PUSZTASZABOLCS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PUSZTASZABOLCS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK"

Átírás

1 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 PUSZTASZABOLCS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA MUNKAANYAG június 10.

2 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 2 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A település térségi szerepe A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kapcsolódás Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos Területrendezési Terv (OTrT) Fejér Megye Területrendezési Terve A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- PUSZTASZABOLCS TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK Hatályban lévő településrendezési eszközök Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA A népesség főbb jellemzői Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA... 66

3 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdonkataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Parkolás Áruszállítás Közösségi közlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj, és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE A folyamatok értékelése A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése - SWOT elemzés A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK

4 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek MELLÉKLET

5 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A Dunaújvárosi járás települései táblázat: Szomszédos települések szerkezeti tervei táblázat: Pusztaszabolcs város népességszám változása táblázat: A népesség korösszetétele táblázat: Pusztaszabolcs város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása 2011-ben, db táblázat: Lakások komfortossága Pusztaszabolcson 2001-ben és 2011-ben táblázat: Pusztaszabolcs, Segélyezési adatok, táblázat: Civil szervezetek a városban táblázat: A szociális szolgáltatások kapacitás adatai, Pusztaszabolcs, 2013, táblázat: Működő vállalkozások száma gazdasági áganként Pusztaszabolcson (2012) táblázat: Helyi iparűzési adó bevétel Pusztaszabolcson ( ) táblázat: Pusztaszabolcs funkcióellátottsága táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként táblázat: A város úthálózatának jellemzőit az alábbi táblázat mutatja: táblázat: A víziközmű szolgáltatás árai táblázat: A szolgáltatott víz minőségi paraméterei és a határértékek az alábbiak táblázat: Zajtól védendő területek Ábrajegyzék 1. ábra: Pusztaszabolcs lakónépessége között (fő) ábra: A természetes fogyás rátája, Pusztaszabolcs, között ábra: A természetes fogyás rátája különböző területi szinteken között ábra: A vándorlási különbözet rátája Pusztaszabolcson között ábra: A vándorlási különbözet rátája különböző területi szinteken, ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, ábra: Pusztaszabolcs város lakosságának iskolai végzettségben történt változása megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) ábra: Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) Pusztaszabolcs városban, ábra: A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma, Pusztaszabolcs (fő) ábra: Az óvodai és iskolai létszámok változása, Pusztaszabolcs (fő) ábra: Milleniumi park és a Szent Imre templom kertje ábra: A szabolcspusztai kastély környezete ábra: A Cikola tó... 84

6 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 6 Térképjegyzék 1. térkép: Pusztaszabolcs földrajzi elhelyezkedése térkép: Az OTrT Pusztaszabolcs településre vonatkozó térképrészlete térkép: Fejér megye területrendezési terve Pusztaszabolcs településre vonatkozó térképrészlete térkép: Településszerkezeti terv releváns lapjai térkép: Eladó ingatlanok térbeli elhelyezkedése Pusztaszabolcson térkép: A Kárpát-térség hegy- és vízrajza térkép: Magyarország éghajlati körzetei Péczeli György munkája alapján térkép: Évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az közötti időszak alapján térkép: Átlagos éves csapadékösszeg az közötti időszak alapján térkép: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon térkép: Pusztaszabolcs környékének felszíni vízborítása térkép: A település környékének tájhasználati térképe térkép: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet térkép: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete térkép: Ökológiai folyosó övezete térkép: Magterület, Ökológiai folyosó és Pufferterület övezete térkép: Természeti területek (Tt) és helyi jelentőségű természeti területek térkép: Pusztaszabolcs jelentősebb zöldfelületei térkép: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete térkép: Vasút, mint térszervező elem Pusztaszabolcson térkép: Régészeti lelőhely a településszerkezeti tervben térkép: Magyarország TEN-T hálózati elemei térkép: Pusztaszabolcs környékének közlekedési hálózata térkép: Pusztaszabolcs közúti elérhetősége térkép: Pusztaszabolcs belső úthálózata térkép: Fejér megye helyközi autóbusz hálózatának térképe térkép: Az Euro Velo 6. számú útvonalából kiágazó Adony- Pusztaszabolcs Velence térségi jelentőségű kerékpárút térkép: Érkező besugárzás területi eloszlása térkép: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon térkép: Barna: csernozjom talajok térkép: Talajdegradációs régiók Magyarországon térkép: Vízgyűjtő területek Magyarországon térkép: Belvízveszélyes területek térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe térkép: Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája térkép: Csúszás, süllyedésveszélyes területek térkép: Földrengések területi megoszlása Magyarországon térkép: ár- és belvíz veszélyeztetettség térkép Pusztaszabolcs város szegregált és szegregációval veszélyeztetett területei (KSH Népszámlálás 2011)

7 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7 Vezetői összefoglaló A megalapozó vizsgálat véglegesítését követően kerül feltöltésre.

8 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 8 1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban A település térségi szerepe A település a Dunántúl keleti részén, Fejér megyében, a Pécs-Budapest fő vasútvonal mentén található a Dunától 10 km-re a Mezőföld területén. 1. térkép: Pusztaszabolcs földrajzi elhelyezkedése Forrás: Pusztaszabolcs a Közép-Dunántúli régióban található városi rangú település, az ország egyik legfiatalabb városa, e rangot 2008-ban nyerte el a település, korábban nagyközségként funkcionált. A város rangját emeli, hogy jelentős vasúti csomópont, ahonnan Budapest, Baja, Pécs irányába villamosított vasútvonalon lehet eljutni. Budapest központja (autópálya használatával is) 60, a két megyei jogú város közül Székesfehérvár 35 (az autópályák használatával 40 km), Dunaújváros pedig 30 km-re (az autópálya használatával 31 km) fekszik közúton a településtől. A nagyközségtől 10 km-re található a Velencei-tó. A város közúton és vasúton is jól megközelíthető, a vonatok 1 órás útidővel, óránként indulnak a fővárosból

9 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 9 Pusztaszabolcsra, illetve vissza. A hajnali órákban Pusztaszabolcsról félóránként jár a vonat Budapest irányába. Fejér megyében 2 megyei jogú város mellett további 13 városi rangú település volt 2011-ben. Pusztaszabolcs népszámlálási népessége ebben az évben fő, amely értékkel a 8. legnépesebb városi jogállású települése a megyének (a megyei jogú városokon kívül). Pusztaszabolcs a Dunaújvárosi járásba tartozó település. A járásban 16 település található, melyek közül 1 megyei jogú város, 3 város, 3 nagyközség, 9 pedig község. 1. táblázat: A Dunaújvárosi járás települései Település Rang Kistérség Népesség (2011, népszámlálás, fő)) Dunaújváros megyei jogú város Dunaújvárosi Adony város Adonyi Pusztaszabolcs város Adonyi Rácalmás város Dunaújvárosi Előszállás nagyközség Dunaújvárosi Mezőfalva nagyközség Dunaújvárosi Perkáta nagyközség Adonyi Baracs község Dunaújvárosi Beloiannisz község Adonyi Besnyő község Adonyi Daruszentmiklós község Dunaújvárosi Iváncsa község Adonyi Kisapostag község Dunaújvárosi Kulcs község Adonyi Nagykarácsony község Dunaújvárosi Nagyvenyim község Dunaújvárosi Forrás: KSH Népszámlálás A Dunaújvárosi járás részben az azonos nevű kistérség összes településéből (9 település), részben pedig az Adonyi kistérségbe tartozó 7 településből áll. A Dunaújvárosi járás egy település híján két kistérséget foglal magába, azonban az Adonyi kistérségből Szabadegyháza a Gárdonyi járás részét képezi. A járás lakosságának 6,46%-át Pusztaszabolcs város népessége adja, a járás urbanizációs indexe, vagyis a városi lakosság aránya 66,43%.

10 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése Közművelődési feladatellátás Az önkormányzat nyilvános könyvtári ellátást és közösségi színteret a művelődési házban biztosít, amely lehetőségeket a helyieken túl a környékbeli községek lakói is igénybe veszik. A katolikus egyház által önkormányzati segítséggel épített közösségi ház intenzív szerepet vállal a kulturális rendezvények megszervezésében. Az éves rendezvényterv változatos és sokszínű programot kínál a környező településen lakók részére is, de a jól működő testvér-települési kapcsolatnak köszönhetően nem ritka a határon túlról idelátogató vendégsereg sem. A közösségi élet indikátora, hogy közel húsz civil szervezet, egyesület és klub működik Pusztaszabolcson, amelyek elsősorban hagyományteremtő és hagyományőrző, kulturális érték-védelmi funkciókat látnak el, ugyanakkor aktív szerepet vállalnak a térségi karitatív tevékenység szervezésében is. A középiskolában található helytörténeti gyűjtemény erősíti a lokális identitástudatot, a folyamatos helytörténeti kutatások időről-időre látványos eredményeket mutatnak fel. Intézményhálózat, feladatellátás Pusztaszabolcs város a települési alapfeladatok mindegyikét képes önállóan ellátni, némely tekintetben azonban térségi feladatok felvállalására is alkalmassá teszi kiépült intézményhálózata. A település oktatási alapellátását biztosítja a két óvoda, és az általános iskola. Jelentős térségi szerepet tölt be, így a városias jelleg ékes bizonyítéka a településen működő Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, amely az Érd, Mór, Székesfehérvár, Polgárdi, Sárbogárd, Dunaújváros által határolt, megyén túl nyúló tanulói körrel is rendelkezik. A helyi oktatást színesíti a pusztaszabolcsi telephellyel rendelkező rácalmási Violin Művészeti Iskola, valamint a gimnázium és egyéb cégek által szervezett szakképzést nyújtó tanfolyamok, nyelviskolák. Az egészségügyi intézményrendszer, a szakellátás, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatási kínálat az alapfokú ellátást meghaladja, három felnőtt háziorvosi, egy gyermekorvosi, egy fogorvosi és három védőnői körzet működik a településen. A szakorvosi ellátásokat, a gyógyszertári szolgáltatást további négy-öt település lakói veszik igénybe. A mentőállomás által ellátott körzet ugyancsak túlmutat a város határain, Pusztaszabolcs mellett Besnyő, Beloiannisz, Adony és Iváncsa is ebbe a körzetbe tartozik. A település közbiztonságát jól működő állami, önkormányzati és civil együttműködés keretében felügyelik. A körzeti megbízotti iroda második rendőri státuszának megteremtésében az önkormányzat aktív részt vállalt, míg a rendőrség munkáját nagyban segíti az önkormányzat által is támogatott Pusztaszabolcsi Polgárőr Egyesület. A tűzvédelmi feladatok ellátása is hasonló kooperáció keretében valósul meg: a hivatásos állományt és technikát kiegészíti a remekül képzett helyi önkéntes tűzoltóság, amelynek felszereléseit testvérkapcsolati segítséggel újították fel, ugyanakkor munkáját az önkormányzat jelentős összegekkel támogatja.

11 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 Foglalkoztatás Pusztaszabolcs esetében a foglalkoztatási mobilitással kapcsolatban kettős jelenséget kell bemutatni. Egyrészt a városban foglalkoztatottak 2011-ben fő viszonylag jelentős része 24,57%-a más településről naponta bejáró munkavállaló. Emellett azonban még hangsúlyosabb az az adat, amely arra utal, hogy a település foglalkoztatott lakosainak nagyobb része más településen vállal munkát. A 2011-es népszámlálási adatok szerint fő más településre dolgozni járó foglalkoztatott van a városban, amely az összes pusztaszabolcsi foglalkoztatott 65,56%-a. Turisztika, szabadidő Pusztaszabolcs és térsége országos jelentőségű turisztikai attrakcióval nem rendelkezik, azonban a település határában található kiterjedt, több ezer négyzetméteres vízfelületű tórendszer (Felsőcikolai-tó, Szabolcsi-tó) jelentős vonzerővel bír. A Felsőcikolai-tóra jelentős horgász turizmus épült, az idelátogató horgászok elsősorban a környező községekből (Iváncsa, Besnyő, Szabadegyháza, Perkáta) kerülnek ki. 1.2 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Kidolgozása folyamatban Kapcsolódás Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Kidolgozása folyamatban Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás Kidolgozása folyamatban. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. -a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot december 9-én elfogadta, a törvény január 1-jén hatályba lépett. A jelenleg hatályos OTrT. 45 részben új vagy pontosított fogalmat tartalmaz.

12 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 12 Az OTrT 2. számú melléklete az ország szerkezeti tervét tartalmazza. Az alábbi térkép kivágat Pusztaszabolcs településre vonatkozó térképrészlet: 2. térkép: Az OTrT Pusztaszabolcs településre vonatkozó térképrészlete Forrás: OTrT Pusztaszabolcs területét a január 1-től hatályos módosított OTrT övezetei közül az alábbiak érintik: az országos ökológiai hálózat övezete a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az OTrT 1/4. mellékletében sorolja fel az országos törzshálózati vasúti pályákat. Ezek között a települést érintő vonalak az alábbiak: Pusztaszabolcs - Dunaújváros - Paks Székesfehérvár - Pusztaszabolcs

13 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Fejér Megye Területrendezési Terve A február 13-án hatályba lépett Fejér megye Közgyűlése 1/2009.(II. 13.) K..r.sz. rendelete Fejér megye területrendezési tervéről. Az alábbi térkép kivágat Pusztaszabolcs településre vonatkozó térképrészlet: 3. térkép: Fejér megye területrendezési terve Pusztaszabolcs településre vonatkozó térképrészlete Forrás: Fejér megye területrendezési terve A területrendezési terv övezetei közül a települést az alábbiak érintik: a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

14 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 14 a magterület övezete az ökológiai folyosó övezete az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete a rendszeresen belvíz járta területek övezete a vízeróziónak kitett terület övezete A rendelet 1/3 melléklete tartalmazza a vasúthálózat Fejér megyét érintő elemeit. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak között szerepelnek az alábbi vonalak: Pusztaszabolcs Adony Székesfehérvár Pusztaszabolcs Ugyanezen mellékletben találhatóak az országos vasúti törzshálózat tervezett elemei. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalakhoz kapcsolódóan tervezett vonal az alábbiak szerint érinti a települést: - A Budapestet délről kerülő vasútvonal: Komárom, Kisbér, Mór, Bodajk, Székesfehérvár, Pusztaszabolcs, Ercsi, Szigetújfalu, Áporka, Kiskunlacháza, Bugyi, Dabas, Újhartyán, Pusztavacs, Cegléd településeket érintve, a Dunán és a ráckevei Duna-ágon új Duna híddal. A rendelet 1/9 melléklete tartalmazza az Országos és térségi jelentőségű kerékpárutak Fejér megyét érintő elemeit (meglévő és tervezett elemek). A térségi jelentőségű kerékpárutak között szerepel a települést érintő nyomvonal: Velence Pusztaszabolcs Adony, A rendelet 2. számú melléklete területrendezési ajánlásokat fogalmaz meg. Ezek a megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő ajánlások. A közlekedési hálózatokra és építményekre vonatkozó ajánlások között szerepelnek a települések egymás közötti kapcsolatainak és a felsőbbrendű (gyorsforgalmi és főúti) hálózat megfelelő elérésének biztosítása érdekében kiépítésre javasolt mellékutak. Kiépítése javasolt többek között a - Pusztaszabolcs Zichyújfalu közötti összekötő mellékút. 1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Pusztaszabolcs település fejlesztését befolyásoló megállapításai A szomszédos települések szerkezeti tervei közül az elektronikus formában rendelkezésre állókat tudtuk áttekinteni. Néhány település szerkezeti terve csak

15 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 a Lechner Nonprofit Kft., Építésügyi Dokumentációs és Információs Központjában lelhető fel, és csak helyben olvasható. 2. táblázat: Szomszédos települések szerkezeti tervei Település neve Adony Perkáta Szabadegyháza Zichyújfalu Velence Besnyő Iváncsa Gárdony Megállapítások A településszerkezeti terv elektronikusan nem elérhető. A HÉSZ nem tartalmaz Pusztaszabolcsot érintő fejlesztési elképzelést. A településszerkezeti terv elektronikusan nem elérhető. A HÉSZ nem tartalmaz Pusztaszabolcsot érintő fejlesztési elképzelést. A településszerkezeti terv és a HÉSZ elektronikusan elérhető. A dokumentumok nem tartalmaznak Pusztaszabolcsot érintő fejlesztési elképzelést. A településszerkezeti terv és a HÉSZ elektronikusan nem érhető el. A településszerkezeti terv és a HÉSZ elektronikusan nem érhető el. A településszerkezeti terv elektronikusan nem elérhető. A HÉSZ nem tartalmaz Pusztaszabolcsot érintő fejlesztési elképzelést. A településszerkezeti terv és a HÉSZ elektronikusan elérhető. A dokumentumok nem tartalmaznak Pusztaszabolcsot érintő fejlesztési elképzelést. A településszerkezeti terv elektronikusan nem elérhető. A HÉSZ nem tartalmaz Pusztaszabolcsot érintő fejlesztési elképzelést. 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Településfejlesztési koncepció: Pusztaszabolcs rendelkezik hatályos településfejlesztési koncepcióval. A Pusztaszabolcs város fejlesztési koncepciója Az európai uniós pályázatokon történő indulást megalapozó tanulmány című dokumentum január 26-i dátummal készült el. (Ennek előzménye a Pusztaszabolcs Nagyközség Településrendezési Terve megalapozásához 2003-ban készült Településfejlesztési Koncepció, amely a 379/2003. (X. 30.) Kt. számú határozattal került jóváhagyásra.) A hatályos koncepció elkészítésének elsődleges célja, hogy megalapozza Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának európai uniós pályázatokon indulását. A koncepció elkészítése eredményeként pontosan meghatározták a város fejlesztésének legfontosabb céljait, valamint megfogalmazták a hozzájuk

16 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 16 kapcsolódó beruházási javaslatokat. Az öt legfontosabb fejlesztési cél több mint 25 darab, eltérő konkrétságú beruházási javaslat útján valósítható meg. A dokumentum tartalma az alábbiakra terjed ki: A város legfontosabb céljainak meghatározására. Az egyes célokhoz kapcsolódó legfontosabb fejlesztési elképzelésekre. A fejlesztési elképzelések legfontosabb rendelkezésre álló adataira. A lehetséges pályázati forrás megjelölésére. A koncepció legfontosabb megállapításai: - A város fejlesztésénél ki kell használni a vasúti csomópontból adódó kedvező adottságokat, figyelembe kell venni a városközpont meglévő szerkezetét, és mindenképp javítani kell a város számára rendelkezésre álló potenciális beruházásoknak helyet adó ingatlanvagyon állapotán. - A döntéshozók olyan városfejlesztési beruházások megvalósítását tartják fontosnak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, összehangoltak és egymást erősítik. A személyes egyeztetések valamint a Településfejlesztési Bizottság javaslata alapján a dokumentumban megfogalmazott legfontosabb célok: 1. A városközpont fejlesztése, egységes kialakítása, és a belső úthálózat fejlesztése. 2. Egészségügyi-, szociális létesítmények megvalósítása, a város szolgáltatásainak fejlesztése, a város által biztosított életminőség javítása. 3. Munkahelyteremtő beruházások. 4. Energiahatékonyság javítása. 5. A civil társadalom erősítése, a város sport és kulturális életének bővítése. A döntéshozók fontosnak tartják, hogy a város rendelkezzen egy átfogó fejlesztési tervvel, amely megalapozza az egységes arculatú, közösségi tereket is biztosító városközpont kialakítását. Egy ilyen városfejlesztési terv elkészítéséhez külső várostervezési szakértők javaslatit is érdemes figyelembe venni, valamint nagyon fontos, hogy a fejlesztési terv kidolgozásában a lakosság aktív szerepet kaphasson. A koncepció a 314/2012. korm. rendelet hatálybalépését megelőzően készült, ennél fogva a rendelet elvárásait nem elégíti ki. A koncepció részeként illetve azt megelőzően sem megalapozó munkarész, sem Örökségvédelmi Hatástanulmány nem készült. Integrált Városfejlesztési Stratégia A település nem rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával.

17 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A évi CLVII. törvény a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról 30/A. szabályozza a településrendezési szerződések követelményeit. A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről. A szerződés tárgya lehet különösen a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök kidolgozásának finanszírozása,azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának előfeltételei - az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása vagy következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -, és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné. Településfejlesztési, illetve településrendezési szerződést az önkormányzat nem kötött. 1.6 Településrendezési Tervi előzmények Hatályban lévő településrendezési eszközök Az önkormányzat az alábbi hatályban lévő településrendezési eszközökkel rendelkezik: Településszerkezeti Terv: A szerkezeti terv a 356/2005. (XI. 24.) Kt. sz. határozattal került jóváhagyásra. Ezt a korábban ismertetett, 379/2003. (X. 30.) Kt. számú határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapozta meg. A dokumentum az alábbi alapelvek mentén készült: A településszerkezet fejlesztése folyamatos, következetes munka eredménye oly módon, hogy a meglévő összetevőkhöz szervesen illeszkedjenek az új elemek, és lépésről lépésre javítsák a nagyközség fizikai környezetét. Ennek megfelelően a településszerkezeti terv mintegy 15 éves időtávlatra való kitekintést tartalmaz. A várható igényeknek megfelelően biztosítja a településfejlődéshez szükséges új területeket, lehetővé téve a vidékfejlesztési támogatások, programok ideális fogadását, megvalósítását, figyelembe véve az EU csatlakozás követelményeit. A szerkezeti terv bemutatja a település természeti és épített környezetének összhangját, értékeit és intézkedik annak alakításáról és védelméről. A terv a készítésekor hatályos OTrT-vel összhangban készült.

18 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 18 Megjegyzendő, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv. kötelezően előírja a településszerkezeti terv 10 évenkénti teljes felülvizsgálatát. A törvényi előírás mellett az eltelt 10 év tapasztalatai, fejlesztési elképzelései és a jogszabályi környezet átalakulása is indokolttá teszik a településrendezési eszközök teljes felülvizsgálatát. A településszerkezeti terv térképek nélkül elérhető a város honlapján: zeti_terv_terkepek_nelkul.pdf Helyi Építési Szabályzat - Pusztaszabolcs Város Önkormányzat 8/2001. (III. 1.) önkormányzati rendelete szól A helyi építési szabályzatról. A rendeletet többször módosították. A módosító rendeletek: 6/2006. (II. 24.), 1/2009. (I. 30.), 27/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendeletek. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg január 20-tól hatályos. Az igazgatási területen belül az építési használatuk általános jellege, valamint a sajátos építési előírások szerint az alábbi területeket (területfelhasználási egységeket) határoztak meg (OTÉK 253/1997.(XII. 20.) kormányrendelet szerint): a) beépítésre szánt terület 1. Lakó 2. Vegyes 3. Gazdasági 1.1. Falusias lakó 2.1. Településközpont vegyes 3.1. Kialakult, elsősorban mezőgazdasági gazdálkodási területek 3.2. Újonnan kialakítandó ipari, vagy kereskedelmi (raktározási) szolgáltató területek 4. Különleges terület 4.1. Temető 4.2. Szennyvíztisztító területe hrsz-ú terület (kollégium) b) Beépítésre nem szánt területek 1. Közlekedési, közmű elhelyezési, hírközlési 2. Zöldterületi 3. Erdőterületi 3.1. Gazdasági erdő 4. Mezőgazdasági, illetőleg 5. Egyéb 5.1. Állóvizek medre, partja

19 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közcélú nyílt árkok medre, partja A településrendezési eszközök vonatkozásában nem történt még meg a január 1-jével hatályos OTrT módosításhoz történő igazítás a fogalommeghatározások, övezetek kijelölése és megnevezése terén. Az egységes szerkezetbe foglalt HÉSZ elérhető a város honlapján: alyzatrol_egyseges.pdf Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: A meglévő beépített és nagy részben beállt területeken lényeges szerkezeti változást nem tervez a településszerkezeti terv. Az Adonyi, Velencei út vasutat keresztező csomópontja igen kedvezőtlen szerkezetileg nagyon rosszul kialakított csomópont. E probléma leküzdése érdekében a település észak-keleti oldalában a már meglévő helyi gyűjtőút felhasználásával, annak észak felé folytatásával olyan átkelő utat lehet kialakítani, mely a településen átmenő forgalmat kedvezően tudja bonyolítani, figyelembe véve az M6-os út lecsatlakozási pontjairól a település irányában történő forgalom elosztását is. Ugyanakkor ezen új gyűjtőútra szervezhetőek beépítésre kijelölt területek, ezzel is biztosítva az út szakaszos kiépítését. A meglévő településszerkezethez, a belterülethez szervesen kapcsolódnak a beépítésre kijelölt új területek. Ezen területek nemcsak azt a célt szolgálják, hogy a település fejlődéséhez szükséges gazdasági, lakóterületi várható igényeket kielégítsék, hanem a meglévő szerkezet hiányosságait is pótolják, azáltal, hogy annak szerkezeti elemeit tovább fejlesztik. A település fejlesztési fő iránya a település Észak-keleti oldala. Ezt egyértelművé teszi a település morfológiája, közlekedése, pl. a vasút jelenléte. A lakóterületek alakításának alapelvei: A lakóterületek jelentős fejlesztésére javasolt terület a vasúttól északra eső oldalon került kijelölésre. Ezt indokolja a település központ környezetében elhelyezkedő oktatási intézmények közelsége. A vasúttól délre eső területek kisebb egységek, melyek inkább a meglévő adottságok logikus folytatásából, a nagytelkek megoszthatóságából adódnak. Az északi oldalon a Velencei út két oldala ideális lakóterületnek látszik. Azonban a légi irányító állomás miatt ez a terület várhatóan csak után

20 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 épülhet be (de a gyűjtőút ezen fejlesztési terület feltárását is biztosítja). Ennek a fejlesztésnek egyelőre határt szab a DVOR/DME/NDB navigációs adóállomás, mely valószínűleg 2015-ig fog üzemelni. A meglévő lakóterülettől észak-keletre kijelölt lakóterület kedvező fekvésű. Komolyabb problémát az jelent, hogy a Zrínyi utca észak-keleti oldala nagyrészt beépült, így a településrészek közlekedési összeköttetése csak költségesen oldható meg. A gazdasági területek alakításának alapelvei: A gazdasági területek, melyek csak kereskedelmi, szolgáltató és nem szennyező üzemi területek lehetnek, szintén kapcsolódnak a jelenlegi és jövőbeni belterülethez. Két nagyobb területi egységet jelöltek ki. Egyiket a Besnyő, Iváncsai útnál a vasúttól északra, a másikat az Adonyi út mindkét oldalán a belterülethez kapcsolódó területen. A gazdasági területek az M6- os csomópontjától a település belterületének érintése nélkül megközelíthetőek. Városközpont bővítés alapelvei: Erre ideális terület a jelenlegi központ folytatása észak-keleti irányban a még be nem épített területeken (tulajdonos: MÁV). Jelenleg itt található a település labdarúgópályája, és egy kispálya, melyek a terv távlatában a mostanitól mintegy 200 m-re kerülnének áthelyezésre, nagykiterjedésű sport területre, ahol a jelenlegi funkcióknál lényegesen szélesebb skálában alakíthatók ki a versenysport, tömegsport, hobby sport területei. A meglévő központ lakóelemeinek felhasználásával, azok bővítésével javasolja a terv egy nagyvonalú központ kialakítását. Szerkezetileg a Sport utca, és a patak mentén kialakítandó gépjármű feltáró utak között, gyalogos tengelyre fűzött kisvárosi zártsorú, vegyes funkciójú utca indításával, bevásárló központ kialakításával, annak folytatásaképp kulturális, szórakoztató, kereskedelmi, egyéb funkciókat is felölelő központi térre szervezett központ kialakítását javasolják. Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei A szerkezeti terv a mezőgazdasági területek 85 %-át mezőgazdasági területként szabályozza, a belterületi fejlesztési igények, illetve a cikolai turisztikai erdőfejlesztési igények nem érik el a mezőgazdasági összterület 15 %-át. A nagy sebességű vasútvonal nyomvonalának bizonytalanságai miatt a valószínűsíthető nyomvonal mentén a szerkezeti terv m védőtávolságot jelöl ki, amelyen belül épületek létesítését nem javasolja. Ezzel 500 m széles területsáv biztosított a vasút végleges nyomvonalának kijelöléséhez. A Cikolai tavak az Adony térségi tavakkal szerves egységben Natura 2000 élőhelyvédelmi terület. A tórendszer nem áll országos védelem alatt, ezért helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását javasolják.

21 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 21 A településszerkezeti terv csak papír alapon hozzáférhető, amelyet több részletben szkennelve bocsátott rendelkezésre az önkormányzat. Az alábbiakban ezt mutatjuk be.

22 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Településszerkezeti terv releváns lapjai Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

23 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A településszerkezeti terv megvalósult elemei Információt várunk!

