Agrokémia Mezıgazdasági mérnök hallgatók részére Dr. Füleky György egyetemi tanár Gödöllı, április

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Agrokémia Mezıgazdasági mérnök hallgatók részére Dr. Füleky György egyetemi tanár Gödöllı, 2007. április"

Átírás

1 Agrokémia Mezıgazdasági mérnök hallgatók részére Dr. Füleky György egyetemi tanár Gödöllı, április

2 Tartalomjegyzék A növények kémiai összetétele Növényi tápelemek és osztályozásuk Növények tápelemtartalma A tápanyagellátás hatása a termés minıségére Tápelemek a talajban A talaj tápelem-szolgáltató képességének folyamata Talajmintavétel tápelem vizsgálatok céljára A talaj felvehetı tápelem tartalma A talaj felvehetı tápelem tartalmának meghatározása kémiai módszerekkel A talaj felvehetı tápelem tartalmának meghatározása biológiai módszerekkel Növényvizsgálaton alapuló mőtrágyázási szaktanácsadás Mőtrágyaismeret Szerves-trágyák Mőtrágyázási szaktanácsadás Mintafeladatok 3. oldal 6. oldal 9. oldal 18. oldal 23. oldal 29. oldal 35. oldal 38. oldal 39. oldal 43. oldal 49. oldal 53. oldal 67. oldal 73. oldal 87. oldal 2

3 A növények kémiai összetétele A növények két fı alkotórésze a víz és az un. szárazanyag. A friss növényi zöldtömeg legnagyobb része víz. A magvak, száraz termések víztartalma viszonylag kisebb. A különbözı növényi részekben különbözı a víztartalom. Legtöbb vizet a fiatal, élettanilag aktív növényi szervek tartalmaznak. A protoplazma vízmegkötı képessége a növény öregedésével csökken. A legkisebb a víztartalom a növényi magvakban, melyekben az élettevékenység erısen csökkent. A növények víztartalma ezenkívül függ a környezeti tényezıktıl is, így a talajadottságoktól, a klímától, és a vízellátottság mértékétıl. A víztartalom súlyállandóságig történı szárítással határozható meg. A szárítás hımérsékletén (általában 105 o C) a víz eltávozik, a súlyveszteség adj a víztartalmat, a visszamaradó rész a szárazanyag. A mezıgazdasági termékek víztartalma a tárolás szempontjából is figyelmet érdemel. A termékek általában csak akkor tárolhatók veszteség, illetve minıségromlás nélkül, (pl. gabonafélék, kukorica, szénafélék, stb.), ha kevés vizet tartalmaznak. Napjainkban már ismert a kukorica nedves tárolásának lehetısége, ami a szárítási energia megtakarítása szempontjából figyelemre méltó. A szárazanyagon belül további alapvetı alkotórészt különböztetünk meg: a szervesanyag-tartalmát és a szervetlen, vagy másképpen hamualkotórészeket. A növény szárazanyagát 500 o C-on izzítva, a szerves anyag elég és visszamarad a hamu. A szárazanyag túlnyomó többségét, mintegy 90 5-át a szerves vegyületek teszik ki, a hamualkotórészek aránya ennek megfelelıen kicsi. A növényi szárazanyag összetétele a következı átlagértékekkel jellemezhetı: C % H 5-6 % O % Egyéb elemek 2-10 % 3

4 1. táblázat Kultúrnövények víztartalma (friss zöldtömeg, illetve termés százalékában) Vegetatív részek Gabonafélék (levél, szár) % Főfélék, pillangósok (levél, szár) % Cukorrépa gyökér, levél % Takarmányrépa gyökér, levél % Burgonyagumó 75 % Burgonyaszár (zöld) % Gabonaszalma, kukoricaszár % Réti széna, lucernaszéna % Húsos termések Tök, uborka % Gyümölcs, szılı, földieper % Száraz termések és magvak Kukoricaszem % Gabonaszem, pillangósok magvai % Repce, lenmag 8-10 % A szerves-anyag elégése után, a szervetlen alkotórészek többsége különbözı sók vagy oxidok formájában marad vissza. A hamuban legnagyobb mennyiségben K, Ca, Mg, Na, P, S, Si, Cl található, ezenkívül kisebb mennyiségben mikroelemek, melyek közül a legfontosabb a Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B. (A nitrogén szinte teljes mennyisége ammónia, illetve nitrogénoxidok formájában távozik, de más elemeknél is léphet fel izzítási veszteség.) A hamualkotórészek között találunk a növény számára nélkülözhetetlen tápelemeket és találunk nélkülözhetı, vagy eddig nem tisztázott élettani hatású elemeket. Ugyanis a növény a táplálkozásához szükséges elemek felvétele mellett nem képes teljesen megakadályozni a nélkülözhetı (ballaszt) elemek felvételé és a káros hatású (toxikus) elemek felvételét sem. Esetenként a nélkülözhetetlen elemeket is a szükségesnél nagyobb mértékben veszi fel a növény (luxus felhalmozás). A hamutartalom viszonylag kis része a friss zöldtömegnek, ezért mennyiségét a szárazanyag százalékában fejezi ki. A hamutartalom legnagyobb és tág határok között változik a levelekben és egyéb vegetatív részekben. Kisebb a gumós termések és magvak hamutartalma. A hamutartalom 4

5 függ a növény korától, a talaj ásványianyag-tartalmától és a termés nagyságától is. A trágyázás növelheti a hamutartalmat, különösen a vegetatív szervekben, a generatív szervek hamutartalma viszonylag állandó. Az egyes elemek megoszlása a különbözı növényi részek hamujában is változó. A növények szárazanyagában található nagyszámú szerves vegyület funkció és vegyülettípus, valamint különbözı gyakorlati szempontok alapján csoportosítható. A szerves vegyületek, vegyületcsoportok egy része minden növényben megtalálható, ilyenek a szénhidrátok, zsírok, foszfatidok, fehérjék. Egyes növények tartalmazhatnak specifikus, sajátos vegyületeket, mint pl. az alkaloidok, vagy a terpének. Mennyiségileg legjelentısebbek a szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok, ezek szerkezetalkotó és egyben tartalékanyagok is. Sokkal kisebb mennyiségben fordulnak elı, de igen fontosak a foszfatidok, a vitaminok és a klorofill. Legkisebb mennyiségben vannak jelent az élettani folyamatokat szabályozó enzimek, vitaminok és hormonok, melyek szerepük miatt nélkülözhetetlenek. Néhány növény fontosabb szerves alkotórészeinek megoszlását a termésben a.. táblázat tartalmazza. Megfigyelhetı, hogy a gabonafélék és a hüvelyesek szemtermésében nagy a szénhidráttartalom, s ennek nagy része keményítı. Jelentıs a burgonya keményítıtartalma is. A cukortartalom közismerten legnagyobb a cukorrépában és a különbözı gyümölcsökben. A cellulóztartalom a kultúrnövények fıtermésében nem több néhány százaléknál. A rostnövényekben, szálastakarmányokban és szalmában ezzel szemben lényegesen több cellulóz halmozódik fel (lásd nyersrost). 2. táblázat Néhány növény fı termésének átlagos kémiai összetétele növény szénhidrátok cukrok keményítı cellulóz Zsírok fehérjék Búza 3,0 58,0 2,5 1,8 15,0 Rozs 5,0 60,0 2,0 1,6 12,0 Zab 2,0 45,0 13,0 5,0 11,0 Kukorica 2,5 65,0 1,8 4,0 9,0 Borsó 6,0 40,0 5,0 1,0 25,0 Bab 4,0 45,0 3,5 1,5 22,0 Szója 8,0 3,0 4,5 20,0 35,0 Napraforgó 5,0 2,0 5,0 50,0 25,0 5

6 Burgonya 1,0 16,0 1,0 0,1 1,2 Cukorrépa 18,0-1,2 0,1 0,6 Sárgarépa 7,0 0,5 1,6 0,2 0,7 Alma 12,0-0,7 0,1 0,3 A zsírtartalom jelentıs a szójában, a napraforgóban és más olajosmagvú növényben, a többi növény termésének zsírtartalma lényegesen kisebb. A fehérjetartalom legnagyobb a pillangósvirágú hüvelyesek és a napraforgó termésében. A gabonafélék fehérjetartalma kisebb, a többi növényé pedig viszonylag alacsony. Növényi tápelemek és osztályozásuk Tápelemek a növény számára nélkülözhetetlen (esszenciális) elemeket tekintjük. Tápelemeknek Allen és Anon szerint azokat tekintjük, amelyek a következı kritériumoknak megfelelnek: Az elem hiánya esetén a növény fejlıdésében zavar áll be, Az elem pótlásával a hiánytünetek megelızhetık, vagy megszőntethetık, Az elem hatása az élettani folyamatokban kimutatható, Az elem nem helyettesíthetı más elemekkel. Mengel szerint tápelemek azok az elemek, amelyek a növények növekedéséhez és zavartalan fejlıdéséhez szükségesek, s funkciójukat más elem nem tudja ellátni. E definíció alapján a következı elemeket sorolja a tápelemek közé: C, H, O, N, P, S, K, Ca, Mg, Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B, (Na, Cl, Si) A zárójelben lévı elemek szerepe ma még vitatott, de egyes kultúráknál hatásuk kimutatható. Így pl. kedvezı Na-hatásokat tapasztaltak cukorrépánál és Cl-hatásokat paradicsomnál (hasznos elemek). Az élettani funkciók felismerésével, tisztázásával a tápelemeknek minısíthetı elemek számának növekedése várható. A tápelem megjelölés helyett a magyar szájhasználatban általánosan elterjedt a tápanyag kifejezés. A tápelemeket a növények általában szervetlen ionok pl. nitrát, foszfát, vagy szervetlen vegyületek pl. szén-dioxid formájában veszik fel. Kimutatták továbbá, hogy a 6

