Önkormányzatok: teljesen tiszta lappal!

Átírás

1 2013 TÉLI SZÁM KÖZÉLET GAZDASÁG KÖRNYEZETVÉDELEM E-ÖNKORMÁNYZAT EURÓPAI UNIÓ A Kormány minden adósságot átvallalt Önkormányzatok: teljesen tiszta lappal! (Írásaink a 3 9. és a 18. oldalon) GAZDASÁG Nagy ugrás a mezőgazdaságban (8. oldal) KÖZélet 2014: a biztonság éve (12. oldal) EURÓPAI UNIÓ Írország újra független (16. oldal)

2

3 gazdaság Több mint 30 milliárd forint Többlettámogatás az önkormányzatoknak Az érintett települések szeptember 30-áig pályázhattak a többletforrásra a tárcánál, részletezve, hogy milyen jellegű fizetési nehézségük van. A belügyminiszter 14 jogcímen ítélt meg forrást a településeknek, ezek között szerepel a jogerős bírósági ítélet alapján jelentkező fizetési kötelezettség vagy a helyi iparűzési adóbevétel kiesése, például egy gyár bezárása miatt ismertette az államtitkár. A pályázatra 1890 önkormányzat jelentkezett 76,1 milliárd forint forrásigénnyel, összesen 23 problémát megjelölve. Az igények egy része indokoltatlan volt, a másik része pedig jórészt adósságtörlesztéshez kapcsolódott mondta Tállai András, emlékeztetve, hogy az állam jövőre átvállalja az önkormányzatok fennmaradó tartozásait is. Az 1875 támogatott önkormányzatnak még idén utalják el a megítélt összeget. A több mint 30 milliárdos forrás részben a szerkezetátalakítási tartalék maradványából, részben az általános tartalékból, valamint az év végi előirányzatok fel nem használt összegeinek átcsoportosításából áll össze mondta Tállai András, kiemelve: a pénzt szigorú elszámolási feltételekkel kapják a települések. Az államtitkár ismertette azt is, hogy a legnagyobb összeget 1,5 milliárd forintot Pécs kapja, Miskolc 1,1 milliárd forintban részesül, Dunaújváros, Salgótarján és Vác Összesen 30 milliárd 466 millió forintot kap 1875 önkormányzat a működőképessége megőrzésére jelentette be Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára. pedig millió forintot kap. A legalacsonyabb öszszeget, 52 ezer forintot a Vas megyei Nemeskeresztúr kapja. Tállai András szólt arról is: idén összesen csaknem 50 milliárd forint működési többlettámogatást kaptak az önkormányzatok, a források elegendőek arra, hogy minden település tartozásmentesen le tudja zárni a as évet. Felidézte, hogy a szerkezetátalakítási tartalékból alanyi jogon öt jogcímen kaptak az önkormányzatok 17,441 milliárd forintot; a belügyminiszter és a nemzetgazdasági miniszter év közbeni döntései nyomán pedig további 443 millió forinthoz jutott 23 önkormányzat az általános tartalékból. Szükséges-e a segítség? Terítéken az önkormányzati cégek A Belügyminisztérium vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégek helyzetét, 2014-re lesz elegendő információ arról, hogy esetükben is szükséges-e kormányzati segítség mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter hozzátette: vizsgálják azt is, hogy milyen mértékű ezen önkormányzati vállalatok működési költsége, lehet-e finanszírozni a bevételeikből, illetve az önkormányzatok által kivetett adókból. Pintér Sándor nem zárta ki, hogy az önkormányzati cégek esetében is több milliárdos tételről van szó. El kell gondolkodni, ki tudják-e gazdálkodni az önkormányzatok vagy kormányzati segítségre van szükség tette hozzá. A miniszter arról is beszélt, hogy a vállalatok állami átvétele nem minden esetben oldja meg a problémát. Például szerinte nem volna szerencsés, ha Budapestről A Belügyminisztérium vizsgálja az eladósodott önkormányzati cégek helyzetét. mondanák meg, milyen legyen valamelyik településen a helyi közlekedés. Lehet azonban, hogy más típusú cégeknél például a tárcához kerülő vízügy vagy hulladékgazdálkodás esetében az önkormányzatoknál nagyobb, központi szervezet általi irányítás volna megfelelő mondta. Pintér Sándor hangsúlyozta, hogy jelenleg információgyűjtés zajlik, azt vizsgálják, melyik megoldás a legolcsóbb, melyik hozza a legtöbb hasznot az állampolgároknak. Az önkormányzatoknak személyre szabott, több oldalas kérdőívet küldenek ki. A belügyminiszter emlékeztetett: voltak olyan önkormányzati feladatok, amelyeket már korábban átvállalt a kormányzat, ilyen például a kórházak működtetése, amelyet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet vett át tél 3

4 Fejlesztések várhatóak A kormány az önkormányzatok minden adósságát átvállalja A kormány a települési önkormányzatok teljes adósságát átvállalja, ez 1247 milliárd forint mondta Pintér Sándor. A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy miután az önkormányzati törvény átalakult, a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály bevezetésével átvállalja a településektől az adósságterhet. Felidézte azt is, hogy az ötezer lakosúnál kisebb településeket teljes, összességében 70 milliárd forintnyi adósságuktól megszabadították, a nagyobb városok terheit pedig különféle mértékben, átlagosan 50 százalékban vállalták át. Mint mondta, a kormányváltás évében, 2010-ben az önkormányzatok adóssága 1247 milliárd forintot tett ki, ehhez járult még mintegy 300 milliárd forintnyi kifizetetlen számla. A részletekről szólva közölte: az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságából előbb 618 milliárd forintnyi terhet vállalt át a kormány, most pedig a fennmaradó részt is tette hozzá Pintér Sándor. A szaktárca vezetője Miskolcról, a borsodi megyeszékhelyről szólva úgy fogalmazott, a miskolci önkormányzat mintegy 36 milliárd forintnyi adósságának előbb hetven százalékát vállalta át az állam, ez 25 milliárd 661 millió forintot tett ki. Ez lélegzethez juttatta a várost jegyezte meg. Hozzátette: jelenleg 10,7 milliárd forint az az összeg, amely terheli az önkormányzatot, ezt vállalja át most a kormány, nem kell évente tőketörlesztésre és kamatokra 4,1 milliárd forintot fordítani. Kriza Ákos (Fidesz- KDNP), Miskolc polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, a es önkormányzati választás után világosan látszott, hogy a város bevételei nem fedezik a kiadásokat, nemcsak a működésre nem volt pénz, hanem a beruházások is nagyrészt hitelből valósultak meg. Kormányzati segítség nélkül a város üzemeltetése 2010 végére gyakorlatilag ellehetetlenült volna tette hozzá. A Kormány átvállalja a győri önkormányzat hátramaradt adósságát is, ami a város esetében újabb 4,4 milliárd forintot jelent. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter győri látogatása során a Városházán jelentette be az adósságátvállalás újabb lépését. Mint ismeretes, az első ütemben mintegy 3,4 milliárd forintot vállalt át az állam Győrtől, a mostani 4,4 milliárd forinttal a győri konszolidáció összesen 7,8 milliárd forintot jelent. Simon Róbert Balázs alpolgármester kiemelte, az intézkedés éves szinten további millió forint megtakarítást is eredményez, hiszen a tőke- és kamattörlesztés alól is mentesül a város. Az alpolgármester kiemelte, Győr korábban meglévő hitelállományát 2005-ben a Nádor aluljáró és kapcsolódó úthálózat kiépítése, 2006 év elején útfelújítási feladatok, 2010-ben pedig a Jedlik híd és a kapcsolódó úthálózat kiépítése kapcsán felvett hitelek jelentették. Németh Lászlóné hangsúlyozta, a konszolidációért cserébe a kormányzat azt kéri a tehermentesített önkormányzatoktól, hogy támogassák a helyi vállalkozásokat, járuljanak hozzá a gazdaság élénkítéséhez. Erre reagálva Simon Róbert Balázs alpolgármester kiemelte, Borkai Zsolt polgármester aznapi bejelentése szerint amennyiben a december 20-i közgyűlés elfogadja 2 százalékról 1,8 százalékra csökkenti a város az iparűzési adót. Átvállalja a magyar állam Székesfehérvár még fennmaradt teljes adósságállományát tájékoztatta az önkormányzat az MTI-t. A közlemény szerint januárban a 2010 előtt keletkezett adósság 70 százalékának konszolidációjáról született kormányzati döntés, most pedig a fennmaradó összeget vállalják át, ami 4,7 milliárd forint. Közlésük szerint az év elején átvállalt 9,5 milliárd forint kamatokkal és költségekkel több mint 12 milliárd forint is nagy segítség volt, ennek köszönhetően indíthatta el a város a Saára Gyula-program újabb ütemét, amelynek során utak újultak meg és parkolók épültek. Az önkormányzat összegzése szerint kamatokkal és költségekkel összesen 18 milliárdot nem kell kifizetnie a városnak a két állami konszolidációnak köszönhetően. Ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy felkészítsék a várost a közötti uniós költségvetésből a források lehívására, azaz tartalékot képezzenek, hogy a megnyíló pályázatokhoz az önrész rendelkezésre álljon írták. Kiemelték: Székesfehérvárnak 2010 óta csökkent az adósságállománya, az idén pedig már folyószámlahitelt sem vett fel. A Komárom-Esztergom megyei önkormányzatok adósságából 2O milliárd forintot vállal át a kormány. Minderről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beszélt Tatabányán. Az erről szóló bejelentésen elhangzott: ezért cserébe azt várják a helyi önkormányzatoktól, hogy olyan lépéseket tegyenek, amik serkentik a gazdaságot a régióban tél

