Emlékek szubjektív '56 plakátokon

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Emlékek szubjektív '56 plakátokon"

Gabi Török
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Emlékek szubjektív '56 plakátokon Magyar grafikusok plakátkiállítása az 1956-os forradalom évfordulójára a KultUnió Alapítvány Kéthatáron Túl című kiállítás sorozatának keretén belül.

3 Emlékek szubjektív '56 plakátokon Magyar grafikusok plakátkiállítása az 1956-os forradalom évfordulójára a KultUnió Alapítvány Kéthatáron Túl című kiállítás sorozatának keretén belül.

4 Az 1956-os budapesti forradalom az 1953-as berlini és az júniusi poznani felkelés után, a harmadik esemény volt a szocialista országok táborán belül, melynek az volt a célja, hogy megváltoztassa az akkori politikai rendszert és elérje az orosz katonai jelenlét megszüntetését az országban. Mindhárom elbukott, mindhármat megtorlás követte és sem a társadalmi rendszer, sem a katonai jelenlét nem változott meg egészen 1989-ig. A jelen kiállítás anyagát, döntő többségben fiatal grafikusok munkáiból állítottuk össze a Magyar Plakát Társaságnak a forradalom 60-ik évfordulójára kiírt pályázatára beküldött pályaművek közül. Vajon egy ma, a húszas éveiben járó magyar grafikus, hogyan tud közelíteni ehhez az eseményhez? Akik esetleg akkor ebben részt vettek, a nagyszüleik voltak. A téma több mint három évtizedig tabunak számított a közbeszédben és az emberek csak nagyon szűk, bizalmas körben oszthatták meg a forradalomról szóló gondolataikat, szavaikat. A hat évtizednyi távolság egyszerre tette nehézzé a személyes kapcsolódást az eseményekhez és egyszerre kínálta fel a történelmi távlatot, azzal együtt, hogy az események nyílt feldolgozása szinte a rendszerváltás pillanatában elkezdődött. Az itt látható munkák alkotóinak egy jó része nem, vagy csak nagyon kevés emléket őrizhet arról, hogy milyen volt a rendszerváltás előtti időszak, de hatalmas kép és szöveg anyagot tartalmazó archívumokban kutathatott, olvashatott, a forradalmat személyes, politikai, gazdasági, jogi szempontból elemző munkákat. A kiállított művek a forradalom számos különböző aspektusára reagálnak, egyszerre felvonultatva a különböző preferenciáknak megfelelő szempontokat. A gondolatokat, az üzeneteketet azonban mégis csak úgy kellett, és úgy tudták megfogalmazni, ami egyszerre jellemző arra a vizuális kultúrára, amiben mozognak és arra a befogadó közegre, aminek a figyelmére számítottak. Korszerűnek kellett lenni. Surányi Mihály 4

