gov.hu) volt, amelyet Zalaegerszeg (62,8 ezer Ft 3 ) mintegy 10%-kal, Zalakaros (185,3 ezer Ft 3 ) pedig háromszorosan túlteljesített, ugyanakkor a hátrányos helyzetű Csesztreg az országos átlagnak csupán háromnegyedét (41,7 ezer Ft 3 ) érte el. E mutatók is jelzik, hogy a helyi adók Zalakaroson nagyban, míg Zalaegerszegen jóval mérsékeltebben járultak hozzá az önerő biztosításához, ezáltal a forrásszerző képességhez. Legkedvezőtlenebb Csesztreg teljesítése, de miután az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok állami támogatásában (ÖNHIKI) részesült, így a helyi adókból az önerőhöz nem járulhatott hozzá, ami korlátozta a pályázati aktivitását. A vizsgált települések hazai és uniós támogatásainak megoszlását a 2. táblázat mutatja. Megnevezés Zalaegerszeg Zalakaros Csesztreg megoszlás (%) Felhalmozási bevétel Ebből: hazai támog uniós támog táblázat: A hazai és uniós támogatások alakulása néhány településen Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zalakaros Város Önkormányzata, Csesztreg Község Önkormányzata költségvetési beszámolói, 2000; 2005; 2009 (Szerző számítása és szerkesztése). A 2000 és 2009 közötti időszakban a vizsgált települések a hazai területfejlesztési forrásokból általában kis összegben részesültek, közülük is a céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE), a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás (TEKI) és a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (TEÚT) jelentett fejlesztési forrást. E támogatásokat rendszerint út- és járdaépítésre, kommunális fejlesztésekre és vízkár elhárításra fordították. A CÉDE és a TEKI támogatások a fejlesztés útján történő kiegyenlítő mechanizmus elemeiként működtek, ám kimutatható eredményt nem hoztak, ami pedig különösen fontos lett volna a hátrányos helyzetű Csesztreg számára. A költségvetési támogatások körében a céltámogatások csupán néhány esetben és csak a városok részére jelentettek kisebb léptékű fejlesztési forrást. Az uniós csatlakozást követően a településfejlesztésben a hazai források szerepe fokozatosan csökkent, sőt 2010-től az ilyen típusú források már nem is szerepelnek a központi költségvetésben. Kiváltásukra az uniós támogatásokkal kerül sor. A hazai és uniós támogatások között bekövetkezett az arányeltolódásokat jól szemlélteti a 2. táblázat. Az uniós támogatások finanszírozási szerepének növekedése Zalakaroson már 2000-től, Zalaegerszegen és Csesztregen pedig csak 2005-öt követően érvényesült. Utóbbiak oka, hogy mindkét településen 2000-ben a felhalmozási forrásstruktúra sajátosan alakult 4. A hazai támogatások uniós forrásokkal való kiváltása a jövőre nézve főleg a kisebb települések fejlesztési finanszírozásában jelenthet gondot, hiszen az uniós pályázati rendszer a nagy összegű projekteket preferálja, így a városoknak kedvez. Az uniós pályázati 2 A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatás (ÖNHIKI) akkor pályázható, ha a normatív és az elérhető saját források nem biztosítják a kötelező feladatellátást. 3 Szerző számítása. 4 Zalaegerszegen a tervezett fejlesztések fedezetét pályázati kiírás hiányában nagyrészt a felhalmozási jellegű saját bevételek biztosították az uniós (előcsatlakozási) források helyett, míg Csesztregen a felhalmozási bevételek több mint 70%-át kitevő egyetlen uniós finanszírozású projekt valósult meg, ami jelentősen megváltoztatta az adott év forrásösszetételét (Zalaegerszeg MJV Önkormányzata költségvetési beszámolója, 2000; Csesztreg Község Önkormányzata költségvetési beszámolója, 2000). 6. évfolyam 1. szám április 1. 5