5 AZ MNV road show-ja gazdaság Ingatlanok az önkormányzatoknak Idén 195 önkormányzat részére 484 ingatlant ad át ingyenesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., míg műemléki felújításokra 2013-ban összesen 3,2 milliárd forintot fordítottak. A társaság októberében elindított, Országos Vagyongazdálkodási Roadshow elnevezésű eseménysorozata idén 12 megyébe látogatott el, a találkozók alkalmával az MNV a helyi vagyongazdálkodás aktualitásairól, az ingyenes tulajdonba adás menetéről tájékoztatott. Az utolsó állomás Békéscsabán volt. A társaság a rendezvénysorozat egyes állomásain beszámolt többek között arról, hogy idén tizennyolc, összesen 562 millió forint értékű ingatlant adtak át Heves-megyében. Komárom-Esztergom megyében eddig több mint 12 millió forint értékben adtak át ingatlanokat, és folyamatban van 42 ingatlan átadása összesen több mint 350 millió forint értékben. Baranya megyében 2011 óta 1,4 milliárd forint az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok értéke, és 2,3 milliárd forintot fordított az MNV Zrt. a műemlékek megújítására. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ugyanakkor több mint 4000 négyzetméter alapterületű ingatlanrész került a Miskolci Törvényszékhez és több mint 1000 négyzetméter a Magyar Nemzeti Levéltár vagyonkezelésébe. Tolna megyében 17 önkormányzatból 13 település képviselőtestülete összesen 40, 16 millió forint összértékű ingatlanra nyújtott be igényt. A közlemény szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 2 település, Jászberény és Tiszaigar jelezte kérvényezési szándékát 13 ingatlanra. Az ingatlanok összköltsége több mint 50 millió forint. Somogy megyében 3,6 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a vagyonkezelő az önkormányzatok részére. Ebből mintegy 2,5 milliárd forint értékben PPP kontsrukcióban létesült sportcélú ingatlanokat, 4 tanuszodát és 5 tornacsarnokot vásárolt ki a magyar állam a beruházóktól és adta át ingyenesen az önkormányzatok részére. Vas megyében várhatóan 12 településen összesen 23, Zala megyében pedig 3 településen összesen 5, ma még állami tulajdonú ingatlan átadásáról írnak alá megállapodást a közeljövőben az önkormányzatokkal. Békés megyében 2013-ban Battonya önkormányzata és Csorvás önkormányzata részére adott át ingyenesen ingatlant a társaság összesen 12,46 millió forint értékben. Jelenleg további három önkormányzat három ingatlannal kapcsolatos igénye áll teljesítés alatt. Az Országos Vagyongazdálkodási Roadshow 2014-ben is folytatódik, a tervek szerint az újév januárjában Győr-Moson-Sopron megyébe, Hajdú-Bihar megyébe, Bács-Kiskun megyébe és Csongrád megyébe látogat el az MNV Zrt. Átveszi a békéscsabai repülőtér tulajdon- és üzemeltetési jogát a békéscsabai önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV). A város közgyűlése nemrégen bízta meg Vantara Gyula polgármestert, hogy indítsa el a tárgyalásokat a tulajdon- és az üzemeltetés jog ingyenes átadásáról a többségi tulajdonos MNV-vel. Vantara Gyula (Fidesz-KDNP) sajtótájékoztatóján elmondta: a békéscsabaiak számára a repülőtér fontos értéket képvisel, meg kell őrizni, gyarapítja a város vagyonát, hozzájárul a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához. A repülőtér a 44-es főút mellett található, Békéscsaba és Gyula között. A légikikötő fős személy- és áruszállító gépeket tud fogadni. Kiemelte, hogy a repülőtér a forgalom növelésében közvetlenül érdekelt tulajdonossal gazdaságosan üzemeltethető. Az önkormányzat célja a turisztikai és gazdasági célú szolgáltatások bővítése. Mint mondta, a városból és környékéről eddig több vállalkozás jelezte igényét légi szállításra is, közöttük nemzetközi autóipari beszállítók is vannak. A tárgyalásokról a polgármester kifejtette: az önkormányzat vezetése előzetesen egyeztetett az MNV felső vezetésével a repülőtér tulajdonjogának és üzemeltetésének ingyenes átvételéről. A repülőtér tulajdonosa és üzemeltetője a Békés Airport Repülőtér Működtető Fejlesztő Társaság. A Békés Airportban a magyar állam a tulajdon nyolcvan százalékát jegyzi, 6,7 százalékát békéscsabai és Békés megyei egyesületek és intézmények, a békéscsabai önkormányzat tulajdonrésze 3,3 százalék. A repülőtér a Békés Megyei Önkormányzat tulajdona volt és a megyék átszervezésével került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz tél 5

6 Újabb eredmény a látvány-csapat sportágaknál Jászberényi fejlesztések Döntés: az ingyen vagyonátadás hamarosan megtörténik. Az idei jeges szezonban már Jászberényhez került a jégpálya üzemeltetése, sőt néhány hónapon belül a létesítmény teljes tulajdonjoga is a városé lehet. A fenntartás többe kerül majd az önkormányzatnak, mint eddig. A berényi jégpálya tulajdonjoga jelenleg még a Szent István Egyetemé, a létesítmény is az Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Campusa épületének udvarában van. Az idei jeges szezon nemrégiben kezdődött, Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás pedig bejelentette, hogy immár a városi cég, a JVV ZRt. koordinálja a feladatokat. Ez egyelőre az elmúlt években megszokott működtetési rendhez képest sok változást nem jelent, a jégidő kihasználtságát a városi cég szervezi meg az egyesületek, az oktatási intézmények között. A látványos változás a mostani jeges szezon után, idén tavasszal következhet be. A képviselő-testület döntésével indítja útjára hivatalosan is az ingyenes vagyonátadást kezdeményező folyamatot mutatott rá a polgármester. Az előzetes tájékozódás tanúsága szerint a gödöllői egyetem nem zárkózik el az elől, hogy a pálya tulajdonjogát átadja az államnak, az államtól pedig a város kéri ingyenes vagyonátadás keretében. A polgármester szerint nem lehet akadálya annak, hogy a vagyonátadás rövid időn belül megtörténjen, a kérelmet követően ezt egy kormányhatározatba foglalják. Egy azon telken található a felsőoktatási intézmény épülete, annak gyakorló általános iskolája, a sportudvar, illetve a jégpálya. Dr. Szabó Tamás szerint a társasházakéhoz hasonló rendezéssel lehet meghatározni, hogy az egyes épületek kinek a tulajdonába kerülnek a vagyonátadást követően. Az már most egyértelmű, hogy nem lehet a tervrajzon vonalzóval kijelölni a területhatárokat tette hozzá. A látványsportágak létesítményeinek fejlesztését szolgáló TAO keretre sikeresen pályáztak a berényi jégkorongosok. Összességében 270 millió forintos beruházással oldható meg a műjégpálya befedése. A polgármester megerősítette, hogy a fejlesztést 2014-ben szeretnék megvalósítani, illetve 2015-ben további 100 millió forintot fordítanának a csarnok kiszolgáló berendezéseinek kialakítására. A most megkezdődött jeges szezonban a város továbbra is öt millió forintos támogatást biztosít az üzemeltetéshez. A későbbiekben ezt az összeget jelentősen emelni kell, már csak azért is, mert három-négy hónapról, nyolc hónapra bővül a jeges szezon Berényben tudtuk meg a tájékoztatón. Klasztert alakítottak az érintettek Baranyaiak a szénbányászatért Bányászati klaszter alakult baranyai vállalkozások, önkormányzatok és az iparkamara részvételével Komlón. A Mecsek Bányászati Klasztert a kormányzati döntésekkel párhuzamosan Komló város kezdeményezésére alakították meg 18 baranyai és régióbeli vállalkozás és öt önkormányzat, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részvételével. A klaszter alapvető célja a mecseki szénbányászat újraindításának előkészítése, valamennyi bányászati tevékenység fejlesztésének előkészítése, a szakmunkaerő és felsőfokú szakemberutánpótlás fejlesztése, a közös technológiai fejlesztések elősegítése és a közös piaci aktivitás erősítése. A közlemény szerint Komló városa jelentős erőfeszítéssel a városi szakiskola bevonásával menedzseli a vájár és kapcsolódó szakképzés újraindítását. A klaszteralapító rendezvényen Kasó Attila miniszterelnöki megbízott tájékoztatta a kormányzati szándékokról az alapítókat, majd Polics József komlói polgármester mutatta be a bányák újranyitásához eddig végzett munkát és a további feladatokat. A közlemény szerint a mecseki bányászat fejlesztése igen komoly gazdasági és társadalmi hatást fog kifejteni Baranya megyére, hozzájárulhat a megye gazdasági mélyrepülésének megállításához. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára korábban Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szénbányászati klaszter alapító dokumentumának aláírása előtt úgy fogalmazott: a kormány szorgalmazza a több száz éves magyar szénbányászat újraélesztését, a szénvagyonra mint stratégiai tartalékra tekint tél