24 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település társadalma A népesség főbb jellemzői Népességszám alakulása Demográfia Pusztaszabolcs város területe 51,67 km 2. Az alábbi táblázat 2001-es és es népszámlálási adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a település népszámlálási népessége 2001 és 2011 között 3,11%-kal csökkent, mely 1,16%-kal haladja meg a Fejér megyei (1,95%) szintet és 0,55%-kal az országos szintet (2,56%). 3. táblázat: Pusztaszabolcs város népességszám változása Adattípus Változás mértéke 2011/2001 (%) Állandó népesség (város) ,84% Népszámlálási népesség (város) ,11% Állandó népesség (megye) ,29% Népszámlálási népesség (megye) ,95% Állandó népesség (ország) ,04% Népszámlálási népesség (ország) ,56% Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011, KSH T-Star 1. ábra: Pusztaszabolcs lakónépessége között (fő) év Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram A fenti ábra adatai alapján látható, hogy a település lakónépessége 2000 és 2013 között többször eltérő irányban változott. A népesség száma több alkalommal is nőtt ( , , ), azonban az időszak

25 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 25 egészére a csökkenés jellemző között a város népességvesztesége jelentős, 6,12%-os. Népsűrűség A város népsűrűsége a évi népszámlálási adatok alapján 118,04 fő/km 2, ami 2001-hez képest 3,8 fővel kevesebb, a népesség csökkenésének eredményeként. A 2011-es városi népsűrűség az ugyanebben az évben mért megyei átlaghoz képest (97,62 fő/km 2 ) mintegy 20 fő/km 2- rel magasabb. Népmozgalom A település népességének változása szempontjából kiemelt helyen áll a természetes szaporodás, fogyás folyamata. A természetes népmozgalmi mutatók Pusztaszabolcs esetében azt mutatják, hogy az élveszületések és halálozások különbözete a vizsgált évek többségében negatív, azonban ben, 2002-ben és 2007-ben pozitív volt a városban. Az alábbi ábra az 1000 főre vetített természetes szaporodás és fogyás mértékét szemlélteti. A diagram képe alapján láthatjuk, hogy a között volt két pozitív év is, és a negatív években sem volt túl nagy a születések és halálozások különbözete től egyértelműen rosszabb helyzetről beszélhetünk: a es minimális pozitívumtól eltekintve kedvezőtlen tendencia érvényesül. Ki kell kiemelni a legutolsó vizsgált évet, amikor a mutató -7,72 értéke alapvetően a kiemelkedően magas halálozási számból (95 fő), illetve az alacsony születési számból (49 fő) adódik. A születések száma az időszakban fő között változott, a legalacsonyabb érték két évhez, 2011-hez és 2013-hoz kapcsolódik, a legmagasabb 2002-höz. A 2013-as év tehát mind a születések, mind a halálozások szempontjából a legkedvezőtlenebb a vizsgált évek közül. 2. ábra: A természetes fogyás rátája, Pusztaszabolcs, között Természetes szaporodás, fogyás 1000 főre vetített ráta 4,00 2,00 1,58 2,69 0,80 0,00-2,00-4,00-6, év év -0, év év év -1,57-1, év év -4,27-4, év év -2, év -4, év -1, év -5, év -3, év -8,00 Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram -7,72 Az alábbi ábra az országos, megyei és városi adatok összehasonlítását teszi lehetővé. Megállapítható, hogy a városi adatok között kedvezőbb

26 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 26 képet mutatnak a megyei és országos adatokhoz képest. A többi év vonatkozásában (2007, 2011 és 2013 kivételével) többnyire az országos átlaghoz állt közel a mutató szintje ben az alacsony halálozási számnak köszönhetően sokkal kedvezőbb volt a városi mutató mind az országos, mind pedig a megyei mutatónál ben és 2013-ban azonban pont fordított jelenség tanúi lehetünk: a városi mutató értéke jelentősen meghaladta az országos és megyei szintet. 3. ábra: A természetes fogyás rátája különböző területi szinteken között 4,00 2,00 0,00-2,00-4,00-6,00-8,00-10,00 1, év év -0,94 2, év év -1, ,57 év év év -4,27-4,17 0, év év -2, év -4, év -1, év -5, év -3, év -7,72 Természetes szaporodás, fogyás 1000 főre vetített ráta, Pusztaszabolcs Természetes szaporodás, fogyás 1000 főre vetített ráta, Fejér megye Természetes szaporodás, fogyás 1000 főre vetített ráta, Magyarország Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram Mindezek alapján elmondható, hogy a város elmúlt időszakban végbement népességcsökkenésében a természetes fogyásnak főleg az utóbbi hat év vonatkozásában van jelentős szerepe. Következő lépésként a települési népesség változása szempontjából ugyancsak fontos vándorlási folyamatokat vizsgáljuk meg. Amint az alábbi diagram értékei alapján látható, a vizsgált időszak egyes éveiben pozitív volt a város vándorlási egyenlege. Kiemelkedő volt ebből a szempontból a 2000-es év, de 2004-es is. Az öt pozitív évre azonban kilenc negatív év jut az időszakban, melyek közül a legkedvezőtlenebb 2002, 2006 és 2009 volt. Az utolsó három elemzett évben szintén meghaladta az elvándorlások száma az odavándorlásokét.

27 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A vándorlási különbözet rátája Pusztaszabolcson között A vándorlási különbözet 1000 főre vetített rátája Pusztaszabolcson 20,00 16,39 15,00 10,00 5,00 0,00 1,57 0,00 4,25 1,11-0,33-5,00-10,00-15,00-10,27-10,42-2,57-4,36-13,47-7,86-9,62-5,71 Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram Míg tehát a 2000-es évtized első éveiben Pusztaszabolcs inkább befogadója volt a lakóhelyet változtatóknak, addig 2006-tól már vesztese a belföldi vándorlási folyamatoknak, és ez az állapot folyamatosnak bár különböző mértékűnek tekinthető 2013-ig. Az alábbi ábra Fejér megye és Pusztaszabolcs adatainak összehasonlítását teszi lehetővé. Az adatok tanúsága szerint 2000-ben és 2001-ben a megyébe vándorlók száma viszonylag magas volt. Az ezt követő években is többnyire pozitív maradt a megyei szintű egyenleg, azonban ennek mértéke minimális, tehát a megyébe irányuló, illetve az onnan más területekre mutató vándorlások kiegyenlítették egymást. Míg azonban Fejér megye tudta tartani ezt az alapvetően pozitív szintet, Pusztaszabolcs 2006-tól már nem. 5. ábra: A vándorlási különbözet rátája különböző területi szinteken, ,00 15,00 10,00 5,00 0,00-5,00-10,00-15,00 16, év 1, év év -10,27 0, év 4, év 1, év év -10, év év -2,57-4, év -13, év év év év -0,33-5,71-7,86-9,62 A vándorlási különbözet 1000 főre vetített rátája Pusztaszabolcson A vándorlási különbözet 1000 főre vetített rátája Fejér megyében Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram

28 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28 Az utóbbi évek vándorlási folyamatai arra figyelmeztetnek, hogy a természetes fogyás mellett a városból elvándorló népesség is hozzájárul a település lakosságának fogyásához. Ez a fogyási szint nem nevezhető nagymértékűnek, hiszen az ország kedvezőtlenebb fekvésű területeinek városai ennél jellemzően rosszabb adatokkal rendelkeznek. Pusztaszabolcs azonban kedvező elhelyezkedése, társadalmi és gazdasági potenciálja révén a 2000-es évek elején még képes volt a vándorlási folyamatok nyerteseként növelni népességét. Korösszetétel A következő táblázat segítségével a népesség korösszetételét nyolc korcsoport szerint, a 2001-es és 2011-es népszámlálási adatok alapján vizsgáljuk. Az eredményeket az alábbi ábra szemléletesen is bemutatja. 6. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, ,37% A népeség korösszetétele ,39% 65-13,47% ,85% ,75% ,20% ,73% ,25% A népeség korösszetétele ,54% ,16% ,82% ,46% ,58% ,02% ,76% ,66% Forrás: KSH Népszámlálás 2001, táblázat: A népesség korösszetétele Adattípus 2001 Adott korcsoport részesedése 2001 (%) 2011 Adott korcsoport részesedése 2011 (%) , , , , , , , , , , , , , , , ,54 Összesen: Forrás: KSH és évi Népszámlálás Az adatok alapján megállapítható, hogy Pusztaszabolcs város népességének korösszetétele a két népszámlálás időszaka alatt az idősebb korosztályok irányába mozdult el ben a 0-14 évesek 3,17%-kal, a évesek 0,44%-kal, míg a évesek 4,07%-kal képviselnek kisebb arányt a népességben, mint 2001-ben. Emelkedett a évesek aránya 3,77%-kal, viszont éveseké jelentősen csökkent (3,39%-kal), míg 50 év felett minden korcsoport aránya emelkedett. A tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy a település népessége öregszik.

29 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 A város öregedési indexe (az idős népesség (65 X éves) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában kifejezve) 2001-ben 71,86%, míg 2011-ben ugyanez a mutató 99,79% volt. Ez a mutató is kiemeli a legfontosabb demográfiai problémát, azaz a népesség öregedését. A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a éves népesség százalékában) 2001-ben 47,53%, míg 2011 ugyanez a mutató 45,18% volt. Összességében elmondható, hogy a népesség idősödő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. A város lakosságának csökkenésében szerepet játszik az elvándorlás is, melynek mutatója 2006 óta folyamatosan negatív értékű. A népesség nemek szerinti megoszlása: 2001-ben a városban a népesség 50,91%-a nő, 49,09%-a férfi. A nemek közötti arány 2011-re minimálisan változott: nők: 50,99%, férfiak: 49,01%. A férfiak aránya tehát közel 0,1%-kal csökkent a helyi népességen belül. Hazai nemzetiségek Nem hazai nemzetiségek Nemzetiségi összetétel A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány (0,57%, 35 fő), német (0,41%, 25 fő), görög (0,18%, 11 fő), román (0,13%, 8 fő) óta a nemzetiségek arányában nem állt be jelentősebb változás a településen (a cigány lakkosság aránya 2001-ben 0,79% volt), ugyanakkor fontos kiemelni, hogy 2011-ben a népességnek csupán 87,18%-a adta meg nemzetiségi hovatartozását a népszámláláskor. Az adatok szerint 2011-ben a cigány lakosság aránya jelentősen elmarad a megyei (1,53%) és az országos (3,17%) értékektől. Nemzetiségi önkormányzat nem működik a településen. Pusztaszabolcs városában a népszámlálási adatok tanúsága szerint mindössze 29 fő sorolta magát egyéb, nem hazai nemzetiségek közé Képzettség A következő táblázat Pusztaszabolcs város lakosságának iskolai végzettségét rögzíti százalékos megoszlásban, 2001 és 2011 vonatkozásában, a népszámlálások eredményei alapján. Összehasonlításul feltüntettük a releváns megyei és országos mutatókat is. Az adatok alapján elmondható, hogy bár 2001 és 2011 között Pusztaszabolcs lakosságának iskolai végzettsége javult, 2011-ben a város népességének iskolázottsága a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők, valamint az egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők mutató vonatkozásában is jelentősen elmarad a megyei és országos szinttől. A különbség a középiskolai végzettség esetében a megyei adathoz képest közel 12%, az országos átlaghoz képest pedig 15,3%. A felsőfokú végzettségűek aránya esetében szintén nagy a lemaradás: a megyei adatoktól 9,9%, az országos átlagtól 12,6%.

30 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Pusztaszabolcs város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) Területi szint Általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Iskolai végzettség, X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya 24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya Pusztaszabolcs 0,7 88,3 24,1 4,8 Fejér megye 0,6 89,9 34,7 10,8 Ország 0,7 88,8 38,2 12,6 Iskolai végzettség, 2011 Pusztaszabolcs 0,5 94,5 33,7 6,4 Fejér megye 0,5 95,5 45,6 16,3 Ország 0,6 95, Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011 Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el mutató esetében a es adatok gyakorlatilag megegyeznek a megyei és országos értékekkel, míg a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Pusztaszabolcs esetében 1%-kal alacsonyabb a Fejér megyei és országos aránynál. 7. ábra: Pusztaszabolcs város lakosságának iskolai végzettségben történt változása megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) A népesség iskolai végzettségének változása (%) ,6 10,9 10, ,2 5,6 6,3 5,5 6,4 Pusztaszabolcs 4 Fejér megye ,2-0,1-0,1 általános iskola első évfolyamát sem végezte el (városi) 15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (városi) 18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (városi) 1,6 24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (városi) Ország Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011 alapján szerkesztett diagram

31 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31 Fenti ábránk szemlélteti a városi, megyei és országos szinten végbement változás mértéke közötti különbséget. Látható, hogy az az általános iskola első osztályát sem végezték el mutató esetében mindhárom területi szint esetében minimális kedvező változás történt a közötti évtizedben. A 15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya mutatók tekintetében a város jelentősebb javulást mutatott, mint Fejér megye és közel azonosat, mint az ország egésze, ezáltal 2011-ben a város megközelítette e mutatók vonatkozásában a megyei és országos szintet. A 18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya mutatóval kapcsolatban már azt érzékelhetjük, hogy Pusztaszabolcs nem tudott a megyei és országos szintnek megfelelő javulást produkálni. A legjelentősebb különbség azonban a 24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya mutató esetében tapasztalható. Míg az országos átlagos javulás 6,4%-os és a megyei is 5,5%-os, addig a városban csak 1,6%-kal emelkedett a vizsgált időszakban a diplomások aránya Foglalkoztatottság Pusztaszabolcs városban 2011-ben a munkaképes korúak (15-64 évesek) száma fő volt, a teljes népesség 68,89%-a, ennek 56,01% a volt foglalkoztatott (2.353 fő). Ez az arány, a 2001-es adatokkal szinte megegyezik, hiszen az arány a korábbi népszámlálás idején 55,99% volt (2.389 fő). Fontos mindamellett jelezni, hogy a népességen belül 2001-ben a munkaképes korúak száma még fő volt, ez az akkori népesség 67,78%-a volt re a munkaképes korúak száma kis mértékben ugyan csökkent (4.201 fő), arányuk viszont 1,1%-kal emelkedett a teljes népességen belül (68,88%-ra) ben a településről napi szinten ingázó foglalkoztatottak száma 1544 fő (64,63%) volt, míg a helyben foglalkoztatott helyi lakosok száma 845 fő (35,37% volt. Az adatok azt mutatják, hogy a település foglalkoztatott lakosainak jelentősebb része más településeken talált 2001-ben munkahelyet. Ez hasonlóan alakult 2011-ben is: a településről napi szinten ingázó foglalkoztatottak száma fő (65,56%) volt, míg a helyben foglalkoztatott helyi lakosok száma 798 fő (34,44%). Emellett meg kell említeni a más településről Pusztaszabolcsa ingázókat: számuk 2011-ben 260 fő, a helyben foglalkoztatottak 24,57%. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) száma 2000 és 2013 között viszonylag széles sávban ingadozott, a legmagasabb értéket 2009-ben érte el, abban az évben, amikor a gazdasági válság miatt Magyarország legtöbb településén megemelkedett a munkanélküliek száma. A 2000-es évek elején jellemzően alacsonyabb értékekkel találkozhatunk, egészen 2007-ig (kivételt képez a 2005-ös év). A 2008-tól 2012-ig terjedő időszakban jelentősen magasabb számban voltak munkanélküliek a településen, a munkanélküliség csak 2013-ban esett visszább és került közelebb a korábbi évek szintjéhez.

32 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) Pusztaszabolcs városban, Nyilvántartott álláskeresők száma összesen, Pusztaszabolcs (fő) év év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH T- STAR alapján szerkesztett diagram A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) adat alkalmas az állásnélküliség tartóssá válásának szemléltetésére. Pusztaszabolcs városban a 2000 óta eltelt időszakban a mutató 35,29 és 59,61% között mozgott. A legmagasabb szintet 2003-ban (59,61%), illetve 2004-ben érte el (59,45%), de 2007-ig folyamatosan meghaladta az 50%-os szintet tól kezdődően 2013-ig 50% alatt maradt, a legmagasabb ebben az időszakban 2013-ban volt (46,70%), ugyanakkor ebben az évben az összes álláskereső száma jelentősen csökkent a településen. A 2013-as tartós munkanélküli arány alatta marad az országos átlagnak (49,9%). 9. ábra: A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ,99 8,8 8,55 8,25 7,99 7,88 7,48 7,18 7,23 6,69 6,26 5,99 6,12 6,26 5,7 5,63 4,99 5,11 4,61 4,62 4,61 4,3 7,7 6,96 6,44 5,83 6,02 6,85 5,67 5,1 4,96 4,85 4, Pusztaszabolcs Fejér megye Magyarország Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

33 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat relatív mutatója (fenti ábra) a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népesség %-ában kifejezett arányát mutatja, minden év esetében a decemberi adatokat vetve össze. Az ábrán megyei és országos összehasonlításban szemléltetjük az indikátor alakulását. Pusztaszabolcs vonatkozásában ki kell emelni, hogy a munkanélküliség relatív mutatója az 2005-öt követően 2007-ig csökkenő tendenciát mutatott, azonban ez a folyamat 2008-tól megfordult: a legmagasabb 2009-ben volt (7,7%). A városban az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya a vizsgált időszakban végig alatta maradt az országos szintnek, kivéve a es, utolsó évet. Mérséklődés 2009-et követően ben tapasztalható, 2012-ben azonban ismét magas a mutató értéke, azonban nem éri el a megyei és országos szintet (Pusztaszabolcs: 6,85%, Fejér megye: 7,48%, országos: 8,55%). A 2013-as adatok ehhez képest nagyobb javulást mutatnak: ez évben városi adat (4,85%), míg a megyei 5,11 és az országos 6,26%. Megvizsgáltuk a 2014-ben lezajló folyamatokat negyedéves bontásban, melyek alapján az látható, hogy Pusztaszabolcson a mutató szintje ősszel (szeptemberben) volt a legalacsonyabb (4,73%), decemberben pedig a legmagasabb (5,67%). A relatív mutató értékének emelkedése 2015-ben folytatódott: márciusban 6,42% volt, ami meghaladta a 2011 év végi szintet márciusban több, mint 1%-kal volt a mutató a megyei szint (5,37%) felett, ezzel az országos átlaghoz (6,69%) állt közel a település. Mindez alapján elmondható, hogy a városban a munkanélküliség továbbra is olyan probléma, melyre a település stratégiájában is figyelemmel kell lenni. A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya az összes munkanélküli között 2001 és 2013 között 7,6 és 20,15% között változott ben érte el a legmagasabb szintet, ekkor 20,15% volt. Ezt követően mérséklődött a fiatalok aránya, de továbbra is meghaladta a 2000-es évek elején mért értékeket, ami azt mutatja, hogy a fiatalok elhelyezkedése az elmúlt évek során (2009 után) több nehézséget okozott, mint a korábbi években. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az összes munkanélküli százalékában 2000 és 2013 között 47,09 és 59,69% között változott. Azt láthatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek között az egész időszakban magas szinten volt, ami részben visszavezethető arra, hogy a településen viszonylag jelentős e végzettségi csoportba tartozók száma. A munkanélküliek másik jelentős csoportját a középfokú végzettségűek adták, arányuk 39,45 és 51,38% között változott 2000 és 2013 között. A középfokú végzettségűek között többnyire a szakmunkás iskolát végzettek vannak a legnagyobb arányban regisztrálva munkanélküliként. Ehhez képest elhanyagolható a felsőfokú végzettségűek jelenléte a munkanélküliek között: mindvégig 2% alatti. Jövedelem Jövedelmi viszonyok, életminőség KSH adatszolgáltatás alapján Jól szemlélteti a jövedelmi szempontból meglévő hátrányokat a térség vonatkozásában a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül mutató. Ennek értéke 2001-ben tttttttttttttttt volt, szemben az országos 36,9%-kal re javult a mutató értéke, a városban

34 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 34 yyyyyyyyyyyy%-ra, országosan 33%-ra, és csökkent az elmaradás is az országos szinttől. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2001-ben és 2011-ben is meghaladta az országos átlagot: míg Pusztaszabolcson a mutató értéke 2001-ben xxxxx%, 2011-ben yyyyyy%, addig az országos adat 2001-ben 25%, majd 2011-ben 14,7% volt. A lakosság életminősége számos tényezőtől függ egy településen. Ezek egyike a lakásállomány minősége, melyet többnyire nagymértékben meghatároz annak kora. 6. táblázat: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása 2011-ben, db A lakások és lakott üdülők építési év szerint Pusztaszabolcs 1946 előtt 277 db 12,20% db 40,66% db 21,23% db 12,25% db 6,26% db 7,40% Összes lakott lakás db Forrás: KSH Fenti táblázatunk alapján jól látható, hogy a 2011-ben Pusztaszabolcson lévő lakott épületek és lakások (összesen darab) közel 53%-a 1971 előtt épült, közülük az összes lakás 40%-a 1946 és 1970 között. Ezek a lakások mára legalább 45 évesek, életkoruk révén együtt technológiai színvonaluk és főképp energetikai szintjük is elavultnak tekinthető. Hasonló mondható el az 1971 és 1980 között épült lakások vonatkozásában is. Összességében 1990-ig épült meg a ma meglévő lakások többsége (86,34%- a). Ennek megfelelően az elmúlt (2011-ig számított) 21 évben a lakások mindössze 13,66%-a épült meg. A pusztaszabolcsi lakások jelentős része 3 szobával (37,18%), illetve 2 szobával (35,55%) rendelkezik, viszonylag magas még a 4 szobás lakások aránya (15,51%), míg alacsony az 1 szobás (5,37%), valamint az 5 és több szobás (6,39%) lakások aránya. A megyei átlagtól való eltérés leginkább a 2 és 3 szobás lakásoknál mutatkozik meg: 2 szobás lakásokat a megyében nagyobb arányban találunk (42,50%), míg a 3 szobások aránya megyei szinten 8%-kal alacsonyabb (29,17%) a pusztaszabolcsinál.

35 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Lakások komfortossága Pusztaszabolcson 2001-ben és 2011-ben Pusztaszabo lcs Összkomfor tos Komfort os Félkomfort os Komfo rt nélküli Szüksé g- és egyéb lakás Összes en Forrás: KSH Népszámlálás 2001, ben a lakások 60,62%-a összkomfortos, 30,57%-a komfortos, kisebb részük (4-4%) félkomfortos, vagy komfort nélküli, míg a szükséglakások száma és aránya minimális hez képest a legjelentősebb változás az összkomfortos lakások arányában érzékelhető, amely a korábbi 52, 76%-ról 60,62%-ra emelkedett. Ugyancsak jelentős pozitív változás történt a komfort nélküli és szükséglakások vonatkozásában. A lakások 97%-a rendelkezik 2011-ben hálózati vízzel, a közcsatornával is ellátott lakások száma azonban még alacsonyabb (80,57%). Melegvízellátással a lakások 93%-a, vízöblítéses WC-vel 95%-uk rendelkezett 2011-ben. Jelentős emelkedés tapasztalható 2001-hez képest a hálózati vízzel való ellátottság területén (2001: 92,23%) és különösen a közcsatorna kiépítettség terén (2001-ben csak a lakások 36,70%-át érintette. Segélyezés A segélyezés települési szintű kérdését Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 11/2011.(V.30.) önkormányzati rendelete szabályozza. A rendelet célja, hogy Pusztaszabolcs városában a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról. A rendelet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény szerinti rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtandó szociális ellátásokról. 8. táblázat: Pusztaszabolcs, Segélyezési adatok, Támogatásban részesített (fő) Összeg (ezer Ft, pénzbeni és természetbeni) 2010 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás

36 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 36 Támogatásban részesített (fő) Összeg (ezer Ft, pénzbeni és természetbeni) 2011 Támogatásban részesített (fő) Összeg (ezer Ft, pénzbeni és természetbeni) 2012 Támogatásban részesített (fő) Összeg (ezer Ft, pénzbeni és természetbeni) 2013 Támogatásban részesített (fő) Összeg (ezer Ft, pénzbeni és természetbeni) Forrás: Önkormányzati adatok támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás Táblázatunk az elmúlt 5 év fontosabb segélyezési adatait tartalmazza, 2013-ig bezáróan. Amint látható, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma 2011-ben, majd 2012-ben jelentősen csökkent, ennek megfelelően az erre fordított támogatások összege is alacsonyabb lett. Az átmeneti segélyben részesülők száma 2011-ben volt a legmagasabb, azonban az erre fordított összeg 2013-ban volt a legtöbb. Lakásfenntartási támogatást 2013-ban kaptak legtöbben, az erre fordított pénzbeni és természetbeni forrás összege is ekkor volt a legmagasabb, ezer forint Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A kedvezőtlen lakhatási feltételekkel rendelkező lakások jelentős része általában egyes szegregátumokban található, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jelentősen meghaladja a városi szintet. Pusztaszabolcs esetében a KSH által előzetesen XX szegregátumként jelölt területen Az egyéb adatok azonban ténylegesen megerősítik a területek kedvezőtlen helyzetét: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városi szinten YYY%, a KSH által jelzett

37 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 37 területeken ennél jelentősen magasabb, az egyik esetében ZZZ%. Magas az alacsony végzettségűek és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya és kiemelkedő a munkanélküliség szintje is. A KSH által szegregátumként megjelölt területekhez kapcsolódó részletesebb elemzést a megalapozó vizsgálat fejezete tartalmaz. A 2013-ban készült Helyi esélyegyenlőségi program kiemeli, hogy a városban szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs. Jelen dokumentum és az ITS antiszegregációs fejezeteinek feladata, hogy feltárja, az új adatok figyelembe vétele mellett, hogy a KSH adatai alapján jelölt területek ténylegesen szegregátumnak minősülnek-e Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet Történeti és kulturális adottságok Bár Pusztaszabolcs az ország egyik legfiatalabb városi jogállású települése, területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a településre. A bronzkor embere i.e között népesítette be a Mezőföld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részeit. Erről tanúskodnak a Felsőcikola környéki halastavak mentén feltárt régészeti emlékek is. Legfontosabb a Sziget nevű részen megfigyelt urnatemető, gazdag mellékletekkel, használati tárgyakkal, edényekkel, díszített bronz viseleti tárgyakkal, bronz tőrrel. Ugyanitt a Komlódomb és a Taligás-domb római koracsászárkori település helye. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt által készített síremlék kőfelirata. A síremléket a batavusok földjéről, alsógermániai Novimagusból (ma hollandiai Nijmegen) származó feleségének állította. A kelták jelenlétére utalnak a cikolai dombokon, legelőkön feltárt művészien megformázott cserépedények, korsók, valamint az i.u. II. századból származó halomsírok. A számtalan ma múzeumi kiállítások tárgyát képező régészeti lelet egyértelmű bizonyíték arra, hogy az itt élők fejlett kézművességet folytattak. Pusztaszabolcs római kori emlékekben is meglehetősen gazdag. A lelőhelyek nagyjából megegyeznek a korábbi idők lakóterületeivel. A feltárt leletek között szintén megtaláljuk a fejlett kézművességre utaló használati tárgyakat, továbbá Antonius Pius császár bronzpénzét, illetőleg gladiátor jeleneteket mintázó díszített tálakat és téglatöredékeket, márványdarabokat is. Ezek a leletek már nem csupán a térség gazdasági-gazdálkodói szerepét, hanem annak kulturális jelentőségét is hangsúlyozzák. Pusztaszabolcs és környéke a népvándorlás és a Honfoglalás időszakában sem néptelenedett el. A magyarok a már korábban letelepedett avarokkal és belső-ázsiai népekkel keveredve hoztak létre itt szálláshelyet. Az Árpád-kori letelepülésre több X-XI. századi régészeti emlék, továbbá a település neve utal. Pusztaszabolcs feltehetőleg a Szabolcs elnevezésű, Árpád nemzettséggel rokon, Előd-Szabolcs-Csák nemzetségből ered. A Puszta előtag sokkal később

38 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 38 egy helyiségnév-rendezés során került a település nevébe. A település nevével először 1302-ben találkozunk írott dokumentumban: a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztoztak Zabvos falun (Zabvos = Szabolcs / Györffy György 1971-es tanulmánya alapján). A mezőgazdaságra épülő gazdasági szerkezet miatt a korai feudalizmusban Pusztaszabolcs jelentős értéket képviselt. A környék a XIV. század végéig királyi birtok volt, ezt követően fejlődése megtorpant. A birtokosok gyakorta váltották egymást, majd török fennhatóság alá került a terület. Feltehetően ekkor semmisült meg a korábbi középkori település. (Az anyagi javakat és az embereket a terjeszkedés szolgálatába állították, melynek következményeként a térség elnéptelenedett.) A törökök fokozatos visszaszorításával Pusztaszabolcs környéke a jó minőségű földnek köszönhetően hamar újranépesült. A XVII. században Szabolcson 80 házban szerb parasztok laktak, akik a török szultánnak és az osztrák császárnak is adóztak. A XVIII. század végére a földek a Zichy család birtokába kerültek. Az itt élő uradalmi cselédek száma 1830-ban 538 fő volt. A község területén földművelést, állattenyésztést egyaránt folytattak, eleinte a gabona- és takarmánynövények termesztése dominált, majd később a kukorica, rozs és a burgonya került előtérbe, miközben a település szarvasmarha- és lótenyésztése is híressé vált. A gazdasági fellendülésnek köszönhetően a Kiegyezés időszakában megindult a községgé szerveződés. Az akkoriban kialakult laza szerkezetű település évtizedeken keresztül tartotta mezőgazdasági jellegét, de ez nem zárta ki az ipari vívmányok megtelepedését sem. Egy 1870-es vasútfejlesztési terv célja lett, hogy Pusztaszabolcs vasúti központként funkcionáljon. Az 1870-es Közigazgatási Törvény 42. cikkének végrehajtásaként Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1875-ben községesített puszták -ként létrehozta Szabolcs elnevezésű községet. Törvény nevezte el a települést 1898-ban Pusztaszabolcsnak ban megváltoztak a birtokviszonyok. A szabolcspusztai területek a bécsi báró Springer-család birtokába kerültek, Felső-Czikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg. A változások a századfordulóra nem csupán a birtokviszonyok átrendezésében voltak megfigyelhetők. Megjelent a szervezett keretek között zajló oktatás (kb. 250 tanulóval). Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatos kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutasság jelentősen megváltoztatta a település szociológiai jellemzőit. A modern kispolgári felfogás (nyugdíjpénztár, egészségügyi és szociális ellátás, lakás biztosítása) további fejlődést indukált. A vasútnál jobb és kiszámítható élet, rendszeres és magas fizetés várta a dolgozókat. A kedvező tényezőknek köszönhetően a település lakossága 1830 és 1920 között megközelítőleg háromszorosára növekedett.

