Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében!"

Átírás

1 Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében! Generáció-, stílus-, és szemléletváltás Önkormányzati választási program

2 Tartalomjegyzék: 1. Gazdaság, pénzügyek, szociális ellátórendszer, energiapolitika, Holt-Körös Gazdaság Pénzügyek, szociális ellátórendszer Pénzügyek Szociális ellátások, szociális szövetkezetek, szociális kártya Energiapolitika A Holt-Körös, turizmus Közbiztonság, városgazdálkodás,közösségépítés Közbiztonság, a cigánybűnözés megfékezése Közösségépítés Városgazdálkodás, környezetvédelem Jövőpolitika Oktatás-nevelés, kultúra, szórakozás Sport Egyházak Civilek 25 2

3 Egy virágzó, gyarapodó város, Magyarország szívében! Generáció-, stílus-, és szemléletváltás Bevezetés Szarvas város kedvező fekvése és természeti adottságai miatt több ezer éve lakott hely. Újkori történetének fontos mozzanata az újratelepítés (1722). Ekkor felvidéki szlovák és magyar telepesek leheltek új életet a török hódoltság és háborúk alatt elpusztult településbe. Szarvas 1920-ig a Kárpát-medence és Magyarország szívében volt. A nemzet újraegyesülésének folyamatával és a határok átjárhatóságával újra azzá kell vállnia. Az összmagyarság és a Kárpát-medence egyik szellemi, gazdasági, kereskedelmi, logisztikai és turisztikai középpontjának. Erős, pénzügyileg, gazdaságilag független, élelmiszer- és energetikai önrendelkezésre törekvő városról álmodunk, amely jól működő, szolidáris emberi közösségek összesége. Egy környezettudatos, élhető és fenntartható települést szeretnénk. Ehhez rendezett, gyarapodó lélekszámú, biztonságos, a fiataloknak, középkorúaknak jövőt, hasznos munkát, megélhetést, az időseknek nyugodt öregkort megtereremtő, gondoskodó Szarvasra van szükség. A kor kihívásaira reagálva új típusú, vállalkozó önkormányzat a célunk! Büszkén vállaljuk telepes elődeink és nagyjaink hitre, munkára, tudásra, találékonyságra és vállalkozásra alapuló örökségét, bízunk Istenben és hiszünk a szebb jövőben! Hajrá Szarvas! Győzzön a Jobbik! Szeretettel, a program megalkotói és a Jobbik szarvasi szervezete nevében: Szarvas, szeptember hó Gajdos Attila alelnök, polgármester-jelölt 3

4 Megoldandó problémák: A város lakossága fő, az elmúlt 20 évben folyamatosan csökken és elöregszik. Okai: - az alacsony születésszám és a jól képzett fiatalok elvándorlása - alacsony foglalkoztatottság mellett relatív magas a munkanélküliség - kevés a nagy hozzáadott értékkel bíró, kvalifikált munkavállalót alkalmazó, jól fizető munkahely - a város nehéz megközelíthetősége közúton, az M44-es elkerülő út hiánya - romló közbiztonság, erőteljes cigánybűnözés, a szociális rendszeren való élősködés - a város eladósodottságának növekedése, további eladósodás kockázata - kevés a termelő infrastruktúrát szolgáló beruházás - Szarvas fő értéke a Holt-Körös, vízminősége, horgászvizi funkciója romlik. A város oktatás-, sport-, egészség- és ifjúságpolitikáját (jövőpolitikáját) a koncepciótlanság jellemzi. Esik az oktatás színvonala, gyenge a nemzettudat. A szarvasi emberek jelentős része rossz mentális, egészségügyi és fizikai állapotban van. A társadalmi kohézió és szolidarítás mértéke folyamatosan gyengült az elmúlt 20 évben. A közösségek, a jól működő, egészséges családok száma csökken, növekszik a csonka családok száma és a devianciák fokozottan érintik a fiatalságot. A fiatal családok lakáshoz jutása, életkezdéshez való feltételei szűkültek, a bérlakásépítési programok leálltak. A rendszerváltozás igazságtalanságai és gazdasági válság miatt jelentős mértékben növekedtek a társadalmi különbségek, szociális feszültségek. Szarvas és a Körös-szögi Kistérség főbb demográfiai jellemzői A Körös-szögi Kistérség népsűrűsége - a 2001-es népszámlálás adatai alapján 52,25 fő/km 2, ami az országos (108 fő/km 2 ) átlag nagyjából fele. A közötti időszakot megvizsgálva az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg 2,36, amivel Békés megyében a legutolsó helyen szerepel, míg az országban található 168 kistérséget tekintve a kistérségek sorrendjében pedig a 82. helyen áll. A 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index) 1,66, ami jóval kedvezőtlenebb az országos átlag 1,34-os értéknél. A mutató értéke 2000-hez képest romlott, Békés megyében az utolsó (a 6.) helyen áll. (Dr. Csordás László, 2003) Az 1 és 2. ábra alapján megállapítható, hogy Szarvas népessége évről-évre csökken. Az 1990-től 2006-ig terjedő időszakot megvizsgálva megállapítható, hogy ez a csökkenés változó mértékű, pl. a 2006-os adatok alapján a város lakossága egy év alatt 0,7%-al lett kevesebb. Az elmúlt 20 évet figyelembe véve a város lakossága több mint 2000 fővel csökkent. Nagyarányú a településről történő elvándorlás is, főleg Budapestre és a nagy egyetemi városokba. 4

5 Korcsoport (év) > Összesen: %-os változás az előző évhez -1,08-0,46-0,60-0,69-0,55 képest Öregedési index (0-14/>60 *100) Korcsoport (év) > Összesen: %-os változás az előző évhez -0,19-0,95-0,26-0,89-0,33-0,33-0,70 képest Öregedési index (0-14/>60) 1. ábra Szarvas város főbb demográfiai jellemzői (Adat forrás: Szarvas város Polgármesteri Hivatala népesség nyilvántartás) Fő Népességszám ábra Szarvas város népességének változása: 1990 és 2006 között 5

