A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2010) 744 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé HU HU

3 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az európai közszolgáltatások interoperabilitása felé TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Háttér Kihívások Alapok Politikai támogatás Eddigi eredmények Ágazati kezdeményezések Javasolt intézkedések A legújabb fejlemények: interoperabilitási stratégia és keret Tervezett tevékenységek... 9 HU 2 HU

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Háttér Az interoperabilitással kapcsolatos fellépés alapvető fontosságú az információs és kommunikációs technológiákban (IKT) rejlő gazdasági és társadalmi potenciál maximális kiaknázásához. Ezt az igényt az európai digitális menetrend 1, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése is azonosította. A digitális menetrend csak akkor valósulhat meg, ha gondoskodunk a szabványokon és nyitott platformokon alapuló interoperabilitásról. Európa az IKT-ben rejlő potenciál kiaknázásával sokkal többet tehetne a legsürgetőbb társadalmi kihívások kezelése érdekében. Ezért a digitális menetrend kiemelte, hogy az európai közigazgatásnak hatékony és eredményes, határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatásokat kell tudni nyújtania. Ennek eléréséhez interoperábilis IKT-infrastruktúrán alapuló szoros együttműködésre, egyszerűsített, határokon átnyúló folyamatokra és megbízható információcserére van szükség. Ez a közlemény az európai interoperabilitási stratégiát (EIS) és az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keretet (EIF), mint a digitális menetrend két fő elemét tárgyalja. Ezek együtt mozdítják elő a közigazgatások közötti interoperabilitást Kihívások Az IKT-k által támogatott nemzeti közszolgáltatásokat kiépítő tagállamoknak jobban fel kellene ismerniük, hogy ha nem interoperábilis megoldásokat választanak, azzal új elektronikus határokat húznak fel maguk köré. Ezek az úgynevezett e-határok szétaprózzák a belső piacot és megakadályozzák annak megfelelő működését. A tagállamoknak és a Bizottságnak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük ennek elkerülése érdekében. Az egységes európai piac a Bizottság évi munkaprogramja szerint 2 határokon átnyúló közszolgáltatásokra támaszkodik az uniós szakpolitikák végrehajtása, a belső piac szűk keresztmetszeteinek leküzdése és hiányzó láncszemeinek kiegészítése érdekében. Ezeket az európai közszolgáltatásokat 3 egyre inkább elektronikus úton nyújtják. Egyre több polgár és vállalkozás használja ki az európai egységes piac szabadságát, saját országuk határain kívülre terjesztve ki munkájukat és szabadidős tevékenységeiket. IKT-k által támogatott európai közszolgáltatások és a közigazgatások közötti együttműködés hiányában a polgároknak külföldi hatóságokkal kell felvenniük a kapcsolatot és egyes esetekben külföldre is kell utazniuk az Unión belüli munkavégzéshez, tanuláshoz vagy utazáshoz szükséges információk és dokumentumok benyújtásáért vagy beszerzéséért. Ugyanez érvényes a tevékenységeiket több tagállamban is folytatni szándékozó vállalkozások számára is COM(2010) 245 Európai digitális menetrend (lásd: COM(2010) 135 A Bizottság munkaprogramja a évre Ideje cselekednünk! (lásd: Az európai közszolgáltatások a közigazgatási intézmények által egymásnak, európai vállalkozásoknak vagy állampolgároknak nyújtott határokon átívelő közszolgáltatások. HU 3 HU