39 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 39 Az első világháború idején főként az uradalmi cselédeket és a napszámosokat hívták be katonai szolgálatra, az I. világháborúnak 28 pusztaszabolcsi áldozata volt. A Tanácsköztársaság bukását követően több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhely-osztással egy időben a Nagyatádi Szabó - féle földreform alapján kb hold földet is kiosztottak ban a vasút mellett felépítették a községházát és az első vasúti iskolát (1925), ahol a nagyszámú vasutasság gyermekeit tanították, és amely később pedig nem vasutas szülők gyermekei előtt is megnyitotta a kapuit június 29-én nyitották a Kaszinót, emellett a település több évtizedes lemaradást pótolva állandó körorvost és gyógyszertárat is kapott ban nyitották meg az első óvodát 40 férőhellyel. A pozitív változások eredményeként a lakosság száma a két világháború között tovább növekedett től egyre inkább éreztette hatását a háború, de a behívások csak 1941 őszén kezdődtek meg, a település fejlődését azonban ez sem gátolta. Ugyanebben az évben szentelték fel a község katolikus templomát és átadták a Velencére vezető utat is ben artézi kutat (107 m) ásatott az Országos Közegészségügyi Intézet, 1943-ban közösségi tüdőgondozó intézet is létesült. A település 1944 és 1945 februárja között állt a frontvonalban, és február 2-án felszabadult. A háborúban elpusztult a település ló,- sertés- és szarvasmarha-állományának jelentős része. A községben az 1945 utáni gyors fejlődés alapját a földreformmal teremtették meg és 1952 között több ezer hold földet osztottak szét és 190 családi ház is felépült. A növekvő lakosság pedig igényelte, hogy a mindenkori községvezetés szervezze meg, hogy az emelkedő igényeknek megfelelően egyre nagyobb infrastruktúrával rendelkezzen a település. Igényelte az orvost, fogorvost (1961), az állatorvost, a gyógyszerészt; a hitéleti helyeket, az iskolát, az óvodát, az üzleteket februárjában megalakult a Felső-Cikolai Állami Gazdaság. A gazdaság helyreállítása mellett lakossági kezdeményezésre folyamatosan bővítették a szolgáltatások körét is tól folyamatosan állt vissza a vasúti rend. Helyreállították a seregélyesi és a pécsi vonalat, bevezették az elektromos áramot, az ivóvizet, a gázt, a telefont, a szennyvíz csatornát; járható utak, művelődési ház és könyvtár épült. Az életminőség javulását célzó fejlesztések mellett beindult a lakásépítési hullám is. A II. világháborút követő 25 évben több mint ezer lakás épült, köztük panel lakóépületek is ben épült a keverőüzem (terménytároló és feldolgozó), 1958-ban átadták a MÁV sportpályát és bölcsödét avattak ban alapították a Gimnázium és Szakközépiskolát (épület átadása 1968-ban történt), melynek előzménye, hogy 1960-tól közgazdasági technikum kihelyezett levelező tagozata működött a településen ben Gépjavító Állomást (gépszerelés) létesítettek ban Pusztaszabolcsi központtal létrejött a körzeti földműves szövetkezet (ÁFÉSZ). Folyamatosan javították a közlekedési infrastruktúra állapotát, járdajavításokra és útburkolásra is sor került. A fejlődés következtében 1970-ben Pusztaszabolcs nagyközségi rangra emelkedett. Rövid időn belül (1980-ra)

40 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 40 Kulturális értékek megváltozott a társadalom foglalkozási szerkezete is. Pusztaszabolcs aktív keresőinek nagyobb hányada (46%) az iparban, 22%-a a mezőgazdaságban, 20%-a a szállítás területén, 7%-a a kereskedelemben és 5-a% egyéb területen alkalmazott kereső volt. Az ipari foglalkoztatottak 80%-a bejáró dolgozó volt. Közben a helyi lakosság száma is tovább emelkedett. A bővülő funkciók és a település társadalmi, gazdasági súlya indokolttá tették Pusztaszabolcs várossá nyilvánítását. A hivatalos városavató ünnepségre július 25-én került sor. Az alap és a középfokú oktatási intézmények mellett a kultúra közvetítésében és a nevelésben Pusztaszabolcson jelentős szerep hárul a művelődési intézményekre, és a közösségi színterekre mind az oktatási, mind a kulturális intézmények bemutatására az 1.8 fejezetben kerül sor. A város építészeti értékeiről és emlékeiről az 1.14 fejezetben (Az épített környezet vizsgálata) írunk bővebben. E helyen is kiemelésre kerülnek azonban a legkiemelkedőbb építészeti értékek: - Felsőcikolai kastély - Szabolcspusztai kastély - Református templom - Katolikus templom - Középiskola épülete - Manóvár óvoda épülete - Vasútállomás épülete - ONCSA-házak (lakóépületek) A település honlapja az alábbi link alatt felsorolja azokat a helyi kulturális értékeket, melyek a város szempontjából kiemelten kezeltek: A megjelölt helyen azoknak a kulturális értékeknek a felsorolását és rövid leírását találhatjuk meg, amelyeket, valamely szervezet javasolt a települési értéktárba történő felvételre. Az értéktár az alábbi kategóriák szerint tartalmazza a település által fontosnak, értéknek ítélt tartalmakat: - Agrár és élelmiszergazdaság - Egészség és életmód - Épített környezet - Ipari és műszaki megoldások - Kulturális örökség - Sport - Természeti környezet - Turizmus és vendéglátás Civil szerveződések A városban a Civil Információs Portál adatai szerint 36 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek közül 34 önálló helyi szervezet, további 2 országos szervezet

41 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 tagszervezete. A település honlapján található információk szerint a ténylegesen a településen működő, jelenlévő civil szervezetek köre az információs portálon találhatónál bővebb. Ennek megfelelően az alábbi táblázatban a két adatbázis összesített tartalmát jelenítjük meg. 9. táblázat: Civil szervezetek a városban Civil szervezet neve Önkéntes Tűzoltó Egyesület Pusztaszabolcs Pusztaszabolcsi Sport Club Pusztaszabolcsi Polgárőrség Pusztaszabolcsi Kutyabarát Klub Erőnlét Sportegyesület Pusztaszabolcs Motor Ördögei Baráti Egyesület TDI Extrém Motorsport Sportegyesület Pusztaszabolcsi Szabadidősport Egyesület Alba Caritas Hungarica Pusztaszabolcsi csoportja KIAI Dojo Sportegyesület Pusztaszabolcsi FORCE GYM Sportegyesület Golden Lions Rögbi Sport Egyesület Puszta-Lovas Egyesület Harmónia Nyugdíjas Egyesület Agárdi MEDOSZ Horgász Egyesület Pusztaszabolcsi Gazdász Vadásztársaság Pusztaszabolcsi Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány Pusztaszabolcsi Kulturális Értékmentő Egyesület Öreg Diákok Baráti Egyesülete Pusztaszabolcsi Faluklub Egészségért Alapítvány Józsefes Gyermekekért Alapítvány A Nyelvi Kultúráért Alapítvány "SEBES FOLYÓ" GYERMEKEKET, IFJÚSÁGOT ÉS CSALÁDOT SEGÍTŐ ÉS KÉPZŐ KERESZTÉNY ALAPÍTVÁNY "Magyarországi Keresztény Misszió Szövetség" Egyház "v.a." Tevékenység tűzvédelmi feladatok sport, futball bűnmegelőzés fiatalok és kezdő kutyások oktatása sport, erőemelés szabadidő, sport szabadidő, sport szabadidősport szociális segítségnyújtás sport sport sport sport, szabadidő szabadidő hasznos eltöltése sport, szabadidő sport, szabadidő hagyományok ápolása hagyományok ápolása hagyományok ápolása hagyományok ápolása egészségvédelem Iskolás gyermekek segítése nyelvi kultúra ápolása ifjúság és családvédelem kultúra, vallás

42 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42 Civil szervezet neve Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány Pusztaszabolcsi Kulturális Értékmentő Egyesület Pusztaszabolcsi Polgári Egyesület Magyar Rákellenes Liga Pusztaszabolcsi Szervezete Örökmozgó Kistérségi Közhasznú Sportegyesület Cikola SC Sportegyesület Manóvár Óvodáért Alapítvány Zsiráf Alapítvány Csipesz Ifjúsági Egyesület KOTTA Egyesület Pusztaszabolcsi Nyitott Kapu Egyesület "Tiszta Utak Élő Táj" Egyesület Pusztaszabolcs Szebb Jövőjéért Kulturális Alapítvány Pusztaszabolcsi Vállalkozók Érdekképviseleti Szervezete Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Pusztaszabolcsi Szervezete Forrás: Önkormányzati adatok Tevékenység karitatív tevékenység kulturális értékek ápolása ismeretterjesztő előadások szervezése, véleményezés egészségvédelem küzdelem a betegség ellen szabadidősport sport, labdarúgás Manóvár Óvoda fejlesztése oktatás, nevelés, kultúra kultúra kultúra karitatív tevékenység karitatív tevékenység, település védelem kultúra érdekvédelem fogyasztóvédelem

43 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Óvodák Oktatás Az óvodai nevelést és az általános iskolai képzést a település működteti, a középiskola megyei fenntartásban van, de a működéshez szükséges vagyont a települési önkormányzat biztosítja. A középiskola négy és hat osztályos gimnáziumi, közgazdasági szakközépiskolai képzésen túl felnőttoktatást is szervez. A kínálatot színesíti a dunaújvárosi központtal működő Violin Művészeti Iskola oktatása. Annak érdekében, hogy helyben is legyen lehetőség a művészetoktatásra, a József Attila Általános Iskola zongora, furulya, gitár és dráma tagozatoknak ad helyet. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban kihelyezett tagozatként indít festészetet, drámajátékot és zongora tanszakot februárjában indult az Artemis Nyelviskola Pusztaszabolcson, diákjainak egy része a környező településekről kerül ki (Iváncsa, Besnyő, Beloiannisz). Az általános iskola helyiségében OKJ besorolású üzletvezetői szakképzés folyik, egy budapesti cég szervezésében. Pusztaszabolcs városban az óvodai feladatellátás 2 intézményben (feladatellátási helyen) történik: a Zsiráf Óvoda (korábban: I. sz. Óvoda, Pusztaszabolcs, Deák Ferenc utca 21/1.) maximum 120 férőhelyes, míg a Manóvár Óvoda (korábban: II. sz. Óvoda, Pusztaszabolcs, Velencei út 108.) maximálisan 180 férőhelyes. Az 1929-ben épült I. sz. Óvoda tetőszerkezete 1993-ban életveszélyessé vált, ezért új intézmény épült, új helyen, melyet 1994 decemberében adtak át. Az intézmény modern és korszerű épületben működik, a csoportszobák világosak, átjárhatók, melegítőkonyhával, mosó vasalóhelyiséggel rendelkeznek. Az udvarokon természetes anyagokból készült mozgásfejlesztő játékok vannak, melyek jól harmonizálnak a környezettel. 9. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma, Pusztaszabolcs (fő) 120,00% Az óvodai intézmények kihasználtsága (%) 100,00% 80,00% 60,00% 100,00% 93,20% 92,80% 96,00% 92,80% 91,37% 88,93% 81,00% 75,00% 75,00% 77,33% 75,67% 69,33% 40,00% 20,00% 0,00% év év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH T-Star

44 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 44 Alapfokú oktatás A két feladatellátási helyen összesen rendelkezésre álló óvodai férőhelyek száma 300, a gyermekcsoportok száma 10. Az óvodai kihasználtság alakulásával kapcsolatban elmondható, hogy 2005 óta folyamatosan csökken, amit azonban az is befolyásol, hogy 2001 és 2005 között 250, majd 2006 és 2007 években 280 fő volta hivatalos férőhelyek száma. Ténylegesen 2001 és 2012 között a beíratott gyermekek száma nem változott jelentősen, fő között mozgott. Az ábrán látható egy főre jutó óvodások száma egyben a kihasználtságra is utal: legalacsonyabb kihasználtság 2013-ban volt (69,33%), a legmagasabb 2005-ben (100%). Megvalósult fejlesztés: a Zsiráf és Manóvár óvodák esetében is megvalósult napkollektorok kiépítése a meleg víz biztosításához. A TÁMOP-hoz beadott óvodafejlesztési projekt nem kapott támogatást (tartaléklistára helyezték). A város as időszakra tervezett fontosabb fejlesztési igényei: A városban 1 általános iskolai intézmény biztosítja az alapfokú képzést: a József Attila Általános Iskola (Pusztaszabolcs, Mátyás király u. 14.). A bővülő gyermeklétszám miatt 1955 novemberében átadták a ma is működő emeletes iskola épületet, amely november 5-e óta viseli József Attila nevét. A nyolcvanas évek közepén felépült a tornacsarnok, a szennyvízderítő berendezés és nyolc tanteremmel az új iskolaszárny, valamint a bitumenes sportpálya. Az alapfokú képzés mellett logopédia és szociálpedagógiai foglalkozásokat is tartanak szakképzett pedagógusok közreműködésével. Az iskola egyéb szolgáltatások nyújtása céljából együttműködik többek között a dunaújvárosi központtal működő Violin Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. Annak érdekében, hogy helyben is lehetőség legyen a művészetoktatásra, a József Attila Általános Iskola a következő tagozatoknak ad helyet: zongora, furulya, gitár, dráma. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban pedig kihelyezett tagozatként indít festészet, drámajáték, zongora tanszakot. Ezen kívül labdarúgás, karate edzések, játékos nyelvi tanfolyamok (angol, német, francia), számítógépes képzések (az informatikai laborban 21 számítógép biztosítja a képzés megfelelő színvonalát) színesítik az iskola oktatási kínálatát. Az iskola 25 tanteremmel rendelkezik, a tanárok 50 számítógépet és 11 interaktív táblát vehetnek igénybe az oktatás során ban megalapították a Józsefes Gyermekekért Alapítványt, mely fontos feladatául tűzte ki az iskola tanulóinak mindennemű szociális segítését november 13-án megalakult az öreg Diákok Baráti Egyesülete. Célja az iskola anyagi, erkölcsi, tárgyi támogatása. Az iskola a es és ös tanévben 21 osztállyal működik. Az iskola tanulóinak létszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat: 2001-ben 618, 2006-ban 540, 2010-ben 476, 2013-ban 456 gyermek kezdte meg tanulmányait az intézményben. Nemzetiségi oktatás nincs a településen. A más településekről bejáró tanulók létszáma között 1 és 7 fő között mozgott. Megvalósult fejlesztés:

45 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 45 Középfokú oktatás Az iskola korszerű tornacsarnokkal rendelkezik, melyet 2006-ban újított fel az önkormányzat. A tornacsarnok jól felszerelt, kielégíti a vonatkozó elvárásokat, kihasználtsága a diákokon kívül a lakosságot, civil szervezeteket is számításba véve nagyon j, közel 100%-os. A város as időszakra tervezett fontosabb fejlesztési igényei: Középiskolai és felső-közép fokú képzést egy intézmény folytat a településen, a Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium. Az intézményt 1963-ban alapította a megyei tanács. Ma az iskola fenntartója és felügyeleti szerve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Alaptevékenysége az iskolai rendszer szerinti középfokú oktatás, a szakképzés, kollégiumi ellátás, míg melléktevékenység az iskolarendszeren kívüli szakképzés. Az intézmény iskolai rendszer szerinti oktatásában az iskola 2014-es pedagógiai programja szerint az alábbi képzési kínálat szerepel: - szakközépiskolai közgazdasági ágazat: vállalkozási és bérügyintéző, - turisztikai ágazat: turisztikai szervező értékesítő, - kereskedelmi ágazat: kereskedő szakmacsoportos alapozó képzés - továbbá a szakmacsoportokhoz tartozó szakképzési (13.) évfolyam(ok) képzése. Kimenő rendszerben: - kereskedelmi-marketing szakmacsoportos alapozó képzés (10-12) és az ehhez tartozó szakképzés ( évf.), - közgazdasági, négyosztályos ( évf.) gimnáziumi képzés. Az intézmény nem alaptevékenységként akkreditált felnőttképzési intézményként iskolarendszeren kívüli felnőttképzést folytat. Kollégiumi ellátás Az iskola tanulói létszáma az elmúlt időszakban 2010 óta jelentősen csökkent. Ez igaz a gimnáziumi és a szakképző iskolai részre egyaránt. Az iskolai létszámadatok részletes elemzése a következő ábra alapján, valamennyi intézményre ki fog terjedni. A tanulók 40% helyi tanuló. A fennmaradó 60% a Pusztaszabolcs km-es vonzáskörzetéből érkezik. Sárbogárd és Székesfehérvár térségéből, csak néhány tanuló jár be, mivel kollégiumi elhelyezésre nincs lehetőségünk. Különleges esetnek számít, ha a Pest megyei Érdről jelentkeznek a felvételizők. Bár a nevében szerepel, az intézmény kollégiumi elhelyezést 2009 óta nem tud nyújtani. Kollégiumi ellátást a városban működő intézmények nem tudnak biztosítani. Megvalósult fejlesztés: A város as időszakra tervezett fontosabb fejlesztési igényei: Felsőfokú oktatás A városban felsőoktatási intézmény nem működik.

46 2001. év év év év év év év év év év év év év Pusztaszabolcs város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 46 Az intézmények létszámcsökkenése Az óvodába beírt gyermekek száma között egy év kivételével csökkenést mutat. A 2000-es évek elején még emelkedésnek is tanúi lehettünk, azonban a vizsgált időszak összességében ( ) 10% feletti létszámcsökkenésről árulkodik. A két óvodai intézménybe 2013-ban összesen 208 gyermek lett beíratva a rendelkezésre álló 300 férőhelyre. Ábránk jól mutatja, hogy az általános iskola tanulói létszáma is folyamatosan csökken 2001 óta (egy két év kivételével). A csökkenés mértéke vonatkozásában meghaladja a 26%-ot. A legfrissebb adatok szerint a ös tanévben 444 tanulója van az iskolának. A legjelentősebb létszámcsökkenés a középiskolát érinti: a tanulók száma 2010-et követően szinte zuhanásszerűen csökkent: 2010-ben még 310, ben 267, 2012-ben 227, majd 2013-ban 185 diák kezdte meg tanulmányait a középiskolában. A csökkenés mértéke vonatkozásában, intézményi szinten közel 44%-os. A gimnáziumi részleget érintette legjobban a diákok számának visszaesése, hiszen míg 2004 és 2007 között 100 felett volt a gimnazisták száma, a 2013-ban induló tanévben már csak 18 fiatal tanult az iskola gimnáziumi osztályaiban. A szakközépiskolások száma is jelentősen visszaesett: 2001-ben 243, 2005-ben 215, 2011-ben 184, majd 2013-ban csak 154 diákja volt a szakközépiskolai intézménynek. 10. ábra: Az óvodai és iskolai létszámok változása, Pusztaszabolcs (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) (fő) Forrás: KSH T-Star Egészségügy Alapellátás A településen háziorvosi,- gyermekorvosi,- fogorvosi rendelés mellett védőnői szolgálat is működik. Pusztaszabolcs térségének egészségügyi központjaként funkcionál. E térségi funkciók az orvosok számában mutatkoznak meg

47 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 47 elsősorban, ugyanakkor a helyi védőnői szolgálat látja el a helyettesítést a szomszédos körzetekben is, de a hatósági állatorvos körzete több településre terjed ki, míg magán állatorvosi praxis a térségben csak itt működik. Az egészségügyi ellátás a következő intézmények között oszlik meg: - 1. számú Felnőtt háziorvosi körzet (Adonyi út 51.). A rendelő és eszközök önkormányzati tulajdonban vannak számú Felnőtt háziorvosi körzet (Velencei út. 32.) - 3. számú Felnőtt háziorvosi körzet (Velencei út 32.) A két háziorvosi körzet közös rendelőben működik, váltott műszakban. A rendelő önkormányzati tulajdonban van, 2006-ban került felújításra, akadálymentes közlekedés biztosítása megtörtént. - Gyermekorvosi körzet (Kossuth utca 6/1.) Az orvos helyben lakik, a hét öt munkanapján rendel váltott műszakban. A rendelő magántulajdonban van. - Védőnői Szolgálat (Adonyi út 39.) önkormányzati alkalmazottak három körzetben látják el a feladatot. - Fogorvosi körzet (Széchenyi utca 13.) A rendelő magántulajdonú. - Gyógyszertár (Adonyi út 43.) A rendelőt és eszközöket megvásárolta a gyógyszerész. - Hatósági körzeti állatorvos (Adonyi u. 44.), Ellátandó körzet: Pusztaszabolcs, Besnyő, Beloinnaisz, Iváncsa, Perkáta önálló állatorvos (Béke utca 53.) A rendelők és eszközök saját tulajdonban vannak. - Orvosi ügyelet: október 1-jétől a Napfény Kht.-vel (székhelye: Kulcs) kötött szerződés alapján a Kulcsi Kistérségi Egészségügyi Központ látja el a települést. - Szakellátás, egyéb o o o o o o Természetgyógyász: helyben lakik, előzetes bejelentkezés alapján lehet vele konzultálni lakóhelyén. Nőgyógyászati szakrendelés: a dunaújvárosi kórház szakorvosa minden második hét szerdáján tart terhes tanácsadást és nőgyógyászati szűrővizsgálatot. Ultrahangos diagnosztikai szakrendelés: a Kulcsi Klinika szakorvosa végzi hetente egyszer, délutánonként. A nőgyógyászati szakrendelés és az ultrahang diagnosztikai rendelés helye a Nővédelmi Tanácsadó (Adonyi út 39.). Fogtechnika: a fogtechnikus helyben lakik, a labor a Sport utcában működik. Optikusok, és a szemvizsgáló szakorvos helyben lakik Benedikt otthonápolási szolgálat. - Mentőállomás: Egy 24 órás és egy nappali (12 órás) mentőállás került kialakításra. Ellátott körzet: Pusztaszabolcs, Besnyő, Beloiannisz, Adony, Iváncsa. A működő háziorvosok száma 2013-ban 3, emellett 1 házi gyermekorvos áll még a lakosság szolgálatában, munkájuk segítésére ebben az évben 2,5 betöltött védőnői álláshely állt rendelkezésre.

48 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 48 Szakellátás A gyógyszertárak száma 2, az intézmények magántulajdonban vannak, így azokkal az önkormányzatnak fenntartói gazdasági kapcsolata nincs. Az egészségügyi szakellátást a város lakosai más településeken tudnak igénybe venni, alapvetően a Kulcsi Kistérségi Egészségügyi Központban, valamint a dunaújvárosi járóbeteg szakrendelőkben. Ugyancsak a Kulcsi Kistérségi Egészségügyi Központban vehető igénybe a központi háziorvosi ügyelet. A fogorvosi ügyelet Dunaújvárosban érhető el felnőttek és gyermekek részére egyaránt. Intézmények, szolgáltatások Szociális közszolgáltatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a település nagysága szerint határozza meg az egyes önkormányzatok feladatait a szociális szolgáltatások terén. A hatályos törvény szerint Pusztaszabolcs Város Önkormányzata, mint főnél több állandó lakosú település, az alábbi szociális szolgáltatásokat köteles biztosítani: - étkeztetést, - házi segítségnyújtást - családsegítést, - idősek nappali ellátását. A feladat-ellátási kötelezettség során az önkormányzatnak a szociális ellátások, és szolgáltatások feltételeit biztosítania kell, amely történhet intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal kötött megállapodás alapján. A települési önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően-, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Pusztaszabolcs Város Önkormányzata kötelező szociális szolgáltatási feladatait az alábbiak szerint látja el: az Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás megbízási szerződést kötött Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületével a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok január 1- jétől történő ellátására Pusztaszabolcs, Adony, Iváncsa településekre vonatkozóan. A fenntartói jogokat Pusztaszabolcs önkormányzata gyakorolja. A társulás neve: Pusztaszabolcs Nagyközség, Adony Város, Iváncsa Község Önkormányzatok Szociális Intézményi Társulása. A társulás székhelye Pusztaszabolcs, Magyar utca 6. Az intézmény neve: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. Telephelyei: - Pusztaszabolcs, Adonyi út Adony, Kossuth Lajos u Iváncsa, Fő u. 61/b. A kötelező feladatellátás szakmailag önálló intézményben történik. Az intézmény érvényes, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, valamint a Képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzattal, Szakmai Programmal, és a törvény által előírt egyéb szabályzatokkal rendelkezik.

49 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 49 Étkeztetés Napi egyszeri meleg étel (ebéd) biztosítása munkanapokon, azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére nem tudják biztosítani. Ezt a szolgáltatást úgy szervezi meg az önkormányzat, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményében vehető át, ill. fogyasztható az ebéd. Házi segítségnyújtás A szolgáltatási igénybevevő személyeknek saját lakókörnyezetükben kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az ellátás formáját, gyakoriságát az egyéni szükségletek határozzák meg. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Az utóbbi években a házi segítségnyújtás keretében országosan megkezdődött a jelzőrendszeres szolgálat kiépítése. A saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, akik az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából rászorultak. Az igényt a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat vezetőjénél lehet előterjeszteni december 22.-től működik a szolgáltatás a kistérség 7 településén (Pusztaszabolcs, Adony, Besnyő, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Szabadegyháza). Az alapszolgáltatást a Napfény Idősek Otthona Szociális Szolgáltató Kht.) Iváncsa, Fő út 28.) biztosítja az Adonyi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján. Ez a szolgáltatás napi 24 órán keresztül lehetőséget ad arra, hogy az egyedül élő idős emberek biztonságban érezhessék magukat. Családsegítés A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló egyének, valamint családok számára nyújtott szolgáltatás. A legtöbben anyagi problémák felmerülése végett, ügyintézéssel kapcsolatos, lelki-, mentális-, életviteli-, gyermeknevelési-, családi-kapcsolati problémák miatt keresték meg a szolgálatot. A családsegítésnél a legégetőbb problémák: - anyagi-, megélhetési gondok, gazdálkodási problémák az egyre nehezedő gazdasági helyzetben - teherbírást meghaladó, meggondolatlan hitelfelvételek (nem gondolnak arra, hogy a kölcsönt vissza is kell fizetni) - életviteli nehézségek - a tradicionális család, mint olyan megszűnt, ebből kifolyólag a család nem tölti be (nem megfelelően tölti be) a tőle elvárt szerepet - az információhiány is sok esetben gondot okoz a családoknak Idősek nappali ellátása A saját otthonukban élők részére biztosítja a lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, napi kétszeri étkezésre, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Nyilvántartott várakozó nincs, minden igényt ki tudtak elégíteni. A következő táblázatból kitűnik, hogy az étkeztetés biztosításával egyre több rászoruló jut napi meleg ételhez, valamint a családsegítés iránti igénybevétel látványos megnövekedése bizonyítja ezen szolgáltatások fontosságát, létszükségletét.

50 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: A szociális szolgáltatások kapacitás adatai, Pusztaszabolcs, 2013, 2014 Ellátási forma Idősek nappali ellátása (idősek klubja) Házi segítségnyújtás Ellátottak köre 2013 Férőhelyek, kapacitás Ellátottak száma időskorúak 20 fő 20 fő időskorúak 18 fő 25 fő Szociális étkeztetés rászorulók igény szerint 38 Családsegítő szolgáltatás Idősek nappali ellátása (idősek klubja) Házi segítségnyújtás rászorulók igény szerint időskorúak 20 fő 19 fő időskorúak 18 fő 16 fő Szociális étkeztetés rászorulók igény szerint 49 fő Családsegítő szolgáltatás Gyermekjóléti szolgáltatás rászorulók igény szerint 398 fő gondozott gyermekek Forrás: KSH T-Star, önkormányzati adatok igény szerint 83 fő (43 család) A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a városi szociális ellátás kapacitásait a lakosság kihasználja. A településen nem működik bölcsőde. Pénzbeni és természetbeni ellátások Az önkormányzat az évi III. törvény végrehajtására alkotott 8/2006. (III. 31.) Kt. számú rendelete alapján az alábbi ellátási formákat biztosítja a településen élők számára: Pénzbeli ellátások: - időskorúak járadéka - rendszeres szociális segély - lakásfenntartási támogatás - ápolási díj - átmeneti segély - temetési segély Természetben nyújtott szociális ellátások - köztemetés - közgyógyellátás

51 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 51 - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: április 1-jétől - adósságkezelési szolgáltatás: új szolgáltatásként november 1- jétől vezette be az önkormányzat. Az elmúlt időszak fejlesztései: Tervezett fejlesztések: Intézmények Közösségi művelődés, kultúra Az alap és a középfokú oktatási intézmények mellett a kultúra közvetítésében és a nevelésben Pusztaszabolcson jelentős szerep hárul a művelődési intézményekre, kultúra közvetítőkre. Művelődési ház, könyvtár, Közösségi Ház Az önkormányzat fenntartásában működik a művelődési ház. Az épületben található a Petőfi terem elnevezésű közösségi színtér, melyet az önkormányzati alkalmazásban álló közművelődés-szervező üzemeltet, valamint a könyvtár. A Petőfi terem 100 fő befogadására alkalmas. A nagyközségi könyvtár 2003 októberéig a Polgármesteri Hivatal telephelyeként működött, azt követően részben önállóan gazdálkodó részjogkörű költségvetési szervként vesz részt a település művelődéspolitikai céljainak elérésében. A könyvtár számos eszközt felhasznál népszerűségének növelésére, pályázatokkal, versenyekkel, az állomány folyamatos állománygyarapításával és az iskolások ösztönzésével is hozzájárulnak a könyvtár ismertségéhez, népszerűségéhez. Az intézmény az általános könyvári feladatai mellett a nagyközség egyik közművelődési centruma, 2004-től részt vesz az e- Magyarország programban, ingyenes Internet használatot biztosítva a látogatóknak 2 számítógépen. A könyvtárban számos kulturális és oktatási célú rendezvényt szerveznek, melyek között könyvtárbemutatók, író- és olvasó találkozók, játékversenyek és könyvtárhasználati foglalkozások is szerepelnek. A Közösségi Ház a Katolikus Egyház és a Pusztaszabolcsi önkormányzat közösen finanszírozott létesítménye. Felújítási költségeit 20 millió Ft-ot 50-50%-ban az egyház és az önkormányzat adta össze 2003-ban. A ház működési költségeinek felét az önkormányzat fedezi. A felújítás óta a Közösségi Ház a helyi kulturális élet egyik központjává vált, ez lett a pusztaszabolcsi egyesületek, klubok működésének egyik fő színtere. A házban is működik e- Magyarország pont. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium épületének első emeleti aulájában állandó kiállításként helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. Pusztaszabolcs hitéletével kapcsolatban kiemelendő, hogy a 2011-es népszámláláskor a kérdésre válaszoló lakosság mintegy fele (45,5%) római katolikusnak vallotta magát, 9,9% pedig reformátusnak. A helyi népesség mintegy harmada nem válaszolt a kérdésre, míg a további válaszolók között találhatunk görög katolikusokat, evangélikusokat, és más vallási közösségekhez tartozókat.

