Pogány-havas kistérség GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. III. kötet: Mellékletek

Átírás

1 Pogány-havas kistérség GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA III. kötet: Mellékletek Készítette: Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. Esztergom Készítették: Ocskay Gyula projektvezető dr. Jankai Norbert Grafika: Eck András

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. számú melléklet: A Pogány-havas kistérség gazdaságfejlesztési stratégiájához készült interjúk írásos anyaga GYIMESFELSŐLOK Bodor Piroska, polgármester 9 Antal András vállalkozó 12 GYIMESKÖZÉPLOK Mihók Péter, polgármester Ambrus Róbert, Kultúrotthon vezető Bilibók Péter 19 GYIMESBÜKK Szőcs László, alpolgármester 21 Berszán András, tanító 24 Deáky András, vállalkozó 26 Sárig Attila vállalkozó, Áldomáspataka 29 CSÍKSZENTMIHÁLY André Mihály, polgármester 31 Fodor Zoltán, Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet 33 CSÍKSZÉPVÍZ Ferencz Tibor, polgármester 34 CSÍKSZEREDA Mátéffy Mária igazgató, Fejlesztési és Gazdasági Programok Igazgatósága, Hargita Megye Tanácsa PÁLFALVA Márton András ügyvezető (Megyei Fejlesztési Ügynökség) 39 Gál Attila, alpolgármester 42 CSÍKSOMLYÓ Molnár Sándor igazgató, Hotel Salvator 43 Az interjúk értékelése

3 2. számú melléklet: Gyimes a XXI. században című konferencia egyes előadásainak anyaga (hangfelvétel alapján) 1. nap szeptember Rodics Gergely ügyvezető, Pogány-havas Kistérségi Társulás Téma: a kistérség rövid áttekintése Szőcs János (a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum volt igazgatója, Gyimes szülöttje) Téma: A Gyimes-völgy történetének sarkalatos pontjai Hesz Ágnes tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kultúra Antropológia Tanszék Téma: Vallási élet a Gyimesben Csonka-Takács Eszter kutató, Európai Folklór Intézet Téma: Az emberélet fordulópontjai és ünnepei Középlokon Tankó Gyula, nyugdíjas helyi tanító, néprajzkutató Téma: Egy munkaközpontú népcsoport múltja, jelene és jövője néprajzos szemmel Molnár Zsolt MTA, Budapest Téma: A Gyimesek mai növényzete Murányi Veronika ELTE, Budapest Téma: A hulladékkezelés hagyományos és jelenkori gyakorlata Gyimesben Nagy Ildikó vidékszociológus, (MTA Politikai Tudományok Intézete) Téma: endogén vidékfejlesztés (Christopher Ray brit kutató elmélete nyomán) Letenyei László (Corvinus Egyetem) Téma: Gyimesi fejlesztések Biczó Gábor (Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék) (előadását felolvasta: Ilyés Zoltán) Téma: Autenticitás és/vagy modernitás Ilyés Zoltán MTA Téma: A gyimesi kultúrtáji örökség megőrzése és továbbfejlesztési lehetőségei

4 Karátson Gábor Téma: Gyimes, a Hármas Egy (az írást felolvasta: Kobzos Kis Tamás) 65 Hozzászólás 65 Bilibók Ágoston, nyugalmazott vasúti tisztviselő Pálfalvi Pál tanár, etnobotanikus (Téma: Gyimesi csángó parasztkertek termesztett növényei, termesztési hiedelmek és termésjóslás Csutak István államtitkár, Kommunikációs Minisztérium Téma: Információs és kommunikációs technológia nap szeptember Bíró A. Zoltán (Sapientia Egyetem Társadalomtudományi Intézete, Csíkszereda) Téma: Adottságok és lehetőségek a térségi fejlesztésben Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa Consiliul Judeteau Harghita) Téma: Megyei fejlesztések Hozzászólás 70 Korodi Attila (környezetvédelmi miniszter, Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Minisztéruma, Románia) Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa Consiliul Judeteau Harghita) Tánczos Barna (Közlekedési Minisztérium, államtitkár) Téma: Közúti fejlesztések Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem, Csíkszereda Téma: Énlaka értékmegőrző programjának tanulságai Ertsey Attila építész, Kós Károly Egyesülés Téma: Falvak, kistérségek autonóm működése; megújuló energiaforrások, természetközeli szennyvízkezelés

5 Rodics Katalin - KöM Téma: Genetikailag módosított szervezetek (GMO) Rácz Árpád megyei képviselő, iskolaigazgató Gyimesközéplok, Hidegségi Iskola Téma: Az oktatás jelen és jövője Gyimesben Samók Gyula polgármester Körösszakál Téma: A tejtermelés esélyei az Európai Unióban Hozzászólások Molnár Csaba (Hidegség) Török Jenő igazgató, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Fekete Endre területi felelős, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság Samók Gyula Rácz Árpád Varga Zsuzsanna Téma: Tudatos hagyományőrzés a néptánc terén Antalné Tankó Mária Téma: Néprajz, helytörténet Antal Tibor gyimesközéploki lakos Téma: Környezetvédelem, hulladékkezelés Mihók György Gyimesközéplok Téma: Gyimesközéplok, Hagyományőrző Ház Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt, Gyimesbükk Téma: Vasúttörténeti gyűjtemény Szász Mária Téma: Csángó Hagyományőrző Tábor, Gyimesfelsőlok

