BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCSKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCSKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT SZAKDOLGOZAT Készítette: Nagy Zsolt Belső konzulens: Dr. Baloghné Stébel Éva Külső konzulens: Kálló András Budapest, 2007.

2 2 Tartalomjegyzék 1. Szinopszis Angol-magyar fordítás Angol szöveg Magyar fordítás Magyar-angol fordítás Magyar szöveg Angol fordítás Megjegyzések a fordításokhoz Angol-magyar fordítás Fontosabb kifejezések Magyar-angol fordítás Fontosabb kifejezések Felhasznált irodalom... 26

3 3 1. Szinopszis Szakdolgozatom célja az, hogy két olyan fordítást mutassak be, mellyel a gyakorló fordító napi munkája során rendszeresen szembesülhet. Az angolról magyarra történő fordítás Dr. Bársony Farkas cikke a helyi iparűzési adó helyzetéről és megítéléséről Magyarországon. A cikk eredetileg is angol nyelven íródott és nagyon is aktuális témáról szól, mely hamarosan az Európai Bíróság elé kerül. Az írás a Budapest Business Journal novemberi számában jelent meg, illetve az újság honlapján is megtalálható. A magyarról angolra történő fordítás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője, Gráf József agrárminiszter tavalyi évben elindított kezdeményezésének, az agráretikai kódexnek az angol fordítása, amely szintén igen időszerű témával foglalkozik. A kiválasztott szöveg a szakdolgozat kereteihez képest túl hosszú lett volna, így a bevezető és a kódex értelmező rendelkezései kerültek fordításra. A szöveg megtalálható a minisztérium honlapján. Az első írás nyelvezete, bár teljesen szakmai témát tárgyal és az üzleti szakterminológiát erőteljesen használja, inkább köznapibb, hiszen célja minden újságolvasó megszólítása, míg az agráretikai kódex, tekintve, hogy az iparág szereplőihez szól és hivatalos dokumentum, ünnepélyesebb és stilizáltabb szöveg. Szakdolgozatomban a két fordítás során elvégzett fordítási műveletekből az érdekesebbeket, nagyobb szakmai kihívást jelentő megoldásokat kiemelem, illetve részletesebben tárgyalom, megadom továbbá a fordítások kulcsszavainak glosszáriumát is.

4 4 2. Angol-magyar fordítás 2.1 Angol szöveg Hungary Struggles With Municipal Business Tax by Farkas Bársony This article addresses problems with the municipal business tax in Hungary, its classification as an income tax or a turnover tax, its impact on international trade, and if it violates European Union tax rules. Farkas Bársony is the tax and customs manager of GE Consumer Europe and the country tax and customs director of the GE businesses in Hungary. He is also a visiting lecturer at Pécs University Faculty of Law (Public Administration and Finance Law Department). In Hungary, municipalities are authorized to levy a local business tax (sometimes referred to as a "local trade tax") on corporate taxpayers that have their legal seat or permanent establishment within the municipality's jurisdiction. The tax is generally levied on the net sales revenue of the company (including 50 percent of any interest received) less the costs of goods sold, material costs, and subcontractor fees. Therefore, the tax base for local business tax purposes is much broader than profits; it is a tax on gross margin or adjusted turnover. The maximum rate is 2 percent. The tax payable, increased by 25 percent, is deductible for corporate income tax purposes. A 'Sleeping Beauty' for Many Years The original goal of the local business tax when introduced in 1990 (Act C of 1990 on local taxes) was generally to give revenues to the local municipalities from activities carried out in their jurisdictions. In other words, it gave the right to municipalities to tax business revenue. That was part of the process of enabling local municipalities to exercise their sovereign right of local taxation, together with establishing their own local tax policy. The local business tax quickly became one of

5 5 the main revenue sources for most municipalities. Therefore, any proposed changes to the local business tax resulted in huge political debates (in addition to continuous debates between taxpayers and the Hungarian authorities). The government wanted municipalities to establish financial independence and, therefore, urged them to levy the maximum rates and provide few allowances. However, local municipalities clearly wanted to attract investments and increase the number of jobs in their jurisdictions (which also benefits the national economy, especially in underdeveloped regions). Therefore, many of them levied lower rates and gave tax holidays. Consequently, the local business tax - because of many significant tax and tax base allowances applied throughout the country - was not a major factor in tax planning for most taxpayers in the beginning and the middle of the 1990 s. It was also not really visible to foreign investors; hence my reference to it as a sleeping beauty. However, the situation has changed. Municipalities have received less and less revenue from the national budget, and the rules on the allocation of national tax revenues forced municipalities to apply the highest tax rates and cut allowances. (The process of phasing out allowances was also helped by the EU accession process because of the illegal state-aid concerns.) Consequently, taxpayers began to face a significant and increasing tax liability under the local business tax. That there was a local business tax on corporate revenues came as a big surprise to many foreign investors in Hungary, who were often surprised to learn they had to pay the tax even if they did not generate a profit. In essence, a sleeping beauty; that is, the local business tax got the magic kiss and became vital and visible for all taxpayers. However, one major issue was that, if a local business tax is not levied in most European countries (and where it is levied, it is usually levied on profits), its mere existence may create a competitive disadvantage for Hungary. Activities Performed Abroad As mentioned the original goal of the tax was to give the right to municipalities to tax revenues generated in their jurisdictions, which I think was an acceptable goal at that time. However, in the 1990 s few taxpayers thought that the law could be interpreted to give rights to municipalities to tax revenues generated abroad (from activities performed outside of the jurisdiction of the municipalities).