5 Az európai közigazgatási intézmények közötti interoperabilitás nélkül nehéz, ha nem lehetetlen európai közszolgáltatásokat nyújtani az európai polgárok és vállalkozások számára 4. A tagállamok jogi környezetében megfigyelhető eltérések gyakran megakadályozzák a tagállamok közigazgatásai közötti, határokon átnyúló információcserét. Amennyiben engedélyezettek az ilyen információcserék, az információk jogi érvényességét határokon átnyúlóan is fenn kell tartani, valamint be kell tartani a küldő és fogadó ország adatvédelmi jogszabályait. Az európai közszolgáltatások nyújtása során a közigazgatási szervezeteknek az munkafolyamataikat is össze kell hangolniuk a közös célok elérése érdekében. A tagállamok közötti információcsere tartalmával és formátumával kapcsolatos megegyezés és iránymutatás hiánya is újabb akadályt jelent. A szemantikus interoperabilitást az emberek, alkalmazások és közigazgatások közötti információcsere eltérő értelmezése is akadályozza. Az idegennyelv-ismeret is további kihívást jelent az információcsere során, illetve akkor, amikor a vállalkozások és a polgárok és másik tagállam közigazgatásához fordulnak. A határokon átívelő interoperabilitás jelenleg nem rendelkezik közös infrastruktúrával, architektúrával és olyan műszaki iránymutatásokkal, amely szilárd technikai alapokkal és a párhuzamos erőfeszítések megelőzésével járulna hozzá az európai közszolgáltatások kifejlesztéséhez. A jogi, szervezeti, szemantikai és technikai szinten megvalósított kiterjesztett interoperabilitás fokozatosan egy fenntartható ökoszisztémához vezet, ami új európai közszolgáltatások hatékony és eredményes létrehozását segítheti elő. A tagállamokban számos közigazgatási szerv már lépéseket tesz az interoperabilitás nemzeti, regionális és helyi szinten történő javítására, de az uniós szintű interoperabilitáshoz a tagállamok és a Bizottság együttműködésére van szükség. Az európai közszolgáltatások sok esetben a tagállamok kormányzatának különböző szintjein nyújtott meglévő alapvető közszolgáltatások 5 összevonásának eredményeként fognak létrejönni. Az európai közszolgáltatások csak akkor valósíthatók meg, ha az említett alapvető közszolgáltatásokat az interoperabilitási követelményeknek megfelelően alakítják ki. 4 5 Az európai közszolgáltatások vonatkozásában az interoperabilitás az a képesség, mely révén az egymástól eltérő szerkezetű, különböző szervezetek együtt tudnak működni kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló, közös célok érdekében, ami magában foglalja a szervezetek egyedi munkafolyamatait követő, saját adatátviteli IKT-rendszereiken keresztül bonyolított ismeret- és információátadást is (az európai interoperabilitási keret szerinti definíció). Az alapvető közszolgáltatások azok a legalapvetőbb szolgáltatás-összetevők, amelyekre a komplex közszolgáltatások épülnek. HU 4 HU

6 2. ALAPOK 2.1. Politikai támogatás Az interoperabilitás a közelmúltban nagy politikai nyilvánosságot kapott, különösen a kétévente tartott, az e-kormányzattal kapcsolatos konferenciák során. Az e-kormányzattal kapcsolatban a belga, egyesült királyságbeli és portugál elnökség alatt elfogadott nyilatkozatok mindegyike az interoperabilitást helyezte előtérbe. A közötti időszakra szóló e-kormányzati cselekvési terv 6 is célul tűzte ki, hogy az e-kormányzat a szétaprózódás, illetve az interoperabilitás hiánya miatt tagállami szinteken ne vezessen az egységes piac útjában álló újabb akadályokhoz. A november 18-i, Malmöben kiadott miniszteri nyilatkozatban 7 az e-kormányzati politikáért felelős miniszterek megállapodtak az e-kormányzati szolgáltatásoknak és rendszereknek az egységes piacon belüli megbízhatóságáról, biztonságáról és interoperabilitásáról. Megállapodtak továbbá abban, hogy nemzeti interoperabilitási kereteiket összehangolják a vonatkozó európai keretekkel, és felkérték a Bizottságot, hogy azonosítsa a határokon átnyúló interoperabilitás és kölcsönös elismerés hiányosságait, valamint tegye intenzívebbé az interoperabilitást ösztönző intézkedéseket. A tagállamok ezenkívül felismerték, hogy kevesebb erőforrással kell jobb közszolgáltatásokat nyújtani, valamint