7 hirdetés Professzionális Sportpálya karbantartó Gépek Élőfüves pálya hóeltakarítása Toro Groundsmaster 7210 típusú fűnyíróval Műfüves pálya hóeltakarítása Antonio Carraro TTR 4400 HST multifunkcionális traktorral Agrolánc Kft. TRADÍCIÓ MINŐSÉG INNOVÁCIÓ 2151 Fót, Jedlik Ányos u. 35. Tel./fax: tél 7

8 Öt év után fordul a trend Idén nőtt az építőipar teljesítménye A Magyar Nemzeti Bank a második, mintegy 2000 milliárdos hitelprogramjával azt szeretné elérni, hogy a beruházásokon keresztül tartósan növekedjen a gazdaság jövőre. Újraindult a személyszállítás Pilisvörösvár és Esztergom között, miután több mint 30 kilométeren befejeződött a vasúti pálya felújítása. A Budapestig tartó szakasz átépítése jövő év végére készül el. A tervek szerint új vonatokat állítunk majd forgalomba, 2015 végére a legmodernebb követelményeknek is megfelel majd a vonal mondta Völner Pál, infrastruktúráért felelős államtitkár. A hasonló beruházások nyomán öt veszteséges év után, idén növekedett az építőipar teljesítménye, amely jövőre tovább bővülhet. A Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogram keretében januártól már az ingatlanfejlesztésekre is lehet igényelni az olcsó hitelből. Lakópark építésére is lehet majd forgóeszközhitelt felvenni, de csak egy éves lejáratra. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója azt mondta: a második, mintegy 2000 milliárdos jegybanki hitelprogram célja, hogy a beruházásokon keresztül növekedjen a gazdaság. A kis- és középvállalkozásokat a jegybanki hitelprogram mellett a Széchenyi Kártya program is segíti, amelyet még az első Orbán-kormány idején indítottak el. A gazdaságszabályozásért felelős államtitkár szerint az állam az elmúlt években jelentősen növelte a programban nyújtható támogatások mértékét. Ezzel sikerült elérni, hogy a kisebb cégek a válságot követően nemcsak talpon maradtak, hanem fejleszteni is tudtak. A program révén több mint ezer milliárd forint került a vállalkozásokhoz, a kormányzat pedig keresi a lehetőséget, hogy tovább bővítse ezt a sikeres és könnyen elérhető finanszírozási formát nyilatkozta Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár. A kisebb cégek erősödése nyomán a gazdaság teljesítménye is javul. Ez azt is jelenti, hogy a 3 százalékos költségvetési hiány jövőre is tartható lesz. A költségvetésért felelős helyettes államtitkár szerint a hiány leszorítása nem fojtotta meg a gazdasági növekedést. A fegyelmezett államháztartási gazdálkodás és a beinduló gazdasági növekedés jelenti azt a pluszforrást, amiből 2014-ben a családok az adókedvezmények kiterjesztésével pluszjövedelmekhez juthatnak közölte Banai Péter Benő. Jövőre az alacsony hiány és a mérséklődő adósság miatt akár 100 milliárd forinttal is csökkenhet az államadósság finanszírozása. Nagy ugrás történt a mezőgazdaságban Hatalmas a növekedés Az idén 22 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye. Az agrárium ezzel az ország gazdasági növekedésének a felét adta jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter Kalocsán, a VI. Országos Agrárfórumon. Fazekas Sándor kiemelte: küzdelmes, de eredményes év van az agrárium mögött, amely a számokban is megmutatkozik. Az ágazaton belüli beruházások 15 százalékkal, a támogatások 200 milliárd forinttal nőttek az előző évhez képest. A javuló feltételeknek és a gazdák szakértelmének, valamint tenger sok munkájának köszönhetően a statisztikák szerint tíz százalékkal javult az ágazat jövedelmezősége tette hozzá a tárcavezető. Megjegyezte: reményei szerint ezt nem csupán az adatok tükrözik, hanem már a termelők is érzékelik jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a hatodik Országos Agrárfórumon, Kalocsa határában. A miniszter kiemelte: az idén a magyar mezőgazdaság teljesítménye az ország gazdasági növekedésének felét adja. Az ágazat közvetlenül 5 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, míg a teljes agrobiznisz a nemzeti össztermék egyharmadát teszi ki. Az idei 8 milliárd eurós agrárexporthoz hasonló kiviteli teljesítménye ugyancsak nem volt az elmúlt időszakban Magyarországnak fogalmazott a miniszter, aki szerint további 3-4 év alatt a termelés további bővülésével az export mai volumene megduplázható, miközben a VM általános célja az 1990-es évek előtti aranykor mutatóinak újbóli elérése. Ehhez jó irányba indult el az agrárium, amely túljutott a talpra állás és megerősödés időszakán fogalmazott Fazekas Sándor. Rámutatott: a mezőgazdaság nemcsak korábbi önmagához, hanem a többi ágazathoz képest is kifejezetten jobban teljesít. Az agrártársadalom a világválság idején is helyt tudott állni, és ezt a kormányzat a biztonságos, kiszámítható jogszabályi, valamint támogatási háttér megteremtésével ismerte el. Ennek köszönhetően emelkedett a gazdák megbecsültsége, a szakma versenyképessége, a megtermelt áruk minősége, mennyisége és a jövedelmezőség tette hozzá tél