6 6 Hungary was not a regional centre in Europe at that time, and none of the big multinationals had headquarters and principals (for example, in commissionaire or toll manufacturing structures) in Hungary when the political and economic regime changed in Therefore, realistically, the legislature could not take those factors into account in 1989 or Today, the official Hungarian Finance Ministry standpoint seems to confirm that the taxing right also extends to revenues generated from foreign activities (having a legal seat in Hungary is sufficient to establish that, supported by the definition of the net sales revenue). For example, if Hungary-owned products are manufactured abroad by foreign toll manufacturers and then the finished products (manufactured abroad) are sold through foreign commissionaires (of the Hungarian principal) to foreign customers, the revenue generated by the Hungarian principal is taxed by the Hungarian municipality in which the principal is located. Many taxpayers think that is not valid if relevant paragraphs (sections 35 to 39) of act C of 1990 on local taxes are interpreted correctly. There are pros and cons in arguing either way; that is, whether the municipalities have the taxing right on that part of the revenue. However - without advocating any of the possible interpretations - one thing is incontestable: The pros and cons involved in the interpretation of the local business tax have created chaos in the application of the rules. The government declared that it would create a competitive environment for investors to set up their headquarters, regional centers, and principals in Hungary. But, in practice, it tries to derive tax revenues from activities performed abroad and (as detailed below) drags taxpayers into a double taxation situation that is hard to remediate because of the nature of the local business tax. If the issues cannot be solved on the municipal level between the taxpayers and the municipalities (through agreed interpretation or by providing allowances on this part of the revenue), we may see court cases soon. Effective January 1, 1999, levying the local business tax was explicitly abolished for offshore companies. Companies that qualify as "companies performing their activities abroad" for Hungarian corporate income tax purposes can claim that exemption. However, companies that did not apply to receive offshore status (or those who would not qualify, for example, because they also pursue domestic activities) must pay local business tax on revenues derived from activities performed abroad. Therefore, providing a local business tax exemption for offshore companies on their foreign activities did not really solve the issue. On top of that, many

7 7 taxpayers think that the exemption of foreign-generated revenues can be derived from the correct interpretation of the basic local business tax regulations themselves (sections 35 to 39 of act C of 1990 on local taxes). Under one possible interpretation, to introduce the explicit exemption for the offshore companies might extend the general exemption to the activities that turn/trend to foreign countries (for example, give license to foreign taxpayers), as the basic regulations of the law provide exemption only to the activities (de facto) performed abroad. Similar to Income Tax? Many major Western countries, including the United States, tax their multinationals on the earnings of their Hungarian subsidiaries, while allowing a credit for the Hungarian income taxes paid. Some argue that, because the Hungarian local business tax is not an income tax and is not similar to an income tax or incometype tax (because it is a turnover tax), it cannot be credited by other countries against their income tax, which can result in double taxation. However, there are still debates on the nature of the tax. Again, one opinion is that the Hungarian local business tax is a turnover tax because the basis of it is the net sales revenue. But others point out that there are reduction items allowed when calculating the tax base, like the costs of goods sold, material costs, and so forth. Also, the method of paying the tax is unusual compared with that of other turnover taxes. (Taxpayers must pay advance taxes twice a year on March 15 and September 15, then top up the advance taxes paid to the estimated final tax liability on December 20.) Therefore, one could conclude that the local business tax is a distinct type of income tax in which the scope of the accountable costs is restricted. Those restrictions can also be found in the system of corporate income taxation, but they definitely would not reclassify that income tax as a turnover tax. Furthermore, some of Hungary's double tax conventions (DTC s) - after the introduction of the local business tax in Hungary - specifically list the local business tax in article 2.3.(v) (for example, DTC s with Poland and Albania). Consequently, there are many questions and uncertainties on the nature and the treatment of the tax. Therefore, it is reasonable to classify the tax (if not abolished) as an income-type tax. That would provide a benefit to foreign investors (through the credits allowed by other countries) without a loss of revenue to the Hungarian