7 növény egyes szerves vegyületeket (pl. karbamid, aminósavak, kelátok) is képes közvetlenül hasznosítani. A tápanyagok tehát szigorú értelemben véve a növények táplálását szolgáló ionok, vegyületek. A tápelemek csoportosíthatók mennyiségi alapon és az elemek funkciója szerint. A mennyiségi osztályozás a növény szárazanyagában lévı mennyiségi különbségek alapján alakult ki. Leggyakrabban az elemeket két csoportba, a makro- és mikroelemekre osztjuk. Makroelemeknek tekintjük azokat a tápelemeket, melyek 0,1 5-nál nagyobb mennyiségben fordulnak elı a növény szárazanyagában és mikroelemeknek azokat, melyek ennél kisebb mennyiségben találhatók. Makroelemek: C, H, O, N, P, S, K, Ca, Mg, Mikroelemek: Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B A Ca-ot és Mg-ot mezoelemként is szokás jelölni. A mikroelemekhez tartozó elemeket nyomelemeknek is nevezik. Mennyiségüket gyakran ppm-ben adjuk meg (ppm = parts per million = milliomodrész) a ppm kifejezhetı g/t, mg/kg, µg/g egységben is. A rendkívül kis mennyiségben elıforduló elemeket ppb = parts per billion (billiomod rész) egységben szokás megadni. Ez a kifejezésmód leginkább a toxikus hatású elemeknél használatos, pl. Cd, Hg, Pb, melyek mai ismereteink szerint nem tartoznak a tápelemek közé. Az analitikai módszerek fejlıdésével egyre növekszik a növények szárazanyagában kimutatható elemek száma. Ma már szinte minden, a természetben elıforduló elem azonosítható a növényekben. A tápelemek mennyiségi osztályozása rendkívül mechanikus, mivel nem mennyiségük határozza meg jelentıségüket. A viszonylag kis mennyiségben elıforduló mikrotápelemek élettanilag ugyanolyan fontosak, mint a makrotápelemek. Éppen ezért a tápelemeket egyre inkább kémiai tulajdonságuk és élettani funkciójuk alapján csoportosítjuk. Példaként a Mengel osztályozását mutatjuk be a 3. táblázatban. A táblázatból kitőnik, hogy a nemfémes elemek, illetve az alkálifémek és alkáliföldfémek, továbbá a nehézfémek élettani hatása jelentısen eltér egymástól. Ugyanakkor a mikroelemekhez számító bór a nemfémes elemek csoportjában a csoportban szereplı makroelemekhez hasonló szerepet játszik. 7

8 3. táblázat A növényi tápelemek csoportosítása kémiai tulajdonságuk és élettani funkciójuk, szerepük alapján (Mengel, 1976) Elemcsoport, elemek Felvétel és szállítás Elemek szerepe, élettani, biokémiai funkció Nehézfémes elemek C Felvétel gáz alakban (CO 2, O 2,) A szerves vegyületek legfontosabb építıkövei C-felvétel HCO - 3 formában is O O-felvétel részben H 2 O-ból H H-felvétel H 2 O-ból N Felvétel oxokomplex formában S NO 3 -, H 2 PO - 4, HPO - 4, SO 2-4 stb P N-felvétel NH + 4 formában is B Szállítás szervetlen ion, vagy Si szerves molekula formájában is, pl. aminosav, amid, foszfolipid vagy észter alakjában Alkálifémek, alkáliföldfémek K Na Felvétel és szállítás kation Mg formában Ca Nehézfémek Fe Felvétel Mo kivételével Mn kationként vagy fémkelát Cu formában. Zn 2- Mo felvétel MoO 4 formában Mo Szállítás fémkelát vagy szervetlen ionként Szerves vegyületek fontos építıkövei, a NO 3 - és a SO 4 2- redukció után atomos kötéssel kapcsolódnak a szénvázakhoz. A S és N atomok szabad elektronpárjai kelátkötést tesznek lehetıvé. Foszfát-, borát-, szilikátionok észtereket képeznek alkoholos csoportokkal Túlnyomóan adszorpciós úton, szerves anyaghoz kötve. Könnyen kicserélik, kiszorítják egymást. Enzimekre nem specifikus kolloidkémiai hatást gyakorolnak. (Duzzadási fok). A Mg részben kelátként kötve, ebben a formában specifikus hatást fejti ki: enzimaktivátor. Többnyire enzimek fémkomponensei, hatásuk gyakran a fém vegyértékváltozásán alapszik. A Mn és Zn szerepe részben hasonlít a Mg szerepéhez: elısegíti az enzim és a szubsztárum reakcióját. A kelátkötés uralkodó. 8

9 Nemfémes elemek csoportjába tartoznak a C, H, O, melyek a szerves vegyületek legfontosabb építıkövei. A csoportban található többi elemnek is a szerves-anyag felépítésében van szerepe. Ilyen a N és a S, amely a nitrát és szulfát redukciója után atomos kötéssel épül be a szánláncokba, továbbá a P, a B, és a Si, amyle foszfát, borát, szilikát alakban épül be. Ez utóbbi szervetlen csoportok nem redukálódnak, hanem észterkötést képeznek a különbözı szerves vegyületek, különösen a cukrok OH csoportjával. Míg a C, O, és H a vázanyagokat: cellulózt, lignint és pektint építi fel, a N, P és S az anyagcserefolyamatokban jut szerephez. A proteinek és proteidek fontos építıkövei. Az alkálifémek és az alkáliföldfémek elemei túlnyomórészt ionos állapotban vannak jelen a növényekben. Ezeket az elemeket a növény kationként veszi fel és feltehetıleg így is szállítja. Elsısorban a szerves vegyületek negatív töltéseinek lekötése a szerepük. Az alkálifémionok és az alkáliföldfémek ionjai nincsenek erısen a szerves anyaghoz kötve, egymást kiszoríthatják helyükrıl. Jelentıs hatásuk van a plazma duzzadtsági állapotára. A Mg enzimaktivátorként jelentıs szerepet tölt be a foszforilálási folyamatokban, kötést hoz létre az enzimfehérje és a koenzim között. A nehézfémek az alkiáli-ionokkal ellentétben igen erısen kötıdnek a szerves anyaghoz, illetve kelát formában beépülnek abba. Legszembetőnıbb tulajdonságuk kifejezett hajlamuk a fémkomplex-képzésre. Feltehetı, hogy a kelátok a nehézfémek felvételében és szállításában jelentıs szerepet játszanak. Elıfordulhat, hogy a kelátkötésre nagyobb hajlammal rendelkezı ion, pl. Cu 2+ egy másik iont, pl. Mn 2+ -t a komplex kötésbıl kiszorítja. A Mn a Mg-hoz hasonló szerepet tölt be, ezért közbülsı helyet foglal el az alkáliföldfémcsoport és a nehézfémek elemei között. A nehézfémek többnyire enzimaktivátorként fejtik ki hatásukat. A növények tápelem-tartalma A növények tápelem-tartalma a szárazanyagban növényfajonként és fajtánként különbözı. Az egyes növényi részek (szervek) elemi összetétele is eltérı. A növények, növényi részek tápelem-tartalmát külsı tényezık, mint a talaj tápanyag-tartalma, vízellátottsága és a trágyázás ugyancsak befolyásolják. Ennek következtében átlagértékek nem adhatók meg, csak értékhatárok: 9

10 4. táblázat A növények átlagos tápelem-tartalma N, K 2,0-6,0 % Ca, P, S 0,3-1,5 % Mg, Na 0,2-0,6 % Fe, Mn % Zn ppm Cu 5-10 ppm B (egyszikőekben) <10 ppm B (kétszikőekben) ppm Mo <1 ppm A növények tápelem-tartalma változik a korral. A fiatal növény sok nitrogént, foszfort, káliumot igényel, melyek közül a nitrogén és foszfor gyorsan beépül a szerves vegyületekbe. A fokozott szervesanyag-termelés, a fotoszintézis csak a vegetatív rendszer elsısorban a levelek teljes kifejlıdése után indul meg. A fiatal növényi részek mindig több ásványi anyagot és nitrogént tartalmaznak, mint az idısebbek, vagyis a tápanyagfelvétel megelızi a szervesanyag-képzıdést. A növényi szervezet a tápanyagok felvételével teremti meg a feltételeket a fotoszintézishez, amelytıl a termés nagysága függ. A növények tápanyag-tartalma a szárazanyagban a kalcium kivételével az elmondottak következtében a tenyészidı elırehaladásával csökkenı tendenciájú. Ennek ellenére a tápanyagszükséglet a növények fejlıdésével mégis növekszik. A növények tápanyagigénye a tenyészidıszak különbözı szakaszaiban elemenként is eltérı. A nitrogént elsısorban a vegetatív fázisban igényli a növény. A foszfor felvételében két maximum figyelhetı meg: a fejlıdés kezdeti szakaszában a gyökérképzıdéshez, a reproduktív szakaszban pedig a virág- és magképzıdéshez szükséges nagyobb mennyiségő foszfor. A káliumigény nagy a vegetatív fázisban, amikor a levéltömeg kialakulásában és a szénhidrátképzésben, illetve a reproduktív fejlıdési szakaszban a tartalék anyagok képzésében vesz részt. A tápanyagfelvétel üteme és ritmusa növényfajonként is változó, ezért általánosságban nem határozható meg egyértelmően. A nitrogén 10