6 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében kiírásoknál általában meghatározásra kerül a minimálisan pályázható összeg, ami 5-10 millió Ft. Ez az összeg a kistelepülési önkormányzatok számára az önerő megteremtésének nehézségei miatt sokszor elérhetetlen nagyságrendet jelenthet, így a támogatott körből gyakran kimaradnak. A vizsgált adatok alapján megállapítható, hogy az Európai Unióba történő belépésünk óta az uniós források súlya a településfejlesztés finanszírozásában megnőtt, és egyre inkább meghatározóvá vált. Ennek következtében döntő szerepe lett a forrásszerző képesség alakulásának. Az uniós források 2006-tól az átvett pénzeszközök helyett a felhalmozási támogatások között kerülnek kimutatásra 5 (lásd: 1. táblázat), így az átvett pénzeszközök már csak a gazdálkodó szervek fejlesztési célú pénzeszköz átadását tartalmazzák, amelyekből az önkormányzatok általában közös érdekű fejlesztéseket finanszíroznak. E pénzeszközök forrásnövelő szerepét tekintve a jelentősebb gazdasági bázissal rendelkező települések vannak kedvezőbb helyzetben, így a vizsgált települések közül Zalaegerszeg sorolható ide, míg a többi településen kevés, vagy hiányzik a jól prosperáló vállalkozás. A felhalmozási források a vizsgálatba bevont települések mindegyikénél kiegészítést igényeltek, amely minden esetben hitellel történt. Kötvénykibocsátásra nem került sor. Tény, hogy e településeken is a külső forrásbevonás szükségessége a központi költségvetésből származó bevételek részét képező normatív hozzájárulások folyamatos csökkenéséből is következett. A normatív hozzájárulások elégtelensége már a 2000-es évek közepén megmutatkozott, amikor a normatívák a feladatok kiadási szükségletének átlagosan 70-75%-át fedezték (ONGJERTH, 2006), ami mára csupán 55-65% körüli arányt mutat. Az így kieső pénzeszközök pótlására a saját források szolgáltak. Mindez odavezetett, hogy a pályázati úton történő fejlesztési forrásszerzéshez szükséges önerő megteremtése, valamint a pályázati kiírások hiányában is megvalósítandó fejlesztések fedezetének biztosítása csak külső forrásbevonással volt lehetséges. Pozitívum, hogy a vizsgált települések mindegyike csak a legkedvezőbb kondíciójú hitelkonstrukciókat (pl. hosszú lejáratú, alacsony kamatozású MFB hitelek, fejezet által részben átvállalt tőke- és kamattörlesztések) igyekezett igénybe venni. A 2009 végéig felhalmozott adósságállomány alakulását a 3. táblázat mutatja. Település, ország Adósságállomány millió Ft Zalaegerszeg ,1 Zalakaros ,8 Csesztreg ,8 Magyarország ,2 Egy főre jutó adósságállomány ezer Ft/fő 3. táblázat: Az adósságállomány alakulása Forrás: Zalaegerszeg MJV, Zalakaros Város, Csesztreg Község Önkormányzata hitelnyilvántartásai, 2000, 2006, 2009; (A szerző számítása és szerkesztése) 5 A 319/2005. (XII.26.) Korm. rend. az átvett pénzeszközök tagolását megváltoztatta olyan módon, hogy az államháztartáson belülről átvett pénzeszköz fogalma helyett támogatás-értékű pénzeszközátvételt használ (elkülönítve működési és felhalmozási célra), míg az államháztartáson kívülről származó pénzeszközök továbbra is átvettnek minősülnek (működési és felhalmozási célra elkülönítve). 6. évfolyam 1. szám április 1. 6