hogy az e-kormányzatban rejlő potenciál az együttműködés kultúrájának előmozdításával és az európai közigazgatások közötti interoperabilitási feltételek javításával növelhető Eddigi eredmények A Bizottság élen jár a közszolgáltatások Európa-szerte történő modernizálásában, különösen az európai digitális menetrend és a közötti időszakra vonatkozó európai e- kormányzati cselekvési terv 8 révén ban a Bizottság közleményt adott ki a páneurópai e-kormányzati szolgáltatások interoperabilitásáról, amely jelentős eredményekhez vezetett. Ezeket főként az IDABC (interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére) 9 és az IKT-SzTP (információs és kommunikációs technológiák szakpolitikai támogatási programja) 10 segítségével érték el. Az IDABC-program nagyban hozzájárult az európai közigazgatások közötti elektronikus információcserét támogató interoperabilitás kialakításához, ami az egységes piacra is járulékos pozitív hatásokat fejt ki. Az IDABC-program végleges értékelése 11 azzal a következtetéssel zárult, hogy egy koordinált megközelítés gyorsabb és jobb eredményeket COM (2006) 173 i2010 egovernment cselekvési terv - Az elektronikus kormányzat létrehozásának felgyorsítása a társadalom egészének javára. A malmöi miniszteri nyilatkozatra reagáló, a közötti időszakra vonatkozó európai e- kormányzati cselekvési tervet jelenleg készíti elő a Bizottság. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/387/EK határozata (2004. április 21.) a közigazgatási rendszerek, gazdasági szervezetek és állampolgárok részére szóló interoperábilis páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos program (IDABC) létrehozásáról (HL L 144., , 62. o.). (A határozat közzétételének helye: HL L 181., , 25. o.). Az IKT-SzTP program a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) része. Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata ( október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram ( ) létrehozásáról (HL L 310., , 15. o.). COM (2009) 247 Az IDABC-program végrehajtásának végső értékelése. HU 5 HU

7 biztosíthat, és a tagállamokkal együttműködésben kialakított és üzemeltetett közös, megosztott megoldások révén hozzájárulhat az EU jogi követelményeinek teljesítéséhez. A 2009-ben véget ért IDABC-programot követő, az európai közigazgatások közötti átjárhatósági megoldásokról szóló ISA-program 12 még nagyobb hangsúlyt helyez az interoperabilitásra és együttműködésre az EU jogszabályainak sikeres végrehajtásával összefüggésben. A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) IKT-SzTP eleme támogatja az IKT-k elterjedését és használatát, valamint hozzájárul az IKT-alapú jobb közszolgáltatások létrehozásához. A nemzeti rendszerek közötti interoperabilitást ellenőrző kísérleti projektekben állami intézmények és magánszervezetek egyaránt részt vesznek. A tagállamok aktívan részt vesznek az ISA és CIP IKT-SzTP programokban, ugyanakkor saját országaik területén is jelentős eredményeket érnek el. Hasonlóképpen a Bizottság is főként az e-bizottság kezdeményezés 13 révén belső intézkedéseket hozott, amelyekben az interoperabilitás alapvető fontosságú a szervezet átalakításához Ágazati kezdeményezések Az uniós kezdeményezések számos ágazatban hangsúlyozták az interoperabilitás fontosságát. A belső piaccal kapcsolatban a szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 14 arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a szolgáltatók számára a honos országon kívüli szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eljárások és alaki követelmények elektronikusan és határokon átnyúló módon történő teljesítését. Az e-személyazonosság, e-aláírások és e- dokumentumok interoperabilitása alapvető fontosságú a határokon átnyúló elektronikus eljárások zökkenőmentes működéséhez. A környezetvédelemmel