8 8 national budget. Similarly, there should be an emphasis on the income tax nature of any kind of future local business tax. Impact of the EU Accession? Unfortunately, the Hungarian tax authorities believe that there is only one EU accession-related impact on the tax. The one EU accession-related obligation is that of phasing out the current local business tax allowances under the state-aid rules to follow the agreed competition policy. Briefly, the tax allowances for local business taxation are qualified as "local authority fiscal aids" that must be phased out by the end of 2007 if granted for a limited period (and had to be abolished by the accession if granted for an unlimited period). However, some taxpayers think that is not the main issue or impact of the EU accession for the tax. The local business tax is likely illegal and contrary to the EU Sixth VAT Directive (article 33). If we agree with the Hungarian Ministry of Finance that it is a turnover tax, it violates EU law. The European Union allows only one legitimate turnover tax, the VAT under the Sixth VAT Directive. Similar to VAT? To establish whether the Hungarian trade tax falls under article 33, it is necessary to establish whether it is similar to the VAT. The Hungarian Ministry of Finance and some municipalities say it is a tax on value added; therefore, the similarity is recognized by them. However, I believe they did not consider that issue from the common VAT system perspective, but rather from the interest of not treating the tax as an income tax (to exclude the application of the DTC s). It will be interesting to see the development in a case pending before the European Court of Justice on the legitimacy of an Italian local tax (IRAP). A provincial tax court (Cremona) has referred to the ECJ the case on the possible conflict of IRAP with the common VAT system. Similar to the Hungarian issue, IRAP may also be in contravention of article 33 of the Sixth VAT Directive. Article 33 prevents member states from maintaining or introducing any tax characterized as a turnover tax or that may give rise to formalities in crossing borders in trade between the member states. IRAP could be in conflict with the prohibition of

9 9 introducing any tax characterized as a turnover tax, because IRAP exhibits the essential characteristics of the VAT as defined by the ECJ. The decision by ECJ judges could be made in early If a favourable decision (from the taxpayer's point of view) is reached by the ECJ, the "similar to VAT" local taxes should be reimbursed by the government. Some taxpayers in Hungary are considering requesting a local business tax refund, especially when municipalities interpret local tax laws to enable them to tax revenues from activities performed abroad. Naturally, the potential conflict with the Sixth VAT Directive would require a separate article to address all of those issues and the possible interpretations of the case, together with what the taxpayers and the government should and could do in such a situation. However, here I merely emphasize the undesired complexity of the nature of the local business tax from that perspective. Conclusions First, there are too many questions, potential conflicts, and pros and cons on the local business tax. That has never helped a tax system to be or remain effective and competitive. The sleeping beauty became a selfish giant. Therefore, major investors and lobbying organizations in Hungary have been recommending that the local business tax should be abolished or a completely new local business tax regime should be introduced. Many specialists believe that we have reached a point now when Hungary cannot avoid reforming the financing of the municipalities without resolving the issues highlighted. Otherwise, Hungary will lose its competitiveness (not even considering the potential refund cases under the Sixth VAT Directive conflict). The Hungarian Ministry of Finance introduced some "quick fixes" (125 percent deductibility for corporate tax purposes, including only 50 percent of the interest income in the tax base, and so forth). However, those are clearly not sufficient to address the more severe issues and potential conflicts highlighted above. Many taxpayers would accept the introduction of, for example, a maximum 4 percent tax levied by the local municipalities on corporate profits if the local business tax is changed and the general corporate income tax rate is reduced by the same percentage.

10 10 It is a common view that the government has many other opportunities to compensate for the revenue lost by removing the tax. Further compensation could come from broad-based real estate taxes and communal taxes. Those taxes can already be levied by the municipalities; however, maximum rates should probably be revised. Making the corporate and local tax base similar would also ease the administrative burden of the municipalities in enforcing the taxes. 2.2 Magyar fordítás Magyarország problémai az iparűzési adóval Bársony Farkas cikke A jelen cikk a magyarországi iparűzési adó problémáival, többek között annak nyereségadó vagy forgalmi adóként való besorolásával és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásával foglalkozik, valamint azzal, hogy összhangban áll-e az iparűzési adó az Európai Unió adóügyi szabályozásával. Bársony Farkas a GE Consumer Europe adó- és vámügyi vezetője és a magyarországi GE vállalatok adó- és vámügyi területi igazgatója. Meghívott előadó továbbá a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is (Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék). Magyarországon az önkormányzatok jogosultak helyi iparűzési adót kivetni azon társasági formában működő adózókra, melyek bejegyzett székhelye vagy állandó telephelye az önkormányzat jogilletékességén belül fekszik. Az adót általában a társaság nettó árbevételére vetik ki (beleértve a kapott kamatok 50%-át is), csökkentve az eladott áruk költségével, az anyagköltséggel és az alvállalkozói teljesítésekkel. Így az iparűzési adó adóalapja sokkal nagyobb, mint a nyereségadóé; ez tulajdonképpen a bruttó árrésre vagy a kiigazított forgalomra kivetett adó. A fizetendő adó 50%-a (most 25%-kal megnövelve) levonható a társasági nyereségadóból. A felébresztett Csipkerózsika