7 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében 2009 végén valamennyi vizsgált település rendelkezett hitelállománnyal. Közülük 2000-hez képest legnagyobb mintegy 15-szörös növekedés Zalaegerszegen következett be, míg Zalakaroson és Csesztregen kétszeres sem volt a növekedés. E településeken a megfontolt idegen forrásbevonást igazolja, hogy a hitelállományuk évi részaránya az összes (hitel nélküli) bevételi teljesítésük 6-12 %-a között volt (lásd: 1. és 3. táblázat). Országos összevetésben vizsgálva 2009 közepén egy megyeszékhely város átlagosan 10 milliárd Ft adósságot halmozott fel (MTI- BAMA, 2009), ehhez képest 2009 végén a zalaegerszegi hitelállomány (2,7 milliárd Ft) alig haladta meg az országos átlagérték egynegyedét. (Az óvatos külső forrásbevonás eredményeképpen 2010 végére Zalaegerszeg a megyei jogú városok rangsorában a legkisebb adóssággal rendelkezők közé tartozott (www.progresszivintezet.hu)). A kisvárosok országos átlag adósságállományát (1 milliárd Ft) 2009-ben Zalakaros megközelítette (0,96 milliárd Ft), Csesztreg adósságállománya pedig a községek átlagának (20 millió Ft) másfélszeresét tette ki. Míg Csesztregen az önrész finanszírozása, addig Zalakaroson a tervezett fejlesztések korábbi megvalósítása érdekében kedvező hitelfelvételi kondíciók mellett történt a külső forrásbevonás. A Magyar Államkincstár összesítő adatai alapján az önkormányzati szektor egészének egy főre jutó adósságállománya 2009-ben 89,2 ezer Ft, ami 40-60%-kal haladta meg a vizsgált települések ezen mutatójának értékét. A teljesített bevételekhez viszonyított hitelarányok és a hitelállomány fajlagos mutatói alapján, megállapítható, hogy egyik település sem adósodott el az önkormányzati szféra egyre több települését érintő aggasztó méretű hitelállományához képest. A felhalmozási kiadások eltérései Az egyes települések felhalmozási képessége közötti különbség jól érzékeltethető egy hosszabb időszak ( ) egy főre jutó felhalmozási kiadásai alapján, amelyet az 1. ábra mutat. 1. ábra: Az egy főre jutó felhalmozási kiadások alakulása néhány településen, Forrás: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zalakaros Város Önkormányzata, Csesztreg Község Önkormányzata költségvetési beszámolói, ; Szerző számítása és szerkesztése. 6. évfolyam 1. szám április 1. 7

8 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében A grafikon jól szemlélteti, hogy a legrosszabb fejlesztési kondíciókkal az egy főre jutó átlagos felhalmozási kiadás alapján (51,9 ezer Ft) az ÖNHIKI-s Csesztreg rendelkezett, de ezen érték alakulását nagyban befolyásolta az es években elnyert egyszeri nagyobb összegű uniós projekthez kapcsolódó kiadás, így a kedvezőtlen fejlesztési kondíció az odatelepült néhány termelő vállalkozás ellenére is e kistelepülésre folyamatosan érvényes. Összehasonlításképpen megvizsgáltam egy termelőüzemekkel nem rendelkező kistelepülés (Zalacséb) felhalmozási kiadásainak alakulását a közötti évekre vonatkozóan. A település átlagos fajlagos felhalmozási kiadása alig haladja meg a 15 ezer Ft-ot, ami a kistelepülések országos átlagának (36,3 ezer Ft) (www.allamkincstar.gov.hu) 40%-át jelenti, tehát gazdasági háttér hiányában még a hátrányos helyzetű Csesztregnél is rosszabb kondíciókkal bír e település. Vélelmezem, hogy a munkalehetőség kedvezőtlensége, az alacsony ellátási és jövedelmi színvonal tovább stabilizálja a hátrányos helyzetet. Az előzőek következményeként a rendszerváltás után két évtizeddel e kistelepülések lakosságának életszínvonala a városiakéhoz képest a felére csökkent, amiben nagy szerepe van a mezőgazdaság leépülésének. Példaképpen, 1990-re a mezőgazdaságból élők, illetve a földjükből számottevő kiegészítő jövedelemmel rendelkezők aránya már csak 10-10% körül mozgott (Kopátsy, 2010). Zalaegerszegen az átlagos fajlagos felhalmozási kiadás (56,1 ezer Ft) az évek költségvetési adatai alapján közepes fejlesztési pozíciónak tekinthető, míg ugyanezen időszakra Zalakaros azonos mutatója (185,5 ezer Ft) messze kiemelkedő felhalmozási pozíciót mutat, amit alapvetően a gyógyvízkincs-adottsága tett lehetővé. Az elemzések alapján a fajlagos felhalmozási kiadás nagysága jól tükrözi a vizsgált települések eltérő adottságait és a sajátosságait, azaz a hátrányos helyzetet (Csesztreg), a relatíve kedvező forrásszerző képességet (Zalaegerszeg) és az idegenforgalmi adottságok jó kamatoztatását az uniós források elérése érdekében (Zalakaros). Vizsgálataim alapján az önként vállalt feladatok 2-18% közötti kiadási részaránya (lásd: 1.táblázat) egyik településen sem befolyásolta érdemben kedvezőtlenül a fejlesztések megvalósítását. A vizsgált települések költségvetési bevételi struktúráját elemezve megállapítható, hogy 2000 és 2009 között a felhalmozás aránya a megyeszékhely város esetében a legkiegyensúlyozottabb, amit a pályázatokhoz szükséges saját forrás előteremtése, illetve a nagyobb hitelképesség tett lehetővé. Minél kisebb a település, a bevételek annál kevesebb hányadát tudják az önkormányzatok településfejlesztésre fordítani. A vizsgált időszakban a felhalmozási bevételek alakulását a saját bevétel, ezen belül is a telek- és egyéb ingatlan értékesítés bevétele, valamint a pályázati lehetőségek kihasználása befolyásolta leginkább. Utóbbiak szerepe azért is jelentős, mert esetenként szinte egyetlen esély a fejlesztési célok megvalósítására. Összegzés A különböző méretnagyságú és funkciójú Zala megyei települések önkormányzatainak fejlesztési forrásain belül 2000 és 2009 között visszaszorultak a saját bevételek, és a települések méretétől (lélekszámától), valamint adottságaik kihasználásától függően megnőtt a költségvetési támogatások, majd később a hazai, ezt követően pedig az uniós pályázati források aránya. E folyamat eredményeképpen napjainkban a kistelepülések fejlesztésének forrását jórészt a költségvetési támogatások, a nagyobb településeknél pedig az uniós források teszik ki. Míg az es évek végén a települések fejlesztési pozíciójában az állami támogatások nagysága volt a meghatározó, addig mára az adott település forrásszerző képessége vált döntővé, amiben a városok, illetve az adottságaikat (pl. idegenforgalmi vonzerő) jól kamatoztató települések vannak 6. évfolyam 1. szám április 1. 8