6 3. számú melléklet: A szakirodalom áttekintése és értékelése XIX.-XX. századi felhasznált anyagok: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 84 Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota 84 Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya 84 Jelenkori írások: Ilyés Zoltán: Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti kultúrtáj mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire Ilyés Zoltán: Az ökomuzeális hasznosítás Gyimes hagyományos kultúrtáji képének megőrzésében Ilyés Zoltán: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben 87 Letenyei László: Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására Letenyei László: Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről Letenyei László: Regionális társadalmi hálózatok 90 Berkes Katalin: A gyimesi szénamunkáról 91 Frida Balázs: A másik felé a közeledés és elkülönböződés szimbolikus stratégiái a gyimesi interetnikus kontaktzónában 93 Fleischer Tamás: Kistérségi fejlődés, közlekedés, fenntarthatóság 94 Ilyés Zoltán: Identitás, kultúrtáj, örökségmenedzsment. Szempontok Gyimes kistérségi erőforrásainak értékeléséhez 94 6

7 Biró A. Zoltán Bodó Julianna Gagyi József Oláh Sándor Túros Endre: Gazdasági elit a Székelyföldön Lukovics Miklós: Innovációs képesség: a regionális gazdaságfejlesztés alapja 97 Bíró A. Zoltán Bodó Julianna Gagyi József Túros Endre: A túlélés vonzásában - helyzetelemző tanulmány a romániai magyar oktatási/nevelési szerkezetről 98 A Kárpát-medence régiói Székelyföld 98 Összefoglalás 99 7

8 1. számú melléklet: A Pogány-havas kistérség gazdaságfejlesztési stratégiájához készült interjúk írásos anyaga 8

9 GYIMESFELSŐLOK Bodor Piroska, polgármester A községet 12 éve vezető polgármester asszony elsőként azt említi, amire büszkék. Ezek: az egyházi tulajdonú Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium (Líceum), az egyházi kórus, a tánccsoport, a kaszárnyák (de mivel a katonasághoz tartozik, ezért nincs beleszólásuk); az 1902-ben épült templom 1, az új komjáti (komjátszádai) templom és maga a táj, amely körülveszi őket. Külön öröm számukra, hogy bérmáláskor 400 fiatal volt beöltözve. A Líceum eredetileg közösségi háznak készült. E "Sziklára épített ház" néven ismert közösségi ház alapkövét 1993 májusában tették le. Az intézmények létrehozásához a magyar kormány és a nagyobb magyar közalapítványok (Illyés Közalapítvány, Mocsáry Lajos Alapítvány) nyújtottak jelentős anyagi támogatást. A meglévő épületek szomszédságában lévő tornaterem és a kollégium építésére szánt telekhez az Apáczai Közalapítványnál pályáztak támogatásra 2. Az intézmény óvodásokat, elemistákat, felső tagozatosokat és gimnazistákat fogad, illetve minden évfolyamon párhuzamos osztályok indulnak. Pénzügyek, támogatás, fejlesztés A középületeket nagy pénzekből lehetne széppé tenni. Mióta polgármester, csak idén kaptak először támogatást RON összegben a Hargita Megyei Tanácstól ( RON-t pályáztak!). Két iskolában van központi fűtés. A sportcsarnokot a kormány építette fel (pénzügyi támogatás helyett), de nem úgy tervezték és kivitelezték, ahogy a helybeliek szerették volna. A vízvezetékre kaptak 2160 RON támogatást (sportcsarnok, iskola, rendőrség, középületek.) Nagyon kellene a csatornázás. A tájház épülete már megvan, csak fel kell újítani. A településen 800 RON támogatást fizetnek minden újszülött után, így nőtt a gyermekek száma. Nagyon sokan haltak meg azonban idén, mert máshonnan (Kovászna megyéből) jött kereskedők pancsolt, egészségre ártalmas szeszeket árusítottak feketén a házaknál. Utak terén idén 1 milliárd régi lejért ( RON) javítottak (nem aszfalt). A falun belül most lehet közlekedni, de a fejben nem. Iskolafelújítás: újrafedés, padlózatjavítás, a kisiskolákat azonban fel kellene újítani. A kultúrotthont most fedették le újra elölről, de hátul is kellene. Az önkormányzat melletti klub tetőterét újítanák fel. 1 Egyik építőjét, Bodor Pétert hat évvel később Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki XIII. Leó pápa. Forrás: Plichta Adrien, 2 Forrás: Plichta Adrien, 9