9 gazdaság 2015-ig szól az új előrejelzés Gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése A jelenlegi alacsony potenciális növekedési ütemnél erőteljesebben bővülhet a magyar gazdaság a következő két évben. Mindez a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) Zrt. legfrissebb prognózisa állítása. Az idei negyedik negyedévben a növekedés éves üteme akár 2,8 százalékra is gyorsulhat, így 2013-ban az éves átlagos GDP-bővülés elérheti az 1,2 százalékot. Részben az áthúzódó hatásoknak köszönhetően 2014-ben a GDP-növekedés üteme a 2 százalékot is meghaladhatja, és 2015-re is marad tartalék egy 2 százalék fölötti növekedési ütemhez írja az MTI-hez eljuttatott elemzésében a TakarékBank. Ahhoz azonban, hogy 2015-öt követően a növekedési dinamika tovább emelkedhessen, a potenciális növekedési tényezőkben jelentős javulásra lenne még szükség, ez lesz a gazdaságpolitika legfontosabb kihívása a as választási ciklusban teszik hozzá. Az infláció csaknem negyvenéves mélyponton jár, amiben nagy része van az adminisztratív árintézkedéseknek, a statisztikai hatásoknak és a világpiaci energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának. A már bejelentett intézkedések, illetve a várható világpiaci áralakulás figyelembevételével az infláció tovább csökken a következő hónapokban, és jövőre is kényelmesen a középtávú cél alatt marad, éves átlagban 1,5 százalék lesz, bár az év vége felé már 3 százalék közelébe emelkedik vissza. Miután a következő 6-8 negyedévben az infláció éves üteme a középtávú cél toleranciasávja alatt, illetve azon belül marad, így lehetőség van további kamatcsökkentésre is. A prognózisban 2013 végére 3 százalékos alapkamattal számolnak. A további monetáris lazításnak gátat szabhat, hogy azzal tovább csökkenne a már amúgy is csekély kamattöbblet a forint- és a devizabefektetések között, amit a javuló magyar reálgazdasági mutatók által esetlegesen indokolt országkockázati felár-csökkenés csak ideig-óráig ellensúlyozhat. Az elemzés szerint ezért a 3 százalékos szint elérése után a kamatvágás szüneteltetése, de legalább lassítása szükséges lenne ahhoz, hogy nyugodt lehessen az átmenet az enyhítésből az elkerülhetetlenül bekövetkező kamatemelési ciklusba, vagyis ez utóbbit ne a hirtelen romló külső finanszírozási körülmények kényszerítsék ki. A TakarékBank elemzői szerint a kamatemelés legkésőbb 2015 elejétől szükségessé válik, mivel 2014 végétől az infláció fokozatosan a hosszabb távon fenntartható 3 százalék közeli szintre emelkedik vissza. Az államháztartási mutatók a vártnál lényegesen erősebb bevétel-oldali teljesülést jeleznek. A némileg enyhülő kiadási szigor ellenére az idei hiány az elemzők számításai szerint várhatóan a GDP 2,7 százalékára rúg majd, és fegyelmezett költségvetési politika mellett 2014-ben sem haladja meg a 3 százalékot. Ha a tendenciák nem változnak, 2015-ben csökkenhet is a deficit GDP-arányos mértéke olvasható a prognózisban. Miközben a pénzromlás mértéke idehaza novemberben mindössze 0,9 százalék volt, addig a forgalomban lévő készpénzállomány 18,73 százalékkal nőtt. Vagyis a reálnövekedés 17,7 százalék volt, amire 2002 júliusa óta nem volt példa. Az MNB legfrissebb mérlegéből kiolvasható 11 éves rekord alapvetően három okra vezethető vissza. Az egyik ok a felfutó GDP, azon belül is a lakossági fogyasztás emelkedése lehet, hiszen elsősorban a háztartásokra jellemző, hogy készpénzzel fizetnek. A másik, nyomosabb ok az lehet, hogy az alacsony kamatok, illetve az augusztus elsejétől bevezetett egészségügyi hozzájárulás a kamatjövedelmekre jelentős mértékű megtakarítás kiáramlást indított el a kereskedelmi bankokból. A harmadik indok pedig a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), melynek első, nyári fázisa keretében 701 milliárdnyi hitelt folyósítottak a pénzintézetek, melyből 290 milliárd volt az új hitel tél 9

10 Működik a keleti nyitás Hévíz: eredményes fejlesztések Az elmúlt években a hévízi önkormányzat által megcélzott új elsősorban keleti piacokról egyre nagyobb számban érkeznek vendégek. Mindezt Papp Gábor (Fidesz-KDNP), a fürdőváros polgármestere mondta el az MTI-nek. A polgármestere felidézte, hogy a 2010-ben létrejött új önkormányzatnak kifejezett célja volt új vendégkörrel kiegészíteni a látogatók körét, és az elmúlt három év erőfeszítéseinek már van eredménye. Hévízen az orosz turisták már a második legnagyobb vendégkörnek számítanak, egyre több az észak-európai, kétszámjegyű a növekedés a kínaiak részéről és fokozódik az érdeklődés az arab országokból, illetve Indiából. A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. (HTN) adatai szerint az idén az első tíz hónapban 35 százalékkal nőtt az orosz vendégek által itt töltött idő, a vendégéjszakák száma már átlépte a 200 ezret. A német nyelvterületről érkező vendégkör után ma már az oroszok számítanak a második legnagyobb csoportnak. A polgármester szerint az orosz vendégek mindenki másnál hosszabb időt töltenek Hévízen, keresik az egészség- és a gyógyturisztikai szolgáltatásokat, télen is kedvelik a tófürdőt. Mindemellett Oroszországból főként 60 év alattiak érkeznek, többet költenek a német ajkú vendégeknél, és a téli időszakban is nagy számban jönnek, amikor más országokból alig. A kínaiak tartózkodási ideje az idén az első 10 hónapban 13 százalékkal növekedett. Ez egyelőre 7,2 ezer vendégéjszakát jelent, de a polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínaiaknak mások az utazási szokásaik és nem ismerik még eléggé a hosszabb kúrákra építő gyógyturizmust. Ők hat-hét nap alatt lerohanják Európát, és általában egy-egy éjszakát töltenek egy helyen. Kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy a Magyarországra érkező kínaiak negyede Hévízre is ellátogat, s a térségben Budapest, Bécs, Pozsony és Prága mellett a fürdőváros is felkerült a turisták térképére. A városnak most az a terve, hogy közeli magyar és külföldi fürdőhelyeket is érintő körutakat kínáljon a kínaiaknak. Papp Gábor szerint nagy lehetőségeket rejt az arab térség és India, ahonnan fokozódik az érdeklődés az idén eddig 10 ezer vendégéjszakát regisztráltak ezekből az országokból, de több évnek kell ahhoz eltelnie, hogy eredményeket lehessen felmutatni. A balti és a skandináv államokból azonban már láthatóan növekszik a vendégforgalom, a lett, a litván, az észt és a finn vendégek az idén már kétszer-háromszor annyi idő töltöttek Hévízen, mint a múlt évben, bár ez is még csak néhány ezer vendégéjszakát jelent. Hévíz polgármestere úgy látja: az új vendégkörök elérése nem is annyira pénz kérdése, fontosabbnak tűnik a személyes meggyőzés és az igényeik kielégítése. Túl sokat nem költöttek turisztikai vásárokra és bemutatókra, viszont jelentős számban érkeznek delegációk, amelyek tagjai aztán országukban terjesztik jó tapasztalataikat. A sármelléki repülőtér megléte amelyet tavaly óta Hévíz önkormányzata üzemeltet kiemelkedően fontos, de szükség van az orosz, kínai és arab nyelvű honlapokra, kiadványokra és a vendégfogadók részéről az angol nyelv ismeretére összegezte az elvárásokat Papp Gábor. Horváth Orsolya, a HTN ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy az új vendégkör kiszolgálására egyedi igényeknek is meg kell felelni. Az oroszok és az arabok például több luxusüzletet és magasabb szintű gasztronómiai kínálatot várnak, míg az arabok sajátos elvárása a nemek szerint elkülönített fürdőzési lehetőség. Ez utóbbit egyes szállodáknak egyszerűen sikerült megoldaniuk, napközben bizonyos órákban csak a hölgyeknek, más időpontban pedig csak a férfiaknak biztosítják a medencék használatát. A Kárpát-medence élővilágát, őshonos állatait felvonultató oktató központot és turisztikai bemutató helyet alakítanak ki a Balaton déli partján: első lépésként ben Balatonőszödön nemzeti gyógynövény mintakert létesül 50 millió forint pályázati forrás felhasználásával közölte az ötletgazda Somogy-Táj Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel. A leendő nemzeti gyógynövény mintakert egyúttal ráirányítja a figyelmet, hogy a Kárpát-medence agroökológiai adottságait nem használják ki eléggé. Holott a vadon előforduló, fákban, füvekben meglévő természetes hatóanyagok iránt nagy a kereslet a világpiacon, az élelmiszer, a gyógyszer és a kozmetikai ipar jól megfizeti ezeket az alapanyagokat, a gyűjtés, válogatás pedig többletmunkát jelenthet, ami által az elmaradott térségek több ezer lakosa juthat jövedelemhez. Az elképzelés szerint a lerobbant kúriát is felújítják, helytörténeti múzeumot, tanácskozó termet rendeznek be. Mellette pedig felépül egy nádból és más természetes anyagokból készített bioház, amely az otthonteremtés ezen régi-újszerű, olcsón kivitelezhető formájához ad iránymutatót a hazai és külföldi turistáknak tél