6 Minden városvezetési döntésünknél három szempontot fogunk figyelembe venni: - a szarvasi emberek gyarapodása, jóléte - a munkahelyteremtés, kedvező vállalkozói környezet biztosítása - a környezeti érdekek védelme és a klímavédelem Vezető elveink a társadalmi szolidaritás és kohézió erősítése, a közösségépítés és a település gazdasági, energetikai, élelmiszer- és anyagi önrendelkezésének, függetlenségének megteremtése. Vedd és Védd a szarvasit! 1. Gazdaság, pénzügyek, szociális ellátórendszer, energiapolitika, Holt-Körös, turizmus Erősségek: A település jó fekvéssel rendelkezik, bővelkedik természeti javakban, erőforrásokban (természeti ritkaságok, látványosságok, termőföld, biomassza, geotermikus energia, szoliáris energia, ivóvíz). Itt található az ország legnagyobb arborétuma és az 5. legnagyobb állóvize, a Holt-Körös. Jó munkakultúrával, élelmiszeripari, vetőmagelőállítási, gépipari hagyományokkal rendelkezik, élénk a pénzügyi élete, kerekedelme. Több nemzetközi és országos hírű közintézmény (Szent István Egyetem, HAKI, Körös-Maros Nemzeti Park) működik a településen. Viszonylag fejlett infrastruktúrával, magas szinvonalú közszolgáltatásokkal rendelkezik. 1.2 Gazdaság A város gazdaságának meghatározója a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Mi a családi gazdaságokat támogatjuk, ugyanis ezek garantálják a vidéki népesség helyben maradását. Az igazságtalan szövetkezeti és állami gazdasági privatizációkkal létrejött latifundiumokhoz hasonlító közép- és nagyüzemeket nem támogatjuk. A helyi élelmiszeripar fellendítését szeretnénk, kihangsúlyozva a helyi termékek, termékelőállítás, kereskedelem és az élelmiszerönrendelkezés szerepét. Ezért indítotuk a Vedd és Védd a Szarvasit! mozgalmat. Az ipartelepítésnél a nagy hozzáadott értékű, perspektívikus iparágak betelepülését szorgalmazzuk,amelyek segítik a képzett szarvasi fiatalok elhelyezkedését és helyben maradását. Ilyen a megújuló energetikai ipar, a környezetvédelmi ipar, és a biotechnológia, amelynek adottságaink révén (felsőoktatás, kutatóintézet, környezeti előnyök), regionális központjává válhat Szarvas. Hasonló adottságokkal rendelkezik a gépipar is, ki kell használni a mezőgépipar megyei potenciáit, szarvasi hagyományait, a kecskeméti Mercedes-gyár viszonylagos közelségét. A település fekvéséből származó előnyök okán (történelmi Magyarország földrajzi közepe), a logisztikai ipar és a kereskedelem fejlesztése kézenfekvő lehetőség. A turizmusban és vendéglátásban rejlő lehetőséget is minimális szinten használja ki településünk. (Nincs megfelelő strandunk, nincs kempingünk, gond van a vízminőséggel, halasítással.) 6

7 Mozgalom a szarvasi termékekért, munkahelyekért, vállalkozásokért Ebben a nehéz gazdasági helyzetben csak összefogással, tudatos vásárlással tudjuk megóvni szeretett városunk, Szarvas gazdaságát és munkahelyeit. Ezért a helyben gyártott termékeket, itt előállított élelmiszereket kell keresnünk, a helyi szolgáltatásokat kell igénybe vennünk! Célunk a szarvasiak figyelmének felhívása a felelősségteljes fogyasztásra, vásárlásra, a lokálpatriotizmus fontosságára. A helyi vállalkozások, termelők és kereskedők érdekvédelmét, közös fellépését piacra jutását szorgalmazzuk. Ismertető, figyelemfelhívó védjegy bevezetését kezdeményezzük! A védjegy használatának feltételei: 1. A Szarvasi Kistérség területén bejegyzett és ott működő termelő, kereskedő, szolgáltató vállalkozás legyen. 2. A kistérségben élő, helyi munkavállalót foglalkoztasson. 3. Segítse a szarvasi és kistérségi vállalkozások összefogását és érdekvédelmét. 4. A mozgalomban részt vevők törekedjenek egymás termékeinek és szolgáltatásainak vásárlására, helyi eredetű élelmiszerek felhasználására. A vásárlói közösség és a védjegyhasználat előnyei a védjegybirtokosok szempontjából: 1. Jól működő, tudatos vásárlói közösség, vásárlói klub. 2. A vásárlói közösség hatására megnövekedő bizalom a fogyasztók részéről. 3. Forgalomnövekedés vagy forgalommegtartás, közös piacszerzés. 4. Egységes arculat és fellépés a multinacionális vállalatokkal szemben (érdekvédelem). 5. Marketingkampány a védjegyhasználók részére (internet, honlap, kábel TV). 6. Díjmentesség. A vásárlói közösség és a védjegy előnyei a fogyasztók szempontjából: 1. Megbízható, állandó minőség a termékeknél és a szolgáltatásoknál. 2. Emberközpontú, személyes kiszolgálás. 3. Tudatos vásárlással helyi - így a saját munkahelyek - megtartásának a támogatása. 4. Vásárlói közösséghez való tartozás. 5. Esetleges kedvezmények igénybevétele, Szarvas Kártya bevezetése. 7

8 A meglévő kis- és középvállalkozások fokozottabb támogatása A fejlesztésekhez kapcsolódó közbeszerzések során a helyi vállalkozásokat előnyösebb helyzetbe szeretnénk hozni, melyre a közbeszerzési törvény lehetőséget, ill. keretet szab. A beruházások során a bírálati szempontrendszert úgy alakítjuk majd ki, hogy a helyi munkavállalókat, helyi energiát, alapanyagokat felhasználó cégek nagyobb pontszámot kapnak, elkerülve ezzel azt, hogy a nagy multi cégek, ill. óriásvállalatok nyerjék el a legalacsonyabb kínálati ár miatt a nagyobb fejlesztéseink zömét. A relatíve magas munkanélküliséget tekintetbe véve, azon vállalkozások számára, amelyek ebben a nehéz gazdasági helyzetben legalább egy új munkavállalót vesznek fel és vállalják, hogy egy évig folyamatosan foglalkoztatják (min. hat órában) is azt, ill. azokat, a helyi iparűzési adójukból meghatározott mértékű arányos engedményt kapnak majd. Az önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseiben is érvényesítjük a zöld közbeszerzés azon elveit (EU-s horizontális irányelv), hogy a szállítás a lehető legkevesebb energia felhasználásával és a lehető legkevesebb CO 2 kibocsátásával járjon, ezért itt is a helyi vállalkozások aktívabb részvételére számítunk. A vállalkozási kedv erősítése, a több embert foglalkoztatni kívánó újonnan alakuló vállalkozások létesítésének elősegítése, melynek elsődleges eszközei: Speciális kedvezmények biztosítása az újonnan alakuló társas vállalkozások számára Az új vállalkozások helyi iparűzési adóját az indulás évében és a rákövetkező évben teljes mértékben elengedjük (feltételként szabjuk meg, hogy a vállalkozás tulajdonosa nem lehet más vállalkozás tulajdonosa és az elmúlt 3 évben nem folytathatott helyben ilyen irányú tevékenységet). Egy komplex vállalkozás-fejlesztési program kidolgozása A program fontos eleme lesz, hogy a város költségvetéséből minden egyes évben ,- Ft összegű alapot képez majd a kezdő vállalkozások számára, melyre minden új vállalkozást létrehozni kívánó pályázhat majd. A legjobb 10 üzleti tervet és a legtöbb foglalkoztatottat vállaló pályázó így egyenként 1,5 millió Ft összegű fele részben vissza nem térítendő támogatást, illetve kedvezményes hitel lehetőséget (melynek kamata a mindenkori inflációval megegyező mértékű) nyerhet el. A szarvasi kistérségben 2003-ban összesen regisztrált vállalkozás volt található, amelynek 79,61%-a működő vállalkozás, s ezzel az értékkel megyéjében a 4. helyre került, viszont az országos rangsorban csak a 80. helyen ált. A működő társas 8