5 56 & plakát 1956 ősze a magyar történelem egyik sorsfordító pillanatát hozta el, akkor is, ha a forradalom véres megtorlásokba és tömeges emigrációba torkollott, mégis: semmi sem lett utána ugyanaz megítélése sokat változott és folyamatosan vitatott volt az elmúlt 60 évben, míg mára az iskolások számára hasonlóan történelmi tanagyag lett, mint év elmúltával lassan fordulóhoz érkezünk: a kollektív, beszélt emlékezetből lassan átkerül a megírt, intézményesített emlékezetbe, vagyis a történetírás írott emlékezetének világába. Egyre kevesebben lesznek köztünk olyanok, akik saját emlékeiket tudják elmesélni a történtekről, és egyre több olyan generáció nő fel, akiknek közvetett emlékei sem lehetnek, vagyis nem hallhatták szüleik vagy nagyszüleik személyes elmesélését sem. Ennek a fordulatnak azért van jelentősége, mert ilyen fordulatokkor formálódik meg egy-egy fontos eseményről a történeti narratíva. Vagyis ilyenkor alakul ki egy jól átadható, egységes kép, amelyben immár elmosódnak a személyes részletek. A most bemutatott kiállításon sok olyan alkotó szerepel, akinek nem lehet személyes tapasztalata 1956 eseményeiről. Sokuk főiskolai hallgató, akiknek még a szüleik is kisgyermekek lehettek akkoriban. Mellettük fontos szerepet kap az a generáció, amelyik maga volt kisgyerek a Budapest utcáin folyó csaták idején, ami gyakran szerepet kap a családi legendáriumban. A szülők mesélhettek róla, mi történt itt HA egyáltalán meséltek róla, hiszen 1956 emlékezetéhez hozzá tartozik az is, hogy hosszú évtizedekig a hallgatás jutott neki, hogy a rendszerváltozáskor mint szimbólum hirtelen kulcsfontosságot kapjon plakáttörténeti szempontból is fontos dátum. Ennek az évnek a tavaszán (tehát jó fél évvel a forradalom előtt) rendezték meg Budapesten azt a plakátkiállítást, amelyben ez a műfaj mert a művészetek közül elsőként szakítani a szocialista realizmussal. A forradalomhoz is kötődik egy emblematikus plakát, igaz, nem magyar alkotás: Franciszek Starowieyski könnyező galambja. A kulturális (elsősorban film) plakátjairól nevezetes, sőt, világhírű lengyel plakátművészet itt átlépett a politika területére. A lengyelek szolidaritását mindennél beszédesebben mondta el a Picasso békekonferencia plakátját idéző mű. 56 magyar plakátjaival foglalkozott több ízben Sümegi György, az ő gyűjtése révén ma képet tudunk alkotni arról, milyen falragaszok borították Budapest utcáit ezekben a válságos napokban. Hiszen minden az utcán zajlott: az élet, a harcok, a halál, és a kommunikáció is. Intézményrendszer nélkül, minimális körülmények között készültek de készültek! plakátok, amelyek híreket adtak a város lakóinak. A Magyar Plakát Társaság 12 éve alakult meg, nem sokkal azelőtt, hogy az ország évfordulójára készült. A Társaság már akkor egy plakátkiállítással tisztelgett a forradalom előtt. Nem csoda: az alapítók között azokat a grafikusművészeket találjuk, akik emblematikus művekkel mozdították elő egy másik nagy átalakulás (ha nem is forradalom) a rendszerváltás létrejöttét (elég itt csak Orosz István Tovariscsi Konyec plakátjára utalni). Nem egy plakátjuk már akkor 1956 emlékével foglalkozott, és szíven ütötte az évtizedeken át hallgatni kénytelen közvéleményt ban a 60. évfordulóhoz kapcsolódik a Társaság által rendezett nagyszabású esemény: a PosterFest is. A most bemutatott anyag az 50. és 60. évfordulóra készült munkákból válogat: fiatal főiskolásoktól, és beérkezett művészektől egyaránt. Az anyagból kibontakozik az 1956-ot megjelenítő finom utalásokkal teli szimbólumrendszer, amelyben a szovjet hatalmi jelképek a nemzeti szimbólumokkal, illetve a gyász jelképeivel alakítanak ki új kontextusokat, és mondanak el újat a mára történelemmé vált eseményekről. Katona Anikó 5