11 energetika Újabb lépés a Nemzeti Energiastratégia jegyében Energetikai pályázatok önkormányzatoknak Az evogreen kft ( az evopro Group tagja önkormányzatokkal közös pályázat kiírását tervezi, társasházi lakóközösségek, önkormányzati intézmények számára: lépcsőház, közösségi terek, világításának energiatakarékos korszerűsítése témában. A kitűzött célok A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megválaszolása. A Nemzeti Energiastratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét kívánja biztosítani. Az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. A stratégiai célrendszer elérése érdekében öt nagyon fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum, melyek közül az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása az a cél, melynek érdekében mindannyian tudunk tenni. Az Önkormányzatok az irányításuk alá tartozó területen több szempontból is felelősek a fenntartható fejlődés biztosításáért, a terület hatékony energia ellátásáért. A Nemzeti energiastratégia céljainak elérésében és a választók elégedettségének megtartásában, megszerzésében segít ez a pályázat, ahol a kiírók érdekei jól ötvöződnek és mindenben alátámasztják és segítik a pályázók érdekeit. Lehetővé válik, hogy a felelősen gondolkodó és gazdálkodó közösségek lakókörnyezetükben a közösségi terek világítását megújítsák, költséghatékonnyá tegyék, és mindezt jórészt az elért megtakarításból finanszírozva többlet teher vállalása nélkül kockázatmentesen valósítsák meg. Az Önkormányzattal szorosan együttműködve lépcsőházra vonatkozóan és 120M Ft-os keretösszegben ehhez nyújt finanszírozási, technikai és logisztikai segítséget az evopro Group, azzal, hogy az evogreen Kft segíti a pályázást és felmérést (egyben egy tematikus auditot biztosít a lakóközösségnek), elkészíti a szükséges kalkulációt, terveket, havi részletfizetést biztosít a szállított eszközökre, teljes körű kivitelezést és garanciát biztosít a projektekre. Az együttműködés lehetséges formája Az önkormányzat és az evogreen Kft. együttműködési megállapodást köt, melyben rögzítik a közös célokat. Megállapodnak a várható nagyságrendben, a bírálati szempontokban és a lebonyolítás módjában. A Megállapodásban rögzítik a pályázati együttműködéssel kapcsolatos elvárásaikat és kötelezettségeit, figyelemmel az önkormányzatok eltérő belső szabályozásaira és eljárási szokásaira tekintettel is. A pályázható műszaki megoldás Az Európai Bizottság 2008-as határozata alapján ig minden hagyományos, izzószálas villanykörte gyártása fokozatosan megszűnik az EU-ban. Helyette az energiatakarékosabb halogén illetve LED-es lámpák kerülnek használatba, amelyek akár 70%-kal kevesebb energiát fogyasztanak ugyanakkora teljesítmény, illetve fényerő mellett, s élettartamuk is hosszabb. Az evogreen Kft kifejlesztette az evoled lámpacsaládot és azon belül is az épületek belső, közösségi tereiben alkalmazható típusokat. Az egyedi tervezésű lámpák alkalmasak lépcsőházak, közlekedők, garázstermek energia hatékony, biztonságos és gazdaságos megvilágítására. Számos budapesti és vidéki, megvalósított projekt is bizonyítja a lámpák tudják teljesíteni a vállalt feltételeket. Az evopro Group és partnerei szeretnék a pályázaton keresztül is megismertetni azt a technológiát ( _ vilagitas/), ami hozzásegítheti a pályázókat, hogy tényleges megtakarítások elérése mellett részesei legyenek Magyarország, városuk és közvetlen lakókörnyezetük fejlesztésének. Javasoljuk, hogy vegyék fel tanácsadónkkal a kapcsolatot, aki a pályázattal összefüggésben, de azon túl is segíti Önöket közös energetikai céljaink elérésében. Tamás Miklós energetikai tanácsadó Fax: Mobil: tamas.miklos@evogreen.hu evogreen Kft. evopro Group H 1116 Budapest, Hauszmann A. u tél 11

12 Kelet-Magyarországra fókuszálnak Polgárőrség a külterületi közbiztonságért A külterületi biztonság éve lesz 2014, a polgárőr egyesületek szolgálati idejük százalékát ezeken a területeken töltik. Mindezt Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke jelentette be a szervezet tudományos kerekasztal beszélgetésén a Belügyminisztériumban. Az elnök tájékoztatása szerint elsősorban Kelet-Magyarországra fókuszálnak és szoros együttműködést terveznek a helyi körzeti megbízottakkal, mezőőrökkel, vadőrökkel. Mint mondta, párbeszédet kezdeményeznek a tanyák, hétvégi házak, mezőgazdasági területek tulajdonosaival is, és őket is aktivizálnák a bűncselekmények hatékony visszaszorítása érdekében. Forrást különítenek el a megerősített külterületi szolgálatra tette hozzá. Az OPSZ elnöke a jövő évi tervekről szólva elmondta, a részleteket márciusban hirdetik meg és bízik abban, hogy minél több polgárőr egyesület és más szervezet is csatlakozik hozzá. Túrós András jelezte, hogy a külterületeken szezonális és négy évszakos bűncselekmények is előfordulnak, így például télen a falopás a jellemző, nyáron és ősszel a szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök lopása, az elszigetelt tanyák pedig folyamatosan veszélynek vannak kitéve. Szólt arról is, hogy a tulajdonosok gyakran passzívan szemlélik az eseteket vagy törvénysértően próbálnak védekezni. Szólt arról, hogy akár a kisebb súlyú lopások is komoly kárt okozhatnak a tanyák idősebb, szegény lakóinak, ezért fontos, hogy egyetlen terület se maradjon rendészeti ellenőrzés nélkül. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke a tanácskozáson a szeptemberben elfogadott nemzeti bűnmegelőzési stratégiát idézve jelezte: lakóterülettől függetlenül mindenkinek ugyanolyan joga van a biztonsághoz. Elmondta, hogy a tanyák, kistelepülések hátrányos helyzetű lakói jobban igénylik a társadalom gondoskodását. Úgy vélte, az életvitelszerűen külterületen élőknél a testi épséget is fenyegető lopások, betörések jellemzőek, miközben a gazdálkodók is egyre inkább bűncselekmények célpontjai. A szervezet elnöke méltatta a másfél évtizede működő tanyavédelmi programot és megjegyezte, hogy a mintaprogram iránt sokan érdeklődnek külföldről. Hozzátette, a gondokat csak rendészeti oldalról nem lehet megoldani, ezért széles körű együttműködést szorgalmazott a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok és a lakosság között. Polgárőrök járőrözésével erősítik a közbiztonságot Debrecen Tégláskert, Epreskert, Boldogkert településrészein egy négyoldalú megállapodásnak köszönhetően számoltak be az illetékesek sajtótájékoztatójukon. Dr. Pósán László országgyűlési képviselő elmondta, örömmel támogatnak olyan kezdeményezéseket, amelyek a közjót szolgálják, a kiszolgáltatott gyerekek védelmét különösen fontosnak tartja. Ugyan városszerte igyekszünk jelen lenni, de ezen településrészek eddig nem kaptak kiemelt figyelmet, így most szívesen az ügy mellé állunk nyilatkozta Dobos Tamás a Debrecen Városáért Közhasznú Polgárőr Egyesület elnöke. A jövőben rendhagyó órákba is szeretnénk bevonni a polgárőröket, mert a gyermekek jobban befogadják a tapasztalati beszámolót, mint az elméleti veszélyekre intő pedagógusok tanácsait tette hozzá Szabó Gyula debreceni önkormányzati képviselő és az Epreskerti Általános Iskola igazgatója. Mint hangsúlyozta a környék eddig sem volt problémás a közbiztonság tekintetében, de a nagy átmenő forgalom és részben az áruház megjelenése miatt több idegen jár a településrészekre. Kiemelte épp ezért örül annak, hogy a TESCO Debrecen Repülőtér Extra Áruház anyagi segítségével megerősíthetik a polgárőri jelenlétet az üzlet parkolójában, az iskola közelében és a településrészeken. A legújabb technikai vívmányokat is igyekeznek felhasználni az önkormányzatok a közrend, a közbiztonság megóvása érdekében, így egyre több településen építenek ki térfigyelő kamerarendszert. A biztonságos környezet feltételeinek megteremtése érdekében a szakemberek szereltek fel kamerákat Nyírgyulajban, Máriapócson és Pócspetriben is. A településeken felszereltek 6-6 térfigyelő kamerát, valamint kiépült egy átjátszó állomás is. A diszpécserállomást a Máriapócs Rendőrőrsön alakították ki, oda futnak be a településeken rögzített felvételek tél