52 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 52 Rendezvények Pusztaszabolcs legnagyobb idegenforgalmi látványosságai a minden évben megrendezésre kerülő Szabolcs Napok rendezvénysorozata (minden év júliusának utolsó hétvégéjén), az Életmód és Szenvedélyek Napja (minden év augusztus 20-a körül). A település talán legvonzóbb rendezvénye az ún. Orgonakoncert-sorozat, amelyet hagyományosan az évben folyamatosan tartanak. Külföldi látogatók és a környező települések lakosai mindhárom rendezvényt nagy számban látogatják. A helyi kb fős látogatói kör fős környező települési vendéggel, valamint fős külföldi vendégsereggel egészül ki. A Szabolcs napok főbb állandó rendezvényei: - zenei koncertek, - éjszakai kalandtúra, - sportversenyek (duatlon, asztalitenisz, kosárlabda), - elismerő címek átadása, - kiállítás megnyitók, - egyesületi bemutatók, - könyvbemutatók, - utcabál, - tűzijáték, - gyermekműsorok, - kézműves bemutatók. Az Életmód és Szenvedélyek Napja főbb állandó rendezvényei: - asztrológia bemutató, - természetgyógyász előadása, - sportversenyek (szkanderbajnokság, erőemelő-verseny, játékos vetélkedő), - szabadtéri főzés, - orvosi tanácsadás, - szenvedélybetegségek leszokását segítő előadások, - tűzijáték, - táncház. Az Orgonakoncert-sorozat Magyarország legrégebbi barokk orgonáján: - változatos előadók orgonaműveket adnak elő. További kiemelt települési rendezvények: - Színházi Esték Pusztaszabolcson (évente 4-5 színházi előadás) - Március 15-i, október 23-i ünnepség - Polgári Egyesület előadás sorozata (évente 8-10 előadás a közösségi házban) - Június 4. Trianoni emlékezés - Kistérségi expó (térségi rendezvény) Sport Pusztaszabolcs városa 2007-ben készítette el sportfejlesztési koncepcióját. A településen 1927 óta működik a Labdarúgó Sportegyesület, amely a mai

53 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53 Pusztaszabolcsi Sport Club jogelődje volt. A sportegyesület tagjainak száma az elmúlt időszakban kismértékben csökkent. Fordított arányt mutat az egyesületek számának alakulása. A csökkenő taglétszám ellenére az egyesület a labdarugó szakosztályt tartja fent, számos esetben csak más vonzáskörzeten kívüli térségekből igazolt játékosokkal tudnak eredményesen működni, ami a jelenlegi finanszírozási keretek között nem gazdaságos. Az oktatási intézményekhez kapcsolódó sportnevelés - óvodák: A településen régóta működik az óvodai sportfoglalkozás a Manóvár Óvodában. A testnevelés mindkét óvodai egységben szerves része az óvodai oktatásnak. A személyi és tárgyi feltételek testnevelési szoba, sportudvarok, korszerűbb sportfelszerelések, képzett óvónők biztosítottak, bár a Zsiráf Óvodai intézményrészben hiányzik a tornaszoba. - iskolai testnevelés, sport: Az iskolai testnevelésnek és sportnak két helyszínét lehet jól elkülöníteni egymástól. A helyi tantervek alapján kialakított és megtartott testnevelési órákat és a szervezett keretek között folyó délutáni sportfoglalkozásokat. A két terület egymástól szakmailag nehezen elválasztható. Az általános iskola rendelkezik egy 540m2-es tornacsarnokkal, valamint pormentes sportudvarral. A középiskola is működtet egy tornatermet, valamint egy pormentes sportudvart. - Pusztaszabolcson működő sportegyesületek: o Pusztaszabolcsi Sport Club futball o Erőnlét Sportegyesület erőemelés o Pusztaszabolcsi Szabadidősport Egyesület szabadidősport o Örökmozgó Kistérségi Közhasznú Sportegyesület szabadidősport o Kiai Dojo Karate Egyesület karate o Pusztaszabolcsi Golden Lions Rögbi Sport Egyesület rögbi Az elmúlt időszak fejlesztései: Tervezett fejlesztések: Esélyegyenlőség i Program Esélyegyenlőség biztosítása A városban a HH-s gyermekek száma 2013-ban XX fő, 2014-ben XXX fő volt. A HHH-s gyermekek száma 2013-ban YY fő, 2014-ben YYY fő volt, ami ZZ%-os emelkedést mutat az előző évi adathoz képest. A jelenleg hatályos Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013 júniusában került elfogadásra. A program ennek megfelelően többnyire 2012-ig terjedő adatokra épülő elemzéseket és következtetéseket tartalmaz. A program intézkedései az alábbi területekre összpontosulnak: 1. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

54 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 54 Helyi foglalkoztatás további alkalmazása Szociális szolgáltatás és a karitatív szervezetek együttműködése Lakossági adósságkezelési szolgáltatás 2. A gyermekek esélyegyenlősége HH gyermekek középiskolai oktatásának támogatása HH gyermekek tanulmányainak támogatása a felsőoktatásban Nyári gyermekétkeztetés biztosítása Szegény családok gyermekei nyári szünidejének hasznos eltöltése 3. A nők esélyegyenlősége Nők közfoglalkoztatásba való bevonása Egészségügyi tájékoztatás és szűrővizsgálatok szervezése 4. Az idősek esélyegyenlősége Áldozattá válás megelőzése Szociális, közművelődési programok szervezése Idős személyekkel való kapcsolattartás a téli időszakban 5. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Középületek akadálymentesítése pályázati lehetőség útján Fogyatékos személyek meghívása a két évenkénti HEP fórumra A helyi munkáltatók tájékoztatása a fogyatékos személyek foglalkoztatásának kedvezményeiről

55 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település gazdasága Megyei program szerinti gazdasági súly A település gazdasági súlya, szerepköre Pusztaszabolcs város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően nem kerül említésre, a közlekedési infrastruktúrát valamint a szennyvíz- és ivóvíz hálózatot érintő fejlesztések tekintetében ugyanakkor megjelenik a megyei területfejlesztési programban. A városban a regisztrált vállalkozások száma 493 db, míg a működő vállalkozások száma 204 darab volt (2012). Előbbi érték 2011-hez viszonyítva 3,6%-os csökkenést, míg utóbbi jelentősebb, 13,55%-os csökkenést mutat. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében ben 55,86 db működő vállalkozás/ 1000 lakos volt, míg Pusztaszabolcs város esetében az érték 33,85 db/1000 lakos. Ezzel a város a járás városi rangú települései között az utolsó helyet foglalja el, és az érték a megyei mutatótól is jelentősen elmarad. A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város relatív gazdasági erejét ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások ágazati megoszlását is. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok beazonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. 11. táblázat: Működő vállalkozások száma gazdasági áganként Pusztaszabolcson (2012) Gazdasági ág Pusztaszabolcs város db Fejér megye db Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb szolgáltatás Forrás: KSH T-STAR A fenti táblázatból látható, hogy összhangban a megyei szinten látható adatokkal arányát tekintve az építőiparban, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működő cégek a maghatározóak Pusztaszabolcson, míg a megyei értéktől elmaradva a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző működő vállalkozások száma igen alacsony a városban.

56 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság A 2011-es népszámlálási adatok szerint Pusztaszabolcson a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban 191 fő foglalkoztatott volt. A városban és vonzáskörzetében az agrárgazdaság ugyanakkor meghatározó ágazat. A termelőszövetkezetek felbomlásával kialakult gazdasági társaságok művelik a térség földjeinek 90%-át. A földművelésen kívül jelentős az üzemi állattartás is. Jelenleg több meghatározó vállalkozás működik az ágazatban komoly foglalkoztatási potenciállal. A térségben tradíciója van a szarvasmarhatartásnak, míg a növénytermesztés kapcsán a kukorica, búza, cukorrépa tekinthető meghatározó terménynek, de a helyi vállalkozások kertészetet is működtetnek. A mezőgazdaságban működő gazdasági szervezetek száma a KSH adatai szerint 5 db volt 2010-ben és 2012-ben Pusztaszabolcson. A szektorban működő vállalkozások közül kiemelendő a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. A 60 főt foglalkoztató cég árbevétele az utolsó lezárt üzleti évben 850 millió forint volt. A gazdaságban 600 holstein-fríz tehén naponta liter tejet ad, melyet saját tejüzemben dolgoznak fel. A vállalat folyamatosan fejleszt, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül mezőgazdasági eszközök beszerzésére Ft-ot nyert 2005-ben A sertés tenyésztéssel foglalkozó Felsőcikolai NO2 Kft. 30 fő munkavállalót foglalkoztat, éves árbevétele az utolsó lezárt üzleti évben 750 millió forint volt. A vállalat az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül computer vezérelt folyékony takarmány kiosztó technológia beszerzésére Ftot nyert 2005-ben. Az ágazatban működő meghatározó vállalkozás az 1997-ben alapított 4.M 97 Kft., ahol 15 fő dolgozik. A cég árbevétele 150 millió forint volt az utolsó lezárt üzleti évben, fő profilja a gyümölcstermesztés és a méhészet Ipar Pusztaszabolcs gazdasági életében meghatározó fordulatot hozott a XIX. század végi vasútfejlesztés, ugyanakkor az 1940-es évekig jelentős ipar mégsem telepedett meg a községben. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Pusztaszabolcson az iparban, építőiparban 844 fő foglalkoztatott volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben 24 db vállalkozás működött az ipari szektorban Pusztaszabolcson. Ezek közül kiemelendő a falemezgyártással foglalkozó, 130 főt foglalkoztató és mintegy 2 milliárd forintos árbevétellel rendelkező Heitz Élfurnér Művek Kft. A céget 1991-ben alapították és 2003-ban települt Budafokról Pusztaszabolcsra. A vállalkozás térségi szerepét hangsúlyozza, hogy dolgozói közül sokan járnak be Beloiannisz, Besnyő, Ercsi, Iváncsa, Ráckeresztúr településekről, míg kisebb számban Budapestről, Dunaújvárosból, Érdről, Martonvásárról és Százhalombattáról is ingáznak.

57 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 57 A járműgyártás területén működik a Stadler Magyarország Kft., mely a svájci székhelyű járműjavító magyarországi leányvállalata. A Stadler Magyarországon három leányvállalattal van jelen. A helyi értékesítésért felelős Stadler Trains Magyarország Kft. irodája Budapesten található. Ez a leányvállalat felelős a pusztaszabolcsi karbantartóbázisért is, amely a Magyar Államvasutak FLIRT flottájának karbantartását végzi. Az elővárosi villamos motorvonatok javító bázisa egy 4165 m2 nagyságú épületben történik. A szerelőműhely a XXI. századi igények figyelembe vételével épült, minden korszerű környezetvédelmi és energetikai igénynek megfelel. A vállalat Pusztaszabolcs egyik legnagyobb foglalkoztatója, jelenleg mintegy 35 munkavállalóval és közel 2,5 milliárd forintos árbevétellel. Meghatározó foglalkoztató és gazdasági szereplő a városban a Lédem Kft. A vállalat, melynek fő profilja a gumialkatrész és a mezőgazdasági gépalkatrészgyártás 30 főt foglalkoztat, árbevétele eléri a 2,5 milliárd forintot. A cég a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban tevékenysége fejlesztésére Ft-ot nyert, amit műanyag préstechnikai gépek beszerzésére fordít. Az állateledel gyártással foglalkozó M.K.SZ. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 20 főt foglalkoztat, árbevétele mintegy 2 milliárd forint volt az utolsó lezárt üzleti évben. Az M.K.SZ. Kft. az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretein belül terménytároló létesítésére Ft-ot nyert. Mézes József gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozó, valamint a mérnöki, építési tevékenységgel foglalkozó Noble Kft. ugyancsak meghatározó szereplői a helyi gazdaságnak. Pusztaszabolcs belterületének nyugati határvonala mentén fekszik az a bővíthető és fejleszthető héthektáros iparterület (egykori gépállomás), ahol jelenleg a Heitz Élfurnér Művek, illetve a Lédem 2000 Kft-k működnek. A fentiek mellett a rendezési terv az MKSZ Kft. (1,6 ha), a Pusztaszabolcs Agrár Zrt. (28 ha), a Felsőcikola NO2 Kft. (32 ha), illetve a 4M97 Kft. (15 ha) közművekkel és infrastruktúrával ellátott telephelyein lát lehetőséget további ipari, kereskedelmi, szolgáltatási funkciójú bővítésre, fejlesztésre Szolgáltatások Pusztaszabolcs város a Dunaújvárosi járás meghatározó települése. Pusztaszabolcs térségi szerepe egyrészt kereskedelmi funkciójában mutatkozott (mutatkozik) meg hosszú időn keresztül. A 2011-es népszámlálási adatok szerint Pusztaszabolcson a szolgáltatási szektorban fő foglalkoztatott volt. Jelenleg nagykereskedelmi egységek, bevásároló központok a településen nincsenek, de a térségben egyedül Pusztaszabolcson működik törvényes keretek között piac. A piac időszakos nyitva tartással működik, csütörtökön és vasárnap. Napi forgalma 1-2 ezer fő körül alakul, a vásárlók többsége pusztaszabolcsi, de a környező településekről is sokan felkeresik. (Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Adony). A piaci árusok köre stabil, fő tevékenységi köreik:

58 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 58 könyv-, ruha-, háztartási eszköz-, dísztárgy-, és bőr árusítás. A piac üzemeltetője a Bodó Bt. Emellett számos kereskedelmi, szolgáltató egység, kiskereskedelmi üzlet található a városban, vagyis az alapvető szolgáltatások elérhetőek a helyi lakosság számára. Cukrászda, fodrászüzlet, élelmiszerbolt mellett benzinkút is működik a városban. A turizmus nem meghatározó gazdasági szegmens a településen. Pusztaszabolcson 2012-ben összesen 211 fő szállt meg a kereskedelmi szálláshelyeken, míg ez a szám 2013-ban 312 fő volt ben így 721, míg 2013-ban 1705 vendégéjszakát rögzíthettek. A két év tekintetében kiemelkedő a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának bővülése, hiszen míg ben ez a szám 81 db volt, addig 2013-ban már 132 db. A KSH adatai szerint egyébként a járásban Dunaújvárosra és Rácalmásra látogatott a legtöbb vendég 2013-ban fő illetve fő és ennek megfelelően ebben az évben e két településen volt a legmagasabb a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma is: db, illetve db. Pusztaszabolcs legnagyobb idegenforgalmi látványosságai a minden évben megrendezésre kerülő Szabolcs Napok rendezvénysorozata (minden év júliusának utolsó hétvégéjén), az Életmód és Szenvedélyek Napja (minden év augusztus 20-a körül). A település talán legvonzóbb rendezvénye az ún. Orgonakoncert-sorozat, amelyet hagyományosan az évben folyamatosan tartanak. Külföldi látogatók és a környező települések lakosai mindhárom rendezvényt nagy számban látogatják. A helyi kb fős látogatói kör fős környező települési vendéggel, valamint fős külföldi vendégsereggel egészül ki. A város további kiemelt rendezvényei a színházi estek, a nagyobb nemzeti ünnepekhez köthető rendezvények, valamint a Polgári Egyesület rendezvénysorozata A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Pusztaszabolcs gazdasági vonzerejét a település jó elsősorban vasúti megközelíthetősége is erősíti. Láthattuk, hogy a városban jelentős a feldolgozó ipari ágazat, ahol nagy árbevételű és jelentős munkavállalói létszámmal rendelkező cégek működnek. A helyben működő vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a város helyi adóbevételeihez. Az előbbiekben bemutatott kilenc vállalkozás helyi iparűzési adó befizetéseinek arányát az alábbi táblázat rögzíti.

59 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK táblázat: Helyi iparűzési adó bevétel Pusztaszabolcson ( ) Iparűzési adóbevétel Főbb helyi gazdasági szereplők által fizetett adó (9 vállalkozás) A gazdasági szereplők által fizetett adó aránya az évi iparűzési adó bevételhez képest % ,6 % ,1 % ,8 % ,6 % ,2 % Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Láthatjuk, hogy a jelentősebb vállalkozások folyamatosan az évi iparűzési adó bevétel meghatározó, 50%-ot meghaladó hányadát fizetik be az önkormányzatnak. Amint arra korábban is utaltunk, a város kedvező fekvésének, jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetően vonzó befektetési helyszín lehet a jövőben is. E megállapítást igazolja például a Stadler Magyarország Kft. megtelepedése is a Pusztaszabolcson. A város ipari múltja igen sokszínű, erre valamint a helyben elérhető képzett munkaerőre alapozva fejleszti tevékenységét több, Pusztaszabolcson működő vállalkozás. Az elmúlt években elsősorban a T-PALETTA Gyártó, Kereskedelmi Szolgáltató Betéti Társaság pályázott sikeresen Európai Uniós forrásokra, hiszen a cég két pályázatot is megvalósított, összesen mintegy 25 millió forint értékben. A beruházások anyagmozgató gépek beszerzésére, illetve innovációs szolgáltatásfejlesztésre irányultak ben az ÚMVP keretében a NOBLE Mérnöki Szolgáltató Kft ,- Ft fejlesztési forrást nyert az eszközfejlesztésre. Az eszközfejlesztés teljes beruházási költsége bruttó ,- Ft volt. A városban működő cégek közül anyacégén keresztül elsősorban a Stadler Magyarország Kft. integrálódott nagyobb beszállítói hálózatokba, ám ennek közvetlen kihatása a helyi kis- és középvállalkozások működésére igen csekélynek mondható. Pusztaszabolcson klaszter nem működik, a helyi cégek nem tagjai nagyobb vállalati együttműködéseknek A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Korábban többször utaltunk már arra, hogy Pusztaszabolcs külső elérhetősége kedvező. A város a Pécs Budapest vasútvonal meghatározó állomása,

60 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 60 domináns szekunder forgalmi pontként kapcsolatot teremt a térség két megyei jogú városával is. Pusztaszabolcs közúti megközelíthetősége jónak mondható, hiszen 2006-ban elérte a települést az M6-os autópálya, amely tovább javítja Pusztaszabolcs megközelíthetőségét, térségi szerepeinek kiteljesedését. K+F és innováció-s tevékenységet végző vállalkozások a városban nincsenek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző cég 19 darab található Pusztaszabolcson. A K+F ráfordítások mértéke nem meghatározó a településen Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A város teljes lakásállománya 2013-ban db. A lakásállomány 2001-hez képest (2 136 db)kis mértékben növekedett ban Pusztaszabolcson a KSH adatai szerint lakás nem szűnt meg, ugyanakkor 4 darabot építettek. A városi bérlakás állomány jellemzőit az ben tárgyaljuk. Az egyik legnagyobb hazai online ingatlan értékesítési portál 2014 júniusában 117 db eladó lakóingatlant tartott számon. 5. térkép: Eladó ingatlanok térbeli elhelyezkedése Pusztaszabolcson Forrás:

61 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 61 A pontos területi elemzést nehezíti, hogy a hirdetésekhez 84 esetben nem adták meg az ingatlan pontos elhelyezkedését. Látható ugyanakkor, hogy a Velencei úttól ÉK-re fekvő utcákban igen jelentős a kínálat, továbbá a vasúttól nyugatra eső városi területeken 23 db, míg az ettől keletre található utcákban mindösszesen 7 db ingatlan várja új tulajdonosát. Alapvetően elmondható, hogy a város lakó ingatlanjaira a kínálati piac jellemző, az ingatlanárak 150 ezer 200 ezer Ft/m2 ár között alakulnak. Pusztaszabolcson az irodapiac nem bővül, jelentős kínálat illetve kereslet nem jellemzi Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Pusztaszabolcs város önkormányzatának költségvetési bevétele 2010 és 2014 között 731,796 millió forintról 704,099 millió forintra csökkent. Az önkormányzat működési költségvetési támogatása ezen belül 288,6 millió forintról 360,56 millió forintra nőtt. A költségvetés kiadási oldala ugyanezen időszak alatt 762,314 millió forintról 740,688 millió forintra változott és 2014 között Pusztaszabolcs város mérlegfőösszege 2,34 milliárd forintról 2,36 milliárd forintra emelkedett. A kiadásokon belül a legjelentősebb tételt a személyi jellegű juttatások és a dologi költségek jelentik, előbbi a vizsgált időszakban 314 millió forintról 259 millió forintra csökkent, míg utóbbi 188 millió forintról 217 millió forintra emelkedett. Az önkormányzat törzsvagyona 2012 és 2013 között 2,044 milliárd forintról 2,018 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a forgalomképtelen ingatlan vagyon értéke 1,241 milliárd forintról 1,222 milliárd forintra csökkent, míg a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon értéke 354,15 millió forintról mintegy 362 millió forintra nőtt. Összességében megállapítható, hogy a város költségvetése kiegyensúlyozott, hitelállománya 2012 és 2013 között 104 millió forintról 40 millió forintra csökkent. A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik saját ciklusprogramja alapján. A őszi önkormányzati választásokat követően az önkormányzatoknak 6 hónapjuk van elkészíteni a következő ciklus gazdasági programját. Pusztaszabolcs közötti időszakra vonatkozó programját a Képviselőtestület 174/2015. (IV.29.) Kt. számú határozattal fogadta el. A program több olyan célkitűzést is nevesít, melyek a helyi gazdaság fejlesztésével, dinamizálásával kapcsolatosak. Ezek közül kiemelendő a települési vonzerő növelését rögzítő cél, valamint a város gazdasági alapját a

62 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 62 helyi szakemberekre és a városban működő kis- és középvállalkozásokra alapozva fejleszteni szándékozó célkitűzés Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A Polgármesteri Hivatalban három osztályba szerveződbe végzik munkájukat az önkormányzati dolgozók. A titkárság a szervezései, ügyviteli, személyügyi, munkaügyi és szabálysértési, valamint technikai feladatokat látja el. Az Igazgatási Osztály anyakönyvi- és népességigazgatási, műszaki hatósági, műszaki fejlesztési, kommunális ellátási, általános igazgatási, szociális igazgatási, gyámügyi és közterület-felügyeleti feladatokat lát el. A Pénzügyi Osztály költségvetési gazdálkodás-, és számviteli feladatok, pénzügyi igazgatási és adóigazgatási, pályázati és pénztárosi feladatokat végez. Pusztaszabolcson a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a Képviselőtestület rendelkezik. A testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A képviselőtestület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai. A Pénzügyi Bizottság kiemelt feladata többek között az önkormányzat pénzügyi feladatainak előkészítése, szervezése és végrehajtásának ellenőrzése. A Humán Bizottság többek között javaslatokat készít elő az oktatási, nevelési intézmény vezetői pályázatának előkészítéséhez, de feladatai közé tartozik a települést érintő közegészségügyi problémák feltárása, megoldásukat segítő javaslatok kidolgozása. A polgármesterrel együttműködve a településfejlesztés, rendezés, hosszú távú terveinek elkészítése, és az ebből adódó éves feladatok meghatározása a Településfejlesztési és Értéktár Bizottság feladatkörébe tartozik. Ugyancsak a Bizottság feladatkörébe tartozik a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos környezet-, és természetvédelmi követelmények és szempontok következetes érvényesítése, valamint a város infrastruktúrájának fenntartását és fejlesztését érintő feladatok meghatározása, az ezzel járó szervezési munkában való közreműködés, pénzügyi forrásokra vonatkozó javaslatok kidolgozása Gazdaságfejlesztési tevékenység Az elmúlt években az önkormányzat csak néhány gazdaságfejlesztést célzó tevékenységeket hajtott végre. Ezek közül mindenképpen kiemelendő a városi infrastruktúra fejlesztésében fontos mérföldkövet jelentő szennyvíztelep bővítés, melyre mintegy 6 millió forint támogatást nyert a város. Ugyancsak fontos projekt a városkép fejlesztését, javítását szolgáló Pusztaszabolcs városi funkciójának fejlesztése című projekt, mely 39,37 millió forint támogatással valósult meg.

63 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 63 A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között meg kell említeni a gazdaságfejlesztési területek kijelölését, az ipari-gazdasági övezetek meghatározását is. A vasút közelsége és az egyre javuló közúti közlekedési kapcsolatok fejlődésével felértékelődik Pusztaszabolcs a potenciális befektetők számára. A képviselő-testület az elképzeléseket támogatja, így a város rendezési tervében iparterületeket jelölt ki a település több pontján. Az egyik legnagyobb fejleszthető terület (49,2 hektár, gazdasági-kereskedelmiszolgáltató iparterület) az M6-os autópálya iváncsai csomópontja felől jól megközelíthetően, a vasútvonal és a számú út mellett fekszik. Egy másik jelentős méretű (41,3 hektár) iparterületet is definiált a rendezési terv, amely az előbbihez hasonlóan az autópálya adonyi csomópontja felől elérhető, a Velencét, Pusztaszabolcsot és Adonyt összekötő sz. út két oldalán, meglévő mezőgazdasági (gabonatároló, raktározó, gyümölcstermelő, méztermelő) üzemi területekhez kapcsolódva. A fenti két iparterületen az igényeknek megfelelően egy ütemben vagy szakaszosan megoldható a közművek kiépítése a meglévő belterületi hálózathoz kapcsolódva Foglalkoztatáspolitika Pusztaszabolcs Város helyi esélyegyenlőségi programja, közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és intézkedési terve egyaránt rögzít a helyi foglalkoztatáspolitikát érintő, releváns megállapításokat. Pusztaszabolcs város önkormányzata minden évben bevonja a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket a közfoglalkoztatásba ben és 2011-ben 118 fő, míg 2013-ban 119 fő közfoglalkoztatásba való bevonása történt meg. Fentieken túl a fiatalok munkanélküliségét érintő konkrét beavatkozások városi önkormányzati szinten nem történnek Lakás és helyiséggazdálkodás Az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásáról Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2008. (XI. 28.) többször módosított önkormányzati rendelete alapján születik döntés. Az önkormányzati lakások nem szociális bérlakásként, szolgálati jelleggel adhatók bérbe. Önkormányzati lakás olyan kérelmező részére adható bérbe, aki önkormányzati tulajdonban, fenntartásban lévő intézménynél munkaviszonyban áll, és a településen nem rendelkezik beköltözhető lakással (pl. óvónő, védőnő, pedagógus stb.). A városban szociális bérlakás nem található. A rendelet értelmében az önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti díját a lakás komfortfokozata alapján, költségelven kell meghatározni. Az önkormányzati tulajdonú lakás esetleges értékesítésére vonatkozó kérelemről, valamint az értékesítésből származó bevétel felhasználásáról a Képviselőtestület egyedi elbírálás alapján dönt. Pusztaszabolcson mindösszesen 14 db önkormányzati bérlakás található.

64 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 64 Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérbe adható helyiség hét darab található Pusztaszabolcson Intézményfenntartás Önkormányzat által fenntartott intézmények között elsőként említendő a Polgármesteri Hivatal, ahol három osztályba szerveződbe végzik munkájukat az önkormányzati dolgozók. Pusztaszabolcs Városi Óvoda (melynek tagintézményei a Manóvár Óvoda valamint a Zsiráf óvoda. Az önkormányzat az elmúlt Európai Uniós fejlesztési periódusban komoly erőfeszítéseket tett az intézmény infrastruktúrájának fejlesztésére, így a Zsiráf óvoda esetében az épület használati melegvíz szolgáltatásának biztosítására nyert támogatást mintegy 18,6 millió forint értékben, míg a Manóvár óvoda esetében ugyanerre a célra 18,67 millió forint támogatást nyert a város. Mindkét telephely esetében 3-3 millió forint TÁMOP támogatást nyert a városi önkormányzat referencia intézménnyé válás céljából. Önkormányzati működtetésű továbbá a Könyvtár és Művelődési Ház, mely az elmúlt években mintegy 9 millió forint értékű projektet valósított meg, A kulturális és az oktatási intézmények partnersége címmel. Az épületben található a Petőfi terem elnevezésű közösségi színtér, melyet az önkormányzati alkalmazásban álló közművelődés-szervező üzemeltet, valamint a könyvtár. A Pusztaszabolcsi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény esetében, melynek telephelyeként működik az Időskorúak klubja, a feladatellátás szakmailag önálló intézményben történik, gazdálkodás szempontjából részben önálló költségvetési szerv, gazdálkodási feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium valamint a József Attila Általános Iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az önkormányzat és a KLIK között, valamint az önkormányzat és az egyházak között lásd Könyvtár és Művelődési Ház működtetése zökkenőmentes az együttműködés Energiagazdálkodás Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján 2012-ben az önkormányzat teljes áramfogyasztása elérte a KWh-t, míg a gázfelhasználás ugyanebben az évben m3 volt. Az áramfogyasztás esetében volumenét tekintve természetesen kiugróan magas a közvilágítás energiaigénye, míg a gázfelhasználás kapcsán ugyanez mondható el az oktatási intézményekről) általános iskola és az óvodák). Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik, ugyanakkor több olyan lépését is meg lehet említeni, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználást támogatják. Ilyen az önkormányzati működtetésű intézmények (pl. óvodai telephelyek)

65 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 65 energetikai célú korszerűsítése, illetve megújuló energiával történő ellátása, mely fejlesztéseket az önkormányzat a jövőben is folytatni kívánja. Jelentős, egyelőre tervek szintjén létező beruházási elképzelés a település határában tervezett két szélerőmű-park, darab generátorral Településüzemeltetési szolgáltatások A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is. Pusztaszabolcson a településüzemeltetési szolgáltatások jelentős részét az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló cégek végzik. Így a hulladékszállítás a Vertikál Zrt. hatásköre, mely több mint 20 éves múltra tekint vissza a hulladékgazdálkodási és a településüzemeltetési szolgáltatások területén. A városban az ivóvíz ellátást és szennyvíz kezelést a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. végzi. Az áram- és földgázszolgáltatás az E-On DD Áramszolgáltató Zrt. feladata, a temetőüzemeltetést a Styx Temetkezési Kft. hatáskörébe utalta az önkormányzat. Pusztaszabolcson a kábeltévé szolgáltatást a Kalásznet Kft., míg az internet szolgáltatást a Datatrans Internet Kft. végzi.

66 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Pusztaszabolcs Budapesttől D-DK-i irányban 45 km távolságra, a Mezőföld északi felében a Közép-Mezőföld kistájban fekszik, lösszel fedett hordalékkúpsíkságon, ahol a lösztakaró helyenként a több tíz méteres vastagságot is eléri. (Egy tipikus magyarországi agrártáj Puszataszabolcs és környéke természetes flórája Tamás Júlia, Csontos Péter) 6. térkép: A Kárpát-térség hegy- és vízrajza Forrás: TEIR A Mezőföld az Alföld legnyugatibb középtája. Átmenetet képez a Dunántúlidombság felé. Határai: Északon a Dunántúli- középhegység, nyugaton és délen a Sió választja el a Külső- Somogytól és a Tolnai- Dombságtól, keleten a Dunamenti- síksággal határos. Tengerszint feletti magassága m. Földje főleg homokos és kőzetlisztes, ezt az anyagot a Dunántúli-középhegység patakjai rakták le. A Duna felől nagyobb szintkülönbség (tereplépcső) választja el az Alföld többi részétől. Eredetileg füves puszta volt, ma jó minőségű mezőgazdasági terület. A feltöltött síkság talajvízben gazdag. Általában sekély mélységű (4-6 m), egységes talajvízszint kialakulása jellemző, ami a mezőgazdasági tevékenységet és eredményeket kedvezően befolyásolja. Felszíni vízfolyásai azonban kivétel nélkül mind időszakosak. Az átmosott löszön és homokos löszön kiváló minőségű talajok képződtek, melyek a község mezőgazdasági termelésének legalapvetőbb tényezői. A szántók mintegy 90%-át többféle növénnyel kedvezően hasznosítható kitűnő és jó termékenységű talajok jellemzik. Pusztaszabolcs külterületéhez tartozik a Cikolai-tavak térsége, amely kiváló horgász terület.

67 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 67 Domborzat és talajviszonyok A település terjedelmes és lapos süllyedékterület középpontjában fekszik 110 m tszf-magasságban. A süllyedékterület a pannóniai táblás felszín rögös feldarabolásával egyidejűleg alakult ki a közép- és újpleisztocén folyamán. Süllyedése északkeleti-délnyugati irányú vetődés mentén történt, melynek tengelye Iváncsa-Pusztaszabolcs-Szabadegyháza-Sárosd vonalában húzódik. A lapos süllyedék terület m vastag pleisztocén folyóvízi rétegsor (homok, kavicsos homok, agyag, homokos agyag, átmosott löszös üledékek) töltik ki. A vastag, változatos folyóvízi üledéksor a süllyedés fokozatosságáról, valamint a süllyedés és a feltöltődés egyidejűségéről tanúskodik. A feltöltődés a jégkorszak végén volt a legnagyobb méretű, de még a holocénben is tartott. Felszínét átmosott lösz és homokos lösz borítja. A község határát tagolatlan, gyenge reliefenergiájú (átlagos reliefenergiája 8 m/m2 feltöltött síkság jellemzi, melynek átlagos tszf-i magassága 113 m. Éghajlat 7. térkép: Magyarország éghajlati körzetei Péczeli György munkája alapján Forrás: OMSZ A Mezőföld éghajlata a Péczeli György féle beosztás szerint mérsékelten meleg-száraz klímakörzetbe tartozik. A táj vonása, hogy magas a napsütéses órák száma, nagy a hőmérséklet napi és évi ingadozása. A csapadék maximuma május-júniusra esik, ősz eleji másodmaximum alig érzékelhető. Gyakori a nyár végi aszály. A kistáj átmeneti éghajlatú. Keleten meleg, nyugaton mérsékelten meleg.