10 Költségvetési főösszegek: Bevételek: Ingatlanadó, épületadó, gépjárműadó, iparűzési adó, helyben maradó szja; az állam az áfa-ból (TVA) oszt vissza. Kiadások: A évi költségvetés kiadási oldala 33 milliárd régi lej. Ebből: Oktatás - 22 milliárd Önkormányzati alkalmazottak fizetése, járuléka - 4 milliárd Szociális segélyek - 2 milliárd Könyvtár, kultúrotthon - 1 milliárd (a kultúrház-igazgató fizetésének megfelelő összeg fedezhető a kultúrház bevételeiből) Utak fenntartása - 1 milliárd Közvilágítás - 0,6 milliárd Szemétszállítás (Csíkszeredába 5 éve) - 0,6 milliárd Egyéb, vis maior - 0,4 milliárd Amennyiben fizetési nehézségeik támadnak, a támogatásokból, segélyekből kell visszafogni, hogy befizethessék a felmerülő díjakat 3. A beruházásokra jellemzően állami támogatást kapnak, kidolgozott projektek alapján (a vízzel kapcsolatos beruházásra 5,3 milliárdot kaptak). Világbanki pénzből jutott az iskola villanykorszerűsítésére, hajópadlóra, radiátorokra, de például a kazán költségeit az önkormányzatnak kellett állnia. Az iskolák korszerűsítésére nagyon odafigyelnek. Tavaly is volt az egyik iskolában felújítás. A tervek szerint minden iskolában központi fűtés lesz. Az önkormányzat a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökséggel együttműködve olyan közhasznú munkásokat (2006-ban 35 fő, 2007-ben 25 fő) foglalkoztat minimálbérért, akiknek a munkaviszonya a rendszerváltást követő években szűnt meg 4. A téli hónapokban az Ügynökség fizeti az alkalmazottakat, nyáron viszont minimálbérük 30 százalékát a helyi költségvetésből kell fedezni. Ez évente 40 millió lej plusz kiadást jelent az amúgy is szűkösen gazdálkodó önkormányzat számára. A foglalkoztatás keretében 5 az asszonyok osztovátán abroszt, törölközőt szőnek, vagy rongyszőnyeget készítenek (a hagyományos gyimesi szőttemény a zöldön kívül piros és fekete színekben is készül). A szőttemények a turisták, a szőnyegek az iskolák, közintézmények számára készülnek. A fás szakmákban járatos, közhasznú munkás férfiak készítették el a Kultúrotthon bútorzatát, a többiek pedig az erdőlésben segítenek. Saját lovaikkal fuvaroznak, és többnyire ők termelik ki s szállítják be az iskolák téli tüzelőanyag-szükségletét 6. Gazdálkodás 15 év múlva a falusi turizmusban látja a falu jövőjét, a biogazdálkodással (állattartás, tej, tejtermékek és hús termelése, feldolgozása terén) együtt. 3 Ilyen például a szemétszállítás díja, de júliusában a bérek kifizetése után, átmenetileg az állam felé járó illetékek, adó befizetésére nem futotta. A mintegy százezer lejes tartozás csődközeli állapotot idézett elő. A helyzet megoldása érdekében olyan javaslat született, hogy azok a személyek, akik a hivatalon keresztül jutnak támogatáshoz, csak akkor kapnak pénzügyi támogatást, ha már befizették adójukat. 4 A foglalkoztatásukra vonatkozó 76-os számú törvény alapján hetvenhatosoknak" mondják őket. 5 Az ilyen módon történő foglalkoztatás a polgármester ötlete volt. 6 Kristó Tibor, Hargita Népe,

11 Jelenleg sokan mennek dolgozni, főleg Németországba (Magyarországra már nem nagyon éri meg kimenni). Néhány hónap alatt annyi keresnek, mint otthon egy év alatt. Ha ezek az emberek visszajönnek, általában már nem gazdálkodnak. Az 1250 családból kb. 700 gazdálkodó. Körülbelül 10 fiatal család gazdálkodik, akiknek sok állata van (ketten társultak 200 db feletti juhállománnyal). Négy családnak van panziója, két család épít panziót, család falusi szállásadó. Nagyobb vállalkozók a településen: Antal András (fafeldolgozás, szállítás), Bodor Imre, aki fa- és húsfeldolgozással foglalkozik, Tankó József, aki eddig fával foglalkozott, de most négy panziót épít pályázati pénzből, és ide sorolható Tankó Tibor villanyszerelő. A Piposz Kft. pékséggel és juhtartással foglalkozik. A nem idevalósiak közül Szász Mária és a férje vettek épületeket, melyeket eredeti helyükön lebontottak és Borospatakán (Gyimesi Csángó Hagyományőrző Tábor) újra felépítették. Az épületekben turistákat lehet elszállásolni. Sajnos e jó példa ellenére az új jellegű épületek terjedése a jellemző, mert régi stílusú házat már kevesen építenek. A kézművesség (főleg ruhakészítés) jól jövedelmező munka lenne, de megalapozásához kendert és lent kell vetni. Ásványvíz előállításához, forgalmazásához is befektető kellene. Amennyiben a minisztériumtól visszakapnák a katonai épületeket 7, nemzetközi táborozási lehetőséget alakítanának ki bennük. Testvérkapcsolatok A falu testvértelepülései: Tiszakécske 8 (Bács-Kiskun megye, 1993), Nemesdéd (Somogy megye, 2002), Karád (Somogy megye, 2003) és Deáki 9 (Nyitra kerület, Szlovákia 2007). A legújabb testvértelepülés Bácsbokod (Bács-Kiskun megye) lesz. Legutóbb Deákiban 26 fő volt a faluból (Keszice tánccsoport, önkormányzati alkalmazottak, 3-4 helyi család), ahová Karád új polgármester asszonya is elkísérte őket. A cserekapcsolatok jegyében itteni gyermekek tanulhatnak Tiszakécskén, a szakközépiskolában. A gyerekek közül eddig csak egy nem jött vissza Gyimesbe. Bútorzatot kaptak az iskola részére, árvízkor és az új templom építéséhez pénzt, a katolikus gimnázium évzáró ballagására bort 10, az orvosi rendelőhöz felszerelést és gyógyszert. A gyerekek balatoni körutazáson vehettek részt. A falubeliek viszonzásképpen anyaországbeli gyermekeket fogadtak nyaralásra márciusában Stájerországban jártak, ahol sok pénzt költenek arra, hogy olyan országokba vigyék a helyi embereket, ahol követendő fejlesztési példák láthatók. Eredetileg az ottaniak sem akartak semmit, de mentalitásváltással sikerült elérni náluk a fejlesztéseket! Azóta szinte mindent helyben állítanak elő, és a multinacionális vállalatokat nem engedik be. A stájerországi út jó példa volt arra, hogy célzottan kell utaztatni a helyieket. 7 A katonai épületeket az 1940-es visszacsatolást követően tervezte Kós Károly. Az 1950-es években kb. 200 munkást foglalkoztató bútorgyári részleg működött egy részükben, de két év után felszámolták, átadva az egész épületet egy javítóintézetnek, majd végül a hadseregnek. 8 Bodor Piroska polgármester 2004-ben megkapta a Tiszakécske Városért díjat. 9 E legutóbbi együttműködési megállapodást augusztus 25-én írták alá Deákiban, az ünnepi képviselő-testületi ülésen. 10 Ezen kívül Tiszakécske önkormányzata minden évben elkészítteti a Líceumból ballagó diákok és tanáraik nevét tartalmazó díszszegeket, melyeket a diákok a ballagási ünnepség keretében beleütnek a zászlórúdba (forrás: Plichta Adrien, 11