9 Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében előnyben. Ezzel szemben az elmaradott, valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek minősülő települések fejlesztési, illetve felzárkózási lehetőségei jelentősen beszűkültek, ami beláthatatlan gazdasági, társadalmi következményekkel járhat. E finanszírozási feszültségek csökkentését segítheti a központi és a különböző területi (települési) szintek közötti feladat- és finanszírozásmegosztás átalakítása, így a kistelepülések (települések) feladatainak igazítása azok funkcióihoz, támogatásaihoz. Ezáltal lehetne esély az uniós forrásszerzés érdekében a települések összefogására is, de a kistelepülések vonatkozásában javulást hozhat az uniós pályázati és támogatási rendszer megváltoztatása. Irodalom ONGJERTH R. 2006: Településfejlesztés. In: SZIGETI E. (szerk.): Terület- és településfejlesztési ismeretek: tananyag a köztisztviselők továbbképzéséhez. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet. pp RECHNITZER J. 2007: A településfejlesztés tartalma és működési rendszere: Kutatásösszegző tanulmány. In: RECHNITZER J. (szerk.): Település és fejlesztés: A közszolgáltatások hatékonyságának növelése a településfejlesztésben. Budapest, KSZK ROP Programigazgatóság, (Közigazgatási olvasmányok) pp ISBN KOPÁTSY S. 2010: A Népiek Erdei Ferenc emlékére. In: VARGA Gy. (szerk.). Erdei Ferenc emlékezete. (Válogatott írások, tanulmányok és visszaemlékezések), Szeged, Bába Kiadó, pp ISBN MTI-BAMA 2009: Csődhelyzethez vezethet az önkormányzatok adóssága. gazdasag/vg_online/gazdasag_-_belfold/090530_csod_ Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetési beszámolói (2000; 2006; 2009) Zalakaros Város Önkormányzata költségvetési beszámolói (2000; 2006; 2009) Csesztreg Község Önkormányzata költségvetési beszámolói (2000; 2006; 2009) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata hitelnyilvántartásai (2000; 2006; 2009) Zalakaros Város Önkormányzata hitelnyilvántartásai (2000; 2006; 2009) Csesztreg Község Önkormányzata hitelnyilvántartásai (2000; 2006; 2009) évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 319/2005. (XII.26.) Korm. rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 6. évfolyam 1. szám április 1. 9