kapcsolatban a 2007/2/EK INSPIRE-irányelv 15 létrehozott egy európai térinformációs infrastruktúrát az uniós környezetvédelmi politikák és a vélhetően környezeti hatásokkal járó szakpolitikák vagy tevékenységek általi alkalmazás céljából. Annak érdekében, hogy a téradatok és szolgáltatások interoperábilis módon, határfüggetlenül legyenek hozzáférhetők a Közösségen belül, az irányelv technikai végrehajtási szabályok elfogadását írja elő az infrastruktúra kölcsönös átjárhatóságához szükséges rendszerelemekre vonatkozóan. Ennek megfelelően kell az előírásokhoz igazítani a metaadatokat 16, a téradatokat és szolgáltatásokat, valamint hálózati szolgáltatások interoperabilitását 17, az adatok és szolgáltatások megosztását 18, a nyomon követést és jelentéstételt 19, valamint a nemzeti infrastruktúrákat Az Európai Parlament és a Tanács 2009/922/EK határozata (2009. szeptember 16.) az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) (HL L 260., , 11. o.). A Bizottság november 23-i C(2005) 4473 határozata az átláthatóságot szolgáló e-bizottság stratégiai keret közötti időszakáról. A közötti időszakra vonatkozó új terven jelenleg is dolgozik a Bizottság. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., ). Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108/1., ). 1205/2008/EK rendelet (HL L 326., , 12. o). 976/2009/EK rendelet (HL L 274., , 9. o). 268/2010/EU rendelet (HL L 83., , 8. o.). HU 6 HU

8 A bel- és igazságügy terén a Bizottság kihangsúlyozta 20 az európai adatbázisok, köztük a Vízuminformációs Rendszer (VIS), a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Európai Daktiloszkópiai Rendszer (Eurodac) jobb hatékonyságában, javított interoperabilitásban és a közöttük meglévő szinergiákban rejlő előnyöket. A komplex információk, például a biometrikus adatok kezelése további kihívásokat teremt az európai adatbázisok és kapcsolódó informatikai rendszerek interoperabilitása és felhasználhatósága terén. A vám- és adóügyek és jövedéki adók terén a Bizottság az összes tagállamra kiterjedő transzeurópai informatikai rendszereken alapuló operatív tevékenységeket koordinál és irányít. Ezzel a tagállamok nemzeti közigazgatási szervei és a Bizottság által kiépített és üzemeltetett interoperábilis ügyviteli rendszereket támogatnak. Az említett politikai kezdeményezések és ágazati tapasztalatok alapján az interoperabilitás elismerten alapvető fontosságú a belső piacot előmozdító és megerősítő európai közszolgáltatások eredményes és hatékony nyújtásához. A globális és ágazati stratégiák, jogi keretek, iránymutatások, szolgáltatások és eszközök sikeres kidolgozása és végrehajtása, valamint az interoperabilitás négy szintjét megvalósító megoldások olyan alapvető eszközök, amelyeket figyelembe kell venni és amelyekre építeni lehet. A közigazgatások számára az interoperabilitás olyan előnyökkel jár, mint az együttműködés. Ez elősegíti az információk cseréjét, megosztását és újrafelhasználást, ezáltal is javítva az európai közszolgáltatások nyújtását a polgárok és vállalkozások számára, csökkentve a költségeket és megelőzve a párhuzamosságok kialakulását. 3. JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK 3.1. A legújabb fejlemények: interoperabilitási stratégia és keret A már elvégzett munkára építve a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamok magas szintű képviselőivel az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási stratégián (EIS, lásd 1. melléklet). A stratégia közös jövőkép alapján egységes és következetes megközelítést határoz meg az interoperabilitásra vonatkozóan. Az elfogadott jövőkép szerint 2015-ig az interoperabilitás lényegesen elő fogja mozdítani az európai közszolgáltatások nyújtását a következők révén: az Európai Unió politikáival és célkitűzéseivel összhangban