12 Véleményformálók a faluban A papra, mint mindenhol, itt is hallgatnak az emberek. Berszán Lajos címzetes kanonok 11 (aki egyébként nem csángó, de már 33 éve a Gyimesben él) a Líceum kapcsán csak besegít, mert időközben nyugdíjba vonult. Az iskola új igazgatója Ambrus István. Antal Tibor is ismert, ő vezeti a kórust, saját lemeze is készült. További befolyásos személyek a tanács képviselői (13 fő), a nagyobb vállalkozók, idősebb emberek, és a média. Civil szervezetek, alapítványok, együttműködés Ilyen a Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány (szakmai tanácsadójuk: Antal Imre képzőművész, elnök: Tímár Károly grafikusművész), a Szent Erzsébet Alapítvány (gimnázium); Szent Ferenc Alapítvány és az Alapítvány Gyimesfelsőlok Hagyományőrzéséért, amely még bejegyzés alatt áll. A civilek pénzért jönnek segíteni. Nem kezdeményeznek rendezvényeket, a Líceum saját rendezvényeire csak a szülők szoktak eljárni. Nyáron nem szívesen jönnek, mert munka van, télen viszont egy-egy színdarabra ellátogatnak. A tanárok sem járnak rendezvényekre. A vállalkozók között gyakorlatilag semmiféle együttműködés nincs. Nem vesznek részt nagyobb szövetségekben, nem szívesen adnak pénzt, inkább természetben támogatnak (pl. a focicsapatnak, de mivel megbüntették őket, ezért abbahagyták). A Piposz Kft., amely az iskolai büfét üzemelteti, az iskolának szokott adni támogatást. GYIMESFELSŐLOK Antal András vállalkozó Termékei a tömbösített, ragasztott tartó (egyenes és íves), valamint polcok, (hajó-) padló. Fejleszteni önerőből és banki kölcsönből szokott. Pályázati lehetőségeket még nem használt ki. Korábban 80-90%-ban dolgozott exportra, most ez 50-60% (Ausztria, Olaszország, Magyarország). Az osztrák értékesítő cég viszi ki a termékeket. Egyéb faipari vállalkozókkal nincs kooperáció, mindenki a saját szakállára üzletel. A kapcsolat kimerül a beszélgetésekben, egyes tapasztalatok átadásában. Volt egy csíki szervezet (alakulófélben), amelynek a tevékenysége a faipari szervezetek összehangolására irányult, de mindenről beszéltek, csak arról nem, amiről szerinte kellett volna, így két alkalom után már nem is ment el a találkozókra. 11 Húsz évig volt felsõloki plébános, majd néhány évig a katolikus gimnázium igazgatója. Munkájáért június 26-án Magyar Örökség-díjat kapott. 12