11 A nitrogén az aminosavak, a fehérjék, a nukleinsavak és a nukleotidok, valamint a klorofill alkotórésze. Ebbıl következik, hogy az élet hordozójának, a protoplazmának és a genetikai információkat tároló és átadó sejtelmeknek, a kromoszómáknak, a géneknek és a riboszómáknak is fontos alkotó eleme. Mint az életmőködést szabályozó enzimek alkotórésze, nélkülözhetetlen az anyagcsere-folyamatokban. Ezenkívül elıfordulhat egyes, növényfajonként specifikus vegyületekben, pl. az alkaloidokban. A növény elsısorban nitrát- és ammóniumion formájában veszi fel a N-t. Ezenkívül szerves vegyületek felvételére is képes, pl. N-hez jut aminosavakban és karbamidban is. A N nagy részét a gyökerek veszik fel, de felvehetik a levelek is, karbamidfelvételre elsısorban így kerülhet sor. A szervetlen formában felvett N gyorsan átalakul szerves N-vegyületekké. A N-vegyületek mozgása a növényben zavartalan, éppen azért a N-hiány elsısorban idısebb leveleken tapasztalható, mivel ezekbıl hiányos N-ellátás esetén a N átvándorol a fiatalabb zöld részekbe. Nitrogénhiány csökkent növekedéssel és fehérjeképzıdéssel jár együtt. A növények vegetatív fejlıdése lerövidül, meggyorsul a reproduktív fejlıdési szakasz. Gabonaféléknél és más növényeknél is csökken a fehérjetartalom, a keményítı, a cukor és néhány más szénhidrát mennyisége pedig növekszik. A magvak korábban érnek, de aprók, így kisebb lesz a szemtermés. A nitrogénhiány hiánytünetek formájában is észlelhetı: a levelek fakó, világossárga színőek, esetenként vöröses színárnyalat is megfigyelhetı. Az elszínezıdés az idısebb leveleken kezdıdik, amelyeket a növény gyakran idı elıtt elhullat. A gabona N-hiánya elsısorban a fejlıdés korai szakaszában (a bokrosodási fázisban) világoszöld színnel jelentkezik. A bokrosodás ilyen esetben kisebb mértékő, az állomány ennek következtében hiányos. A bıséges N-táplálás ezzel szemben sötétzöld, üde növényzetet eredményez, a növények lédúsak és széles levelőek. A sötétzöld szín a kloroplasztiszok fokozott szintézisének a következménye. A N-hiányos növények fakó, világoszöld színe a csökkent kloroplasztisz-képzıdésre vezethetı vissza. A nitrogén túladagolása fokozott vegetatív fejlıdést, kései érést idéz elı, gabonáknál dılési veszélyt okoz. A nagy N-adagok egyes kultúráknál kedvezıtlenül hatnak a termék minıségére. A foszfor 11

12 A foszfor létfontosságú sejtalkotó részek, a nukleoproteidek és a foszforlipidek építı eleme. A lecitin pl. nélkülözhetetlen alkotója a különbözı sejtmembránoknak. A DNS és RNS alkotó elemeként részt vesz az életfolyamatok szabályozásában. Mint az ATP, ADP és koenzimek alkotórésze fontos szerepet játszik a foszforilálási folyamatokban és a növények energiaháztartásában. A foszfor szinte minden élettanilag jelentıs folyamatban, így a fotoszintézisben, a glikolízisben, a citromsavciklusban, a szénhidrátszintézisben fontos szerepet játszik, s ennek következtében nélkülözhetetlen. A P a növényekben ortofoszfát vagy pirofoszfát kötésben van jelen. A növény H 2 PO 2 4 ionokat vesz fel. Ezenkívül szerves vegyületekbıl, pl. fitinbıl és nulkeinsavból is képes enzimek segítségével foszfátionokat lehasítani és ezt követıen felvenni. Ez a folyamat a gyökérfelületen játszódik le, a felvétel lassúbb, mint a szervetlen ionok felvétele. Foszforhiány esetén a növények rosszul fejlıdnek, elmaradnak a növekedésben, és merev tartásúak lesznek. A szárrészek vékonyak, a gyökerek rosszul fejlıdnek és gabonaféléknél a bokrosodás mérsékelt. A P hiánya a növekedést és gyökérfejlıdést tekintve hasonló a N-hiányhoz. Fontos megkülönböztetı jegy a levelek elszínezıdése P-hiányában: kékes zöld, tompa zöld, illetve piszkos zöld szín alakul ki, esetenként vöröses árnyalatok is megfigyelhetık antociánképzıdés következtében. A növény az idısebb leveleket sok esetben idı elıtt elhullatja. A P-hiányos táplálkozás mindig negatívan hat a virág- és termésképzıdésre. Gyümölcs és gabonaféléknél jelentıs terméscsökkenést okozhat. A gabonánál különösen fontos, hogy a vegetációs idıszak végén, vagyis a szemképzés idején megfelelı mennyiségő P álljon rendelkezésre. Hiánya esetén csökkent fehérjeszintézis figyelhetı meg különbözı kultúrnövényeknél. A foszforfelesleg közvetlen hatása általában nem észlelhetı. Nagy foszforadagok, oldhatatlan vas- és cinkfoszfát képzıdés következtében zavart okozhatnak a vas és cinkellátásban, vas- és cinkhiányt indukálhatnak. A kálium A növények K + -ion formájában veszik fel a káliumot a talajoldatból. A felvétel során érvényesül a növények válogatóképessége, ugyanis a talajoldatban a Ca- és Mg-koncentráció általában nagyobb, mint a K-koncentráció, a növények mégis sokkal több káliumot vesznek 12

13 fel, mint kalciumot, vagy magnéziumot. A K-tartalom növényfajonként eltérı, általában többszöröse a Ca-, Mg-tartalomnak. Különösen nagy a füvek K-tartalma. A káliumhiány tünetei: Rossz K-ellátás esetén, száraz idıben hervadási tünetek figyelhetık meg. A levelek ernyedtek és a levélszélektıl kiindulva világoszöld foltok keletkeznek, melyek a hiány fokozásával megbarnulnak. A K-mal hiányosan ellátott növények K-tartalma többnyire kisebb 1,5 %-nál, a bıségesen ellátott növények ezzel szemben 2-6 % K-ot tartalmaznak a száraz anyagban. A K-tartalom a növény korától is függ. A gabona bokrosodásakor pl. 5-6 % K-ot, míg az érett szalma 1-1,5 % K-ot tartalmaz. A kalcium A kalcium szervetlen és szerves sók alakjában, valamint ionos formában szabadon, illetve a plazmakollodiokhoz kötve található a növényekben. Hatása csak részben specifikus. Elısegíti a hosszirányú növekedést és a sejtszaporodást a merisztémás szövetekben. Különösen a sejtmegnyúlásra, differenciálódásra fejt ki specifikus hatást. Fontos szerepet játszik a sejtfalak középlemezeiben, a pektin stabilizálásában. A sejtmembránok szerkezetét és áteresztıképességét nagymértékben befolyásolja. Az enzimek aktiválásában kevésbé jelentıs a szerepe. A növények Ca-tartalma általában kisebb, mint a K-tartalom, a szárazanyag Catartalma többnyire kevesebb 1 %-nál. Kivételt képeznek a kétszikőek, melyekben a Catartalom 1-3-%. A növények a Ca-ot Ca 2+ -ion formájában veszik fel. A Ca 2+ -ion felvételét a többi fémkation és az ammóniumion visszaszoríthatja. Részben ezzel magyarázható, hogy a növény kevesebb Ca-ot vesz fel, mint K-ot, bár a Ca a talajoldatban nagyobb mennyiségben van jelen. Az ionantagonizmus a Ca eloszlását az egyes szervekben is befolyásolhatja. Megfigyelték, hogy a K-trágyázás az almafák leveleiben nagyobb mértékben visszaszorítja a Ca- és Mg-felvételt, mint a gallyakban. Ehhez hasonlóan a K-trágyázás a napraforgólevél Caés Mg-tartalmát is csökkenti. A Ca szállítása alapvetıen különbözik a K-szállításától a növényben, mivel a Ca csak a csúcsok irányába vándorol. Vándorlása tehát a transzspirációs áramlással azonos irányú. Mivel a Ca a levelekbıl alig vándorol vissza más szervekbe, a levelekben nagy a Ca felhalmozódás. Ez magyarázza, hogy a legtöbb esetben az idısebb levelekben nagyobb a Ca- 13