álló folyamatok és megfelelően szervezett irányítás; a kölcsönösen elfogadott, koherens és koordinált interoperabilitási kezdeményezések köztük a jogi környezet kialakítása, interoperabilitási keretek kidolgozása, valamint az interoperabilitási szabványokkal és szabályokkal kapcsolatos megállapodások által lehetővé tett megbízható információcsere. Ennek eléréséhez koordinálni kell az uniós és tagállami szinten zajló tevékenységeket. Ezen túlmenően gondoskodni kell az interoperabilitás uniós szintű irányításáról is /442/EK határozat (HL L 148., , 18. o.). A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az európai adatbázisok közötti hatékonyság fokozásáról, interoperabilitásuk javításáról és szinergiahatásaikról a bel- és igazságügyi együttműködés területén, COM (2005) 597. HU 7 HU

9 Az EIS iránymutatást biztosít és prioritásokat határoz meg az európai közigazgatások közötti, határokon és ágazatokon átnyúló kölcsönhatások, információcsere és együttműködés javításához szükséges tevékenységekre vonatkozóan az európai közszolgáltatások kialakítása során. A stratégia a jövőbeni interoperabilitási tevékenységeket három csoportba sorolja: Megbízható információcsere; Interoperabilitási architektúra; Az új uniós jogszabályok IKT vonatkozásainak felmérése. Ezeket az intézkedéseket tájékoztató programoknak és a bevált gyakorlati megoldások cseréjének kell támogatnia. A Bizottság ugyanakkor a tagállamokkal és más érdekeltekkel folytatott alapos konzultáció után elkészítette az európai közszolgáltatásokra vonatkozó európai interoperabilitási keretet (EIF, lásd 2. melléklet). Az interoperabilitási keretrendszer egymással közszolgáltatások közös nyújtása érdekében együttműködni kívánó szervezetek egyeztetett interoperabilitási megközelítése. Alkalmazási területén belül közös elemként például meghatározza a szóhasználatot, a fogalmakat, alapelveket, az irányvonalakat, az útmutatókat, az ajánlásokat, a szabványokat, az előírásokat és az eljárásokat. Az EIF iránymutatást biztosít az európai közigazgatási intézményeknek az európai közszolgáltatások meghatározásával, kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatban. A keret a következőket vezeti be: 12 alapelv, amely összefoglalja a közigazgatási intézmények, a vállalkozások és a polgárok elvárásait a közszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban; a közszolgáltatások koncepcionális modellje, amely megadja az európai közszolgáltatások kialakításának szerkezetét, és kiemeli, miért és hol van szükség interoperabilitásra; az interoperabilitás négy szintje: jogi, szervezeti, szemantikai és technikai; a szabványokon és nyílt platformokon alapuló interoperabilitási megállapodások fogalma. Végezetül az EIF hangsúlyozza az interoperabilitás irányításának fontosságát és az adminisztratív szintek közötti koordináció szükségességét. Az EIF koncepcionális modellt vezet be az európai közszolgáltatások kidolgozására. A modell szerint a közszolgáltatások modulárisan épülnének fel, lehetővé téve a szolgáltatásösszetevők összekapcsolását és előmozdítva az információk, fogalmak, mintázatok, megoldások és specifikációk tagállami és európai szinten történő újrafelhasználását. Az EIS és az EIF együttesen alkotják az európai közszolgáltatások közötti interoperabilitás javítása céljából elvégzendő jövőbeni intézkedések alapját. Ez az első alkalom, hogy ilyen nagyságrendű, határokon átnyúló interoperabilitással foglakozó stratégiát és kapcsolódó HU 8 HU