13 Eddig a fűrészpor hegyekben állt, de most van piaca (ráadásul ma már nincs annyi fűrészpor, mint régebben), ő például a saját hőközpontját látja el vele. Nyáron egy kicsi tartalék összegyűlik, de télen mindet elhasználja. Mindig személyesen felügyeli a munkát, mert az irodából nem lehet intézni szinte semmit. Gumicsizmát kell húzni és fel kel menni a hegyre, oda kell menni a rönkszállítóhoz, a liciteken részt kell venni, az eladásoknál ott lenni. Mit csináltál, mit kérsz érte, megadták, nem adták - nem lehet másra bízni. Szerintem, ahol ketten voltak a fában, ott is szétváltak. Csak egy tudja.. Ha nincs ott a szeme, vagy elmegy külföldre, akkor az emberei eladnak a másodiknak, harmadiknak a háta mögött egy kocsi fát és abból két hónapig megélnek. De az erdőbeli munkára nem található bárki, csak aki azon a szinten van és tőle nem várható el, hogy a legőszintébb legyen. Sok civil szervezet keresi meg támogatási céllal. Általában 2 millió régi lejt szokott adni vagy több alkalommal fát. A helyi tanáccsal, politikusokkal jó a kapcsolata, ha megkeresik, általában segít. A vállalkozók közül Csillag Péter, Bilibók Péter, Bodor Imre van előtte. Feldolgozást egyedül ő végez! Úgy látja, hogy a vállalkozások számának csökkenése mögött nem a tönkremenés áll, hanem, mert keveset fektettek vissza. Ő sokat fektetett be, de megéri többet adni a liciteken, mert ez a feldolgozáskor kompenzálódik. Ahol kevesen vannak, ott a nyári időben minden munkás a maga kis otthoni műhelyében dolgozik, de ősszel ismét munkába állnak. Ott, ahol több mint 50 emberrel dolgoztatnak, nyáron sem zárnak be (Csillagnál, Bilibóknál biztosan nem). Az illegális termelés nagyon lecsökkent, mivel csak addig működött, amíg állami tulajdon volt, de mióta minden erdőnek tulajdonosa van (közbirtokosság, magánszemély), jobban őriztetik őket (a törvény bizonyos hektárszámhoz köti az őrzővédő (magán)erdészet létrehozását, melyek akár elvállalják, hogy őrzik másét is). Az már nem fordul elő a mi Gyimesünkben, hogy egész hegyoldalakat tarolnak le illegálisan (bár Palánka környékén araboknak ez sikerült kapcsolatok révén), az viszont igen, hogy valaki a lovával kimegy az erdőre és hazavisz egy fát. Régebben a csíkieknek (Szentmiklós stb.) volt területük a Gyimesben, és aki tudta ezt igazolni, az a közbirtokosságon keresztül vissza is igényelhette. 13

14 GYIMESKÖZÉPLOK Mihók Péter, polgármester Ambrus Róbert, Kultúrotthon vezető Amire leginkább szükség van, az a hosszú távú stratégia, hogy a lépéseket előre lehessen látni. A megvalósításhoz marketing kell. A szeméten kívül mindenre büszkék: az emberekre, a tájra, a helyiek vendégszeretetére, az élő hagyományokra. Az itteni gazdálkodási szokások mások számára érdekesek. A munka maga is érték. A kalibázást fent kellene tartani, sőt fejleszteni kell, mert e nélkül a háztáji gazdálkodás nem érdekes ( érdekes a turistának, de nehéz a helybelinek ). Bánpatakán például lebontottak kalibákat, mert nem éri meg fenntartani őket. Erdőtarolás ma már nincs (a büntetések visszatartják az embereket). Ahol volt, ott a kivágott erdő helyén sokszor málna, csipke, áfonya terem (gyümölcsfeldolgozási lehetőség). A gyepet és az erdőt váltógazdálkodással lehetne használni (kiserdő kialakítása, megtartása, ahonnan időnként kivágnak és a helyét gyepnek hasznosítják). Két gáter (fafeldolgozó) maradt, pedig régen több mint tíz gátert futtattak. A fát helyben kellene feldolgozni, ehhez viszont asztalosműhely kell. Ugyancsak helyben kellene feldolgozni az élelmiszer-alapanyagokat: biotermékként a húst (erős hústeheneket tartanak), tejet, tejtermékeket. A kereskedők olyan olcsón vásárolnak fel, hogy az ember szinte eldobja az állatot. Régen a lakodalom előtt eladtak egy hízlalt bikát és abból a lakodalmat kiállták, futotta belőle az összes költségre. A házépítéshez két-három hízlalt bikát adtak el. Jó lenne, ha helyben épülne egy tejfeldolgozó, amely gyimesi tejet állítana elő, gyimesi címkével. Többen megpróbálták, hogy a tehenet nem hajtják ki a legelőre, hanem bent tartják, mert akkor nagyobb a tőgye, több tejet ad. Vagy helyben készült gyimesi kolbász, gyimesi orda is lehetne. Az életmód maradjon meg, mert márkajegy lehetne a Gyimesi. A helyi termékeknek eddig nem volt jellegzetes csomagolása (ha a bácsika megcsinálta a sajtját, abból csinált túrót, levitte Palánkára, kirakta az asztalra, és ha megtetszett valakinek, megvette, kész; vagy levitték a Regátba, Moldvába; vagy elcseréltek pityókát szőlőre 12 ). Összességében ökoturizmus kellene: agrárturizmus, a helyi termékek felfuttatása. A változásokhoz fejlesztéssel foglalkozó egyesület kell létrehozni, illetve a szállásadóknak kell kialakítania ajánlatot, persze ehhez honlap is kell. A szállásolás, vendéglátás terén oda kell figyelni az engedélyekre, egyéb feltételekre (egészségügyi, környezetvédelmi, vízügyi engedély, kötelező a vízöblítéses WC, minősítést kell szerezni, a főzéshez engedélyes szakács kell stb.). A csatornázottság az egyik nehéz 12 Ez a gyimesi pityókabor eredete: moldvai bort pityókára cserélnek. 14