13 környezetvédelem hirdetés Zajlanak az eljárások Az ivóvíz ellátás a cél Összesen 38 víziközmű-szolgáltató működését engedélyezte, és 11 kérelmét utasította el a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) december 20-ig. A törvényben előírt határidőig 84 szolgáltató fordult kérelemmel a hivatalhoz közölte a MEKH. A hivatal MTIhez eljuttatott éves összefoglalója szerint az engedélyezéssel kapcsolatos munka már a kérelmek benyújtása előtt megkezdődött. Az ágazat munkatársai a szolgáltatók akkreditációs kérelmét elősegítő ajánlásokat készítettek és tettek közzé annak érdekében, hogy segítsék a szolgáltatókat a jogszabályi követelményeknek megfelelő kérelmek benyújtásában. A működési engedélyt olyan szolgáltatók kaphatják meg, amelyek képesek a megfelelő színvonalú ellátás biztosítására, felelősen gazdálkodnak a rájuk bízott nemzeti vagyonnal, és felkészültek a közművek folyamatos fejlesztésére. A törvény a hivatalhoz rendelte a július 15. után kötött üzemeltetési szerződések jóváhagyását, 2013 első félévében 250 ilyen kérelmet dolgoztak fel összegezte a MEKH. A működési engedélyezési eljárások kapcsán 7 településen közérdekű üzemeltetőt jelöltek ki 2013-ban, és 30 kijelölési eljárás van folyamatban. A második félévben indult meg az ellátásért felelős önkormányzatok ellenőrzése, ennek elsődleges célja a működési engedélykérelem benyújtása nélkül végzett víziközmű-szolgáltatói tevékenységek feltárása volt. A csaknem 1400 településtől bekért adatok alapján 70 ellenőrzés indult, 90 településen 23 szolgáltatónál. A MEKH 11 esetben állapított meg jogsértést, azaz működési engedély nélküli víziközmű-szolgáltatói tevékenységet. Az ellenőrzések lezárása februárban várható. Az év első negyedében ellenőrizte a hivatal a víziközmű-szolgáltatás díjaira vonatkozó rendelkezések betartását azoknál a szolgáltatóknál, amelyeknél az előzetes adatszolgáltatás alapján felvetődött, hogy a 2012-ben alkalmazott díjaik nem feleltek meg a jogszabályoknak. A díjfelügyeleti eljárást a MEKH 79 víziközmű-szolgáltatóval szemben indított, ez összesen 113 települést és felhasználót érintett.az ellenőrzések 47 esetben tártak fel jogellenes díjakat. Ezekben az esetekben a hivatal eltiltotta a szolgáltatót a jogszabálynak nem megfelelő díj alkalmazásától, kötelezte a jogszerű díj alkalmazására és a jogsértő módon elért többletbevétel visszafizetésére a fogyasztóknak. A visszatérítések megtörténtét és szabályszerűségét külön eljárások keretében ellenőrizte is a MEKH. A hivatal csaknem 800 településen vizsgálta a 2012-ben kifizetett használati díjakra vonatkozó részletes adatokat, ennek alapján 15 településen részletes vizsgálat indult. Az ellenőrizendő településeket a megküldött és a már rendelkezésre álló adatok felhasználásával, reprezentatív mintavétellel választották ki. A helyszíni ellenőrzések várhatóan 2014 első negyedévében zárulnak közölte a MEKH. Az év elején megkezdődött az árszabályozási koncepció kidolgozása, amely szükséges ahhoz, hogy elkészüljön a javaslat a közműves ivóvízellátás, a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás hatósági árára, valamint az ivóvíz átadási árára, az átvett szennyvíz kezelési díjára és ezen díjak alkalmazásának feltételeire. Az év közbeni jogszabályi változások értelmében a víziközmű-szolgáltatások díját meghatározó rendelet megalkotásának határideje 2014-re módosult áll a MEKH összefoglalójában. Sikeres a polgári kezdeményezés Jogaink védelmében Megvan az első hitelesített európai polgári kezdeményezés. 1,6 millió aláírást gyűjtöttek annak elfogadtatásához, hogy jogszabály mondja ki: az ivóvízhez való hozzáférés alapvető jog, a víz nem árucikk. A szignókat hitelesítették a tagállami hatóságok. Hivatalosan is sikeres a Right2Water európai polgári kezdeményezés. Ennek célja, hogy az Európai Bizottság kezdeményezzen jogszabályt, amely kimondja: az ivóvízhez való hozzáférés alapvető jog, a víz nem árucikk közölte a brüsszeli testület. A kezdeményezéshez összegyűjtött aláírásokat hitelesítették a tagállami hatóságok, így az eljárás új szakaszba lép. A szervezők támogató szignót gyűjtöttek össze. Elégséges menynyiségű aláírás gyűlt össze Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Spanyolországban. Ha a bizottság befogad egy kezdeményezést, mert úgy ítéli meg, uniós hatáskörbe tartozik, akkor a szervezőknek egy évük van arra, hogy legalább hét tagállamban minimum egymillió aláírást gyűjtsenek össze. A kellő számú hitelesített aláírás összegyűjtését követően az Európai Bizottságnak három hónapon belül fogadnia kell Brüsszelben a kezdeményezés szervezőit, hogy részletesen kifejtsék elképzeléseiket, az Európai Parlament pedig közmeghallgatást szervez tél 13

14 A zöld energia, mint kitörési irány Napelem park épül Pusztaszeren A Zöldgazdaság fejlesztése az egyik kiemelt programja, a kormány a megújuló energiaforrások előállítását és hasznosítását tartja a gazdasági fejlődés egyik kitörési irányának. Köztudott, hogy Magyarországon a sugárzási adottságok, valamint a napos órák száma európai viszonylatban is kedvező értékeket mutatnak, ám ezen a területen még igen jelentős kihasználatlan lehetőségeink vannak. Ezért is segíti elő az állam kiemelt támogatásokkal a napenergia előállításához szükséges termelőkapacitások létrehozását. A Pusztaszer külterületén megkezdett beruházás során egy napelem parkot épít egy Kft., amelyhez 206 millió forint támogatási összeget sikerültpályázati úton elnyernie. A helyszín kiválasztása során a napsütéses órák száma volt a döntő szempont, így esett a választás a Dél-Alföldi régióra, és azon belül is a kisteleki kistérségre. A 499 kw névleges teljesítményű napelem park létesítésének segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítva megújuló energiaforrással,környezetbarát módon állítunk majd elő az elektromos hálózatba visszatáplálható villamos energiát, amelynek értékesítése kapcsán már rendelkeznek a szolgáltató együttműködési szándéknyilatkozatával. A projekt keretében közel kétezer darab 255 Wp-s napelem kerül elhelyezésre déli tájolással, 35 -os dőlésszögben, földbe süllyesztett tartó szerkezetekre. A kivitelezési munka szeptember 29-én vette kezdetét. A tervek szerint év végéig be is fejeződik a napelempark építése. A tudatos és hatékony energiafogyasztás iskolai népszerűsítését szolgálja a Zöld energiával a jövőért! elnevezésű oktatócsomag, amelyet a napokban mutattak be Budapesten a Nemzeti Együttműködési Alap Új nemzedékek jövőjéért kollégiuma támogatásával. A Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány gondozásában készült, iskoláknak szánt ismeretanyagot azoknak a tanároknak ajánlják, akik többet szeretnének nyújtani 9-16 éves tanulóiknak, mint amit a jelenlegi tanterv biztosít. A szakemberek által összeállított oktatócsomag a diákok környezettudatos neveléséhez nyújt segítséget áll az alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében. Az oktatóanyagon keresztül a diákok játékos formában ismerkedhetnek meg a fosszilis energiahordozók használatának korlátjaival, a kimerülő készletekkel, az egyre dráguló költségekkel, az energiafüggőséggel, illetve az alternatív energiaforrások használatának lehetőségeivel. Győri Máté (Fidesz-KDNP) Ercsi alpolgármestere kiemelte: a ciklus kezdete óta dolgoznak azon, hogy intézményeik üzemeltetésébe megújuló energiaforrásokat vonjanak be. Az eddig tartaléklistán szereplő pályázatuk többek között a megyei kormánymegbízott közbenjárására nyert tette hozzá. Elmondta, hogy a mintegy negyvenmillió forintos fejlesztést az Eötvös József Művelődési Házban és a Hétszínvirág Óvodában valósítják meg. Összesen mintegy egymilliárd forintot nyert négy Fejér megyei település. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, valamint a világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására Bodajk 287 millió forintot, Zámoly 108 milliót, Kincsesbánya 121 milliót, Mór pedig 484 milliós pályázati forrást nyert el. A 85 százalékos támogatáshoz 15 százalékos önerő szükséges. A fejlesztések nemcsak az adott négy települést érintik, hanem a környező térséget is, hiszen a szomszédos települések lakói is ezeknek a településeknek a szolgáltatásait veszik igénybe. Bodajkon két óvodát egy általános iskolát és a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolát korszerűsítik. Kincsesbányán egy iskolát korszerűsítenek: hatezer négyzetméteren hőszigetelik az épületet, nyílászárókat, fényforrásokat cserélnek és napelemeket is beépítenek. Mór polgármestere a Radnóti Miklós, a Petőfi Sándor és a dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskolákat, valamint a Napsugár Óvodát fejlesztik. Zámolyon az iskola után a Faluház, és a polgármesteri hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése, a nyílászárók korszerűsítése valósul meg tél