10 kereteket hoznak létre, ezért a siker érdekében alapvető fontosságú lesz minden érintett bevonása. A digitális belső piacban rejlő teljes potenciál kiaknázása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működnie az EIS végrehajtásában, figyelembe véve az EIF-et a digitális menetrendhez kapcsolódó intézkedések során. Az EIS és EIF fenntartása az ISA-program keretében valósul meg és a digitális menetrend interoperabilitással és szabványosítással kapcsolatos intézkedéseinek eredményeire épül, tehát összhangban áll majd bizonyos IKT-fórumok és konzorciumok szabványainak használatát lehetővé tevő, az IKT-szabványok európai végrehajtására vonatkozó szabályok korszerűsítését célzó szabványokkal; a szabványosítással összefüggő, az alapvető szellemitulajdon-jogokra és engedélyezési feltételekre vonatkozó iránymutatások közzétételével, beleértve az előzetes közzétételt is; valamint az IKT-szabványosítás és közbeszerzés közötti kapcsolatra vonatkozó iránymutatásokkal annak érdekében, hogy a hatóságok a hatékonyság növelése és a megoldásszállítóktól való függőség csökkentése érdekében szabványokat tudjanak használni. Ezzel párhuzamosan a Bizottság előkészíti az e-bizottság kezdeményezést. Ennek a kezdeményezésnek az átfogó célkitűzése az, hogy a ma integrált Bizottságából kifejlődjön a jövő transzformált Bizottsága. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltatások: szerkezetét ezentúl nem a szervezeti struktúra fogja meghatározni, hanem a külső és belső felhasználók szempontjai; a kezdő- és a végpont között teljesen automatikus, szervezeti határokon átnyúló folyamatokból állnak majd; átlátható módon osztják meg az információkat a szolgáltatások között, valamint lehetővé teszik a csoportos együttműködést, tudásmegosztást és tapasztalatcserét. A Bizottság fentiekben ismertetett jövőképe szerint az interoperabilitás fontos részét képezi az e-bizottság kezdeményezésnek, és a végrehajtás egyik vezérelveként fognak rá tekinteni Tervezett tevékenységek A Bizottság az EIS-t az ISA-program és a CIP IKT-SzTP program keretén belül tervezett tevékenységek révén fogja végrehajtani. Az ISA folytatólagos munkaprogramot a Bizottság készíti el az ISA irányítóbizottságában képviselettel rendelkező tagállamokkal folytatott konzultációt követően. Az első ISAmunkaprogramot június 30-án fogadta el a Bizottság 21, és azt évente vizsgálják felül a szakpolitikák és prioritások terén bekövetkezett változásokkal összhangban. A Bizottság az ISA-munkaprogramot közbeszerzési eljárásokon keresztül hajtja végre. Az CIP IKT-SzTP éves munkaprogramot szintén a Bizottság készíti el a CIP irányítóbizottságában képviselettel rendelkező tagállamokkal folytatott konzultációt követően. Ezt a munkaprogramot pályázati felhívások útján hajtják végre. A CIP IKT-SzTP program 21 HU 9 HU

11 számos szakpolitikai területet támogat, de nagyszabású projektjeinek egy része közvetlenül kapcsolódik az európai közszolgáltatások interoperabilitásának javításához. A tagállamok közigazgatási intézményeit és a Bizottság szolgálatait az európai közszolgáltatások létrehozásával kapcsolatos minden tevékenység során bátorítják az EIF figyelembevételére. Az EIF-et akkor is figyelembe kell venni, ha a közigazgatások nemzeti, regionális vagy helyi szinten, illetve egy adott ágazaton belül hasonló kereteket dolgoznak ki. A tagállamok a november 18-án Malmöben elfogadott, az e-kormányzatról szóló miniszteri nyilatkozat keretében megállapodtak abban, hogy nemzeti interoperabilitási keretrendszereiket 2013-ig összehangolják a vonatkozó európai keretekkel. Ezért a Bizottság ezennel felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti interoperabilitási stratégiáikat hangolják össze az EIS-stratégiával, illetve nemzeti interoperabilitási kereteiket az EIF-keretekkel. Annak érdekében, hogy pozitív példával járjon elöl, a Bizottság összehangolja belső interoperabilitási stratégiáját az EIS-stratégiával, és az EIF-et használja iránymutatásként az uniós jogalkotást támogató IKT-rendszerek kifejlesztése során. Az EIS végrehajtása Az interoperabilitást támogató tevékenységek három csoportba