10 Magyarország mentális térképek a határainkon túlról Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról A kognitív térképezés a térbeli tájékozódás fejlődése A mentális/kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati közei. A földrajzi tér egyéni értelmezése, tudati leképeződése, rögzítése a számos egyéni elemet hordozó kognitív térkép (TOLMAN, E. C. 1948). A kognitív térképezés egy aktív, több szakaszon átmenő folyamat, alapvetően modellalkotás: tudatunkban egyfajta sémát alkotunk térbeli környezetünkről (DOWNS, R., STEA, D. 1973, 1977). A tér észlelése szelektált információk felvételén keresztül történik, majd azok a belső tájékozódási rendszerünk részeivé válnak, miközben szubjektív tartalom, egyéni jelentés kapcsolódik hozzájuk. E folyamat során egyre jobban elszemélyesedik a tér, fokozatosan felépítjük a kognitív térképet, újrateremtjük fejünkben a térbeli világot. A kognitív térképek folyamatosan alakulnak, változnak, ahogy az objektív térről változnak az egyén tapasztalatai, információi, a világhoz való viszonyulása. Az aktívan működő, kölcsönhatásokon alapuló modellalkotáshoz az információk többféle forrásból származhatnak: a térbeli világ saját megtapasztalása, iskolában szerzett ismeretek, önműveléssel szerzettek, tömegkommunikáció nyújtotta információk, más emberek tapasztalatai (MÉSZÁROS R., 2001). Napjainkban határokon átívelő, új térdimenziókban mozgunk (HAUBRICH, H. 1996, BATTY, M. 1997), az információs rendszerek bármely helyen, időpontban képesek bennünket összekötni a Föld bármely pontjával. Ez az emberektől különböző terekben, térnagyságokban, rétegződésekben való gondolkodást kíván, pl. országhoz, kontinenshez, régióhoz való tartozás tudatosulását. Ezek a térbeli szintek a földrajzi megismerés színterei is, ezekhez földrajzi, térképi, topográfiai ismeretek tartoznak, amelyeket elsősorban a földrajztanítás alakít ki. A magyarországi kognitív/mentális térkép vizsgálatok a 90es években indultak. Az általános és középiskolai tanulók (TÍMÁR J. 1994, GÁLNÉ HORVÁTH I. 1978, GÁL V. 2006) és az egyetemisták valamint felnőttek körében végzett mentális térkép vizsgálatok többsége hazai környezetre vonatkozott (CSÉFALVAY Z. 1994, KISS J., BAJMÓCY P. 1996, MESTER T. 2005, TRÓCSÁNYI A., STEFÁN K. 2009). Az európai környezetben való egyéni tájékozódás megismerését is több vizsgálat (BAJMÓCY P., CSÍKOS Cs. 1997, MICHALKÓ G. 1998, FARSANG A., JÓRI J. 1999, MAKÁDI M. 2003) tűzte ki célul. Milyen tartalmi elemek alkotják a éves tanulók hazánkról és közvetlen környezetünkről alkotott kognitív térképeit, mely forrásokra utalnak azok? ezen kérdésekre is irányultak felmérések (LAKOTÁR K. 2004, 2005, 2010), amelyek hazai és határon túli magyar tanulók körében készültek. A határon túli tanulók Magyarország-képe Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása felvetette azt a kérdést, vajon milyen kognitív képpel rendelkeznek a éves tanulóink, a leendő uniós polgárok, szomszédos országainkról? Milyen információ források fedezhetők fel országképeiken? ezekre a kérdésekre tárta fel a választ a hazai tizenévesek körében végzett kutatás (LAKOTÁR K. 2009). Napjainkra már szomszédaink többsége európai uniós tag, így adódott a gondolat: fordítsuk meg a vizsgálat irányát! Vajon milyen Magyarország-kép él a határainkon túl, azok közelében élő magyar tanulókban? Milyen tartalmi elemek alkotják azt, mi a forrásuk, mutatnak-e kapcsolatot a hazai történésekkel, azaz beépül-e a tanulók országképébe, ahogy az a szakirodalomból (HOLAHAN, C. J. 6. évfolyam 1. szám április 1. 10