68 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 Éves napfénytartam, hőmérséklet 8. térkép: Évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az közötti időszak alapján (Forrás: OMSZ) A napos órák száma a Mezőföldön óra körül mozog. Évi középhőmérséklet: C, Januári középhőmérséklet: ˉ1,5 - ˉ2 C, Júliusi középhőmérséklet: 21-21,5 C. Csapadék 9. térkép: Átlagos éves csapadékösszeg az közötti időszak alapján Forrás: OMSZ

69 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 69 Pusztaszabolcs és tágabb értelemben vett környéke a Mezőföld határozottan száraz területei közé tartozik, ahol az évi átlagos csapadékösszeg mm között váltakozik. A szűkös csapadékkal és a magas nyári hőmérséklettel (július középhőmérséklete 21-21,5 C) összefüggésében a község területét gyakori aszályos nyári időjárás és jelentős évi vízhiány (125 mm) jellemzi. Szél 10. térkép: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon Forrás: OMSZ A térségben az uralkodó szélirány északnyugati-nyugati, az átlagos szélsebesség 2-2,5 m/s között alakul. Vízrajz Mezőföld területén állandó vagy időszakos vízfolyás kevés található. A jelentősebb vízfolyások a Benta-, a Szent László-patak, a Váli-, a Cikolai-, a Császár-víz, a Gaja-patak, a mára kanalizált Dinnyés-Kajtor- és Nádorcsatorna, valamint a megye nyugati oldalán végigfutó Cinca-Csíkgát-patak. A vízfolyások befogadója vagy közvetlenül a Duna, vagy a Nádor-csatornán keresztül a Sió. Pusztaszabolcs legjelentősebb vízfelülete a Cikolai (Líviai) halastavak településre eső része. Észak-nyugat Dél-kelet irányban vízfolyások szabdalják a település területét: a Sváb völgyi árok, a Dolmányos patak, a Keserű völgyi árok és a Cikolai vízfolyás. A település felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az fejezet tartalmazza.

70 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 70 Vízellátás, szennyvízelvezetés A település közüzemi vízhálózattal ellátott, kiépítése az 1970-es években kezdődött. Ekkor a vasúti víz jelent meg a településen, amely a település 20%- át látta el. A községi vízhálózat kiépítése között zajlott le. Jelenleg a település teljes közigazgatási területén 100% kiépítettséggel működik a vízbiztosítás. A vízvezeték teljes hossza 50,6 km. Jelenleg a lakások 99,1%-a a közüzemi hálózatot használja. A település vízellátása teljes egészében az Ercsi vízbázisból történik. A szennyvíz közüzemi elvezetése jelenleg 95%-ban (ipari és kommunális) megoldott a településen. A szennyvízvezeték hossza 18 km. Kiépítése 1994-től 2002-ig folyamatosan zajlott. Az elmúlt években is több beruházás valósult meg a vízi- és szennyvíz közmű javítása érdekében. Jelenleg a lakások 80%-a kapcsolódott a közüzemi szennyvízhálózatra. A településen elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat és 550m3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep technológiája a kommunális szennyvizek tisztítására alkalmas. Belvíz elvezetés A település belterületein 2004 novemberében kezdődött a belvízelvezető hálózat kiépítése, a korábbi rendszer fokozatos korszerűsítése. A belvízelvezető árkok hossza m, ebből 831 m zárt csapadékcsatorna. A csapadék- és belvíz elvezetés különös fontossággal bír, mert a település az alatta húzódó vízzáró réteg miatt fokozottan veszélyeztetett. 11. térkép: Pusztaszabolcs környékének felszíni vízborítása Forrás: Okir Növényzet Fejér megye déli része az Alföldek (Eupannonicum) flóravidékét foglalja magában, míg a megye északi részén a Bakonyicum flóravidék helyezkedik el. Az Eupannonicum flórája a délkeleti származású pontusi flóraterülettel mutat

71 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 71 rokonságot, ugyanakkor hosszú elszigetelt fejlődése miatt sok bennszülött fajjal rendelkezik. Éghajlatilag túlnyomórészt az erdőssztyepp-zónába tartozik, de eredeti növénytakarójának csak töredékei maradtak fenn a mezőgazdaság térhódítása következtében. Fejér megyében a flóravidék Colocense (Mezőföld és a Solti-síkság) flórajárása található. A Mezőföld löszterületeinek igazi ritkasága a tátorján (Crambe tataria), amelyet az utóbbi években több, eddig ismeretlen lelőhelyen is felfedeztek. A flórajárást színesítik a Velencei-tó környékének bagolyfüves (Glaux maritima) szoloncsák szikesei, a Velencei-tó védett ingólápja és a Mezőföld elszigetelt homokfoltjainak (Vajta) gazdag homokpusztai flórája. Állatvilág A megye állatvilága a növényvilágához hasonlóan rendkívül változatos a mai átalakult élőhelyek mellett is. Mint az ország területének nagy részén, itt is az ismeretek jobbára a gerinces állatvilág szintjén nevezhetők közel teljesnek. Állatföldrajzi szempontból is jól elkülönül a megye északi és déli területe. A déli rész a Pannonicum (Alföld) faunakörzet, míg a megye északi része, az Ős Mátra (Matrycum) faunakörzet része. A legjobban vizsgált és legismertebb gerinces csoport a madarak. A megye változatos élőhelyei a legkülönbözőbb fajok számára adnak lehetőséget a szaporodásra, táplálkozásra. A természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű fajok néhány kivételtől eltekintve mind előfordulnak a megyében. A területen a hasznosítható nagyvadállomány döntően őzek és vaddisznók egyedeiből tevődik össze, míg az apróvadfajok közül a mezei nyúl és a fácán, míg a dúvadak közül a róka van jelen nagyobb populációval a térségben Tájhasználat, tájszerkezet Pusztaszabolcs természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, kedvező éghajlata, a környező talajok kiváló termőképessége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. Tájtörténet Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a településre. A bronzkor embere, a rómaiak, a kelták a Mezőföld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részein telepedtek le. Erről tanúskodnak a Felsőcikola környéki halastavak mentén, a cikolai dombokon, legelőkön feltárt régészeti emlékek is. A népvándorlás-, a honfoglalás- és az Árpád-kori leletek is itt kerültek elő. A település a török alatt elpusztult, sokáig pusztaság, de a XVII. század első harmada végén újra benépesült. A Mapire rendszerről (http://mapire.eu/hu) letölthető Habsburg birodalmi történeti térképek tanúsága szerint a XIX. században is jelentős tájszerkezeti elem volt a település déli részén található tórendszer, a vízfolyások, a

72 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 72 löszhátak. Az 1869-es térképen már megjelenik a vasút is, mint táj- és térszerkezet képző elem. Első katonai felmérés, között készített jozefiniánus topográfiai térkép Második katonai felmérés, között készített franciskánus topográfiai térkép Magyar Királyság ( ) Osztrák-Magyar Monarchia ( ) Kezdetben a mai településközpont köré épültek a szórványos telepszerű épületegyüttesek, amelyek a XIX század végére épültek egybe a központi vasúti pályaudvar körül (ún. Ó-falu). Pusztaszabolcs lakossága az utóbbi 100 évben növekedett rohamosan. A második világháborút követően alakult ki a belterület észak-nyugati részén az összefüggő településterület (ún. Újfalu). Tájhasználat, tájszerkezet Pusztaszabolcs igazgatási területén a tájhasználatot a mezőgazdasági termelés, azon belül a szántóföldi növénytermesztés határozza meg. Az összefüggő mezőgazdasági területeket néhány erdőfolt, a belterülettől sugarasan kiágazó közutak, dűlőutak, vasútvonalak szabdalják fel. A határ

73 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 73 meghatározó tájegysége Felsőcikola és a környezetében levő tórendszer. A táj változatosságát a tórendszer mellett a vízfolyásokat kísérő rétek, nádasok, ligetek összefüggő rendszere biztosítja: - a Keserű-völgyi patak az északkeleti határrészt szeli át északnyugat-délkeleti irányban; - a Sváb-völgyi árok a belterület keleti felétől halad a Cikolai tavak irányában; - a Dohányos-völgyi patak a belterület nyugati feléről indulva ugyancsak a Cikolai tavakat táplálja; - a Cikolai-vízfolyás a tavaktól nyugatra bontja meg a szántóterületek egyhangúságát. Tájképi szempontból kiemelendő a határban levő fasorok, mezsgyék rendszere, ami a táj változatossága mellett a termőföld védelmét is szolgálja. Az erdősültség aránya jóval az országos átlag alatt van, hiszen a 150 ha erdő a település területének csupán 3 %-a. Ez a jó termőhelyi adottságokkal, a mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas domborzati viszonyokkal magyarázható. A több tagban levő erdők részben a Cikolai tavak körül koncentrálódnak, de a belterületen és annak közvetlen környezetében is több erdő található, ami a település zöldfelületi rendszere szempontjából is nagyon fontos. A gyümölcstermesztés Pusztaszabolcs területén nem jelentős, azonban több új telepítésű gyümölcsös bizonyítja, hogy ez az agrárágazat fejlődő stádiumban van. 12. térkép: A település környékének tájhasználati térképe Forrás: Corine A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető: A város beépített területét jellemzően elsődlegesen mezőgazdasági terültek veszik körül jelentős természetes növényzettel. A beépített területbe beékelődve látjuk a vasúthálózat területét. Ipari-kereskedelmi terület a városközpontban és a település déli részén is található. A település déli részén állóvizeket, ennek környezetében legelőket és lomblevelű erdőket találunk. A tóparton kisebb kiterjedésű lerakóhely is van. A vízfolyások környezetében a Ny-i településrészen is előfordulnak legelőterületek. A mélyfekvésű déli

74 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 74 területeken szárazföldi mocsarak is megjelennek. A település K-i részén kisebb kiterjedésű átmeneti erdős-cserjés területek jelennek meg Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Pusztaszabolcs területén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Tervben. Környezetében a Rávkevei Duna-ág, a Velencei tó környezete, a Sárrét lett kijelölve országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezeteként. Ez az övezeti kategória december 31-ig volt érvényben január 1-től Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet kategória került be a hatályos törvénybe. A település déli részét, a tavak környékét ez az övezet érinti. 13. térkép: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Forrás: OTrT 14. térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet Forrás: OTrT

75 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete azokat a térségi szempontból jelentős területeket tartalmazza, amelyeket a megye területrendezési terve az országos jelentőségű tájképvédelmi területen kívül védeni kíván. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó területek védelme érdekében a törvény a területfelhasználási kategóriák kijelölésére, valamint a bányászati tevékenységre és a közműrendszerek elhelyezésére állapít meg szabályokat. Meghatározza ezen túl a településrendezés eszközeiben alkalmazandó szabályokat, melyek az övezet települési szintű lehatárolását és védelmét biztosítják. (Megjegyezzük, hogy az OTrT módosítását az övezetek tekintetében a Fejér megyei területrendezési terv még nem követte le. Az alábbi térképrészlet tehát nincs összhangban az OTrT-vel.) 15. térkép: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Forrás: OTrT Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen nem lettek kijelölve. Natura 2000 terület a Cikola tavak környezete, a nyilvántartás szerint azonban Pusztaszabolcs közigazgatási határán kívül esik a védelem Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen nem lettek kijelölve.

76 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ez által a biológiai diverzitás megőrzését. Az országos ökológiai hálózat övezetben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a nemzeti parkok igazgatóságainak adatszolgáltatása alapján magterület, ökológiai folyosó és pufferterület megyei övezeteket kell kijelölni. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebbnagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhelykomplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. A település területét megyei szinten is csak az ökológiai folyosó övezete érinti. Az alábbi térképrészlet az OTrT-ben kijelölt ökológiai folyó települést érintő szakaszát tartalmazza, az ezt követő térképrészlet pedig a megyei területrendezési terv releváns részlete. 16. térkép: Ökológiai folyosó övezete Forrás:OTrT

77 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Magterület, Ökológiai folyosó és Pufferterület övezete Forrás:OTrT Helyi jelentőségű védett természeti terület: Fejér megye honlapján a megye természeti értékei között találjuk a pusztaszabolcsi Kastélyparkot 6/42/TT01 törzsszámmal, mint helyi jelentőségű védett természeti területet. A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján azonban a kastélypark nem szerepel. Ugyanitt szerepel a Líviai (Cikolai) halastavak tétel, azonban csak Adony település területe érintett a nyilvántartás alapján. Pusztaszabolcs Nagyközség önkormányzati Képviselő-testületének 10/1999. (IV. 08.) számú rendelete szól az építészeti és természeti értékek helyi védelméről. Várjuk a rendelet megküldését, internetről nem hozzáférhető! A településszerkezeti terv természeti területeket (Tt) és helyi jelentőségű természeti területeket (ht) jelöl ki a cikolai tavak környezetében. 18. térkép: Természeti területek (Tt) és helyi jelentőségű természeti területek Forrás: Településszerkezeti terv

78 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 78 A településen az elmúlt években összegyűjtötték, a törvényi előírásoknak megfelelően csoportosították és a civilek, civilszervezetek segítségével jellemezték a helyben található értékek egy részét. Az értékek bemutatását a Kapcsos Könyv tartalmazza. A képviselőtestület a Kapcsos Könyvben javasolt hetvenhat értéket a 282/2014. (VIII.28) Kt. számú határozatával települési értékké nyilvánította. A természeti értékek közül itt szerepelnek az alábbiak: Gyurgyalag telep Felsőcikolán Májusban a gyurgyalagok prüttyögésétől hangosak a pusztaszabolcsi rétek és a Cikolai-tavak mentén lévő löszfalak. A tórendszer déli partját szegélyező löszfal a védett gyurgyalag madár országosan egyedülálló fészek kolóniáját rejti. Amikor megkezdődik a párzás, a szorgalmas madárkák elkezdik vájni másfél méteres költőüregüket a falba. Ezekbe a költőüregekbe rakják le tojásaikat. Húsz napos kötési idő után kikelnek a fiókák, amelyeket szorgalmasan etetnek. A fiatalok kirepülése után szeptember környékén indulnak km-es útjukra Afrikába, telelni. Zsiráf Óvoda telephely növénykertje A Zsiráf Óvoda kertjébe Sikli László erdőmérnök a tájkörzet természeti adottságaihoz igazodó, ezen belül is Pusztaszabolcson és környékén korábban telepített, s itt jó fejlődést és növekedést mutató fa és cserje fajokból álló arborétum jellegű vegetációt tervezett. A kert növényzete fajokban gazdag, nem utolsó sorban a környezetbe illők, esztétikusak, jól tűrik a magas talajvízszintet, kiválóan alkalmazkodnak a nyári klimatikus viszonyokhoz, esztétikai szempontból is igen nagy változatosságot mutatnak a vegetációs idő minden szakában. A beteg fákat folyamatosan eltávolították, ugyanis ezek balesetveszélyesek, ugyanakkor növekedésükben visszavetették a fiatalabb fákat Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Pusztaszabolcs közigazgatási területének 6,97-át települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. A lakóterületi és gazdasági fejlesztési elképzeléseknek teret, területet biztosítva folyamatosan növekszik és tovább fog növekedni a települési terület (a központi belterület). A szerkezeti terv az új beépítésre szánt területek kijelölésénél figyelembe vette a tervezett úthálózat szerkezet-átalakító, területhasználat-módosító hatásait, valamint a védett, illetve védelemre tervezett természeti területek helyzetét, hiszen jelentős hatással vannak erre ezek a beavatkozások. A beépítésre szánt területek új, elsősorban mezőgazdasági területeket foglalnak el, természet közeli területeket csak kivételes esetben érintenek. A belterület növekedése során szükséges a települési terület túlzott

79 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 79 kiterjedésének, a belterületek összenövésének megakadályozása, az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása. A termőföld védelem, a tájkarakter megőrzése, az ökológiai hálózat fejlesztése érdekében mezőgazdasági területeket a szerkezeti terv általános, kertes és korlátozott használatú sajátos területfelhasználási egységekre tagolja. Általános mezőgazdasági terület a jó termőhelyi adottságú árutermelésre alkalmas termőföldek területe, ahol az egyéni és társas mezőgazdasági vállalkozások gazdaságfejlesztését biztosító szabályozás szükséges. A szabályozás elvei: - gazdasági épületek építését a legalább 2,0 ha nagyságú telekre javasolják biztosítani, - lakóépület építéséhez a tulajdonosnak legalább 20 ha termőfölddel kell rendelkeznie; - birtokközpont akkor létesíthető, ha a tulajdonos Pusztaszabolcs igazgatási területén rendelkezik legalább 20 ha termőfölddel. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a Cikolai tavak környezetében levő termőföldek, továbbá a patakok mentén kijelölt méteres folyosó a patakok mindkét oldalán. Ezek a helyi jelentőségű zöldfolyosók biztosítják az egyhangú mezőgazdasági táj tájképi változatosságát. Ebben a tájszerkezeti egységben épületek kialakítását nem javasolják. A zöldfolyosók területén a patak menti természetes, természetközeli galérianövényzet megtartása, a nádasok, vizes élőhelyek, vízállások, rétek, legelők, ligetek megőrzése a tájvédelem meghatározó érdeke. Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kertes gazdálkodást és a pihenést egyaránt szolgáló felaprózódott mezőgazdasági területek a vasútvonalak és a belterület közé ékelődve. Ebben a tájszerkezeti egységben legfeljebb 40 m2 szerszámtárolásra és ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület létesítése javasolható. A szerkezeti terv biztosítja a Natura 2000 élőhelyvédelmi terület védelmét. A védelmet megerősíti azzal, hogy a Cikolai tórendszer helyi védelmére tesz javaslatot, és az értékes természeti terület környezetében természetszerű erdősítést és korlátozott mezőgazdasági használatot javasol. A patakvölgyek zöldfolyosóként való szabályozásával biztosítható a térségi jelentőségű ökológiai hálózat fejlesztése is. Helyi védelemre javasolja továbbá a terv a Cikolai kastély parkjának dendrológiai értéket képviselő faállományát. Tájhasználati problémákra nem kaptunk információt Zöldfelületi rendszer vizsgálata Minden település életében és fenntartható fejlődésben meghatározó szerepet tölt be a zöldterületi ellátottság, ezen keresztül az ökológiai adottságában, továbbá a lakosság közérzetének, egészségi állapotának és komfort érzetének kialakításában. A város szempontjából még egyéb fontos szempontok is felmerülnek a zöldfelület tekintetében, nevezetesen a talajvízszint, a por (városon áthaladó gépkocsi forgalom), a zaj (a vasútvonal igen jelentős személy- és tehervonat forgalom) következtében. Nem elhanyagolható

80 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 80 szempont a zöldfelületek szerepe a helyi mikroklíma fenntartásában és a légszennyezés csökkentésében. Pusztaszabolcs zöldfelületi fedettsége nagyon kedvező. A tavak és vízfolyások menti zöldfelületeken túl a belterületen is találunk tereket, parkokat, fasorokat, ligetes és gyepes területeket. Nagyobb zöldfelületet képez a Sportpálya, a Temető. Az intézmények és a családi házak kertjei, a gyümölcsösök szintén növelik a zöldfelületi lefedettséget. Pusztaszabolcs összes zöldterülete a KSH adatszolgáltatása alapján 2013-ban m2. A játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe a településen mindösszesen 1592 m2. Az alábbiakban részletesebben mutatjuk be a jellegzetes zöldfelületeket, amelyben Paál Huba helyi képviselő segítséget nyújtott A települési zöldfelületi rendszer elemei A város parkjellegű zöldfelületei 19. térkép: Pusztaszabolcs jelentősebb zöldfelületei Forrás: Saját szerkesztés Paál Huba adatszolgáltatása alapján 1./ Az 1. számmal jelölt terület a Polgármesteri Hivatal és környezetében lévő zöldfelület illetve park. Ez két eltérő jellegű részből áll: az egyik a Hivatal kerítésén belül lévő fenyőfélék, tiszafa, török mogyoró, japánakác fák, melyek kora 50 és 100 év közötti. Nem csak ritkaságot, hanem az életkor tekintetében is egyedi értéket képviselnek; a másik pedig a legfiatalabb, 1 évtizedet alig meghaladó legfiatalabb ültetett közpark, cserjékkel platán és díszalmafa sorral. Külön színfoltot jelentenek a park szélén, illetve az országút másik oldalán található hatalmas termetű, öreg vadgesztenye fák. Ez a város legszebben karbantartott zöldfelülete.

81 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 81 2./ A 2. számmal jelölt terület lakópark (Szabolcs liget), mely kiterjedése a fenti területtől a Kastély utcáig tart, Az itt lévő tömblakások közötti területek telepítése az 1970-es évek közepére nyúlik vissza. A gyep és fák telepítése a lakók komfort érzete, kellemesebb a mikroklíma érdekében valósult meg a beköltöző lakók munkájaként. Közel ötven éves fák populációját nyárfák, ezüstnyár, virágos kőris, platán és nyír alkotja. A terület rendszeresen gondozott. A terület sorompóval szembeni jelenleg gyepes (trafó állomás és környéke) területe lehetőséget nyújt további park-fejlesztésre, fásítással, cserjék ültetésével, padok elhelyezésével pihenőpark kialakítására ad módot. 3./ A 3. számmal jelzett rész a volt MÁV iskola épületétől (jelenleg a helytörténeti gyűjteménynek otthont adó épület) és a festékboltig húzódó egybefüggő alig gondozott földterület. Jó terepet jelent ez a rész szépen kialakított kulturális célokat szolgáló park, vagy közösségi zöldterület létrehozására. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez a terület szinte tükörképe az 1. számmal jelölt park területének. Fejlesztéséről, használati céljáról és létrehozásáról minél előbb dönteni szükséges a városközpont fejlesztése érdekében. 4./ A 4. számmal jelölt terület a kerítéssel körbevett kastélypark, melyben termetes japánakác, juhar, fűz számos szép, jól fejlett példánya található itt. Több, tekintélyes törzs átmérőjű japánakác fa képviselik az elmúlt évtizedeket. A kastély épületének a város központja felé eső kertrészében rózsák színesítik a területet. A kastély épülete és a kert tavasztól őszig számos kulturális és közösségi rendezvénynek ad otthont. A terület további fejlesztéséről, funkciójáról mielőbb célszerű dönteni. 5./ Az 5. számmal jelölt rész a kastélykert és az ipari terület kerítése között elterülő nem jelentéktelen földrészt a közel ötven éve telepített akác erdő foglalja el. Az akácok között néhány hársfa is található. Az erdő a szakszerű gondozást és felújítást igényelné a közeljövőben. 6./ A 6. számmal jelölt terület a templomkertet és az Adony felé vezető úttól az Arany János utcáig terjedő területrészt foglalja magába. A terület különböző funkciójú részekből áll. Maga a templom kert szépen gondozott virágos terület, jól fejlett fenyők nyírfák és fűzfák határolják a kert ezen darabját. A templom Adony felé eső végét japánakác és juhar fák által alkotott kis kiterjedésű erdőrész zárja le. A templomkert és a Bajcsy-Zsilinszky utca között zöld terület ad otthont a játszótérnek és a műfüves pályának. Kialakítása és fejlesztése az elmúlt 6 év során valósult meg, így a város legfiatalabb közparkjának tekinthető. Funkciójából adódóan igen látogatott hely a városban. E terület egyik végét akác, a másik végét pedig platánfa sor zárja le A harmadik egység az előbb megnevezett utca és az Arany János utca között elterülő sűrű juhar erdő, amin belül található az örökzöldekkel (Thuja) határolt orosz temető. A terület távlati fejlesztéséről, felújításáról, hasznosításáról a jövőben dönteni kellene. A játszótérnek is helyt adó közparkhoz Adony felé esően lakópark kapcsolódik. Ennek tereit örökzöldek, dió és juharfák teszik komfortosabbá, kellemesebbé.

82 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 82 7./ A 7. számmal jelölt rész a városi temető. Sajátosságai miatt különleges zöldfelületnek minősíthető, fái, cserjéi, a sírok közötti füves zöldfelületek révén. A temetőhöz vezető gyalogút és temető oldalán elhelyezkedő juhar fasor szépen fejlett faállománya és kora miatt különös figyelmet érdemel jelenleg is és a jövőben is. Gondozását, védelmét a városnak célszerű a jövőben figyelemmel kísérni. A bejelölt utolsó 8. számú terület külterületen, nevezetesen Felső-Cikolán található kastélyt és parkot jelöli. Ez a rész a 80-as évek végéig az állami gazdaság kezelésében fenntartásában volt. Abban az időben mind a kastély, mind a park gondozott volt. Ezt követően a sokszor áttekinthetetlen tulajdon viszonyok miatt egyre elhanyagoltabbá vált, parkja és a kastély épületének állaga fokozatosan, de rohamosan romlott. A közelmúltban magánszemély vásárolta meg az épületet és környező park részt. A területet körbe kerítette, megkezdte a park rendbetételét az épület felújítását. A számokkal jelzett belterületi közterületek, közterek nagysága a lakosság számhoz és a város összterületéhez viszonyítva szerény. Keresni kell a fejlesztés és a városrészek közötti egyensúly megteremtésének lehetőségét. 12. ábra: Milleniumi park és a Szent Imre templom kertje Millenniumi park Szent Imre templom kertje 13. ábra: A szabolcspusztai kastély környezete

83 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 83 Intézmények, lakóépületek kertjei A településközpont meghatározó elemei a rendezett és parkosított, városias környezetet eredményező panelházsor, az üzletsorok, a panzió; az igazgatási funkciók ellátását szolgáló épületek, a posta, a polgármesteri hivatal, a vasútállomás épülete, a rendőrőrs, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a piac. A tágabb értelemben vett központ része a középiskola, a 600 fős általános iskola, az orvosi rendelők, az óvodák és a könyvtár is. Az intézmények udvara és környezete parkosított, gondozott. A döntően családi házas településen a kertek további zöldfelületeket biztosítanak általában gyümölcsfákkal, veteményessel, virágoskerttel, gyepfelülettel. A házi kertekben a kerti művelésen túl igen jelentős a gyümölcsfák száma, és változatos a gyümölcsfajok (alma, körte, barack, szilva, meggy, stb.) összetétele. A zöldfelületi fedettséget lakóépület esetében az egyes településrészekben a szerkezeti terv min. 40 %-ban határozta meg. Utcák, utak zöldsávjai A város sajátossága, hogy a vasútvonal két eltérő sajátosságú részre osztja a települést. Az Adony felé eső városrész tekinthető a település óvárosi részének. Ezen a területen kezdett kialakulni a múlt század elején a település magja épületeivel, utcáival, intézményeivel (boltok, iskolák kocsma, templom, iskola, stb.) egyetemben. Ezen az óvárosi részen keskenyebb utcák, kisebb területű telkek a jellemzőek. Emiatt is került sor, számos egyirányú utca létrehozására az aszfaltozások során. A fás közterek száma is jóval szerényebb, mint a vasút vonaltól Velence felé eső új városrészben. Az óvárosi részhez szervesen illeszkedik Pest irányába kialakuló lakóövezet, az un. Rózsadomb, mely inkább az új városrészhez hasonlóan alakul, fejlődik. Az új városi rész, mely a vasút vonaltól nyugati irányba, Velence felé terül el, a második világháború után indult fejlődésnek és válik mindinkább a város meghatározó elemének. E részben van kialakulóban a leendő városközpont polgármesteri hivatal, gyógyszertár, egészségház működésével. Az új városrészre szélesebb utcák és nagyobb területű telkek a jellemzőek. Az utcák út koronájának két oldalán általában széles, gondozott füves területet találunk, melyet a háztulajdonosok tartanak karban, nyírják, gondozzák a zöld felületet. A város mindkét város részének utcáiban a járda felületen kívül eső részen igen változatos faji összetételű fasorok találhatók. A fasorokat különböző erdei fák (nyár, jegenye, kőris, örökzöldek, platán, akác, díszfák), gyümölcsfák (meggy, dió, stb.) alkotják. Igen szép és értékes fasorokat említhetünk a Sport utcában a vasút állomástól a sportpálya felé vezető út baloldalán díszelgő koros Sohpora (japánakác) sorfák és a Magyar utcában, a Stadler telepe mentén húzódó Platán-sor. Tavak, vízfolyások menti zöldfelületek A Cikolai tavak környezetében erdős, ligetes és gyepes területeket is találunk. A tavak elsősorban a rekreációt szolgálják, horgásztavakként funkcionálnak. A vízfolyások, patakok nem csak a település külterületén, a belterületben is zöldfolyosót képeznek.

84 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A Cikola tó Pusztaszabolcs Cikola tó őszi látkép Erdőterületek A város határában és környékén intenzíven hasznosított mezőgazdasági területek, szántók húzódnak. A táj és a talaj adottságok miatt elsősorban intenzív gabona (búza, árpa) és kukoricatermesztés folyik. A termőhelyi adottságok következtében gabona és kukorica termesztés a mezőgazdasági tevékenység fő profilja tájnak. Az itteni részeken a zöldfelület növelésének lehetősége a mezővédő erdősávok telepítése. Ezzel mérsékelni lehet a környezeti károkat (szél, erózió), a jobb mikro-klimatikus feltételek a termésátlagokra és termés biztonságra is kedvező hatással vannak. Ezen túlmenően az erdősávok biológiai szerepe is igen jelentős az élővilág (növényés állatvilág) számára élőhely megteremtésével. Az erdőterület a településen meglehetősen kevés. A több tagban lévő erdők részben a Cikolai tavak körül koncentrálódnak, de megtalálhatók a belterületen és annak közvetlen környezetében is. Kiemelt szerepet kap a település ÉNY-i határán húzódó vízelvezető árok melletti levegő-tisztaságvédelmi véderdő. Az OTrT-ben és a Fejér Megyei Területrendezési Tervben is erdőtelepítésre alkalmas övezetet jelöltek ki a településen. A településszerkezeti terv szerint pedig a kisebb mezőgazdasági értékű területeken (rét, legelő, nád) további erdő telepítése kívánatos. 20. térkép: Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Forrás: OTrT

85 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 85 A pusztaszabolcsi Tiszta Utak Élő Táj Egyesület közreműködésével évente szervezett keretek között kerül lebonyolításra a fásítási program a városban. Az elültetésre váró csemeték között megtalálható a nyír, platán, fenyő és tölgy is. Zöldfelületi ellátottság értékelése Összességében elmondható, hogy a település zöldfelületi lefedettsége nagyon kedvező. Ezen belül azonban a közhasználatú parkok területe nem kielégítő. A szakszerű fenntartásuk mellett a növényállomány összetétele, állapota, a parkosított felületek kiépítettsége javításra, felújításra, esetenként továbbfejlesztésre szorul. Az erdőterületek növelése szükséges A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái Az utcákon elültetett fák esetében a telektulajdonosok igen sok esetben nem számolnak a fa növekedésével, formájával. A kifejlett fa sokszor az utcán húzódó villanyvezeték közelébe kerül, balesetveszélyessé válik. A baleset elkerülése érdekében az áramszolgáltató ilyen esetekben csonkolja a fát, ami a fa küllemének torzulásához, esetleg pusztulásához vezethet. Számos esetben ez a helyzet a lakos és a szolgáltató elmérgesedett viszonyához vezet. Hasonló okok vezetnek a közlekedési konfliktusokhoz az autós és lakó között a fák miatt be nem látható útkereszteződés esetében. Nehezen lehet sokszor rávenni a telektulajdonost, hogy a beláthatóságot akadályozó, vagy megnehezítő faágak kerüljenek eltávolításra. Különösen problematikus az ügy, amikor gyümölcstermő fák esetében merül fel ez. A nem megfelelő közlekedési útfelület is konfliktusokhoz vezet. Az árok és az útfelület (útkorona) közötti, gondozott füves zöld terület is számos esetben vezet vitához. Eső, sáros időben sokszor az autós szándékosan, vagy véletlenül ráhajt a gondozott gyepre a sáros vagy rosszul járható úttest miatt. Megrongálja ezzel a gondozott területet. Az esetlegesen felmerülő konfliktusok és problémák elkerülés érdekében célszerű fokozottan odafigyelni a fatelepítésekre a település utcáiban és közterületein. Szabályozni kell a telepítés, a fa faj választékot, el kell kerülni az egysíkúságot. Mindenképpen szakember bevonásával történjen a már meglévő faállomány és zöldfelület, a megtartandó fa és cserje állomány szakszerű kezelése, megtartása. Ajánlani lehet, hogy a város rendelkezzen fásítási és felújítási tervvel, zöldterület fejlesztési stratégiával mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre tekintettel.