11 11 A helyi iparűzési adó eredeti célja az 1990-ben történő bevezetéskor (1990. évi C. törvény a helyi adókról) általánosan az volt, hogy a helyi önkormányzatok bevételhez jussanak azon tevékenységek után, melyeket a gazdasági vállalkozások jogilletékességi területükön belül végeznek. Más szóval jogot adott az önkormányzatoknak, hogy az üzleti bevételt megadóztassák. Ez annak a folyamatnak a része volt, hogy az önkormányzatok a helyi adózáshoz kapcsolódó szuverén jogaikat gyakorolhassák a saját helyi adópolitikájuk kialakításával együtt. A helyi iparűzési adó gyorsan a legtöbb önkormányzat egyik fő bevételi forrásává vált. Ezért bármilyen, a helyi iparűzési adóban javasolt változtatás hatalmas politikai vitákat kavart (nem is beszélve az adófizetők és a magyar adóhatóságok közötti állandó vitákról). A kormány azt akarta, hogy az önkormányzatok megteremtsék saját pénzügyi függetlenségüket, és ezért sürgették azokat, hogy a maximális adókulcsot vessék ki és csak kevés engedményt adjanak az adófizetőknek. Azonban az önkormányzatok egyértelmű módon inkább beruházásokat akartak magukhoz vonzani és a munkahelyteremtést támogatták saját jogilletékességi területükön (közigazgatási határaikon belül), mely a nemzetgazdaságot is ösztönözte, különösen a hátrányos régiókban. Ezért sok önkormányzat alacsonyabb adókulcsokat vetett ki és adóengedményeket adott. Ennek megfelelően a helyi iparűzési adó az országban alkalmazott számos jelentős adókedvezmény és adóalap engedmény hatására nem volt jelentős tényező az adófizetők számára az adóköltségek tervezésekor az 1990-es évek elején és közepén. Az iparűzési adó igazából észrevehetetlen volt a külföldi befektetők számára is; ezért hivatkoztam Csipkerózsikaként rá. Azonban a helyzet megváltozott. Az önkormányzatok egyre kevesebb bevételt kaptak az állami költségvetéstől és az állami adószabályok arra kényszerítették az önkormányzatokat, hogy magasabb adókulcsokat alkalmazzanak és megszűntessék a kedvezményeket. (Az adókedvezmények megszűntetését az EU-csatlakozás folyamata is elősegítette a jogtalan állami támogatások tilalma miatt). Ennek megfelelően az adófizetők egyre jelentősebb és növekvő mértékű helyi iparűzési adókötelezettséggel voltak kénytelenek szembesülni. Az a tény, hogy a vállalati bevételekre vetítve létezik helyi iparűzési adó, nagy meglepetésként hatott sok magyarországi külföldi befektetőre, akik igen meglepődtek azon is, hogy akkor is adót kellett fizetniük, ha működésük nem volt nyereséges. Összefoglalás: a Csipkerózsikaként szunnyadó helyi iparűzési adó ajkára a királyfi csókot lehelt és így

12 12 az adó azonnal láthatóvá és érezhetővé vált az adófizetők számára. Mivel azonban a legtöbb európai országban helyi iparűzési adót nem vetnek ki (vagy ha létezik is ilyen, azt általában a nyereségre vetik ki), a helyi iparűzési adó létezésének puszta ténye versenyhátránnyá vált Magyarország számára. Külföldön végzett tevékenységek Ahogy már a fentiekben említettük, az adó eredeti célja az volt, hogy az önkormányzatok jogot kapjanak a jogilletékességi területükön belül képződött bevételek megadóztatására, mely véleményem szerint abban az időben elfogadható cél volt. Azonban az 1990-es években kevés adófizető gondolta, hogy ez a törvény úgy is értelmezhető, hogy az önkormányzatok jogot szerezzenek az (önkormányzatok jogilletékességi területén végzett tevékenységekből) külföldön létrehozott bevételek megadóztatására. Magyarország akkoriban nem volt európai regionális központ és a nagy multinacionális társaságok (pld. bérmunkát végeztető cégek) egyike sem rendelkezett magyarországi székhellyel és központtal, amikor a rendszerváltás bekövetkezett 1990-ben. Ezért a törvényhozás e tényezőket még nem tudta figyelembe venni 1989-ben vagy 1990-ben. Ma a Pénzügyminisztérium hivatalos álláspontja, úgy tűnik, megerősíti azt a gyakorlatot, hogy az adóztatási jogok külföldi tevékenységből származó bevételekre is kiterjednek (azaz ha egy társaságnak Magyarországon bejegyzett székhelye van, az már elégséges feltétel, mely nézetet a nettó árbevétel fogalma is támogatja). Például magyar cégek által forgalmazott termékeket külföldi bérmunkában külföldön gyártatnak, majd a (külföldön gyártott) késztermékeket (magyar megbízású) külföldi ügynökökön keresztül külföldi vevőknek értékesítenek, de a magyar megbízó által generált bevételeket azon magyar önkormányzat adóztatja meg, ahol a megbízó székhelye található. Sok adófizető úgy gondolja, hogy ez nem érvényesíthető, ha az évi helyi adókról szóló C. törvény megfelelő paragrafusait (35-39.) helyesen értelmezik. Erre érveket és ellenérveket egyaránt fel lehet hozni (jogosult-e az önkormányzat a bevétel ezen részét megadóztatni). Azonban bármelyik értelmezés helyességének bizonygatása nélkül egy dolog kétségtelen: a helyi iparűzési adó értelmezése során hangoztatott érvek és ellenérvek káoszt teremtettek a törvények alkalmazásában. A kormány kijelentette, hogy versenykörnyezetet akar teremteni azon beruházók részére, akik székhelyüket, regionális központjaikat, telephelyeiket