11 Magyarország mentális térképek a határainkon túlról 1998) ismeretes, az aktuális Magyarország? 1. ábra: A éves magyarországi tanulók szomszédos országainkról alkotott mentális térképe az általuk használt földrajzi nevek alapján (szerk. Lakotár K.) Napjainkra már szomszédaink többsége európai uniós tag, így adódott a gondolat: fordítsuk meg a vizsgálat irányát! Vajon milyen Magyarország-kép él a határainkon túl, azok közelében élő magyar tanulókban? Milyen tartalmi elemek alkotják azt, mi a forrásuk, mutatnak-e kapcsolatot a hazai történésekkel, azaz beépül-e a tanulók országképébe, ahogy az a szakirodalomból (HOLAHAN, C. J. 1998) ismeretes, az aktuális Magyarország? A vizsgálat (LAKOTÁR K. 2010) célja az volt, hogy valamennyi szomszédos országból gyűjt-sünk mintát, ez azonban teljes mértékben nem valósult meg; a felmérés helyszínei Érsekújvár, Marosvásárhely, Zenta, Lendva, Csáktornya. Az utóbbi kivételével magyar nyelvű vagy két tannyelvű általános és középiskolákban került sor a kérdőív kitöltésére. A horvátországi tanulók angol nyelven kérték és töltötték ki azt, csak néhányan válaszoltak magyarul és horvátul vegyesen. A felméréskor a tanulók ugyanazt a kérdőívet kapták, mint a korábban a hazai tanulók (LAKOTÁR K. 2004, 2005). Eltérés csupán a rajzos feladatnál volt, a válaszadók itt a következő utasítást olvasták: Rajzold le Magyarország kontúrtérképét és jelöld azon a közös határszakaszt! Ezt a feladatot szinte valamennyien megoldották, kisebb-nagyobb eltérések előfordultak, de ezekkel együtt is az objektív téri helyzetet tükrözték. A határainkon túl megkérdezett összes tanuló válaszai alapján a Magyarország kép meghatározó eleme Budapest és nevezetességei (20 %), a Balaton (12 %), jelentős arányú az ételek részesedése. A haza, a nyelv (anyanyelv) önálló képelem a történelmi múlttal együtt. Látható, hogy a földrajzi helyek dominálnak (2. ábra), ezekhez saját tapasztalattal, élménnyel kapcsolódnak a tanulók. Ezt támasztja alá a Mely, hazáddal szomszédos országokban jártál? kérdésre adott válaszok eredménye is (1. táblázat). 6. évfolyam 1. szám április 1. 11

Csanádi Ágnes Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében

Csanádi Ágnes Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében Területfejlesztés és Innováció A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének, valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata Tartalom

Részletesebben

Csanádi Ágnes Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében

Csanádi Ágnes Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében Kedves Olvasóink! A szándékainkhoz képest hosszabbra nyúlt szünet után jelentkezik ismét a Területfejlesztés és Innováció, a 2012. évi első számával. Ezúttal hagyományos lapszámmal jelentkezünk: a megszokott

Részletesebben

Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról

Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról Lakotár Katalin Magyarország mentális térképek a határainkon túlról A kognitív térképezés a térbeli tájékozódás fejlődése A mentális/kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak

Részletesebben

A határforgalom alakulása a délszláv válság óta az egykori jugoszláv-magyar határ térségében

A határforgalom alakulása a délszláv válság óta az egykori jugoszláv-magyar határ térségében Játékos Edit A határforgalom Játékos Edit alakulása a délszláv válság óta az egykori jugoszláv-magyar határ térségében A határforgalom alakulása a délszláv válság óta az egykori jugoszláv-magyar határ

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Akognitív térkép nem a világ fejünkben született fényképe, hanem a térbeli környezet

Akognitív térkép nem a világ fejünkben született fényképe, hanem a térbeli környezet Lakotár Katalin Természetföldrajzi Tanszék, Berzsenyi Dániel Fõiskola Bennünk élõ szomszédainkról ismét Visszatérõ vizsgálat eredményei a szomszédos országok kognitív térképeirõl A hazánkkal szomszédos

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Dél-dunántúli tanulók országképei déli szomszédainkról. Lakotár Katalin 1

Dél-dunántúli tanulók országképei déli szomszédainkról. Lakotár Katalin 1 Dél-dunántúli tanulók országképei déli szomszédainkról Lakotár Katalin 1 A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni értelmezése,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények)

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) 10. sz. melléklet Sorszám Bevételi jogcím Tervezett Tényleges 1 2 3 4 1. Ellátottak térítési díjának méltányosságból történő elengedése

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

A 12/2007. (VI.15.) rendelet 1-10. számú mellékletei KIMUTATÁS. a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról

A 12/2007. (VI.15.) rendelet 1-10. számú mellékletei KIMUTATÁS. a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról A 12/2007. (VI.15.) rendelet 1-10. számú mellékletei 1. sz. melléklet (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról adatok ezer forintban

Részletesebben

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET 2009. február 27. 2. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 2/2009. (II. 27.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről 2 szóló 4/2008. (III. 7.) Kgy. rendelet módosítása 3/2009.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím száma neve Alcím száma neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben

16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím száma neve Alcím száma neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben 16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím Alcím gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó 1. Megyei Önkormányzat Hivatala 1.1. Közgyűlés és bizottságai