14 tartalom, mint a fiatal levelekben, továbbá azt, hogy a levelekben nagyobb a Ca-tartalom, mint a szárrészekben. A Ca-hiányt a növényekben nem csak a talaj Ca-hiánya, hanem esetenként a csökkent felvétel is okozhatja. A Ca 2+ -ionok a transzspirációs árammal szállítódnak, ezért a csökkent transpiráció pl. párás levegıben is akadályozhatja a Ca-felvételt. A Ca-hiány tünetei a Ca funkciónak megfelelıen legelıször a legfiatalabb, még differenciálódó szervekben jelentkeznek, pl. gyökerekben, hajtáscsúcsokon, fiatal levelekben. A gyökereken szövetelhalás, barnulás figyelhetı meg. A levelek rendszerint kisebbek, deformáltak, csúcsaik és széleik kanalasan felkunkorodnak, A levélszélektıl kiindulva klorózis lép fel, a klorotikus leveleken barna foltok képzıdnek. Az elváltozásokat gyakran az erek barnulása elızi meg a még zöld levélszövetben. A levelek a csúcstól az alap felé húzódóan elhalnak. A magnézium A Mg mint a klorofill alkotórésze jelentıs szerepet tölt be az asszimilációs folyamatokban. A mg-tartalom nagyobb része ionos állapotban szabadon, illetve a plazmafehérjéhez kötve fordul elı a növényben. Mint enzimaktivátor specifikus funkciókat lát el, elsısorban a foszforillálási folyamatokban, s ezen keresztül közvetve a fotoszintézisben, a glikolízisben, a citrátkörben, a légzésben, a tartalék tápanyagok képzésében és a N- anyagcserében. A növény a Mg-ot Mg 2+ -ion formájában veszi fel. A Mg felvételében is érvényesülhet a fémkationok közötti antagonizmus és az ammónium gátló hatása. Kimutatták, hogy a nitrát- N-nel táplált növények több Mg-ot vesznek fel, mint az ammónium-n-nel táplált növények. A mg felvételét a savanyú kémhatás is gátolja. A növények szárazanyagában a Mg kevesebb, mint a K és Ca, általában 0,5 % alatt van. A növényben elsısorban a csúcsok irányába vándorol, de az a tény, hogy a Mg-hiány elsısorban az idısebb levelekben észlelhetı, arra utal, hogy hiányos Mg-táplálkozás esetén a Mg az idısebb levelekbıl a fiatal levelekben vándorol. A magnézium-hiány tünetei: a Mg-hiány elsısorban az idısebb leveleken észlelhetı klorózis formájában. Fakó sárga foltok vagy csíkok képzıdnek a levélerek közötti levélfelületen. Gabonaféléknél és füveknél a világoszöld levélfelületen sötétzöld gyöngyfőzérszerő klorofillfelhalmozódás látható. Kukoricánál a levelek csíkozottsága jellemzi a Mg-hiányt. 14

15 A kén A kén a kéntartalmú aminosavak építıeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A kéntartalmú vegyületek élettanilag redoxirendszereket képeznek. A kén specifikus szerepe az SH-csoportot tartalmazó enzimekben és koenzimekben jut érvényre. A cisztintartalmú enzimek a citokrómokhoz és citokrómoxidázokhoz hasonló szerepet töltenek be. A koenzim A (CoA-SH) a citromsav-ciklusban és a zsírsavak szintézisében jelentıs. A növény a ként legnagyobb részben a gyökéren keresztül, szulfát formájában veszi fel. Valószínőleg aminosavakba épült S felvételére is képes, ennek azonban nincs gyakorlati jelentısége. Ezenkívül a növények a levegıben lévı kén-dioxidot is felveszik, ez azonban iparvidékek közelében a nagy kén-dioxid koncentráció miatt inkább káros (mérgezı), mint hasznos. A kénhiány tünetei: a nitrogénhiány tüneteihez hasonlóak. Rossz kénellátás esetén világoszöld, késıbb sárga, esetenként vöröses elszínezıdéső levelek figyelhetık meg. A kénhiányos növények merev tartásúak. A nitrogénhiánytól eltérıen a kénhiány a legfiatalabb leveleken figyelhetı meg. A keresztesvirágúak a satnya és kis növekedés mellett a levéllemezek kiszélesedése gátolt, hosszú, keskeny levelek képzıdnek. A kénhiányos növényekben az S-tartalom lényegesen kisebb, mint a kénnek megfelelıen ellátott növényekben. Ezenkívül kicsi a fehérjetartalmuk és szervetlen kéntartalmuk is. A vas A vas szerepe a növények anyagcseréjében a vegyértékváltozáson alapszik. A citokrómok, a peroxidáz és a kataláz vastartalmú enzimek, mőködésük az elektronfelvételen és leadáson keresztül érvényesül. A vas ennek következtében nélkülözhetetlen a légzés, az energia-anyagcsere, a fotoszintézis és a fehérjeképzés folyamataiban. A növény a vasat Fe 2+ - és Fe 3+ -ion formájában veszi fel. Feltételezik, hogy a növény is termel kelátképzıket, melyek a Fe-ionokat megkötik és szállítják a növényben. A Fe felvételét és szállítását a többi nehézfém annál inkább gátolja, minél inkább hajlik a kelátképzésre. Fe-kelátokkal történı trágyázás esetén a Cu és különösen a Zn gátolják a Fe felvételt. A gátlás valószínőleg azon alapszik, hogy ezek az elemek a Fe-t kiszorítják a kelátkomplexbıl. A Fe-hiány klorotikus tünetekkel jár. A klorózis mindig a fiatal leveleken lép fel, világoszöld, sárga és fehér foltok formájában. A Fe-hiányos növényekben a klorofill-tartalom 15

16 és a vastartalom egyaránt csökken. Az enyhe Fe-hiány tünetei Fe-pótlással gyorsan megszőntethetık. Elırehaladott Fe-hiánynál a Fe-trágyázás már hatástalan. Az egyes növényfajok különbözı növényi részeiben a Fe-tartalom általában ppm Fe a száraz-anyagra vonatkoztatva. Vannak Fe-igényes növények, ilyenek a zab, a spenót, és a rizs, melyeknek száraz-anyagában lényegesen nagyobb Fe-tartalom is elıfordulhat. A mangán A mangán a növényi anyagcsere-folyamatokban mint enzimaktivátor a magnéziumhoz, illetve vashoz hasonló funkciót tölt be. Szerepe van a citromsav-ciklusban, a lipidek képzésében, a fotoszintézisben és a fehérjeszintézisben. A növények a mangánt Mn 2+ -ionok formájában veszik fel. A Ca-ionok akadályozzák a Mn felvételét és szállítását. A Mn és Fe felvételében bizonyos konkurencia tapasztalható, mely a többi nehézfém esetében is fennáll. A réz A réz sepcifikus élettani hatását kis ionátmérıjével, viszonylag nagy atomtömegével, változó vegyértékével és komplexképzési hajlamával magyarázzák. Olyan enzimek alkotórésze, melyek részt vesznek a légzési anyagcserében és az elektrontranszportban. Szerepe van a fotoszintézisben, valamint a szénhidrát- és fehérjeszintézisben is. A rézhiányos Ca-ellátásra legérzékenyebben a zab, az árpa és a búza reagál. A réztrágyázás rézhiány esetén javítja a gabonatermés szem-szalma arányát. A Cu-hiány a gabonaféléknél a levélcsúcsok fehéredésével kezdıdik, keskeny, összemosódott levelek képzıdnek. Az ilyen növényeken hiányos buga-. Illetve kalászképzıdés figyelhetı meg. Egyes esetekben a kalászok üresek. A Cu-hiány tehát kedvezıtlenül hat a generatív szervek képzıdésére és ezért változik meg a Cu-trágyázás hatására a gabonatermés szem-szalma arány. A cink A cink jelentısége az élettani folyamatokban a többi nehézfémhez hasonlóan abban áll, hogy egyes enzimeket specifikusan, más enzimeket nem specifikusan aktivál. A 16

17 peptidázok aktiválásán keresztül részt vesz a fehérje-anyagcserében. Az auxintermelés serkentése révén a Mn-nal kölcsönhatásban szabályozza a növények növekedését. A molibdén A molibdén katalitikus hatása a Mo (V) Mo(VI) vegyértékváltozáson alapszik. Különbözı flavoprotein-enzimek fémkomponense, közülük legismertebb a nitrátreduktáz, melynek a növények N-ellátásában és a fehérje-anyagcserében van fontos szerepe. A növény a Mo-t molibdenátion formájában veszi fel. A felvételt a szulfátionok akadályozzák, a foszfátionok elısegítik. Az eddig tárgyalt elemek közül a növény a Mo-t veszi fel a legkisebb mennyiségben. A szárazanyag Mo-tartalma többnyire 1 ppm-nél kisebb. A többi mikroelemmel ellentétben a növény a Mo-t lényegesen nagyobb mennyiségben is felveheti anélkül, hogy a növény fejlıdésére toxikus hatással lenne. A Mo-hiány savanyú talajon meszezéssel megszőntethetı. Amennyiben a Mo-ellátás nem javítható a talaj kémhatásának változtatásával, óvatos Mo-trágyázást alkalmazzunk. Nagy Mo-adagok nem adhatók, mivel a nagy Mo-tartalmú takarmány kérıdzıknél megbetegedést idézhet elı (molibdenózis). Rétek, legelık és takarmánynövények trágyázására 4-6 évenként g nátrium-molibdenát használható fel hektáronként. Zöldségféléknél évente 0,5-2 kg. A bór A B-trágyák a legelterjedtebben használt mikroelemtrágyák. Bórtrágyázást cukorrépánál, pillangósoknál és szılınél alkalmaznak. Cukorrépánál bórhiány esetén a száraz- és szívrothadás figyelhetı meg. A betegség azzal függ össze, hogy a sejtfalak rugalmasságát a bór fokozza. B-hiány esetén a sejtfal rideg, törik és varasodás lép fel. A megsérült sejtfalakon keresztül a különbözı gombák könnyen meg tudják támadni a növényt. Bórtrágyázással a hiányjelenségek megszőntethetık. A cukorrépán kívül a lucerna bórtrágyázása terjedt el leginkább. A bór pótlásáról elsısorban a frissen meszezett talajokon kell gondoskodnunk, mivel meszezés hatására a ph emelkedik, és így a bórfelvétel csökken. 17