86 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet vizsgálata A területfelhasználás vizsgálata Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata Jelentős településről a község területén először a középső bronzkorból, a vatyai művelődés időszakából tudunk. Legfontosabb Felsőcikolán a halastavaknál, a Sziget nevű részen megfigyelt urnatemető gazdag mellékletekkel, használati tárgyakkal, edényekkel, díszített bronz viseleti tárgyakkal, bronz tőrrel. Ugyanitt a Komló-domb és a Taligás-domb római koracsászárkori település helye. A lakosság kelta eredetű, erre vallanak ugyancsak a Felsőcikolán feltárt emlékek, a bennszülöttek Kr.u. II. századból való halomsírjai. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt által készíttetett síremlék kőfelirata. A római lovag a katonai helyőrség parancsnoka volt a közeli Adonyban (Vetus, Salina), ahova innen közvetlenül út vezetett. Szórványos régészeti leletek a magyar honfoglalást követő X-XI. századi megtelepülésről vallanak. A római tartomány- és birodalomhatár (limes) mögött a környéken több kőemlékről tudunk. Az Árpádok korában Pusztaszabolcs Adonyhoz tartozott és királyi ménesbirtok volt. A Szabolcs pusztának Zabvos, Cikola-pusztának Csikósalja volt a neve ben a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztozkodtak Zabvoson. Később Zsigmond király Borbála királynénak adományozta az egész birtokot, melyet 1424-ben oklevélbe is foglaltak, de hamarosan Mátyás király ideiglenesen Szakolyi Péter temesi ispánnak adta, majd Magyar Balázsnak, a felsőrészek kapitányának, valamint öccsének, Kelemennek adományozta. Magyar Balázs egyetlen leánya, Bengina örökölte. Magyar Benginával a birtok a Kinizsi, majd a Horváth családra szállt ben a Zichy családé lett. A török után a puszták a Zichy családé maradtak. A XVII. század második harmadában Szabolcs faluban 80 házban laktak szerb parasztok. Ez a népes falu a török és a magyar földesúrnak egyaránt adózott. A település a török alatt elpusztult, sokáig pusztaság, de a XVII. század első harmada végén telepeseket kapott. Így a XVII. század második harmadában virágzó rác falu, 80 házban szerb parasztok éltek, akik a török földesúrnak és a Zichyeknek fizettek adót ben Miskey János bérelte, majd 1702-től Kutas István és Ferenczi György a bérlő, akik 1719-ig voltak Szabolcson őszétől a Zenneg, a Miklesics családok zálogban bírták, mintegy 40 éven át. Ők bérlik a Lórév és Adony között átkelő helyet is. A házi gazdálkodást től lehet nyomon követni, amikor Zichy István és János Adonyból irányították az uradalomnak ezt a részét. Szabolcs ekkor is puszta, ahol a birkatenyésztés virágzott. Az uradalmi épületek mellett még két külön major is létezett: az egyik Tóth Istváné, a másik Mészöly Istváné volt ben 133 fő élt a szabolcsi pusztán, különböző majorokban. A népesség gyarapodása nem számottevő, hisz csak a nagybirtok üzemmenetéhez szükséges munkaerőt tartották itt. Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest- (Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatos kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra.

87 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ban 173 a lakosság száma. Az 1840-es években Szabolcs pusztán uradalmi iskola működött, melynek fenntartója a földesúr. Szabolcs pusztai iskolába jártak a környéken lévő majorok cseléd-gyermekei is. Községi szervezetbe után szervezték a szabolcsi pusztákat. Ekkor azonban még csak adóközség volt. Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest- (Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatos kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra ig kisközségi státusza volt, s ez évben lett nagyközség. A településnek azonban belterülete nincs, tipikus uradalmi község. A községháza Felsőcikolán volt, és 1916-ban Szabolcspusztán, a vasútállomás mellett építették fel a községházát. A Tanácsköztársaság bukását követően több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhely-osztással egyidőben a Nagyatádi-Szabó-féle földreform alapján kb hold földet is kiosztottak ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, de 1924-re a településrészek gyakorlatilag egybeépültek ben megkapta Pusztaszabolcs a valóságos politikai státuszt, és ekkor Cikola és Csongrád is ebbe a községi szervezetbe tartozott. A község területén három uradalom működik a XX. sz. elején: a szabolcsi, a cikolai és a csongrádi. Jelentős gazdasági bázist képezett a vasúti csomópont. Szabolcspuszta Fould- Springer bécsi bankár kezére került. Felsőcikolát pedig a Hirsch család vette meg. A tőkés uradalmak fejlesztésével együtt járt a lakosság számának meglehetősen gyors emelkedése. A falu fejlődése 1920 után a földreform realizálásával párhuzamosan folyt. A vagyonváltság során közel 600 házhelyet és 2 ezer kat. holdnál több földet osztottak ki ben 18 utca, 3 puszta, 9 major alkotta a községet.1945 után gyors fejlődés indult meg. Ennek alapját a földreformmal teremtették meg között 190 családi ház épült. A község neve 1302-ben tűnik fel. A megkülönböztető szerepű Puszta előtag az országos helységnév-rendezés során került a helység nevébe. A Szabolcs helységnév a tisztázatlan etimológiájú magyar Szabolcs személynévből keletkezett. E nevet viselte Árpád fejedelem egyik rokona is. A község neve 1898-ban lett Pusztaszabolcs. Meg kell mondani, hogy a Puszta előtag igen szerencsétlen választás volt a törvényhozás részéről. A községi vezetőség is tiltakozott a Puszta előtag miatt, és sokáig a Szabolcs nevet használta augusztus 31-én községi közgyűlésen a képviselő-testület kérte a Pusztaszabolcs községnevet Újszabolcs névre változtatni. A községi határozatot a megyei törvényhatósági bizottság elfogadta és pártoló véleményezéssel küldte meg a belügyminiszternek. A miniszter azonban a javaslathoz nem járult hozzá, azzal érvelt, hogy a község már az elmúlt évszázadban is a Pusztaszabolcs nevet viselte. A település nem szerveződik központi térre, a vasút és környéke, mint egy meghatározó elem központi szerepkörrel bír. További szerkezeti elem a vasúttól délre az Adonyi út, a vasúttól északra a Velencei út, melyek településeket összekötő utak, és egyben a település fő utcái. A déli történeti - településrész alközpontja a katolikus templom, amelyet körülölel az Adonyi út. Az északi

88 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 88 újabb településrész alközpontja a Polgármesteri Hivatal előtti Millenniumi tér, a Velencei út kiinduló pontja. 15. ábra: Katolikus templom, mint térszervező elem A településszerkezetre vonatkozóan összességében elmondható, hogy rendezett, derékszögű utca elrendezéssel, megfelelő szabályozási szélességgel, egységes telekkiosztással kialakított. A település fő problémáját tulajdonképpen az okozza, hogy a vasút a települést szinte kettéosztja. 21. térkép: Vasút, mint térszervező elem Pusztaszabolcson Forrás: Pusztaszabolcs honlapja Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

89 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 89 Beépített területek belterületen Beállt területek A település azon belterületi beépített területein, amelyek beálltnak tekinthetők, tehát jelenlegi szerkezetük és terület-felhasználásuk módosítása a távlatban sem szükséges, a hatályos településszerkezeti terv települési léptékben számottevő beavatkozással nem számol. E területen az önkormányzat feladata a szerves fejlődés biztosítása, a terület arculatának megőrzése és javítása, a társadalmi igényeknek megfelelő magánkezdeményezések támogatása, a szükséges mértékű építési szabályozás megalkotása, annak betartása, az illeszkedés szabályainak szem előtt tartásával. Operatív teendők a területen az infrastrukturális ellátás, a belvízrendezés további megoldása, a közterületek jobbá tétele az ott élők bevonásával. A nem kívánatos tendenciák esetén a szükséges beavatkozások megtétele. Belterülethez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató terület 21 ha. Beavatkozást igénylő területek belterületen A részletes szabályozással - Pusztaszabolcs településközpont vegyes terület - Sport utca környéke- részletes helyi építési szabályozás - rendelkező területen szükséges jelentős beavatkozás. Területe: községi árok, vasút közigazgatási terület közötti kijelölt terület. Beépített területek külterületen Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület a már meglevő mezőgazdasági üzemközpontok (majorok) területe, ahol a mezőgazdasági termeléssel összefüggő üzemi épületek kialakíthatók. Falusias lakóterület a Felsőcikola pusztán és Szabolcs pusztán levő családi házas beépítésű lakóterület, a Mézes és Papp tanyagazdaság, valamint a Paksi dűlő vasúti őrházai (Domak tanya). Temető külterületen a 0192 hrsz-ú Köztemető, ahol a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők. A telep környezetében 300 m védőtávolság biztosítandó. Légi irányító állomás területén a légi irányítás építményei létesíthetők. A területtől 300 m védőtávolságon belül épületek nem létesíthetők. Beépítésre szánt területek Lakóterületek a) Adonyi úttól délre eső részen, a Dózsa György úti hosszú telkes területek megosztásával, új utcanyitással lehet lakótelkeket kialakítani, valamint a Gárdonyi Géza út térségében. A HÉSZ mellékletében az elvi megoldás megtalálható. Kialakítható lakóterület 1000 m2-es átlag telekkel számolva kb. 106 telek. Megosztható telek 7,6 ha, Gárdonyi úti terület 7,0 ha. b) Akácfa utca részben beépített ÉK-i részén kialakítható telek kb. 15 db. Új összefüggő kertvárosias lakóterületek (Lakópark szerűen is kialakíthatók)

90 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 90 c) Meglévő lakóterülettől észak-keletre kialakítható terület az új Gyűjtő útra szervezve 34 ha. Gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területek a) Vasúttól északra kijelölt terület nagysága: 49,2 ha. b) Vasúttól délre kijelölt terület: 15 ha, Adonyi úttól északra 15,8 ha, Adonyi úttól délre 25,5 ha Különleges területek a) Nagykiterjedésű sport terület 17,2 ha b) Temető (Köztemető és Felsőczikola bezárt temetője) területe c) Horgászközpont a Cikolai tavakhoz kapcsolódó beépítésre szánt terület, ahol a horgászturizmushoz kapcsolódó közösségi horgászház, kemping létesíthető. d) Turisztikai, oktatási terület a felsőcikolai kastély és parkja. A kastély hasznosítása elsősorban turisztikai, oktatási, művelődési céllal történhet. e) Turisztikai-bemutató területek a Felsőcikola térségében tervezett Nemzetek völgye program keretében kialakítandó beépítésre szánt területek, ahol a kistérség kulturális, népi építészeti értékeit bemutató, az ismeretterjesztést, a művelődést, az oktatást és a turizmust egyaránt szolgáló építmények létesíthetők. Mivel a területek a Cikolai tavak Natura 2000 élőhelyvédelmi területek szomszédságában találhatók, ezért a szabályozás fontos elvei a következők: - épületek a tavaktól legalább 300 méterre létesíthetők; - a terület beépítettsége nem haladhatja meg a 10 %-ot; - a parkosított területnek legalább 60 %-nak kell lennie; - a telken belüli zöldfelületeket természetszerűen, a térségben honos faállománnyal kell kialakítani. Beépítésre nem szánt területek Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerinti erdő művelési ágú, és a szerkezeti jelentőségű tervezett erdők területe. A tervezett erdők közül védelmi rendeltetéssel kell szabályozni a település belterületén és közvetlen környezetében tervezett erdőket. Turisztikai rendeltetésű erdőként szabályozandók a Nemzetek völgye program keretében tervezett erdők a Cikolai tavak környezetében. Mezőgazdasági területek a termőföldek védelme, a tájkarakter megőrzése, az ökológiai hálózat védelme és fejlesztése, a természeti értékek védelme és a vízminőség-védelem figyelembe vételével a következő sajátos területfelhasználási egységekre tagolódik: - korlátozott használatú mezőgazdasági terület, - kertes mezőgazdasági terület, - általános mezőgazdasági terület, - alternatívaként korlátozott használatú mezőgazdasági terület szélerőmű parkkal. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek a patakok és tavak védelmére kijelölt mezőgazdasági területek, ahol épület nem létesíthető.

91 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 91 Kertes mezőgazdasági terület a kiegészítő kert-gyümölcsgazdálkodást szolgáló felaprózódott mezőgazdasági terület, ahol telkenként legfeljebb egy 40 m2-t meg nem haladó alapterületű szerszámtároló létesíthető. Általános mezőgazdasági terület az árutermelésre alkalmas jó termőhelyi adottságú termőföldek területe, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületeket a legalább 2,0 hektáros földrészletekre, míg a termelés- 16 hez szükséges lakóépületet a legalább 20 ha területű telken lehet elhelyezni. Fontos, hogy birtokközpont kialakítására is adjon lehetőséget a helyi építési szabályzat. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület szélerőmű-parkkal megnevezésű területfelhasználási egység alternatív javaslatként szerepel a szerkezeti tervben. A szélerőmű-park megvalósítására csak akkor van lehetőség, ha a tornyok nem zavarják a légi irányító állomás rendeltetésének megfelelő működését, vagy az állomás kitelepítésre kerül. A szélerőmű-parkok kijelölt területe környezetvédelmi szempontból megfelelő védőtávolsággal (min m) biztosítja a lakóterületek zajterhelésének megakadályozását és a fényárnyék elleni védelmet. Az országos ökológiai hálózat részét képező Natura 2000 élőhelyvédelmi területként nyilvántartott Cikolai tavaktól is több mint 1000 m védőtávolságot biztosít a szerkezeti terv. Zöldterület a meglevő és tervezett közparkok területe, ahol a közösségi célú sportolás, játék és pihenés építményei, továbbá köztárgyak létesíthetők. Közlekedési terület közút területként jelöli ki a terv az országos közutak területét, továbbá a mezőgazdasági területek feltárását biztosító külterületi gyüjtőutakat. Közlekedési terület vasút területként a meglevő vasútvonalakat a szerkezeti terv kijelöli. Kijelöli továbbá a tervezett nagy sebességű vasút nyomvonalát és m védőterületet biztosít a megvalósíthatóságra. Vízgazdálkodási terület a vízművek, a patakmedrek és a tavak területe. Vízgazdálkodási területként jelöli a terv az időszakosan vízállásos területeket is, amelyek természetes állapotban való megőrzését természetvédelmi, ökológiai szempontok is indokolják Funkció vizsgálata A humán funkció hiányos: településen bölcsőde nincs. Az óvoda keretében két tagóvoda működik. Az oktatási funkció túlmutat a település határain. Egy általános és egy középiskola valamint egy nyelvoktató központ elégíti ki ezt a funkciót. Az ARTEMISZ Nyelviskola az adonyi kistérség egyetlen minősített és akkreditált nyelviskolája, a középiskola ellátja a környező településeket is. Az egészségügyi funkció kielégítő: három körzeti orvos, egy körzeti gyermekorvos és egy fogorvos rendel a településen. Egy Anya-és gyermekvédelmi Tanácsadó, egy gyógyszertár és egy mentőállomás is működik. A közösségi funkciók hiányosak. A település közművelődési intézménye a Könyvtár és Művelődési Ház, amely ellátja a közösségi funkciót is.

92 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 92 Egyetlen összevont szociális intézmény működik a településen. Az igazgatási funkciót a polgármesteri hivatal és a járási hivatal kirendeltsége jelenti. A közlekedési funkció kielégítő. Autóbuszjárat érinti a települést, helyi járat is üzemel, vasúti pályaudvara van. Egy töltőállomással rendelkezik. A közbiztonságot körzeti megbízott és önkéntes tűzoltóság biztosítja. A gazdasági funkciót az ipartelepek, a piac, két szálláshely, vendéglátó egységek és egy pénzintézet szolgálják ki. 13. táblázat: Pusztaszabolcs funkcióellátottsága funkció alfunkció bölcsőde, óvoda alapfokú középfokú iskola és szakoktatás intézmények megnevezése Pusztaszabolcs Városi Óvoda Tagóvodák: Manóvár Óvoda Zsiráf Óvoda József Attila Általános Iskola darabszám 2 3 Szabolcs Vezér Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Humán funkciók Közösségi funkciók egészségügyi ellátás szociális szakosított ellátás szociális és gyermekjóléti szolgáltatások könyvtár színház, mozi múzeum Nea Artemisz Nyelvoktató Központ Kft 1.Felnőtt háziorvosi körzet 2.Felnőtt háziorvosi körzet 3.Felnőtt háziorvosi körzet Gyermekorvos Anya és Gyermekvédelmi Tanácsadó Fogorvos Irisz Gyógyszertár Mentőállomás Pusztaszabolcsi Szociális és Gyermekjóléti Intézmény benne Idősek klubja Könyvtár és Művelődési Ház 8 1 1

93 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 93 Igazgatási funkciók Közlekedési funkciók Gazdasági funkciók szabadidőpark közösségi ház uszoda, strand rendőrség tűzoltóság okmányiroda önkormányzati hivatal Körzeti Megbízotti Iroda Önkéntes Tűzoltóság Pusztaszabolcs Polgármesteri Hivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Kirendeltsége kormányablak autóbusz állomás vasútállomás Pusztaszabolcs 1 vasútállomás benzinkút Agip töltőállomás 1 repülőtér Ipartelep Heitz Élfurnér Művek 2 Gyártó és Kereskedelmi Kft. Lédem 2000 Kft. M-K-SZ Kft piac Piac 1 pénzügyi szolgáltatók és 1 bankok irodaház szálláshely vendéglátó egységek Ercsi és Vidéke Takarékszövetkezet Fiókintézete Ki-Ri panzió Domak tanya Faunus Kft. konyha OT-TO étterem Lippi-Joci Bt. étterem Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított építmények a MÁV területén találhatók. Ilyen a szociális épület, amelynek funkcióváltását tervezi az önkormányzat, valamint a szolgálati lakások épületei Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) Alacsony státuszú közösségek által lakott, leromlott műszaki állapotú bérlakásokat találunk a településen a Szent István utcában. A felsőcikolai kastély épülete és parkja gondozatlan, felújításra szorul A telekstruktúra vizsgálata A belterületi településszerkezetre, telekstruktúrára vonatkozóan elmondható, hogy az adottságok kereteiben rendezett, derékszögű utca elrendezéssel, megfelelő szabályozási szélességgel, egységes telekkiosztással kialakított.

94 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 94 A települést kettészeli a Budapest-Pécs vasútvonal, amelytől DK-re az Ófalu, attól ÉNy-ra az Újtelep található. Az Ófaluban régi típusú beépítéssel, kissé szűkebb utcákkal találkozunk. A település kétharmadát kitevő újtelep sakktáblás szerkezetű úthálózat útjai jellemzően 25 méter szélességűek. A település szerkezetét alapvetően meghatározza a vasúti csomópont köré települt szolgáltatás kör, valamint a modern, sakktáblás elrendezésű telekszerkezet. A vasút mellé települtek a szolgálati lakások, házak, valamint a települést kiszolgáló kereskedelmi egységek többsége. Ezekre az alapokra épült a mai településközpont, melynek meghatározó elemei a rendezett és parkosított, városias környezetet eredményező panelházsor, az üzletsorok, a panzió; az igazgatási funkciók ellátását szolgáló épületek, a posta, a polgármesteri hivatal, a vasútállomás épülete, a rendőrőrs, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat és a piac. A településközpontban található továbbá az I. világháborús emlékmű, a rendezett millenniumi park, és a tágabb értelemben vett központ része a középiskola, a 600 fős általános iskola, az orvosi rendelők, az óvodák és a könyvtár is. 14. táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület külterület Összesen Forrás: földhivatali nyilvántartás A földhivatali nyilvántartás szerint a település területének 6,97 %-a belterület. 15. táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös

95 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 95 halastó kivett nádas szántó Forrás: földhivatali nyilvántartás A földhivatali nyilvántartás szerint a szántó művelési ágú földrészlet aránya a legmagasabb a településen, az összes területnek mintegy 80 %-át teszi ki. Az erdőterület 2,8 %-ot, a gyep(legelő) 2,5 %-ot tesz ki. A település déli részén található halastavak területe is jelentős, az összes területnek mintegy 1,6 %-a. Megjelenik még a gyep(rét), a nádas és viszonylag szerény méretben a gyümölcsös is. Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült.

96 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Önkormányzati tulajdonkataszter Pusztaszabolcs Város Önkormányzat tételes vagyonkimutatása év december 31.-én 1 I/A. Forgalomképtelen törzsvagyon 2 A vagyon A B C D E 3 Megnevezése Bruttó érték Értékcsökkenés Könyv szerinti érték Megjegyzés 4 Ft - 5 Földterületek (bel- és külterületi utak, árkok) Önkormányzat - 6 Épületek (ravatalozó) Önkormányzat - 7 Egyéb építmények (aszfaltos utak, járdák, zebrák,kiépített árkok) Önkormányzat - 8 Ingatlanok összesen: Forgalomképtelen ingatlanvagyon ezer forintban: I/B. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon - 11 Szennyvíztisztító épület alatti földterület Önkormányzat - 12 Szennyvíztisztító telep melletti terület Önkormányzat - 13 Kastély földterülete Önkormányzat - 14 Kastély Önkormányzat - 15 Tanácsadó földterülete Önkormányzat - 16 Tanácsadó épülete Önkormányzat - 17 Szabolcs liget.51. lakás földterülete Önkormányzat - 18 Szabolcs liget.51. lakás Önkormányzat - 19 Körzeti megbízotti iroda Önkormányzat - 20 Városháza földterülete Önkormányzat - 21 Városháza Önkormányzat - 22 Mátyás k.u.15/1 lakás Önkormányzat - 23 Középiskola és általános iskola földterülete Önkormányzat - 24 Középiskola épülete Önkormányzat - 25 Béke u.72. lakás földterülete Önkormányzat - 26 Béke u.72. lakás Önkormányzat - 27 Időskorúak klubja földterülete Önkormányzat - 28 Időskorúak klubja épülete Önkormányzat - 29 Könyvtár és Művelődési Ház földterülete Önkormányzat - 30 Könyvtár és Művelődési Ház Önkormányzat - 31 Komposztáló a kollégiumnál Önkormányzat - 32 Szennyvíztisztító kerítése Önkormányzat - 33 Kastély kerítése Önkormányzat - 34 Városháza kerítése Önkormányzat - 35 Középiskola kerítése Önkormányzat - 36 Könyvtár és Művelődési Ház kerítése Önkormányzat db kerékpártároló a Könyvtár és Művelődési Háznál Önkormányzat - 38 Iskola - kézilabdapálya József Attila Általános Iskola - 39 Iskola - udvar József Attila Általános Iskola - 40 Tornapálya kerítés József Attila Általános Iskola - 41 Iskola kerítések József Attila Általános Iskola - 42 Tornaterem József Attila Általános Iskola - 43 Iskola főépüéet József Attila Általános Iskola - 44 Iskola lapos épület József Attila Általános Iskola - 45 Manóvár Óvoda földterülete Pusztaszabolcs Városi Óvoda - 46 Manóvár Óvoda épülete Pusztaszabolcs Városi Óvoda - 47 Zsiráf Óvoda földterülete Pusztaszabolcs Városi Óvoda - 48 Zsiráf Óvoda épülete Pusztaszabolcs Városi Óvoda - 49 Óvodák egyéb építményei (udvari játékok, szerszámtárolók, kerítés, vízhálózat) Pusztaszabolcs Városi Óvoda - 50 Óvoda gépkocsitároló Pusztaszabolcs Városi Óvoda - 51 Ingatlanok összesen: Korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon ezer forintban: Tűzoltó autó Önkormányzat - 54 Járművek összesen: Korlátozottan forgalomképes járművek ezer forintban: 0-56 Szennyvíztisztító telep, viziközmű hálózat Önkormányzat - 57 Szennyvíztisztító hálózaton további gépek, berendezések Önkormányzat - 58 Üzemeltetésre átadott eszközök összesen: Korlátozottan forgalomképes üzemeltetésre átadott eszközök ezer forintban:

97 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 97 Hulladéklerakó telep földterület Önkormányzat - Külterületi szántók a Rózsadomb és a temető között Önkormányzat hrsz. -számú "Pedagógusföld" Önkormányzat - Gyep, árok a Rózsadomb alatt Önkormányzat - Külterületi szántó a Szt.István út végében Önkormányzat - Felhagyott szeméttelep-szabolcs puszta Önkormányzat - Szántó Szabolcs puszta Önkormányzat - Régi orosz temető, kiserdő Önkormányzat - Adonyi úti régi iskola udvara Önkormányzat - Adonyi úti rendelő földterülete Önkormányzat - Adonyi úti rendelő mögötti terület a Szt.István utcában Önkormányzat - Arany J. utca vége, Kutyaklub területe Önkormányzat - Köztársaság utca vége Önkormányzat - Velencei u. 32. földterület Önkormányzat - Gárdonyi utca vége Önkormányzat - Névtelen utca beépítetlen terület Önkormányzat - Belterületi telek Árok utca Önkormányzat - Belterületi erdő Zrínyi utca Önkormányzat - Építési telek 1621/6 hrsz Önkormányzat - Építési telek 1621/5 hrsz Önkormányzat - Építési telek 1609 hrsz Önkormányzat - Volt vízmű földterülete Önkormányzat - Földterület Árok u. 1/ Önkormányzat - Tűzoltószertár földterület Önkormányzat - Földterület Szt.István Önkormányzat - Földterület Adonyi u Önkormányzat - MÁV iskola mögötti földterületek Önkormányzat - Volt vízmű épülete Önkormányzat - Bérlakás Adonyi u Önkormányzat - Orvosi rendelő Adony u Önkormányzat - Bérlakás Velencei út Önkormányzat - Orvosi rendelő Velencei u Önkormányzat - Bérlakás Árok u.1/ Önkormányzat - Tűzoltószertár Önkormányzat - MÁV iskola földterülete Önkormányzat - Bérlakás Szabolcs liget db Önkormányzat - Bérlakás Sport u 2/2 2 db Önkormányzat - Üzlet Sport u. 2/2 4 db Önkormányzat - Bérlakás Szt.I. u db Önkormányzat - Üzlet Szt.I.u Önkormányzat - Irodahelyiség Adonyi u Önkormányzat - Temetői közvilágítás Önkormányzat - Szeméttelep út Önkormányzat - Szeméttelep kerítés Önkormányzat - Mentőállomás térburkolat Önkormányzat - Garázs az Adonyi utcai rendelőnél Önkormányzat - Tüzoltószertár kerítése Önkormányzat - Máv iskola épülete Önkormányzat - Ingatlanok összesen: Nem törzsvagyon ingatlan ezer forintban: Az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott tételes vagyonkimutatás tartalmazza a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlanok és a nem törzsvagyon ingatlanok listáját bruttó és könyv szerinti értékükkel a december 31-i állapot szerint. Pusztaszabolcs város önkormányzata ingatlanvagyonának könyv szerinti értéke összesen 1milliárd 701 millió Ft.

98 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 98 A forgalomképtelen vagyonelemek - közterületek, járdák, utak, árkok, stb. - összértéke 1 milliárd 241 millió Ft. A törzsvagyon másik csoportját a korlátozottan forgalomképes ingatlanok alkotják. Ezekhez tartoznak a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, közművelődés stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok, de e kategóriához tartozik például a szennyvíztisztító is. E csoportban a vagyonkimutatás szerint az ingatlanok összértéke mintegy 354 millió Ft. Az önkormányzat számára szabadabb gazdálkodási lehetőséget adó, nem a törzsvagyon részét képező ingatlanok részben mezőgazdasági jellegű területek (szántó, gyep, árok, erdő) másrészt beépíthető telkek, továbbá épületingatlanok (bérlakás, orvosi rendelő, üzlet, tűzoltószertár, stb ). Összértékük megközelíti meghaladja a 106 millió Ft-ot Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik Az építmények vizsgálata A település épületállománya néhány épülettől eltekintve viszonylag fiatal. Lakóházak Többnyire egyszintes családi házakat találunk, de az újabb építésűek között előfordulnak tetőtér-beépítéssel rendelkezők, sőt kétszintes családi házak is. A tetőkialakításuk jellemzően magastetős, a korábbiak kevés kivételtől eltekintve un sátortetős kockaházak. A kétszintes családi házak között néhány lapostetős kialakítást is találni. Jellemző az előkertes beépítési mód. Az épületek állapota meglehetősen vegyes képet mutat. A szépen gondozott, karbantartott lakóházak éppen úgy előfordulnak, mint a műszakilag leromlott, vagy éppen be nem fejezett épületek. Az általános településképtől eltérő épülettípusok: Az állomás környékén kétszintes volt vasutas házak, a lakótelepen háromszintes társasházak is vannak. A belügyminisztérium 1940-ben a XXIII. törvénnyel hozta létre az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA). Az ONCSA-program keretében több ezer szegény nagycsaládos kapott házat, földet vagy egyéb más szociális juttatást. A program Pusztaszabolcson is megvalósult november 7-én avatta fel Dr. Kádár László Levente belügyi államtitkár a Pusztaszabolcs községben épült, az Országos Nép és Családvédelmi Alap által létesített 30 családi házat, melyet a többgyermekes családok kaptak. Az ONCSA-házak jellegzetessége: boltívekkel ellátott, nem zárt folyosó található a ház oldalán. Könnyen meg lehet ismerni a még meglévőket: Adonyi utca végén a páros oldalon, a Honvéd utca páros oldalán és a Petőfi utcában.

99 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: Oncsa ház. Oncsa ház Középületek A vasútállomás felvételi épülete felújításra szorul. Homlokzata lecsupaszított, kívánatos lenne a eredeti állapotra történő helyreállítása. 16. ábra: A vasútállomás Pusztaszabolcson Vasútállomás épülete egykor és ma A viszonylag fiatal - az 1960-as években épült - oktatási komplexum a település általános és a középiskoláját és sportcsarnokát tartalmazza. Műszaki állapotuk kielégítő, azonban energetikai szempontból felújításra szorulnak. A Manóvár óvoda felújított, kibővített épületben kapott helyet, míg a Zsiráf óvoda épülete 1994-ben épült. A polgármesteri hivatal 1916-ban épült eredeti épületszárnyát 2008-ban új szárnnyal bővítették. A művelődési ház és könyvtár épülete ben került komplett felújításra. Az egykori MÁV iskola karakteres épületében ma Hagyományok Háza Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjtemény működik.