13 13 Magyarországra hozzák illetve jegyzik be. De a gyakorlatban a külföldön megtermelt bevételekből akar adóbevételt teremteni és az alábbiakban leírtak szerint olyan kettős adóztatási helyzetbe kényszeríti az adófizetőket, melyet nehéz orvosolni a helyi iparűzési adó jellege miatt. Ha a kérdést önkormányzati szinten nem lehet megoldani az adófizetők és az önkormányzatok között (kölcsönös értelmezés vagy a bevétel ezen részére adott kedvezmények révén), bírósági perek sokasága várható a közeljövőben január 1-vel az iparűzési adó off-shore cégekre történő kivetése kifejezetten tilos lett. Azon cégek, melyek a magyar társasági adó szempontjából külföldi tevékenységet végző társaságnak minősülnek, kérhetik ezt a felmentést. Azonban azon cégeknek, melyek nem kérték az off-shore státuszt (vagy akik nem minősültek ilyennek, mert például belföldi tevékenységet is folytatnak) a külföldön végzett tevékenységeikből származó bevételeikre is kell iparűzési adót fizetniük. Így az off-shore cégek részére a külföldi tevékenységeikre biztosított iparűzési adó mentesség nem igazán oldotta meg a kérdést. Ezen felül sok adófizető úgy gondolja, hogy a külföldön realizált bevételek mentessége egyszerűen a helyi adókra vonatkozó törvény helyes értelmezéséből is kiolvasható (a helyi adókról szóló évi C. törvény bekezdései). Egy lehetséges értelmezés szerint az off-shore cégeknek adott kifejezett felmentés bevezetése a külföldi országok felé irányuló tevékenységek részére szóló általános felmentéséhez vezethet (például engedélyek megadása külföldi adófizetőknek), mivel a törvény alapvető rendelkezései csak a ténylegesen külföldön végzett tevékenységek részére adnak felmentést. Inkább a nyereségadóhoz hasonlít? Számos jelentős nyugati ország, beleértve az USA-t is, multinacionális cégeinek magyar leányvállalatai által generált nyereségét is megadóztatja, miközben a megfizetett magyar társasági nyereségadót beszámítja. Néhányan úgy vélik, hogy mivel a magyar iparűzési adó nem nyereségadó és nem hasonlít a nyereségadóhoz vagy nyereségadószerű adókhoz sem (mivel forgalmi adó), más országok nem számíthatják be a nyereségadóval szemben, melynek révén így kettős adóztatási helyzet áll elő. Azonban az adó természetéről még mindig számos vita folyik. Egy vélemény szerint a magyar iparűzési adó azért forgalmi adó, mert adóalapja a nettó árbevétel.