18 A tápanyagellátás hatása a termés minıségére A termés minıségét alapvetıen a növények genetikai tulajdonságai határozzák meg. A céltudatos és a termék minıségi követelményeihez igazodó tápanyag-ellátás a minıséget is javítja. A nem megfelelı trágyázás viszont rontja a minıséget. A minıség jellemzése a mezıgazdasági termékek esetében sok nehézséget rejt magában, mivel azt több tényezı együttesen határozza meg, és a minıségi követelmények a termék felhasználásától függıen változnak. A mezıgazdasági termékek részben a közvetlenül élelmezési és takarmányozási célokat szolgálnak, részben pedig ipari nyersanyagként kerülnek felhasználásra. Minısítésüket is ennek megfelelıen kell végezni. Pl. mások a sörárpa és a takarmányárpa vagy a rostlen és az olajlen minıségi követelményei. Az élelmiszeripari, takarmányozási és ipari felhasználás szempontjából döntı jelentıségő a termények szénhidrát-, zsír- és ásványianyag-tartalma, valamint a vitamintartalom. A minısítés során általában ezeket a tulajdonságokat vizsgálják. A minıség jellemzését nehezíti, hogy azt valamennyi alkotórész együtt határozza meg, márpedig az alkotórészek mennyiségi aránya széles skálán változik. Ezenkívül a mezıgazdasági termények tulajdonságát általában szubjektív módon ítélik meg, pl. íz, zamat, szín, stb. Meg kell jegyeznünk, hogy ma már az aromaanyagok egy része mérhetı gázkromatográfiás módszerrel, és a színmeghatározásnak is ismertek az objektív módszerei, de az említett eljárások még nem terjedtek el a gyakorlatban. A növényi tápelemek egyrészt építıkövei a minıséget meghatározó vegyületeknek, másrészt az anyagcsere-folyamatok szabályozásán keresztül fejtik ki hatásukat. Éppen ezért döntı jelentıségő, hogy a fejlıdés különbözı szakaszaiban a tápanyagok megfelelı mennyiségben és arányban álljanak rendelkezésre. Általában elmondható, hogy a bıséges nitrogénellátás a fehérjeképzıdést, a jó káliumellátás a szénhidrátképzıdést segíti elı. A szénhidrátok képzıdését a fotoszintézisben és a citromsavciklusban szerepet játszó K + és Mg 2+ -ionok szabályozzák, szükség van azonban megfelelı P- és B-ellátásra is. Jó K-ellátás esetén viszonylag több asszimiláta jut a szénhidrát anyagcserébe, a fokozott N-ellátás viszont több aminosav és amid képzıdéséhez vezet, növekszik a nyersfehérje-tartalom. 18

19 Gabonafélék Az élelmezési célokra felhasznált búza fontos minıségi követelménye, hogy a szemtermésben a viszonylag nagy keményítıtartalom (70 %) mellett minél több legyen a fehérje. A fehérjetartalom (sikér) kedvezıen befolyásolja a liszt sütıipari értékét és a kenyér emészthetıségét. A takarmányozásra felhasznált gabonaféléknél is kívánatos, hogy az energiaszolgáltató keményítı mellett minél több legyen a fehérje. A nitrogéntrágyázás megfelelı adagban és idıben alkalmazva a termés mennyiségét és minıségét egyaránt kedvezıen befolyásolja. A nitrogéntrágyázás hatása gabonánál nagymértékben függ a trágyázás idıpontjától. A vetéssel egyidejőleg adott nitrogén alaptrágya elsısorban a vegetatív fejlıdésre van hatással, növeli az állománysőrőséget, de kedvezı hatású a kalászonkénti szemszámra. A szemképzıdés idején adott N-tárgya növeli a gabonaszem nyersfehérje-tartalmát. N 15 -ös izotópokkal végzett kísérletekben kimutatták, hogy a szemképzıdés idıszakában adott kései N-adagok elsısorban a szemben, és csak kisebb mértékben a vegetatív szervekben halmozódnak fel. A kiegészítı N-adagok hatására fehérjetartalom általában a keményítıtartalom csökkenésével jár együtt. Esetenként a termés nagysága is növekszik, ami a fehérjehozam további növekedését eredményezi. A kései N-adagok a tartalékfehérjék: a glutein és prolamin mennyiségét növelik. A különbözı fehérjefrakciók aránya is változik hatásukra: glutein és prolamin mennyiségének növelésével csökken a globulin és az albumin részaránya. E megfigyelés az emberi és állati táplálkozás szempontjából egyaránt fontos, mivel a fehérjefrakciók arányának megváltozásával az esszenciális aminosavak aránya is változik. A lizin pl. a globulinban és a albuminban nagyobb mennyiségben van jelen, mint a prolaminban, így a lizin viszonylagos mennyisége a kései N-adagok hatására csökken. A lizin csökkenését a kukoricánál is kimutatták nagy N-adagok használatakor. Közép- és Nyugat-Európa több országában a tavaszi N-adagot megosztják. Az enyhébb éghajlatú és csapadékosabb országokban a N nagyobb részét tavasszal adják, több kisebb adagban. Hazánkban elsısorban az ıszi alaptrágya, tavaszi fejtrágya megosztás szokásos, az lemúlt években azonban egyre szélesebb körben terjedt a kései kiegészítı, permetezı trágyázás is karbamid-oldattal. Kedvezınek ítélhetı, hogy a gabonamagvak fehérjetartalma és a B-vitamin-csoportba tartozó vitaminok (tiamin, riboflavin, nikotinsav-amid) mennyisége között szoros a kapcsolat, így közvetve a vitamintartalom is növelhetı. 19

20 Sörárpa termesztésekor a nagyobb szénhidráttartalom és a kisebb fehérjetartalom elérése a cél, ezért ez esetben a N-adagokat mérsékelni, a K- és P-adagokat pedig növelni kell a takarmányárpa NPK-adagjaihoz képest. Gyökér- és gumósnövények A cukorrépa termése között országos átlagban hektáronként 4,5 t-val növekedett, a cukorhozam ezzel szemben a cukortartalom csökkenése következtében csökkent. A minıség romlása nem magyarázható egyértelmően az idıközben megnövekedett mőtrágya-felhasználással, de mindenképpen figyelemre méltó. A cukorrépa termését a N-trágyázás növeli, a N-felesleg azonban kedvezıtlen hatású, mivel a nagyobb termésben általában kisebb a cukortartalom. A N-felesleg hatására növekszik a cukor kinyerését akadályozó un. káros N-tartalom (kékszám). A szénhidrátok képzésében jelentıs szerepe van a káliumnak. A szénhidrátanyagcserében közbülsı termékként ketosavak keletkeznek, ezekhez kapcsolódik a szervetlen formában felvett nitrogén, és aminosavak, majd fehérjék képzıdnek. E folyamatokat a kálium elısegíti. Amennyiben a növény több nitrogént vesz fel, mint amennyi a ketosavak aminosavakká alakításához szükséges, savamidok képzıdnek. Az amidok közül a glutamin képezi a cukorkinyerés szempontjából káros N-tartalom legnagyobb részét. A savamidok a növény N-tartalékai, melyek a répatestbe is beépülnek. A savamidok nagyobb ketosavtermelés esetén aminosavakká alakulhatnak át. A termés nagysága és minısége szempontjából a répalevélben lejátszódó folyamatok döntı jelentıségőek. A minıséget az asszimiláták vándorlási sebessége, a szénhidráttranszport zavartalansága is meghatározza. Ebbıl következik, hogy a megfelelı káliumellátással fenn kell tartani a szénhidrát-anyagcseréhez és a fehérjeképzıdéshez szükséges káliumszintet a levelekben. Elı kell segíteni, hogy a növényben a nagy cukortermelés mellett megfelelı mennyiségő ketosav képzıdjön és így a felvett nitrogént aminosavakon fehérjévé tudja alakítani. A répa elsısorban a kezdeti fejlıdéshez igényel nitrogént. Kerülni kell, hogy a növény a fejlıdés kési szakaszában is nagyobb mennyiségő nitrogént vegyen fel, mert ez káros N-felhalmozódáshoz vezethet a répában. A jó cukorrépa termeléshez a pontosan kiszabott N-adagok mellett a megfelelı mennyiségő foszfor és kálium szükséges. 20