sorolhatók. A fő tevékenységek a következők: Megbízható információcsere: A CIP IKT-SzTP program által támogatott nagyszabású kísérleti projektekben résztvevő tagállamok tapasztalatokat szereznek a határokon átnyúló műveletek terén. A meglévő kísérleti projektekbe további tagállamokat hívnak meg, és új kísérleti projektekre tesznek javaslatot. Az első nagyszabású kísérleti projektek 2011-ben fejeződnek be. Már folyamatban van annak tervezése, hogy az eredmények miként támogathatók a továbbiakban, illetve hogy az ISA-program miként segíthet abban, hogy az eredményekből működőképes szolgáltatások váljanak. A Bizottság adott esetben részt vesz a folyamatban levő kísérleti projektekben, például az e-beszerezést és az interoperábilis e-személyazonossságot érintően. Ez biztosítja azt, hogy a Bizottság infrastruktúrája interoperábilis legyen az említett kísérleti projektek nyomán létrejött rendszerrel. Interoperabilitási architektúra: A Bizottság együttműködik a tagállamokkal az európai interoperabilitási architektúra közös jövőképének kidolgozásában, és szükség szerint közös infrastruktúrák létrehozásával és közös szolgáltatások kifejlesztésével is támogatja ezt az architektúrát. Az új uniós jogszabályok IKT vonatkozásainak felmérése: A Bizottság olyan módszert dolgoz ki, amelynek használatával a jogszabályok előkészítése során jobban figyelembe vehető az, hogy az IKT miként támogathatja az adott jogszabály hatékony és eredményes végrehajtását. Az EIF figyelembevétele A nemzeti közigazgatási intézményeknek figyelembe kell venniük az EIF-et az európai közszolgáltatások kialakításakor és az uniós politikák végrehajtását támogató IKT-rendszerek HU 10 HU

12 kifejlesztése során. Az interoperabilitási keretet minden kormányzati szinten figyelembe kell venni az olyan közszolgáltatások kidolgozásakor, amelyek a jövőben az európai közszolgáltatások részét képezhetik. Mivel az európai és a nemzeti interoperabilitási keretek kiegészítik egymást, az Európai Bizottság az ISA-program keretében továbbra is támogatni fogja a nemzeti interoperabilitási keretek megfigyelőközpontját (National Interoperability Framework Observatory, NIFO). Ennek fő célkitűzése a nemzeti interoperabilitási keretekkel kapcsolatos információszolgáltatás annak érdekében, hogy a közigazgatási intézmények tapasztalatokat és ismereteket oszthassanak meg e keretekkel kapcsolatban. ÖSSZEFOGLALÁS: INTÉZKEDÉSEK AZ EURÓPAI INTEROPERABILITÁS ÉRDEKÉBEN A Bizottság: A stratégia végrehajtása a keret figyelembevételével - a megfelelő eszközök, például az ISA-program és a CIP IKT-SzTP révén a tagállamokkal és más érdekeltekkel szorosan együttműködve végrehajtja az EIS-stratégiát; - belső interoperabilitási stratégiáját az e-bizottság kezdeményezésen keresztül összehangolja az EIS-stratégiával; - új jogszabályok végrehajtásakor és új európai közszolgáltatások létrehozásakor gondoskodik az EIF alkalmazásáról; - a tagállamokkal szorosan együttműködve gondoskodik az EIS és a kapcsolódó globális és ágazati interoperabilitási tevékenységek irányításáról. A tagállamoknak: - össze kell hangolniuk interoperabilitási stratégiáikat az EIS-stratégiával és nemzeti kezdeményezésekkel, valamint a kapcsolódó uniós szintű kezdeményezésekkel és intézkedésekkel; - együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal az EIS végrehajtásában, figyelemmel kísérve a vonatkozó intézkedéseknek a nemzeti szintű előrehaladását és hatását; - össze kell hangolniuk nemzeti interoperabilitási kereteiket az EIF-kerettel; - már a korai szakaszban figyelembe kell venniük az európai dimenziót minden olyan közszolgáltatás kialakítása során, amely a jövőben az európai közszolgáltatások részét képezheti; - részt kell vállalniuk az EIS és a kapcsolódó interoperabilitási tevékenységek irányításában. HU 11 HU