15 környezetvédelem Jöhet a téli szezon! Ideális a Balaton vízszintje A Balatonnál felkészültek a téli nádaratásra A tó 100 centiméterre növekedett vízszintje ideális a munkára, és a halak átteleléséhez, illetve a téli sportok és a partvédőművek szempontjából is megfelelő közölte Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője. Novemberben a sokévi átlagcsapadék duplája hullott a Balaton vízgyűjtőjére, ennek köszönhető, hogy az ősszel 87 centiméterre apadó vízszint decemberre 100 centiméterre emelkedett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései szerint az átlagnál melegebb és szárazabb decemberre, melegebb és átlagosan csapadékos januárra, és átlagos hőmérsékletű, kissé száraz februárra lehet számítani. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a Sió-zsilipet márciusig nem nyitják meg, bár a vízszint várhatóan addigra eléri a szabályozási maximumnak számító 110 centimétert. Másrészt várhatóan rövid időre borítja majd a tavat a munkálatokhoz is megfelelő, legalább 10 centiméter vastag jég. A rövid nádarató szezon miatt ezen a télen mindössze hektárnyi területen terveznek nádaratást, amin túlmenően bárki önkormányzat, egyesület, magánszemély levághatja a saját vízparti területe előtti növényt. Ezért fizetni nem kell, de be kell jelenteni, mivel így ellenőrzik, nehogy védett területen történjen aratás. Tavaly közel száz kérelem érkezett, összesen mintegy 20 hektárnyi nádas levágásáról a vízügyhöz, és mindet jóváhagyták. A nádaratás, legalább három évenként vízvédelmi és esztétikai szempontból is fontos, hiszen így tud megújulni a növény, amelynek szára egyébként elrohadna a vízben. A Balaton körül, mintegy ezer hektárnyi nádas található. Csonki István elmondta, hogy a szabályozás szerint ugyan 110 centiméter a Balaton vízszintjének szabályozási maximuma, de az idén nyár elején 120 centiméterig engedték növekedni a vízszintet. Ez akkor indokolt, ha száraz nyár várható, ugyanakkor kockázatotokkal is jár a 110 centiméteres vízszinthez tervezett partvédőművek miatt. Jelenleg zajlik annak a jogszabálynak az előkészítése, amely ezt a kérdést újraszabályozza, és bizonyos feltételek mellett magasabb értéken határozza meg a szabályozási maximumot. Változás a felügyeletben A Belügyhöz kerül a vízügy 2014 január 1-től a Belügyminisztérium felügyeli a vízügyi szakterületet. Ezzel megszűnik az a korábbi állapot, hogy a vízügyi kérdések egy részében a vidékfejlesztési, másik részében a belügyi tárca volt az illetékes közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára. Szakmapolitikai szempontok indokolják, hogy a vízügy és a vízgazdálkodás egy tárca, a kormány döntése értelmében a belügyi alá tartozzon mondta Illés Zoltán. A kabinet arról is határozott, hogy szintén figyelembe véve a szakmapolitikai szempontokat a környezet- és természetvédelem érdekei, szempontjai, szakmai súlya, befolyása nem csökkenhet tette hozzá. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy szakmai kérdésekben továbbra is szoros kapcsolatban maradjon a VM és a BM. Utalt arra is, hogy a vidékfejlesztési tárcához tartozik majd továbbra is a vízgyűjtő-gazdálkodás, mert az szorosan összefügg a környezet- és természetvédelemmel. Illés Zoltán közölte: a vízügyi szakterület áthelyezését a Belügyminisztériumhoz főként az indokolta, hogy a belügyi tárca végezte már eddig is az ár- és belvízvédelemmel, valamint a kárelhárítással összefüggő feladatokat, amelyekhez jelentős mértékben foglalkoztattak közmunkásokat. Az államtitkár beszélt a vörösiszap-szennyezésről is. Elmondta, hogy a vörösiszapot 267 hektárról kellett legyalulni, és 1,091 millió köbméter szennyezett földet kellett elszállítani. Az állam 38,275 milliárd forintot fordított a károk elhárítására. Illés Zoltán elmondta: sikerült megoldani az abasári ivóvízbázis ügyét is. Másfél hónap megfeszített munkája árán két hete ismét van vezetékes ivóvize 2500 abasári lakosnak. A kormány 170 millió forintot biztosított a problémakezelésre. Százmillió forintból pedig Abasár végleges vízellátását kell megoldani tél 15

16 A megszorítások azért folytatódnak Írország ismét független Írország hivatalosan is kikerült az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkotta trojka felügyelete alól. Az eseményt jelentős mérföldkőnek nevezte az ír pénzügyminiszter, de elismerte: Írországban még legalább 2015-ig folytatódnak a megszorítások ben Írország volt az első euróövezeti tagállam, amely kénytelen volt mentőövért folyamodni az országban két évvel korábban kialakult bankválság következményeként. A szigetország 85 milliárd eurós hitelkeretet kapott, ebből 67,5 milliárd eurót használt fel. A kedvezményes, 5,8 százalékos hitel odaítélése óta az ír állampapírok hozama az elviselhetetlenül magas 14,5 százalékról 3,5 százalék körüli szintre süllyedt. Jövőre már 1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, de az országnak tovább kell csökkentenie az államháztartási hiányt, amely az idén várhatóan a hazai össztermék (GDP) 7,4 százaléka lesz. A dublini kormány összesen 345 milliárd eurót pumpált a bankokba, miután kipukkadt az ingatlanpiaci buborék, és összeomlott a bankrendszer. Az ír államadósság emiatt rekordmagasra hágott, az idén éri el a tetőpontot a GDP 124 százalékán. Miután sikerült meggyőznie a pénzpiacokat, az Enda Kenny vezette ír kormányra most újabb, legalább ilyen nehéz feladat vár: az ír lakosság meggyőzése jegyezte meg a Reuters hírügynökség. Litvánia: kedvező folyamatok Csökkent az EU-s foglalkoztatottság Negyedéves szinten nem változott, éves szinten csökkent a 28 tagállamból álló Európai Unióban (EU) a teljes foglalkoztatottság. A harmadik negyedévében nem változott az összesített foglalkoztatottság sem az EU-ban, sem az eurózónában 2013 második negyedévéhez képest. Mindkét időszakban 223,2 millió foglalkoztatott volt az EU-ban és 145 millió a 17 tagországból álló eurózónában. Az egyes tagállamok esetében voltak kisebb eltérések. Portugáliában 1,2 százalékkal, Írországban 1,1 százalékkal, az Egyesült Királyságban 0,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatás negyedéves alapon, miközben Észtországban és Litvániában 1,5 százalékkal, Cipruson 1,4 százalékkal, Finnországban 1,2 százalékkal csökkent írta az Eurostat jelentése. Éves bázisú alapon, azaz 2013 harmadik negyedévét 2012 harmadik negyedévéhez viszonyítva viszont csökkenést mértek az összesített foglalkoztatottsági adatban is. A teljes unióban 0,3 százalékos volt a visszaesés, az eurózónában 0,8 százalék. Magyarország esetében 2013 harmadik negyedévében negyedéves alapon nem változott a foglalkoztatottság, de éves bázison 0,4 százalékkal növekedett. Októberben az előző havihoz képest csökkent az ipari termelés az euróövezteben és az Európai Unióban közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. A 17 tagú euróövezetben 1,1, a 28 tagú Európai Unióban 0,7 százalékkal csökkent az ipari termelés szeptemberhez képest októberben. Szeptemberben az euróövezetben 0,2 százalékkal, az EU-ban 0,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest októberéhez képest az idén az euróövezetben 0,2 százalékkal, az EU-ban 0,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. Havi összevetésben a legnagyobb mértékben Írországban csökkent az ipari termelés októberben, 11,6 százalékkal, Máltán 7,4 százalékkal, Hollandiában pedig 3,5 százalékkal. A legnagyobb havi növekedést Litvániában regisztrálták októberben (2,2 százalék), illetve Dániában (1,8 százalék), valamint a Cseh Köztársaságban és Romániában (1,7 százalék). Éves összevetésben a legnagyobb növekedést a román ipari termelés érte el az idén októberben (10,2 százalék). Észtországban 6,9 százalékkal, Magyarországon 6,1 százalékkal nőtt az ipari termelés az idén októberben az egy évvel korábbihoz képest, a Cseh Köztársaságban pedig 6,0 százalékkal. Éves összevetésben visszaesés történt az ipari termelésben Máltán, (13,9 százalék), Írországban (7,5 százalék), Svédországban (6,5 százalék), valamint Görögországban (5,3 százalék) tél