21 A burgonya szárazanyagának több mint 70 %-a keményítı, és mintegy 10 %-a fehérje. A keményítı, mint energiahordozó játszik fontos szerepet a táplálkozásban. A fehérje döntı többsége tuberin, mely esszenciális aminosav-tartalma miatt értékes és jól kiegészíti a gabonafehérjéket. Az emberi táplálkozás szempontjából még a burgonya C-vitamin tartalma is fontos. N-trágyázással jelentısen növelhetı a burgonya termése, fehérjetartalma és a fehérjehozam. A K-trágyázás pedig a keményítı- és C-vitamin-tartalmat növeli. A foszfor viszont a keményítı minıségére hat kedvezıen. Izotópokkal végzett kísérletekben kimutatták, hogy a kálium-klorid nagyobb adagban alkalmazva csökkenti a burgonya keményítıtartalmát, mert a kloridionok nagy mennyiségben kedvezıtlenül befolyásolják az asszimiláták vándorlását a levélbıl a gumóba. Ezért nagyobb K-mőtrágyaadagok használata esetén legalább az adag felét káliumszulfát formában célszerő kiadni. A bór a szénhidráttranszportot segíti elı, ezért bórhiányos talajon szükséges a burgonya bórtrágyázása is. A magnézium a fotoszintézis és a citromsavciklus egyes folyamatainak aktiválásán keresztül részt vesz a szénhidrátok képzésében. Ezért magnéziumhiányos talajokon magnéziumtrágyázásra is szükség lehet. Az étkezési burgonya minısége függ a redukáló cukor- és szabadaminosav-tartalomtól is, mivel e vegyületek a sült burgonya ízére és színezıdésére hatnak. A burgonya nagy K- tartalma általában csökkenti az említett vegyületek mennyiségét és mérsékeli a barnulást kiváltó enzimatikus folyamatokat. Általában a K-tartalommal arányos a burgonya citromsavatartalma is, mely megakadályozza a mechanikai hatásokra fellépı kékfoltosságot és a fızés során bekövetkezı feketedést. Olajnövények A repce és a len termésében nagy az olaj- és nyersfehérje-tartalom. A N-trágyázás mindkét tápanyagigényes kultúra termését és nyersfehérje-tartalmát növeli. Nagy N-adagok hatására a nyersfehérje-tartalom az olajtartalom rovására növekszik. A termésnövekedés azonban általában kompenzálja a nyerszsír kisebb mértékő csökkenését. A jódszám, amely a biológiailag értékes telítetlen zsírsavak mennyiségével arányos, szintén kedvezı irányban változik a N-trágyázás hatására. 21

22 Gyepek A rétek és legelık, valamint a mesterséges gyepek takarmányminıségét több tényezı: az emészthetıség, a nyersfehérje- és ásványianyag-tartalom határozza meg. Az emészthetıséget nagymértékben befolyásolja a cellulóz-, a hemicellulóz- és a lignintartalom. Gyakori kaszálással fehérje-gazdag és viszonylag rostszegény takarmány nyerhetı. A fő öregedésével a nyersfehérje-tartalom csökken, a rosttartalom nı. Az ásványianyag tartalom is nagyobb a fiatal füvekben. A nitrogéntrágyázás növeli a terméshozamot és a nyersfehérje-tartalmat. Szélsıségesen nagy adagok (400 kg/ha felett) alkalmazásakor a füvek fehérjetartalma megduplázódhat. Ebben az esetben azonban a szabad aminosav és a nitrát-n-tartalom is nagymértékben megemelkedik, ami nem kívánatos. Ennek elkerülésére a nitrogént kisebb adagokban és kaszálásonként megosztva kell kiadni. A kisebb N-adagok is jelentısen növelik a termés nagyságát és a keményítıértéket. A természetes gyepek trágyázásakor azt is figyelembe kell venni, hogy megváltozhat a rétek és legelık növényi asszociációja, s ennek következtében a takarmány minısége. A N- trágyázás hatására megváltozik a pázsitfőfélék, a pillangósok és az egyéb lágyszárúak aránya, a füvek mennyisége nı a pillangósok és egyéb lágyszárúak rovására. A nagyobb pillangós aránynak a N-szegény trágyázás kedvez. A pillangósok és az egyéb lágyszárúak több nyersfehérjét és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a füvek, ezért részarányuk csökkenése kedvezıtlen. Mivel N-trágyázással a termés nagysága és a füvek fehérjetartalma is növelhetı, ezért a gyakorlatban elsısorban a termés és a fehérjehozam növelésére törekszenek, ami kiegyensúlyozott NPK adagokkal elérhetı. A jó P- és K-ellátás a fő megfelelı ásványianyag-tartalmához is szükséges. AZ állatok zavartalan ásványianyag-ellátása szempontjából kívánatos, hogy a széna P-tartalma legalább 0,25-0,30 % legyen. A rétek és a legelık trágyázására gyakran használnak trágyalevet. Ebben az esetben a foszfor pótlásáról külön kell gondoskodni, mivel a trágyalé foszfortartalma egy nagyságrenddel kisebb, mint a N- és K-tartalom (N = 1,0 %, P 2 O 5 = 0,1 %, K 2 O = 1,5 %) Az állatok ásványianyag-ellátása szempontjából kedvezı, ha a takarmányok mintegy 0,4 %-nyi Ca-ot és 0,25 % Mg-ot tartalmaznak. A túlzott K-trágyázás visszaszoríthatja a Ca és Mg felvételét, ezért ezt kerülni kell. A mg hiánya a takarmányban tetániát válthat ki a tejelı tehenek között. Ez akkor lép fel, ha a Mg-szint a vérszérumban 1 mg/100 ml kritikus érték alá csökken. A fő nagy K-tartalma a Mg reszorbeálhatóságát is rontja az állati szervezetben. 22

23 A takarmányok táplálkozás-élettani érétkét a mikroelem-tartalom is befolyásolja. Valamely elem hiánya a talajban a növényben is csökkenti a mikroelem-tartalmat, s ennek következtében hiánybetegségek léphetnek fel az állatoknál. Így pl. Cu-hiányos talajon Cuhiánybetegséget figyeltek meg. A Cu-hiánybetegség azonban nemcsak Cu-hiány esetén léphet fel, a Mo-felesleg is kiválthatja, mivel a Cu és a Mo élettani hatása antagonisztikus. A Co mint a B 12 -vitamin fémkomponense elsısorban az állati táplálkozás szempontjából jelentıs, így a Co-hiány is megbetegedésekhez vezet. A Co-ellátottságot is kedvezıtlenül befolyásolja a Mo-felesleg. A mikroelemek hiánya mikroelem-trágyázással pótolható. Az elıbbiekbıl kitőnik, hogy a rétek és legelık trágyázásakor is nagy körültekintéssel kell eljárni. Megállapítható továbbá, hogy a talaj mikroelem hiánya a talaj-növény-állat-ember láncolaton keresztül olyan esetekben is kedvezıtlen hatáshoz vezethet, amikor terméscsökkenés nem mutatkozik. Tápelemek a talajban Nitrogén a talajban A termés mennyiségét a N-ellátás határozza meg legnagyobb mértékben, ezért a talajok N-tartalma a talajok termékenységének fontos tényezıje. Az összes N-tartalom 0,02-0,4 % között ingadozhat. A mővelt rétegben az összes N-nek több mint 95 %-a szerves körében van jelen, és mennyisége a humusztartalommal arányos. A növények a talaj összes N-tartalmának csak tört részét képezı szervetlen formákat tudják hasznosítani NO és NH 4 + formában. Az NH 4 egy része könnyen kicserélhetı formában a talajkolloidokon adszorbeálódva, nagyobb része pedig a háromrétegő agyagásványok rétegrácsai között fixált állapotban található. A növények N-ellátásában a légkör N-jének is fontos szerepe van, mint tartalékforrásnak. A levegı nitrogénjét a növények nem tudják közvetlenül hasznosítani, csak a mikroszervezetek közremőködésével válik hozzáférhetıvé, illetve N-mőtrágyák gyártásával hasznosítható. Ennek következtében a N a természetben állandó körforgásban van. A talaj szerves-n-tartalma a mikroszervezetek tevékenysége révén több részfolyamatban alakul át szervetlen nitrogénné. Aminizáció szerves-n R-NH 2 Ammonifikáció R-NH 2 NH

24 Nitrifikáció NH 4 + NO 2 - NO 3 - A szerves anyagok lebomlását és a szerves N-vegyületek átalakulását szervetlen formákká mineralizációnak (ásványosodásnak) nevezzük. A mineralizáció során a N mobilizálódik, a növények számára hasznosíthatóvá válik. E folyamat fordítottja a N immobilizációja, melyben a szervetlen ionokat a mikroszervezetek megkötik. Foszfor a talajban A talajok összes P-tartalma 0,02-0,10 5 közé esik (1 % P = 2,29 % P 2 O 5 ). Az összes P-tartalomnak csak igen kis része hasznosítható közvetlenül. A P a talajban szerves és szervetlen kötésben fordul elı. A két frakció aránya változó, többnyire %. A szerves kötéső foszfor legnagyobb része (60 %) fitin, inozit-hexafoszfát. A nukleinsavak, foszfolipidek, foszfoproteidek és cukorfoszfátok részaránya viszonylag kicsi (5-10 %) és általában adszorbeált formában található. A szerves-p-tartalom mintegy 30 %-a nem pontosan ismert formában huminsavakhoz, fulvosavakhoz kötve van jelen. A szervesanyag-tartalom és a foszfortartalom között nincs szoros összefüggés. A C/P arány tág határok között változhat, termékeny, jó humusz minıségő talajokon a C/P < 100. a nagy szervesanyag-tartalmú talajokon a C/P > 1000 is lehet. A szerves P mineralizációjának üteme lassú. A szervetlen P részben natív eredető (apatitok), részben pedig az apatitok mállástermékeibıl és a mőtrágyákból kialakult új képzıdményekbıl áll. Utóbbiak általában az agyagfrakcióban találhatók nagyobb mennyiségben, mivel oda kötıdnek. A talaj eredeti P-tartalmát a nehezen oldható hidroxiapatit és a még nehezebben oldható fluorapatit izomorf elegykristályai képezik, melyek csak igen lassú fizikai-kémiai mállásfolyamatokban alakulnak át. Ca 5 (PO 4 ) 3 OH Ca 5 (PO 4 ) 3 F hidroxiapatit fluorapatit A mőtrágyákkal a talajba juttatott vízoldható monokalcium-foszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2 és a citrátoldható dikalcium-foszfát CaHPO 4 talajban viszonylag gyorsan átalakul nehezebben oldható foszfátokká. Meszes talajokon Ca-foszfátok, savanyú talajokon Fe-, Al-foszfátok képzıdhetnek, ennek következtében a következı átalakulási termékek találhatók a talajban: 24