6 6 Árendás József Magyar Plakát Társaság

7 Bácsi Gabriella Budapesti Metropolitan Egyetem 7

8 8 Baranyi Bettina Pécsi Tudományegyetem

9 Barzsó Réka Budapesti Metropolitan Egyetem 9

10 10 Bocsi Éva Pécsi Tudományegyetem

11 Bocsi Éva Pécsi Tudományegyetem 11

12 Bordás Melinda Pécsi Tudományegyetem 12

13 Csibi Anett Pécsi Tudományegyetem 13

14 Dancs Réka Pécsi Tudományegyetem 14

15 Dublecz Gréta Pécsi Tudományegyetem 15

16 16 Ducki Krzysztof Magyar Plakát Társaság

17 Francia Imre Budapesti Metropolitan Egyetem 17

18 18 Gábor Imre

19 Gál Barbara Magyar Képzőművészeti Egyetem 19

20 Gál Krisztián Magyar Plakát Társaság 20

21 Halász Réka Pécsi Tudományegyetem 21

22 22 Kincses Endre Pécsi Tudományegyetem

23 KLING Johanna Pécsi Tudományegyetem 23

24 24 Lizom Dávid Pécsi Tudományegyetem

25 Ludányi Gergely Budapesti Metropolitan Egyetem 25

26 26 Miklós Melinda Budapesti Metropolitan Egyetem

27 Miklós Melinda Budapesti Metropolitan Egyetem 27

28 28 Molnár Renáta Budapesti Metropolitan Egyetem

29 Orosz István Magyar Plakát Társaság 29

30 30 Papp Rita

31 Papp Sámuel Budapesti Metropolitan Egyetem 31

32 32 Papp Zsófia Pécsi Tudományegyetem

33 Papp Zsófia Pécsi Tudományegyetem 33

34 34 Rádi Annamária Pécsi Tudományegyetem

35 Sefta Leila Pécsi Tudományegyetem 35

36 36 Stumpf Diána Pécsi Tudományegyetem

37 Stumpf Diána Pécsi Tudományegyetem 37

38 38 Szabó Flóra Bianka Magyar Képzőművészeti Egyetem

39 Toroczkay Balázs Budapesti Metropolitan Egyetem 39

40 40 Tóth Máté Budapesti Metropolitan Egyetem

41 Tóth Tamás Magyar Plakát Társaság 41

42 42 Tótok Bálint Budapesti Metropolitan Egyetem

43 Valentini Nikolett Budapesti Metropolitan Egyetem 43

44 Varga Gábor Farkas Magyar Plakát Társaság 44

45 Vörösmarti Daniella Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 45

Kastl Egy gimnázium a múltból Kiadja Kultunio AlApítvány, Budapest Támogatók Kultunio Alapítvány Magyar Plakát Társaság Foundation for Contemporary Art Németországi kiállítási helyszínek Magyarország

46 Kastl Egy gimnázium a múltból Kiadja Kultunio AlApítvány, Budapest Támogatók Kultunio Alapítvány Magyar Plakát Társaság Foundation for Contemporary Art Németországi kiállítási helyszínek Magyarország Főkonzulátusa - Düsseldorf Magyarország Főkonzulátusa - München Magyarország Nagykövetsége - Berlin Válogatás Surányi Mihály Grafikai terv Korolovszky Anna Nyomdai munka Fort-Inn Kft. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja. A kiállítás a Kultunio Alapítvány, Magyarország Főkonzulátusa és a Magyar Plakát Társaság együttműködésének az eredményeképpen valósulhatott meg. A Kastl Gimnázium az egyetlen magyar nyelven oktató intézmény volt a magyarországi határokon kívül közel 47 éven át. Elődje már a II. világháború után fogadta a menekült magyar fiatalokat. Hivatalos megalakulását az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc miatt emigrációba kényszerülő magyar gyermekek érkezése hívta életre. A Kastl működése alatt nemcsak oktatott, de otthont is adott a sok ezer diáknak és családjaiknak, így forrt egybe neve a magyar forradalommal és vált annak jelképévé. A Kast Gimnáziumot bemutató ismertetőnk és a Kéthatáron Túl kiállítás további anyaga a kiállítás helyszínén megtekinthető. fotó: Dr. Tóth Gergely

47 47

48 48

Hasonló dokumentumok

OM azonosító: 027953 Székhely neve: Kecskeméti Református Gimnázium Székhely címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7.

OM azonosító: 027953 Székhely neve: Kecskeméti Református Gimnázium Székhely címe: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. 6000 Kecskemét, Tanulmányi terület kódja: 40 Tanulmányi terület gimnázium: 4 évfolyamos; általános kerettanterv; az első idegen nyelv a(z) francia nyelv vagy a(z) spanyol nyelv vagy a(z) angol nyelv; felvételi