15 feltétele az engedélyeknek. Amely vizek Moldva felé folynak, azok használatával kapcsolatban az ottaniak beleegyezése is kell. A szállásadóknak adót is kellene fizetni, de ez még nem kialakult. Idegenforgalmi adó külön nincsen. A szállásadás eddig nem jellemző 13. Azt, hogy hányan foglalkoznak szállásadással Középlokon, nem lehet tudni. A vendégek közül általában az ismerősök jönnek vissza és hoznak magukkal másokat. Szállásadók közül elsősorban a Nyika, Csillag, Csángó panzió, és Molnár Béla kempingje említhető. A Hidegségen lévő szállások a Gyilkos-tó felől is megközelíthetőek, de a növekvő számú autó miatt a falu egyre inkább gondban van. Nem szeretnék, ha a forgalom átterelődne a Hidegségre. Egy olyan terv is felmerült központi részről, hogy a teherforgalom a Békás-szorosból átterelődne feléjük. Nem akarják! Eltérő színvonalú, de egymást kiegészítő szolgáltatásokat kínáló szálláshelyek (a Molnár kemping Bükkhavaspatakán és a Csángó panzió Hidegségen) A szállásokra alapozva idehozható az extrém turizmus is. A nagyobb cégek azonban szállás szintjén minőségi hátteret várnak el. Gazdaság A vasútállomáson lévő bútorgyárban régen három műszakban ezer ember dolgozott, ma jó, ha hetvenen-nyolcvanan vannak. Régen leginkább külföldre dolgoztak. A vállalkozók felé erős az ellenőrzés, a kicsik ki tudnak bújni alóla, a nagyok nehezen működnek. Minimálbéren dolgoznak az alkalmazottak. Sokan vannak munka nélkül, bár megélnek a magángazdálkodásból: nincs viszont társadalombiztosítási ellátásuk, ezért sokat kell fizetni a kórházban, ha valaki odakerül. Ha azonban az önkormányzat ad szociális segélyt, és erről igazolás is van, akkor ingyenes a kezelés. Egyébként már minden szociális segélyt az önkormányzat fizet ki (nem az állam). 13 Az emberek idegenkednek tőle, mert nincs elég pénzük színvonalas ellátást adni. 15

16 A középloki bútorüzem A legtöbb vállalkozás kereskedelmi jellegű: megveszik a terméket Csíkban, ide hozzák és haszonnal eladják. Az üzletek már szinte egymást érik. A faipari vállalkozások főként exportra dolgoznak (Kuvaitba például). A gömbfaexportot már betiltották. Az kellene, hogy deszkát se engedjenek kivinni, csak készterméket. Egy német cég például korszerű (számítógép vezérelte) gépeket hozott ide, s amíg piaca (haszna) volt, addig kitermelt, majd eladta a faanyagot. A gépeket itt hagyta. Van egy-két vállalkozó (a kisebbek), akikre lehet számítani. A nagyobbak (akik kinőtték magukat) csak a nyereséggel foglalkoznak ( Fizetem az adót, különben hagyjanak békén! ). Leginkább egymás vetélytársai. A településen élők szinte mindegyike tart kisebb-nagyobb állatot (a papnak is van disznója, a tanároknak meg tehene). Sok családi és egyéni vállalkozó van. Adókedvezményt még nem kínálnak az idetelepülő vállalkozásoknak. Civil szervezetek - Gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes (elnök: László Jeremiás- Miklós, alelnök: Ambrus Róbert): az együttes fő célja a gyimesi csángó tánchagyomány ápolása, továbbadása, a Csángó Ifjak Középloki Közösségével partnerséget vállalva közös rendezvények szervezése. - CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége Ifjúsági Szervezet 14, alapítás: 2001): az információhoz jutást szeretnék segíteni (lapjuk: Gyimesközéploki Tudósító). Egyik első célkitűzésük a Teleház létrehozása volt ban a Legeredményesebb Ifjúsági Szervezet II. díját nyerték el a Hargita Megyei Tanácstól. - Teleház: 2002-ben jegyezték be. Két számítógéppel indultak, azóta jól felszerelt és hasznosan működik (önkormányzati segítség nélkül 15 ). Felszereltségükhöz tartozik Ami Romániában ifjúsági szervezet, az Magyarországon egyesületi forma. 15 Támogatóik: Illyés Közalapítvány, Hargita Megyei Tanács, magyar polgári kormány. A közeljövőben további pályázati támogatás várható a központi fűtés kiépítésére. 16