100 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A középiskola és az óvoda épülete Középiskola épülete Manóvár óvoda épülete Egyházi épületek A református templom 1935-ben épült. Szolid megjelenésével tájba és településképbe illő épület, amely azonban felújításra szorul. A katolikus templom megjelenésében impozánsabb, elhelyezkedése is figyelemfelkeltő. Zichy Lívia Klára grófnő földet adományoz a plébániának, ahol vitéz Irsy László budapesti építész tervei szerint kezdődik meg az építkezés október 1-jén november 5-én, Szent Imre ünnepén került sor a templom felszentelésére, amit Shovy Lajos megyéspüspök végzett. 18. ábra: Pusztaszabolcs templom épületei Református templom Katolikus templom Kastélyok Felsőcikolapuszta kastély Amikor a Zichy, és a vásonkeöi Zichy grófok a XIX. Század utolsó tizedében eladósodtak, el kellett adniuk az adonyi uradalom külső pusztáit. Felsőcikolát Hirsch Alfréd vásárolta meg, a család később Halászra változtatta a nevét ban építették fel a kastélyt, mely körül 4 hektáros parkot alakítottak ki. Abban az évben Hirsch Alfrédné birtoka 4 majorból állt, az uradalom központja Felsőcikola volt től Eisele László és Haggenmacher Sándor volt a haszonbérlő a felslőcikolai földeken. Később, 1945-ig Simay-Holczer Lajos bérelte a birtokot és a kastélyt. Akkor felosztották a 448 katasztrális holdas

101 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 101 uradalmat is, melynek nagy részét a Hirsch-Halász Família még a háború alatt eladta. A II. vh alatt romossá vált épületet 1945 után a Hal-, és Nádgazdaság kapta meg kezelésbe. (Halászné a háború után is Felsőcikolán maradt, az egykori számtartói lakásban lakott.) Később állami gazdasági irodákat helyeztek el a kastély falai között, jelenleg üresen áll a magántulajdonba került épület. Szabolcspusztai kastély A Fould-Springer-Wooster kastély Pusztaszabolcs eklektikus stílusban épült kastélya. Kollégiumként üzemelt a Fejér Megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma számára. A területet 1650-ben szerezte meg a Zichy család. A Zichy család 1890-es évekbeli eladósodása miatt a birtokból Szabolcs- és Csongrádpusztát báró Fould-Springer Miksa, Felsőcikolát pedig Hirsch-Halász Alfréd vásárolta meg. A kastélyt a birtok megvásárlása után építhették meg. A Fould-Springer birtok egy részét kiosztották, így 1935-ben Fould-Springer Mária örökölte a kastély területét. Mária 1940 környékén férjhez ment Wooster Frankhoz, így már 1941-ben Wooster néven említették a birtokot ben teljesen felosztották a birtokot. Az épületben tüdőszűrő szanatóriumot szerettek volna létesíteni és az épületet a Népjóléti Minisztérium tulajdonába bocsátották. Végül általános iskola, később a Fejér Megyei Önkormányzat Szabolcs Vezér Gimnáziuma, Szakközépiskolája kollégiuma működött benne. A Fould-Springer-Wooster kastély szabadon álló, magasföldszintes megközelítően téglalap alaprajzú épület. Főhomlokzata osztású, erősen előrelépő középrizalitjának nyílásai félköríves záródásúak, felettük ovális világítóablakok láthatók, a rizalitot kőbábos attika zárja le. Hátsó homlokzata nyolctengelyes. 19. ábra Pusztaszabolcsi kastélyépületek Felsőcikolai kastély Szabolcspusztai kastély Ipari épületek Pusztaszabolcson néhány jelentős kereskedő család élt. Közülük az egyik legjelentősebb a Szalontai család volt. Adonyból települtek át Pusztaszabolcsra ben építették a pékséget a Szent István utcában. Vegyeskereskedésük, gabonakereskedésük és fakereskedésük is volt ban építették fel a malmot. Itt finom búzalisztet, kenyérlisztet, búzadarát, korpát,

102 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 102 árpalisztet, kukoricadarát állítottak elő márciusában államosították Szalontai Jenő malmát. Jelenleg gabonatároló és szárító működik az épületben A település talán egyetlen modern vonalvezetésű munkacsarnoka a Stadler motorvonat karbantartóbázis. 20. ábra Stadler motorvonat karbantartó bázis Stadler motorvonat karbantartó bázis Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 22. térkép: Régészeti lelőhely a településszerkezeti tervben Forrás: Településszerkezeti terv

103 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 103 A településszerkezeti terv egy helyen jelöl régészeti lelőhelyet, a Velencei út mentén Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A településszerkezeti terv védett épített környezetet nem jelöl Világörökség és világörökségi várományos terület A település világörökségi és világörökség várományos területtel nem rendelkezik Műemlék, műemléki együttes Pusztaszabolcson nyilvántartott műemlék, műemléki együttes nincs. A műemlékvédelem sajátos tárgyai - történeti kert, temető és temetkezési emlékhely sem találhatók a településen. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet sem lett kijelölve a város területén Nemzeti emlékhely A településen nemzeti emlékhely nincs Helyi védelem Pusztaszabolcs Nagyközség önkormányzati Képviselő-testületének 10/1999. (IV. 08.) számú rendelete szól az építészeti és természeti értékek helyi védelméről. A rendelet 1. sz. melléklete a római katolikus templom orgonáját nyilvánítja helyi védelem alatt álló építészeti és természeti értéknek, mely a katolikus templomban 1077 Hrsz alatt található. A templom felszentelésekor került Pusztaszabolcsra az a védett, kora barokk orgona, amelyet a pesti ferences templomban Liszt Ferenc is használt. Ez az orgona Magyarország egyik legrégibb ilyen hangszere. A rendelet interneten nem hozzáférhető, nem kaptuk meg.

104 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ábra: A barokk orgona Római katolikus templom barokk orgonája A Településközpont Szabályozási Tervben helyi jelentőségű, épített környezeti és természeti védelemre javasolt épületek, objektumok, területek: 1. MÁV épületek - vasútállomás /27, 33, 34, 35, 36, 37 HRSZ-on lévő volt MÁV épületek 3. Sport u., Velencei út sarkán lévő hősi emlékmű HRSZ Római katolikus templom HRSZ Cikola pusztán lévő kastély HRSZ 0229/27 hozzá tartozó kert HRSZ , 30, 31, 32, 13 Állomásépület Hősi emlékmű

105 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Az épített környezet konfliktusai, problémái A település építészeti értékekben nem bővelkedik. Néhány helyi jelentőségű, városképet befolyásoló régebbi épülete rossz műszaki állapotban van, erősen leromlott vagy eredeti karakterétől megfosztott. Ilyenek a kastélyépületek, különösen a felsőcikolai épület, a MÁV épületei, a református templom. Ezeket feltétlenül védelem alá kell venni és a lehetőségek függvényében helyreállítani Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Külső kapcsolatok, országos hálózat Pusztaszabolcs nagyközség Fejér megye keleti részén fekszik. A település közlekedés földrajzi helyzetét meghatározza, hogy nemzetközi közlekedési folyosók környezetében fekszik. 23. térkép: Magyarország TEN-T hálózati elemei Forrás: OTrT Pusztaszabolcs a Pécs-Budapest fő vasútvonal, nemzetközi vasúti folyosó - mellett található település. Vasúton Székesfehérvár (30 km), Sárbogárd (30 km), Dunaújváros (30 km) és Budapest (50 km) irányából egyaránt elérhető.

106 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 106 Két autópálya az M7-es és az M6-os - között fekszik, mindkettő a nemzetközi közúti folyosó része. Az M6-os autópálya két irányból közvetlenül érhető el a településről, a település központjától 6 km-en belül található mindkét autópálya felhajtó. Az M7 autópályát alsóbbrendű úton Kápolnásnyéknél lehet elérni Velence érintésével, a településtől mintegy 15 km távolságra. A Budapesttől való távolsága légvonalban 45,01 km, közúton 57,71 km. A megyeszékhely Székesfehérvártól való távolsága légvonalban 26,07 km, közúton 39,24 km. 22. ábra Az M6-os autópálya Az M6-os autópálya pusztaszabolcsi csomópontja Autóbusszal a település elérhető, de zsákutcaként működik, átmenő autóbusz forgalom nincs. A településtől 30 kilométernyi távolságban, vasúton és közúton is jól elérhetően két jelentős dunai kikötő (Dunaújvárosi, Százhalombatta) működik. A Ferihegyi repülőtér mind vasúton, mind közúton könnyen elérhető. Közúton az M6-os és M0 autópályán mintegy 65 km-t kell autózni. A településen áthaladó Adony-Velence út kettéválasztja a települést, különösen kritikus a vasúti átjáró csomópontja.

107 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Pusztaszabolcs környékének közlekedési hálózata Forrás: TEIR térinformatika A település közlekedési szerepe A településnek nincs közigazgatási központi szerepe, azonban tekintve, hogy helyben kevés munkahely és szolgáltatás érhető el - jó közlekedési kapcsolatai miatt jelentős az ingázási forgalma. A beutazások főként a középiskola igénybevétele miatt történnek, míg az elutazások munkába járással és ügyintézéssel kapcsolatosak. A településről eljáró napi ingázók száma 2011-ben 1519 fő volt, az ingázók száma a település állandó lakosainak közel 24 %-át tették ki. A településre bejáró napi ingázók száma 2011-ben 260 fő volt. A középiskolai tanulók 47%-a nem helyi lakos. Százhalombattáról és más ipari városokból csupán a tanulók 10%-a érkezik, a többiek jellemzően a megye környező községeinek diákjai. Jelentős a szakközépiskola és szakképzési osztályokban a Sárbogárd és térségéből érkező tanulók száma, míg Székesfehérvár, illetve Mór térségéből csak egy-egy tanuló érkezik évfolyamonként. Előfordul, hogy a Tolna megyei Simontornyáról, a Veszprém megyei Várpalotáról, vagy a Pest megyei Érdről is jelentkeznek felvételizők. A KASH adatszolgáltatása szerint 2011-ben 144 fő volt a más településről bejáró középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban.

108 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közúti közlekedés Városkörnyéki közúthálózat: A város közúti megközelíthetősége kedvező. A települést északról a 7-os útról letérve a Gárdony Pusztaszabolcs, keletről a 6-os úttal összekötő Adony Iváncsa Pusztaszabolcs, nyugatról a Székesfehérvár Seregélyes Szabadegyháza Pusztaszabolcs és délről a Dunaújváros Perkáta Szabadegyháza Pusztaszabolcs összekötő úton lehet megközelíteni. Az említett utakon keresztül közvetlen autópálya összeköttetése van (M6-M7). Az M6-os autópálya, amely két leágazással javítja Pusztaszabolcs megközelíthetőségét, fokozza térségi szerepeinek kiteljesedését. A tervezett, Rábafüzes Veszprém Székesfehérvár Dunaújváros Szolnok vonalon kiépítendő M8-as autópálya is a település határában húzódik majd felértékelve Pusztaszabolcs pozícióját. A település területén halad keresztül a és a sz. összekötőút, valamint sz. bekötőút. Ezek közül a legnagyobb forgalmat a sz. út bonyolítja, amely a Velencei-tavat köti össze Pusztaszabolcson keresztül Adonnyal és a 6-os úttal. Az országos közutak fejlesztése hosszú távon nem várható. A forgalomelőrejelzések alapján az utak keresztmetszetei hosszútávon nem megfelelőek. 25. térkép: Pusztaszabolcs közúti elérhetősége Forrás: Openstritmap Az Országos Közúti Adatszolgáltatás (OKA) 2013-as adatai szerint a település érintő utak forgalmi adatai az alábbiak szerint alakultak:

109 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK számú út számú út számú út Kihasználtság (%) 7%, 31% 11 % Összes forgalom (E/nap) Személygépkocsi Kisteherautó Autóbusz Teherautó Motorkerékpár Kerékpár Lassú jármű Városi közúthálózat 26. térkép: Pusztaszabolcs belső úthálózata Forrás: Openstritmap

110 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 110 A városból kimenő és a várost feltáró térségi közutak (4 és 5 számjegyű utak) sugárirányból közelítik meg a várost. A városi főutak és gyűjtőutak hálózatszerkezete a vasúttól É-ra a Velencei útra, a vasúttól D-re az Adonyi útra szerveződött. Átmenő főút a 6207-es út szintbeli vasúti kereszteződéssel. A városközpont a Polgármesteri Hivatal ezen utak keresztezésében található. A településszerkezeti terv megalapozó munkarésze megállapítja, hogy a kialakult úthálózat kedvező. 16. táblázat: A város úthálózatának jellemzőit az alábbi táblázat mutatja: önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) 17,9 önkormányzati kiépítetten út és köztér hossza (km) 21,9 állami közút hossza (km) 6257 önkormányzati kiépített járda hossza (km) 33,6 önkormányzati kiépítetlen járda hossza (km) 0 Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km) 0 Forrás: KSH A település belső úthálózata megfelelően kiépített, műszaki színvonala megfelelőnek mondható. A belterületi utak hossza jelenleg 35,5 km, ennek 42,3%-a szilárd burkolattal ellátott. A szilárd burkolatú utak aránya az utóbbi években rohamosan növekedett. A levegőszennyezés szempontjából azonban továbbra is kiemelendő a belterületi utak egy részének burkolathiánya. A településszerkezeti és szabályozási terv szerint a lakóutcák kialakult szabályozási szélessége megfelel az OTÉK előírásainak. Új lakóterület alakítható ki a Velence irányában; a Zrínyi utcával párhuzamosan, attól északkeleti irányban. A lakóterület fejlesztés során nyitott új utcák általában 12,0 16,0 m szabályozási szélességűek, a tervezett burkolat szélesség 4,0 m tervezett padka 1,5 1,5 m szélességű. A tervezett gyűjtőutak 22,0 m szabályozási szélességűek, kialakításukkal a belső területek tehermentesíthetők. Jelzőlámpás csomópont a településen a fénysorompós vasúti átkelőt kivéve - nincs. Körforgalmi csomópontot sem találunk. Forgalmi jellemzők A településen az elmúlt években a KSH adatai szerint a gépjármű ellátottság az alábbiak szerint alakult: Személygépkocsi (db) Motorkerékpár (db)

111 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK A településen az elmúlt években a KSH adatai szerint a baleseti statisztika az alábbiak szerint alakult: Összes személyi sérüléssel járó Halálos kimenetelű közúti baleset közúti közlekedési baleset Parkolás Helyi parkolási rendelettel az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik. A kevésbé központi fekvésű és kevésbé forgalmas elsősorban családi házas - területeken a széles utcák a parkoló járművek mellett is lehetővé teszik az akadálytalan közlekedést útszéli parkolással is. Kicsivel nagyobb forgalmat generálnak a középületek, így például a Polgármesteri Hivatal, az oktatási centrum, az üzletek, a vasútállomás. Kulturált parkolóterület kialakítására a városháza előtt került sor a felújításával, bővítésével egyidejűleg. Egyéb helyeken a kimondottan parkolásra használt térburkolatok állapota elég rossz, feltöredezett, kátyús. A városközpont részletes szabályozási terve szerint a személygépjárművek elhelyezése esetén figyelembe kell venni a meglévő adottságokat. A szabályozással érintett lakóterületen elsősorban a területhez kapcsolódó gépjárműtárolókban kell biztosítani a személygépjárművek elhelyezését. A későbbiekben a gépjárművek elhelyezése figyelembe véve az újonnan kialakítandó nagyforgalmú építmények funkcióit és szerkezetét a

112 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 112 közterületen, illetve közterület közlekedésre szánt területe erre kijelölt részén, valamint közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával történik. Erre vonatkozóan a konkrét építtetőkkel egyeztetve az önkormányzat a Velencei úttól északkeletre eső területre parkolási rendeletet alkot. A nagy forgalmú kiszolgáló létesítmények esetében az előzőek figyelembevételével úgy történhet a személygépjárművek elhelyezése, hogy a szomszédos lakóterületek védelme előírás szerint biztosított legyen. Amennyiben a járművek számának növekedése, vagy egyéb forgalomtechnikai okok indokolják, a nagy forgalmú épületek esetében (polgármesteri hivatal, kereskedelmi-kulturális centrum) a gépjármű-elhelyezés feltételei parkolási rendelettel szabályozhatóak Áruszállítás A teherforgalom a településen nem jelentős. Részben a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, részben a kisszámú ipari-kereskedelmi és logisztikai tevékenységhez kötődik, megoldandó problémát nem jelent Közösségi közlekedés Autóbuszos közösségi közlekedés Autóbuszos infrastruktúra Az autóbuszos közlekedést a helyi és helyközi utazásokra veszik igénybe a vasúttól távolabbi településrészek lakói. (A vasutat távolsági, illetve az állomás szomszédságában lakók helyközi utazásokra is használják.) Autóbusz pályaudvar a településen nincs, kiépített buszvárók vannak. Helyi autóbusz közlekedés Pusztaszabolcs önkormányzata aktív szerepet vállal a helyi és helyközi közlekedési lehetőségek kínálatának szélesítésében, ezzel is javítva a megközelíthetőséget, a települési életminőséget. Az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozás a térségi tömegközlekedési hiányosságok orvoslására menetrend szerint üzemelő helyközi járatokat üzemeltet. A helyi buszmegállók: Manóvár Óvoda, Iskolák, Polgármesteri Hivatal, Cikolai leágazás, Dózsa Gy. köz, Felsőcikola, Templom, Temető,

113 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 113 Kurta kocsma. A járatok csak munkanapokon közlekednek. A korai járatok Felsőcikoláról indulnak a település központjáig. Kedden és csütörtökön hét, a többi munkanapon 6 járat közlekedik. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás hálózata érinti az összes városrészt, azonban az egyes területek kiszolgálási szintje különbségeket mutat. Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés Naponta négy pár buszjárat közlekedik Pusztaszabolcs és Székesfehérvár viszonylatában; 6 buszmegálló biztosítja a szolgáltatást igénybe vevők igényeit a közszolgáltatási szerződésben foglalt feltételekkel. A helyközi buszjáratok üzemeltetője a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (KNYKK), amely az Alba Volán Zrt. és a Vértes Volán Zrt. beolvadásával jött létre. A Pusztaszabolcsi buszjáratok: 8027 Székesfehérvár - Velence Pusztaszabolcs (végállomással) Pusztaszabolcs belterületén megállók: Templom - Felsőcikolai elágazás - Vasútállomás - Gimnázium - Szövetkezeti italbolt Pusztaszabolcsról a környező települések sem érhetők el közvetlen buszjárattal, kizárólag Velencén keresztül. 27. térkép: Fejér megye helyközi autóbusz hálózatának térképe Forrás: KNYKK honlap A helyi menetrend és a települést érintő helyi és távolsági járatok menetrendje a város honlapján fellelhető.

114 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Vasúti közösségi közlekedés A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok Pusztaszabolcs jelentős vasúti csomópont. A településen áthalad a 40 Budapest Pécs; a 42 Pusztaszabolcs Dunaújváros Paks illetve a 44 Pusztaszabolcs Börgönd Székesfehérvár vasútvonal. Az állomás autóbuszos megközelítése megoldott, a két közlekedési forma jól kombinálható. Vasúton Székesfehérvár (30 km), Sárbogárd (30 km), Dunaújváros (30 km) és Budapest (50 km) irányából egyaránt elérhető. Az említett településeken keresztül az ország (sőt a határon kívüli területek) bármely pontjáról elérhető, vasúti csomópont. Ennek köszönhetően a helyközi tömegközlekedés 70%-át a vasút biztosítja. Forgalmi irányokban meghatározó az intraregionális kapcsolatrendszer, de az országos rendszerben elfoglalt pozíciója is kiemelkedő. Átszállás nélkül érhető el a településről Baja, Budapest, Dunaföldvár, Dunaújváros, Gyékényes, Paks, Pécs és Székesfehérvár, míg Pusztaszabolcs 39 járat induló-, vagy végállomásaként is szerepel, amely viszonylatok elsősorban fővárosi és térségi kapcsolatokat biztosítanak. Pusztaszabolcs vasúti csomópont Mind az országos, mind a megyei fejlesztési tervek komoly szerepet szánnak Pusztaszabolcsnak, alapozva a vasúthoz kapcsolódó infrastruktúrájára, történelmi távlatokban is értékelhető hagyományaira, vasutas kultúrájára. A település a Siemens motorvonatokkal üzemelő budapesti elővárosi vasút végpontjaként, karbantartó és szerelő bázisaként szerepel. A fővárost elkerülő interregionális pályarendszer megvalósításaként Pusztaszabolcs a Székesfehérvár Szolnok transzverzális pálya meghatározó elemeként kerül számításba. A közeljövőben megépíteni tervezett Budapest Zágráb nagysebességű vonal érinti a település határát, a jelentős beruházás pusztaszabolcsi vasúti infrastruktúrát is hasznosít, ágazati munkahelyteremtő szerepe

115 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 115 számottevő lehet. A települést érintő vasútvonal A1 kategóriájú nemzetközi fővonal. A vonal fejlesztésére a MÁVTI készített tervet mely tervezett nyomvonalat a település szerkezeti tervén feltüntették. A tervezett nyomvonal tengelyétől méter széles védőterület került kijelölésre. Vonat menetrendek Pusztaszabolcs pályaudvarról az ország négy égtája felé indulnak vonatok. A gyakori változások miatt a részletes menetrendet a település honlapján nem ismertetik, a lakosság a oldalról érheti el. Vonatok útvonala Pusztaszabolcs- Iváncsa- Ercsi- Dunai Finomító- Százhalombatta- Érd- Érd felső- Érdliget- Nagytétény Diósd- Barosstelep- Budatétény- Budafok Háros- Belváros- Kelenföld- Déli pu. Pusztaszabolcs- Szabadegyháza- Sárosd- Nagylók- Sárbogárd- Rétszilas- Sáregres- Simontornya ->tovább Dombóvár, Pécs, Bátaszék, Gyékényes, Kaposvár, Baja irányokba Pusztaszabolcs- Zichyújfalú- Seregélyes szőlőhegy- Seregélyes- Börgönd- Székesfehérvár Pusztaszabolcs- Adony- Kulcs- Rácalmás- Dunaújváros külső- Dunaújváros- Újvenyim- Mezőfalva- Nagykarácsony felső- Nagykarácsony- Alap- Rétszilas alsó- Rétszilas Vasúti szolgáltatás A vonalon közlekedő személy- és gyors vonatok a település vasútállomásán megállnak, az InterCity, valamint a nemzetközi viszonylatban közlekedő szerelvények pedig csak áthaladnak a vasútállomáson. A napi 95 személyszállító szerelvény közül 39 járatnak Pusztaszabolcs a vég-, vagy induló állomása. A személyszállítás mellett jelentős teherforgalom is terheli a települést. A felvételi épület előtt személygépjármű parkoló található, a felvételi épület közelében található egy autóbusz állomás (helyi és helyközi autóbuszok is megállnak, kedvező kapcsolatokat biztosítva. Kerékpártároló van ugyan, de kevésnek bizonyult, ezért bővítése van folyamatban. Az állomás nem akadálymentesített. A közepes állapotú felvételi épületben van pénztár, WC és váróterem. Hangos utas-tájékoztatás van az állomáson. Az önkormányzat a település közlekedés-földrajzi centrum szerepét erősítve igyekszik a vasúthálózatot és annak kiszolgáló létesítményeit erősíteni. Ezt célozzák meg a legújabb Stadler beruházások is, amelyek keretein belül a budapesti elővárosi vasúthálózat karbantartási központját hozták létre Pusztaszabolcson.

116 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 116 Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége A vasútállomás a település viszonylatában központi helyen helyezkedik el. A település területén egyetlen fénysorompóval ellátott vasúti átkelőhely van, ezért a vasútvonalaktól É-ra eső településrészből a megközelítése nehézkesebb. A helyi és a helyközi autóbusz járatok egyaránt érintik a vasútállomást, megállóhely található itt. Mivel az ingázás a lakosságszámhoz mérten igen jelentős, az állomás nagy forgalmat bonyolít le. Sokan közelítik meg kerékpárral a vasútállomást. Utasforgalmi létesítmények A vasútállomáson büfé üzemel, az épületben posta is van. A jegykiadás időben korlátozott. Problémák A vasúti-közúti csomópont szintbeni kereszteződés, kialakítása kedvezőtlen (6207. sz. ök. út vasút keresztezése), helyben történő átépítésük csak jelentős szanálással, bontással oldható meg. Általánosságban a vasúti infrastruktúra állapota leromlott (vágányok állapota, elavult biztosítóberendezések, stb.). Probléma az utasforgalmi létesítmények alacsony színvonala. Korszerű, széles és magas peronok építése szükséges (ehhez az állomás vágányhálózatát is át kell alakítani), az állomási előteret rendezni kell (parkolás rendezése, kerékpártárolók építése), korszerű utastájékoztatás kiépítése szükséges Kerékpáros közlekedés A településen belüli közlekedésben meghatározó erejű a kerékpár, amely mint közlekedési eszköz egyre népszerűbb a fiatal felnőttek körében is, a terjedő egészséges életmódra nevelés egyik eredménye. A kerékpáros forgalom jelenleg a közutak burkolatán folyik. A fejlesztések során kiépítendő gyűjtő utak lehetővé teszik a településközpont mentesítését az átmenő-forgalom alól. A forgalom csökkenése miatt a kerékpáros forgalom továbbra is elvezethető a közutak burkolatán. A kerékpáros infrastruktúra elemei hiányosak, a kiépítettség nem teljes körű. A nagy kerékpáros forgalmat vonzó létesítmények oktatási intézmények, vasútállomás, üzletek mellett a kerékpártárolók mennyisége kevés. A közelmúltban a Leader térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatások keretében valósult meg a városban három kerékpáros megállóhely kialakítása. A projekt keretében három helyen (Játszótér és pihenőpark, MÁV Iskola előtt, Temető parkoló) kerültek kiépítésre kerékpáros megálló és pihenőhelyek. Az egyes helyeken 2 db kerékpártároló egység (6 db kerékpár tárolására alkalmas), 2-2 db pihenőpad, továbbá 1-1 hulladékgyűjtő edényzet került elhelyezésre. A tároló egység megközelíthetősége és használata céljából a tároló egység területe és az egyéb közlekedő úttal történő összekötési szakasza térburkolatot is kapott. Jelenleg folyamatban van 6 db 8 állásos kerékpártároló kihelyezése a vasútállomáshoz.

117 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 117 A Polgármesteri Hivatal első ízben évben nyújtotta be a Kerékpáros munkahely címre pályázatát, azóta minden évben megkapta a cím viseléséhez a jogosultságot. Települések közötti kerékpárút hálózat nem érinti Pusztaszabolcsot. Fejér Megye Területrendezési Terve viszont számol a településen áthaladó tervezett kerékpárúttal. A rendelet 1/9 melléklete tartalmazza az Országos és térségi jelentőségű kerékpárutak Fejér megyét érintő elemeit (meglévő és tervezett elemek). A térségi jelentőségű kerékpárutak között szerepel a települést érintő nyomvonal: Velence Pusztaszabolcs Adony. Az Országos Területrendezési Tervben szereplő kialakítandó Országos Kerékpárút Törzshálózat Duna-menti kerékpárútja megközelíti a települést, ezzel is segítve a turisztikai célok megvalósítását, a kistérségi kapcsolatrendszer erősítését. Az EuroVelo hálózat 6. sz. útvonala (Rajka Mosonmagyaróvár Győr Komárom Esztergom Szentendre Budapest Ráckeve Solt Baja Mohács Udvar) a nemzetközi kerékpárforgalomba történő bekapcsolódást is segíti, javítva az aktív turizmus helyi feltételrendszerét. 28. térkép: Az Euro Velo 6. számú útvonalából kiágazó Adony-Pusztaszabolcs Velence térségi jelentőségű kerékpárút Forrás: Fejér Megye Területrendezési Terve A térségi kerékpárút a településszerkezeti terven is szerepel. A kerékpárutak településközi kiépítettségében meglévő hiányosságok pótlására Pusztaszabolcs már térségi összefogással adott be pályázatot. Az uniós pályázat összhangban áll a megyei területfejlesztési tervvel is, amely a meglévő közutakkal párhuzamos kerékpárutak kiépítését tartja kívánatosnak. A tervezett kerékpárút a Velencei út mellett kerülne kiépítésre. A kialakult beépítés

118 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 kötöttségei miatt csak a patak lefedésével, zárt csatornában történő elvezetésével nyílna lehetőség a külön kerékpárút kialakítására Gyalogos közlekedés A gyalogos infrastruktúra kiépítettsége a településen belül vegyes képet mutat. A város központi területei az utcák és a parkok - járdával, térburkolatokkal viszonylag jól ellátottak, a burkolatok minősége azonban helyenként rossz, felújításra szorul. A külső jellemzően családi házas - területeken a járdák állapota rossz, balesetveszélyes, alulméretezett, sőt több utca esetében hiányos. A településszerkezeti terv előírásai szerint a gyalogosok számára ki kell jelölni a megfelelő közlekedési felületeket. Az országos közutak, települési főutak és gyűjtő utak mellett mindkét oldalon, a lakó utak esetében egyoldali gyalogjárda kerülhet kialakításra. A gyalogjárda minimális szélessége 1,50 m.