14 14 Mások rámutatnak, hogy az adóalap kiszámításakor léteznek adóalap csökkentő tételek, mint például az értékesített áruk költsége, az anyagköltség és így tovább. Továbbá az adófizetés módja is szokatlan az egyéb forgalmi adókhoz képest (az adófizetőknek adóelőleget kell évente kétszer fizetniük március 15-én és szeptember 15-én, majd a kifizetett adóelőlegeket a december 20-i becsült végső adókötelezettségbe beszámítják). Ezért úgy vélhetjük, hogy az iparűzési adó egy bizonyos fajta nyereségadó, melyben az elszámolható költségek köre szűk. Ezen szűkítések a társasági nyereségadó rendszerében is megtalálhatók, de azok nem határozzák meg a nyereségadót forgalmi adóként. Továbbá, Magyarország néhány kettős adóztatást elkerülő szerződése (DTC) az iparűzési adó magyarországi bevezetése után kifejezetten felsorolja a helyi iparűzési adót a 2.3 (v) cikkelyben (például DTC Lengyelországgal és Albániával). Mindezek eredményeképpen sok kérdés és bizonytalanság merül fel az adó természetével és kezelésével kapcsolatban. Így az adót nyereségadóként lehet meghatározni. Ez előnyt jelentene a külföldi befektetőknek (a más országok által adott beszámítás révén) a magyar költségvetés bevételkiesése nélkül. Hasonló módon minden fajta jövőbeni helyi iparűzési adó nyereségadó természetét kellene hangsúlyozni. Mi az EU-csatlakozás hatása? Sajnos a magyar adóhatóságok azt hiszik, hogy az adónak csak egy EUcsatlakozással kapcsolatos hatása van. Az egyetlen EU-csatlakozással kapcsolatos kötelezettség az, hogy az állami támogatás szabályai szerint biztosított jelenlegi iparűzési adó engedményeket le kell építeni, hogy az elfogadott és alkalmazandó versenypolitikának megfeleljünk. Röviden: a helyi iparűzési adókra adott adókedvezmények helyi önkormányzati pénzügyi támogatásoknak minősülnek, melyeket 2007 végére le kell építeni, ha korlátozott időre lettek megadva (és meg kell szűntetni, ha korlátlan időre lettek megadva). Azonban néhány adófizető véleménye szerint az adónak nem ez a legfőbb EUcsatlakozással kapcsolatos hatása. Az iparűzési adó valószínűleg ellenkezik az EU 6. áfa-direktívájával (33. cikkely). Ha egyetértünk a magyar Pénzügyminisztériummal, hogy ez forgalmi adó, akkor ez sérti az EU törvényeit. Az Európai Unió csak

15 15 egyetlen törvényes forgalmi adót engedélyez és ismer el a 6. áfa-direktíva szerint, amely az ÁFA. Vagy mégis az ÁFA-hoz hasonlít inkább? Annak meghatározásához, hogy a magyar iparűzési adó a 33. cikkely hatálya alá esik-e, szükséges eldöntetünk, hogy hasonló-e az az ÁFA-hoz. A magyar Pénzügyminisztérium és néhány önkormányzat véleménye szerint ez hozzáadott érték adó; így a hasonlóságot ők elismerik. Azonban véleményem szerint nem az ÁFA-rendszer vonatkozásait vették figyelembe, hanem hogy az iparűzési adót ne nyereségadóként sorolják be (így megkerülve a DTC-k alkalmazását). Érdekes lesz látni az Európai Bíróság előtt függőben levő ügy kimenetelét az olasz helyi adó (IRAP) jogosságáról. Egy tartományi adóbíróság (Cremona) az Európai Bírósághoz fordult annak ügyében, hogy az IRAP valószínűleg ütközik az áfa-rendszer szabályozásával. Hasonlóan a magyar ügyhöz, az IRAP ütközhet a 6. áfa-direktíva 33. cikkelyének rendelkezéseivel. A 33. cikkely megtiltja a tagállamoknak, hogy bármilyen forgalmi adó jellegű adót tartsanak fenn vagy vessenek ki, vagy amely a tagállamok közötti kereskedelem során a határátlépéskor bármilyen adózáshoz vezethet. Az IRAP ütközhet a forgalmi adó jellegű adók kivetésének tilalmával, mert az IRAP az áfa minden jellegzetességével bír az Európai Bíróság szerint. Az Európai Bíróság bíráinak döntése elején várható. Ha az Európai Bíróság (az adófizetők szempontjából) kedvező döntést hoz, az áfa-jellegű helyi adókat a kormánynak vissza kell térítenie. Néhány magyarországi adófizető az iparűzési adó visszatérítésére vonatkozó beadványon gondolkodik, különösen ahol az önkormányzatok úgy értelmezik a helyi adóról szóló törvényt, hogy a külföldön végzett tevékenységeikből származó bevételeiket is megadóztatják. Természetesen a 6. áfa-direktívával fennálló potenciális ütközés külön cikkelyt tenne szükségessé, mely ezen összes kérdésről és az esetek minden lehetséges értelmezéséről rendelkezne, valamint tartalmazná az ebben a helyzetben az adófizetők és a kormány által megteendő lépéseket is. Célom azonban itt csak az, hogy egyszerűen hangsúlyozzam a helyi iparűzési adó természetének kényelmetlen összetettségét. Következtetések