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Bekecs Községi Önkormányzat. 13/2009. (VII. 27.) számú rendelete

Bekecs Községi Önkormányzat. 13/2009. (VII. 27.) számú rendelete Bekecs Községi Önkormányzat 13/2009 (VII 27) számú rendelete az önkormányzat 2009 évi költségvetéséről szóló 4/2009 (III2) rendelet módosításáról 1 (1) A pótelőirányzatként biztosított központosított,

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 43/2009. (XII.18.) költségvetési és zárszámadási rendelete mérlegei és kimutatásai tartalmáról Dombóvár Város Önkormányzatának képviselőtestülete a helyi

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat címrendje

Baranya Megyei Önkormányzat címrendje 1. számú melléklet Baranya Megyei Önkormányzat címrendje Cím Cím megnevezése 1. Baranya Megyei Kórház Pécs 1. EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK 2. Baranya Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek Otthona Bóly 3.

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN

A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ NYOLC HÓNAPJÁBAN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első nyolc hónapjában az ajánlatkérők összesen 7519 eredményes eljárást

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) Kgy. rendelet Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2007. (IX. 28.) a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 2) módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző F Ü L E S D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 1 1 / 2 0 1 1. ( V I I I. 2 3. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T 2 0

Részletesebben

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására

Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására Medgyesbodzás Község Önkormányzatának Polgármesterétől Előterjesztés az Önkormányzat 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet megtárgyalására és elfogadására A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 22.) Kgy. rendelet módosításáról A Baranya Megyei

Részletesebben

A költségvetés főbb adatai

A költségvetés főbb adatai 3/2008. /II.25../ sz. KT. RENDELET Monostorpályi Község Önkormányzatának 2008. évi költségvetésére Monostorpályi Község Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Az elmúlt évhez hasonlóan 2013. évben is támogatásban részesültek a településen működő civil szervezetek, egyesületek.

Az elmúlt évhez hasonlóan 2013. évben is támogatásban részesültek a településen működő civil szervezetek, egyesületek. A./2014. ( ) számú önkormányzati rendelet szöveges indoklása Tengelic Község Önkormányzata az 5/2013. (II.15.).sz. rendeletével hagyta jóvá a 2013.évi költségvetését, melyet a központi költségvetéstől

Részletesebben

2012 PMINFO - I. negyedév

2012 PMINFO - I. negyedév A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 365028 1251 07 0200 889900 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2400 Dunaújváros Bartók Béla

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2009.évi költségvetésének pénzügyi mérlege (eft-ban)

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2009.évi költségvetésének pénzügyi mérlege (eft-ban) 3/2010. (II.9.) 1. melléklet [1/2009. (II.19.) Ktr. 2.melléklet] Előirányzat csoport Kiemelt Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2009.évi költségvetésének pénzügyi mérlege (eft-ban) Előirányzat csoport,

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata képviselõ-testületének 6/2009. (IV.24.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról

Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata képviselõ-testületének 6/2009. (IV.24.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata képviselõ-testületének 6/2009. (IV.24.) rendelete az Önkormányzat 2008. évi zárszámadásáról Budapest, Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2012 Elemi költségvetés

2012 Elemi költségvetés A fejezet megnevezése, székhelye:......... Irányító szerv:......... Számjel 324809 1091 03 02/01 264967 PIR-törzsszám Szektor Fejezet Címrend ÁHT A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 2012......

Részletesebben

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek.

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. Tartalom A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. I II III IA IB II.Aa II.Ba II.b II.c II.d B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B7-B8 B8 C1 Önkormányzati szintű pénzügyi mérleg Pénzügyi mérleg - Bevételek Pénzügyi

Részletesebben

. számú napirend a Képviselő testület 2015. szeptember 16-i ülésén. Tájékoztató Győrújbarát Község Önkormányzatának 2015. első félévi gazdálkodásáról

. számú napirend a Képviselő testület 2015. szeptember 16-i ülésén. Tájékoztató Győrújbarát Község Önkormányzatának 2015. első félévi gazdálkodásáról . számú napirend a Képviselő testület 2015. szeptember 16-i ülésén Tájékoztató Győrújbarát Község Önkormányzatának 2015. első félévi gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő testület! Az elmúlt években az a

Részletesebben

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1..