119 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Közművek állapota és energiahatékonyság Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) Vízellátás, szennyvízelvezetés Megyei helyzetkép A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázis-védelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. Fejér megye területén a települések ivóvíz ellátását általában regionális és kistérségi rendszerről biztosítják, vagy önálló saját vízműről oldják meg. Néhány település önállóan oldja meg vízellátását vagy az Önkormányzat által üzemeltetett Vízműről, vagy létrehozott helyi szervezeten keresztül. A vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már nem a bekötöttség növelése, a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A vízminőség védelme az általánosan terjedő elszennyeződés következtében egyre nehezebb feladat. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata, rövid és hosszabb távon egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. A felszín alatti vizek minőségi védelme érdekében szükséges a felhagyott, tönkrement vízbeszerzési helyek, elsősorban fúrt kutak szakszerű eltömése, a bányagödrök, hulladéklerakás helyetti rekultivációja, bányatavak óvatos (nem többcélú) hasznosítása. Utóbbi esetben kerülni kell a nyílt talajvíz szervesanyag terhelését. Ezeken keresztül ugyanis komoly szennyeződés érheti a védett rétegvizeket, és ezzel a már jelenleg is észlelt nitrátosodási folyamat felgyorsulhat. A vízminőség védelme, javítása érdekében a felszíni és felszín alatti vízbázisokra hidrogeológiai védőövezetek kerültek kijelölésre. (A vízbázisok hidrogeológiai védőterületére vonatkozó korlátozásokat a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet melléklete rögzíti). A minőségi vízellátás érdekében - a vízbázisok védelmén kívül - néhány Fejér megyei településen szükséges a kitermelt vizek tisztításával, kezelésével javítani (pl. arzénmentesítéssel).. A termálvíz előfordulását tekintve, a megye mélységi hőmérsékleti izotermáinak vizsgálata alapján nem túl kedvező adottságú. A vizsgálatok alapján 80 foknál melegebb vízelőfordulás sehol sem várható, legfeljebb nagyon kis területen a megye déli részén. A Velencei tó déli részén fut végig egy nagyon keskeny sáv,

120 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 120 amely termálvíz-nyerési lehetőséget mutat. Ebből a rétegből 50 C-os ásványés gyógyvizet lehet kitermelni, amelynek hasznosítására létesítettek termálfürdőt Gárdonyban. A víz kálcium, magnézium, hidrokarbonát, vas mellett jód-brómos és szulfátos tartalmú. Városi helyzetkép Pusztaszabolcs város közüzemi vízhálózattal ellátott, kiépítése az 1970-es években kezdődött. Ekkor a vasúti víz jelent meg a településen, amely a település 20%-át látta el. A községi vízhálózat kiépítése között zajlott le. Jelenleg a település teljes közigazgatási területén 100% kiépítettséggel működik a vízbiztosítás. A vízvezeték teljes hossza 50,6 km. Jelenleg a lakások 99,1%-a a közüzemi hálózatot használja. A MÁV területeken azonban még mindig a vasúti víz szolgáltat, az önkormányzat tárgyalásokat folytat e tekintetben a MÁV-val. A víz- és szennyvíz hálózat önkormányzati tulajdonban van. üzemeltetése a székesfehérvári székhelyű Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Fejér Megyei Igazgatóság (székhelye Székesfehérvár, telephelye: Pusztaszabolcs, Velencei u. 63/1.) hatásköre 1997 óta. Ezt megelőzően pusztaszabolcsi székhellyel működött a vízszolgáltató, de működésükben számos dolog kifogásolható volt, így az üzemeltetést másra bízták. A hatósági áras termékek ármegállapításával kapcsolatban önkormányzati kifogás nem merült fel, habár térségi adottságok miatt a szolgáltatás árai országos viszonylatban magasak, és kiegészítő állami támogatásban részesülnek. A szolgáltatást végző társaság Velence Üzemeltetési Üzemvezetőségéhez tartozik a település. Az elmúlt időszakban, a településen évről évre emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma. A bekötött lakások száma 2001-ben 1826 db, 2005-ben 2178 db, 2013-ban 2219 db volt. Az ivóvízhálózatba ben a lakások 85,49%-át, 2005-ben 99,5%-át, 2013-ban pedig 97,5%-át bekapcsolták az ivóvízvezeték-hálózatba. 17. táblázat: A víziközmű szolgáltatás árai Nettó díj ÁFA Bruttó díj Hatályba lépés Lakossági díjak: Vízfogyasztási díj: 214,1 Ft/m³ 27% 272 Ft/m³ Csatornahasználati díj: 432,6 Ft/m³ 27% 549 Ft/m³ Közületi díjak: Vízfogyasztási díj: 237,9 Ft/m³ 27% 302 Ft/m³ Csatornahasználati díj: 480,7 Ft/m³ 27% 610 Ft/m³ Vízterhelési díj (VTD, adó): Lakossági: 0 Ft/m³ 27% 0 Ft/m³ Közületi: 0 Ft/m³ 27% 0 Ft/m³ Csatornadíjból igényelhető locsolási kedvezmény:

121 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 121 Mértéke: 10 % Kedvezményes időszak: táblázat: A szolgáltatott víz minőségi paraméterei és a határértékek az alábbiak Ivóvíz minőségi paraméter Határérték Összes keménység (nk o ) ph 7,54 6,5 9,5 Fajlagos elektromos vezetőképesség (ms/cm) Kémiai oxigénigény (permanganát index, KOIps) (mg/l O2) 0,58 5 Nátrium koncentráció (mg/l) 23,2 200 Kálcium koncentráció (mg/l) - Magnézium koncentráció (mg/l) - Arzén koncentráció (µg/l) 2,2 10 Ammónium koncentráció (mg/l) 0,05 0,5 Nitrát koncentráció (mg/l) 5 50 Nitrit koncentráció (mg/l) 0,05 0,5 Klorid koncentráció (mg/l) 24, Szulfát koncentráció (mg/l) 80,5 250 Vas koncentráció (µg/l) Mangán koncentráció (µg/l) 13,23 50 Alumínium koncentráció (mg/l) 52 0,2 Fluorid koncentráció (mg/l) 0,2 1,5 A szolgáltatott víz minden paramétere megfelelő Pusztaszabolcson Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Szennyvízelvezetés A szennyvíz közüzemi elvezetése jelenleg 95%-ban (ipari és kommunális) megoldott a településen. A szennyvízvezeték hossza 18 km. Kiépítése 1994-től 2002-ig folyamatosan zajlott. Az elmúlt években is több beruházás valósult meg a vízi- és szennyvíz közmű javítása érdekében. A csatornázás elválasztott rendszerü. A kommunális jellegű szennyvizek kerülnek összegyűjtésre, majd nyomóvezetéken a szennyvíztisztító-telepre. Csatornahálózatként 29855,75 fm gravitációs csatorna, 2962,20 fm nyomott szennyvízvezeték és 13 db szennyvízátemelő üzemel a településen.

122 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 122 A belterületi település részen az üzemeltetői adatszolgáltatás szerint a lakossági rákötési arány, a szennyvízbekötések száma az alábbiak szerint alakul: - belterületen 1844 db és a belterületi ingatlanok számának aránya (1844/2074) 88,91 %-os, - összetelepülési szinten azonban az összes szennyvízbekötés száma és az összes vízbekötés számának hányadosaként számolva (1916/2240db) 85,54 %. A jelentős eltérés a település külterületi részeiből adódik, ugyanis a vízbekötések a külterületi részeken megoldottak, azonban itt a szennyvízcsatorna hálózat nincs kiépítve. Továbbá a településen működik még egy MÁV tulajdonába tartozó kis szennyvíztelep, amely a vasútállomás és a környezetében lévő 13 db ingatlan szennyvízét kezeli, melyek a vízbekötéssel szintén érintettek, azonban szennyvizüket nem a jelenlegi DRV Zrt. kezeli. A telep a MÁV tulajdonában van, azonban nagyon rossz hatásfokkal tisztít, kiváltása szükséges. Jelenleg az önkormányzat 100 %-os tulajdonát képezik fent jelölt gravitációs és nyomott vezetékszakaszok továbbá a jelenleg működő szennyvíztelep. Az üzemeltetést a DRV Zrt. látja el. A város csatornázatlan területein jelenleg a kommunális szennyvíz túlnyomó része szakszerű tisztítás nélkül közműpótló berendezésekkel a talajba kerül. A fennmaradó kis hányada zárt szennyvízgyűjtőkben történő gyűjtést és szippantással történő elszállítást követően kerül elhelyezésre részben szakszerű szennyvíztelepi ártalmatlanítással, részben illegális, környezetet szennyező elhelyezéssel. Jelenleg új építés esetén lehetőség szerint a szennyvíz hálózatra való rákötés kötelező, amennyiben az adott utcában nincs kiépített csatornahálózat, úgy vízzáróan kialakított zárt rendszerű szennyvíztároló létesítése minden esetben kötelezően előírt. A szippantott szennyvizeket sajnos a közeli telepek nem tudják fogadni, mert a szomszédos Adony településen működő szennyvíztelep a pusztaszabolcsival hasonló problémákkal küzd és üzemeltetője, a DRV Zrt. nem engedélyezi itt sem a TFH leürítést. A szippantást a lakosság egyedi megrendelése alapján egyéni vállalkozó végzi. A leürítés helye rendszerint valamely árok vagy közeli vízfolyás. A folyamat hatósági és önkormányzati ellenőrzés nélkül zajlik. Az önkormányzat saját forrása és DRV Zrt. rendelkezésére álló lehetőségek függvényében a korábbi években is mindent megtett a szennyvíztisztító telep megfelelő működéséért. A telep azonban nem képes megfelelő határértékre tisztítani, így a szennyezésből adódóan 2008 óta folyamatosan szennyvíz bírságot fizet. A szennyvíztisztító telep főbb adatai: A szennyvíztisztító telep mértékadó kapacitása: 550 m3 /d (500 m3 /d + 50 m3 /d).. Az elvezetett szennyvíz mennyisége jelenleg: 440 m3 /d közcsatornán átlagban: 440 m3 /d. A szippantott szennyvíz: 0 m3 /d közcsatornán elvez. csúcsban: 1120 m3 /d Az elvezetetett szennyvíz kommunális jellegű. Szennyvíztisztító telep technológiája, műtárgyai, berendezései: a.) Puffertároló b.) Gépi tisztítási forgódob, szűrőrács

123 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 123 c.) Telepi szennyvízátemelő: d.) BIO-CLEAR 503 típusú biológiai tisztítóberendezés e.) Vas-szulfát adagoló rendszer f.) Fertőtlenítő g.) Iszapvíztelenítő A tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése: Befogadó: Keserűvölgy-árok, amely a Dunaújvárosi Vízi társulat kezelésében van. A keletkezett szennyvíziszap elhelyezése engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telephelyén történik. A szennyvíztisztító telepre szippantmányként jelenleg nem érkezik szennyvíz. A telep között épült és került beüzemelésre. Jelenleg rosszul működik. Rendszeresek a kibocsátási határérték túllépések. A telep üzemelési szabályzatban rögzített - névleges hidraulikai terhelése 550 m3/nap, mely 67%-os tartósságú vízhozamnak felel meg. A telep hidraulikailag időszakosan túlterhelt. A 10%-os relatív gyakoriságú kis szennyvízhozam és a maximális szennyvízhozam között 4-szeres szorzó van, mely jól mutatja, hogy a csatornahálózatot jelentős csapadék eredetű infiltráció terheli. Ilyen mértékű szennyvízhozam ingadozás határérték túllépés nélkül nem oldható meg eleveniszapos szennyvízkezelési technológiával. Ezért a jó működés érdekében feltétlenül szükséges az infiltráció mértékének csökkentése. Az infiltrációs gócok (illegális bekötések, rossz állapotú csatorna szakaszok illetve aknák) feltárása az üzemeltető feladata és azok megoldása a rekonstrukciós keret terhére folyamatosan kell, hogy történjen. Az önkormányzat 2013-ban pályázatot nyújtott be a KEOP-7.1.0/11 támogatási konstrukcióra Pusztaszabolcs szennyvízkezelésének fejlesztése tárgyában. A tervezés szintén ebből a pályázati támogatásból valósult meg. A tervezett teleprekonstrukció csak akkor tudja tartani a befogadói határértékeket egész évben, ha a csapadékos idejű infiltrációt jelentős mértékben visszaszorítja az üzemeltető a hálózaton a közeljövőben, amelyre reális esély nincs. A települési csatorna hálózaton továbbá az alábbi feladatok elvégzése szükséges: - A pusztaszabolcsi MÁV telep kiváltása érdekében 290 fm Dk 200 KG-PVC gerinccsatorna építése - Az A2-es átemelő teljes átépítése - Az A7-es átemelő gépészeti átalakítása - Az A1-es átemelő gépészeti átalakítása Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint

124 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 124 az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. Pusztaszabolcs belterületein 2004 novemberében kezdődött a belvízelvezető hálózat kiépítése, a korábbi rendszer fokozatos korszerűsítése. A 400 millió forint költségvetésű beruházás három év alatt fejeződött be, jelentősen javítva a helyiek életminőségét. A településen a belvízelvezető árkok hossza m, ebből 831 m zárt csapadékcsatorna. A csapadék- és belvíz elvezetés különös fontossággal bír, mert a település alatt húzódó vízzáró réteg miatt fokozottan veszélyeztetett. A nyíltszíni vízelvezető árkok felújítására és kiépítésére között került sor Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Gázellátás Pusztaszabolcs területén a gázüzemű energiaellátás két módon történik: - A terület középnyomású gázhálózattal ellátott. A szállítóvezeték kiépítésére között került sor. A gázvezeték hálózat hossza a településen a KSH adatszolgáltatása szerint 2013-ban 55,3 km. A háztartások 82,07%-a összesen 1868 lakás kapcsolódik a vezetékes gázhálózatra ebben az évben. A közmű szolgáltatója az E-ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató ZRt. A társaság legfontosabb feladati közé tartozik az üzemirányítás, a hálózat fejlesztése, karbantartása, a regionális ügyfélkapcsolatok ápolása, valamint a mérési feladatok, leolvasások, ellenőrzések elvégzése. - A hálózatra nem kapcsolt háztartások jelentős része PB-gázpalackkal oldja meg háztartási gázigényét. A palackot a benzinkúton lehet cserélni. Távfűtés a településen nem működik. Elektromos energia ellátás A villamos-energiát 1960-ban vezették be a nagyközségbe. Az energiaellátás jelenleg mindenütt megoldott, a helyileg jelentkező többlet energiaigények biztosítása megfelelő. A villamosenergia elosztóhálózat hossza a településen a KSH adatszolgáltatása szerint 2013-ban 40 km, a szolgáltatott összes villamosenergia mennyiség kW. A villamosenergia fogyasztók száma

125 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 125 összesen 2425 ebben az évben. A hálózat állapota jó, a közvilágítási hálózat rekonstrukciójára 2002-ben került sor az E-ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt.-vel közös összefogásban, több mint 10 millió forintos ráfordítás mellett. Az energiát az E-ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolgáltatja Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Soláris energia Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. 29. térkép: Érkező besugárzás területi eloszlása Forrás: OMSZ Pusztaszabolcson 4700 MJ/m2 az érkező besugárzás. A településen európai uniós támogatással, KEOP konstrukció keretében napkollektorokat szereltek fel a Zsiráf és a Manóvár Óvoda tetejére használati melegvízellátás céljából, a rendszerek a fűtésre is rásegítenek. Szélenergia Magyarországon a befogható fajlagos évi szélteljesítmény kwh/m2 között változik a földrajzi és klimatikai adottságok függvényében, mely szélenergia-potenciál szempontjából hazánk nem számít kedvező területnek, viszont a szélparkok által termelt villamosenergia előállítási költsége az elmúlt években olyan szintre csökkent, hogy napjainkban már versenyképes számos hagyományos energiahordozóval. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egy nem szabályozható, időjárásfüggő technológia. Ezért a szélenergia terjedésének az energiatárolás gazdaságos biztosításáig a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága, befogadóképessége szab korlátot.

126 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon Forrás: Tar Károly: Az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fenntartható gazdaságfejlesztés szempontrendszere is a településen. Ennek szellemében határoztak szélerőmű parkok létesítéséről a település közvetlen határában. A Csabawind BékésWind mint beruházók 2006-ban szerződésben állapodtak meg a község vezetésével összesen 44 darab szélkerék felállításáról és üzemeltetéséről. A szélkerekek üzembe helyezése után Pusztaszabolcs, mint jelentős energiatermelő bekapcsolódna a központi magasfeszültségű vezetékhálózatba. Iváncsa-Pusztaszabolcs 12 db szélerőmű engedélyezési terve elkészült. Vízenergia A településen nincs vízenergia hasznosítására alkalmas vízfolyás. Biomassza Magyarországon a reálisan hasznosítható biomassza potenciál mintegy 96,7 PJ/év energiatartalommal bír. A biomassza energiahordozó előállítási potenciált elemezve Fejér megyét a Közép-dunántúli régió megyéi sorában a területi kategóriák az átlagosnál jobb szintre sorolják. A szalma, mint melléktermék a régión belül Fejér megyében termelhető ki kedvezőbb mértékben, míg a fás jellegű melléktermékek potenciáljában Veszprém megyét követő helyet foglalja el. Pusztaszabolcs előnyös helyzete részben a talajadottságoknak, így a talajok termőképességének, részben a jellemző termesztési módoknak tulajdonítható. A településen biomassza energiacélú hasznosítása jelenleg nem történik. Biomassza előállítással és kereskedéssel azonban három cég foglalkozik. Geotermikus energia Hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. A világátlagnál jobb geotermikus gradiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz-mennyiség egyszerre van jelen. A földi hőáram Magyarországon átlagosan 100 mw/m2 a világátlagnak csaknem másfélszerese. Fejér megye potenciálja az országos viszonylatokhoz képest szolidabb súlyt képvisel.

127 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 127 A településen geotermikus energia hasznosítás nem történik Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energetikai állapota meglehetősen kedvezőtlen. Az épületek külső határoló szerkezetei a homlokzati falak és nyílászárók többnyire nem felelnek meg az energetikai követelményeknek. A fűtés, a világítás az intézményekben korszerűsítésre szorul. Kivételt csak azok az épületek vagy épületrészek képeznek, amelyek az elmúlt években épültek vagy teljes felújításra kerültek. Ilyenek: a Polgármesteri Hivatal új épületszárnya, az orvosi rendelők épülete. Az elmúlt évben európai uniós társfinanszírozással a város két óvodájában napkollektorok kerültek elhelyezésre, ami által a használati melegvíz előállítás és a fűtés költségei csökkentek. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a KEOP keretében meghirdetett "Önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosítás kombinálva a konvergencia régiókban" című pályázati konstrukció keretében a József Attila Általános Iskola energetikai korszerűsítése tárgyában. Nyertes projekt esetén megvalósítható lenne az épület energetikai korszerűsítése, melynek része napelemes rendszer telepítése, utólagos külső oldali hőszigetelés, külső nyílászáró csere, illetve a fűtési rendszer korszerűsítése. A projekt keretében igényelt támogatás összege ,-Ft, a támogatás mértéke 100 %. A pályázati támogatásból megvalósítható beruházás által a jelenlegi körülmények javításán túlmenően az üzemeltetési és fenntartási költségek is jelentős csökkentése is megvalósulhatna a pályázat pozitív elbírálása esetén Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás A szolgáltatás felügyelője a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), melynek területi igazgatóságai: Budapesti Igazgatóság Debreceni Igazgatóság Miskolci Igazgatóság Pécsi Igazgatóság

128 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 128 Soproni Igazgatóság Szegedi Igazgatóság Távközlés, hírközlés és telefon használat A távközlési szolgáltatók közül Pusztaszabolcson mindhárom magyar mobilszolgáltató térségi ellátó toronnyal rendelkezik. Az INVITEL Zrt. a vezetékes hálózat szolgáltatója. A szolgáltatás problémamentes. A település egyéni távbeszélő-fővonalak száma A legközelebbi ügyfélszolgálat Dunaújvárosban található. A város területén a nyilvános távbeszélő állomások száma az elmúlt években fokozatosan csökken. A készülékek számának csökkenése a mobilhálózat és a mobiletelfonok használatának elterjedésével fordítottan arányos. Kábeltelevíziós hálózat A távközlési szolgáltatás mellett a település önálló kábeltelevíziós rendszerrel is rendelkezik. A szolgáltató a Kábeltelevízió Építő és Szolgáltató Kft. (telephelye: Pusztaszabolcs, Adonyi u. 42.), továbbá jelen van az Antenna Hungária és a UPC mikrohullámú szolgáltatása is. A szolgáltatás jelenlegi állapotában a település 70%-ában hozzáférhető. A hálózatra jelenleg a lakásállomány 38%-a kapcsolódik, azonban a kábelen kínált szolgáltatások körének színesedésével további bővülés prognosztizálható. A települési önkormányzat önálló műsorral rendelkezik Szabolcsi magazin címmel. A műsort a szolgáltató a gárdonyi stúdiójából sugározza, amelyet a Velencei-tó partján és 1.17 Térségi és települési környezetvédelem Pusztaszabolcs rendelkezik környezetvédelmi rendelettel (13/1994.(XII.1.) Kt. sz. rendelet), amely meghatározza a település rendezettségének, a közterületek rendben tartásának fontosságát (járdák, utak tisztántartása, karbantartása), és a közterület használatot szigorúan szabályozza. Közterület felügyeletet hozott létre Pusztaszabolcson, melynek tevékenysége a környezetvédelmi rendelet betartására is kiterjed. A közterület-felügyelő munkájával elősegíti a rendezett településkép kialakítását. Ugyanez a rendelet szabályozza a levegőtisztaság védelmét (égetés, parlagfű irtás), valamint a háziállattartást. Az önkormányzat célja a szabályok betartásával és betartatásával a lakosok komfortérzetének és a település képének javítása. A Helyi Építési Szabályzat a természeti területnek minősülő Cikolai tavak és azok környezete növény és állatvilágának veszélyeztetése miatt a művelési ág változtatásának és a terület belterületbe vonásának tilalmát jelölte meg. Az önkormányzat célja a rendelet megalkotásával a festői szépségű táj egyedi arculatának megőrzése, hogy a jövőbeni idegenforgalmi központ fejlesztési elképzeléseinek megalapozottságát megtartsa.

129 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 129 A több tagban lévő erdők részben a Cikolai tavak körül koncentrálódnak, de megtalálhatók a belterületen és annak közvetlen környezetében is. Kiemelt szerepet kap a település ÉNY-i határán húzódó vízelvezető árok melletti levegő-tisztaságvédelmi véderdő Talaj Pusztaszabolcs a Mezőföld északi felében a Közép-Mezőföld kistájban fekszik, lösszel fedett hordalékkúp-síkságon, ahol a lösztakaró helyenként a több tíz méteres vastagságot is eléri. 31. térkép: Barna: csernozjom talajok Forrás: MTA TAKI A környék legjellemzőbb talaja a mészlepedékes csernozjom, s emellett még jelentős a közvetlen talajvízhatás alatt álló alföldi mészlepedékes csernozjom talajok előfordulása is. Ennek megfelelően az elsődleges területhasználati mód a nagytáblás szántó (76,6%), amely után jóval szerényebb értékekkel említhetők az erdők (6,7%), a rétek, illetve legelők (5,8%) és a szőlők (1,0%). Mellettük az összes többi tájhasználati mód együttes részesedése sem éri el a 10 százalékot. A település környéke potenciálisan az erdőssztyep zóna része, ám ennek maradványai, tekintettel a táj mezőgazdasági hasznosítására, legfeljebb töredékesen maradhattak fenn a bevágódó kisebb löszvölgyekben. Az átmosott löszön és homokos löszön kiváló minőségű talajok képződtek, melyek a község mezőgazdasági termelésének legalapvetőbb tényezői. A szántók mintegy 90%-át többféle növénnyel kedvezően hasznosítható kitűnő és jó termékenységű talajok jellemzik. A talajdegradációs folyamatok a talaj anyagforgalmának számunkra kedvezőtlen irányban történő megváltozását jelentik, amelynek következményei területveszteség és/vagy a terület értékcsökkenése. Zavarok a talaj funkcióiban;

130 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 130 a talaj termékenységének csökkenése; talajökológiai feltételek romlása ( gyengébb növényfejlődés kisebb biomasszahozam kisebb termés); kedvezőtlenebb körülmények az agrotechnikai műveletek időben és megfelelő minőségben történő energiatakarékos elvégzéséhez; nagyobb termelési ráfordítások (növekvő energia-, vízellátás és vízelvezetés-, valamint tápanyagigény stb.); káros környezeti mellékhatások (például árvíz- és belvízveszély fokozódása; felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezése; táj-rombolás stb.) 32. térkép: Talajdegradációs régiók Magyarországon Forrás: MTA TAKI Pusztaszabolcs térsége talajdegradációval nem érintett Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízgyűjtő meghatározása A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT-k) készítéséhez Magyarország területét amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjén fekszik 4 részvízgyűjtőre és 42 tervezési alegységre osztották fel. A 4 részvízgyűjtő: Duna, Tisza, Dráva és a Balaton.

131 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK térkép: Vízgyűjtő területek Magyarországon Forrás: vízgyűjtő-gazdálkodási tervek A Pusztaszabolcs és környékének területe a Közép-Duna vízgyűjtőjéhez, ezen belül az Adony-északi övcsatorna (Cikolai-víz) víztesthez és a Cikolai-víz víztesthez tartozik. A közel 8600 km 2 területű Közép-Duna tervezési alegység meglehetősen különleges helyzetben van, mivel nem egységes vízgyűjtőterületet, hanem a Duna két partján lefutó kisvízfolyások vízgyűjtőinek sokaságát foglalja magába. Az alegység területén 43 felszíni víztest került kijelölésre, amelyből 38 vízfolyás és 5 állóvíz víztest. A tervezési alegység területe 20 db felszín alatti víztestet érint. Déli irányból a Mezőföld északi része csatlakozik a területhez, Pusztaszabolcs település is ide tartozik.

132 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 132 Az Adony-északi övcsatorna vízgyűjtő területét délkeleten a Duna, keleten a Váli-víz, nyugaton a Cikolai-víz, északon a Vereb-Pázmándi-vízfolyás, délen az Adonyi-főcsatorna vízgyűjtő területei határolják. A Cikolai-víz vízgyűjtő területének nagyobb része a település közigazgatási területére esik. A város déli területei vízbő, vizenyős területekkel határosak, ahol több állandó tó, mesterséges víztest is található. A település belterületét is érintő időszakos vízfolyások: a Keserű-völgyi árok, a Sváb-völgyi árok és a Dohányos patak. Jellemző vízfolyások, tavak, felszíni vizek A Cikolai- tavak összefüggő vízrendszere: Keserű- völgyi-árok, Sváb- völgyiárok, Dohányos- völgyi-patak által táplált tórendszer. A vízfolyások a Dunaújvárosi Vízgazdálkodási, Építőipari és Környezetvédelmi Társulat üzemeltetésében vannak. A Keserű völgyi árok Pusztaszabolcs közigazgatási területéről, mintegy 55 km2-ről gyűjti a csapadékvizet. A Keserűvölgyi árok fogadja Pusztaszabolcs település tisztított szennyvizeit is. A Cikolai tavak térsége kiváló horgász terület. Tájképi szempontból kiemelkedő a tavak határában lévő fasorok, mezsgyék rendszere, ami a táj változatossága mellett a termőföld védelmét is szolgálja. A hét tóból álló Cikolai tórendszer déli oldalán a meredek löszpartokon védett madarak fészkelnek. Kiemelten értékesek a gyurgyalag élőhelyei. Belvíz Magyarország közel km2-es síkvidéki területének igen jelentős részét, becslés szerint 60%-át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. 34. térkép: Belvízveszélyes területek Forrás: Fejér megye területrendezési terve

133 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 133 A belvízmentes vagy belvízzel alig veszélyeztetett terület km2-t tesz ki, ami a teljes síkvidéki terület 40%-át jelenti. Ez a zóna lényegében a hátsági jellegű területeket fedi le, legnagyobb kiterjedésben a Duna- Tisza közén és a Nyírségben, de jelentős kiterjedésű a Békés-Csanádi löszháton is. Az itt felsorolt térségekben foltszerűen erősebben veszélyeztetett területeket is találunk. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területe három megyét foglal magába, nagysága km2. Ebből a síkvidék nagysága 851,6 km2. A szakágazat a vízgazdálkodási tv. értelmében gondoskodik a kizárólagos állami tulajdonban lévő belvízcsatornákon a vizek kártétel nélküli levezetéséről. Koordinálja, illetve közreműködik a működési területet érintő vízrendezési koncepciók elkészítésében, és gondoskodik az állami, a közcélú, az önkormányzati, illetve a magántulajdonban lévő vízi létesítmények fejlesztési, üzemelési összhangjának megteremtésében. A hatósági ellenőrzési tevékenység keretében felügyeli a vízi létesítmények üzemelési engedély szerinti üzemelését, illetve a szakaszmérnökségek közreműködésével feltárja az engedély nélküli vízi munkálatokat, és vízhasználatokat. Belvízmentes időszakban a szakaszmérnökségek végzik a csatornák üzemeltetését, ellenőrzését, fenntartását. A síkvidéki területek két nagy csoportra oszthatók. A Duna jobb parti árvízvédelmi töltése mellett elterülő öblözetek jelentik az egyik csoportot, míg a másikba a vízfolyások, belvízcsatornák keskeny folyóvölgyei tartoznak. A síkvidéki területek négy belvízrendszerre tagozódnak, amelyeken belül hat belvízvédelmi szakasz összesen 24 őrjárása helyezkedik el. A KDT VIZIG kezelésében 299 km belvízcsatorna van, ezek közül a legjelentősebbek a Nádor csatorna, a Szekszárd-Bátai főcsatorna. A belvízcsatornák közül a Séd-Sárvíz Malomcsatorna, valamint a Gaja Malomcsatorna belvízmentes időszakban az öntözéshez, illetve a halastavak feltöltéséhez szükséges vízmennyiséget szállítja. Működési területükön három darab üzemképes belvízátemelő szivattyútelep található, melyeknek összkapacitása 6,3 m 3 /s. Báta I. és Báta II. szivattyútelepek a Szekszárd-Bátai főcsatornán érkező belvizeket emelik át magas dunai vízállás esetén a folyóba. A két szivattyútelep kapacitása 5 m 3 /s. Az adonyi szivattyútelep két gépegysége 1,3 m 3 /s vízmennyiség átemelésére képes az Adonyi főcsatornából. A belvízvédelmi szakaszokon kiépített belvíztározók nincsenek. Amennyiben belvíztározásra, belvízvisszatartásra van szükség, úgy a terepadottságoktól függően vagy a medertározást, vagy holtágakat, illetve egyéb lehetőségeket használják fel ebből a célból. Érintett belvízrendszer A belvízrendszer egy belvízgyűjtő területen v. öblözeten tervszerűen létesített belvíz-gazdálkodási művek összessége, melynek feladata, hogy az egész vízgyűjtőre kiterjedően gazdaságosan oldja meg a belvízlevezetést. A Közép-Duna tájegység területén két belvízvédelmi öblözet található: az Érdi és a Dunafüredi öblözet. Az összesen 44,1 km2 kiterjedésű öblözet töltéssel

134 HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 134 bevédett 14.6 km2 síkvidékű jellegű mélyárteret és a hozzá csatlakozó dombvidékű jellegű fennsíki öblözetet foglalja magába. A belvízrendszerek főcsatornáin (Sulák, Dunafüredi 1. csatorna) a vízlevezetés a Dunai árvízszinttől függően gravitációs ill. szivattyús. A Duna magas vízszintje esetén a belvizek átemelését 1,29 m3 /s teljesítményű érdi ill. a 0,5 m3 /s teljesítményű dunafüredi déli zsilipi szivattyútelep biztosítja. Az öblözetben a Sulák csatorna 3,1 km hosszú szakasza és az érdi szivattyútelep van a KDVKÖVIZIG kezelésében. A Dunafüredi öblözet létesítményeit Százhalombatta város kezeli. Fejér megye területén belvízvédelmi rendszer üzemel az Adony-Ercsi szakaszon (04.04 jel ), Adonynál belvízátemelő szivattyú biztosítja magas dunai vízszintnél is a belvizek továbbvezetését, valamint belvízvédelmi rendszer üzemel a Cece-Ősi szakaszon. Pusztaszabolcs területe része az Adonyi belvízrendszernek. Felszín alatti vizek, felszín alatti vizek érzékenysége A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Pusztaszabolcs az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, de nem kiemelt érzékenységű terület. Talajvíz A felszín alatti vizek mennyisége a város környezetében változó. A D-i és D- NY-i területrészeken a magas talajvízszint a jellemző. A talajvíz mélysége ezeken a területeken 2-4 m, míg a település többi részén 24-8 m között változik, sőt É-on ennél mélyebb is lehet. A tavak környékén az 1-2 m-es mélység a jellemző. 35. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ)

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA I. számú módosítással egységes szerkezetben Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 MÓRAHALOM VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása)

SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t á s a (Elírás javítása) ÉPÍTÉSZMŰHELY Kft. Kecskemét, 6000 Wesselényi utca 1. Tervező: Szilberhorn Erzsébet TT1/É 03 0105 Tel.,fax.:76/482-916 06/30-349-68-74 SOLTVADKERT S z a b á l y o z á s i t e r v é n e k m ó d o s í t

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH GYŐRSÖVÉNYHÁZ Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag 2016. március TH-15-02-16 2 Előzetes tájékoztatási anyag Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza... TT-1 08-0065/2006 vezető

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

Településrendezési terv módosítása

Településrendezési terv módosítása 255/2013. (XII. 30.) számú Kt. határozattal és 26/2013.(XII.30) Önk. rendelettel Jóváhagyott anyag 2013. Megbízó: Tervező Nagymaros város Önkormányzat 2626 Nagymaros Fő tér 5. Pro Arch. Építész Stúdió

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben