Tylenchida Szájszuronyos fonálférgek. Tylenchida Szájszuronyos fonálférgek. Thysanoptera Tripszek rendje. Thysanoptera Tripszek rendje

Átírás

1 Kép Név Család Rend Nemzedékszám Hogy telel Saját Jegyzet Aphelenchoides ritzemabosi Krizantén fonálféreg Aphelenchoidae Levél-fonálférgek Tylenchida Szájszuronyos fonálférgek sok lárva, imágó Krizantén száradás (feketedés) levél Meloidogyne incognita Kertészeti gubacs-fonálféreg Meloidogynidae Gyökérgubacs képző fonálféreg Tylenchida Szájszuronyos fonálférgek sok nem telel Gyökéren jól látható gubacsok Taeniothrips simplex Gladiolusztripsz Kakothrips pisivorus borsótripsz - - Thysanoptera Tripszek rendje Thysanoptera Tripszek rendje sok 1 nemz/év nem telel Lárva stádiumban a talajban Levelet és virágot is károsítja. Bimbók deformálódnak, nem nyílnak ki, sziromlevelek foltosak Borsóhüvelyen ezüstös szívásnyomok, amelyek később elparásodnak 1

2 Thrips tabaci dohánytripsz - Thysanoptera Tripszek rendje 4 nemz/év Imágó (talajban, vagy a károsított növényen) Dohányon, hagymán, ciklámenen uborkán, fejeskáposztán ezüstös szívásnyomok. Frankliniella occidentalis Nyugati virágtripsz Eurydema vertrale káposztapoloska - Pentatomidae Címeres poloskák Thysanoptera Tripszek rendje Heteroptera Poloskák sok nem telel 2 nemz./év Imágó Virágon fehér rajzolat. Hajtatott zöldségben és dísznövényen károsít. pirosas-narancs alapszín, fekete rajzolat. Káposztalevélen pontszerű, csillag alakú szívásnyomok. Stephanitis pyri Körte csipkéspoloska Tingidae Csipkéspoloskák Heteroptera Poloskák rendje 2 nemz./év Imágó Levél színén apró sárga foltok később egybeolvadnak. Fonákon apró, fekete ürülékcseppek. 2

3 Lygus spp. Krizantémum poloskák Psylla pyri Füstösszárnyú körtelevélbolha Miridae Mezei poloskák Psyllidae levélbolhák Heteroptera Poloskák 2 nemz./év Imágó Egyenlőszárnyú rovarok 5-6 nemz./év Imágó Pajzsocskája kicsi, egyenlő oldalú háromszög. Krizanténlevélen apró sárga pontok, a levéllemez elhal, kitöredezik. A bimbók elszáradnak. Az elülső pár szárny sejtjei sötétebb árnyalatúak (fekete csíkszerű) A tömegesen termelt mézharmaton megtelepszik a korompenész. Trialeurodes vaporariorum Üvegházi molytetű Aleyrodidae Molytetvek/ liszteskék Egyenlőszárnyú rovarok nemzedék/év Üvegházi Szabadban nem telel át. 1,5 mm fehér molylepkeszerű. A levélfonákon bábbölcsők találhatók. 3

4 Myzus persicae Zöld őszibarack levéltetű Aphididae Igazi levéltetvek Egyenlőszárnyú rovarok 10,12 nemz/év Tojás alakban telel Nem feltűnő, kis torzulás. Vírusvektor. Szárnyatlan egyedek zöldek, a szárnyasok tora és feje feketésbarna, potroha sárgászöld, szabálytalan középfolttal. Myzus cerasi ssp. Pruniavium Fekete meggy és cseresznye levéltetű Cryptomyzus ribis Levélpirosító ribiszke levéltetű Aphididae Igazi levéltetvek Aphididae Igazi levéltetvek Egyenlőszárnyú rovarok Egyenlőszárnyú rovarok 10,12 nemz/év Tojás alakban 10,12 nemz/év Tojás alakban Hajtásvégek és levelek súlyosan torzulnak. A szárnyatlan és a szárnyas egyedek is sötét színűek. Fertőzött levélen szabálytalan hólyagos képződmények, amelyek fény hatására piros színűvé válnak. 4