17 számítógép, Internet (ADSL) csatlakozás, fóliázógép, spirálozógép, projektor, fényképezőgép (kaptak Kanadából egy gépet, de a 110 volt miatt nem tudták használni). -Képzések, programok: ingyenes számítógép-kezelői tanfolyam ősszel és tavasszal (télen is lehet), pályázatíró-képzés, Házhoz megy a Mikulás, karácsonyfa-díszítő verseny, szemétgyűjtés (patakok takarítása, Fügés-tető megtisztítása). Probléma, hogy a kultúrházak 6-7 hónapig állnak, mert nem lehet kifűteni őket ( ha kétszer megrakom (a hordókályhát) olyan meleg van, félóra múlva olyan hideg! ) végén várhatóan lesz állami pénz központi fűtésre. - az egyhetes tánctábornak társszervezői (Tiszta Forrás Alapítvány, Csíkszereda, Szalai Zoltán, és két társa találta ki). A tánctábort Középlokon kitalálták, majd elkerült Felsőlokra, és csak nagy nehezen került vissza). - a Tatros forrásánál Csángó fesztivál van minden második évben. - a palackgyűjtést egy ideig csinálták, de bebukott. - CSTIT (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, 1989): Tagjai 16 : - 50 különböző ifjúsági szervezetet és alapítvány (jelentős részük 1999 augusztusa után alakult). -66 helyi ifjú közméltóság (helyi tanácsos és egy megyei tanácsos), akiknek küldetése, hogy a különböző helyi döntéshozó testületekben kiemelten képviseljék az ifjúság érdekeit. - Itthon, fiatalon nevezetű mozgalom, amely két ifjúsági tanácsot is magába foglal (Gyergyó Terület és Udvarhelyszék). A mozgalom célja a hatékony és eredményes közéleti szereplés, amely elsősorban a vidéki ifjúság számára kíván otthonmaradási és fejlődési lehetőséget teremteni, illetve felkarolja az alulról való országos ifjúsági építkezést. - Gyimesi Gyerekekért az iskola mellett működik - Gyimesközéplokért Társaság: 1992-ben alapították, sok magyarországi tagja van, viszont a helyieknek nincs szavuk; a Társaság nem tud éves mérleget leadni, így nem is pályázhatnak. - Marhatartók Szövetsége: a 90-es évek közepén alakult, de nem csináltak semmi érdekvédelmi tevékenységet, csak két-három marhabált (kosaras-bált) szerveztek ( megválasztották a falu bikáját és ennyi ). Molnár Csaba újat alapított, szűkebb körben. Ma már leginkább a Teleház és a Tánctábor maradt meg. Van pályázat és humán erőforrás is hozzá. Civil szervezetek együttműködése: Közösségfejlesztő hétvége a Gyilkos-tónál a gyimesi szervezeteknek (eddig háromszor volt). Itt vállalnak fel éves szinten feladatokat. Külső kapcsolatok: Gyimesi Zenészek Egyesülete (Felsőlok) - ebben Ambrus Róbert alelnök (évente zenésztalálkozó) Igazi érdekszövetség nincs a településen! Nagyon messze laknak egymástól. A tanügyiek közül elsősorban a fiatalokra lehet számítani. Támogatás terén a vállalkozók szoktak kisebb összegeket adni civil akciókhoz (max. 100 RON-t), de néha a 16 Forrás: 17

18 természetben adott támogatás (deszka pl.) nagyobb értékű. Csak akkor keresik meg a vállalkozókat, ha nagyon meg vannak szorulva! Magyarországi civil szervezeti kapcsolat nem létezik! Véleményformálók Tankó Gyula néprajzkutató, továbbá a helyi pap, akire, mint máshol, itt is sokan hallgatnak. Egyéb véleményvezérek patakonként akadnak. A képviselők véleményformáló ereje nem egyértelmű (15 fős a testület, ebből 3 tanár, 7 vállalkozó, a többi fiatalabb, aki egyéb munkába jár). Az újságcikkekkel tudnak még hatást elérni. Testvértelepülések - Vaskút (Bács-Kiskun megye, 1991): kitelepített bukovinai székelyek is laknak ott. Most új polgármester van, akivel nem a legjobb a kapcsolat ( Ha hívnak, megyünk, ha hívjuk, nem jönnek! ) Nem testvértelepülések, de van kapcsolatuk: - Zagyvarékas (2004): kulturális jellegű kapcsolat (előadások, a Csángó Fesztivál idején szokták hívni őket). -Tordas: az ottani iskolával van a hidegségi iskolának kapcsolata (pl. a Föld Napján (kirándulások, táborok) Kisebb segítséget, adományt kaptak már (számítógép stb.). Több testvértelepülést is szeretnének, de nem győzik pénzzel! Pénzügyek, költségvetés Éves bevétel: kb. 36 milliárd régi lej. Bevételi források: Iparűzési adó (a forgalom után kell fizetni), a jövedelemadóból (22%; a megye oszt vissza költségvetési kiegészítésként év végén), épületadó (törvény szabja meg a maximumot és a minimumot), járműadó, területadó, illetékek, büntetések (közlekedési pl.). Éves főbb kiadások különösen: Kultúrház Könyvtár Szociális segély: Fejlesztés: Tanügy: (két iskolaközpont: Megálló + Hidegség) Sport: 1,14 Md 2,73 Md 8,87 Md 2,42 Md 1,8 Md 1,65 Md Általában elmondható, hogy a költségvetés 80%-a megy el fenntartásra, a maradékból lehet kisebb fejlesztéseket megvalósítani. A visszakapott adóbevétel nem arra a területre fordítódik, ahonnan származik. Az új házasoknak (első házasoknak) jár 3 millió régi lej (300 RON) és a megszületett gyermek után pelenkapénz (150 RON). Fejlesztési tervek között Csatornázás ( kanalizálás ), kultúrházak modernizálása, tornaterem építése (a kormányprogram csak szabványos építési tervre ad támogatást!), faluközpont kialakításához terv, kivitelezés. 18