16 16 Először is túl sok kérdés, potenciális konfliktus, érv és ellenérv küzd egymással a helyi iparűzési adóval kapcsolatban. Ez általában mindig meggátolta, hogy az adórendszerek hatékonyak és versenyképesek legyenek és maradjanak. Csipkerózsika vehemens és önző királykisasszonnyá vált. Ezért sok magyarországi befektető és lobbi szervezet azt követeli, hogy a helyi iparűzési adót töröljék el vagy teljesen új iparűzési adó rendszert vezessenek be. Sok szakértő úgy gondolja, hogy elértünk egy olyan pontig, amikor Magyarország már nem ódázhatja el többé az önkormányzatok finanszírozásának reformját a fentiekben részletezett kérdés megoldása nélkül. Egyébként Magyarország elveszíti versenyképességét (nem is számítva a 6. áfa-direktívával szembeni ütközés miatti potenciális visszafizetési igényeket). A magyar Pénzügyminisztérium néhány gyors tűzoltó intézkedést vezetett be (125%-os társasági nyereségadóból történő levonhatóság, beleértve a kamatbevételek csak 50%-os adóalap beszámítását és így tovább). Azonban ezek egyszerűen nem elégséges lépések ahhoz, hogy a fentiekben leírt sokkal komolyabb és jelentősebb problémákat megoldják. Sok adófizető például elfogadná a társasági nyereségre kivetett legfeljebb 4%-os helyi iparűzési adót, ha az iparűzési adó megváltozna és az általános társasági nyereségadót ugyanilyen mértékben csökkentenék. Általános vélemény, hogy a kormánynak számos egyéb lehetősége van az adó eltörlésével kieső bevételek pótlására. A széles körben alkalmazott ingatlanadó vagy kommunális adó is kompenzálhatja ezt. Ezeket az adókat az önkormányzatok már kivethetik, de a maximális mértéküket talán nem ártana felülvizsgálni. A társasági és az iparűzési adó hasonlóvá tétele könnyítené az adókat beszedő önkormányzatok adminisztratív terheit is.

17 17 3. Magyar-angol fordítás 3.1 Magyar szöveg ETIKAI KÓDEX Preambulum Az élelmiszer termékpálya szereplőire vonatkozó Etikai Kódex azzal a céllal készült, hogy a Magyarországon élelmiszeralapanyag-termeléssel, élelmiszerelőállítással és élelmiszer-forgalmazással foglalkozó vállalkozások számára a jogszabályi előírásokon túlmutató, önként vállalt szakmai-etikai normaként szolgáljon, alkalmazásával pedig megfelelő összhang jöjjön létre termelők, feldolgozók és kereskedők között. A gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplők minden cselekvését lehetetlen csupán közgazdasági, jogi, esetleg politikai eszközökkel szabályozni. Az életviszonyok szabályozásában megkülönböztetett jelentőségük van a jogszabályokon túlmutató etikai követelményeknek. Ezeknek a követelményeknek a tiszteletben tartása az élelmiszer termékpálya szereplői közötti kölcsönös bizalom és együttműködés egyik alappillére. Az elvárható magatartási normák, szabályok és tilalmak rögzítésével az Etikai Kódex iránymutatást kíván adni az etikus üzleti magatartást fontosnak tartó vállalkozások számára. Az Etikai Kódex aláírói csatlakozásukkal is elő kívánják segíteni a tisztességes piaci verseny feltételeinek javítását és megszilárdítását. Aláírásukkal felvállalják annak a célnak a képviseletét, hogy az élelmiszer termékpálya valamennyi szereplője értékteremtésével arányos jövedelemhez, megélhetési lehetőséghez juthasson. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy üzleti tevékenységük során lelkiismeretesen és szakszerűen járnak el, vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik, jó szándékú üzleti magatartást tanúsítanak, gazdasági tevékenységüket a kölcsönös együttműködés szellemében úgy folytatják, hogy az ne legyen ellentétes az üzleti erkölcs és tisztesség követelményeivel, az üzleti szokásokkal. 1. Cikk Általános követelmények