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1.. Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés

Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról. I.) Bevezetés Tisztelt Képviselő-testület! Szöveges beszámoló Tengelic Község Önkormányzatának 2014. 01. 01. 2014. 06. 30-ig terjedő gazdálkodásáról I.) Bevezetés Tengelic Község Önkormányzatának gazdálkodása, könyvvezetése

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

módosított Előirányzat megnevezése eredeti

módosított Előirányzat megnevezése eredeti 8/2006. (VI.20.) rendelet 1. sz. melléklete (1. sz. melléklet) KIMUTATÁS a Veszprém Megyei Önkormányzat 2006. évi költségvetési bevételeinek alakulásáról adatok ezer forintban 2006. évi 2006. évi Elő-

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2009.(X.1.) r e n d e l e t e az önkormányzat költségvetéséhez és a zárszámadáshoz csatolandó mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek meghatározásáról

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai 3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai UszkAI AndreA A társadalomtudományok átalakulása, valamint a gazdaság fejlődése együttesen

Részletesebben

A középiskolások Dél-Dunántúlról alkotott kognitív térképeinek turisztikai elemei Gál Veronika 1 1. Bevezető Egy adott területen a turizmus szempontjából két dolog mindenképp fontos: az egyik, hogy legyen

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K 28/2015. számú előterjesztés 1. melléklete PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK PÉNZÜGYI MÉRLEGE B E V É T E L E K Sorszám Bevételi jogcím 2013. évi tény 2014. évi várható 2015.

Részletesebben

16. sz. melléklet C Í M R E N D

16. sz. melléklet C Í M R E N D 16. sz. melléklet C Í M R E N D I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Cím Alcím rövid neve gazdálkodási jogköre: teljes önállóan gazdálkodó részben önállóan gazdálkodó 1. Megyei Önkormányzat Hivatala 1.1. Közgyűlés

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 6/2014. (V. 12.) önkormányzati rendelethez LOVÁSZPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Eredeti Módosított 1 2 3 4 5 Teljesítés

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

50. Költségvetési felhalmozási kiadások (47.+49.)

50. Költségvetési felhalmozási kiadások (47.+49.) Vecsés Város Önkormányzat 2007. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása Megnevezés Érvényes Módosítás Módosított I.sz.melléklet I. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

Részletesebben

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege

Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege Költségvetés Pécs M.J.V.Önkorm.összevont költségvetési mérlege és a kisebbségi önkormányzatok mérlege 1. melléklet a /2011.(..) önkormányzati rendelethez M ű k ö d é s i b e v é t e l e k M ű k öd é s

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Önkormányzat 2008. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása

Önkormányzat 2008. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása Önkormányzat 2008. évre tervezett működési, felhalmozási kiadásainak, bevételeinek mérlegszerű bemutatása I.sz.melléklet Megnevezés 2008. évi 80-as tábla Eredeti Előirányzat Differencia Módosított 80-as

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

RENDELET HATÁROZATOK

RENDELET HATÁROZATOK 2011. február 24. 6. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 6/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 7/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet A Baranya Megyei

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

d) költségvetési kiadásit 11.333.567 ezer forintban, azaz Tizenegymilliárd-háromszázharminchárommillió-ötszázhatvanhétezer

d) költségvetési kiadásit 11.333.567 ezer forintban, azaz Tizenegymilliárd-háromszázharminchárommillió-ötszázhatvanhétezer A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2012. (II. 20.) rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 5/2011. (II. 24.) rendelet módosításáról A Baranya Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

B E V É T E L E K K I A D Á S O K

B E V É T E L E K K I A D Á S O K 1. melléklet a 2/2013. /II.07./számú önkormányzati rendelethez Szendrő Város Önkormányzat 2012. évi költségvetésének mérlege 1. sz. táblázat Bevételi jogcím B E V É T E L E K Önkormányzat Önkormányzati

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

2009. évi tényadatok BEVÉTELEK 2010. évi várható BEVÉTELEK 2011. évi előirányzat BEVÉTELEK 2009. évi tényadatok KIADÁSOK 2010. évi várható KIADÁSOK

2009. évi tényadatok BEVÉTELEK 2010. évi várható BEVÉTELEK 2011. évi előirányzat BEVÉTELEK 2009. évi tényadatok KIADÁSOK 2010. évi várható KIADÁSOK Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2009. évi tényadatok BEVÉTELEK 1. sz. melléklet táblázat 3. oszlop 8 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3. oszlop 11.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2007. március 23. 3. szám A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT A KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2007. (III. 23.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről

Részletesebben