5 Dysaphis devecta Közönséges levélpirosító almalevéltetű Aphis pomi Zöld almalevéltetű Eriosoma lanigerum Vértetű Aphididae Igazi levéltetvek Aphididae Igazi levéltetvek Pemphigidae Gubacstetvek Egyenlőszárnyú rovarok Egyenlőszárnyú rovarok Egyenlőszárnyúak 10,12 nemz/év Tojás alakban 10,12 nemz/év Sok (kb. 10)nemz/év Tojás alakban Lárva és a szárnyatlan nőstény telel A fertőzött levelek a főérrel párhuzamosan besodródnak és élénkpirosra színeződnek. Fő gazdanövénye az alma. A fertőzött levelek torzulnak, a hajtások görbülnek. (sárgászöld v. barnás színű fekete potrohcsővel). Nyálában lévő mérgező anyag által sejtburjánzást okoz. (rákos göbök +fehér viasszal borított egyedek) Viteus vitifolii Filoxéra, szőlő gyökértetű Phylloxeridae Törpetetvek Egyenlőszárnyúak Egy teljes ciklus 2 év alatt fejlődik ki Lárva Levélen: borsó nagyságú gubacsok. (amerikai szőlőfajták) A gyökér (európai szőlő gyökerein) megvastagodik, majd szétesik. A tőke elpusztul. 5

6 Parthenolecanium corni Közönséges teknős pajzstetű Quadraspidiotus perniciosus Kaliforniai pajzstetű Coccidae Teknős pajzstetvek Diaspididae Kagylós pajzstetvek Egyenlőszárnyúak Egyenlőszárnyúak 1 nemz/év L2 telel (az ágakon) 2 nemz/év L1 telel (fekete pajzs alatt) Nőstény ovális, domború, barnáspirosas. A hím lapos, fehéres. Polifág. Fás és lágyszárúakat egyaránt károsít. Fás részeken koszos bevonat, a gyümölcsön, hajtáson piros kör alakú lázfoltok. Leveleken hosszúkás foltok (hímek okozzák). Epidiaspis lepérei Piros körte pajzstetű Diaspididae Kagylós pajzstetvek Egyenlőszárnyúak 1 nemz/év Megtermékenyített nőstény telel Jellegzetes horpadásokat okoz az ágakon. Az ágak és a fák teljes pusztulását okozhatja. Lepidosaphes ulmi Közönséges kagylós pajzstetű Diaspididae Kagylós pajzstetvek Egyenlőszárnyúak 1 nemz/év Pete telel a pajzs alatt A nőstény pajzsa hátrafelé szélesedő, sötétbarna, a hím hasonló, csak kisebb. A pete daraszerű. 6

7 Pseudaulacaspis pentagona Eper pajzstetű Diaspididae Kagylós pajzstetvek Egyenlőszárnyúak 2 nemz/év imágó (nőstény) 2-2,5 mm hosszú fehér pajzsok sűrű bevonatot képeznek az ágakon. Aspidiotus nerii Oleander pajzstetű Melolontha melolontha Májusi cserebogár Mololontha hippocastani Erdei cserebobár Diaspididae Kagylós pajzstetvek Melolonthidae Cserebogarak Melolonthidae Cserebogarak Egyenlőszárnyúak 3-4 nemz/év nem telel /Bogarak/ Fedelsszárnyúak Hároméves feljlődésű 1/3 év Hároméves fejlődésű L1, L2, L3, Imágó L1, L2, L3, Imágó A nőstény pajzsa kerek fehér, sárgásfehér vagy szürkés, a hímé hosszúkás, fehér színű mm hosszú. Az erdei cserebogártól a farfedője különbözteti meg, amely megnyúlt, fokozatosan megy át nyúlványba+fekete színű előtor Májusi cserebogárhoz képest kisebb, az előtor barna, a farfedő nyúlvány vége gombszerűen kiszélesedik. 7

8 Polyphylla fullo Kalló/csapó/ cserebogár Anomala vitis Zöld cserebogár/vincell érbogár Melolonthidae Cserebogarak Melolonthidae Cserebogarak 4-5 éves fejlődésű Hároméves fejlődéseű L1, L2, L3, Lárva telel Lárva Fekete vagy barna alapon lévő pikkelyszőrőktől márványos rajzolat. A legnagyobb cserebogárfajunk. Fémesen zöld színű, domború hátú. Epicometis hirta Bundásbogár Leptinotarsa decemlineata Burgonyabogár Melolonthidae Cserebogarak Chrysomelidae Levélbogarak 1 nemz./év Imágó 2 nemz./év Imágó Szürkésfekete, szárnyfedőkön fehér megnyúlt foltok. Testét sűrű, halványsárga szőrök borítják. (virágot károsítja, meddő lesz) Sárga alapszín+5-5 sáv fekete csík a szárnyfedőn. A solanaceae családba tartozó fajokat károsítja. Legtöbbször csak az erezetet hagyja meg. 8

9 Phyllotreta spp. Keresztesvirágúak földibolhái Chrysomelidae Levélbogarak 1 nemz/év Imágó 2-3 mm. Fényes hát. Citromsárga csík a hát két oldalán. Vaskos ugróláb (lárvák a gyökereken táplálkoznak), az imágók a keresztesvirágúak leveleit. kanalazgat, de a levél át is lyukadhat Bruchus pisorum Borsózsizsik Bruchidae Zsizsikek 1 nemz./év Bogár Teste kerekded, barna-fekete színű, fehér foltokkal tarkított. A lárvák a hüvelyen keresztül a magba rágják magukat. Egy borsószemben csak egy lárva lehet. Feléli a mag belsejét. A héj alatt készít bábkamrát. 9

10 Acanthoscelides obtectus Babzsizsik Byctiscus betulae Szivarsodró eszelény=szőlő levélsodró Bruchidae Zsizsikek Attelabidae Eszelények 3-4 nemz/év 1 nemz/év Imágó Imágó Borsózsizsiknél kisebb, teste megnyúlt, fej és előtor szürkéssárgán, a szárnyfedők barnán szőrözöttek. Egy babszemben akár lárva is előfordulhat. Héj alatt bábkamrában bábozódnak. Zömök testű, domború hátú. Fémesen csillogó kék, vagy aranyosan csillogó zöld színű. A nőstény a megrágott nyelű, lankadó levelekből szivart sodor. Ebbe helyezi a petéket, itt fejlődnek a lárvák 10

11 Otiorrhynchus ligustici Hamvas vincellérbogár Sitona spp. Csipkézőbarkók Ceutorhynchus macula-alba Máktok ormányos Curculionidae Ormányosbogarak Curculionidae Ormányosbogarak Curculionidae Ormányosbogarak Fedelesszrányúak 2 nemz/év Lárva, imágó 1 nemz/év Imágó Imágó 1 nemz/év Szürkésen hamvas. Szárnyfedelei összenőttek, ezért gyalogosan mozog. Rövid ormányú. Rövid ormány, rövid csáp, a szárnyfedőkön a vállak kiugrók. Fabaceae családba tartozó fajokon okoz kárt. Idősebb leveleken jellegzetes, U alakú karéjozás, csipkézés Szürkés hátú, a hát közepén fehér folt. A nőstények az 1-2 napos máktokba az ormányukkal készített lyukba helyezik a petéiket. Ceutorhynchus quadridens (pallidactilus) Repceszár ormányos Curculionidae Ormányosbogarak 1 nemz/év Imágó Alapszíne fekete, a fehéres pikkelyszőrök világos foltokat alkotnak. 11

12 V alakú rajzolat!!! Curculio nucum Mogyoróormányos Scolytus mali Nagy kéregszú Curculionidae Ormányosbogarak Curculionidae Ormányosbogarak Scolytidae Szúbogarak Lárvák 1 nemz./év Imágó 1 nemz./év 1 nemz./év Lárva Anthonomus pomorum Bimbólikasztóbogár Imágó Barna alapszín, rendkívül nagy szemek és nagy ormány. A tanult ormányosok közül a legnagyobb. A lárvák által elhagyott, kifúrt mogyoró. Teste szürkésvöröses-barna színű. A szárnyfedőkön hátul V alakú harántöv. A kikelő lárvák a bibét, porzószálat támadják. A megtámadott bimbók összeborulva maradnak. Gyümölcsfákon: alma, körte, őszibarack. Járat a farész és a kéreg között. Anyajárat és lárvajárat egymással párhuzamosan. 12

13 Lithocolletis (Phyllonoricter) blancardella Almalevélaknázómoly Lithocolletidae Sátoraknásmolyok 2-3 nemz./év Lárva v. báb Szárnya élénk világosbarna, hosszanti fehér csíkkal. Szabálytalan vagy ellipszis alakú foltakna, amely a levél színén kidomborodik, fonákján felhólyagzó Lithocolletis (Phyllonoricter) corylifoliella Almalevél sátorosmoly Lithocolletidae Sátorosmolyok 2-3 nemz./év Lárva v. báb Az epidermisz a levél színén hólyagosodik fel. Nepticula malella Almalevéltörpemoly Nepticulidae Törpemolyok Leucopteridae Fehérszárnyú molyok 3-4 nemz./év Báb 2-3 nemz./év Báb Kör alakú foltakna, Leucoptera (scitella) malifoliella Lombosfafehérmoly Hernyói az alma v. a birs levelének epidermisze alatt fejlődik. Rövid kígyóaknát hoznak létre Szárnyaik ezüstszürkék, végükön sárga foltokkal. csigavonal alakú ürülék. 13

14 Anarsia lineatella Barackmoly Grapholitha molesta Keleti gyümölcsmoly Laspeyresia pomonella Almamoly Gelechiidae Sarlósajkú molyok Tortricidae Sordrómolyok Tortricidae Sodrómolyok Lepke 3-4 nemz./év L3,L4 hernyó a kéregben 3-4 nemz./év kifejlett hernyó 2 nemz./év Hernyó Tavaszi: az áttelelő hernyók a 2-3cm-es hajtásokba rágnak bele, csúcsi rész elhervad, mézgafolyás+ürülék Nyári: A hernyók berágnak a gyümölcsbe a magig. Gyors érés, terméshullás. A legtöbb gyümölcsfát, de leggyakrabban az őszibarackot károsítja. Májusban a megtámadott hajtások már 8-10 cm hosszúak! Később a hernyók a gyümölcsöt támadják, innen a kárkép azonos a barackmolyéval. Barnásszürke szárnyak, csúcsi részen bronzosaranyos fényű tükörfolttal. A lárvák egészen a magházig berágják magukat, ürülékszemcsékkel töltve ki az üreget. 14

15 Adoxophyes reticulana Almailonca Lobesia botrana Tarka szőlő/fürt/moly Synanthedon tipuliformis Üvegszárnyú ribiszkelepke Tortricidae Sodrómolyok Tortricidae Sodrómolyok Aegeriidae Üvegszárnyú lepkék Lepke 2 nemz./év Lárva Kéregrepedésekben telelőtokban 3 nemz./év Báb 1 nemz/év Lárva A hernyók megrágják a virágokat, leveleket, majd a szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt a gyümölcsöt hámozgatják, vagy belerágnak. A fiatal hernyók a szőlőfürtöt támadják meg, szövedéket készítenek, belerágnak a bimbókba és a zsenge bogyókba. Hernyófészket hoznak létre. Szárnyaik nagyrészt pikkelytelenek (átlátszó), szárnyaik széle kékesen-vöröses barnásan csillogók. Ribiszke, köszméte hajtás, gally, vessző belsejében él, bélszövettel táplálkozik. 15

16 Cossus cossus Nagy farontólepke Operophthera brumata Kis téliaraszoló Cossidae Farontó lepke Geometridae Araszolólepkék Lepke 2 éves fejlődésű (1 nemz 2 év alatt) 1 nemz./év Hernyó Pete A hernyó járatokat rág az idősebb fák törzsébe (kör alakú lyukak), ezáltal meggyengülnek, könnyen törnek. Európa legnagyobb molylepkéje. Szürkés lepke, halvány hullámvonalakkal a szárnyán. Agrotis (Scotia) segetum Vetési bagolylepke Noctuidae Bagolylepkék 2 nemz./év Hernyó Az elülső szárnyak sötétebbek, rajtuk bagolyrajzolat. A talaj szintjén ill. ahhoz közel táplálkoznak. A fiatal növényt a talajszinten elrágják. 16

17 Mamestra brassicae Káposzta bagolylepke Lymantria dispar Gyapjaslepke Noctuidae Bagolylepkék Lymantriidae Gyapjaslepkék 2 nemz./év 1 nemz./év Báb Tojáscsomó Az elülső szárnyak sötétszürkésfeketések, a vesefoltban mindig vannak fehér pikkelyek. A fejlett lárva fénykerülő, berágja magát a káposztafej belsejébe. Nyomában szaprofita gombák, melytől a káposztafej bűzösen elrohad. A hím szárnyai szürkésbarnák elmosódott mintázattal. Csápja szélesen fésűs. A nőstény világos alapon barnás hullámvonalakkal. Sárgás gyapjúval borított tojások a fatörzsön. 17

18 Hyphantria cunea Amerikai fehér medvelepke/ szövőlepke Arctiidae Medvelepkék 2 nemz/év Báb Vagy fehérek, vagy fehér alapon foltosak. Hernyói polifág lombfogyasztók. Nyári hernyófészekben élnek. Pieris brassicae Káposztalepke Pieridae Fehérlepkék 2-3 nemz./év Nincs bizonyítva, vándorlepke, esetleg bábként Alapszín fehér, a hímen kevesebb, a nőstényen több fekete folttal. A hernyó nappal táplálkozik, szabálytalanul rág, nem rágja be magát a káposztafejbe. 18

19 Lasioptera rubi Málna gubacsszúnyog Rhagoletis cerasi Cseresznyelégy Liriomyza trifolii Gerbera aknázólégy Itonidae (Cecidomyiidae) Gubacsszúnyogok Trypetidae Fúrólegyek Agromyzidae Aknázólegyek Diptera kétszárnyúak Alrend: Brachycera rövidcsápúak Nematocera- Dictera Hosszúcsápúakkétszárnyúak Brachycera- Diptera 1 nemz./év Lárva 1 nemz./év Báb Akár 12 nemz./év Szabadföldön nem telel át Vesszőn, hajtáson, levélnyélen található repedezett felszínű vastagodás, melyekben vöröses lárvák találhatók. A károsított részen hat hét alatt jól látható gubacs képződik. A test fekete, a fej elől, a tor vége és a szárnytő sárgás. A szárny csúcsán egy vastag fordított V alakú fekete sáv található. Izolálás sárga lapos színcsapdával. Gyümölcskárosító, gyümölcsönként egy nyű. 1-2 mm-es sárga és fekete. A nőstény a petéit tojócsövével a levéllemezbe süllyeszti. A lárva kanyargós aknát készít. Előrejelzés sárga lappal. 19