25 CaHPO 4.2H 2 O CaHPO 4 Ca 8 H 2 (PO 4 ) 6.5H 2 O AlPO 4.2H 2 O FePO 4.2H 2 O Fe 3 (PO 4 ) 2.8H 2 O dikalcium-foszfát-dihidrát dikalcium-foszfát oktakalcium-foszfát variszcit strengit vivianit A vivanit csak aerob viszonyok között pl. láptalajokon fordul elı. Kálium a talajban A talajok összes K-tartalma 0,2-3,3 % között változik, a szikes talajokban a 6 %-ot is meghaladhatja (1 % K = 1,2 % K 2 O). A nagy kvarctartalmú homoktalajok és a szerves talajok (láptalajok9 káliumban szegények. A talaj K-tartalma nagyrészt a szilikátokban kötve található, ezért az agyagtartalom növekedésével növekszik a K-tartalom. Így pl. viszonylag nagy a csernozjom és a réti talajok K-tartalma. Ásványi talajokban a K négy különbözı formában található: Ionos formában a talajoldatban Ionos formában a kolloidokon adszorbeálva, Fixált K, Az ásványok kristályrácsaiban A növények számára csak az elsı két forma közvetlenül hozzáférhetı, a másik kettı nem. A talajoldat K-tartalma mindössze 1-2 %-a a kicserélhetı K-nak, és a kicserélhetı K szintén csak 1-2 %-a az összes K-nak, ezért a talaj K-tartalmának legnagyobb része nehezen hasznosítható. A különbözı oldhatóságú K-formák egymással egyensúlyban vannak, egymásba átalakulhatnak. A talajoldat K-tartalma és a kicserélhetı K-tartalom között viszonylag gyorsan beáll az egyensúly, a tartalék formákból viszont csak nagyon lassan jut oldatba újabb K. ugyanakkor a mőtrágyával a talajba vitt K egy része fixálódhat. A K-fixálás során a K + -ionok meghatározott agyagásványok (illitek, vermikulitok, szmektitek) rétegrácsai közé épülnek be. 25

26 Kalcium a talajban A többi elemhez hasonlóan a Ca egy része oldhatatlan vegyületek formájában van jelen a talajban. A tartalékok mobilizálhatósága azonban eltérı. A szilikátokban és apatitokban lévı Ca csak igen lassú mállás után válik szabaddá, míg a karbonátok, így a kalcit: CaCO 3 és a dolomit: CaMg(CO 3 ) 2 Ca-ja viszonylag könnyebben mobilizálható. A kalcium-karbonát tiszta vízben nem oldódik, csak szénsav jelenlétében, ezért oldhatósága függ a talajoldat szénsavtartalmától. A szerves anyag lebomlása révén a talajban folyamatos a szén-dioxid képzıdése és így a karbonátok oldódása: CaCO 3 + CO 2 + H 2 O = Ca(HCO 3 ) 2 A talajoldatban általában nagy a Ca 2+ -ion koncentráció, ami egyrészt azzal függ össze, hogy a talajkolloidokon viszonylag nagy az adszorbeált Ca 2+ -ionok mennyisége és ezáltal a talajoldatban egyensúlyban lévı ionok mennyisége is másrészt meszes talajokon a karbonátok oldódása révén további Ca 2+ -ionok jutnak az oldatba. A telített és meszes talajokon ennek következtében a növények Ca-ellátása bıséges. Ca-hiány elsısorban telítetlen talajokon ph < 5-nél lép fel. A talaj termékenysége, fizikai és kémiai tulajdonságai szempontjából egyaránt fontos, hogy az adszorpciós komplexus minél nagyobb része Ca 2+ - ionokkal legyen telítve. A talajban a mőtrágyákkal a talajba jutó gipsz, továbbá a mőtrágyákkal kölcsönhatásban képzıdı kalcium-nitrát, kalcium-klorid is növeli a vízoldható Ca-tartalmat. A vízoldható vegyületek egy része kimosódik, a kimosódási veszteség jelentıs lehet. Magnézium a talajban A Mg legnagyobb része szilikátok és karbonátok formájában van a talajban, ezek a vegyületek képezik a tartalék készleteket. Ezenkívül megtalálható a kolloidokon adszorbeálva és vízoldható vegyületek (pl. magnézium-szulfát) formájában is. Legfontosabb Mg-tartalmú szilikátok: a bionit, a szerpentin és az olivin, karbonátok: a magnezit és a dolomit. Legnehezebben hasznosíthatók a szilikátok, melyek Mg-tartalma csak az ásványok mállása révén válik szabaddá, míg a karbonátok szénsavas vízben oldódnak, ezért ezek viszonylag könnyen mobilizálható tartalékok. Legkönnyebben hozzáférhetı a vízoldható és kicserélhetı Mg-tartalom. 26

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 4. A tápanyagmérleg készítés jelentőségei és alapelvei 4.1. A tápanyag-körforgalom jellemzői

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

A talaj szerves anyagai

A talaj szerves anyagai A talaj szerves anyagai a talajban elıfordul forduló összes szerves eredető anyagok a talaj élılényei (élı biomassza), a talajban élı növények nyek gyökérzete rzete, az elhalt növényi n nyi és állati maradványok

Részletesebben

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza

Részletesebben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben

Mezo- és mikroelemek hiánya a szőlőben A növényben legnagyobb mennyiségben jelen lévő, úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) mellett közepes mennyiségben megtalálható mezo- (magnézium, kalcium, kén) és a legkisebb arányban jelenlévő,

Részletesebben

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs

Részletesebben

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

MUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés

MUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés Simon Gergely A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban. Ásványi anyagok Ásványi anyagok Ami az elhamvasztás után visszamarad. Szerepük: elektrokémiai-, ozmózisos folyamatokban, sav bázis egyensúly fenntartásában, kolloidok állapotváltozásaiban, enzimreakciókban.

Részletesebben

Tápelemek szerepe a növények életteni folyamataiban és termésképzésben

Tápelemek szerepe a növények életteni folyamataiban és termésképzésben Tápelemek szerepe a növények életteni folyamataiban és termésképzésben Makrolemek Mezzoelemek Mikroelemek 1.1. N- Nitrogén (N) 2.1. Kalcium (Ca) 3.1. A vas (Fe) 1.2. Foszfor (P) 2.2. Magnézium (Mg) 3.2.

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT? Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György Környezettudományi Intézet E-mail: tolner.laszlo@gmail.com A világ műtrágya-felhasználása Jó üzlet, vagy létszükséglet?

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodási terv

Tápanyag-gazdálkodási terv Tápanyag-gazdálkodási terv Helyrajzi szám: Kunszentmárton 44 Terület: 155 m2 Átlagolva: Program által Parcella sorszám: 1 Talajkategória: I. Csernozjom talaj Növényfaj: Õszi búza Gazdasági év: 2 Minták

Részletesebben

K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK K+S KALI ÁSVÁNYI TRÁGYÁK Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+3+4) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban kifejezve (= 3,6

Részletesebben

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ,

1 LATKOVICS GYÖRGYNÉ, 2 FÜLEKY GYÖRGY és 2 TOLNER LÁSZLÓ, 57 A monoammónium-foszfát és a diammónium-foszfát hatásának tanulmányozása mikrotenyészedény kísérletben 15N stabil izotópjelzéssel. 2. A MAP és DAP hatása a talajok N tartalmára, az N formák változásaira.

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Ásványi anyagok vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető: DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK -olcsók, könnyen beszerezhetők gyakoriak -100 kg évente -napi élelem egyötöde -arányuk általában nem kielégítő -nyersen, feldolgozva, tartósítva -gyökér, gumó, hagyma, szár, levél,

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl 1. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl A rész I. 1. Ez az elıírás a végsı fogyasztók számára szánt élelmiszerek

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15,5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1%

Részletesebben

Mikroelemek a zöldségtermesztésben

Mikroelemek a zöldségtermesztésben Mikroelemek a zöldségtermesztésben A növényeknek a növekedéshez különböző tápelemekre van szükségük. Ezeket aktívan veszik fel a levegőből, illetve a talajból és átalakított formában beépítik a szervezetükbe.