18 Az etikus magatartás feltételezi a jogkövető, törvénytisztelő magatartást. Ezért a törvény- vagy jogellenes magatartás az etikai elveket is sérti. Mindazonáltal az etikai kódex nem ismétli meg a védett jogi szabályokat és ezek megsértése esetében nem teszi lehetővé etikai eljárás indítását, mert abból indul ki, hogy az ilyen esetekben az arra illetékes állami szervek járnak el. Nem ütközik azonban az etikai elvekbe, ha az a szereplő, akit mások jogellenes magatartása sért, felhívja a jogsértésre az eljárni jogosult állami szerv figyelmét Az Aláírók általános és folyamatos kötelezettsége a jogok és kötelezettségek jóhiszemű és rendeltetésszerű gyakorlása, illetve teljesítése, valamint a Kódex normáinak és szellemének megfelelő magatartás tanúsítása Az Aláírók vállalják a korrekt üzleti kapcsolat megvalósítását partnereikkel, az írott és íratlan megállapodások betartását. 1.4 Az Aláírók nem vállalnak, illetve nem várnak el olyan kötelezettséget, amely már a vállalás időpontjában egyértelműen, előre láthatóan nem teljesíthető. 1.5 Az Aláírók számára tilos minden olyan magatartás, amely az üzleti partnerek és versenytársak jó hírnevét sérti, illetve veszélyezteti. 1.6 Az Aláírók számára tilos az üzleti partnerek bármilyen módon való megtévesztése. 1.7 Az Aláírók vállalják, hogy nem állítanak elő, illetve nem forgalmaznak olyan terméket, amely nem felel meg a szakmai szabályokban, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban és irányelveiben meghatározott minőségi követelményeknek. 1.8 Az Aláírók az Etikai Kódex rendelkezéseit betartják és működésüket jóhiszeműen a Kódexhez igazítják. A támogató szervezetek tagjaik számára ajánlják az Etikai Kódex elfogadását, rendelkezéseinek betartását és működésük jóhiszemű Kódexhez igazítását. 2. Cikk A Kódex hatálya 2.1 A Kódex az aláíró élelmiszeralapanyag-előállítók, élelmiszerelőállítók és élelmiszer-forgalmazók, valamint az őket képviselő és a Kódexet támogató, bírósági nyilvántartásba vett, alapszabályukban meghatározott elsődleges

19 19 céljuk szerint az élelmiszer termékpálya működésének elősegítését vagy szereplőinek érdekvédelmét ellátó szakmai szervezetek és érdekképviseletek szakmai-etikai normagyűjteménye, A Kódex személyi hatálya azokra az aláíró vállalkozásokra terjed ki, amelyek a Kódex rendelkezéseinek önként alávetik magukat. 2.3 A Kódexhez támogatóként csatlakozhatnak mindazon, a Kódex 2.1. pontjában meghatározott feltételek szerinti szakmai szervezetek és érdekképviseletek, amelyek elfogadják a Kódexben foglaltakat és a Kódex aláírását tagjaik számára ajánlják Az aláíró vállalkozások, illetve a támogató szakmai szervezetek és érdekképviseletek az Etikai Bizottság társelnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal kiléphetnek az Aláírók, illetve a támogatók közül. Amennyiben a kilépési nyilatkozatot tevő vállalkozás folyamatban levő etikai eljárás résztvevője, az Etikai Bizottság a Kódex pontjában meghatározott körben jogosult az eljárással kapcsolatos megállapításait nyilvánosságra hozni. 3. Cikk Értelmezések 3.1. Amennyiben a Kódex másképp nem rendelkezik, az egyes kifejezések értelmezésére elsősorban a Polgári Törvénykönyvről évi IV. törvény, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló évi XVI. törvény és az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. törvény, a fenti törvények felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályok, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv fogalmi rendelkezései és a hivatkozott jogszabályok fogalmi rendszere az irányadó. 3.2 A Kódexet mind szó szerint, mind szellemében alkalmazni kell A Kódexben megfogalmazott elvárások nem jelenítik meg az etikus magatartások teljes és tételes felsorolását, ugyanígy a Kódexben szereplő tiltott magatartások összessége nem meríti ki az etikátlan magatartás minden formáját Annak elbírálására, hogy adott piaci magatartás megfelel-e a Kódex előírásainak, a jelen Kódex 5.1. pontjában felsorolt jogi normák által nem szabályozott kérdésekben az egyes megjelöléseknek, kifejezéseknek a mindennapi

20 20 életben, illetve az élelmiszerpiaci szereplők között általánosan elfogadott jelentése, valamint az Etikai Bizottság állásfoglalása az irányadó. 3.2 Angol fordítás CODE OF ETHICS Preamble The Code of Ethics was prepared for the players of the food industry with the intention to serve as a voluntarily applicable, professional-ethical norm beyond the provisions of the law for the Hungarian enterprises engaged in producing primary food products, processed food products, and food distribution, and by its application an adequate concordance between the manufacturers, processors and suppliers of food be achieved. It is impossible to control every circumstance of the economy, every activity of the market players solely by economic, legal, or, possibly, by political means. The ethical requirements reaching beyond the provisions of the law have a distinguished significance in influencing the conditions of life. Respecting these requirements is one of the cornerstones of the mutual trust and co-operation between the players of the food industry. By enumerating the behavioural norms, the rules and prohibitions that may be expected, the Code of Ethics intends to provide a guideline for the enterprises which hold ethical business behaviour in high regard. With their accession, the signatories of the Code of Ethics wish to improve and consolidate the conditions of fair market competition. With their signatures they undertake to represent the aim to provide a possibility of earning a fair living from an income proportionate to the values created for each player of the food industry. They assume the obligation to act thoroughly and professionally in their business activities, to perform their incurred obligations to the full, to acquit themselves in a good-intentioned way in business, and to carry out their overall business activities in close and mutual co-operation in a way that is not contrary to the requirements of business ethics and decency, or business customs.