17 Éles vita Nagy-Britanniában a kelet-európaiakról Európai Unió Új korlátozásokat terveznek az angolok? Kifejezetten a kelet-európai munkavállalók szűrése miatt lépett érvénybe egy új szabály Nagy-Britanniában. Eszerint aki bármilyen állami kedvezményhez akar jutni (adókedvezmény, nyugdíjbiztosítás, lakhatási támogatás, munkakeresési segély), és az illető nem brit állampolgár, annak egy 100 kérdésből álló tesztet kell kitöltenie. Az állam jóléti szolgáltatásai pedig csak azoknak járnak majd, akik átmennek ezen a teszten. A teszt az angol nyelvtudást, és azt is vizsgálja, hogy a külföldről jövő ember mit tett saját hazájában azért, hogy inkább otthon dolgozhasson. Nagy-Britanniában egyre élesebb a vita azon, hogy jó volt-e ennyi lengyelt, magyart és egyéb kelet-európait beengedni. A bolgárok és románok rohama előtt elkezdtek most szigorítani. Az EU-ban elvben garantálni kellene a munkaerő szabad áramlását. (BBC, Guardian) Nagy-Britanniának csak a hozzá hasonló gazdasági fejlettségű EU-társállamokból lenne szabad engedélyeznie a korlátozás nélküli bevándorlást mondta David Cameron brit munkásoknak. David Cameron brit kormányfő egy észak-angliai üzemlátogatáson kijelentette: új korlátozásokra van szükség az olyan hibák elkerülésére, amelyek lehetővé tették 1,5 millió közép- és kelet-európai munkavállaló beáramlását Nagy-Britanniába a 2004-es EU-bővítés óta írta a Daily Telegraph című konzervatív brit napilap. A konzervatív párti miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az Európai Unió 2004-es keleti bővítése után. A brit belügyminisztérium korabeli előrejelzése évi 5-13 ezerre taksálta a keleti új tagállamokból érkező munkavállalók várható számát, hivatalos becslések szerint azonban a bővítés óta összesen 1-1,5 millió keleti uniós polgár települt le tartósan Nagy-Britanniában. Cameron a gyárlátogatáson kijelentette: a jelenlegi brit kormány máris nagyon kemény szabályozási intézkedéseket foganatosít, ő azonban úgy gondolja, hogy a jövőben ennél is tovább kell menni. A brit miniszterelnök szerint, ha új országok csatlakoznak az EU-hoz, Nagy-Britanniának ragaszkodnia kell a jelenleginél hosszabb átmeneti korlátozási időszakok érvényesítéséhez. Cameron szerint azt is meg lehetne szabni, hogy addig nincs szabad mozgás, amíg az új tagállamok nem érik el az unió átlagos GDP-értékének bizonyos hányadát. Ki kell mondani, hogy amíg (az új EU-tagok) gazdasága és gazdagsága nem ér el a miénkhez hasonló szintet, addig nem biztosítható a korlátozás nélküli mozgás fogalmazott a kormányfő. David Cameron nagyon rossz döntésnek nevezte, hogy a 2004-es EUbővítés után az akkori brit kormány nem élt az átmeneti korlátozásokkal. Az új keleti tagállamok munkavállalói azonnal hozzáférhettek a brit munkahelyekhez, annak ellenére, hogy Lengyelország és a többi (térségi) ország jóval szegényebb nálunk (...) Ennek következtében sokkal többen érkeztek, mint amennyire bárki számított; 1,5 millióan jöttek ide fogalmazott a brit miniszterelnök. A The Daily Telegraph idéz egy fórumból is, amelyet a lap szerint Andor László, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos tartott a Twitteren. Az újság idézete szerint a magyar EU-biztos hangsúlyozta, hogy felelős politikusoknak óvakodniuk kell az idegengyűlölő reakciók legitimálásától, és Nagy-Britanniának is kerülnie kell az olyan retorikát és intézkedéseket, amelyek miatt mások szemében utálatossá válhat. London az EU-bevándorlás szabályozásának jelentős szigorítását célzó tervei miatt már az elmúlt hetekben is komoly konfliktusba keveredett Andor Lászlóval, akinek nemrégiben elhangzott a mostanihoz hasonló bíráló kijelentéseit éles ellenkritikák fogadták brit politikusok és a brit sajtó részéről is. Az Európai Unió tagállamaiban dolgozó vendégmunkások tavaly 38,8 milliárd eurót utaltak át származási országukba az előző évi 39 milliárd euróval szemben. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint ebből 10,3 milliárd euró az EU-n belüli átutalás volt, a többit az unión kívüli államokba küldték. A legnagyobb összeg, 8,8 milliárd euró Franciaországból áramlott ki, ennek 69 százalékát harmadik országokba utalták át. A második helyen 6,8 milliárd euróval Olaszország áll, majd Spanyolország (6,6 milliárd euró), Nagy- Britannia (6,3 milliárd euró) és Németország (3,1 milliárd euró) következik. Az Eurostat kimutatása szerint a Magyarországon dolgozó külföldi munkások tavaly 90 millió eurót utaltak át származási országukba, 4 millióval kevesebbet, mint 2011-ben. Ebből 51 millió euró jutott az unión belüli tranzakciókra tél 17

18 Lapzárta Minden adósság törölve! A kormány döntésének köszönhetően mostanra 2007 település vált teljesen adósságmentessé, a többi önkormányzat pedig február 28-áig szabadul meg terheitől. Erről Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára beszélt Mezőkövesden közölte a helyi önkormányzat az MTI-vel. Hirdetőink: Agrolánc Kft. CSL Invest Kft. Evogreen Kft. Gámán Kft. Greeningcity Kiáltás Az Életért Egyesület Penda Kft. 7. oldal B/4. oldal 11. oldal 7. oldal B/3. oldal 7. oldal B/2. oldal Kiadó: NeoPlay Entertainment Kft. Felelôs kiadó: a Kft. ügyvezetô igazgatója Lapigazgató-fôszerkesztô: Szurmai János Tervezôszerkesztô: Szabadhelyi Rita Munkatársak: Keresztes Orsolya, Csordás Réka Az államtitkár elmondta, a kormány részéről történelmi jelentőségű döntés volt az önkormányzatok adósságkonszolidációja. A háromlépcsős folyamat eredményeként 2014 elejére gyakorlatilag teljesen adósságmentessé válnak az önkormányzatok olvasható a közleményben. Tállai András közölte, hogy 2010-ben az önkormányzati rendszer a csőd szélén állt, adósságállománya elérte az 1247 milliárd forintot, az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlenné vált. A kormány 2011-ben 189 milliárd forintot fordított adósságátvállalásra, majd 2012-ben az 5000 lakosúnál kisebb települések adósságállományát teljes mértékben, míg az ennél nagyobb települések tartozásainak százalékát vállalta át. Az önkormányzatok február 28-áig megszabadulnak a teljes adósságállománytól idézték az államtitkár szavait. A közlemény szerint Tállai András kitért arra, hogy az állam a december 31-éig keletkezett adósságot a már konszolidált települések esetében is átvállalja. Ezen felül a december 5-e előtt keletkezett folyószámlahiteleket is átveszi. Az intézkedés harmadik ütemében hozzávetőleg 436 milliárd forintot fordítanak erre a célra. Az önkormányzatoknak január 15-éig kell a Nemzetgazdasági Minisztérium számára adatokat szolgáltatniuk. Szerkesztôség: 1138 Bp., Párkány u. 6/A. Fax: 06/ PR- és kampány igazgató: Molnár Mária Telefon: 06/ iroda@apolgarmesterlap.hu Nyomás: Bookprint Kft. Felelôs vezetô: Csehi Zoltán Hirdetési igazgató: Varhanyovszki Elisabeta Telefon: 06/ elizium@t-online.hu ISSN szám: A lapot térítésmentesen kapja: Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselôje, összes minisztériuma, számos fontos gazdasági tisztséget betöltô vezetô. A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget! tél

19 élhető környezet tisztaság Elégedettség fejlődés Az Ön Zöld város szakértői: Bonyár Miklós +36/ Rácz Attila +36/ környezetvédelem

20