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében 1 Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Évről-évre növekszik az a szántóföldi termőfelület, ahol

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

Növények víz és ásványi anyag felvétele

Növények víz és ásványi anyag felvétele Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz

Részletesebben

A kálium garancia a zöldségtermesztésben

A kálium garancia a zöldségtermesztésben A kálium garancia a zöldségtermesztésben a termésmin óségre és a termésbiztonságra A kálium növényi tápanyag A zöldségnövények átlagosan 80 %-ban vizet tartalmaznak és 20 %-ban szárazanyagot, amely nyersrostból,

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj

Részletesebben

Lombtrágyázási technológiák

Lombtrágyázási technológiák Lombtrágyázási technológiák 2019 Minőségi magyar termék magyar gazdáknak! 39 éve a magyar piacon! Tendenciák a mezőgazdasági termelésben a lombtágyázás tükrében + Éves 1% genetikai előrehaladás, növekvő

Részletesebben

A mikroelemek növénytáplálási jelentısége

A mikroelemek növénytáplálási jelentısége A mikroelemek növénytáplálási jelentısége Az utóbbi évtizedekben a mezıgazdaságban történt gyökeres változás következtében a termelés és az ipari feldolgozás mind jobban szétvált egymástól. A korszerő

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

Új fejlesztésű lombtrágyákkal a jövedelmezőbb gazdálkodásért

Új fejlesztésű lombtrágyákkal a jövedelmezőbb gazdálkodásért Új fejlesztésű lombtrágyákkal a jövedelmezőbb gazdálkodásért Vaszily Zsolt 30 240 8980, vaszily.zsolt@huminisz.hu III. Pest megyei Szakmai Nap a Tápanyaggazdálkodásról Gödöllő, 2019.február 14. Termékeink

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Világszínvonalú nitrogén tápanyag-utánpótlás

Világszínvonalú nitrogén tápanyag-utánpótlás Világszínvonalú nitrogén tápanyag-utánpótlás Polgári Agrokémia Kft. Garzó Galatea Kereskedelmi igazgató garzo.galatea@ammonia.hu +36-30-841-4501 A kukorica genetikai potenciálja: 30 t/ha A búza genetikai

Részletesebben

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena

Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során. Gödöllő, február 16. Tóth Milena Főbb szántóföldi növényeink tápanyag- felvételi dinamikája a vegetáció során Gödöllő, 2017. február 16. Tóth Milena Alapok: Növény Talaj Klíma Víz Tápanyag Mikor? Mit? Mennyit? Hogyan? Növények életciklusa

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon

Részletesebben

A Ca és Zn növénytáplálási jelentısége hazai talajaink tápanyagellátottságának függvényében

A Ca és Zn növénytáplálási jelentısége hazai talajaink tápanyagellátottságának függvényében A Ca és Zn növénytáplálási jelentısége hazai talajaink tápanyagellátottságának függvényében A kalcium és a cink a növények számára létfontosságú tápelemek. Együttes tárgyalásukat sajátságos antagonisztikus

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

Az ABO CSOPORT. ABO MILL Zrt. ABO MIX Zrt. ABO TRADE Zrt. ABO TRADE s.r.o. ABO MILL s.r.o. TOV ABO TRADE TOV ABO MIX. ABO TRADE s.r.l. ABO MILL S.A.

Az ABO CSOPORT. ABO MILL Zrt. ABO MIX Zrt. ABO TRADE Zrt. ABO TRADE s.r.o. ABO MILL s.r.o. TOV ABO TRADE TOV ABO MIX. ABO TRADE s.r.l. ABO MILL S.A. Az ABO CSOPORT gabonakereskedelem malomipar takarmányozás ABO TRADE Zrt. ABO MILL Zrt. ABO MIX Zrt. ABO TRADE s.r.o. ABO MILL s.r.o. TOV ABO TRADE TOV ABO MIX ABO TRADE s.r.l. ABO MILL S.A. ABO MIX S.A.

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával? Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Műtrágyakezelések hatása az őszi búza ásványianyag- és fehérjetartalmára

Műtrágyakezelések hatása az őszi búza ásványianyag- és fehérjetartalmára DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR ÉLELMISZERTUDOMÁNYI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori

Részletesebben

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk

Részletesebben

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai

BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-

Részletesebben

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3 59 2.1.2. Anionok kimutatása Az anionokat közös reagensekkel történı vizsgálatok megfigyelései alapján, a kationokhoz hasonlóan, analitikai osztályokba sorolhatjuk. A fontosabb anionok négy osztályba kerültek.

Részletesebben

Ásványi anyagok. Foszfor (P)

Ásványi anyagok. Foszfor (P) Ásványi anyagok Az ásványi anyagok azon csoportját, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%-ánál nagyobb mennyiségben vannak jelen, makroelemeknek nevezzük. Azokat az elemeket, amelyek ennél

Részletesebben

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK A műtrágyázás üzemi számításának menete 1. A gazdaság (tábla) talajtípusának meghatározása és szántóföldi termőhelyi kategóriákba sorolása 2. A táblán termesztendő növény termés-mennyiségének mennyiségének

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

A mikroelem-utánpótlás jelentősége

A mikroelem-utánpótlás jelentősége A mikroelem-utánpótlás jelentősége Szakmai tanácsok Fe B Mn Zn Mo Cu CaO MgO Eszenciális elemek: Makorelemek: 6 C 1 H 8 O 7 N 15 P 19 K A mikroelemek jelentősége A növény saját szervezetét különböző kémiai

Részletesebben

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom

Mérlegelv. Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Trágyázás Mérlegelv Amennyi tápanyagot elviszek vagy el szándékozok vinni a területről terméssel, azt kell pótolnom Mivel Szerves trágya Műtrágya Növényi maradvány Előző évi maradvány Pillangosok N megkötése

Részletesebben

Bentley (Tradecorp AZ-IX) a tápoldatozásban

Bentley (Tradecorp AZ-IX) a tápoldatozásban Bentley (Tradecorp AZ-IX) a ozásban Mikroelemek jelentősége A növény fejlődését és növekedését számos tényező befolyásolja, mint a hőmérséklet, fény, a víz és különböző elemek ellátottsága. A tápanyag

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges?

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Alap talajvizsgálatot kell végezni azokon a területeken, ahol nincs korábbi talajvizsgálati eredmény. Alapvizsgálatkor a tápanyagvizsgálatok (NPK) mellett

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek

Részletesebben

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb. TALAJ KÉMIAI K TULAJDONSÁGAI A talaj kémiai k tulajdonságai gait a vízben v oldható sók k mennyisége és s minısége, a kolloidkémiai reakciók, k, a kémhatk mhatás s határozz rozzák k meg ezek befolyásolj

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

A tej ásványianyag-tartalma Ásványi anyagok A tej összetétele (g/dm 3 ) Átlagérték Szélsőérték Kalcium (Ca) 1,21 0,9 1,4 Foszfor (P) 0,95 0,7 1,2

A tej ásványianyag-tartalma Ásványi anyagok A tej összetétele (g/dm 3 ) Átlagérték Szélsőérték Kalcium (Ca) 1,21 0,9 1,4 Foszfor (P) 0,95 0,7 1,2 ÁSVÁNYI ANYAGOK A tehéntej átlagosan literenként 7,3 g ásványi anyagot tartalmaz. A tej ásványianyag-tartalma Ásványi anyagok A tej összetétele (g/dm 3 ) Átlagérték Szélsőérték Kalcium (Ca) 1,21 0,9 1,4

Részletesebben

40 % K₂O 6 % MgO 4 % Na₂O 12,5 % SO₃

40 % K₂O 6 % MgO 4 % Na₂O 12,5 % SO₃ 40 % K₂O 6 % MgO 4 % Na₂O 12,5 % SO₃ EK-műtrágya Káliumklorid magnéziummal és kénnel 40 (+6+4+12,5) 40 % K₂O vízoldható kálium, káliumoxidban kifejezve (= 33,2 % K) 6 % MgO vízoldható magnézium, magnéziumoxidban

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

A szikes talajok javításának története

A szikes talajok javításának története TALAJVÉDELEM A szikes talajok javításának története Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

TRÁGYÁZÁSI ÚTMUTATÓ A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK TERMESZTÉSÉHEZ

TRÁGYÁZÁSI ÚTMUTATÓ A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK TERMESZTÉSÉHEZ Varga Damir TRÁGYÁZÁSI ÚTMUTATÓ A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK TERMESZTÉSÉHEZ Szabadka, 2015. Tartalomjegyzék ELİSZÓ 3 AZ ELEMEK JELENTİSÉGE A NÖVÉNYEK TÁPLÁLÁSÁBAN 4 Makroelemek 5 Mikroelemek

Részletesebben

Vitaminok Ásványi anyagok

Vitaminok Ásványi anyagok Táplálkozástan és gasztronómia 2012.04.23. 1 Védő tápanyagok Vitaminok Ásványi anyagok 2012.04.23. 2 Vitaminok! A szervezet számára nélkülözhetetlen, biológiailag aktív anyagok, energiát nem szolgáltatnak,

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása

A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása A pontos adagok kiszámításához nélkülözhetetlen a talaj tápanyagtartalmának pontos ismerete. A gyümölcsösben gondot okoz, hogy nincs a gyökérzóna kémiai összetételének

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Premixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur.

Premixek lovaknak. Agronatúr Kft. 9330 Kapuvár, Ipartelepi út. 9. Tel./fax: +36 96 245 176 Mobil: 06 20 9 50 60 46 www.agronatur. Premixek lovaknak A termék tartalmazza mindazokat a vitaminokat, makró és mikroelemeket, melyekre a fokozott fizikai és szellemi igénybevételkor nagyobb mennyiségben van szüksége a szervezetnek és amelyeket

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar Agrármûszerközpont (4032 Debrecen, Böszörményi

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

A talajvizsgálati eredmények értelmezése A talajvizsgálati eredmények értelmezése A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezıgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban

Részletesebben