19 Egyre kevesebben mennek külföldre dolgozni, mert itthon is megkapja ugyanazt a pénzt, ha szeret dolgozni (nagyobb pénzért távolabb, pl. Bukarestbe mennek). Spárgát szoktak szedni néhány hónapig Vaskúton (kb. 80-an szoktak együtt menni), de erre az idénymunkára most már egyre kevesebben mennek ki. A környező települések közül Gyimesbükkel lehetne kissé jobb a viszonyuk. Ennek oka talán a más megyéhez tartozás s ezáltal a másfajta mentalitás. GYIMESKÖZÉPLOK Bilibók Péter Könyvelőnek tanult a középiskolában, majd alkalmazottként a kereskedelemben dolgozott között. Jelenleg vállalkozó, mely tevékenységen belül 1994-ben nyitott fűrészüzemet, és ben indított pékséget üzemeltet. Fűrészüzemében építkezésekhez szükséges fűrészárut állít elő. A régi külker állami cégből kinőtt bukaresti cégen keresztül szállítanak arab országokba, kb. 30 % (Jordánia, Marokkó, Szíria, Szaúd-Arábia). 35 % megy Magyarországra (Baján lerakata van). Ma két gáterük van egy telepen belül. Másoktól is vásárol fát, ő maga is kitermel. Évente köbméter fát vágnak ki a környéken (jelenleg Szépvíz-Csügés közbirtokosságról). Szakember és gépek hiánya miatt nem dolgozza fel a fát. (A szakemberek inkább maguknak dolgoznak: asztalosok, ácsok.) A legtöbb hasznot a fűrészüzem hozza. A fafeldolgozó üzem ( gáter )részlete Nem lehetett tudni, hogy a fával mi lesz, ezért 2001-ben kezdték a pékséget egy kemencével, most kettővel dolgoznak (vagy akár 1000 db) 1 kg-os kenyér is elmegy naponta. A fűrészüzemben és a pékségben összesen 52 alkalmazottja van 19

20 (helyiek, a völgyből). Egy cégben működnek (Unio Lunca s.r.l.). Berettyóújfaluból, Békéscsabáról és Regátból szereznek lisztet (egy brassói cég hozza Regátból). Minden faluban van egy-egy pékség, egymás konkurenciái. Minőségi kenyeret sütnek, javítószerek nélkül, fehéret és krumplisat is. Az árat nem hangolják össze, mindenki úgy árulja, ahogy gondolja. Pályázni szeretnének egy esetleges bővítés érdekében helyi üzletnek szállítanak, de csak Felsőloktól a Tatros völgyében, Palánkán át Ágasig. Nőtt a megrendelés ebben az évben. Van hitelállományuk (a pékségnél). A turizmusba a több lábon állás miatt vágtak bele. A gyerekek közül a fiú venné át a pékséget, a lány pedig a turizmust. A szállásokon 35 főnek tudnak szállást adni. Egyelőre Interneten hirdetik, és csak csoportokat fogadnak. Idén készültek el. Tavaly ősszel fogadták az első csoportot. 2-3 ágyas szobák (6+9 szoba), külön fürdőszobával. Azóta még csak kevesen voltak (tavasszal Nyíregyházáról 13-an, Eger környékéről kb. 15-en, Győr környékéről 9-en, Miskolc mellől 9-en). A panziók A vízellátást forrásvíz levezetésével ( eséssel ) oldják meg, mely vizet a derítőbe engedik. Az engedélyezés nagyon bonyolult és másfél éve folyik. (Többféle engedély létezik a fogadóméret szerint, pl. a tűzoltóságtól még várnak egy engedélyt; a konyha nagyobb, mint az étterem, mert nagyon szigorúak az EU-s előírások). A szállás mellett régi kemencét építenének, szövőszéket indítanának külön épületben (a felesége öt évvel ezelőtt még szőtt). Helyi mesterségeket mutatnának be, vagy programokat szerveznének a moldvai kolostorokhoz, a Gyilkos-tóhoz. Kulturális programot is szervez: a középloki Tücsök zenekar (1998) jár hozzájuk. Kéthektárnyi földjük van, teniszpályát szívesen építenének rajta. Együttműködések Kezdetben jobban egymásra szorultak a vállalkozók, most már nem tartják egymással a kapcsolatot. Régebben, ha nem volt rönkszállítója, kölcsönkért és kapott, vagy ha faxolni akart, akkor elment a másik vállalkozóhoz. A kisvállalkozók ma is megélnek, de 1-5 évi keresetből még nem tudnak venni rönkszállítót. Sokat kell dolgozni, hogy a profit megmaradjon. Régen volt hova leadni a tejet, volt szerződés bikaborjúra és volt olyan gazda, hogy annyi borjút adott le egy évben, hogy tudott venni belőle egy Daciát. De ezek az emberek mára megöregedtek, kaszálni sem tudnak, betegbiztosításuk sem volt, nyugdíjuk sincs, elszegényedtek pedig 20