20 Delia radicum (Phorbia brassicae) Tavaszi káposztalégy Janus compressus Hajtáshervasztó darázs Anthomyidae Viráglegyek Cephidae Szalmadarazsak Brachycera- Diptera Hymenoptera Hártyásszárnyúak 3 nemz./év Báb 1 nemz./év Lárva Házi légyhez hasonló, de annál kisebb. A kikelő lárvák a gyökérnyaki részen hámozgatnak, majd a gyökéren keresztül a szárba jutnak. A növény lankad, levelei ólomfényűvé válnak. Rajzás fehér színcsapdával izolálják. Körte hajtásain spirálvonalban szúrást ejt, de csak egy tojást helyez el. A hajtás elhervad. 20

21 Caliroa limacina Füstösszárnyú levéldarázs Tenthredinidae Levéldarazsak Hymenoptera Hártyásszárnyúak 2 nemz/év Lárva Lárvája a cseresznye, meggy, körte levelein hámozgat. Lombveszteség. Főleg faiskolában és fiatal fákat károsít. Hoplocampa minuta Poloskaszagú szilvadarázs Eriophyes vitis Szőlő gubacsatka Tenthredinidae Levéldarazsak Eriophyidae Gubacsatkák Hymenoptera Hártyásszárnyúak Acarina Atkák 2 nemz./év Lárva 6-7 nemz./év Kifejlett egyedek Tápnövénye a szilva és a ringló. Tojásait a csészelevelek cimpáiba rakja. A kikelő lárvák a gyümölcsbe rágnak, a magkezdeményt is elfogyasztják. Az apró gyümölcsök tömegesen hullanak. A szőlő rügyeiben telelnek, fakadás előtt a levél kezdeményeket szívogatják. A fonákon nemezképződés figyelhető meg. 21

22 Eriophyes avellanae Mogyoró rügygubacsatka Eriophyidae Gubacsatkák Acarina Atkák Az atkák a rügyben Telelnek, ott télen is szaporodnak A kártétel csekély, védekezni ellene nem szükséges. A fertőzött rügyek tavasszal nem bomlanak ki, csak rózsaszerűen szétnyílnak. Calepitrimerus (Epitrimerus) vitis Szőlő levélatka Eriophyidae Gubacsatkák Acarina Atkák 7-10 nemz./év Kifejlett egyedek telelnek A szívogatás hatására a hajtások rosszul fejlődnek, a levelek deformálódnak. Tarsonemus pallidus Szamócaatka Tarsonemidae Tetűatkák Acarina Atkák 5-8 nemz./év Kifejlett nőstény telel A levelek görbülnek, zsugorodnak, később elszáradnak. Poliphagotarsone mus (Hemitarsonemus) latus Szélesatka Tarsonemidae Tetűatkák Acarina Atkák Növényházban 3-3,5 nap alatt kifejlődik egy generáció Főleg dísz és hajtatott zöldségfélékben károsít. Szívogatás hatására a levelek kanalasodnak, deformálódnak. A 22

23 paprika termése parásodik, felrepedezik. Tetranychus urticae Közönséges takácsatka Tetranychidae Takácsatkák Acarina Atkák Növényházban 9-10 nemz./év Szabadföldön 5-7 nemz./év Növényházban: folyamatosan szaporodik Szabadföldön: Megtermékenyített nőstény A károsított növény részeket sűrű poros szövedék borítja. Száraz meleg klímát kedveli. Panonychus ulmi Piros gyümölcsfa takácsatka Tetranychidae Takácsatkák Acarina Atkák 4-6 nemz./év Pete Az áprilistól kelő lárvák a fejlődő leveleket szívogatják. Negatívan befolyásolja a hajtások és később a generatív részek fejlődősét. Korai lombhullást okoz. Kedveli a rózsafélék családjába tartozó fás növényeket. 23

24 24