9 vállalkozások ezer főre jutó száma (23,85) a hazai átlag 65%-a, így a kistérségek közötti rangsorban csak a 45. helyet szerezte meg, (Dr. Csordás László, 2003) Az országos átlagot a kistérségben egyedül a mezőgazdasági szövetkezetek aránya haladja meg (56,6%-kal). (Dr. Csordás László, 2003) A fentieket figyelembe véve a mezőgazdaság, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások és az ipar szektorába sorolt vállalkozások lehetnek a növekedés alapjai. (Dr. Csordás László, 2003) Vállalkozói és Projekt Iroda felállítása: A helyi fejlesztésekre és a helyi KKV-k helyzetbe hozására egy (külön csak ezzel foglalkozó) új szervezeti egység a Vállalkozói és projektiroda kialakítása. - A kialakítandó Projektiroda főbb jellemzői: A területfejlesztési koncepciók és fejlesztési tervek, vállalkozások pályázatai illetve egyéb szakdokumentumok, valamint hazai és az EU által társfinanszírozott pályázati dokumentációk megírására és összeállítására, továbbá a támogatást nyert pályázatok megvalósítására kialakítandó speciális szervezet. Feladata lenne a vállalkozások informálása a lehetőségekről, kapcsolattartás a helyi vállalkozásokkal. Egyablakos ügyintézését vezetnénk be az irodán keresztül, az új beruházók és a meglévő vállalkozások könnyebb ügyintézéséért. A képviselő-testület mellett működne egy Vállalkozói Tanács, amelyben a helyi vállalkozások,- és iparűzési adót fizetők kapnának helyet. Segítenék és véleményeznék a képviselő-testület munkáját abban, hogy döntéseiben szem előtt tartsa a minél kedvezőbb vállalkozási környezet kialakítását. Delegált képviselőjük tanácskozási joggal részt vehetne a pénzügyi, gazdasági bizottság munkájában és a testületi üléseken. Az új szervezet tagjait főként különböző végzettségű fiatal, nappali rendszerű felsőfokú (preferáltan egyetemi) végzettségű, friss szakmai- és nyelvtudással és a pályázatok elkészítésében meglévő gyakorlattal rendelkező, nem köztisztviselő jogviszonyban és rugalmas munkaidő-keretben foglalkoztatott dolgozók alkotják majd. A szervezet tagjai képezik majd az általuk megírt és támogatást nyert EU-s pályázatok projekt menedzsmentjét, így a pályázatok költségvetésének a terhére anyagilag is motiválhatóvá tehetők minél több sikeres pályázat megírására és megvalósítására és ezzel a munkabérük egy jelentős része is kitermelhetővé (leírhatóvá) válik az önkormányzat számára. Magyarázatként fűzzük hozzá, hogy az EU-s tenderek benyújtása során a legtöbb pályázat kötelező, ill. elszámolható elemét alkotja a projektmenedzsment, melyre a pályázat összköltségvetésének adott hányadát (ált. 3-12%-át) szükséges vagy lehetséges fordítani. 9

10 A pályázatírási és a projekt adminisztrációs tevékenységek, valamint a területfejlesztési tervek és koncepciók zömét jelenleg külső vállalkozások készítek el, melyekre az önkormányzat négy éves szinten több ,- Ft költ el (gyakran feleslegesen). Általánosságban elmondható, hogy ma azok az alföldi települések sikeresek, akik az EU-s forrásokat hatékonyan tudják lehívni, az ehhez szükséges korszerű humán infrastruktúrával és kreatív gondolkodásmóddal, valamint egyfajta fiatalos lendülettel rendelkeznek. A fent részletezett Projektirodához hasonló szervezet sikeresen működik pl. a fideszes vezetésű Mórahalmon (Nógrádi Zoltán polgármester irányításával), vagy éppen Kiskunhalason és Szegeden is. Az évtizedes fideszes vezetésű Mórahalom több tucat sikeres EU-s pályázata (az EU-tól lehívott támogatások óriási összege), a város dinamikus fejlődése az élő példa arra, hogy nem igaz az állítás, hogy csak egy kormánypárti tud eséllyel pályázni az EU-s és a haza forrásokra, illetve csak kormánypárti település lehet sikeres. Helyi pénz és pénzhelyettesítők Támogatjuk a Soproni Kékfrankos mintára helyi pénz, pénzhelyetesítők bevezetését, a települési gazdaság élénkítése céljából. Tanulmányozni kívánjuk a nyugat-európai jó gyakorlatokat is ebben a témában és megfelelő körülmények között alkalmazni. 1.2 Pénzügyek, szociális ellátórendszer Pénzügyek A település pénzügyi helyzete stabil, gazdálkodás kiegyensúlyozott, nincs működési hitele. A városban látványos beruházások folynak, amely egy része életminőség javulást, városi intézmények, épületeinek korszerűsödését jelenti. A város jelentős, 2,5 milliárd Ft. hitellel rendelkezik, amely jó része lekötött intézményfelújításokra és más, - nem termelő - beruházásokra fordítódik. Az elkövetkező években jelentős veszélyforrás ez a nagy hitelállomány, figyelembe véve a világgazdaság és Magyarország pénzügyi instabilitását. A település körübelül évi 600 milliós adóbevételét figyelembe véve a jövő évtől évi millió lesz a hiteltörlesztés, amely az oktatási rendszerre fordított, közel évi 200 millió Ft.-ot feltételezve kérdésessé teszi azt, hogy a város képes lesz -e az elkövetkező években megfelelő forrásokat biztosítani a jövőbeni fejlesztéseihez, a nem kötelező közszolgáltatásai ilyen magas szintű fenntartásához. Mi a jövőben elsősorban olyan beruházásokra költenénk, amely termelő beruházás, vagy az ahhoz nélkülözhetelen infrastruktúra, így kitermeli a beruházásra fordított tőkét, helyi iparűzési adóbevételnövekedést eredményez. A szigorú költésgvetési gazdálkodást, létszámpolitikát folytatni kell. Folytatni kívánjuk azt a 10

11 kedvező gyakorlatot is, hogy nagy arányú külső forrásbevonás történik az intézményrendszer működtetésébe. Véget kell vetni annak, hogy a város tulajdonában lévő gazdasági társaságok jövedelmezősége romlik, egyre gyakrabban szorulnak rá az önkormányzat anyagi segítségére. (Szarvasi Gyógy-Termál Kft., Szarvasi Gyermekélelmezési Kft., Körös-szögi Nonprofit Kft.) Szociális ellátások, szociális szövetkezetek, szociális kártya (Aki nem dolgozik ne is egyék!) Szociális ellátások, szociális kártya, szociális utalványok A Jobbik azt szeretné elérni, hogy a szociális ellátások helyett munkát biztosítson a település gazdasága, a közszféra és a szolgáltatóipar, esetlegesen közmunkát a település a közszolgáltatásai területén, főként válságidőszakokban. A pénzbeli segélyezést beszüntetjük, csak természetben és szociális kártyán, szociális utalványokon adunk segélyt, amelyet csak helyi üzletekben költhet el meghatározott áruféleségekre és az energiaköltségek fedezésére, élénkítve ezzel a város gazdaságát. Szociális szövetkezetek létrehozása, vállalkozó önkormányzat A változó világ az önkormányzattól is nagyobb szerepvállalást igényel a foglalkoztatás és a vállalkozások területén. Jó példa erre a Nyugat-Európában elterjedt szociális gazdaság-szociális szövetkezeti mozgalom. Ebben főként a vidékünkre jellemző mezőgazdasági, kertészeti, állattenyésztési tevékenységekben szervező, integrátori szerepet kell vállalnia. A már meglévő termelő kapacitásait (pl. volt Legelőkísérleti telep, Méntelep stb.) gazdasági, foglalkoztatási szempontból jobban ki kell használnia. A volt Legelőkísérleti telepre alapozott új VKSZ (Városi Kertészeti Szövetkezet.) A város geotermikus fűtőrendszerének elhasznált fűtővizére alapozva, előállíthatná a városban, a közterek virágosításában felhasznált 1-2 nyári növények és a közétkeztetésben felhasznált zöldségek jelentős részét. Foglalkoztatás bővítési és mintagazdaság szerepe is lenne. A szövetkezetekről szóló évi X. törvény és a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006. (IV.29.) Korm. rendelet célja, hogy a társadalom tagjait ösztönözze, váljanak aktív szereplőivé a szociális gazdaságnak, olyan speciális szervezeti forma szociális szövetkezet - létrehozásával, amely magában hordozza a szociális gazdaságjellemző alapértékeit és olyan igények, szükségletek kielégítésére törekszik, amelyekre a gazdasági szektor más területei nem alkalmasak. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek - szociális szövetkezetek - a foglalkoztatáspolitika, a regionális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi politikai keretei között felmerülő problémák megoldásának, illetve a kiegyensúlyozásának egyik eszközét jelenthetik. A szociális szövetkezetek olyan személyek autonóm társulásai, akik önkéntesen egyesülnek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi, oktatási és kulturális céljaikat együttműködésben, demokratikusan irányított vállalkozásuk útján valósítsák meg. A szociális szövetkezet a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szövetkezeti tag a feladat egészét vállaló szövetkezet aktív részvevője; egyenlő joggal az egy tag - egy szavazat elvének megfelelően - vesz részt a szövetkezete működését meghatározó 11

12 döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában. A szociális szövetkezetek autonóm testületek, vezető tisztségeit tagjaik töltik be. Minden szövetkezetnek - így a szociálisnak is - az adózott eredményéből közösségi alapot kell képeznie a tagokból álló közgyűlés döntése szerinti mértékben, amelyet a szolidaritás elvének megfelelően az alapszabályban meghatározott, a tagokat, illetve azok hozzátartozóit megillető juttatásokra, támogatásokra fordít. A szociális szövetkezet tagjai által jegyzett részjegy, a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít, kivéve a közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezeteket, mert ezek a szociális szövetkezetek eredményüket csak a közhasznú céljaik megvalósítására fordíthatják. 1.3 Energiapolitika A településnek meg kell céloznia azt, hogy mind háztartási, mind pedig települési szinten függetlenedjen a multinacionális nagyvállalatok által uralt piactól. Ez főként a földgáztól és a villamosenergiától való függés csökkentését jelenti. Az energetikai önrendelkezés, energiafüggetlenség elérése és a klímavédelem érdekében, a lehetőségekhez képest jobban kell felhasználni a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket. (Nap, szél, biomassza, geotermia, földhő.) Törekedni kell az összes városi közintézmény bevonására a geotermikus távfűtő rendszerbe, a melegvíz előállításban a napenergia alkalmazására, és természetesen az energiatakarékosságra. A meglévő biomassza-potenciál, főként a mezőgazdasági melléktermékek, fokozottabb, hatékonyabb felhasználását, a lakóházak és a külterületi, városszéli közintézmények fűtésében. A város a saját mezőgazdasági, közterületi hulladékainak brikettálásával, pellettálásával megteremtheti a fűtőanyagot. A településszolgáltatás, mezőgazdaság - és a lakosság egy részének üzemanyag-ellátása - a régióban előállított biodízellel történne. A város rosszabb talajú külterületei részein energetikai célú erdőket telepítenénk, amely segítené a szegényebb rétegek tüzelőellátását. A város az elmúlt években nem jutott előre a geotermikus energia hasznosításában, a tulajdonában lévő termálkutak fejlesztési elképzelései nem valósultak meg, főként financiális és technológiai okokból. Szerintünk folytatni kell a termálprogramot, geotermikus erőmű építésére van szükség és lehetőleg minél több nagy- és lakossági fogyasztó - elsősorban a társasházak - bevonására. 1.4 A Holt-Körös, turizmus Szarvas legfontosabb természeti-turisztikai erőforrása a holtág. Több funkcióval rendelkezik, amelyek közül előtérbe kell helyezni a rekrációs hasznosítást. Szükség van teljes állapotfelmérésre, különösen a vízminőség, a halállomány, az ökológiai állapot, a nyaralók helyzete, a szennyezőforrások, a part fejlesztési lehetőségek területén. Jelenleg a koncepciótlanság és az évről-évre visszatérő, súlyosbodó problémák jellemzik a helyzet. Nincs hal a vízben, rossz híre van a településnek, eltünőben a horgászturizmus. Kritikán aluli a vízminőség, nincs fürdőturizmus sem. Napestig-szerű, kiülős helyekre van szükség, mediterrán hangulatú, alföldi kisvárosnak kell méginkább lennünk. Szükség van egy 12

13 fövenystrandra, minél több közlejáró biztosítására, arra, hogy végig lehessen menni a parton. Lehetővé kell tenni a szarvasiaknak a Köröshöz való hozzáférést. (A holtággal - fontossága miatt - külön programban foglalkozunk majd, amely érinti annak komplex rehabilitációját, turisztikai célú fejlesztését.) Az elkészült holtág-rehabilitációs program megvalósítása érdekében környezetvédelmi pályázatok benyújtása (UMFT, KEOP) és egy szakmai lobbi tevékenység beindítása szükséges. A falusi turizmus erősítésére törekszünk, a régi szarvasi hagyományok alapján, benti ház-tanya felújítása. A külterületi tanyákkal és a szlovák tájházzal közösen megvalósítunk egy tájházhálózatot, a hagyományos életmódot követő ottlakó fiatalokkal. Létre kell hozni egy ökofalút Galgagyörk mintájára Szarvason is. A helyi turizmus elsődleges kiemelt fejlesztési prioritás a számunkra, melynek okai: Szarvason, - a turisták által kedvelt alföldi városokhoz hasonlóan - sok látnivaló van, azonban ezek közül a jelentősebb érdeklődésre számot tartók zöme, egy nap alatt bejárható, ill. megtekinthető, így a turisták egy jelentős hányada gyakorta nem tölt el helyben vendégéjszakát. Szarvas legfontosabb látnivalója, az Arborétum meglátogatása, esetleg egy hangulatos sétahajózás után a vendég továbbutazik, ezáltal nem csak a szállásadók esnek el a bevételtől, hanem a város is rosszul jár, a minden szállás után fizetett idegenforgalmi adóbevétel (IFA) elmaradása miatt. További gondot jelent a turizmus, valamint az abból származó bevételek nyári szezonalítása, a turisztikai holtszezonok kihasználása, a város turizmusára oly jellemző szezonalítás mérséklése. A Szárazmalom passzív látnivaló funkcióváltásával, aktív bemutatóhellyé alakulásával, valamint a többi látnivaló tudatos szakmai fejlesztésével, a látogatóbarát szolgáltatásainak kiépítésével, azaz a látnivalók minőségi attrakciókká fejlődésével a turisták által a megtekintésükre fordított idő, valamint az új élménydúsabb átalakulás miatt, várhatóan a látogatók száma is megnövekedne, ezáltal a turisták már nagyobb valószínűséggel Szarvason illetve a térségben maradnának. A szállások után a városnak fizetett IFA mellett, a turizmusból eredeztethető bevételek - a turizmus ágazatra jellemző közvetett (multiplikatív) hatások következtében - így megsokszorozódhatnának. Több turistával, nagyobb számú vendégéjszakával több forrás képződhetne a turizmus fejlesztésére, ezáltal a hatékonyabb turizmusmarketing munkára, a kistérségi turisztikai fesztiválok színvonalának növelésére. Tehát egy pozitív visszacsatolási folyamat indulhatna be. A város és a környéke lakosságának az életében a turizmus és az abból eredő, a későbbiekben dinamikusan növekvő bevétel, a depresszióba került mezőgazdaságból származó csökkenő egységnyi bevételek, vagyis a mezőgazdasági termelés lehetséges igazi jövőbeli alternatívája lehetne. A turizmus tudatos fejlesztése elősegítené Szarvas és a funkcionálisan hozzátartozó vidék gazdaságának a diverzifikációját, a több lábon állását. Szárazmalom interaktív bemutatóhely létrehozása a malom működőképessé 13

14 tételével, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével; A projekt célja, hogy a Szárazmalom mint muzeális intézményi működési engedéllyel rendelkező, ám jelenlegi állapotában működésképtelen állapotú, a látogatók számára csupán passzív élményt jelentő látnivaló - működő-, és őrlőképessé tétele, ezáltal és a kiszolgáló látogatóbarát fejlesztések megvalósulásával, az attrakciót látogatók számára, már egy aktív élményt jelentő interaktív bemutatóhely kialakítása. A látnivaló minőségi fejlesztésével, a Szárazmalom interaktív bemutatóhely nem csupán a jegybevétellel, hanem emellett, az egy turistára jutó átlagos költésszint és a turisták által a városban hasznosan eltöltött idő megemelkedésével is szolgálná Szarvas és a kistérség turizmusát. A malom és a látogató infrastruktúra fejlesztésének további (jövőbeli) célja, hogy megteremtse a feltételeit a Szarvasi Szárazmalom, mint a Magyarországon egyedülálló látványosság, és kuriózum aktívabb turisztikai hasznosítási lehetőségeinek. (pl. az évente megrendezésre kerülő, nyári turisztikai rendezvény az ezüstszőlői aratónap jövőben kibővülő rendezvényének az egyik autentikus helyszíne lehetne, így a búza kézi aratásától annak őrlésen át egészen a kenyérsütésig be lehetne mutatni a gabona útját az aratástól a kenyérsütésig). A Szlovák Tájház megvásárlása, az épület szétszedése és újbóli felépítése (a kiállítóhely átköltöztetése) a Szárazmalom mellé (EU-s támogatással); A Tessedik Sámuel Múzeum Interaktív Trianon Emlékmúzeummá történő átalakítása, az intézmény látogatóbaráttá fejlesztése, a létesítmény előtt egy múzeumpedagógiai fogadótér kialakítása; A fejlesztés célja, hogy a helyi Tessedik Sámuel Múzeumot egy, az országban is egyedi érdekes látnivalóvá, speciális XXI. századi történelmi múzeummá fejlesztjük, ahol az attrakciót látogató közönséget a kiszolgáló látogatóbarát fejlesztések megvalósulásával már egy aktív élményt jelentő tematikus interaktív bemutatóhely fogadná. A múzeum a kommunizmus áldozatait bemutató részlege kerülne (Kozák Ferenc tanár úr gyűjteményére alapozva), a Lengyel Palotába, a volt MSZMP, MSZP székházba, a Trianon múzeumi rész maradna a mai Tessedik Sámuel Múzeum épületében. Az Interaktív Tessedik Sámuel Múzeum tartalmas és élvezetes programot tud majd felkínálni még a hagyományosan nem múzeumlátogató vendégek számára is. A múzeum minőségi fejlesztésével, az Interaktív Tessedik Sámuel Múzeum nem csupán a jegybevétellel, hanem emellett, az egy turistára jutó átlagos költésszint és a turisták által a városban hasznosan eltöltött idő emelkedésével is szolgálná Szarvas és a kistérség turizmusát. Az interaktív múzeumfejlesztésre példa a közelben a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum, ahol nem a vitrinekben kiállításra kerülő tárgyak mennyiségével, hanem a kép-, a hang-, illetve látványelemekkel a látogatóban speciális hatásokat érnek el. A múzeum átalakítása, ill. fejlesztése során, az eredeti helytörténeti és képzőművészeti funkció is részben megmaradna, azonban az intézmény teljesen átalakulna. A múzeum egyes kiállítási tárgyai pl. a szekerek és a nagyobb méretű tárgyak a Tessedik Emlékházba kerülnének át. A fejlesztésre például nagy eséllyel 85%-s támogatási intenzitás (azaz 15% önerő) 14

15 mellett tudna az önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Operatív Program II. prioritásába, ill. tengelyébe tartozó Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés elnevezésű pályázati konstrukció B komponensére (DAOP-2.1.1/B.) pályázatot benyújtani. Mellékesen jegyezzük meg, hogy az önkormányzat 2007 végén és 2008 elején nagyszabású turisztikai fejlesztéseket kívánt végrehajtani, melynek keretében az Interaktív Trianon Múzeum megvalósíthatósági tanulmánya is elkészült, azonban a pályázat ismeretlen okokból akkor nem került benyújtásra. Az Országközép (Nagy-Magyarország Földrajzi Középpontja) nemzeti emlékhellyé történő fejlesztése és a látnivaló aktívabb turisztikai hasznosítása; Képzeljük el, hogy Szarvason más turisztikai látnivaló nem lenne, akkor is csupán ez az egy kuriózum, már önmagában elegendő táptalaja lenne egy erős turisztikai fejlesztésnek. A projekt keretében az emlékhely strandjellege teljes mértékben megszűntetésre kerülne, a helyszínen kialakításra kerülne a 64 vármegyének méltó emléket állító kopjafa és szoborpark, a tér egy részén egy fából készült különleges formájú fedett fogadóépületet és egy kisebb kiállítást alakítanánk ki. Az emlékhely és környéke egy nagyszabású komplex fejlesztésen és teljes zöldterület-rehabilitáción esne át. Az emlékhely környékét és a fogadóépületet úgy kell kialakítani, hogy több száz vendég egyidejű fogadására is alkalmassá váljon. A Vajda Péter utca végén rendkívül elhanyagolt állapotban és önkormányzati tulajdonban lévő Tessedik Tanya (egykor volt Tessedik Iskola) épületének teljes felújítása és komplex turisztikai hasznosítása; Az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztés során a régi múzeumból ide kerülne át a Tessedik-kiállítás és a helytörténeti kiállítás egy jelentős része is. Az ingatlan parkja egy teljes zöldterület-rehabilitáción esik majd át, a fejlesztések során előálló komplexum alkalmas lesz kisebb komolyzenei koncertek, valamint művészeti alkotótáborok fogadására is. A szarvasi Evangélikus Ótemplom tornyának állandó és biztonságos látogathatóvá tétele, abban kilátó funkció létesítése; Valódi kistérségi tematikus turisztikai kerékpáros-, és gyalogtúra útvonalak kialakítása; A Körös-szögi Tematikus Sétahajó Útvonal kialakítása, a projekt célja, hogy a Szarvas-Békésszentandrás közötti holtág egy egybefüggő sétahajó-túra útvonalat alkossanak, a program előnye, hogy a legjelentősebb turisztikai attrakcióink felfűzhetőek egyetlen tematikus vízi-túra útvonal mentén; A Szarvasi Arborétum a Körös-Maros Nemzeti Park látogatóközpontja, vagy a 15

16 Nagy-Magyarország közepe, illetve a Bolza-kastély a Holt-Körös partján találhatóak, így könnyedén összekapcsolhatók. A Bolza-kastély és a kastélypark turisztikai látogathatóvá tétele, megnyitása. A legtöbb turista, amikor meglátja a romantikus hangulatú Körös-parti kastélyt, szeretné azt közelebbről is megtekinteni, esetleg fényképezkedni a kastély lépcsőjén vagy a parkjában, azonban sajnos ez nem lehetséges, mert a városvezetés ez idáig nem tudott megegyezni erről a jogutód Szent István Egyetemmel. Az új funkciókkal bővülő helyi látnivalók az Interaktív Trianon Múzeum, a Nemzeti Emlékhellyé fejlesztett Országközép (Nagy-Magyarország Középpontja), vagy az ismét működő Szárazmalom, a tematikus sétahajó és túraútvonalak már önmagukban is sok érdeklődőt vonzanak majd, ami a Szarvasi Arborétum illetve a Körös-Maros Nemzeti Park Látogatóközpontja mellett, a többi látnivalóval együtt már alapját képezné a kistérségi komplex turisztikai termékek létrehozásának. A fenti fejlesztések színesítenék Szarvas turisztikai kínálatának spektrumát, továbbá egyaránt mérsékelnék a város turizmusára oly jellemző szezonalitást. A látnivalók valódi egyedi turisztikai attrakciókká történő tudatos fejlesztése megteremtené a több napos kistérségi tartalmas időtöltés vagy aktív nyaralás bázisát. Mindezen fejlesztések az attrakciók intenzív marketingjével kiegészülve a település szerepét is megerősítenék a turisztikai kínálati piacon. A helyi turizmus egyéb alapvető szakmai hiányosságainak pótlása A szarvasi (helyi) és a kistérségi turisztikai marketing kiadványok fejlesztése, a szakmaiatlan kiadványok cseréje, a hiányzó kiadványok és turisztikai tematikus térképek azonnali pótlása; A szarvasi (helyi) és a kistérségi turisztikai marketing tevékenységet végző Tourinform Iroda gazdálkodásába bele kell vonni a kistérség turisztikai potenciállal rendelkező településeit; Talán sokan nem tudják azt a tényt, hogy a Körös-szögi Kistérség, mint egységes turisztikai desztináció marketingjét szolgáló Szarvasi Tourinform Iroda működése az éves szinten kb. 5 millió forintba kerül, azonban ezt az összeget teljes egészében Szarvas Város Önkormányzata biztosítja. A kistérség többi települése ezt egy forinttal sem támogatja, ill. segíti, habár a szervezet a teljes kistérség marketingjét szolgálja. Véleményünk szerint ez a helyzet mostanra már tarthatatlan. A város turisztikai fejlődésének alapvető forrását és indikátorát jelentő IFA (idegenforgalmi adó) beszedésének kötelezővé tétele, helyi rendeletben történő szabályozása, az illegális szállásadók ellenőrzése és súlyos szankcionálása; Az IFA un. 1+2 Ft jellegű helyi adóbevételi forma, tehát minden egyes beszedett 1 Ft adó után az állam 2 Ft-támogatást ad, a kis összegű adó (kb. 300 Ft) megfizetése minden egyes vendégéjszaka után (elvileg) kötelező, az adót azonban nem a szállásadó, hanem maga a vendég fizeti meg. A befolyt adó városunkban gyakran több tízmillió Ft értékű, azonban: Az idegenforgalmi adóból származó bevételek nem pontosak, csupán tájékoztató 16

17 jellegűek, mivel sok magánszállásadó egyáltalán nem tesz eleget a bejelentési és beszedési kötelezettségének, vagy a város adócsoportja felé csak néhány vendéget jelent be, megint mások (közöttük nagyobb szállásadók) a vendéget csak egyetlen napra jelentik be, holott azok több napig maradnak (az idegenforgalmi adót azonban gyakran a vendég teljes tartózkodási idejére, a saját használatukra viszont beszedik). Ez a jelenség már régóta ismert, a városvezetés mégsem tett, ill. tesz ellene gyakorlatilag semmit sem. Sajnos azonban a nyaralók döntő többsége még mindig a fekete vagy a szürkegazdaság részét képezi, mert sokan nem vagy csak részben tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek. (In: Glózik Klára: Szarvasi Kistérség Idegenforgalmi Koncepciója 2005.) Az idegenforgalmi adó azonban nem csak, mint adóbevétel, hanem mint a város turizmusát jellemző objektív statisztikai mérőszám is jelentős súllyal bír, a nagy turisztikai fejlesztések egyik alap jogosultsági kritériumaként, így kijelenthető, hogy városunk a be nem fizetett vagy éppen eltitkolt IFA miatt súlyos árat fizet. Mellékesen jegyezzük meg, hogy a Bajnai kormány eltörölte az IFA 1+2 Ft-s évtizedes jól bevált rendszerét, azonban az új kormány éppen a szakmai szervezetek és az önkormányzatok nyomására (valószínűleg) vissza fogja állítani azt. A szarvasi (helyi) és kistérségi komplex turisztikai termékek létrehozása, majd a Magyarországon működő tour-operátor cégeknél történő értékesítése; A turisztikai információs rendszer szakmai felülvizsgálata, az anomáliák megszűntetése; Egy pár évvel ezelőtt elkészültek a városunk új turisztikai információs térképei, ill. táblái, azonban ezek kialakítását a szakmai dilettantizmus és jobbára a reklámokból befolyó bevételek mozgatták. A város legújabb fejlesztése az információs terminálok sem kielégítőek, ugyanis azokon kizárólag a város hivatalos honlapja érhető el, ami tematikus turisztikai szakmai oldalnak sehogyan sem nevezhető, a dolog lényegét adó alkalmazások teljesen hiányoznak, a városi honlap tartalmaz egy google-s térképet, amit a terminálokon, azonban már nem érhetünk el. Gondoljunk bele, egy méregdrága turisztikai terminál használható térkép (kb. elsődleges alapfunkció) és turisztikai tartalom nélkül. A befolyt éves idegenforgalmi adó 15%-t kitevő összegben egy helyi pályázati konstrukció keretében visszajuttatásra kerül majd az adót becsületesen bevalló és megfizető vállalkozások részére; A program egyértelmű célja az, hogy a turisztikai szolgáltató szektorban működő vállalkozások - a kisvállalkozások is - anyagilag is érdekelve érezzék magukat az adó megfizetésére. A visszatérítés nem normatív alapon jár, arra pályázni kell majd, a legjobb pályázatok közül független szakemberek segítségével a kis- és közepes vállalkozások soraiból kerülnek kiválasztásra a győztesek. 17

18 Egy valódi szakemberekből álló kistérségi Turisztikai Desztináció Menedzsment azonnali felállítása, valamint városi turisztikai referensi pozíció létesítése; A turizmus fontosságát fent említettük, amely tudatos és főleg szakmai fejlesztése a szakterület speciális tudást és szakértelmet igénylő feladat, így mielőbb meg kell teremteni annak szervezeti és működési kereteit. A legnagyobb helyi rendezvény, a Szilvanapok valódi igazi nívós turisztikai rendezvénnyé történő fejlesztése A rendezvény igen jó alapokkal rendelkezik, azonban mára szükségessé vált a programstruktúra teljes átszervezése, a potenciális célcsoportnak megfelelő könnyűzenei programok és valódi híres előadók (pl. Bikini, Edda, Republic, Beatrice, Első Emelet, Ákos, Ismerős Arcok) meghívása. A rendezvényt Kelet Magyarország legnagyobb és egyben legnívósabb nyárzáró fesztiváljává szeretnénk fejleszteni, melyhez széles (a város határain túlterjedő) körben szeretnénk támogatókat és befektetőket keresni. Fontos kiemelni a helyi termékek fontosságát, így a besztercei szilva mellett a szarvasi kolbász és szarvasi nemesítésű sütőtök, amelyre alapozva szintén fesztivált szeretnénk tartani (Szarvasi kolbásznapok Karácsony előtt, Sütőtökfesztivál Mindenszentek tájékán). Meg kívánjuk rendezni a Szarvasiak I. Világtalálkozóját, amely segítségével össze szeretnénk hozni az innen elszármazott szarvasiakat és adott esetben üzleti kapcsolatrendszerüket, gazdasági erejüket felhasználni a város érdekében, beruházások idevonzására, helyi termékek külföldi népszerűsítésére. Szeretlek Szarvas! Nem a cigánybűnözésre! 2. Közbiztonság, városgazdálkodás, közösségépítés Erősségek: Infrastuktúrával, közművekkel jól ellátott város, szépen karbantartott zöldfelületekkel, parkokkal, viszonylag sok, a várost körbeölelő erdővel. Hulladékgazdálkodása, szennyvízkezelése nagyrészt megoldott. (Újépítésű, saját tulajdonú hulladékkezelő mű). Magas szinten lévő települési közszolgáltatatások. 2.1 Közbiztonság, a cigánybűnözés megfékezése Csendőrség bevezetését kezdeményezzük, tavaszi programunkhoz híven, speciális a vidéki viszonyokat jól ismerő szervezet létrehozását a vidék rendjének biztosítására, a cigánybűnözés megfékezésére, megelőzésére, francia és olasz mintára. A Jobbik Magyarországért Mozgalom alapvetése, hogy a biztonság mindenkinek jár. A Jobbik évek óta törekvéseket tett arra vonatkozóan, hogy a vidék közbiztonságát javítsa, gondoljunk csak a Magyar Gárda mozgalomra, majd az Új Magyar Gárda mozgalomra és újabban a Magyar Nemzeti Gárda mozgalomra. A végbe ment kormányváltás a közbiztonság területén nem hozott érdemi előrelépést. A Jobbik célja, hogy elősegítse helyi szinten is az alulról szerveződő, 18

19 hagyományőrző és közbiztonságért tenni kívánó közösségeket, beleértve a polgárőrséget is. Helyi szinten, fel kívánjuk állítani a városi csendőrséget, melynek kialakítása során konzultálni kívánunk szakmai szervezetekkel. A helyben működő polgárőrségekre is támaszkodni kívánunk a csendőrség felállítása kapcsán. A városi csendőrség (Városőrség) az önkormányzatnak lenne alárendelve, mely szorosan együttműködne a rendőrséggel. Fő feladata lenne a bűnmegelőzés, felderítés, a lakosság biztonságérzetének növelése. A csendőrség járőrözései során olyan kis utcákba, tanyákhoz is eljutna, ahol a rendőrség sok esetben nem tud megfelelő biztonságérzetet szavatolni. A szervezet része lenne a megerősített mezőőrség is. Bevezetnénk a település részenkénti körzeti megbízotti rendszert ottlakó, helyi viszonyokat ismerő rendőrrel, külterületeken lovasrendőrökkel. Törvényváltoztatás szükséges ahhoz, hogy a rendőröknek legyenek tényleges intézkedési jogai és ne csak a kötelezettségeit nem teljesítő, tulajdon- és közbiztonságra veszélyes csoportok személyiségi jogai! Őrszem program Telefonos értesítési rendszer figyelőszolgálat felállítása, zöld szám biztosítása, flottás telefonok, otthon lévő kismamáknak, nyugdíjasoknak az utcában lévő gyanús személyek, események jelentése a polgárőrség, városőrség diszpécserének, vagy egyenesen a rendőrségnek. Az APEH általi teljes vagyonosodási vizsgálat a cigánybűnözőknek, miből szereztek annyi ingatlant rendszeres jövedelem nélkül az elmúlt években? A csicskatartás felszámolása állami segédlettel, hatósági, intézményi összefogással, csicskatartás elleni törvény beterjesztése országgyűlési képviselőink által, helyi rendeletek módosítása. A szociális rendszeren való élősködés felszámolás, kiskapuk bezárása (csicskatartás, állami gondozásból való visszavétel, kiemelt családi pótlék, állami támogatások). A társadalmi szolidarítás, kohézió erősítése utcaközösségek újbóli megerősítése, tanyán élők közbiztonságának megteremtése, jelzőrendszer kiépítése. 2.2 Közösségépítés Szomszédolás, jószomszédsági utcaközösségek, utcabizalmi rendszer Az emberek lassan szomszédaikat sem ismerik, talán csak odabiccentenek egymásnak az utcán, de valódi emberi kapcsolat nincs közöttük, erős az elidegenedés jelensége, ez ellen kizárólag közösségépítéssel lehet küzdeni. Ezért szeretnénk újraéleszteni az utcaközösségeket.( pl: Páty, Szentendre). Fontos a generációk egymásra találása, az idősek és fiatalok egymástsegítése, a társadalmi szolidarítás erősítése. Az egymásra figyeléssel növelhető a település vagyon- és közbiztonsága is ben például elindult egy kezdeményezés Franciaországban is, amelynek lényege, hogy a 19

20 társasházban vagy egy utcában élő szomszédok közös rendezvényeken találkozhassanak, kötetlenül beszélgethessenek, ezáltal megismerve egymást. Az ötlet sikeresnek bizonyult: idén mintegy harminc országban több tízmillió résztvevőre számítanak ben Pécs is csatlakozott az európai Szomszédünnephez. Szomszédünnep lényegét a kisebb, akár csak pár főt összehozó bulik adják. Elég egy asztal, pár szék, kellemes zene és persze némi harapnivaló, és máris minifesztivál lesz a lakógyűlésből. Az utcabizalmi rendszer felállítása a közvetlen demokrácia erősítése Alulról szerveződve, utcabizalmi rendszert hoznánk létre a közvetlen demokrácia erősítéséért, a körzet képviselőjével való jobb kapcsolattartás miatt. Az adott körzet egyéni képviselőjének ettől függetlenül kötelező lenne félévente lakossági fórumon is beszámolnia az elvégzett munkáról a választókörzetében. Az utcaközösségek által megválasztott utcabizalmik jeleznék az körzetüket érintő sürgős problémákat a képviselőnek, így az úthibákat, közvilágítási problémákat, kaszálatlan területeket, belvízelvezetési gondokat, hóeltakarítás hiányosságait. Bizonyos esetekben azonnali megoldást, forrást jelentene a újra bevezetésre kerülő képviselői alap (5 millió Ft/év), ez erősítené a képviselő körzethez tartozását, hatékonyságát. 2.3 Városgazdálkodás, környezetvédelem A város infrastruktúrája, közműellátottsága viszonylag fejlett, probléma viszont a szilárd burkolatú utak hiánya a város több utcájában, ezért ezeket ebben a ciklusban pótolni kell, évente néhányat - a költségvetés és lakosság erejét, pályázati lehetőségeket figyelembe véve -, szilárd burkolattal kell ellátni. A városnak a közeljövőben új szennyvísztító-telepre lesz szüksége, ehhez mi is pályázni szeretnénk az elkövetkezőkben. A Holt-Körös melletti, nem csatornázott üdülőövezetek közműellátottságán, csatornázottságán is javítani kívánunk a holtág védelme miatt. A temetők rendbentartásához, kegyeletteljes környezet létrehozásához a közmunka fokozottabb igénybevételét tervezzük. A városi zöldfelületgazdálkodásban a most meglévő zöldfelületek arányának, mennyiségének megtartása a cél. A zöldmezős beruházások helyett barnamezősöket támogatunk. A parlagfűmentesítő program folytatását tervezzük, közmunka igénybevételével, pályázati forrásokból. Fokozott ellenőrzésekkel és jutalmazási rendszerrel, a Parlagfűmentes Szarvasért! A település hulladékgazdálkodásának további fejlesztését kívánjuk, a komposztálás növelését és a szelektív gyűjtés további kierjesztését. Cél a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentése, az újrahasználat és újrahasznosítás. A regionális hulladéklerakó üzemeltetésének városi, kistérségi felügyelet alá kerülése (új üzemeltető, közös cég) miatt, elvárjuk az extraprofit-mentes működtetést és a szemétdíjak csökentését. Nem támogatjuk a komposztálótelep beruházás miatt azt, hogy a szemétszállítás elvégzése és jövedelme kikerüljön a KOMÉP befolyása alól. A klímabarát önkormányzati szövetséghez való tartozását a településünknek meg kell tölteni 20

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27.

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. /1/ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. /2/ E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Szarvas, 2006. április 27. A Szarvasi Önkormányzat 15/2006.(IV.28.) számú rendelete a 2005. évi költségvetésről szóló többször módositott 1/2005.(II.18.) számú rendelet v é g r e h a j t á s á r ó l Az Államháztartásról szóló, többször

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA

GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA GYOMAENDRŐD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRMJA 2011.március- 2015. március -TERVEZET- 2011. március 24. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 1. HELYZETELEMZÉS... 3 1.1 A TELEPÜLÉS INFRASTRUKTÚRÁJA... 3 1.1.1

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/

Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/ Decs Nagyközség fejlesztési koncepciója /2010-2014/ /polgármesteri program/ Decs, 2011, március A ciklusprogram stratégiai jellegű célokat tűz ki, amelyek megszabják az önkormányzati döntések irányát.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által Tiszazugi LEADER Egyesület 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Tel: 06-56/560-294; 06-56/560-295 E-mail: tiszazug.leader@gmail.com Honlap: www.tiszazugleader.eu HÍRLEVÉL 2013/10. a Tiszazugi LEADER

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg:

A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: A Jászfényszaru Ipari Centrum Kft. a következő állásokat hirdeti meg: Marketing menedzser Projekt munkatárs Műszaki munkatárs Pozíciókat érintő háttérinformációk 1 oldal 2 oldal 3 oldal 4-5 oldal Marketing

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt.

Kivonat Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 18-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. rendkívüli ülésének könyvéből: 141/2013. (IV. 18.) Kt. határozat Dombóvár Város Önkormányzatának megtárgyalta Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2020 társadalmi egyeztetési változatát és kéri

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program

Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Program Pályázatok és általános információk gazdálkodók részére HBF Hungaricum Kft. Az előadás tartalma Vidékfejlesztési Program (VP) támogatási lehetőségek 2020 Közeljövőben várható VP

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben